Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-16 / 270. szám

t*71. november 14. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Földvári László közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes nyilatkozata a kijevi légikatasztrófa vizsgálatáról és a repülés egyes kérdéseiről A Pécsi Kisgalériában A határidő ismét módosul Tizenkilenc éves fafaragó kiállítása Nem készült el! Szerelik a sugárzótesteket, me'yek lentről pará-yi szerkezeteknek tűnnek, pedig a valóságban t5bb méter kitérje dósűeh A Magyar Tudományos Aka­démia ezen a héten több je­lentős irodalomtudományi ta­nácskozásnak ad otthont. A Nemzetközi összehasonlító Iro­dalomtudományi Társaság nagyszabású vállalkozásról, az európai nyelvű irodalom történetének megalkotásáról hétfőn a Párizs—Budapest Ku tatóközpont elnevezésű magyar -francia bizottság tanácskozott. Napirenden a készülő mű egyik fontos részének, a felvilágoso dós utolsó húsz éve történeté­nek kidolgozása szerepelt. Kedden Sőtér István akadé­mikus elnöklésével összeül a Nemzetközi összehasonlító Iro­] dalomtudományi Társaság el I nöksége, s a társaság 1973 j évi, Kanadában tartandó kong resszusának előkészítéséről tár­gyal. Ugyancsak kedden tartjc • ülését a társaság koordinációs bizottsága, amely az említett nagy összefoglaló irodalomtör téneti munkábqn résztvevő kutatóközpontokat irányítja. A megbeszélések részvevő1 bekapcsolódnak a magyar ősz szehasonlító irodalomtudomány társaság és oz irodalomtudo mányi intézet szerda-csütörtöU tudományos tanácskozásába is, amelyen az összehasonlító iro­dalomtörténetírás elvi- és mód­szertani problémáit vitatják í meg. 1 (6, 10 és 13 mm-es) AZONNAL KAPHATÓ A \nmil NAL 2 sz. bolt, Bp.. VII., Majakovszkij u. 53 5 sz. bolt, Bp.. Vili., Üllői út 32. Amint azt a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium október 8-1 tájékoztatója ismertette, a MALÉV repülőgépének szeptem­ber 16-i kijevi szerencsétlensé­gét több kedvezőtlen tényező tragikusan egyidejű jelentkezé­se idézte elő. Ha e tényezők bármelyike elmarad, a légika­tasztrófa nem történt volna meg. Az elmúlt két hónapban a szoyjet légügyi hatóság a magyar szakértők részvételével rendkívül alapos és részletes vizsgálatot tartott a katasztró­fa okainak felkutatására. — Az eddigi vizsgálatok meg­állapították, hogy a menet- rendszerű gép a kora délelőtti órákban nagyon kedvezőtlen időjárási viszonyok között érke­zett a kijev-boriszpoli repülőtér térségébe. A gép parancsnoka - akinek tevékenységét min­den bizonnyal megnehezítette a közvetlen elektromos rend­szerben támadt zavar és a tar­talék-áramforrásokra való auto­matikus átkapcsolás — a repü­lőteret rosszabbodó meteoroló­giai helyzetben közelítette meg. Elhatározásában feltételezhető­en az vezette — attól tarthatott —, hogy másik kitérő repülőtér eléréséhez áramforrásainak élettartama esetleg nem lesz elegendő; lehetséges, hogy ar­ra is gondolhatott: az időjárás a kitérő repülőtéren is rosszab­bodhatott A boriszpoli repülő­tér megközelítése után az is­mételt leszállási kísérlet nem sikerült és a gépet az újabb forduló végrehajtása közben ér­te ti szerencsétlenség, amikor esőben, ködben, alacsony, sű­rű felhőzetben a leszállópályá­tól mintegy 28 kilométerre egy i vasúti töltésnek ütközött. — A szovjet repülési, repülő- , ipari és laboratóriumi, kutató­intézeti szakemberek ellenőrzé­seket, elemzéseket, anyagvizs­gálatokat végeznek azért, hogy a katasztrófa körülményeinek , minden részletére és okára fény derüljön. — A repülés szabályai, elő­írásai átfogó rendszert képez­nek, s ezeket az egész világon minden új gyakorlati tapasz’a- Jatot felhasználva, folyamato- J san korszerűsítik és fejlesztik, j hogy a gyorsan növekvő légi- j forgalmat mind biztonságosab- bá tegyék, a baleseteknek ele- I jét vegyék. Légügyi hatóságunk ; intézkedett, hogy a repülősze­mélyzet repüléstechnikai ellen­őrzése során az esemény tanul­ságait levonják, a vészhelyzetek meaelőzése és a bonyolult hely­zetekben követendő eljárás gyakoroltatása érdekében.- A vizsgálat megállapította azt is, hogy a katasztrófát szen­vedett gépet szabályosan készí­tették elő o repülésre, a hajó- iá személyzet felkészülése is az előírásoknak megfelelő volt. Szigorú szabályok írják elő a pihentséget, a józanságot, az egészségi alkalmasságot, s mindezek ellenőrzését. Ezt azért is említem, mert a légiközleke­dési vállalatunk gépeit alig há­rom hét alatt sújtott két szeren­csétlenséget követően hírek kaptak lábra a MALÉV-repülő- gépek személyzetének képzett­ségi színvonalát, oktatási és to­vábbképzési rendszerét, a MA- LÉV-repülőgépek állapotát ille­tően. A két tragikus esemény sajnálatosan — de érthetően — árnyékot vet közforgalmú légi­közlekedésünk munkájára, és átmenetileg csökkenthétté is az utazóközönség bizalmát repülő­járataink iránt. Kötelességem ezért a közvéleményt tájékoz­tatni arról, hogy gépparancsno­kaink, hajózó személyzetünk képzettsége, repülési szakmai tudósa jó, nemzetközi színvona­lon áll, s a nagy gyakorlatú magyar pilóták tudását minde­nütt elismerik. Ami a MALÉV repülőgépeit illeti: az állomány felét az Iljusin 18-as típusú gé­pek teszik ki. Ezek az 1960-as évek első felében kér ültek forga­lomba, üzemiidejüknek mintegy a felénél tartanak, bevált, sike­res típusok. Négy hajtóművel repülnek, átlagosan 4000 kilo­méteres hatótávolságon. Turbó- propelleres hajtóműveik viszont az azóta gyártott légsugaras repülőgépeknél alacsonyabb, óránként 650 kilométeres sebes­séget nyújtanak. A géppark másik fele a Tupoljev 134-esek- ből áll, alig két éve üzemelnek nálunk; légsugaras meghajtá­sú, két haitóműves világszínvo­nalú repülőgépek, óránként 950 kilométeres sebességgel közle­kednek, hatótávolságuk 2000 kilométer. Eayes külföldi lapok „értesülései" tehát arról, hogy a MALÉV gépparkja „elfáradt” - megalapozatlanok. Abból a híresztelésből sem igaz semmi, hogy a MALÉV személyzete „el­fáradt”, pilótái „leálltak”. A katasztrófát követő legnehezebb pillanatokban a repülés dolgo­zói - az utasainkat és repülő­kollégáikat ért tragédia tudatá­ban is — fegyelmezetten, hiva­tásszeretettel, töretlenül végez­ték felelősségteljes, bonyolult munkájukat.- Tény viszont oz, hogy szep­tember második felében — mi­után elveszítettük a két gép nagytudású személyzetét és a repülőgépeket is — a MALÉV lemondta a menetrenden kívü­li, úgynevezett különjáratait, és átmenetileg csökkentette a me­netrendszerű járatok számát is. A november 1-én életbe lépett téli menetrendben azonban — Tunisz kivételével — a külföldi országokban korábban kiépített teljes hálózatát kiszolgálja.- A menetrendet említve hangsúlyozom, hogy nagyobb figyelmet kell fordítanunk az in­dulási és az érkezési idők pon­tos megtartására. E tekintetben az idén átmeneti visszaesés mutatkozott, holott a menet­rendszerűség a kulturált közle­kedés elemi jellemzője. Ezért a MALÉV ismét érvényt fog sze­rezni a menetrend kötelező ere­jének. — A légiforgalom gyors nö­vekedésével a repülés „hátte­rének” is lépést kell tartania. A Ferihegyi repülőtér helyisé­geit kinőttük; bővítése, korsze­rűsítése, a tárgyi és a szervezeti feltételek biztosítása kívánatos.- A munkaerő-hullámzás — sajnálatosan — a MALÉV-et sem kímélte, s ezért segítenünk kell a vállalatot a földi szolgá­latok munkaerőhelyzetének sta­bilizálásában, a repülés dolgo­zóinak olyan megbecsülésében, amelyet bonyolult munkájuk, nagy felelősségük indokol.- Az utazóközönség teljes bizalmát csak biztonságos, pon­tos, kulturált repüléssel lehet kivívni és azt mindennap újra meg kell érdemelni. Az állami szervek támogatása és ellenőr­zése több mint két és félezer MA.LÉV-dolgozó odaadó mun­kája az alap arra, hogy a ma­gyar polgári repülés - akár­csak az elmúlt évtizedben — a i jövőben is rászolgáljon az uta- ! sok bizalmára. Ifj. Serényi Lóránt fiatal fafaragó kiállítását, Zentai János muzeológus nyitotta meg a Pécsi Kisgalériában. A megnyitón Gyurka Mihályné csángó népdalokat énekelt. Képünkön: (balról) Zentai János, mellette Gyurka Mihályné, a (kép Jobbszélén) a fiatal fafaragó Serényi Lóránt Tegnap este öt órakor a Pé­csi Kisgalériában megnyílt Se­rényi Lóránt fafaragó kiállítása. A megnyitót Zentai János mu­zeológus mondotta, Gyurka Mi­hályné pedig csángó népballa­dát énekelt. A rendező szervek: az SZMT könyvtára, a Városi Tanács művelődésügyi osztálya és a Hazafias Népfront városi bizottsága. S egy gyorsinterjú a kiállítás megnyitása előtt Serényi Lóránttal: — Eddig harminckét minta- védett faragása van. Igaz, hogy ennek ellenére a Pécsi Kisgalé- ria legfiatalabb kiállítója? — Tizenkilenc éves vagyok, így azt hiszem, igaz. — A többnyire idősebb fa­ragóművészek között hogy érzi magát egy fiatal? Hisz-e c fa­ragásban, tud-e majd újat fa­| rágni a Népművészeti Szövet- ! kezetben? — Mi fiatalok ugyanazt akar- } juk, mint az idősebbek. Hiszen ettől folklór a fafaragás. De | sokszor túl nagyot akarunk és ; emiatt nem mindig sikerül a munkánk. A megoldás az lehet, hogy a régi síkfaragást, régi népi motívumokkal, de új, mo­dern tárgyakra faragjuk. A mai rideg, kemény anyagú, csupa- beton, csupaüveg, csupaacél házakban nagyon igénylik a lágy anyagot, a szőnyeget, a fát, a nagyon sok faragást — Terve? — Nagyon sokat faragni, sok egyéni munkát alkotni, aztán tanulni, méghozzá erdészetet, hogy közel legyek a természet­hez. gőzben persze készülök az 1972-es Kapoli-kiállításra. l/Szerelik az új tv-antennát a Misinán A Misina-tetőn üzemelő tv- áliomás kivitelezési munkái a befejező szakaszhoz érkeztek. A mind jobb minőségű besu­gárzás érdekében megkezdő­dött az új vasbeton tornyon a végleges tv-antenna-sugárzók felszerelése. A szerelés alatt álló végleges antennarendszer üzembehelyezéséig a 4 0,8 kW- os új adóberendezés egy ide­iglenesen felszerelt antennával sugároz. Az új antennarendszer üzem­behelyezése után a vétel minő­sége tovább javul és a távo­labb eső helyeken is zavarmen- tesebb vételt biztosítanak. Meg­nő a pécsi adó által besugár­zott terület nagysága és lénye­! gesen csökkennek a külföldi adók által okozott zavarok is Az új gntennarendszer a zavar- mentesebb vétel biztosítása érdekében a vízszintes polari­záció helyett függőleges pola­rizációval sugároz. Ez a szakmai kifejezés azt jelenti, hogy az előfizetők vevőantennáinak sík­ját 90 fokkal el kell fordítani. Azért, hogy a jó vételi minőség biztosítható legyen, szükséges az előírás szerint elkészített és felszerelt antenna. Helyesen teszik az előfizetők, ha kikérik a szakemberek ta­nácsát és felülvizsgálják an­tennáikat, hogy azok elforga­tása nem ütközik-e nehézsé­gekbe. A szakszerűtlenül, házi- | lag elkészített és ideiglenesen felszerelt antennák nem alkal­masak a jó vételre. A Posta Rádió- és Televízióműszaki Igazgatóság a kereskedelem­ben kapható, a 2. csatornára méretezett HTV gyártmányú egy, vagy többeltmes antenná­kat ajánlja, melyeket a függő- j leges polarizáció vételére szak- | szerűen felszereltek. Az előfizetőket az új antenna- ! rendszer üzembehelyezéséről | időben tájékoztatja a Posta, | Egyben kérik az előfizetőket, hogy már most készüljenek fel ! az antennakar átforgatásával I kapcsolatos munkákra, hogy elkerüljék a torlódást. Ütosan karambolozott tegnap délelőtt Pécsett, a dr. Veress Endre utcában Csizjenect Mihály pécsi lakos oz SC 47-43 rendszámú GAZ teherautóval. A gázolajos kannákat szállító kocsival nekiment az útszéli beton-villanr- eszlopnak. majd kiugrott az autóból és elszaladt. Az ittas tehergépkocsi- vezetőt a rendőrség elfogta és megkezdte a vizsgálatot „üzemelésre kész november 15-én” címmel lapunk november 6-i számában cikk jelent meg a pécsi Jókai utcai hőközpont építéséről. A bejövő és kivezető vezetékhálózattal együtt a mint­egy 40 millió forintba kerülő hőközpont célja: az erőműtől a távvezetéken bejövő hőener­gia továbbadása az új város- központ épületeibe. Ezeket az épületeket jelenleg az ügyész­ségi és a Móricz Zs. téri ideig­lenes olajtüzelésű kazánok fű­tik. A jelentős összegű beruházást a Pécs-Baranyai Beruházási Vállalat gondozza, a főkivitele­ző a Csőszerelőipari Vállalat, illetve az építkezést a Bányá­szati Aknamélyítő Vállalat me­cseki körzetvezetősége irányítja. Több határidő-módosítás után a hőközpont üzemi részének üzemelésre átadását november 15-re határozták meg, — Elkészül? — Bízunk benne — mondta korábban erről szóló cikkünk­ben Hanyecz László, a Pécs- Baranyai Beruházási Vállalat lé­tesítmény-főmérnöke. „A hő­központ üzemi része elkészül" — ígérte Semlyén András, az aknamélyítők építésvezetője. Horváth József, a Csőszerelő Vállalat vezetéképítésének irá­nyítója mondta: „A november 15-i határidőt tartjuk". De, — mint cikkünkben is írtuk — hiá­ba készül el a bejövő vezeték, ha a városközpontba kivezető vezetékhálózat, — nem lesz kész. „Az is elkészül erre a ha­táridőre” — válaszolta akkor a létesítmény főmérnöke. Az ígért határidő tegnap volt A hőközpont nem üzemelt. Az ígéretek közül az akna- mélyítők tartották szavukat: a hőközpont épülete kész, — az épületben üzemelhetnének a gépek. Ami a bejövő vezeték- hálózatot illeti, a csőszerelők szombaton és vasárnap is dol­goztak — teljesen mégsem tud­tak elkészülni vele. Előrelátha­tóan néhány napot „csúsznak”. | Hiányzik a hőközpontból a vá­rosközpont felé futó vezeték­hálózatnak is egy része. Tegnap csőszerelők dolgoztak a hőközpont üzemi épületében is. — Mai nap volt az üzemelés­re kész átadásnak a határide­je ... — szóltam a szerelők­höz. Munka közben rám néztek, aztán elmosolyogtak, mintha mondanák: ugyan, hol vagyunk még attól? Hanyecz László, a létesítmény főmérnöke tervrajzokkal a kezé­ben itt sürög-forog. — Csúszunk, csúszunk a ha­táridővel — mondja idegesség­től izgatott hangon. — A mai nap talán megkezdhetjük a be­jövő vezetékek mosatását. De igaz ami igaz, a határidőt nem sikerült tartani. — Mikorra várható a hőköz­pont üzemelése? Nagyot sóhajtva mondja: — November 25-re .. . Már magam sem tudom pontosan, azonban 25-re nagyon bízom. De lehet, hogy előbb. Tehát újabb határidő. Ki tudja már hányadik? (Garay) Irodalomtudományi tanácskozások FRANCIA GYÁRTMÁNYÚ íúrótokmány kulccsal

Next

/
Thumbnails
Contents