Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-16 / 270. szám

1971. november 16. DUNANTŰL! NAPLÓ , 3 !/ Vízellátás — vízminőség-védelem Szomjas Baranya A negyedik 5 éves tervben 550 millió forintot tordítanak a vízellátás, csatornázás és szennyvíztisztítás javítására Baranya szomjazik. A televí­zió gyakran megismétlődő drá­mai tudósításait a budapesti vízhiányról Pécsett, Komlón és Szigetváron egyaránt nagy meg­értéssel, a katasztrofális hely­zettel azonosulva szemlélik. Pé­csett már 1968 óta jelentős a vízhiány,‘ebben az esztendőben azonban a nyári hónapokban már szigorú vízkorlátozásokat kellett bevezetni, hogy az alap­vető igényeket ki lehessen elé­gíteni. A város jelenlegi ivóvíz­igénye 50 ezer köbméter na­ponként, míg a vízművek terme­lése 40 ezer és 43 ezer köbmé­ter között váltakozik. Az 1970-es felmérések szerint Baranya fa­lusi lakosságának 36,4 — Kom­lóval, Moháccsal és Szigetvár­ral együtt 47,9, Pécset is bele­számítva pedig 56,1 százaléka van vezetékes vízzel ellátva. A megye szennyvízcsatornázása még ennél is szomorúbb képet mutat. A Baranyában élők 26,5 százaléka (Péccsel együtt) la­kik csak csatornázott területen. Az országos átlag 28 százalék. Érdemes egy kicsit áttekinte­ni Baranya vízrajzi és vízgazdál­kodási helyzetét. Az évi lefolyó víz mennyisége 360 millió köb­méter. Közel kilencven 1600 ki­lométer összhosszúságú termé­szetes vízfolyásunk, 1400 hektár természetes állóvizünk (a Duna és Dráva holtágaival együtt) és 150 darab 1800 hektár területű mesterséges tárolónk van. Ez meghaladja a megyék átlagát, a jelenleg hasznosítható meny- nyiség azonban mindössze éven­te 20 millió köbméter. Az állami ipar állóeszkőz-va- gyona 20, a vízgazdálkodásé 1,5 milliárd forint. Az előbbi magasabb, az utóbbi alacso­nyabb, mint a megyék országos átlaga. 360 ipari üzemünk kö­zül 90 tíz, 40 száz, az urán-, szénbánya, Bőrgyár, szigetvári Konzervgyár 1000 és 10 000 kö­zött, d Hőerőmű pedig 20 ezer köbméternél több vizet fogyaszt naponként Az ipari megyékhez képest szerencsére alacsony az ipari vjzfogyasztás. A vízszeny- nyezés viszont aránylag magas — Baranya a vízellátási és víz­szennyezési gondokat tekintve elsők között ÓM a megyék kö­zött * „T“ és területekben a remény A vízgazdálkodás! szakembe­rek véleménye szerint fokozato­son el lehetne érni, hogy 200— 250 millió köbméter vizet lehes­sen hasznosítani. Jelenleg azon­ban sürgetően fontos feladat a napi gondjaink megoldása. El­sősorban Pécs vízellátására gon­dolunk. A negyedik 5 éves terv­ben 550 millió forint áll erre rendelkezésre. Ebből az összeg­ből hármas feladatot kell meg­oldani : víznyerő területeket fel­járni, a vízműveket és vezeté­keket alkalmassá kell tenni a víz kitermelésére és elszállítá­sára, valamint ebből az összeg­ből kell megépíteni az új város- központ, a szigeti város, kert­város, a Mecsek-nyugati — a patacsi lakótelep víz-, szennyvíz- és csapadékvíz vezetékeit, a dé­li szennyvízgyűjtő csatornát, a központi szennyvíztelep bővíté­sét és a belsőségi vízrendezést Az 550 millió forinton felül a tanácsi fenntartási előirányzat­ból 87,5 millió forintot az ivó- és ipari vízteimelö hálózat za­vartalan működtetésére fordíta­nak a tervidőszakban. Reményt a pellérdi („P") és tortyogói („T") területek fejlesz­téséhez lehet csak pillanatnyi­lag fűzni. Legrövidebb időn be­lül ugyanis csak innen lebetsé“- ges jóminőségű többlet-víz­mennyiséget szerezni. Minden más irányból tervezett vízbeszer­zés hosszabb időt igénylő fel­tárást, tervezést, előkészítést igényelne. Ezekről a területek­ről az OVH által biztosított 220 millió forintból napi 19 ezer köbméter vizet lehetséges nyer­ni. Ehhez jön még napi 4 ezer köbméter tisztított szennyvízhasz­nosítással felszabadított Duna- víz, s a Tett'/e-forrás rekonstruk­ciójával is mintegy napi 1400 köbméter hozamnövelést lehetne elérni. Az utóbbi azonban már a 220 millió forintos keretbe aligha illeszthető be. így Pécs becsült vízigénye szerint 1976— 78-ig megfelelően el lehet a várost ivó és ipari vízzel látni. Mit iszunk hat-nyolc év múlva? Már most indokolt a kérdés, ugyanis az mellett, hogy nem kis napi gondjaink megoldása is sürgető feladat, már most na­pirendre kell tűzni a jövő fel­adatait. Baranya helyzetét vizs­gálva máris szükséges egyes vízszegény területeken egy-egy különálló, de későbbi fejlődés során egységessé kialakítható kis regionális vízművek építése. Ezekből néhány már készül, né­hányat pedig most terveznek. Ilyenek a Mohács környéki (Mo­hács, Kölked, Lánycsók, Sombe­rek, Palotabozsok, Véménd), a Siklós, Máriagyűd, Harkány, Te- rehegy ás a Hird, Vasas, Hosz- szúhetény körzeti regionális víz­művek. A többi területekén ál­talában fúrt kutak és községi vízművek létesítésével megold­hatók a vízgondok. Nem úgy Szi­getváron. A konzervgyár nagy­arányú fejlesztése során ígény- bevette a környék vízadó réte­geit, s a felmérések szerint már csak újabb víznyerő területek bekapcsolásával lehetséges az igényeket kielégíteni. Erre költ­ség a negyedik 5 éves teWben nincs — a Vízügyi Igazgatóság saját anyagi lehetőségeiből pró­bálkozik most geofizikai kuta­tással újabb víznyerő területek kijelölésére. Komlón a mostan! vízhiányt, s a vízigény-növekedést a kör­nyéken fellelhető vízkészletek (Vízfó forrás, Mécs ekján ősi bon új kutak fúrása) hasznosításá­val rövidesen fedezni lehet No de térjünk vissza Pécsre! Milyen megoldás várható a vá­ros vízellátására? Kézenfekvő­nek látsrik — számos tanul­mányterv foglalkozott is ezzel a lehetőséggel — a Dung vagy Dráva vízére telepített felszíni vízmű. A Duma vizének hallatá­ra azonban nem túlságosan lel­kesednek még a legszomjasabb pécsiek sem. A legnagyobb erő­feszítések ellenére évről évre nő a folyó szennyezettsége, s ne­künk külön te tragédia, hogy Dunaújváros felettünk von, és ugyancsak felettünk ömlik a fo­lyóba a fűzfői vegyiművek szeny- vizét szállító Sió. A Dráva sok­kol tisztább, de a népgazdaság teherbíróképességét figyelembe­vevő megoldás is túl drága lenne. Egyetlen járható út kí­nálkozik: a Karasica-völgy víz­készletének feltárása. Elegendő mennyiségű jóminőségű víz van ezen a területen és egy távlati elképzelésbe — a Duna irányá­ba esik — is jól beilleszthető az itteni vízmű. A távoli jövő­ben, úgy gondoljuk, feltétlenül megoldják a természetes vizek vízminőség-védelmét, s akko: talán a pécsiek is szívesebben isszák majd a Duna vizét. A Hőerőmű példát mutat S nem is egyedül. A Mecseki Szénbányák, a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat, Bőrgyár, Szi­getvári Konzervgyár s még né­hány szerv kitűnő példáját ad­ták mennyi minden tehető kö­zős összefogással. A Pécsi-víz rendezéséről van szó. Téseny községtől a pécsi gázgyárig 27 kilométeres szakaszon 400 ezer köbméter földet mozgatták meg, s a hidakkal együtt 5 ezer köb­méter betont építettek be. Je­lenleg mintegy 70 százalékban elkészült a vízrendezési munka, 1 mely többek között a pécsi csa­padékvíz elvezetését hivatott I végre megoldani. A költségek | 56 millió forintot tesznek kl. S a vállalatok összefogása éppen a költségek vállalásában ka- , pott nagy szerepet. Különösen a Hőerőmű és az OVH mutatott jó példát: a bankár szerepét l vállalva előre meghitelezték a költségeket I Persze ez csak az összefogás első eredménye, s továbbiakra is szükség volna. Itt van például a vízminőség-védelem. A Pécsi­víz, Almás-patak a Feketevizen keresztül a Drávát szennyezi, tehát nemzetközi problémát is felvet Bennünket azonban köz­vetlenül érint az említett vizek melletti mezőgazdasági terüle­tek sorsa. Néhány vállalat máris tett valamit ez ügyben: a Szén­bányák ülepítőt épített az új­hegyi mosóban, a Szigetvári Konzervgyár 200 holdas nyárfa- telepen öntözi szét a szennyvi­zet, s a szakemberek kötetekre való ötlettel szolgálnak, ha a baranyai üzemek továbbra is olyan példás összefogásról tesz­nek bizonyságot, mint a Pécsi- víz rendezésekor. Erre az önte­vékeny szolidaritásra fenne egyébként szükség most a víz­nyerő területek kutatásakor is. Lombos! Jenő Július végére kellett volna elkészülnie a MECSEKTEJ kacsótai tej­üzemének. Azonban csak október végére került sor a műszaki átadásra, pillanatnyilag pedig a meglehetősen nagyszámban fel­lelt hiányosságok javítása, valamint az udvartér burkolása, ren- I dezése folyik. A napi 25 ezer liter tej feldolgozására alkalmas „teigyár” végleges üzembehelyeiését december végére tervezik. A kannás és polypack tejen kívül vajat, túrót, krémsajtot és lágysajtokat készítenek. Az új üzem létesítése közel hétmillió forintba kerül Fotó: Erb János Javaslatok a mezőgazdasági számvitel korszerűsítésére ÚJ szellemi termékek az Agrárgazdasági Kutató Intézetben Oj témák kutatásához kéz- I dett ez év elején az Agrárgaz­dasági Kutatóintézet, amely a : hazai mezőgazdasági ökonó- j miai tudományos bázis 80 szá­zalékát képezi. A többéves kutatási program számos részét már az idén le- ! zárják, s az eredményeket át­adják a gyakorlatnak. Dr. Már­ton János igazgató tájékozta­tott arról, hogy az idén milyen új szellemi termékkel gazdagít- I ják az agrárközgazdaságtan j tudományát Elmondotta, hogy hat új mód­szert dolgoztak ki és ezekről j részletes tanulmányt készítet­tek. Köztük , általános érdeklő­dést keltett a mezőgazdasági üzemek számvitelének korszerű­sítése. Mint ismeretes, a mező- gazdaság termelése, technikai felszereltsége rohamosan nő, ugyanakkor a termelési ered­mények összegezésére évtizedes módszereket használnak. Az el­avult ügyvitel természetszerűen nem ad hű képet, s így nem nyújthat biztos alapot a terve­zésekhez. A korszerű termelő­szövetkezeti és állami gazda­sági számviteli eljárásokat rö­videsen megismertetik az illeté­kes szakemberekkel. A törzsgárda törzstagjai Az biztos, hogy rangot jelent No, meg egy kicsivel magasabb órabért Nagy, budapesti üze­mek, ha munkásfelvételkor „tal­lóznak" a választékban, bizony, nézik a „származást”. Es néha elhangzik az alábbi párbeszéd a munkaügyi, személyzeti osztá­lyokon : — Hol tanulta a szakmát? — A Mechanikai Laborató­riumban. — Magát felvesszük. Tíz éve nevelnek szakmunká­sokat — forgácsoló és műsze­rész szakmákban — a Gorkij fasorban. Akkor hat tanuló volt, ma több, mint háromszáz. De nemcsak a tanulók száma, nőtt maga a gyár is. Alagon létesült egy telep és a jövő ta­vasszal Pécsett, a Kertvárosban indul a termelés a Mechanikai Loboratórium legújabb üzemé­ben. A stúdiómagnókat gyártják majd itt. • Kikből áll össze a munkás­gárda? Négyszáz emberre lesz szükség. Amikor erről faggat­tam Keresztes Jánost, a leendő gyár megbízott igazgatóját, azt mondta: — Tizenöt emberem már van... Tizenegy fiatal technikus és négy mérnök az alagi telepen ismerkedik az új szakmával. A tőrzsgárda törzstagjai. A technikusok zömmel a pécsi Gépipariban végeztek az elmúlt nyáron. Szeptember óta dolgoz­nak a ,,Mechlabor”-nál $ két hónap elegendő arra, hogy vé­lemények alakuljanak ki pro és kontra. Megkerestem őket A munkaügyi osztályon Lázár Mihályné számol be róluk. Igen, a gyerekek rendesek, jól dol­goznak, jól viszonyulnak a kö­rülményekhez. A feladatuk, hogy megtanulják azokat a szerelési, méijési munkákat, amelyek a stúdiómagnó gyártásához szük­ségesek. ügyesek, persze van különbség közöttük is. Elhelye­zésük jól oldódott meg, a kilenc fiú az építőipar munkásszállá­sán lakik, a két lány pedig a! bérletben Dunakeszin. A mun­kakörülmények? Nézzem meg az Üzemet. Tudomása szerint a gyerekek elégedettek, probléma nincs. Az út príma, az idő gyönyörű, a kocsi gyors. Alag felé telve vagyok pozitív érzelmekkel. De hazafelé is. Először Is szeretném ponto­san visszaadni, amit láttam. De nehéz, A fogadtatás, a környe­zet, az üzem lenyűgözött. Világos, tiszta levegőjű csar­nok. Hosszú asztalsorok, közöt­tük valóságos függőkért. Begó­niák, tarkalevelű futónövériyek, nagy, piros virágok, tigrislevelek árnyékában, az asztalokon mil­liónyi színes huzal. Kényelmes í székben egy nyakkendős ember j ül, vibráló készülék fölé hajol, j számok ugrálnak ... Csend és tisztaság. „Parket- ! tás üzem”. Szinte kedvet kap­tam leülni méricskélni, i Megnéztük az új üzemrészt: most lett készen, Hatalmas, vi­lágítótetős szerelőcsarnok. Min­den megtalálható. Szociális épület, irodák, művezetői helyi­ségek, csodaszépen berendezett raktár. Ilyen épül Pécsett. A pécsi gyerekek — ahogy Válet Gyula üzemvezető tájé­koztatott — bizalmit választot­tak maguk közül, ő az ügyek intézője, ismer minden gondot, bánatot. Rácz Ibi. Nagy fekete szeme élénken figyel. Faggatom, ké­nyes kérdéseket is pengetek. A pénznél végre megélénkül a vá­laszadásban. Hát egy kicsit ke­vés, jutni jut, de nem marad. Szórakozás? Dunakeszin kevés o lehetőség, még itt a KISZ- klubban időnként vannak ren­dezvények. A fiúknak tízre ott­hon kell lenni, így írja elő a házirend. Egyikük bevonult, már csak tizen vannak. Baj, problé­ma? A háziak mondták, hogy felkarcolták a parkettet, dehát repülni nem tudnak... A mun­kával neki, de a többieknek sem volt nehézsége. Most szó esett, hogy kiszélesítik a kép­zést, más méréseket is megtaní­tanak, hogy majd otthon ne legyen probléma ... Otthon. Aztán kiderült, hogy ez a főgond: kicsit talajtalan- nak érzik magukat Ez érthető is. Maguk is tudják, hogy tíz hónapig „vendégei” az alagi üzemnek, az otthoniak ugyan­úgy tudják, a kapcsolatok így alakulnak, nem mélyülnek, ma­radnak a felszínen. Honvágy van. Májusban benépesül a kert­városi új üzem: a Mechanikai Laboratórium pécsi telepe. Ibiék valamennyien itt dolgoznak majd, valószínűleg már mint szakmunkások. A pénz is több lesz egy kicsivel, maguk ren­dezhetik be munkahelyüket c szájuk íze szerint, függőkerttei anélkül. Esetleg mindjárt bri­gád- vagy csoportvezető lesz belőlük. És már itthon lesznek, Pé­csett Kampis Péter n magyar-szovjet barátságért A Magyar Szocialista Mtm­” káspárt Központi Bizott­sága az elmúlt évben hozott határozatában megállapította, hogy a Magyar-Szovjet Baráti Társaság létrejötte óta eredmé­nyesen segíti a párt munkáját a két nép közötti barátság erő­sítését. Részt vállal a magyar és a szovjet nép közötti barát­ság ápolásában, népünk haza­fias, internacionalista nevelésé­ben. A barátság ápolása nép- köztársaságunk politikájának alapvető részévé vált, behatolt népünk köztudatába és mély gyökereket eresztett. A határo­zat hangsúlyozza: a magyar- szovjet barátság ápolása to­vábbra is egész társadalmunk közös ügye. Ezt követően történt intézke­dés arról, hogy a jövőben az MSZBT-munka szélesítése érde­kében a korábban működő me­gyei elnökségek helyett a Szov­jetunióban is hasonlóan műkö­dő kollektívákkal rendszeresebb kapcsolatot tartó MSZBT-tag- csoportokat kell létrehozni, amelyek vállalják népeink ba­rátságának ápolását Ezt az elképzelést igyekszünk megvalósítani megyénkben is, amikor a diósgyőri Lenin Kohá­szati Művek dolgozóinak felhí­vására segítjük, támogatjuk a tagcsoportok létrejöttét ^ ó érzés tudomásul venni, • hogy a határozat figye­lembevételével, a pártszervek irányítása mellett folyamatosan alakulnak meg megyénkben is az MSZBT-tagcsoportok. A lel­kes hangulatú alakuló gyűlések arra utalnak, hogy a már eddig megalakult 18 tagcsoportot to­vábbiak követik. A megyében alakult tagcso­portok most az MSZBT novem­ber 22—23-ra összehívott orszá­gos értekezletére készülnoír, amelyen 15 fős küldöttség kép­viseli megyénket. Az országos értekezlet min­den valószínűség szerint újabb lendületet ad mind tagcsopor­tok további szervezéséhez, mind a feladatok körvonalazásához és eredményesebb elvégzésé­hez. A megyében működő tagcso­portok közül kiemelkedő mun­kát végeznek a Mecseki Szén­bányák egyes bányaüzemeiben létrehozott tagcsoportok, ame­lyeknek több évre visszanyúló tradíciói vannak a magyar- szovjet barátság ápolásában. Ezért a munkájukért az MSZBT Országos Elnökségétől meg­kapták az Aranykoszorús pla­kettet. Arra törekszünk, hogy a me­gye dolgozóinak és a Lvov te­rület dolgozóinak szépen fejlő­dő kapcsolatait új lehetőségek­kel gazdagítsuk, amihez az MSZBT-tagcsoportok nagy és sokoldalú segítséget adhatnak. Az MSZBT tagcsoportjai agi- tációs- és propaganda mun­kájának lényege, hogy népsze­rűsítsék a Szovjetunió népeinek, gazdasági, társadalmi, kulturá­lis életének, kül- és belpolitiká­jának eredményeit. Megkülön­böztetett figyelemmel és széle­sebb körben ismertetik, népsze­rűsítik a szovjet tudomány ered­ményeit, a Szovjetunió termé­szeti gazdagságát, részt vesz­nek politikai, kulturális évfor­dulók szervezésében, lebonyolí­tásában. fcyri indezeket a célkitűzése­* ■ két, megjelölt feladato­kat figyelembe véve bízunk ab­ban, hogy megyénkben még to­vábbi MSZBT-tagcsoportok jön­nek létre, melyek a tömegszer­vezetek, tömeg mozga1 mák, első­sorban a szakszervezetek, a KISZ, a Hazafias Népfront se­gítségével tovább népszerűsítik a Szovjetunió és a magyar nép között kialakult megbonthatat­lan barátságot. Sinku Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents