Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-16 / 270. szám
1971. november 16. DUNANTŰL! NAPLÓ , 3 !/ Vízellátás — vízminőség-védelem Szomjas Baranya A negyedik 5 éves tervben 550 millió forintot tordítanak a vízellátás, csatornázás és szennyvíztisztítás javítására Baranya szomjazik. A televízió gyakran megismétlődő drámai tudósításait a budapesti vízhiányról Pécsett, Komlón és Szigetváron egyaránt nagy megértéssel, a katasztrofális helyzettel azonosulva szemlélik. Pécsett már 1968 óta jelentős a vízhiány,‘ebben az esztendőben azonban a nyári hónapokban már szigorú vízkorlátozásokat kellett bevezetni, hogy az alapvető igényeket ki lehessen elégíteni. A város jelenlegi ivóvízigénye 50 ezer köbméter naponként, míg a vízművek termelése 40 ezer és 43 ezer köbméter között váltakozik. Az 1970-es felmérések szerint Baranya falusi lakosságának 36,4 — Komlóval, Moháccsal és Szigetvárral együtt 47,9, Pécset is beleszámítva pedig 56,1 százaléka van vezetékes vízzel ellátva. A megye szennyvízcsatornázása még ennél is szomorúbb képet mutat. A Baranyában élők 26,5 százaléka (Péccsel együtt) lakik csak csatornázott területen. Az országos átlag 28 százalék. Érdemes egy kicsit áttekinteni Baranya vízrajzi és vízgazdálkodási helyzetét. Az évi lefolyó víz mennyisége 360 millió köbméter. Közel kilencven 1600 kilométer összhosszúságú természetes vízfolyásunk, 1400 hektár természetes állóvizünk (a Duna és Dráva holtágaival együtt) és 150 darab 1800 hektár területű mesterséges tárolónk van. Ez meghaladja a megyék átlagát, a jelenleg hasznosítható meny- nyiség azonban mindössze évente 20 millió köbméter. Az állami ipar állóeszkőz-va- gyona 20, a vízgazdálkodásé 1,5 milliárd forint. Az előbbi magasabb, az utóbbi alacsonyabb, mint a megyék országos átlaga. 360 ipari üzemünk közül 90 tíz, 40 száz, az urán-, szénbánya, Bőrgyár, szigetvári Konzervgyár 1000 és 10 000 között, d Hőerőmű pedig 20 ezer köbméternél több vizet fogyaszt naponként Az ipari megyékhez képest szerencsére alacsony az ipari vjzfogyasztás. A vízszeny- nyezés viszont aránylag magas — Baranya a vízellátási és vízszennyezési gondokat tekintve elsők között ÓM a megyék között * „T“ és területekben a remény A vízgazdálkodás! szakemberek véleménye szerint fokozatoson el lehetne érni, hogy 200— 250 millió köbméter vizet lehessen hasznosítani. Jelenleg azonban sürgetően fontos feladat a napi gondjaink megoldása. Elsősorban Pécs vízellátására gondolunk. A negyedik 5 éves tervben 550 millió forint áll erre rendelkezésre. Ebből az összegből hármas feladatot kell megoldani : víznyerő területeket feljárni, a vízműveket és vezetékeket alkalmassá kell tenni a víz kitermelésére és elszállítására, valamint ebből az összegből kell megépíteni az új város- központ, a szigeti város, kertváros, a Mecsek-nyugati — a patacsi lakótelep víz-, szennyvíz- és csapadékvíz vezetékeit, a déli szennyvízgyűjtő csatornát, a központi szennyvíztelep bővítését és a belsőségi vízrendezést Az 550 millió forinton felül a tanácsi fenntartási előirányzatból 87,5 millió forintot az ivó- és ipari vízteimelö hálózat zavartalan működtetésére fordítanak a tervidőszakban. Reményt a pellérdi („P") és tortyogói („T") területek fejlesztéséhez lehet csak pillanatnyilag fűzni. Legrövidebb időn belül ugyanis csak innen lebetsé“- ges jóminőségű többlet-vízmennyiséget szerezni. Minden más irányból tervezett vízbeszerzés hosszabb időt igénylő feltárást, tervezést, előkészítést igényelne. Ezekről a területekről az OVH által biztosított 220 millió forintból napi 19 ezer köbméter vizet lehetséges nyerni. Ehhez jön még napi 4 ezer köbméter tisztított szennyvízhasznosítással felszabadított Duna- víz, s a Tett'/e-forrás rekonstrukciójával is mintegy napi 1400 köbméter hozamnövelést lehetne elérni. Az utóbbi azonban már a 220 millió forintos keretbe aligha illeszthető be. így Pécs becsült vízigénye szerint 1976— 78-ig megfelelően el lehet a várost ivó és ipari vízzel látni. Mit iszunk hat-nyolc év múlva? Már most indokolt a kérdés, ugyanis az mellett, hogy nem kis napi gondjaink megoldása is sürgető feladat, már most napirendre kell tűzni a jövő feladatait. Baranya helyzetét vizsgálva máris szükséges egyes vízszegény területeken egy-egy különálló, de későbbi fejlődés során egységessé kialakítható kis regionális vízművek építése. Ezekből néhány már készül, néhányat pedig most terveznek. Ilyenek a Mohács környéki (Mohács, Kölked, Lánycsók, Somberek, Palotabozsok, Véménd), a Siklós, Máriagyűd, Harkány, Te- rehegy ás a Hird, Vasas, Hosz- szúhetény körzeti regionális vízművek. A többi területekén általában fúrt kutak és községi vízművek létesítésével megoldhatók a vízgondok. Nem úgy Szigetváron. A konzervgyár nagyarányú fejlesztése során ígény- bevette a környék vízadó rétegeit, s a felmérések szerint már csak újabb víznyerő területek bekapcsolásával lehetséges az igényeket kielégíteni. Erre költség a negyedik 5 éves teWben nincs — a Vízügyi Igazgatóság saját anyagi lehetőségeiből próbálkozik most geofizikai kutatással újabb víznyerő területek kijelölésére. Komlón a mostan! vízhiányt, s a vízigény-növekedést a környéken fellelhető vízkészletek (Vízfó forrás, Mécs ekján ősi bon új kutak fúrása) hasznosításával rövidesen fedezni lehet No de térjünk vissza Pécsre! Milyen megoldás várható a város vízellátására? Kézenfekvőnek látsrik — számos tanulmányterv foglalkozott is ezzel a lehetőséggel — a Dung vagy Dráva vízére telepített felszíni vízmű. A Duma vizének hallatára azonban nem túlságosan lelkesednek még a legszomjasabb pécsiek sem. A legnagyobb erőfeszítések ellenére évről évre nő a folyó szennyezettsége, s nekünk külön te tragédia, hogy Dunaújváros felettünk von, és ugyancsak felettünk ömlik a folyóba a fűzfői vegyiművek szeny- vizét szállító Sió. A Dráva sokkol tisztább, de a népgazdaság teherbíróképességét figyelembevevő megoldás is túl drága lenne. Egyetlen járható út kínálkozik: a Karasica-völgy vízkészletének feltárása. Elegendő mennyiségű jóminőségű víz van ezen a területen és egy távlati elképzelésbe — a Duna irányába esik — is jól beilleszthető az itteni vízmű. A távoli jövőben, úgy gondoljuk, feltétlenül megoldják a természetes vizek vízminőség-védelmét, s akko: talán a pécsiek is szívesebben isszák majd a Duna vizét. A Hőerőmű példát mutat S nem is egyedül. A Mecseki Szénbányák, a Mecseki Ércbányászati Vállalat, Bőrgyár, Szigetvári Konzervgyár s még néhány szerv kitűnő példáját adták mennyi minden tehető közős összefogással. A Pécsi-víz rendezéséről van szó. Téseny községtől a pécsi gázgyárig 27 kilométeres szakaszon 400 ezer köbméter földet mozgatták meg, s a hidakkal együtt 5 ezer köbméter betont építettek be. Jelenleg mintegy 70 százalékban elkészült a vízrendezési munka, 1 mely többek között a pécsi csapadékvíz elvezetését hivatott I végre megoldani. A költségek | 56 millió forintot tesznek kl. S a vállalatok összefogása éppen a költségek vállalásában ka- , pott nagy szerepet. Különösen a Hőerőmű és az OVH mutatott jó példát: a bankár szerepét l vállalva előre meghitelezték a költségeket I Persze ez csak az összefogás első eredménye, s továbbiakra is szükség volna. Itt van például a vízminőség-védelem. A Pécsivíz, Almás-patak a Feketevizen keresztül a Drávát szennyezi, tehát nemzetközi problémát is felvet Bennünket azonban közvetlenül érint az említett vizek melletti mezőgazdasági területek sorsa. Néhány vállalat máris tett valamit ez ügyben: a Szénbányák ülepítőt épített az újhegyi mosóban, a Szigetvári Konzervgyár 200 holdas nyárfa- telepen öntözi szét a szennyvizet, s a szakemberek kötetekre való ötlettel szolgálnak, ha a baranyai üzemek továbbra is olyan példás összefogásról tesznek bizonyságot, mint a Pécsi- víz rendezésekor. Erre az öntevékeny szolidaritásra fenne egyébként szükség most a víznyerő területek kutatásakor is. Lombos! Jenő Július végére kellett volna elkészülnie a MECSEKTEJ kacsótai tejüzemének. Azonban csak október végére került sor a műszaki átadásra, pillanatnyilag pedig a meglehetősen nagyszámban fellelt hiányosságok javítása, valamint az udvartér burkolása, ren- I dezése folyik. A napi 25 ezer liter tej feldolgozására alkalmas „teigyár” végleges üzembehelyeiését december végére tervezik. A kannás és polypack tejen kívül vajat, túrót, krémsajtot és lágysajtokat készítenek. Az új üzem létesítése közel hétmillió forintba kerül Fotó: Erb János Javaslatok a mezőgazdasági számvitel korszerűsítésére ÚJ szellemi termékek az Agrárgazdasági Kutató Intézetben Oj témák kutatásához kéz- I dett ez év elején az Agrárgazdasági Kutatóintézet, amely a : hazai mezőgazdasági ökonó- j miai tudományos bázis 80 százalékát képezi. A többéves kutatási program számos részét már az idén le- ! zárják, s az eredményeket átadják a gyakorlatnak. Dr. Márton János igazgató tájékoztatott arról, hogy az idén milyen új szellemi termékkel gazdagít- I ják az agrárközgazdaságtan j tudományát Elmondotta, hogy hat új módszert dolgoztak ki és ezekről j részletes tanulmányt készítettek. Köztük , általános érdeklődést keltett a mezőgazdasági üzemek számvitelének korszerűsítése. Mint ismeretes, a mező- gazdaság termelése, technikai felszereltsége rohamosan nő, ugyanakkor a termelési eredmények összegezésére évtizedes módszereket használnak. Az elavult ügyvitel természetszerűen nem ad hű képet, s így nem nyújthat biztos alapot a tervezésekhez. A korszerű termelőszövetkezeti és állami gazdasági számviteli eljárásokat rövidesen megismertetik az illetékes szakemberekkel. A törzsgárda törzstagjai Az biztos, hogy rangot jelent No, meg egy kicsivel magasabb órabért Nagy, budapesti üzemek, ha munkásfelvételkor „tallóznak" a választékban, bizony, nézik a „származást”. Es néha elhangzik az alábbi párbeszéd a munkaügyi, személyzeti osztályokon : — Hol tanulta a szakmát? — A Mechanikai Laboratóriumban. — Magát felvesszük. Tíz éve nevelnek szakmunkásokat — forgácsoló és műszerész szakmákban — a Gorkij fasorban. Akkor hat tanuló volt, ma több, mint háromszáz. De nemcsak a tanulók száma, nőtt maga a gyár is. Alagon létesült egy telep és a jövő tavasszal Pécsett, a Kertvárosban indul a termelés a Mechanikai Loboratórium legújabb üzemében. A stúdiómagnókat gyártják majd itt. • Kikből áll össze a munkásgárda? Négyszáz emberre lesz szükség. Amikor erről faggattam Keresztes Jánost, a leendő gyár megbízott igazgatóját, azt mondta: — Tizenöt emberem már van... Tizenegy fiatal technikus és négy mérnök az alagi telepen ismerkedik az új szakmával. A tőrzsgárda törzstagjai. A technikusok zömmel a pécsi Gépipariban végeztek az elmúlt nyáron. Szeptember óta dolgoznak a ,,Mechlabor”-nál $ két hónap elegendő arra, hogy vélemények alakuljanak ki pro és kontra. Megkerestem őket A munkaügyi osztályon Lázár Mihályné számol be róluk. Igen, a gyerekek rendesek, jól dolgoznak, jól viszonyulnak a körülményekhez. A feladatuk, hogy megtanulják azokat a szerelési, méijési munkákat, amelyek a stúdiómagnó gyártásához szükségesek. ügyesek, persze van különbség közöttük is. Elhelyezésük jól oldódott meg, a kilenc fiú az építőipar munkásszállásán lakik, a két lány pedig a! bérletben Dunakeszin. A munkakörülmények? Nézzem meg az Üzemet. Tudomása szerint a gyerekek elégedettek, probléma nincs. Az út príma, az idő gyönyörű, a kocsi gyors. Alag felé telve vagyok pozitív érzelmekkel. De hazafelé is. Először Is szeretném pontosan visszaadni, amit láttam. De nehéz, A fogadtatás, a környezet, az üzem lenyűgözött. Világos, tiszta levegőjű csarnok. Hosszú asztalsorok, közöttük valóságos függőkért. Begóniák, tarkalevelű futónövériyek, nagy, piros virágok, tigrislevelek árnyékában, az asztalokon milliónyi színes huzal. Kényelmes í székben egy nyakkendős ember j ül, vibráló készülék fölé hajol, j számok ugrálnak ... Csend és tisztaság. „Parket- ! tás üzem”. Szinte kedvet kaptam leülni méricskélni, i Megnéztük az új üzemrészt: most lett készen, Hatalmas, világítótetős szerelőcsarnok. Minden megtalálható. Szociális épület, irodák, művezetői helyiségek, csodaszépen berendezett raktár. Ilyen épül Pécsett. A pécsi gyerekek — ahogy Válet Gyula üzemvezető tájékoztatott — bizalmit választottak maguk közül, ő az ügyek intézője, ismer minden gondot, bánatot. Rácz Ibi. Nagy fekete szeme élénken figyel. Faggatom, kényes kérdéseket is pengetek. A pénznél végre megélénkül a válaszadásban. Hát egy kicsit kevés, jutni jut, de nem marad. Szórakozás? Dunakeszin kevés o lehetőség, még itt a KISZ- klubban időnként vannak rendezvények. A fiúknak tízre otthon kell lenni, így írja elő a házirend. Egyikük bevonult, már csak tizen vannak. Baj, probléma? A háziak mondták, hogy felkarcolták a parkettet, dehát repülni nem tudnak... A munkával neki, de a többieknek sem volt nehézsége. Most szó esett, hogy kiszélesítik a képzést, más méréseket is megtanítanak, hogy majd otthon ne legyen probléma ... Otthon. Aztán kiderült, hogy ez a főgond: kicsit talajtalan- nak érzik magukat Ez érthető is. Maguk is tudják, hogy tíz hónapig „vendégei” az alagi üzemnek, az otthoniak ugyanúgy tudják, a kapcsolatok így alakulnak, nem mélyülnek, maradnak a felszínen. Honvágy van. Májusban benépesül a kertvárosi új üzem: a Mechanikai Laboratórium pécsi telepe. Ibiék valamennyien itt dolgoznak majd, valószínűleg már mint szakmunkások. A pénz is több lesz egy kicsivel, maguk rendezhetik be munkahelyüket c szájuk íze szerint, függőkerttei anélkül. Esetleg mindjárt brigád- vagy csoportvezető lesz belőlük. És már itthon lesznek, Pécsett Kampis Péter n magyar-szovjet barátságért A Magyar Szocialista Mtm” káspárt Központi Bizottsága az elmúlt évben hozott határozatában megállapította, hogy a Magyar-Szovjet Baráti Társaság létrejötte óta eredményesen segíti a párt munkáját a két nép közötti barátság erősítését. Részt vállal a magyar és a szovjet nép közötti barátság ápolásában, népünk hazafias, internacionalista nevelésében. A barátság ápolása nép- köztársaságunk politikájának alapvető részévé vált, behatolt népünk köztudatába és mély gyökereket eresztett. A határozat hangsúlyozza: a magyar- szovjet barátság ápolása továbbra is egész társadalmunk közös ügye. Ezt követően történt intézkedés arról, hogy a jövőben az MSZBT-munka szélesítése érdekében a korábban működő megyei elnökségek helyett a Szovjetunióban is hasonlóan működő kollektívákkal rendszeresebb kapcsolatot tartó MSZBT-tag- csoportokat kell létrehozni, amelyek vállalják népeink barátságának ápolását Ezt az elképzelést igyekszünk megvalósítani megyénkben is, amikor a diósgyőri Lenin Kohászati Művek dolgozóinak felhívására segítjük, támogatjuk a tagcsoportok létrejöttét ^ ó érzés tudomásul venni, • hogy a határozat figyelembevételével, a pártszervek irányítása mellett folyamatosan alakulnak meg megyénkben is az MSZBT-tagcsoportok. A lelkes hangulatú alakuló gyűlések arra utalnak, hogy a már eddig megalakult 18 tagcsoportot továbbiak követik. A megyében alakult tagcsoportok most az MSZBT november 22—23-ra összehívott országos értekezletére készülnoír, amelyen 15 fős küldöttség képviseli megyénket. Az országos értekezlet minden valószínűség szerint újabb lendületet ad mind tagcsoportok további szervezéséhez, mind a feladatok körvonalazásához és eredményesebb elvégzéséhez. A megyében működő tagcsoportok közül kiemelkedő munkát végeznek a Mecseki Szénbányák egyes bányaüzemeiben létrehozott tagcsoportok, amelyeknek több évre visszanyúló tradíciói vannak a magyar- szovjet barátság ápolásában. Ezért a munkájukért az MSZBT Országos Elnökségétől megkapták az Aranykoszorús plakettet. Arra törekszünk, hogy a megye dolgozóinak és a Lvov terület dolgozóinak szépen fejlődő kapcsolatait új lehetőségekkel gazdagítsuk, amihez az MSZBT-tagcsoportok nagy és sokoldalú segítséget adhatnak. Az MSZBT tagcsoportjai agi- tációs- és propaganda munkájának lényege, hogy népszerűsítsék a Szovjetunió népeinek, gazdasági, társadalmi, kulturális életének, kül- és belpolitikájának eredményeit. Megkülönböztetett figyelemmel és szélesebb körben ismertetik, népszerűsítik a szovjet tudomány eredményeit, a Szovjetunió természeti gazdagságát, részt vesznek politikai, kulturális évfordulók szervezésében, lebonyolításában. fcyri indezeket a célkitűzése* ■ két, megjelölt feladatokat figyelembe véve bízunk abban, hogy megyénkben még további MSZBT-tagcsoportok jönnek létre, melyek a tömegszervezetek, tömeg mozga1 mák, elsősorban a szakszervezetek, a KISZ, a Hazafias Népfront segítségével tovább népszerűsítik a Szovjetunió és a magyar nép között kialakult megbonthatatlan barátságot. Sinku Pál