Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-10 / 239. szám

OT1. október 10.

DUNÁNTOLI NAPLÓ

3

Fél esztendővel a tervezett indulás előtt

Mit kell tenni?

Körinterjú a BCM építését irányító szakemberekkel

és a gyár vezetőivel

Távolról úgy tűnik, eíkészük a Beremendi Cement és Mészművek — az ország egyik legnagyobb, 2,5 milliárd forintos költséggel épült beruházása. A gyár kapuján belépve azonban rögtön szembetűnik, hogy az építőkre nehéz fél esztendő vár, s csak maximális erőfeszítéssel, pontos, összehangolt szervezéssel képesek teljesíteni ígéretüket: 1972. április 4-én beindítják az első gyártósort Ismeretes, hogy az eredeti tervek szerint 1973-ra tűzték ki a BCM üzemelését, az építők azonban az országos cementhiányra tekintettel felajánlották, hogy előbb felépítik a gyárat és ezzel 450 ezer tonna többlet cementet adnak a népgazdaságnak.

Fél esztendővel az indulás előtt a szakemberek egybehangzóan éflítják: meglesz a 450 ezer tonna cement 1972-ben. Közel 1100 építő, és a gépszerelő vállalatok 500—600 fős munkásserege pillanatnyi szünet nélkül küszködik: nem készek az utak, a közművek, az olaj- és vízvezetékek, s a malomcsarnok, amely egyébként az üzemóriás szíve.

Kérdéseink: van-e reális lehetősége a BCM üzembehelyezésének 1972. április 4-én. Ha igen, ez a beindítás a gyár folyamatos termelésének kezdete lesz-e, avagy csak időleges? Mit kell tenni a rendelkezésre álló idő alatt, hogy fél esztendő múlva a BCM első gyártósora cementet adjon?

Jaszenovits Miksa, a Beruházási Vállalat Beremendi Kirendeltségének vezetője:

A tervezett időben a BCM cementet ad

— Szeptember elején egy utolsó határidő egyeztetés történt az építkezésben résztvevő vállalatok között, melyet azóta szinte percnyi pontossággal tartunk. A tervezett időben a BCM cementet ad, ez bizonyos. Természetesen ez nem jelenti a gyár végleges befejezését, hiszen a második vonalat még ezután kell majd szerelni, mely még a mostaninál is nagyobb feladatot jelent. Tucatnyi vállalat egy üzemelő gyárban lesz kénytelen dolgozni. Véleményem szerint azonban a második vonal is előbb elkészül, mint augusztus 20 — ekkorra terveztük — s 1972-ben Beremend megadja a 450 ezer tonna többlet cementet.

— Az üzembehelyezés előtti félévben a malomcsarnok befejező munkáira, s a közművek kiépítésére kell erőinket össz- pontositani. A malomcsarnokon megkezdődött a -j-4'1 méteres szint födémének kialakítása. Ez a technológiai szerelés szempontjából fontos utolsó szint Ezután mór csak a -(-47 méteren a bunkersor építése lesz vissza ... A résalapozás után ez az épület mintegy féléves késésben volt, melynek sajnos egy részét az építők most kénytelenek a szerelőkre hárítani. A sikeres üzembehelyezés most döntő módon a technológiai szerelők, s építők összehangolt munkáján múlik. Egyetlen nap késés, pontatlan munka, rossz szervezés mór veszélyertetheti a sikert.

Watzek Miklós, a 31-es számú Állami Építőipari Vállalat mű- siaki igazgatója:

Összehangoltan kell dolgoznunk

— A BCM építése elejétől kezdve rendkívüli feladat volt, melyet csak a DCM, a dunaújvárosi kohók, vagy más ilyen nagyságú építéssel lehet összehasonlítani. Az épületek 27 méteres alapokon állnak, hasonló feladatot a vállolatunk még nem vállalt. Másrészt Baranyában sem dolgoztunk még, messze van Budapesttől, ha 20 ácsot leküldtünk csak 10 érkezett meg, a többi útközben leszámolt. A 31-es mindvégig a technológiai sor középső, építészeti szempontból legigényesebb részén dolgozott, ennek ellenére, mi egyedül nem vihetjük sikerre a munkát, s úgy érzem, ha nem

sikprül, annak sem kizárólagosan mi leszünk az okai. 18—20 vállalattal itt a helyszínen kell összehangoltan dolgoznunk. Közös a feladót — az elmondottak nem veszélyeztethetik az április 4-i üzembehelyezést

Krichembaum Antal, a 31-es Építőipari Vállalat főépitésve- zetője:

A lehetőségek adottak

— Az április 4-i indulás reális lehetőségei megvannak. Azokat a határidőket kell betartani, melyeket Bondor elvtárs itt- jártakor megbeszéltünk. Elsősorban a malomcsarnok a kritikus pont Amennyiben a +41 , méteres szint födémé október 15-re, a bunkersor pedig no- | vember 15-re elkészül a szerelők még rendelkeznek majd annyi idővel, hogy ók is készen legyenek. Márpedig mi, az említett munkákat befejezzük, ez már bizonyos. (Felmentünk a malomcsarnok tetejére, a daruk egymás után emelték be a vasgerendákat, még a hozzá nem értő is érzékelhette: az építők betartják szavukat)

Varga János, o SZIKH kiren- ! deltség vezetője:

Rajt: április 4-én

— Április 4 én indul a BCM. 1 Tennivaló azonban nagyon sok j van addig. Változatlanul a malomcsarnok cement oldali része a kritikus pont Persze nem szabad lekicsinyleni a gőz, az olaj,

s a vízvezeték, az út és közműhálózat építését sem, ezek nélkül hiába készül el a molomcsar- nok, vagy a BCM bármely más létesítménye. Január végére be kell fejeződnie a szerelésnek — februárban a gépi berendezések próbájának, március elején künkért kell termelni, vagyis a kemencéknek melegen kell forogni. Ehhez az kell, hogy a ma- lomcsarnoknáJ a 31-es november közepére készen legyen. Ekkor még a GÉPSZER vállalja, hogy január végére befejezi a i gépek szerelését. A csomagolót , december 1., illetve a rakódó | oldalt január 31-re kell átadni j — március 15-re így a szere- I lés befejeződhet. Az utakat, a j legfontosabb utakat december | 15-re kell átadni. A szerelő vállalatok most már o legjobb szerelőket kell, hogy munkába ál lítsák. Mái is bevezettük a szom- vat-vasómapi túlóráztatást, de j ha szükség lesz rá, két műsza- ' kos termelést is beindítunk.

CSALÁDI ESTEK, VÁLLALATI RENDEZVÉNYEK,

ESKÜVŐI VACSORÁK

színvonalas megrendezéséi

OLCSÓ ÁRON,

HIDEG, MELEG ÉTELEK SZOLGALTATASAVAl VÁLLALJUK

Igények bejelentését kérjük: Mecsekvídéki Vendéglátó Vállalat (Pécs, Perczel u. 8.), áruforgalmi osztály.

Palotai György, o GÉPSZER vezető szerelője:

Nem tartunk munkaszüneti napot

— Úgy néz ki, hogy valamennyi vállalat összehangolt erőfeszítésével még lehetséges 1972. április 4-én üzembehelyezni a BCM-et. A GÉPSZER 250 emberrel dolgozik ezekben a napokban, minden szombaton és vasárnap is dolgozunk. Mintegy 13 ezer túlórát használtunk máris fel, tartalék erőink azonban ennek ellenére is vannak, ha szükséges lesz, ők is bevethetők. Zömében a malomcsarnokra összpontosítottuk erőinket, az építőipari lemaradást talán az utolsó időben sikerül behoznunk. Talán az is probléma, hogy vannak itt olyan vállalatok is, melyek nem tartoznak az ÉVM-hez, számukra a legutóbbi Bondor elvtárs látogatása nem volt annyira „ösztönző" mint a közvetlenül az építőipari minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok számára. Aztán van itt más is: látszólag csekélységnek tűnik a tereprendezés, a víz az olaj hálózatok kiépítése. Mi lesz ezekkel?

Martin Antal műszaki igazgatóhelyettes és Zsifkó Ferenc, a Beremendi Cement és Mészművek, a majd üzemelő gyár vezetői a „tulajdonos” szemszögéből latolgatták az üzembehelyezés esélyeit Martin Antal;

Fokozottan ügyelünk a technológiai fegyelemre

— Még minden remény meg

van az 1972. április 4-i üzembehelyezésre. Ehhez persze most már ideális feltételek kellenek. Valamennyi részhatáridőt tartani kell, s valamennyi munkát kifogástalanul kell elvégezni — későbbi hibajavításra már nincs idő. Tennivalók: különleges gondot kell fordítani a technológiai berendezések munkáinak ellenőrzésére. Minden befejezett gépcsoportot soron kívül hidegen is járatni keH. Az esetleges hibák kijavítására tartalék szakembereket kell biztosítani. A hidegjáratás alatt kell a kisebb kőműves, festő és szerelő munkákat befejezni. Akármilyen nagy nehézséggel is, de így kell. Egyszerre egy 800 méteres vonalon ez már lehetetlen lenne.

Zsifkó Ferenc személyzeti vezető: az új gyár műszaki és adminisztratív létszáma 92 százalékban feltöltött. A fizikai munkások közül eddig 157-en vannak állományunkban, s szeptember 20-a óta szervezett formában megindult az oktatás, de már ezt megelőzően Hejőcsa- bán. Lábatlanban, s a DCM- ben jártak embereink tapasztó latszerzö látogatáson. Októberben 24 órás előképzés utón jugoszláv, cseh, s NSZK-beli gyárakba küldünk műszaki és fizikai dolgozókat a cementgyártás technológiájának tanulmányozására.

— Részletes intézkedési tervben határoztuk meg az üzembe- heiyezéssel, s az átadás átvétellel kapcsolatos feladatainkat.

A hallottakból úgy tűnik a BCM építői üzembehelyezik a jövő év április 4-én a BCM-et. Az is kétségtelen viszont, hogy a feszített program hatalmas többletköltségeket okoz — egyetlen vállalat 13 ezer óra túlórát használt máris fel — mint ahogy az is bizonyos, hogy a borotvaélen táncoló határidők miatt több munkát csak az indulás után, nem éppen a legcélszerűbb , \ 1 réggel végeznek majd el.

Lombos! Jenő

Az aktivitásról

N

em is olyan régen nagyjelentőségű, az egész ország lakosságát átfogó események zajlottak le hazánkban. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. Kongresszusa, majd az országgyűlési képviselő és tanácstagi választások és ezzel szinte egyidőben a szak- szervezeti választások sikeres lebonyolítása, csak a párttagok és a pártonkívüliek széles tömegeinek aktív közreműködésével valósulhatott meg.

A párt vezető szerveinek újjáválasztása a politikai. gazdasági, kulturális célok kitűzése a pártkongresszus által, a tömegszervezett vezető testületek, valamint a képviselők és tanácstagok megválasztása azonban nem a munka befejezését, csak a kezdetét jelenti. A következő lépés a határozatok, a tervek valóraváltása, a : szocializmus építésének magasabb szinten és eredményesen történő folytatása. A végrehajtás ; időszakában méginkább szükség van mind a ; párttagok, mind pedig a pártonkívüli dolgozók aktivitására . A X. Kongresszus is felhívta erre a figyelmet: „A párt a jövőben még fokozottabb mértékben igényli és meg is követeli minden tagjától, hogy a, párt politikájáért a párt határozatainak képviseletében nyiltan és minden ingadozás nélkül állion ki, harcoljon és dolgozzon megvalósulásukért. Pártunk mindig úgy fogta fel vezető szerepét, mint a nép szolgálatát, politikájának valóraváltásában a legszélesebb tömegekre támaszkodik,"

Mint látjuk a párt legfelsőbb szerve nemcsak a kommunisták, hanem a nép széles tömegeinek aktivitását veszi számításba országépítő munkánkban. A pártszervezetek, tömegszervezetek és tömegmozgalmak vezetőinek egyaránt j kötelessége, hogy megteremtsék a feltételeket a politikai életben és a szocialista építőmunká- 1 ban a széles rtéptömegek aktív cselekvő bekap- j csalódásához.

A pártrendezvényeken való aktivitás több té- | nyezőtől függ. Pl. a téma kiválasztásától, annak előkészítésétől stb. A pártrendezvények napirendjének többsége pártpolitikai és gazdaságpolitikai jellegű. Általában a rendezvényeken résztvevő párttagok 20-30 százaléka fejt ki véleményt a tárgyalt témával kapcsolatban, többségük azon napirendekkel kapcsolatban tesz észrevételt, vagy javaslatot, melyek érdeklődési körükhöz közelebb állnak. A párttagság egyre igényesebb és elvárja, hogy a tárgyalt témák magas színvonalon, jól előkészítve kerüljenek tárgyalásra. Egyre több azoknak a száma, akik szívesen vesznek részt a napirendek előkészítésében, megjegyzem azonban, hogy nem minden pártszervezetben élnek e lehetőséggel kellőképpen és az előkészítő munka még mindig szűk körre korlátozódik.

A felszólalások során a párttagok általában saját, illetve szűkebb kollektívájuk véleményét mondják el. Többségük bátor, őszinte, kritikus és nyílt. Mindjobban háttérbe szorulnak az egyéni érdekeket előtérbe helyező felszólalások. Helyenként tapasztalható olyan probléma is, hogy csak az adott terület vezetői az úgynevezett „hivatalból és állandóan felszólalók” fejtik ki véleményüket. Ez a jelenség ha részükről nem is tudatosan, mégis negatív hatással van a párttagság aktivitásának növelésére.

A pártszervezetek életében még sok helyen vita folyik a párttag aktivitásának megítélése, értelmezése körül.

Általában aktívnak tartják azt a párttagot, aki valamely párttisztséget tölt be, pl. pórtbi- zottsági tag, vezetőségi tag, pártbizalmi. Aktívnak tartják azt is, aki valamely tömegszervezetben, vagy tömegmozgalomban tölt be vezető funkciót, különböző munkabizottságokban dolgozik, munkásőr, vagy más társadalmi tisztséget visel, továbbá azokat, akik a különböző értekezleteken rendszeresen felszólalnak. A kü- : lönbözó funkciók betöltése többségében folyamatos, aktív pártmunkát jelent.

Valamilyen tisztség vállalása azonban önmagában még nem jelent aktív pártmunkát. Vannak a vezető testületek tagjai között olyanok, akiknek részvétele csak formális, végig ülik az értekezleteket, nem mondanak véleményt, pasz- szívak. Vannak ilyen elvtársak a vezetőségek, munkabizottságok tagjai és a pártbizalmiak között is. Tehát az aktivitás értelmezését nem lehet pusztán egy funkció betöltéseként leszűkíteni.

A pórtélét tisztségviselői közül sokaknak több funkciójuk is van, ezek egyrésze indokolt és helyes, egyrészük azonban indokolatlan.

Párttag azonban több van mint funkció. Hogyan értelmezzük a funkcióban nem lévő párttagok aktivitását? Mindenekelőtt a párttag egyéni tevékenysége, magatartása alapján.

Nehezen képzelhető el, hogy a pártvezetőség — és a gyakorlat is ezt igazolja — minden párttagnak rendszeresen szervere« partmegbízatást tudjon adni. A pártéletben a’ pártmunka hatásaiban azonban nagy jelentősége van a párttagok önálló tevékenységének. Ilyen értelemben aktívnak tarthatjuk azt a párttagot, aki:

— Környezetében kiáll a párt politikája mellett, bátran vitatkozik, érvel, magyarázza art e pártonkívüliek körében,- Munkaterületén hivatása teljesítése közben példát mutat környezetének, kezdeményez, feltárja a fogyatékosságogat,

• — A párt taggyűlésein, rendezvényein rendszeresen résztvesz időnként véleményt alkot a vitatott kérdésekben,

— A vezetőség, vagy valamely párt, társadalmi testület felkérésére, illetve megbízása alapján részt vállal különböző vizsgálatok, részfeladatok megoldásában,

— Munka és lakóterületén személyes példa- mutatásával felvilágosító szóval segíti a pártonkívüliek aktivizálódását a társadalmi célok megvalósítása érdekében.

Minden politikailag hasznos tevékenység előresegíti az adott területen a párt politikájának | valóra váltását. Végső fogon a párt politikája az egyes párttagok által végzett munka nyomán 1 valósul meg. Aktív párttagnak tehát art tart i juk - funkciójától függetlenül -, ölti képességeinek és lehetőségeinek megfelelően ellátja a párttal szembeni kötelezettségeit. Ezért nem elég, ha az egyes párttag csak egyetért a párt politikájával, aktívan kell részt vállalnia a megvalósítást segítő feladatok végrehajtásában.

Az egyes párttag társadalmi aktivitását azonban különböző tényezők befolyásolják, amelyek növelhetik vagy csökkenthetik azt.

Ha a párttagnak családi gondjai vannak, pl. betegség, anyagi terhek, a gyermekneveléssel járó nehézségek, stb. ezek egy időre más irányba terelik figyelmét. Egy párttag, aki magas szinten tanul például az egyetem esti, vagy levelező tagozatán, rendszerint a tanulásra fordítja idejét Ilyenkor az esetek nagy részében átmenetileg csökken az alapszervezeti munkában való részvétele, a tanulmányok befejezése után viszont növekszik mind az aktivitás, mind pedig munkájának hatékonysága. Helyes, ha a pártvezetőség ezeket a tényezőket figyelembe veszi és lehetőségéhez képest igyekszik segítséget nyújtani a párttagok gondjainak megoldásában.

Egyes párttagok végrehajtják ugyan a párt- határozatokat általában, de azokban válogatnak, szelektálják és csak a nekik tetszőek mellett állnak ki, azokat hirdetik.

A pártszervezetekben ismert a visszahúzódó, passzív párttag is. Ezek döntő többsége a személyét, vagy valamely családtagját ért tényleges, vagy vélt sérelem, például nézeteltérés miatt visszahúzódik, nem vesz részt a pártalap- szervezet munkájában. Ezekkel szemben a párt- vezetőségnek türelmes magyarázattal, de fel kell lépni. Meg kell értetni velük, hogy egy párttagra nem kötelező, hogy mindenkivel baráti viszonyban legyen, a pártban nem lehet visz- szahúzódni. Amíg valaki tagja a pártnak, mindvégig eleget kell, hogy tegyen a vele szemben támasztott követelményeknek.

Ott szervezik jól a pártszervezet munkáját, ahol igénylik a párttagok véleményét, segítő közreműködését a döntések előkészítésében és végrehajtásában. Ehhez jó lehetőséget nyújt, ha a döntéseket megelőző viszgálatokba bevonjuk a párttagok minél nagyobb részét. Ennek ma még akadálya, hogy helyenként a párttagok egy részét lebecsülik. A párttagok ezfen részét úgy jellemzik: nem eléggé képzett, úgysem végzi el a rábízott feladatot, stb. Elfelejtik, hogy a pártvezetőség feladata minden párttag bevonása a pártszervezet előtt álló feladatok megoldásába.

Mind a döntések előkészítése, mind a végrehajtás időszakában az alapszerve^etek vezetőségeinek fontos feladata, hogy biztosítsa az egyes párttagok minél szélesebb köreinek aktív részvételét a munka teljes folyamatában. Ezt úgy érhetik el. ha ismerik az egyes párttagok képzettségét, képességeit, segítik őket azok állandó fejlesztésében, ha figyelembe veszik ezeket a feladatok elosztásánál. Ez az egyik feltételé annak, hogy a kollektív vezetés erősödjön. Fontos, hogy a párttagokat fenntartás nélkül, teljes bizalommal vonják be o kollektív munkába, segítsék őket tanácsokkal, esetenként ha szükséges, bírálattal a feladatok teljesítésében. A pártvezetősógek erősítsék a végrehajtásban a személyi felelősséget. A feladat sikeres elvégzése esetén pedig a pártvezetőség ne fukarkodjon a jő munka elismerésével, amit lehetőleg a kollektíva előtt tegyen meg.

A párttagok társadalmi aktivitását szinte mindenki természetesnek tartja, hiszen a pártba lépéskor ezt önként vállalták. De a párt számít a pártonkívüliek aktív tevékenységére is a társadalmi célok megvalósításában. A tömegaktivl- tás kibontakozásának fő területei a tömegszervezetek és tömegmozgalmak.

At országgyűlési képviselő és tanácstagi választások tapasztalataiból az egyik legfontosabb, hogy sok ezren vállalták a sokszor nem kevés efoglaltsággal és felelősséggel Járó társadalmi megbízatást. A gyűléseken felszólalók döntő többsége sem egyéni gondjairól beszélt, hanem községének, járásának, szűkebb hazájának gondjait tette szóvá. A Hazafias Népfront, a KISZ, a szövetkezetek, a különböző területeken dolgozók, a nők, férfiak, fiatalok ezreit vonták be a választási munkába. Most az a feladat vár rájuk, hogy a gyűléseken meghirdetett célok elérésére, megvalósítására mozgósítsák aktíváik segítségével a lakosság mind nagyobb részét.

A társadalmi feladatok megvalósulását

nem lehet rögtönözve megoldani, vagy a résztvevők spontán elhatározására hagyni. A társadalmi aktivitás fenntartása folyamatos szervező munkát igényel. A gyűléseken, az agitáció során elhangzottak hamar feledésbe merülhetnek, esetleg csak a következő választáskor kerülnek szóba. Mindezek elkerülésének legjobb útja a lakossággal való kapcsolat tartás, véleményük rendszeres kikérése nemcsak otszágos, hanem helyi kérdésekben is. Ha a lakosság érzi, hogy igénylik véleményét, art figyelembe veszik a döntéseknél, akkor a végrehajtásban is szívesebben veszi ki részét. A tudatosság, a megfelelő tervezés, a résztvevők munkájának összefogása adja o társadalmi erők hatékony hasznosításának lehetőségét. Ezt a helyi pártszerveknek és szervezeteknek. valóm nt a tömegszervezetek és mozgalmak vezető testületéinek kell biztosítaniuk.

A tömegaktivitás kibontakoztatása a végrehajtásban minden párt, állami és társadalmi vezető fontos feladata.

Biztosítsuk a X. Kongresszus célkitűzéseinek valóraváltását: „A párt arra törekszik, hogy a társadalom minden alkotó ereje bekapcsolódhasson az építő munkába, és a közös feladatból minden intézményünk, minden kollektíva, minden dolgozó a maga helyén vegye ki részét és végezze el feladatát. A célra irányuló milliónyi gondolatnak és tettnek kell együvé válnia a szocializmus építésének hatalmas folyamatában."

Fördós László

az MSZMP Központi Bizottsága munkatársa