Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-07 / 236. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. október 7. A forrongó Közel-Keleten ,Äki szebo mint Kleopátra" nj Szíria harmadik városából, a petróleum-szagú Homszból — az I. P. C. olajvezetéke melletti — kitűnő aszfalt úton indultunk a szép Zenóbia királynő birodalmának híres fővárosa, Palmyra felé. épült új Palmyra (alig néhány ' száz méterre az ősitől). LATTAKIA PALMYRA A szír sivatag mélyén elterülő oázis-város i. e. III. évezredben is létezett már, azonban ekkor — éppen a körülötte elterülő végeláthatatlan sivatag miatt — nem vált még jelentőssé egész Szíria életében. Nagy- gyá-válását a „sivatag hajolna k” háziállattá szelidítésének köszönheti, hiszen csak tevekaravánnal lehetett elérni az egyaránt 250—250 km-re lévő tengerpartot, az Eufrátesz völgyét s Damaszkuszt. A város gyakran szerepel a legrégibb asszír szövegekben, de a perzsa és római birodalmak elleni lázadása révén válik híressé. Szíria, de talán az egész Közel- Kelet legnagyobb romvárosában — ahol a hatalmas oszlopok tucatjai, a templomok és falak maradékai a legfennsége- sebb és legcsodálatosabb látványt nyújtják — o nagy királynőre, Zenóbiára gondolunk szinte v&lamennyien, akik a romok, a ragyogó múlt színpompás maradványai között botorkálunk. Arra a királynőre, aki „sokkal szebb volt, mint Kleopátra, akinek csodálatos fehér gyöngy-fogai és csillogó-villám- ló szemei voltak, amelyeknek sugarával barátot és ellenséget egyaránt lenyűgözött", arra a Zenóbiára, aki „bölcsességben és hatalomban felülmúlta a férfiakat, aki méltóságteljesen — Pállasz Athéné és Mars istenek erényeit magában egyesítve — állt hadserege élére s űzte ki Rómát Keletről, aki meghódította Egyiptomot és egész Kis- Ázsiát”, amint azt megtudhatjuk igen készséges, szép idegenvezetőnktől. Az i. u. első századokban élte fénykorát, amikor a karavánutak csomópontjában fekvő Palmyrán a legkülönbözőbb országok kereskedői haladtak keresztül vagy cserélték itt áruikat. A világ minden tájáról !de zarándokló turisták a művészetek és a nagyság époszát láthatják a szétszórt romokban. A leghatalmasabb,, szinte városméretű műemlék-maradványa a 210x210 méteres, 1900 éve épült templom, amelyet Bál isten tiszteletére emeltek. Nagyszámú szobrai mind keleti stílusjegyeket viselnek magukon (köztük van a három palmyrai fő istenség szobra). Romjaiban is megkapó szépségű a három alakból álló „Siratok” szoborcsoport. A templom körül elterülő városban a legkülgníélébb épületeket, mint pl. a színház, agora, fürdők, diadalív találjuk. Az egykori város központjában húzódik a mintegy ezer méter hosszúságú, különböző csarnokokkal és több mint 150 hatalmas oszloppal (ma már nagyrészt csak maradványával) szegélyezett fő útvonal, amelynek mintha csak folytatása lenne a pálma- és oliva erdők között Palmyrából késő este tértünk vissza Homszba, a kőolajfinomítók központjába. Homsz valóságos ipari központ, jónéhány országos jelentőségű üzeme (pl. textilipar, műtrágya-, cukor- és cementgyártás) közül mégis az olaj a meghatározó. Egy tévhitet kell eloszlatni: Szíriában nincs és soha nem is volt jelentős kőolajtermelés; neve a területén áthaladó olajvezetékek miatt fonódott össze a kőolajjal. Hazánk termelése jóval több mint Szíriáé, ahol a ter- ! molés egyébként csak 1963-ban | indult meg. Ha a „boldog ] Ausztria” házassága révén sok I mindent el tudott érni, ez talán | még érvényesebb erre a város- j ra, amely egy házasság révén ! vált a történelemben jelentőssé. I Septimus Severus római császár i ugyanis egy homszi, Júlia nevű ! lányt vett nőül, s ezután ért- ! hető az uralkodói kegy a város j iránt. | Severus császár oszlopcsar.io- I kának emlékei azonban még- i sem itt, hanem a sokkal kelle- ! mesebb fekvésű, noha innen ; csak alig 150 km-re lévő Latta- j kiában maradtak fenn, abban a 1 városban, amelyet Nagy Sándor ! birodalmának egyik örököse, ! Nikátor alapított még az i. e. : IV. században. Septimus Severus I a birodalom egyik vidéki köz-' | pontjává fejlesztette Lattakiát s ; ezért olyan gazdag e nagy kikötőváros római kori emlékekben,v amelyek közül is kiemelkedik a Bacchus-templom és a diadalív. A középkor is sok emléket hagyott: Szíriát a VII. században meghódító arabok, majd az ideözönlő keresztesek sok várat, mecsetet Illetve templomot építettek. A legkisebb ezek közül a Lattakia szomszédvárosában, Jabléban, a Vili. században épült Ibrahim szultán 5 kupo- lájú mecsetje, azé a szultáné, aki a történelemben talán azt az egyedülálló cselekedetet hajtotta végre, hogy hatalma tetőpontján lemondott trónjáról, s ide vonult vissza „erényben és irgalmasságban" élni. Itt halt meg s halála előtt építtette - lelkiüdve számára - ezt a hatalmas „templomot”. DAMASZKUSZ Dél van, amikor Homszból továbbindulunk a főváros, Damaszkusz irányába. A vidék itt is hasonló a Palmyrába vezető út mentén elterülőhöz: jobb oldalon az Anti-Libanon hegység 300 méteres hegyóriásai, balról végeláthatatlan', hihetetlen szegénységet rejtő kősivatag: apró, a forró napon száradt, satnya kárán tengődő juhok, „levegőbevájt”, apró kis putrik, és mindenütt olyan szegénység, amely európai számára elképzelhetetlen. Damaszkusz felé közeledve egy hegytetőn, mintegy másfélezer méter magasságban, találjuk Szednayót, az arabok zarándokhelyét. Maga a kolostor egy kiálló sziklacsúcs tetejére épült s leghíresebb, a világ JATEKTERÉM A PANNÓNIA NAGYTEREMBEN Mindennap 10—22-óráig 30 angol—amerikai játékautomata f—) minden részéből sok hívőt vonzó ereklyéje- a „Szent Szűz" - Lukács evangélista festette - ikonja. Miután elhagyjuk a zarándokok szent városát, a hegyről aláereszkedve feltűnik egy másik, a „szírek szép és szent városa”, Damaszkusz. Kétségtelen, mindenki megcsodálja az első arab uralkodóház, az Omaijádök névadó tagja által építtetett, a Vili. sz legelején elkészült Omajjád- mecsetet. A kalifa, hogy méltó helyet emeltessen istenének (s mellékesen: saját halhatatlanságát is biztosítandó), összegyűjtötte az arab világ legügyesebb építészeit, kézműveseit, specializált szakmunkásait, mintegy 12 ezer embert, akik 10 éven át építették (a kalifák mai utódai isten dicsősége helyett az ember üdvére, mint említettük, hasonló építkezésbe kezdtek: a Tabka-gát 8 éve épül 10 ezer munkással-mé--- nökkel, s 1973-ra fejezik be). Ezzel a kalifa elérte, hogy, mint az automata tájékoztatóba1 megtudjuk, „ha egy 100 évig élő ember nap mint nap látogatja a mecsetet, mindig talál olyan újat, amit a megelőző napokban nem látott". Valóban elmondhatjuk, hogy ez a mecset a leghatalmasabb, legcsodálatosabb s egyúttal legrégibb építménye az egész iszlám világnak. A mecsetet a kalifa által részben leromboltatott Keresztelő Szent János temploma helyén építették. Ne higgyük azonban, hogy az arab uralkodó rosszabb volt, mint a keresztények, hiszen ezen utóbbiak a római Jupiter-templomot döntötték romba. A kör itt még nem zárul be: az i. e. első században épült Jupiter-templomot a rómaiak egy 800 évvel korábban, egy keleti barbár istenség, Hadad tiszteletére emelt templom helyén L,alkották meg" (a sémita arameusok pedig a nagy Babilon-birodal- mat leromboló Asszíria eltüntetésében segédkeztek . . .). A mecset valóban óriási: 157x100 m (emlékeztetőül: a Bálnak emelt templom Poímyiában 210x210 m). Az épület középponti része a „könyörgések terme”, amely 136x37 m (ottjár- tamkor elég tágasnak éreztem - ketten voltunk benne). Itt találjuk a nagy XII. • századi hadvezér-uralkodó, Szaladdin mauzóleumát, azét a szultánét, aki nemcsak megállította, de szét is verte a Keletre elönyomuló európaiakat. Arab ismerőseim szerint Szaladdint csak Nasz- szerhez (illetőleg Nasszer az, akit Szaladdinhoz) lehet mérni: őket tartják az arab világ legnagyobb formátumú államfér- fiainak. Rövid egy napos damaszkuszi tartózkodásunk alatt (mi ez az Omajjádra fordítandó 100 évhez?!) végigpásztáztuk a főváros nagyon is európai benyomást keltő néhány fő ütőerét (egyik legszebb a Nasszer-bulvard és a Mártírok tere). A XV. századi El-Tekiyeh mecset s a mellette épült damaszkuszi arab egyetem az, ami még mély emléket hagyott bennünk. (Folytatása szombati számunkban.) Benke József Nők — férfiak — számok Országunkban — miként a földkerekség csaknem valamennyi országában — több a no, mini o férfi. Bár minden esztendőben több fiúgyermek születik, mint lány, a magasabb elhalálozási szám folytán, összlétszámúk alacsonyabb a nőkénél. Így az 1970- es népszámlálás idején a 4 993 300 férfira 5 317 300 nö jutott, azaz minden ezei tér.ira 1064. Ez oz arány volt mór „rosszabb" is. 1949-ben még 1081 n5 jutott ezsr férfira és azóta a különbség lassan, de folyamatosan csökkent. A férfilakosság haiálozáJ arányának hátrányát mutatja oz, hogy a 15 éven aluli lakosságnál 1000 férfira még csak 9JI nö jut, 13 és 40 év között már 995 — tehát még mindig több n férfi — de a 40 és 60 év közöttieknél már 1124 nő jut ezer férfire, a 60 éven felüliek kategóriájában pedig már 13071 Özvegyi sorban a férfiaknak csak 3,1 százaléka, a nőknek viszont 15,5 százaléka él. A 60 éven felüliekből a férfiak 13,7 százaléka az ilyen korú nők 49,2 százaléka özvegy. Viszont azt a tételt, hogy öreg ember nem vén ember, 1970-ben több mint ötezer ötven évesnél idősebb férfi igazolta, újdonsült vőlegényként. Igaz, hogy háromezernél nagyobb volt, az esetleg titokban tartott, de oz anyakönyvvezető részéről megállapított hasonló korosztályú, házasságra lépő nők száma. Sőt volt 1970-ben egy olyan 60 éven felüli férfj, aki 18 éven aluli lánnyal lépett frigyre. Igaz, hogy ennek ellenére két olyan 18 éven aluli férfi is akadt, aki 50 évesnél Idősebb menyasszonyt kísért az anyakönyvvezető elé. Hogy mennyivel voltok idősebbek, arról tapintatból nem szól a statisztika. A nők térhódítása az ország gazdasági és kulturális életében folyamatosan növekszik. 1960-ban a női stckmunkások száma a* iparbon még nem érte el a százezret, pontosabban 99 830 vo!t_, 1970-ben 13^ 200. Ugyanezen idő alatt a műszaki és kulturális irányító beosztású dolgozók között a nők száma 39 231-röl 70 200-ra emelkedett, a termelőszövetkezeti szakmunkásoké 13 138-ról 22 700ra, a betanított munkisoké 13 913-ról 36 900-ra. Bár országos átlagban a nők száma jelentősen magasabb a férfiaknál, akadnak helyek, ahol a kivétel erősíti a szabá’yt. Legférfiasabb községünk a Zala megyei Almásháza 79 férfi <fs 63 nö lakossal. Eszerint ezer férfi lakosra (ha volna ennyi) csak 797 nő jutna. A városok között Lenin- város a legférfiasabb. Itt 831 nőre jut ezer férfi. Megyei viszonylatban már nem beszélhetünk férfitöbbségről. Legkevésbé nőies Komárom megye, ezer férfira futó 1009 nővel, és legnőiesebb Somogy. Itt 1079 nőre jut ezer férfi. A községek között o baranyai siklósi járásban Drávaiványi, ahol 138 férfi és 173 nö lakik, ezer férfira 1254 nő, tehát minden négy férfira éppen öt nö jut. A második tv-műsor vételi lehetőségei Milyen készülékekhez kell adapter? A televízió második, kísérleti adásának megindulása óta érthetően sokakat foglalkoztat a kérdés: milyen készülékek alkalmasak az adás vételére, milyen körülmények között lehetséges az új műsor zavartalan megtekintése. Tófalvy József, a Magyar Televízió fejlesztési főosztályának vezetőhelyettese ezzel kapcsolatban elmondta az MTI munkatársának: — A tv-műsor továbbítására alkalmas mikrohullámú frekvenciatartományt két részre - úgynevezett VHF, illetve UHF tartományra — osztották a szakemberek. (Az UHF és a VHF egyaránt angol kifejezés — az ultramagas, illetve a nagyon magas frekvencia — nemzetközileg elfogadott és használt rövidítése.) Mindkét részt sávokra, a sávokat pedig csatornákra bontották. A VHF-tarto- mányba sorolták az 1—3. sávokat, ezek határain belül működik (az 1—12. OIRT-csatomán) valamennyi magyar adó- illetve reléállomás. Ez a hullámtartomány azonban napjainkban már telített. Az UHF-tartomány 4—5. sávjának frekvenciáit pedig felosztották 20—56. csatornára, s nemzetközi megállapodás alapján Magyarország ebből a sorból a 24. csatornát kapta meg, amelyen a Magyar Televízió jelenleg a színes kísérleti, majd augusztus 19-től a második program fekete-fehér adásait is sugározza. — A 24-es csatornán sugárzott műsorok vételéhez három műszaki feltétel szükséges: megfelelő térerősség, megfelelő készülék, végül erre a csatornára hangolt, illetőleg méretezett antenna. Az UHF-sávba tartozó 24-es csatornánál különösen nagymértékben érvényesül az a fizikai törvény, hogy a hordozóhullám csak egyenes vonalban terjed. Tehát csak ott lehet megfelelő készülékkel és antennával venni az, adást, ahonnan „rálátás" nyílik az adóra. így az új műsor egyelőre csak Budapesten, valamint a főváros környékén vehető, mert a Szabadság-hegyi adóállomás hatósugara mindössze körülbelül 40 kilométeres. — A 24-es csatornán sugárzott műsor vételére egyes készülékek. mint az Orion 301. 302-es, az AT 501-es, az AT 501 M, az AT 401, a „Tavasz" illetve a „Carmen" — tehát az egycsatornás készülékek — alkalmatlanok. Adapter csatlakozással lényegében megoldható bármely 12 csatornás készülék „átállítása”. Az AT 505, a „Kékes", a „Duna", a „Budapest”, a „Tisza”, az AT 603, az AT 602, a „Munkácsy", a „Benczúr" készülékek esetében Orion UF -100-as jelzésű adapter köz- beiktatásával megvalósítható a vétel. Ennek segítségével ugyanis a kísérleti adóállomásról sugárzott frekvenciát (UHF- sávról) „átteszik" a 4-es csatornára (VHF-sáv). Forgalomban vannak már olyan készülékek is, amelyekbe UHF-turner beépítése esetén megvalósítható a nagyfrekvenciájú UHF-sávok vétele. Ilyen a Videoton gyártotta Sztár, Minivizor, Fortuna, Olympia, Mobilette, Hoii- zont, Mona Lisa és Favorit, valamint az Orion készülékei közül az AT 651 Sigma, az AT 1550 Delta Super, az AT 751 Tokaj, az AT 759 Oretta, az AT 1651 Meteor, az AT 650 és az AT 550 Delta. Ugyanakkor árusítják már azokat a készülékeket is, amelyekbe a turner eleve gyárilag beépült. Ezek mind az UHF, mind a VHF csatornák vételére alkalmasak. Ilyenek a Videoton-gyár „Sztár” és „Favorit" típusú készülékei közül mindazok, amelyeknek típusszáma után jelzett betűkben az „u"-betű megtalálható (péidául Star th 682 oc-u), vagy az interstar, az AT 848, az AT 1848, a Victoria Super. — Jelentősen befolyásolhatják a második, kísérleti adás vételét a megfelelő antennák is. A Híradótechnikai Vállalat már gyártja, a Keravill pedig árusítja a 24-es csatornára méretezett szoba-, ablakra szerelhető, illetve tetőantennákat. A szobaantennák és az ablak rámájára szerelhető antennák ára 200—300 forint, a tetőantennáké pedig 300—600 forint között mozog. Mindig a vételi viszonyok, a térerősség szabja meg, hogy hány elemes antennára van szükség. Előfordulhat valahol az is, hogy még a jól irányított tetőantennával sem kielégítő a vétel, ilyen esetekben esetleg egy antennafej- erősítő segíthet — A második kísérleti program sugárzásának műszaki feltételei egyébként a közeljövőben számottevően javulnak. — A tervek szerint 1972. végéig elkészül a pécsi és a tokaji második műsort sugárzó két adó.. Jelenleg a kísérleti műsort még csak az ország területének mintegy 8—10 százaléka láthatja, óm ezen a viszonylag kis részen két és félmillió ember él és itt működik a vevőkészülékek mintegy 40 százaléka. Ha a korábbi elképzelések nem módosulnak, 1975. végére Szentes, Kabhegy, Kékes környékének műsorválasztéka is bővül, vagyis az ország lakosságának 60 százalékának szórakozási lehetősége gyarapodik. Ebben az időben kezdődik el majd a budapesti tv- nagyadó teljes rekonstrukcióia is. 1980-ig Ózd, Szekszárd, Komárom, Sopron, Miskolc, Salgótarján környékét „szórják be” a második műsorral s ezzel teljes lesz az ellátottság. Eltűnt pécs-baranyai irodalom A magyar humanisták levelei A humanista irodalom első ! magyarországi évszázada írói- I nak a korra rendkívül jellemző leveleiből közöl válogatást V. Kovács Sándor: Magyar humanisták levelei (XV—XVI. század) címmel. A szerző nemcsak válogatta a 712 lapnyi terjedelmű munka leveleit, hanem a le- levélgyűjtemény elé a humanista irodalmat értékelő bevezetést is írt: Humanista levelek, levélíró humanisták címmel. A kötet tartalmi szempontból száz év, a kb. 1440—1540-ig terjedő idő levélirodalmával foglalkozik, s bár elsősorban az újkori „modern" műveltség bemutatására törekszik, mégis közre adja e gyűjtemény azokat a leveleket is, amelyeket a humanisták nem az irodalommal kapcsolatosan írtak. A kötet ennek következtében sokszínűbb lett, szinte a XV. század és a XVI. század eleje forrongó életének keresztmetszetét adja. j Bennünket, pécsieket is jelentő- ; sen érint a munka. Hisz ennek. ! a kornak a humanista nagyjai közül — ahogy azt számos cikk- j ben már kimutattuk — a leg- ! több humanista írónak volt pé- I esi vagy baranyai kapcsolata. Most válik először ismertté teljes egészében magyar nyelven Vitéz Jánosnak, az első modern humanista levélírónak, szónoknak és bőkezű mecénásnak leveleskönyve, amelyet udvari papja, Ivanich Pál szerkesztett és látott el jegyzeteivel. Vitéz János 82 levéllel, Janus Pannonius hússzal, Hunyadi Mátyás huszonhét levéllel szerepel a műben. Ezek közül történeti értékénél fogva kiemelkedik Janus Pannoniusnak Mátyás királyhoz és Mátyásnak Janus Pannonius- ról írt levele. Az előbbiben Janus Mátyásnak ajánlja a görög Plutarkhosz a királyok és császárok bölcs mondásairól írt könyvének fordítósát, s közben néhány műhelytitkot is elárul: „Néhány éjszaka leforgása alatt végeztem feladatommal. Majd azon kezdtem töprengeni, kinek is ajánljam (ahogy ez már szokás) e mécsvilógnál született munkács- kámat. S mindjárt az is eszembe ötlött, hogy senki nem tett többet énértem tenálod, hisz néked köszönhetem a magam és enyéim minden boldogulását: másfelől pedig kinek is ajánlhatnám több joggal a királyok és császárok jeles mon-i dásait, ha nem tenéked, ki egy- személyben vagy király is, császár is! Király vagy méltóságod szerint; császár vagy szünet nélkül való hadakozásaid folytán!" Nem kevésbé rendkívül érdekes az az 1464-ben keltezett adományozó levél is, egyetlen emlékünk, amelyben Mátyás király Janus Pannonius érdemeit méltatja. Egy részlet a levélből: „Ebből a meggondolásból méltányoljuk . , . János pécsi püspöknek (Janus Pannonius) erényeit, érdemeit és szolgálatait, aki jeles buzgalmával, kiváló képzettségével és erényeivel mindenkor udvarunk fényének és ragyogásának öregbítésén fáradozott s fáradozik, aki önnön személyét és vagyonát nem kímélve, soha meg nem tagadta azt, amivel a mi méltóságunknak vagy a hazának tartozott". A három „nagy"-on kívül még Oláh Miklósnak szinte teljes leveleskönyve, Váradi Péter, Brodarics István több válogatott levele és a kisebb humanista levelezésekből 43 szerepel a műben. Valamennyi levél egyúttal kordokumentum is, amely az akkori társadalmi életnek szinte valamennyi problémáját érinti, hisz — ahogy V. Kovács Sándor megjegyzi — „a levélírók mindig az élet valóságából indultak ki". Éppen ezért e kötet valósággal forrásgyűjteménye lehet a magyar reneszánsz kor kutatóinak. Ugyanakkor e levelekből elénk áll egy- egy jellegzetes humanista portré is, egy-egy jellegzetes emberi egyéniség. S mivel e humanista írók nogyrésze kapcsolatban volt az európai humaniz- j mus szellemi vezéreivel, főleg ! FicinóvaI és Erazmussa'., ezekben az episztolákban a magyar ! humanizmus európai kapcsola- j taira is rátalálunk, j A nemcsak nagy gonddal, ; ügyszeretettel, hanem kiváló I szakmai tudással szerkesztett kötet levélforditásait Boronkai Iván, Hegyi György, Kapitánfly István, Salánki József és 5ze- pessy Tibor végezte. Az eredeti latin szöveg hiányában a fordítások bírálatától sajnos e! kell tekintenünk. A levejeskönyvek levélanyagát 51 műmelléklet és 35 szöveg közti illusztráció teszi szemléletessé. Tóth István / *
