Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-05 / 234. szám

1971, október 5, DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Siklósi ünnepség Menü! a X. áimi Mnap Film—tv—néző Megkezdődött Pécsett a szocialista országok filmművészszövetsége:nek sz'mpozionj'a Felavatták a kőtárat és a vár gótikus erkélyét Dr. Szabó János, az építésügyi- és városfejlesztés! miniszter első helyettese megnyitóbeszédét mondja Tegnap délelőtt Pécsett, az üdülő Szállóban megkezdődött a szocialista országok filmmű­vészeti szövetségeinek 3. nem­zetközi szimpozionja. A tavaly- előtti berlini, majd a múlt év­ben a Szovjetunióban megren­dezett szimpozionok után most a Magyar Filmművészek Szö­vetsége kapta a rendezés jo­gát. Október 4. és 9. között Pécsett tartják a tanácskozáso­kat, majd a Balaton-parti hét­vége után a szövetség hétfői fogadásával zárul a szimpo- zion. A Magyar Filmtudományi In­tézet igazgatója, dr. Papp Sán­dor üdvözölte a szimpozion résztvevőit, majd elmondotta, hogy noha az eddigi két ta­nácskozás is rendkívül hasznos volt az együtműködés és köl­Siklós orszá- I gos rangú ese­mény színhelye volt vasárnap délelőtt. Itt nyi­tották meg a X. országos mú­zeumi és mű­emléki hónapot. Az ünnepsé­gen megjelent dr. Szabó János, az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter első helyettese, dr. Gönyei Antal, a Művelődés- ügyi Minisztérium főosztályve­zetője, Major Máté akadé­mikus, dr. Merényi Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelő­ség igazgatója, Horváth Lajos, a Megyei Tanács elnöke, Szent­irányi József, a Városi Pártbi­zottság titkára, Szentistványi Gyuláné, a Városi Tanács el­nöke, Csorba Tivadar, a Megyei Pártbizottság munkatársa, dr. Szabó József, a Járási Pártbi­zottság első tikára, továbbá a járási hivatal és Siklós nagy­község több párt-, és állami vezetője. A vendégeket a siklósi vár kongresszusi termében Horváth Lajos megyei tanácselnök kö­szöntötte. Bevezetőjében öröm­mel jelentette be: a hagyomá­nyos októberi rendezvénysoro­zat programja idén először a műemlékvédelemmel, a műem­lékekkel is kiteljesedik. Dr. Szabó János ünnepi be­szédében hangsúlyozta: a meg­nyitó színhelye, Siklós jelképe is mindannak, amit az immár száz éves — nemzetközileg is elismert — hazai műemlékvé­delemben két évtized alatt si­került elérni. Siklós híres, szép várában 15 éve kezdődtek meg a tervszerű kutatási és helyre­állítási munkálatok. Az itt ki­alakított vármúzeum most két újabb értékkel gazdagodott: az új kőtárral és a most helyre­állított zárt, gótikus erkéllyel, bizonyítva ezzel is a múzeum- és műemlékügy szoros kapcso­latát. — A tizedik múzeumi hónap számvetésre is késztet. A ko­rábbi cél a fokozottabb mérvű ismeretterjesztésen túl a közön­ség és a múzeumok kapcsola­tának elmélyítése, a múzeumok társadalmi bázisának megte­remtése volt. Hogy ez sikerrel járt, bizonyítja: míg 1962-ben fél millió, 1970-ben már 700 ezer látogatója volt a múzeumi hónap rendezvényeinek. A mú­zeumi hónap az ország kultu­ralis életének jelentős esemé­nyévé vált. Új múzeumi nép­művelési formák születtek: a tanulmányi kirándulások, iro­dalmi-zenei estek, ifjúsági ve­télkedők stb., amelyek tartal­mában is teljesebbé tették a múzeumi népművelést. Az idei rendezvénysorozat cél­ja : hagyományteremtő módon összekapcsolni a múzeumok és műemlékek ügyét. Szólt ezután a szónok a műemlékvédelem eredményeiről és a jövő fel­adatairól. Ezeknek a közép­pontjában a népi építészet em-' lékeinek fokozottabb megóvá­sa és a történelmi városmagok védelme áll. Megnyitóját ezzel a gondo­lattal zárta a miniszter első helyettese: — Legfontosabb feladatunk: emberekre, műemlékeket sze­rető, a műemlékvédelmet segí­tő és ezért harcolni tudó em­berekre van szükség ahhoz, hogy a műemlékvédelem ne néhány beavatott egyéni kedv­telése legyen, hanem több mil­lió ember közkincsévé váljék. Ezért tartom megtisztelő öröm­nek, hogy megnyithatom a mú­zeumi és műemléki hónapot, amely kormányzatunk művelő­dési politikájának jelentős ré­sze, közös célkitűzéseink hor­dozója, a tudatformálás, köz­ízlésfejlesztés és a szocialista hazaszeretetre nevelés eszköze. A megnyitóünnepség a késő­gótikus várkápolnában folytató­dott. Itt a Siklósi Táncsics Gim­názium női kamarakórusa, Dede Ilona vezényletével, korhű ru­hákban, nagysikerű hangver­senyt adott. Majd a vendégek megtekintették a vármúzeum új kőtárát. Ez a kiállítás a vár építészet- történeti korszakait, stílusirány­zatait szemlélteti. Anyaga — mintegy 350 korlát- és oszlop- főtöredék, kőfaragás, stb. — teljes egészében a vár terüle­tén végzett ásatásokból került felszinre. A kőtár három helyi- I ségében nyomon kísérhető j mintegy 800 év (románkori, gó- ! tikus és reneszánsz) építészet­történeti emlékei. A vármúze­um másik újdonsága, a déli j szárny most helyreállított zárt gótikus erkélye, külső ornamen­tikájában és belső építészeti sajátosságaival egyaránt igen figyelemreméltó látnivaló. A kőtár egyik részlete Országos TIT-elcadói konferencia A Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat Művészeti Választ mánya rendezésében országos előadói konferencia kezdődött tegnap Pécsett, a Bartók Klub­ban. Témája: A XX. századi művészet struktúra - Művészei és ismeretterjesztés. A mintegy 70 résztvevő már hosszabb ideje tevékenykedik a művészeti ismeretterjesztés valamelyik területén. A három­napos konferencia továbbkép­zés jellegű, amelyen hét mű­vészeti ág területéről mindenki számára fontos kérdések hang­zanak el. Információs fórum is ez ugyanakkor; a hallgatók a művészetkutatás új eredményei­ről tájékozódhatnak egy-egy kutatási terület jeles tudósainak előadásai révén. A konferencia résztvevői dél­előtt megtekintették a Kisplasz­tika! Biennálét, délután pedig Soltra Elemér, a megyei TIT el­nökségi tag megnyitója után előadásokat hallottak. Vitányi Iván esztétikai és művészetpszichológiai bevezető előadásában azokat a célkitű­zéseket és alapelveket ismer­tette, amelyek a XX. századi művészet kutatásában, a mű­vek megismerésében és meg­ismertetésében fontosak; külö­nös tekintettel a művészetszo­ciológia és -pszichológia újabb eredményeire, törekvéseire. Ho­rony/ özséb a film-, Földes Im­re a zeneművészeti alkotások befogadásával kapcsolatos esz­tétikai és szociológiai kérdések kel foglalkozott előadásában A konferencia ma újabb mű­vészeti ágakról, illetve a realiz­mus, valamint a művészet és társadalom kérdéseiről szóló előadásokkal folyatódik. Kiállítás a Kisgalériában Vida Gyula belsőépítész alkotásaiból Telt ház a megnyitón Bach zenéje, s a klasszikus muzsikát modern eszközökkel megelevenítő Bóbita Bábegyüt­tes hangulati bevezetője után Tillai Ernő Ybl-díjas építész nyitotta meg hétfőn este a Pé esi Kisgalériában rendezett ki­állítást. Vida Gyula, a fiatal pécsi belsőépítész első ízben adott ízelítőt alkotásaiból, a háztól egészen a bútorokig. Érthetően, igen nagy érdek­lődés kísérte a kiállítást, amely reprezentálja a fellendülés, mondhatni forradalmi korszakát élő belsőépítészet eddigi ered­ményeit. Valamennyiünket köz­vetlenül érint, hogy környeze­tünk, szobáink, klubjaink, iro­dáink, a presszók, éttermek és művelődési házak belső kikép zése, berendezése praktikus és esztétikus legyen. A fotókon mór ismert, vagy a közelmúltban elkészült léte­sítmények berendezése látható, felvillantva a tervező újszerű megoldásait, a falburkolatok, bútorok és a megvilágítás egy­mást .kiegészítő harmóniáját. Vida Gyula tervei alapján készült a Pécsi Idegenforgalmi Hivatal, a Mecsek Cukrászda, a szekszárdi Babits Mihály Mű­velődési Központ belső beren­dezése. Ugyancsak az ő mun­kája a máris országos hírű Gemenc Szálló, amelynek va­dásztermében lévő bútorokból itt is kiállítottak. A márványtól az üvegig, a fától az alumíniumig, a korsze­rű építészet anyagainak soka­ságát alkalmazza a tervező olymódon, hogy az anyagsze­rűség domináljon. Vida Gyula alkotásai a célszerűség és a gyönyörködtetés jegyében ve­szik körül az embert. csönös tájékoztatás szempont­jából, a rendező magyar szerv úgy vélte, hogy a már több- helyütt folyó tudományos néző­vizsgálatok nem foglalták el eddig az őket megillető fontos helyet a tanácskozások prog­ramjában. Ezért tűzték ki az idei találkozó főtémájául a film, a televízió és a néző kap­csolatának sokoldalú vizsgála­tát. Az egyhetes találkozón részben az eddigi vizsgálatok eredményeivel ismerkednek meg a résztvevők, részben pe­dig konkrét művek hatásvizs­gálatát végzik el, illetve vitat­ják meg. Ezután dr. Nagy Gyula, a Ba­ranya megyei Tanács elnök- helyettese üdvözölte a szimpo- ziont, s kifejezte örömét, hogy ha közvetetten is, hozzájárul­hat a megye a szimpojjon fon­tos és nemes törekvéseinek va- lóraváltásához, a filmművésze­tet értő és pártoló közönség kialakításához. A szimpozionnak több mint húsz külföldi és tíz magyar résztvevője van. Az egyes nem­zetek delegációiban nemcsak filmművészek és esztéták, ha­nem szociológusok, filozófusok, pszichológusok is megtalálhatók. A szovjet delegáció vezetője a neves Lebegyev professzor, • művészeti tudományok doktora. a szovjet filmszövetség „Mozi* néző” szakosztályának elnöke. De ott van a küldöttségben 17. A. Volkov, a Szovjet Filmszö­vetség filmforgalmazás! és kö­zönségkutatói titkára és E, Bagirov, a moszkvai egyetem újságíró kara rádió-tévé tan­székének vezetője is. A lengyel delegációt dr. Ku- mor, a Varsói Művészeti Inté­zet munkatársa, a bolgár dele­gációt dr. Tihov, a Kinoisz- I kusztvo főszerkesztő helyettese, 1 a csehszlovák delegációt pedig Miroslav Hlatky, a prágai Ká­roly egyetem szociáltudományok és publicisztikai tanszékének dékánja, tv-rendező vezeti. A szimpozion résztvevői dél­után megtekintették az elemzés alapját képező két magyar fil­met, Bacsó Péter Kitörés és Makk Károly Szerelem című filmjét. A késődélutáni órák­ban dr. Nagy Gyula elnökhe­lyettes adott fogadást a Megyei Tanácson a szimpozion tiszte­letére. A tanácskozás holnap és holnapután folytatódik, csütör­tökön pécsi városnézés és me­gyei kirándulás szerepel a programban. A KISZ Vili. kongresszusára való felkészülés jegyében a Művelődésügyi Minisztériunr filmművészeti főosztálya, a KISZ Központi Bizottsága és a MOKÉP közös szervezésében a következő hónapokban kong­resszusi ifjúsági filmnapokat rendeznek az egész országban, Így Pécsett és Baranyában is. A KISZ Baranya megyei Bizott­sága, a Baranya megyei Ta­nács művelődésügyi osztálya, Pécs megyei Város Tanácsa művelődésügyi osztálya, a Ba­ranya megyei Moziüzemi Vál­lalat és a Baranyai Népműve­lési Tanácsadó rendezésében tegnap este tartották a kong­resszusi ifjúsági filmnapok nyitó díszelőadását Pécsett, a Petőfi filmszínházban. A díszelőadáson megjelent dr. Nagy József, a Megyei Párt- bizottság titkára, Szentirányi József, a Városi Pártbizottság titkára, valamint Petőházi Szil veszter, a KISZ Baranya megye' Bizottságának első titkára. Komlódi Józsefié, a KISZ Baranya megyei Bizottságának munkatársa megnyitó beszédé­ben elmondta, hogy a kong­resszusi ifjúsági filmnapok ke­retében a KISZ VII. kongresz- szusa óta eltelt időszak legki­emelkedőbb, ifjúsági témájú magyar filmjeit mutatják be. Ismét láthatjuk többek között a Kitörés, a Szerelmesfilm, a Staféta, a Sárika drágám című filmeket, s ősbemutatókra is sor kerül. November 11-én például a Madárkák című új magyar filmet vetítik, láthatjuk később a Balázs Béla stúdió új kisfilm- jeit, s a sorozat záró díszelő­adása december elején Fábri Zoltán Sípoló macskakó című filmje lesz.' A filmeket nemcsak Pécsett, hanem szerte a me­gyében bemutatják: szeretnék közelebb hozni az ifjúsághoz a mai magyar filmművészetei, azért ankétokat, találkozókat is szerveznek. A filmnapokhoz kapcsolódva pályázatot is hir­detnek a mai magyar filmmű­vészet témakörében. A megnyitó ünnepségen, díszelőadáson mutatták be a Végre, hétfő című új magyar filmet. Az ősbemutatón meg­jelent Kenyeres Gábor, a film rendezője és Kardos István, a film írója. Előre kitervelt módon gyilkolta meg feleségét Tizenöt évi szigorított börtön Előre kitervelt emberölésért 1 vonta felelősségre az esztergo- j mi Megyei Bíróság Horváth Ta- I más büntetett előéletű tatabá­nyai lakost. A 27 éves férfi 14 éves korától segéd-, illetve al­kalmi munkásként dolgozott, de állandó munkaviszonya nem volt. Hat esetben volt szabály­sértési eljárással pénzbüntetés­re, illetve elzárásra ítélve. Egy ! ideig rendőri felügyelet alatt | állt, legutóbb lopásért három évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtották. Az erősen iszákos férfi évek óta, minden különösebb ok nélkül, durván bántalmazta fe­leségét. Az asszony többször otthagyta, de férje ígéretére — hogy megváltozik —, mindig visszatért. A helyzet azonban egyre rosszabbodott, s Horváth botrányos életmódja miatt, va­lamint azért, mert gyermekei ellátásához sem járult hozzá megfelelően, a gyámhatóság j 1969-ben mind a négy gyerme­küket állami gondozásba vette. Legutóbb ez év júniusában, amikor Horváth ismét durváé bántalmazta feleségét, az asz- szony Esztérgomtáborban lakó ■ .ővéréhez költözött. Ott mun­kát vállalt, s elhatározta, ném tér vissza férjéhez. A vádlott azonban felkutatta az asszony hollétét és elhatá­rozta: elcsalja valahová, ahol megöli, majd magával is végez. Tatabányára hívta valótlan me­sével, és előre kiszemelt, elha­gyott erdőrészre csalta. Ott rá­támadt az asszonyra és meg­fojtotta. A táskájából kivett egy karórát és 130 forintot. Áz­tál egy italboltba ment, és ott az órát eladta. Két napig csq- vargott, majd jelentkezett a rendőrségen. Az esztergomi Megyei Bíró­ság Horváth Tamást 15 évi szi­gorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte és 10 évre a közügyektől eltiltotta. El­rendelte korábban felfüggesz­tett büntetésének a letöltését is. A vádlott és védője enyhí­tésért fellebbezett. Végre, hétfő Ünnepélyesen megnyitották a kongresszusi ifjúsági filmnapokat

Next

/
Thumbnails
Contents