Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-31 / 257. szám
1971. október 31. DUNÁNTÚLI NAPLÓ i A mikéntről eltérők a vélemények Szalai utcai ikrek (A.) Lépcsőzetes munkakezdés A megoldásból mindenkinek részt kell vállalnia 1372. december 31-ig be kell vezetni A pécsiek reggelente egyre nehezebben jutnak el munkahelyükre. Ma már azt sem lehet mondani, hogy e tekintetben a városközpont exponált csupán. Kritikus helyzetben van a város minden része. Az utasáramlás egyforma nagyságren dű kelet—nyugati, vagy észak- déli irányban, bár kétségtelen, hogy a reggeli órákban a legtöbb utas úticélja éppen a belváros. Egy 1969-es felmérés szerint 6 és 7 óra között 17 ezer utas közül hétezren a belváros felé igyekeztek, míg ugyaninnen háromezren indultak a város más részei felé. Két döntő tényező Pécs egyébként is túlterhelt főútvonalai ezekben a reggeli órákban még zsúfoltak, az autóbuszok pedig a megszokott telítettségen is túltesznek. Tulajdonképpen ez a két tényező az, aminek „köszönhetjük” a tömegközlekedés lassulását. Az utaslétszám robbanásszerűen növekszik, elszállításának tárgyi feltételei pedig egyre korlátozottabbak. A gépjárművek számának rohamos emelkedése önmagában is azt jelenti, hogy a főútvonalak szűk keresztmetszetei mind komolyabb akadályai a forgalomnak. Ebben a helyzetben elképzelhetetlen, hogy mi lenne, ha a Volán egyoldalúan úgy próbálna segíteni az utazási igények kielégítésén, hogy több autóbuszt állítana forgalomba ilyenkor. A feltevés illuzórikus: sem autóbusz, sem gépkocsivezető nem áll rendelkezésre fö- » lös számban. De ha lenne is, ez az út járhatatlan. Városunk közútjai már most is a teljesítőképesség határán vannak. Marad tehát a másik „megoldás”: a még optimálisan közlekedtethető autóbusz-mennyiséggel kell elszállítani az egyre több utast. Hogy mennyit, azt pillanatnyilag megközelítően sem lehet tudni. És mit jelent ez? A vélemények ma már egyre szélesebb körben megegyeznek abban, hogy a pécsi autóbuszok - főleg a csuklósokról von szó —, jelenlegi rendszere, ami szerint az utasok egy ajtón szállnak {el, kettőn pedig le, alapjában nehezíti a forgalmat A Budapesten és Miskolcon eredményesen alkalmazott háromajtós fel- és leszállási rendszer és a jegykezelő automaták bevezetése — fegyelmezettebb utasokkal! — jelentékenyen meggyorsítaná az utascserét, ezen keresztül pedig az autóbuszok menetidejét. Széthúzni a csúcsforgalmat Ez utóbbi lehetőség Is még csak a tanulmányozás stádiumában van a pécsi Volánnál, reméljük azonban, hogy a körülmények kényszerítő hatása folytán lesz belőle valami. Csodát azonban ettől sem szabad várni. Másra van itt szükség. Legutóbb két esztendeje került szóba a lépcsőzetes munkakezdés bevezetésének gondolata Pécsett. Azóta azonban nem történt előrehaladás, csupán a gondok növekedtek. Ma ismét napirenden van a lépcsőzetes munkakezdés gondolata. A városnak a dolgozók életkörülményei javításán munkálkodó vezetői és a közlekedési szakemberek ma már minden eddiginél jobban egyetértenek abban, hogy ezt a ma kényszerűnek tűnő megoldást minél hamarabb be kell vezetni, különben a csőd elkerülhetetlen. Az iskolák 8-kor kezdenek, az ezt megelőző órákban pedig sokezer diák utazik a város minden részéből a tanintézetekbe, nagyrészt a belvárosba. Itt lehetne valamit csinálni! Egyesek szerint sokat segítene, ha az általános iskolák kezdésének változatlanul hagyása mellett a középiskolák (például) 7-kor, az egyetemek, főiskolák 9-kor kezdenének. Más vélemény szerint mind a középiskolák, mind a felsőoktatási intézmények kezdését 8 óra utánra kell tenni. S ugyané vélemény szerint: a 6—8 óra közötti zsúfoltság enyhítésére egyes vállalatok, intézmények munkakezdését is célszerű volna 8 óra utáni időre helyezni. Kezdiük, de ne velem A lépcsőzetes munkakezdés lehetőségeinek tanulmányozása során érdekes és jellemző esetet mondtak el. Amikor megkezdődött a nagykereskedelmi vállalatok leköltözése a Megyeri útra és egyre nagyobb lett azoknak a szórna'— ma mór kb. ezren vannak —, akik a város különböző részeiből odajárnak dolgozni, e vállalatok kéréssel fordultak a tanácshoz: járjon el a Volánnál, hogy kapjanak autóbuszjáratot. A tanács a kérést továbbította. A Volán válasza nem késett sokat: biztosít autóbuszjáratot, ha — az érdekelt vállalatok vállalják a 8 óra utáni munkakezdést. A vállalatok azóta sem reagáltak erre. Érthető a viszolygás a későbbi munkakezdéstől, hiszen ezáltal a délutáni szabadidő rövidül meg. De ha nincs más megoldás? A fenti eset pedig olyan következtetésre ad lehetőséget, hogy a lépcsőzetes munkakezdés bevezetésének szükségességével elvben mindenki egyetért, ám a probléma akkor jelentkezik, amikor az egyetértés alapján azt mondják: nos, akkor kezdjük. Igen, kezdjük..., de ha lehet, ne velem. Hát ez így nem mehet Kimozdulunk a holtpontról Legutóbb a Városi Pártbizottság és a Városi Tanács együttes határozatban foglalt állást a lépcsőzetes munkakezdés bevezetése mellett és azonnali feladatként való végrehajtásának határidejét 1972. december 31- ben szabta meg. Ez már olyan határozat, amit nem lehet szép csendben félretenni, mint meg- oldhatatlant. Kimozdulunk végre a holtpontról. A városi tanács illetékes szervei intézkedési tervet dolgoznak ki, a város közlekedési szakemberei pedig a MTESZ közlekedéstudományi egyesületének keretében munkabizottságot kívánnak létrehozni a lehetőségek széleskörű társadalmi vizsgálatára. Nem könnyű a feladat, nagyon sok véleményt kel! meghallgatni, érdekellentéteket kell egyeztetni és megtalálni a legjobb, a legcélravezetőbb utat. Az intézkedések legdöntőbb láncszeme azonban: a város egész területére kiterjedő utasszámlálást tartani, mert enélkül szinte elindulni sem lehet. A két év előtti adatok már rég hasznavehetetlenek. | Véleményekre, érvekre és ellenérvekre azonban addig is szükség van, mert ez is az elindulás egy módja. Hársfai István Anyaghiány, koordinációs gondok Kevés az ember Párhuzamos munka, túlóra Megkezdődött a kálvária Szépségversenyre készülnek a Szalai utcai ikrek — írtuk egy "hónappal ezelőtt megjelent helyzetjelentésünkben, s miután az azóta eltelt idő alatt a harmadik „testvér” is felállt, elérte teljes magasságát, most már hozzátehetjük: megalapozott ez a készülődés, jogos a bizakodás. A Szalai András utca három toronyháza valóban a város legszebb modern lakóházainak ígérkezik, sorsukat azonban a jelek szerint ezek a házak sem kerülhetik el. Megkezdődött a kálvária. Nincs anyag, kevés az ember, késnek a partnerek. A panelszerelők szép lassan búcsút mondanak az építkezésnek, most már mindenütt a szerelők az urak, ez azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy túl vagyunk a dolgok nehezén. SZERELVÉNYEK - MILLIÓKÉRT Az épületek környéke, mint a csatatér. Mátyás Mihály művezető, a szerelőipari főépítésvezetőség párttitkára és Varga László csoportvezető gyors számvetést készít: mi is kerül e házak környékén a földbe, illetve mi mindent kell elhelyezniük a falakon. A vízvezetékszerelés körülbelül 850 ezer forintba kerül, (A külső vezetékeket a Víz mű építi, ami természetesen külön pénz.) Épületenként 3-3,5 ; ezer méter csövet kell beépíte- j ni, amit további 1500 méternyi ; gáz- és körülbelül 4000 folyóméternyi fűtésvezeték egészít ki. A központi fűtés költségvetése 400 ezer forint épületen- ! ként Melegvíz, villany, központi j bojlerek a földszinten s óriás légtisztító ventillátorok a tető- ! téren — egyszóval valóságos üzem egy ilyen ház. A külső vezetékeket (villany, víz, gáz, táv- fűtés, szennyvíz) a szakvállala- | tokkal együttműködve építik, ami azt jelenti, hogy máris féltucatra nőtt a határidők betartására hatást gyakoroló vállalatok száma. De a lajstrom még i köze! sem teljes. Gáztűzhelyek, j villany- és vízvezeték-szerelvények, fűtőtestek, nyomásszabá- j iyozók, liftek — ezek újabb vállalatokat jelentenek. Minimáli- ! san húsz azoknak a szerveknek, ; cégeknek a száma, melyek J anyagot szállítanak, illetve al- i vállalkozóként munkát végez- i O] ABC-ú ruhái építését kezdték meg Vajszlón. A vajszldi AFCSZ mintegy öt és fé! millió forintos beruházással nyolcszáznegyven négyzetméter alapterületű, könnyű- fémszerkezetű áruházát létesít. A tervek szerint 1973 nyarán készül el. Képünkön: az áruház alapozási munkáin dolgoznak ■i építőknek. S ezzel el is érkeztünk a legizgalmasabb kérdéshez: milyen az együttműködés? Mátyás Ferenc: — Legszívesebben semmit se mondanék. Itt van például az Országos Kőolaj és Gépipari Tröszt. Tegnap kapok egy telefont: holnaptól 1500 milliméter vízoszlopnyomással ellenőrizzük a gáztűzhelyeket. Szeretném megjegyezni, hogy a gyártócég 150 milliméterrel teszi ugyanezt, így aztán akár minden harmadik tűzhelyet visszaküldhet- nénk. A biztonság nagyon fontos, ezt mi se tagadjuk, de ilyen máról-holnapra jött rendeletek szerintem több kárt okoznak, mint hasznot... FAGYBAN RAGASZTANA Az előre kidolgozott építési és szerelési menetrend szerint a fűtésszerelőknek október 30 ra be kell fejezni a 3-as számú épületen a munkát. A létszám kicsi, ezért már jóideje túlóráznak. Az erőfeszítések eredményeképpen tartani is tudják a jelek szerint a határidőt, sok öröm azonban ebben sem lesz. A Hőerőműtől jövő távvezetéket ugyanis a legjobb esetben is csak november 15-re tudja üzembehelyezni a Hőszolgáltató Vállalat. De fűteni persze még ekkor se lehet, hisz eztán jön még csak p mosatás. A proq- ra'm szerint azonban ekkor már dolgozniuk kell a padlóragasztóknak, festőknek. S ha nem lesz ilyen barátságos az idő? Milyen lesz az a padló, amit fagyban ragasztanak? Tehát megint az együttműködés. De ha már a fűtésnél tartunk, pergessünk vissza egy régebbi történetet. A tervező 6 atmoszférás dunaújvárosi radiátorokat írt elő. Időközben ennek gyártását azonban valami miatt leállították — megkezdődött hát a szaladgálás. Ezt nem részletezném, talán csak a végeredményt: Olaszországból rendeltek radiátorokat. Megvolt a deviza, megvolt a megfelelő típus, s megvolt a partner is. Erre jön egy másik ötlet: építsünk be 4 atmoszférás dunaújvárosit... Idegeskedés, pénz, idő veszett el megint — ki tudja pontosan miért, s kinek a hibájából? Felelős itt sincs, hisz mindenki jót "akart; az is, aki a 6 atmoszférásat javasolta, az is, aki kiharcolta az olasz behozatali engedélyt, s az is, aki végül is mást javasolt ... V PRECIZITÁS ÉS SZÍVTELENSÉG Érdemes végigjárni az épületet. Építőiparunk tükörképe amit látni lehet. Egy nagyszerű ház, alig néhány hét alatt ösz- szeszerelve, kellemes és célszerű lakásokkal. A legfelső emeleteken már festenek, a szerelvények készek, alul szerelnek ajtót, ablakot illesztenek. Lentről felfelé haladva kitűnően érzékelhető a technológiai sor, az, hogy miképpen kapcsolódik az eqyik szakma munkája a másikához, s miképpen egészír tik ki egymást. A panel tükörsima, a hegesztések tökéletesek, szépek többnyire a bepucolt falfelületek is — de aztán hirtelen szemedbe ötlik egy beszakított kémény, egy összetört műanyag vízvezetékcső, egy tönkretett ajtó... Mátyás Mihály:- Sírni tudna az ember: egyik szakma nem törődik a másik munkájával... A munka- fegyelem nem azon múlik, hogy amikor jön a művezető, vagy építésvezető, mindenki szép hangosan köszön-e, hanem czon, hogy amikor egyedül, senki által sem ellenőrizve dolgozik valaki, mit csinál, mit végez. Beszélgettünk ezekről a kérdésekről a pártszervezetben is, azon kívül is, van is eredmény, de a javulást még se tudjuk állandósítani, mert óriási a fluktuáció... LEHET. HOGY A GOMBON MÚLIK A gázzal ellátott lakásokat külön szellőzők védik. Ezeket a négyzetes alakú alumíniumle- mez-csöveket a Cserkúti Gépjavító gyártja — pontosabban gyártaná: ha lenne megfelelő alumíniumlemeze. Az épületen ezek a vezetékek olyanok, mint gomb a ruhán — mégis könnyen lehet, hogy a gombon fog elbukni minden. A gondok és nehézségek felsorolását még sokáig folytatni lehetne, de hát ez a cikk nem akadályoztatási jegyzőkönyv. Ami eddig történt a Szalai utcában, az tipikus és rendkívül beszédes. Kicsi az építőipari kapacitásunk, de azzal sem tudunk megfelelően gazdálkodni, amink van. Emlékezetes: már a panelfestésnél csúszás volt: „késett” a festék, folytatódott a sor a tervezői hibákkal — kifelejtettek például egy teherviselő gerendát —, s most itt van a szerelőipari gondok egész sora. A panelszerelés, a szerelvények ipari előregyártása, az új anyagok, s az új gépek mindezt természetesen tompítják, hogy úgy mondjuk, derűsebbé teszik, az összkép mégis aggasztó. Nem tudunk kiszabadulni egy elátkozott körből. Sok megoldásra váró kérdés van az építőiparral kapcsolatban. A leggyengébb pont azonban mégis — s ezt bizonyítja a Szobi utcai ikrek nehéznek ígérkező kálváriája is -, a koordináció. Békés Sándor A BARANYA MEGYEI MOZIUZEMI VALLALAT értesíti a Balázs Béla Filmklub tagjait, hogy az idei FiíiÉlüb-sorozat november végén kezdődik A programban klasszikus amerikai filmek és Ingmar Bergman trilógiája szerepel. A Balázs Béla Filmklub tagjai a részletes programot és felvilágosítást a közeljövőben levélben megkapják. Az új érdeklődők a Petőfi mozinál kaphatnak tájékoztató levelet Új üzletek, olajkutak, irodák Tízmilliós - nagyságrendű összegeket fordítanak évente megyénk fogyasztási szövetkezetei új létesítmények építésére, a meglévők korszerűsítésére, szolgáltatások fejlesztésére. Ennek ellenére sok még a jogos igény, amit- a korlátozott pénzforrások, gazdasági eszközök miatt — csak évek múlva tudnak kielégíteni. A tagság tulajdonosi pozíciójából adódóan lehetőség van arra, hogy a baranyai falvak, városok lakói szövetkezetük segítségére siessenek. A tagsági érdekeltség egyik fontos megnyilvánulása a célrészjegy, amelyek összegét meghatározott célra, bolt, iroda, áruház stb. építésére fordítja az ÁFÉSZ. A célrészjegy értéke arányában — visszaváltásig- a tagok gazdái a közös vagyonnak, ugyanakkor pén- > zük után évi 7 százalékos ‘ visszatérítést kapnak. A takarékosság sajátos formája/^ a tagsági kölcsön is. Megtakarított pénzüket nem betétben helyezik el, hanem a szövetkezetnek kölcsönzik, egy vagy több évi időtartamra. Ilymódon mindkét fél jól jár. A tagok maximális kamatot kapnak, ugyanakkor számukra is kedvező a szövetkezet erősödése, eredményesebb gazdálkodása, az áruválaszték bővülése. A szövetkezetek pedig azonnal megoldhatják a legégetőbb problémákat. Ebben az évben 12 millió forinthoz jutnak az említett forrásokból a baranyai szövetkezetek. Reprezentatív üzletház épül Szigetváron, amelyben a szövetkezet irodái is helyet kapnak. A közel tízmilliós beruházást eddig már másfél millió forint célrészjeggyel segítette a tagság. A sásdi szövetkezetnél ugyancsak másfél millió forint gyűlt össze, amiből már épül is a vásárosdom- bói üzletház. Korszerűsítik a TüZÉP-telepet, bővítik a hivatali helyiségeket, új irodákat alakítanak ki Bolyban, jövőre pedig ugyancsak célrészjegyből teremtik elő a szükséges pénzt az új borjá- di bolt építéséhez. Sorolhatnánk a példákat: a villányi ÁFÉSZ üzletházat épít Nagyharsányban, a duna- szekcsőiek pedig olajkutat létesítenek. Ugyancsak a tagok kérésére és támogatásával még ebben az évben négy új olajkutat helyez üzembe a körzetben a pécs- váradi szövetkezet. A hálózatfejlesztéssel egyidejűleg több szövetkezet tölti fel áruval a boltok raktárát, bővítve curálasztékot.
