Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-31 / 257. szám

1971. október 31. DUNÁNTÚLI NAPLÓ i A mikéntről eltérők a vélemények Szalai utcai ikrek (A.) Lépcsőzetes munkakezdés A megoldásból mindenkinek részt kell vállalnia 1372. december 31-ig be kell vezetni A pécsiek reggelente egyre nehezebben jutnak el munka­helyükre. Ma már azt sem le­het mondani, hogy e tekintet­ben a városközpont exponált csupán. Kritikus helyzetben van a város minden része. Az utas­áramlás egyforma nagyságren dű kelet—nyugati, vagy észak- déli irányban, bár kétségtelen, hogy a reggeli órákban a leg­több utas úticélja éppen a bel­város. Egy 1969-es felmérés szerint 6 és 7 óra között 17 ezer utas közül hétezren a belváros felé igyekeztek, míg ugyanin­nen háromezren indultak a vá­ros más részei felé. Két döntő tényező Pécs egyébként is túlterhelt főútvonalai ezekben a reggeli órákban még zsúfoltak, az au­tóbuszok pedig a megszokott telítettségen is túltesznek. Tu­lajdonképpen ez a két ténye­ző az, aminek „köszönhetjük” a tömegközlekedés lassulását. Az utaslétszám robbanásszerűen növekszik, elszállításának tárgyi feltételei pedig egyre korláto­zottabbak. A gépjárművek számának ro­hamos emelkedése önmagában is azt jelenti, hogy a főútvona­lak szűk keresztmetszetei mind komolyabb akadályai a forga­lomnak. Ebben a helyzetben el­képzelhetetlen, hogy mi lenne, ha a Volán egyoldalúan úgy próbálna segíteni az utazási igények kielégítésén, hogy több autóbuszt állítana forgalomba ilyenkor. A feltevés illuzórikus: sem autóbusz, sem gépkocsive­zető nem áll rendelkezésre fö- » lös számban. De ha lenne is, ez az út járhatatlan. Városunk közútjai már most is a teljesítő­képesség határán vannak. Marad tehát a másik „meg­oldás”: a még optimálisan köz­lekedtethető autóbusz-mennyi­séggel kell elszállítani az egyre több utast. Hogy mennyit, azt pillanatnyilag megközelítően sem lehet tudni. És mit jelent ez? A vélemények ma már egy­re szélesebb körben megegyez­nek abban, hogy a pécsi autó­buszok - főleg a csuklósokról von szó —, jelenlegi rendszere, ami szerint az utasok egy aj­tón szállnak {el, kettőn pedig le, alapjában nehezíti a for­galmat A Budapesten és Mis­kolcon eredményesen alkalma­zott háromajtós fel- és leszállá­si rendszer és a jegykezelő au­tomaták bevezetése — fegyel­mezettebb utasokkal! — jelen­tékenyen meggyorsítaná az utascserét, ezen keresztül pe­dig az autóbuszok menetidejét. Széthúzni a csúcsforgalmat Ez utóbbi lehetőség Is még csak a tanulmányozás stádiu­mában van a pécsi Volánnál, reméljük azonban, hogy a kö­rülmények kényszerítő hatása folytán lesz belőle valami. Cso­dát azonban ettől sem szabad várni. Másra van itt szükség. Legutóbb két esztendeje ke­rült szóba a lépcsőzetes munka­kezdés bevezetésének gondola­ta Pécsett. Azóta azonban nem történt előrehaladás, csupán a gondok növekedtek. Ma ismét napirenden van a lépcsőzetes munkakezdés gondolata. A vá­rosnak a dolgozók életkörülmé­nyei javításán munkálkodó ve­zetői és a közlekedési szakem­berek ma már minden eddigi­nél jobban egyetértenek ab­ban, hogy ezt a ma kényszerű­nek tűnő megoldást minél ha­marabb be kell vezetni, külön­ben a csőd elkerülhetetlen. Az iskolák 8-kor kezdenek, az ezt megelőző órákban pedig sokezer diák utazik a város minden részéből a tanintézetek­be, nagyrészt a belvárosba. Itt lehetne valamit csinálni! Egye­sek szerint sokat segítene, ha az általános iskolák kezdésé­nek változatlanul hagyása mel­lett a középiskolák (például) 7-kor, az egyetemek, főiskolák 9-kor kezdenének. Más véle­mény szerint mind a középisko­lák, mind a felsőoktatási intéz­mények kezdését 8 óra utánra kell tenni. S ugyané vélemény szerint: a 6—8 óra közötti zsú­foltság enyhítésére egyes vál­lalatok, intézmények munkakez­dését is célszerű volna 8 óra utáni időre helyezni. Kezdiük, de ne velem A lépcsőzetes munkakezdés lehetőségeinek tanulmányozása során érdekes és jellemző ese­tet mondtak el. Amikor meg­kezdődött a nagykereskedelmi vállalatok leköltözése a Megye­ri útra és egyre nagyobb lett azoknak a szórna'— ma mór kb. ezren vannak —, akik a város különböző részeiből odajárnak dolgozni, e vállalatok kéréssel fordultak a tanácshoz: járjon el a Volánnál, hogy kapjanak autóbuszjáratot. A tanács a ké­rést továbbította. A Volán vála­sza nem késett sokat: biztosít autóbuszjáratot, ha — az érde­kelt vállalatok vállalják a 8 óra utáni munkakezdést. A vállala­tok azóta sem reagáltak erre. Érthető a viszolygás a későb­bi munkakezdéstől, hiszen ezál­tal a délutáni szabadidő rövi­dül meg. De ha nincs más meg­oldás? A fenti eset pedig olyan következtetésre ad lehetőséget, hogy a lépcsőzetes munkakez­dés bevezetésének szükséges­ségével elvben mindenki egyet­ért, ám a probléma akkor je­lentkezik, amikor az egyetértés alapján azt mondják: nos, ak­kor kezdjük. Igen, kezdjük..., de ha lehet, ne velem. Hát ez így nem mehet Kimozdulunk a holtpontról Legutóbb a Városi Pártbizott­ság és a Városi Tanács együttes határozatban foglalt állást a lépcsőzetes munkakezdés beve­zetése mellett és azonnali fel­adatként való végrehajtásának határidejét 1972. december 31- ben szabta meg. Ez már olyan határozat, amit nem lehet szép csendben félretenni, mint meg- oldhatatlant. Kimozdulunk vég­re a holtpontról. A városi ta­nács illetékes szervei intézke­dési tervet dolgoznak ki, a vá­ros közlekedési szakem­berei pedig a MTESZ közle­kedéstudományi egyesületének keretében munkabizottságot kí­vánnak létrehozni a lehetőségek széleskörű társadalmi vizsgála­tára. Nem könnyű a feladat, nagyon sok véleményt kel! meghallgatni, érdekellentéteket kell egyeztetni és megtalálni a legjobb, a legcélravezetőbb utat. Az intézkedések legdön­tőbb láncszeme azonban: a vá­ros egész területére kiterjedő utasszámlálást tartani, mert enélkül szinte elindulni sem le­het. A két év előtti adatok már rég hasznavehetetlenek. | Véleményekre, érvekre és el­lenérvekre azonban addig is szükség van, mert ez is az elin­dulás egy módja. Hársfai István Anyaghiány, koordinációs gondok Kevés az ember Párhuzamos munka, túlóra Megkezdődött a kálvária Szépségversenyre készülnek a Szalai utcai ikrek — írtuk egy "hónappal ezelőtt megjelent helyzetjelentésünkben, s miután az azóta eltelt idő alatt a har­madik „testvér” is felállt, elérte teljes magasságát, most már hozzátehetjük: megalapozott ez a készülődés, jogos a bizako­dás. A Szalai András utca há­rom toronyháza valóban a vá­ros legszebb modern lakóházai­nak ígérkezik, sorsukat azonban a jelek szerint ezek a házak sem kerülhetik el. Megkezdődött a kálvária. Nincs anyag, kevés az ember, késnek a partnerek. A panelszerelők szép lassan bú­csút mondanak az építkezésnek, most már mindenütt a szerelők az urak, ez azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy túl va­gyunk a dolgok nehezén. SZERELVÉNYEK - MILLIÓKÉRT Az épületek környéke, mint a csatatér. Mátyás Mihály műve­zető, a szerelőipari főépítésve­zetőség párttitkára és Varga László csoportvezető gyors számvetést készít: mi is kerül e házak környékén a földbe, illet­ve mi mindent kell elhelyezniük a falakon. A vízvezetékszerelés körülbelül 850 ezer forintba ke­rül, (A külső vezetékeket a Víz mű építi, ami természetesen kü­lön pénz.) Épületenként 3-3,5 ; ezer méter csövet kell beépíte- j ni, amit további 1500 méternyi ; gáz- és körülbelül 4000 folyó­méternyi fűtésvezeték egészít ki. A központi fűtés költségve­tése 400 ezer forint épületen- ! ként Melegvíz, villany, központi j bojlerek a földszinten s óriás légtisztító ventillátorok a tető- ! téren — egyszóval valóságos üzem egy ilyen ház. A külső ve­zetékeket (villany, víz, gáz, táv- fűtés, szennyvíz) a szakvállala- | tokkal együttműködve építik, ami azt jelenti, hogy máris fél­tucatra nőtt a határidők betar­tására hatást gyakoroló vállala­tok száma. De a lajstrom még i köze! sem teljes. Gáztűzhelyek, j villany- és vízvezeték-szerelvé­nyek, fűtőtestek, nyomásszabá- j iyozók, liftek — ezek újabb vál­lalatokat jelentenek. Minimáli- ! san húsz azoknak a szerveknek, ; cégeknek a száma, melyek J anyagot szállítanak, illetve al- i vállalkozóként munkát végez- i O] ABC-ú ruhái épí­tését kezdték meg Vajszlón. A vajszldi AFCSZ mintegy öt és fé! millió forintos be­ruházással nyolcszáz­negyven négyzetméter alapterületű, könnyű- fémszerkezetű áruhá­zát létesít. A tervek szerint 1973 nyarán készül el. Képünkön: az áruház alapozási munkáin dolgoznak ■i építők­nek. S ezzel el is érkeztünk a legizgalmasabb kérdéshez: mi­lyen az együttműködés? Mátyás Ferenc: — Legszívesebben semmit se mondanék. Itt van például az Országos Kőolaj és Gépipari Tröszt. Tegnap kapok egy tele­font: holnaptól 1500 milliméter vízoszlopnyomással ellenőrizzük a gáztűzhelyeket. Szeretném megjegyezni, hogy a gyártócég 150 milliméterrel teszi ugyan­ezt, így aztán akár minden har­madik tűzhelyet visszaküldhet- nénk. A biztonság nagyon fon­tos, ezt mi se tagadjuk, de ilyen máról-holnapra jött rendeletek szerintem több kárt okoznak, mint hasznot... FAGYBAN RAGASZTANA Az előre kidolgozott építési és szerelési menetrend szerint a fűtésszerelőknek október 30 ra be kell fejezni a 3-as számú épületen a munkát. A létszám kicsi, ezért már jóideje túlóráz­nak. Az erőfeszítések eredmé­nyeképpen tartani is tudják a jelek szerint a határidőt, sok öröm azonban ebben sem lesz. A Hőerőműtől jövő távvezeté­ket ugyanis a legjobb esetben is csak november 15-re tudja üzembehelyezni a Hőszolgáltató Vállalat. De fűteni persze még ekkor se lehet, hisz eztán jön még csak p mosatás. A proq- ra'm szerint azonban ekkor már dolgozniuk kell a padlóragasz­tóknak, festőknek. S ha nem lesz ilyen barátságos az idő? Milyen lesz az a padló, amit fagyban ragasztanak? Tehát megint az együttmű­ködés. De ha már a fűtésnél tartunk, pergessünk vissza egy régebbi történetet. A tervező 6 atmoszférás dunaújvárosi ra­diátorokat írt elő. Időközben ennek gyártását azonban vala­mi miatt leállították — megkez­dődött hát a szaladgálás. Ezt nem részletezném, talán csak a végeredményt: Olaszország­ból rendeltek radiátorokat. Megvolt a deviza, megvolt a megfelelő típus, s megvolt a partner is. Erre jön egy másik ötlet: építsünk be 4 atmoszfé­rás dunaújvárosit... Idegeske­dés, pénz, idő veszett el me­gint — ki tudja pontosan miért, s kinek a hibájából? Felelős itt sincs, hisz mindenki jót "akart; az is, aki a 6 atmoszférásat ja­vasolta, az is, aki kiharcolta az olasz behozatali engedélyt, s az is, aki végül is mást java­solt ... V PRECIZITÁS ÉS SZÍVTELENSÉG Érdemes végigjárni az épüle­tet. Építőiparunk tükörképe amit látni lehet. Egy nagyszerű ház, alig néhány hét alatt ösz- szeszerelve, kellemes és célsze­rű lakásokkal. A legfelső eme­leteken már festenek, a szerel­vények készek, alul szerelnek ajtót, ablakot illesztenek. Lent­ről felfelé haladva kitűnően ér­zékelhető a technológiai sor, az, hogy miképpen kapcsolódik az eqyik szakma munkája a másikához, s miképpen egészír tik ki egymást. A panel tükör­sima, a hegesztések tökélete­sek, szépek többnyire a bepu­colt falfelületek is — de aztán hirtelen szemedbe ötlik egy be­szakított kémény, egy összetört műanyag vízvezetékcső, egy tönkretett ajtó... Mátyás Mihály:- Sírni tudna az ember: egyik szakma nem törődik a másik munkájával... A munka- fegyelem nem azon múlik, hogy amikor jön a művezető, vagy építésvezető, mindenki szép hangosan köszön-e, hanem czon, hogy amikor egyedül, senki által sem ellenőrizve dol­gozik valaki, mit csinál, mit vé­gez. Beszélgettünk ezekről a kérdésekről a pártszervezetben is, azon kívül is, van is ered­mény, de a javulást még se tud­juk állandósítani, mert óriási a fluktuáció... LEHET. HOGY A GOMBON MÚLIK A gázzal ellátott lakásokat külön szellőzők védik. Ezeket a négyzetes alakú alumíniumle- mez-csöveket a Cserkúti Gépja­vító gyártja — pontosabban gyártaná: ha lenne megfelelő alumíniumlemeze. Az épületen ezek a vezetékek olyanok, mint gomb a ruhán — mégis könnyen lehet, hogy a gombon fog el­bukni minden. A gondok és nehézségek fel­sorolását még sokáig folytatni lehetne, de hát ez a cikk nem akadályoztatási jegyzőkönyv. Ami eddig történt a Szalai ut­cában, az tipikus és rendkívül beszédes. Kicsi az építőipari kapacitásunk, de azzal sem tu­dunk megfelelően gazdálkodni, amink van. Emlékezetes: már a panelfestésnél csúszás volt: „késett” a festék, folytatódott a sor a tervezői hibákkal — kife­lejtettek például egy tehervise­lő gerendát —, s most itt van a szerelőipari gondok egész so­ra. A panelszerelés, a szerel­vények ipari előregyártása, az új anyagok, s az új gépek mindezt természetesen tompít­ják, hogy úgy mondjuk, derű­sebbé teszik, az összkép mégis aggasztó. Nem tudunk kiszaba­dulni egy elátkozott körből. Sok megoldásra váró kérdés van az építőiparral kapcsolatban. A leggyengébb pont azonban mégis — s ezt bizonyítja a Szo­bi utcai ikrek nehéznek ígér­kező kálváriája is -, a koordi­náció. Békés Sándor A BARANYA MEGYEI MOZIUZEMI VALLALAT értesíti a Balázs Béla Filmklub tagjait, hogy az idei FiíiÉlüb-sorozat november végén kezdődik A programban klasszikus amerikai filmek és Ingmar Bergman trilógiája szere­pel. A Balázs Béla Filmklub tagjai a részletes programot és felvilágosítást a közel­jövőben levélben megkapják. Az új érdeklődők a Petőfi mozinál kaphatnak tájékoztató levelet Új üzletek, olajkutak, irodák Tízmilliós - nagyságrendű összegeket fordítanak éven­te megyénk fogyasztási szö­vetkezetei új létesítmények építésére, a meglévők kor­szerűsítésére, szolgáltatások fejlesztésére. Ennek ellenére sok még a jogos igény, amit- a korlátozott pénzforrások, gazdasági eszközök miatt — csak évek múlva tudnak ki­elégíteni. A tagság tulajdo­nosi pozíciójából adódóan lehetőség van arra, hogy a baranyai falvak, városok la­kói szövetkezetük segítségé­re siessenek. A tagsági ér­dekeltség egyik fontos meg­nyilvánulása a célrészjegy, amelyek összegét meghatá­rozott célra, bolt, iroda, áru­ház stb. építésére fordítja az ÁFÉSZ. A célrészjegy értéke arányában — visszaváltásig- a tagok gazdái a közös vagyonnak, ugyanakkor pén- > zük után évi 7 százalékos ‘ visszatérítést kapnak. A ta­karékosság sajátos formája/^ a tagsági kölcsön is. Megta­karított pénzüket nem betét­ben helyezik el, hanem a szövetkezetnek kölcsönzik, egy vagy több évi időtar­tamra. Ilymódon mindkét fél jól jár. A tagok maximális kamatot kapnak, ugyanak­kor számukra is kedvező a szövetkezet erősödése, ered­ményesebb gazdálkodása, az áruválaszték bővülése. A szövetkezetek pedig azonnal megoldhatják a legégetőbb problémákat. Ebben az évben 12 millió forinthoz jutnak az említett forrásokból a baranyai szö­vetkezetek. Reprezentatív üz­letház épül Szigetváron, amelyben a szövetkezet iro­dái is helyet kapnak. A kö­zel tízmilliós beruházást ed­dig már másfél millió forint célrészjeggyel segítette a tagság. A sásdi szövetkezet­nél ugyancsak másfél millió forint gyűlt össze, amiből már épül is a vásárosdom- bói üzletház. Korszerűsítik a TüZÉP-telepet, bővítik a hi­vatali helyiségeket, új irodá­kat alakítanak ki Bolyban, jövőre pedig ugyancsak cél­részjegyből teremtik elő a szükséges pénzt az új borjá- di bolt építéséhez. Sorol­hatnánk a példákat: a vil­lányi ÁFÉSZ üzletházat épít Nagyharsányban, a duna- szekcsőiek pedig olajkutat létesítenek. Ugyancsak a ta­gok kérésére és támogatásá­val még ebben az évben négy új olajkutat helyez üzembe a körzetben a pécs- váradi szövetkezet. A háló­zatfejlesztéssel egyidejűleg több szövetkezet tölti fel áruval a boltok raktárát, bő­vítve curálasztékot.

Next

/
Thumbnails
Contents