Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-29 / 255. szám
Felkészülés az új rendszerű kiképzésre \ Látoaatás a MÉV-nél A polgári védelmi munka gerincét ezekben a hetekben, hónapokban az újrendszerű kiképzésre való felkészülés alkotja. A feladat óriási. Az eddigitől merőben eltérő alapokon a polgári lakosság nagy részét kell felkészíteni arra, hogy megváltozott körülmények között is helyt tudjon állni, s kapkodás, fejetlenség nélkül végezze munkáját. A DN polgári védelmi mellékletének előző számában a Mecseki Szénbányák polgári védelmi törzspa- rancsnoksógán tett látogató»- sunk alapján számoltunk be az ott folyó előkészületekről, most hasonló céllal a Mecseki Érc- bányászati Vállalat polgári védelmi törzsparancsnokságót kerestük fel. AZ ORSZÁGBAN ELŐSZÖR A MÉV polgári védelmi szervezete komoly, bár időben nem túlságosan hosszú múltra tekinthet vissza. 1964-ben itt hoztak létre először kísérleti jelleggel önálló műszaki ezredet. Az országban okkor egyedülálló alakulat célja az volt hogy feleletet adjon e kérdésre: lehetséges-e egy vállalatnál létrehozni ilyen nagylétszámú alakulatot, van-e létjogosultsága, képes-e adott területen önállóan megoldani a műszaki feladatokat. A kiképzési ciklus fényesen igazolta a feltételezéseket: az alakulat minden tekintetben beváltotta a hozzáfűzött reményeket, s a többéves felkészítési munka eredményei tükröződtek abban a szakfilmben, amit a MÉV polgári védelmi alakulatainak közreműködésével készítettek, s ami ma tananyagként szerepel országszerte a polgári védelmi alakulatok kiképzési programjában. Ennek a kísérleti jelleggel létrehozott alakulatnak a működése egyébként fontos tapasztalatokat adott a Polgári Védelem Országos Parancsnokságának a szakalakulatok szervezésénél, s ezt érthető büszkeséggel emlegetik ma is a MÉV-nél. SEMMI FELESLEGESET... Ez mintegy előzménynek is tekinthető az új feladatok küszöbén. A tájékoztató jellegű oktatásban ugyan a váMalat csaknem valamennyi dolgozója résztvett, az újrendszerű kiképzésben mégis nagy feladatok hárulnak az egész parancsnoki állományra. Erről beszélgetünk Fehér László törzsparancsnokkal, aki elsősorban a szakalakulatoknak a felkészítéséről beszél: — Alapelvünk: semmi feles-' legeset nem mondani az embereknek. Felesleges alatt itt azt értjük, amit már amúgy is tud mindenki, más szóval: közismert fogalmak ismétlésével szükségtelen lenne kezdenünk a kiképzést, hiszen azzal a hasznos időt rövidítenénk, s a lényegestől vonnánk el a figyelmet. A technikai adottságok fogyatékossága miatt a korábbi kiképzés nem volt mindig tökéletes, most nagyobbak a lehetőségek, s ezzel a gyakorlatban feltétlenül élni is akarunk. Nem mindegy ugyanis, hogy például egy exkavátorkezelőnek elmondjuk csupán, hogyan lehet védőruhában kezelni a munkagépet, vagy a gépkocsivezetőnek, hogyan lehet gázálarcban vezetni, avagy erre gyakorlati lehetőséget is adunk. SAJÁT ÉRDEKÉBEN — MINDENKIT — Hogyan kívánják érvényesíteni az új rendszerű kiképzés előírásait a dolgozók körében? 9 — Köztudott, hogy az új kiképzési rendszerben mindenkit arra kell felkészíteni, amit ténylegesen is végre kall hajtania háborús körülmények között. Ennek előkészítése komoly szervező munkát igényel. Tervünk az, hogy a vállalat minden dolgozóját bevonjuk — saját érdekükben — az általános oktatásba. — Bizonyos esetekben felmentéseket lehet adni... — vetjük közbe. — Ez valóban így van. Azt hiszem azonban, hogy meg kell találni azok kiképzésének a módját Is, akik mentesülhetnek, hiszen ők sem maradhatnak tájékozatlanok. Elsősorban a mentesíthetőknek kell megérteniük: nem kötelezhetők a kiképzésre, nem is kötelezzük őket, de saját érdekük is megkívánja, hogy minimális ismerettel rendelkezzenek. Persze, ez így még csak gondolat... ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ ALAPOK — A felmentendők aránylag kis százalékától eltekintve a vállalat dolgozóinak zöme tehát részesül kiképzésben. Van-e elgondolás arra, hogy az a kiképzés valamilyen formában kapcsolódjék a szakszolgálati alakulatokba beosztottak kiképzéséhez? — Az általános képzésben csakugyan minden dojgozó résztvesz, kivéve a felmentetteket, Ebben arra törekszünk. hogy a dolgozók részére adott általános oktatás egyben megfeleljen a szakszolgálati alakulatok és önvédelmi alegységek általános oktatásának is. így a szakalakulatokban több idő juthat a „szakmai” képzésre. Ehhez természetesen körültekintő szervező munka szükséges, ha elgondolásunkat erdemé- nyessó akarjuk tenni. A KIKÉPZÉS MENETRENDJE — Azt hisszük, ezek után nem érdektelen arról beszélni, hogyan készülnek fel az új rendszerű kiképzésret — Az előkészítő munkákat most kezdjük. Elsősorban a feltételeket kell biztosítani, hogy mindvégig tervszerűen, zökkenőmentesen folytathassuk a dolgozók kiképzését. Az első lépcsőben a felső gazdasági vezetés felkészítése történik meg, majd a középszintű vezetők kerülnek sorra. Ez lényegében 1972-ben bonyolódik le, s ennek a kiképrési szakasznak a feladata kidolgozni az üzemek, üzemrészek rendkívüli körülmények közötti működtetésének feltételeit, mert csak énnek alapján lehet hozzálátni az általános képzéshez. 1973-tól — az előző szakasz befejeztével — megkezdhetjük a dolgozók általános képzését. Ebben az esztendőben, amikor a beosztott állományúak feladata az általános ismeretek elsajátítása, a parancsnoki állományúnknak ténylegesen parancsnokokká kell válniok, 1974-beir pedig be is keli gyakorolniok feladataikat —■ Egy befejező kérdésti mint minden vállalatnál, úgy itt is elkerülhetetlenül Jelentkezik a munkaerővándorlás, ez pedig kihat a polgári védelmi munkára is. Van-e valami elgondolás ennek „kivédésére" az oktatásban? — Tervünk van, de errőh hadd ne beszéljek most. Erről előbb még tárgyalnunk kell a felette* parancsnokságokkal. Az elgondolás — szerintünk — ésszerű, reméljük, hogy meg is nyerjük hozzá feletteseink jóváhagyását, H. I. A térképismeret még nem tökéletes Kitelepítés? gyakorlat A közelmúltban újszerű gyakorlatot hajtott végre a Széche- nyi-akna egyik kitelepítési alegysége. A feltételezés a követ kező volt: a rendkívüli körülmények megkövetelik, hogy a legrövidebb Igénybevehető útvonalon, a lehető legrövidebb idő alott le kell bonyolítani a lakosság — üzemi dolgozók és hozzátartozóik — kitelepítését X befogadó községbe. Ennek során fel kell venni a kapcsolatot a befogadó község befogadási bizottságával és alegységével, velük közösen kell gondoskodni a kitelepítettek elhelyezéséről és biztosítani kell, hogy az üzemben maradtak részére mielőbb megérkezzék a váltás. A gyakorlat azzal a nehézséggel indult, hogy X községet a térkép szerihti legrövidebb útvonalon nem lehet megközelíteni, mivel azon különféle alakulatok mozognak. A kitelepítendő lakosságot tehát más, kevésbé terhelt útvonalon kell elszállítani. A kitelepítési alegység ezt a feladatot megoldotta, a továbbiakban pedig már a befogadási bizottsággal -való együttműködésen volt a hangsúly. Névsor szerint kellett átadni a kitelepülőket — ez lényegében már a kitelepítési- alegység tevékenységének befejező mozzanata, az elhelyezésben való közreműködéssel együtt. A gyakorlat tapasztalatait ErdősI Lajos, az üzem polgári védelmi törzsparancsnoka fgy foglalta össze: — Ez volt az első ilyen gyakorlatunk. Az alegység — megállapításunk szerint - kitűnően oldotta meg feladatát. Az alegység számára az volt a legfőbb tapasztalat, hogy néhány óra alatt alaposan megismerkedhettek a gyakorlatban azokkal a feladatokkal, amelyekkel esetleg háborús körülmények között kell megbirkózniok. — És a tanulság az irányítók részére? — Apróságnak tűnik, számunkra mégis komoly tanulság: a kitelepítési alegységek felkészítése során többet kell foglalkoznunk a térképolvasás, a térképismeret oktatásával. —j További gyakorlatok? — A másik alegység hasonló jellegű gyakorlatán kívül tervezünk még olyan közös gyakorlatot is, amelyen az üzemi kitelepítés! bizottság és a kitelepítési alegységek, valamint a befogadó községek befogadási bizottságai és alegységei vesznek részt. H. I. POLGÁRI VEDELEM A Dunántúli napló MELLÉKLETE ......■■■■!■■■ ■■■■■■■■ - ■■■——— ■■■■■■ — | I . ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 1971. OKTÓBER Kötelezettségek és jogok A lakosság polgári védelmi felkészítéséről A2 UTÓ83I IDŐBEN különböző sajtótermékekben sok író* jelent meg a polgári védelemmel kapcsolatosan a lakosságot érintő megoldott és megoldatlan problémákról. Az 1972. évben induló kötelező jellegű polgári védelmi kiképzési rendszer valamilyen formában minden családot érint, ezért igen fontos, hogy mindenki tájékozott legyen várható polgári védelmi kötelezettségéről és jogairól. A lakosság |»olgári védelmi felkészítésében az elmúlt években igen jelentős előrelépés történt A 10 és 15 órás önkéntes tájékoztató oktatás erdeményeként a lakosság széles tömegei általános alapismereteket szereztek az ön- és kölcsönös segélynyújtásról. Az 1970-ben befejeződött önkéntes jellegű oktatás a követelményeknek megfelelt, a kitűzött célt messze túlhaladta. Az oktatás eredményességét hátrányosan befolyásolta, hogy a részvétel nem volt kötelező. A hatéves oktatási ciklus során elért eredmények azonban megfelelő alapot teremtettek ahhoz, hogy a lakosság polgári védelmi kiképzése a jövőben kötelező jelleggel, szélesebb körben, új tartalommal és magasabb színvonalon folytatódjék. Az 1972-ben induló új oktatási ciklusban a kormány és a polgári védelem országos szervei által az alábbi területeken vezetik be a polgári védelem oktatását: államigazgatási szervek, hivatalok, intézmények: üzemek, vállalatok; társadalmi szervezetek irányító szervei; kitelepítésre és befogadásra kötelezett lakosság. Az eddigiektől eltérően az oktatás kötelező jellegű lesz, mert így biztosítható a lakosság magasabb fokú polgári védelmi felkészítése. Az a cél, hogy a polgári védelmi oktatási, illetve tájékoztatási formában eddig szerzett ismeretek alapján a támadófegyverek használatának következményeként várható veszteségek megelőzésével, illetve csökkentésével, valamint a háborús körülmények között a lakosság élet- körülményeinek biztosításával, az államigazgatás, az ipar, az élelmiszergazdaság, a közlekedés, a kereskedelem' és a szolgáltatás fenntartásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket a kiképzésben résztvevők teljes mértékben elsajátítsák. A feladatok széles skálájára való tekintettel polgári védelmi ismereteket oktatnak mind a munkahellyel, mind a lakóhellyé! összefüggő kérdésekről. A MEGYE LAKOSSÁGÁNAK összetételét domborzati viszonyait, laksűrűségét, ipari és kulturális létesítményeit figyelembe véve a kiképzés alapelveként a következőket vehetjük figyelembe: — A kiképzésre kötelezett állampolgárokat fel kell készíteni az ön- és kölcsönös segély- nyújtásra, a megelőző védelmi rendszabályok megvalósítására, a kitelepítés és befogadás végrehajtására. — Az államigazgatási és más állami, szerveknél, továbbá a termelő és szolgáltató ^ágaza- tokban dolgozók differenciáltan olyan tartalmú polgári védelmi kiképzésben részesüljenek, amire a hóborús körülmények között munkahelyükön előreláthatóan szükség lesz. A polgári védelmi kiképzésbe — a szakszolgálatba, szakszolgálati alakulatba és az önyé- delmi szervezetekbe beosztottak kivételével — mindenkit bevonnak, aki polgári védelmi kötelezettség alatt áll: férfiakat 14—65 életév, nőket 14—60 életév között. A kiképzés alól mentesül: a terhes nő a terhesség negyedik hónapjától kezdve, a szoptatós anya a szoptatós hatodik hónapjának végéig; az az anya, aki 6 éven aluli, vagy legalább három 14 éven aluli gyermekét maga gondozza; akinek munkaképessége legalább kétharmad részben csökkent; a továbbtanuló dolgozó, igazolt tanulmányi ideje alatt; az az egyén, aki indokolt esetben a kiképzésben való részvétel alól halasztást kapott. A KIKÉPZÉST munkaidőn túl, a munkahelyen, illetve a lakóhelyen tartják- meg. A munkahelyen történő kiképzés egyéb szakmai képzéssel együtt is szervezhető. A résztvevőket munkakörük, képzettségük és felkészültségük figyelembevételével csoportokba osztják be. A munkaviszonyban álló dolgozók képzését a munkahelyen, a kitelepítésre, illetve befogadásra kijelölt község, város területén állandó lakóhellyel rendelkezők képzését — kivéve a munkahelyen kiképzésben .részesülőket — a lakóhelyen kell megtartani. ,Ez az intézkedés biztosítja az oktatás differenciáltságát, hogy mindenki azt tanulja és azzal ismerkedjen meg, ami részére szükséges. Ennek megfelelően a munkahelyen szervezett kiképzés keretében oktatni kell — a munkakörrel kapcsolatos védelmi rendszabályokat, a polgári szervek kitelepítésével, befogadásával kapcsolatos hatósági intézkedésekből adódó tudnivalókat és magatartási szabályokat; — a polgári szerv dolgozóinak és anyagi javainak védelmét, a megelőző intézkedések végrehajtását és a védekezés módszereit; — a légitámadás után kialakult helyzetben a mentési és mentesítési feladatokat, a polgári szerv rendeltetésszerű tevékenysége folytatásának módját és lehetőségeit; — a munkahelyi sajátosságokból adódó polgári védelmi feladatokat. Az államigazgatási és egyéb szervek dolgozói a kiképzés során megismerkednek a megelőző védelmi rendszabályokkal és intézkedésekkel; az igazgatás háborús körülmények közötti tevékenységével összefüggő védelmi feladatokkal és különleges rendszabályokkal; a lakosság, az anyagi javak, a nemzeti értékek és műkincsek védelmével, valamint a termelésnek és az elosztásnak háborús viszonyokra történő átállításával összefüggő megelőző polgári védelmi intézkedésekkel és rendszabályokkal.' Az iparban dolgozók az oktatás folyamán megismerkednek a termelés biztonsága érdekében foganatosítandó megelőző polgári védelmi intézkedésekkel és rendszabályokkal, illetve az azok megszervezését és végrehajtását biztosító feladatokkal; a háborús termelés során a védelemmel összefüggő különleges technológiai előíró, sokkal kapcsolatos ismertekkel| az üzem védelmével, a mentéssel és mentesítéssel, valamint a termelés újbóli megindításával kapcsolatos ideiglenes helyreállítási feladatokkal. Az élelmiszer-gazdaság dől- gozóivgl meg kell ismertetni a különféle termékeknek vegyi, radiológiai és biológiai, szeny- nyezettsége elleni védelmével kapcsolatos tárolási, szállítási és egyéb feladatokat; az élelmiszerek, a víz, a takarmány, a termény és az állatállomány védelmének előkészítését és végrehajtását; csapás utáni helyzetben a szennyezettség megállapítását és a mentéssel, mentesítéssel, továbbá az esetleges megsemmisítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását. A szolgáltatás (áram, víz, hő és gázszolgáltatás, közlekedés, egészségügy, kereskedelem, hírközlés, szállítás stb.) területén dolgozókkal megismertetik a szolgáltatási feladatok végrehajtását olyan körülmények között, amikor az országot vegyi, radiológiai, vagy bioiógiai hatások . érik. A LAKÓHELYEN szervezet» kiképzés keretében az állam- polgárok megismerkednek az egyéni és kollektív védekező* módjaival és eszközeivel; a kJ. telepítésnek, illetve befogadó*, nak a lakóhelyen történő vég. rehajtásával kapcsolatos tudni, valókkal és magatartási szabó, lyokkal. A kiképzésben való részvét»!, ről és a részvétel alóli mentes- ségről a tanácsok elnökei, vállalatok, üzemek, szervek, intéz- mények vezetői döntenek. A kiképzésben való részvételre kötelező határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezni lehet az első fokon eljárt polgári szerv közvetlen felügyeleti szervénél. Amennyiben az állampolgároknak a kötelező polgári védelmi oktatással kapcsolatban problémáik merülnek fel, forduljanak a községi, járási, városi polgári védelmi szervekhez, ahol felvilágosítást kapnak azok megoldására.
