Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-29 / 255. szám

Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxviH.évfolyam,255.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapíja 1971.október29.,péntek Az SZKP főtitkára Marseiiie-ben L. Brezsnyev az NDK-ba utazik Leonyid Brezsnyev, o Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára csütörtö­kön elhagyta Párizst és Franciaország legna­gyobb földközi-tengeri kikötőjébe, Marseille-be repült Leonyid Brezsnyev elsőként a Notre Dame de La Garde székesegyházat tekintette meg, majd egy kis hajó fedélzetén végigjárta a marseille-i kikötő létesítményeit Délután ellátogatott a vi­lág egyik legfejlettebb mélytengeri kutató köz- ponjába, a Comex-be, ahol megismerkedett az intézet munkájával, eredményeivel. „Országrész-gyűlés“ Baján Csütörtök este Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének tagja repülőgéppel Marsellle-ből Pá­rizsba utazott Moszkva: Moszkvában bejelentették, hoqy a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottságának meg­hívására Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságának főtitkára október végén baráti látogatásra a Német De­mokratikus Köztársaságba utazik. Félmillióra forint kellene Két megye képviselői vitatták meg Bács-Kiskun és Baranya földgázgondjait Befejeződött a KGST mezőgazdasági szekciójának tanácskozása Megállapodás a takarmánynövények termelésének fejlesztéséről A delegációk vezetői aláírják az együttműködésről szóló jegyzőkönyvet Takarékoskodjunk! E gy riport kapcsán megkér­deztem néhány embert: miért takarékoskodik? „Két­évenként külföldre utazom, szeretek országokat látni, em­berekkel találkozni. Ezért félre­teszek havonta egy-két száz fo­rintot." — „Lakásra gyűjtünk.” — „Autót szeretnénk vásárolni.” — „Egy kis hétvégi házra” — mondták a válaszokat. De kap­tam olyan feleletet is, hogy: „Sajnos nem tudunk félre ten­ni, nagy a család.” Tény az, hogy az igények nő­nek, a családok tervezgetnek: mire telik a keresetből, mennyi az az összeg, amit havonta el­csíphetnek a családi költségve­tésből és jelentősebb, tartós fo­gyasztási cikkek megvásárlására, vagy nagyobb összegbe kerülő „beruházások" megvalósítására fordíthatnak. A takarékoskodás legjelentősebb fokmérője a ta­karékbetétek összege. Magyar- országon évről évre folyamato­san növekszik a takarékbetét­állomány és ma már mintegy 47 milliárd forintot tesz ki. Az országhoz hasonlóan me­gyénk lakosságáról is elmond­hatjuk: mind többen gyűjtik fo­rintjukat céljaik megvalósításá­ra. Baranyában a takarékbetét- állomány — OTP-nél, postahi­vataloknál és takarékszövetke­zeteknél nyilvántartott adatok szerint — jelenleg meghaladta az 1 milliárd 565 millió forin­tot! A betétállománnyal együtt tovább nőtt a takarékbetétkönyv tulajdonosok száma is: napja­inkban megközelíti a 150 ezer darabot. Ezenkívül 175 Kölcsö­nös Segítő Takarékpénztárban 27 800 fő, ifjúsági takarékbe­tétben 2700 fő takarékoskodik. „Sok kicsi sokra megy” — tart­ják a fiatalok is, ennek bizo­nyítékaként megyénkben több mint 100 ezer iskolai tanuló ta­karékoskodik rendszeresen. A takarékoskodás sok cél megvalósítását segíti. Október 29 én szerte a világon — így hazánkban is — vilógtakaré- kossági napot rendeznek. A vi- lógtakarékossági nap megren­dezését a takarékpénztárak mi­lánói kongresszusán, 1924-ben határozták el azzal a céllal, hogy népszerűsítsék a társada­lomban, a lakosság minden ré­tegében a pénztakarékosság gondolatát és gyakorlatát. T ermészetesen más-más lehe­tőségek nyílnak a takaré­koskodásra a különböző or­szágokban és családonként is különbözőek a lehetőségek. Életszinvonal, kulturáltság, az árukínálat mennyisége és még sok egyéb tényező szabja meg, hogy az adott országban mi­ként alakul a takarékoskodás, hogyan bővül, vagy csökken a takarékoskodók tábora. A mi 47 milliárd forintunk egyik bi­zonyítéka annak, hogy a dolgo­zók nyugodt körülmények kö­zött valóra is válthatják elkép­zeléseiket. Egyet azonban min­dig szem előtt kell tartani: az. igények és a lehetőségek reali­tását. A túlzott igények kielé­gítésére törekvés a családok­ban, de országosan is sok fe­szültség forrását jelentheti, nem kívánatos módon megzavarhat­ja a mérleg egyensúlyát. Ezt senki sem akarhatja. Ezért kell családi és országos méretekben is alaposan meggondolni: mi­lyen cél elérésére milyen ösz- szeg áll rendelkezésre. Egycsa- pásra mindent megoldani nem lehet. De gondos előrelátással és helyes takarékoskodással lé­pésről lépésre realizálódhatnak terveink. Garay Ferenc Földgáz — jön! Csak az a fo­gas kérdés, hogy mikor? Az időpontra még a legilletéke sebbek is csak óvatos becslést mondanak. Pécs, illetve Bara­nya gázellátása fontos napiren­di kérdés: oz igényekről már szóltunk, de anélkül, hogy szól­tunk volna, fennállnak. Újabb benzinbontó? Korábban kérel­mezték — akkor nem hagyták jóvá. Drága. Szénalapú gáz­gyártás? A nehézipari miniszter első helyettese — aki ebben az ügyben illetékes — art mondta hogy a szén, a kokszolható szén, nem elég, újabb kokszmű beállítása nem gazdaságos. Tény: eldöntött kérdés, hagy Pécs és Baranya gázellátását a kiépítendő földgázvezeték és a majdan érkező földgáz oldja meg. Mit kell megoldani? Me­szes gázhálózatba kapcsolását, és az ipari üzemek — mint pél­dául a Porcelángyár — kemen­céinek fűtését. A földgázt az alföldi olajmezőkről vezetnék hozzánk. Algyőről, vagy Szánk­ról. A vezeték építése félmilli- órd forintba kerülne, Pénz — nincs. Számok, számok, számok. „ Tegnap két megye — Bács­Kiskun és Baranya — országgyű­lési képviselői találkoztak Ba­ján, hogy a „két szomszédvár". Baja és Pécs gázellátásáról tiszta vizet öntsenek a pohárba. Az ország energiagazdálkodá­sáról, a lehetőségekről és a valóságról Lőrincz Imre, a ne­hézipari miniszter első helyette­se adott beszámolót a képvi­selőknek és válaszolt a feltett kérdésekre is. Elmondta, hogy a Szovjet­unióból nemsokára két vezeté­ken kapjuk az olajat, illetve a földgázt. Kiépül majd egy har­madik vezeték is, amely az Ad­riáról Pozsonyig viszi a szén- hidrogént, s amelyről mintegy ötmillió tonna olaj érkezik Ma­gyarországra. 1975-re az ország lakásainak közel 65 százaléka gázzal fűtött lesz. Elmondta, hogy a világon a legintenzívebb kutatás nálunk folyik a szénhid­rogének után. Ennek eredménye az alföldi lelőhelyek felfedezé­sén látszik. Másutt is folynak a kutatások — olaj még nincs. Im­portra szorulunk, de a fűtés te­kintetében azért kell inkább az olajra gondolni, mert ez szál­lítható, tárolható, a gáz nem. Alternativ, olajra és gázra egy­aránt alkalmas tüzelésre kell beállni, mert nálunk, különösen csúcsidőben másképp súlyos gondokat okozna az energia- hordozó hiánya. 1975-re egymillió tonna olaj­szükséglet mutatkozik azon fe­lül, amennyi a két Barátság ve­zetéken érkezik hozzánk. 1980- ra ez a plusz ötmillióra növek­szik. Szükség van tehát több vezetékre, ha arra gondolunk, ! hogy energiastruktúránkat a I szénhidrogének javára billent­jük. És hogy a fogyasztók is igénylik a gázt, azt egyetlen számadattal szemléletesen bi­zonyíthatjuk: 1965-ig 268 ezer palackos gázfogyasztóval kel­lett számolnunk, 1970-re a fo­gyasztók száma 1 millió 800 ezerre nőtt! Háromféle megoldás A „szomszédvárnak" gondjai ismertek, Baja és környéke ha­sonló problémákkal küzd, mint Baranya. De minket elsősorban az érdekel, hogy a mi gondja­ink mikor és hogyan oldódnak meg? Háromféle megoldásról esett szó. Az elsőt elejthetjük: azt, hogy egyáltalán nem épí­tik ki a földgázvezetéket Pécs­re. Tárcaközi bizottság foglal­kozott a kérdéssel és más meg­oldás, mint a földgáz, nem mu­tatkozik. Marad tehát a két másik megoldás. Ezek közül az egyik az, hogy 1975-ig meg­építik a vezetéket Pécsig. A másik: eqyelőre Bajáig 'építik meg a földgázvezetéket, s 1975. utón (mikor?) kiépítik végig. Az álláspont — egyelőre — az, hogy ez utóbbi megoldás a reálisabb. Ez igaz lehet. De felmerül néhány aggály — és joggal. Igaz, hogy ígéretet kaptunk újabb ötvenezer köb­méter napi kapacitású benzin­bontó építésére, de nagy kér­dés, hogy ez 1973-ban képes-e ellátni Pécs város fogyasztóit? Aligha. És mi lesz 1973-tól ad­dig, amíg a földgáz megérkezik Pécsre? Ki tudja. Várják a javaslatokat A képviselők ülésén a minisz­terhelyettes beszámolója élénk vitát váltott ki. A kérdésekre megadott válaszok teljesen nyíl­tan és őszintén tárták fel a tu­lajdonképpeni helyzetet. Jelen pillanatban még orra sincs el­fogadott terv, hogy honnan és merre vezessék a földgázveze­téket? Erre vonatkozóan - táv­lati szempontokat figyelembe véve — várják a területek szak­embereinek és az illetékes kép­viselőknek javaslatait. Figye­lembe kell venni őzt is, hogy a helyi tanácsok mekkora összeg­gel járulnak hozzá a gázveze­tékhálózat kiépítéséhez? Földgáz jön — pénz kérdése, hogy 1975 után vagy addig? Bajáig fele költséggel épülhet a vezeték, a topográfiai előny negyedmilliárd forintot jelent. A harcos szenvedély hangját viszont vissza lehet fogni: a je­lenlegi gazdaságpolitikai intéz­kedések ismeretében legfeljebb arra lehet buzdítani mindenkit: fokozni az összefogást, megte­remteni a lehetőséget, előte­remteni a pénzt és megépíttet­ni a vezetéket. A résztvevő országok zászlaja alatt feküdt a zöld irattartóba he­lyezett jegyzőkönyv. A szovjet, az NDK, a bolgár és a mogyar delegáció vezetője aláírásával hitelesítette a közös megálla­podást. A Nádor szálló vadász- termében rendezett ünnepélyes aktussal befejeződött a KGST Mezőgazdasági Állandó Bizott­sága takarmánytermesrtési szekciója előkészítő bizott­ságának három napos tanács­kozása, melynek a Takarmány- termesztési Kutató Intézet bicsér- di Állomása adott otthont. G. S. Kulesov szovjet kutató interjút adott munkatársunknak. — A három napos tanácsko­zás igen eredményes volt. Meg­ismerkedtünk mind a magyar, mind a bolgár és az NDK, va­lamint a Szovjetunió takarmány-' növény termesztésével. Megbe­széltük a további munkaformáit és módszereit is. A legfontosabb takarmánynövények esetében megjelöltük a további feladato­kat. — A célok megvalósítása le­hetővé teszi a nemesítési folya­matok meggyorsítását a na­gyobb termőképességű, a jobb minőségű és betegségekkel, il­letve kártevőkkel szemben ellen- állóbb — többek között — a lucerna, a vöröshere, a takor- mányborsó és a bükköny, va­lamint évelő pázsit-fű fajták előállítását. — Mindez lehetővé teszi az együttműködő országok takar­mánybázisának javítását. — örömmel mondom, hogy a tanácskozás igen szívélyes lég­körben folyt le. A vendéglátó iregszemcseí Takarmánytermesz­tési Kutató Intézet, s annak igazgatója, dr. Kurnik Ernő igen jó feltételeket biztosított mun­kánk végzéséhez és sikeres be­fejezéséhez. — A delegációk megismer­kedhettek az Intézet munkájá­val, a bicsérdi állomás tevé­kenységével. Megtekintettük a kitűnően felszerelt kémiai és élettani laboratóriumot, vala­mint a szabadtéri kísérleteket. Baranyai tanácskozásunk alkal­mával jártunk a bolyi Kossuth Termelőszövetkezetben Is. Jól szervezett, kitűnően működő gazdaság, a tagjai igen szor­galmas emberek. A bolyi ter­melőszövetkezet vezetői ismer­tették eredményeiket. — A résztvevők — személy- szerint én is — megtekintették Pécs város nevezetességeit és megcsodálták a Mecsek őszbe- boruló festői szépségét. Egyszó­val kellemes napokat töltöttünk Baranyában. Vendégszerető né­pétől most elköszönünk. Nagyon jó érzéssel távozunk ebből a megyéből és városból, ahol igen hasznos és eredményes munkát végeztünk. Nagy István Átadás előtt az Oroszlán Szálloda Jó ütemben haladnak a nagy beruházások munkálatai Sziget­váron. A négy és fél millió költséggel épülő 36x18 méter területű fedett tornacsarnok át­adási határideje 1971. decem­ber 20. A tornacsarnok már el is készült, jelenleg a felszere­lések elhelyezését végzik. Az Oroszlán szálló átadási határideje 1972. április 1. A munkák itt is olyan jó ütemben haladnak, hogy 3 hónappal előbb a tervezettnél, azaz még ez év végén sor kerülhet az átadásra. A létesítmény költsé­ge meghaladja a 2 millió fo­rintot, és benne 30 szállodai szoba áll majd a vendégek ren­delkezésére, a legkorszerűbb felszereléssel. — kampis — --------— ----­E lutaztak az országos nőkonferencia baranyai küldöttei Csütörtökön délben elutaztak Budapestre azok a küldöttek, akik az országos nőkonfereneia októ­ber 29-30-i parlamenti tanácskozásán a baranyai nőket képviselik. A huszonhárom tagú küldöttsé­get Kádár Német Béláné, a Megyei Pártbizottsá 3 nőreferense vezeti. A küldöttséget elkíséri Fö'des Andrásné, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője és Rameisl Ferencné, az SZMT titkára. A bara­nyai nők résztvesznek a konferencia munkabizott-,ágainak tevékenységében, amelyek a következő témákról tárgyalnak: 1. A nő és a munka; 2. Szó-iálpolitikai és egészségügyi intézkedések a csa­lád érdekében; 3. A szolgáltatások időszerű kérdései; 4. A nők közéleti tevékenysége; 5. A női egyenjogúság tükröződése a jogszabályokban.

Next

/
Thumbnails
Contents