Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-27 / 253. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. október *7. ESZI, NEM ESZI... Illetékesek válaszolnak A SZERKESZTOSEG timmai liíJlitótífc f itrvvvyivüj v/w Immár több mint 5 éve szívom a Lottó cigarettát, mert íze, ereje leg­inkább kielégíti igényemet. Naponta 25—30 darabot is elszívok, nem tar­tozom hát a „korra dohányosok" kö­zé. Számomra elég bosszantó tehát, amikor naponta ráakadok egy-egy elfuserált cigarettára. Valamivel szo- iidabban úgy is mondhatnám, hogy a gyártási technológiája egyáltalán nem üti meg a világszínvonalat. Nagyon szeretek számokkal játsza­ni, s szert néhány percet rászántam arra, hogy kiszámítsam miiyen káro­sodás ért e tekintetben az elmúit 5 év alatt. Például ha naponta 1 dobozt veszek alapul, amelyikben „csak" 1 darab seíejtet találok {volt olyan doboz, amelyben 5 darab selejt volt), akkor 5 év alatt (365 szorozva 5-tel) 1825 darab seíejt cigarettát vá­sároltam. Ez forintben kifejezve 365 forint károsodást jelent. Ha felétele- zem, hogy csak 50 009 hódolója van Magyarországon a Lottó cigarettának, akkor az elmúlt 5 év alatt (50 000 szorozva 365-tel) 18 250 000 forintos kár érte füstimádó társaimat. Tudom, hogy népgazdasági szinten eltörpül ez a szám a milüárdok mel­lett, de egy gyár akkor sem enged­heti meg magának azt a luxust, hogy a vásárló „eszi, nem eszi nem kap mást". Kelemen István mezőgazdasági mérnök-tanár Gödöllő, Felszabadulás tér 7. AZ UDVARIAS ELADÓKRÓL Nem is tudom, levelem hogy kezdjem, mivel én még ilyen ügyben soha nem fogtam tol­lat, bár nem is történt ilyesmi velem. A sokat kritizált modor- talan és udvariatlan eladók el­lenkezőjéről szeretnék pár szót szólni. Az történt ugyanis velem, hogy szombat délután másfél éves kisfiámmal és sportkocsi­jával bent voltunk a városban. A Bem utcában hirtelen eltört az egyik kocsirugó, és így félő volt, hogy nem tudom tovább tolni a gyereket. Gondoltam az első vasboltban veszek egy ru­gót és majd valahol, valakivel megcsináltatom. Betértem a Kossuth Lajos utca elején lévő vasboltba. Az egyik eladó saj­nálkozva adta tudtomra, hogy sem náluk, sem máshol nem ka­pok rugót, sem ilyet, sem má­sikat. Kétségbeesésemben már ott tartottam, hogy elsírom ma­gam, mikor egy fiatal eladó jött oda és udvariasan érdeklődött, hogy mi történt? Nézegette a kocsit és azt mondta, hogy vi­gyem egy lakatoshoz, talán az meg tudja csinálni. De hová menjek szombat délután egy kisgyerekkel a karomon? Egy kis türelmet kért és odaszólt egy idősebb eladónak, aki vé­gül is megcsinálta. Mivel pénzt nem fogadott el, úgy érzem, hogy az a köszönet, amit ak­kor mondtam érte, kevés. Any- nyira tele voltam meglepetés­sel, hogy még az eladó nevét sem kérdeztem meg és ezért most újságon keresztül szeret­nék köszönetét mondani annak, akinek többel tartozom, mint egyszerű köszönettel. Zengő Károlyné ÍGY IS LEHET UTAZNI Egyik alkalommal a 30-as buszra igyekeztem felszállni, bár nem gondoltam, hogy buz- gólkodásom sikerrel fog járni. Az indulóban levő gépkocsive­zető látva erőlködésemet, kezé­vel nyugalomra intett és várt néhány másodpercet, míg végül is elértem a gépkocsihoz, — ad­dig nem indított. A Társadalombiztosítási Igaz­gatóság előtti megállónál egy fiatal mama érkezett utolsó pil­lanatban, de kis csemetéje el­maradozott és a vezető azt is megvárta türelemmel. A piactérí megállónál csak egy szórakozott leszálló volt, későn nyomta meg a leszállást jelző gombot, de a gépkocsi- vezető megjegyzés nélkül nyi­totta ki az ajtót, amit a szóra­kozott utas főhajtással köszönt | meg. Mindezt annak bizonyítására ] kellett elmondanom, hogy . ■ . így i is lehet utazni. Dr. Sz. A. Lehetőleg még a tél beállta elölt Az AKÖV újmecsekaljai végállomásán néhány évvel ezelőtt megépült egy esztétikailag kifogástalan váró. Ez a váró véd az autóbuszok elgázolásától, csak arra a célra nem jó, amire építeni akarták, vagy kellett volna, nevezetesen, hogy a várakozókat meg­védje a széltől, esőtől. Nyugodt lelkiismerettel állítom, hogy sokezer sorstársam nevében kérem a 12. Volán Vállalat vezetőit, hogy még oz őszi esők és a tél beállta előtt legalább a csarnok egyik részét három oldalfállal körülzárva tétesse olypn állapotba, hogy az idő­járás viszontagságai ellen megvédjen bennünket. B. Hunyadi János NEM AZÉRT A HÁROM FORINTÉRT ... Az augusztus végéig tartó ká­nikulában jól esett a hűsítő kola, akár Pepsinek, akár Sztár­nak hívták. Annál kellemetle­nebb most a hideg visszautasí­tás az élelmiszer és csemege­boltok dolgozói részéről, ami­kor meglátnak egy-egy Sztár- kclás üveget. Máris hangzik az ismerős mondat: „Mi ezt nem váltjuk vissza”. — Miért nem? kérdezi a meglepett vásárló. — Mert ilyen rekeszünk nincs, ilyent mi nem árusítunk stb. — Hol váltják vissza? — Talán a szemben levő csemegében — hangzik a válasz. Átmegyek. A szöveg ugyanaz. A Sztár-kólát egy pesti vállalat szállította a nyáron, utazzam tán Budapest­NINCS ÉRZÉKÜNK A SZÉPHEZ?... Nagy figyelemmel kísérem, — gondolom minden pécsi lakótár­sammal egyetemben, — épülő, csinosodó városunk fejlődését, örömmel olvastam a közelmúlt­ban is a Dunántúli Napló ha­sábjain, hogy a „pizsamába öl­töztetett” Szalai utcai „ikrek” komoly eséllyel startolnak egy országosan meghirdetett pályá­zaton. Jómagam és néhány ismerő­söm nevében kissé bátortalanul teszem fel a következő kérdést. Annak előrebocsátásával, hogy a harmonikus városkép kiala­kítása mindannyiunk álma, vá­gya, megkérdeznénk, hogy az illetékes vállalat, intézmény építkezési szándéka előtt, van-e olyan bizottság, amely eldönti, hogy a leendő létesítmény bele illik-e a sokat emlegetett város­képbe. Történetesen a József Attila utca és a Szabadság utca sarkán lévő, — koporsóra, vagy börtönre emlékeztető lakóház­nak csúfolt építményről van szó. Lehetséges, hogy így pisz­kosszürkén, a zsaludeszkák nyo­maitól ékesítve kell nekünk ezt elfogadni egy életen keresztül? Vagy lehetséges, hogy ez egy „jól sikerült”, talán díjat is nyert „remekmű"? Amennyiben igen, ez esetben sajnálkozva vesszük tudomásul, hogy nincs érzékünk a széphez. M. A. József Attila utcai lakos „A piacról élünk" A piaci élelmiszerárusokra vonatkozó egészségügyi köve telmények és előírások betör tását a piacrendészet és a KÖ­JÁL rendszeresen ellenőrzi, szükség esetén megfelelő intéz­kedéseket foganatosít. Ennek ellenére azonban a szerdai és szombati nagypiaci napok zsú­foltsága mellett megtörténhet — és ebben a levélírónak két­ségtelenül igaza van —, hogy ] az őstermelők a vágottbarom- fit a földön árusítják. Megje gyezni szeretném azonban, hogy mindez korántsem általá­nos, mert a szabálytalan áru­sítás esetén az árust azonnal kötelezzük arra, hogy az áru­sítást az áru jellegének meg felelő helyen folytassa tovább Az is igaz, hogy a piaci napo­kon a piac rendezetlen és zsú­folt. A Felsőmalom utcai piac jelenlegi méreténél fogva az egyre növekvő forgalmat figye- lembevéve funkcióját mind ne­hezebben tudja betölteni, ezért re, hogy a három forintot visz- szakapjam? Gondolom nem én vagyok egyedül a városban, aki azon­nal nem váltotta vissza az üres üveget s hasonló sors vár a kedves vásárlótársakra is. Azért fogtam tollat, hogy az illeté­kesek tudomására hozzam; nemcsak az egyes hivatalokra lehet elmondani, hogy bürokrá­cia óh! Remélem, történik meg­felelő intézkedés, hogy o jövő- i ben az élelmiszerboltok dolgo- , ■ zói ne okozzanak ehhez ha- J j sonló bosszúságokat, s ne se- j | gítsék elő az amúgy is sok 1 cindaxin fogyasztást. Csendes Józsefné Alsóbalokány u. 31. SZÓLAMOK HELYETT Iskolánk részére már ez év július 26-án megrendelte a ta­nács a téli tüzelőt. Az alágyúj­tóshoz szükséges fa már meg is érkezett, de a 30 mázsa iszapszén még a mai napig sem, pedig már küszöbön a hideg, itt van a fűtési idő. A megrende­lés óta 83 nap telt el, szinte hihetetlen, hogy ennyi idő alatt egy iskolát nem lehet kiszolgál­ni. Úgy tudom, hogy a tanács már meg is sürgette, de még nem történt semmi. Úgylátszik csak szólam az a kijelentés, hogy van tüzelő o telepeken. És volna még egy közölni va­lóm. Megkezdték a cserkúti be­kötőút építését, de a szabad szombatos brigád határidői egy­re csak eltolódnak. Már két va­sárnapra szerveztünk KISZ tár­sadalmi munkát, de mind a két­szer elmaradt az ígért gépek, s az irányító emberek távolléte miatt. Pedig milyen jó lenne még ezt a kis jóidőt kihasznál­ni, s nem akkor hozzáfogni, amikor elromlik az idő és sár­ban, vízben végezni a munkát, melynek minősége már a kez­dés pillanatában meg van pe­csételve. Csak szív és belátás kellene hozzá, mert mi a ma­gunk részéről készen állunk a munkára. Kerti Sándor Cserkút, iskolavezető Nem az Öperencian túl... területének bővítése, kulturált­ságának növelése a város fej­lesztési tervében szerepel s vár­ható, hogy a jövő évben meg­felelő területnöveléssel a piaci árusítás zavartalan előfeltéte­leit biztosítjuk. A levélírónak az a megálla­pítása, hogy piaci napokon több elárusítóhely kihasználat­lan, nem felel meg a valóság­nak. A közegészségügyi hatósá­gok rendelkezései értelmében a gomba, valamint a tej és tej­termékek árusítását az egyéb piaci termékek árusításától kü­lön kell választani, e termékek forgalombahozatalára külön standot kell biztosítani. Ezekre az elárusítóhelyekre — még ha az eladók az árusítást korábban befejezték is — az egyéb áru­kat forgalombahozó személye­ket átirányítani nem lehet. A piacrendészeti szerveket nyomatékosan utasítottam, hogy az árusítás rendjét, a piac tisz­taságát fokozott ellenőrzéssel biztosítsák. Dr. Molnár István, Pécs m. város Tanácsa V. B. II. kér. Hivatal titkárságának elnökhelyettese ..., hanem attól jóval innen, a pécsi Msszesi úton olvasható a képen látható ínycsiklandozó felirat. Egy kis fantáziával akár a mesebeli házikó útjelző táblája is lehetne, ahol hurkából, kolbász­ból font kerítés várja az éhes vándort. Méghozzá nem is akár­mennyi, hanem kereken 50 méter, tehát bőven jut is, marad is belőle. Érdemes felkeresni,,, Szerkesztői üzenetek G. /. Mohács: Férje után jár az egyszeri szülési segély- és azt kérje írásban a tsz-től. M. Cy.-rié, Pécs: Családi pótlék a gyermek születését követő hónap első napjától jár. ,,Pellérdi lakó" jeligére üzenjük, hogy a 26-os sz. helyi autóbuszvonal pellérdi elágazásánál a városi meg­állóhelyet jelző zászlót ismeretlen tet­tes az oszlopról eltávolította, így a gépkocsivezető nem állt meg, gondol­va, hogy hatósági intézkedés követ­keztében a megállóhely megszűnt. Azóta a jelzőzászlót pótolták. K. /.-né, Boly: Mível az öregségi korhatárt nem érte el, és ez évben mindössze 10 napot dolgozott és be­tegségét sem igazolta, így háztáji földre nem tarthat igényt. Leveleink nyomában Nem tűr halasztást „A Nehézipari Építő Vállalat komlói kirendeltségének Béta- Vasas között épülő útszakaszán dolgozunk, kubikos és gépkezelő beosztásban. Tulajdonképpen egy régi panaszunkkal fordulunk a Szerkesztőséghez. Szinte rendsze­ressé vált, hogy az ebédet dél­után 2 óra, sőt nem egyszer ké­sőbb szállítják ki a munkahe­lyünkre. Ugyanis a gépkocsi más munkahelyekre is ebédet szállít, s így mire ránk kerül a sor, több­nyire hideg és élvezhetetlen az étel. Mindezekre aztán feltette a ,,koronát" az a kirívó eset, ami / október 23-án történt. Fél négy előtt néhány perccel érkezett meg az „ebédünk”, amelyet érthető felháborodásunkban el sem fo­gadtunk. Nemcsak mi, hanem a Jánosiban dolgozó vasbetonsze­relők is ebéd nélkül maradtak azon a napon. Sajnos nekünk nincs pártalap- szervezetünk, ahol panaszunkkal foglalkoznának, ezért kérjük az önök segítségét." 12 aláírás. Gyöngyössy János térmester­rel együtt jártuk be a javarészt még burkolásra váró utat, amely szeszélyesen kanyarog az erdő övezte Béta-aknától, Vasas irá­nyába. Közben telik a jegyzet­füzet, és kiegészülnek a levél­ben felvázolt problémák. — Nem egyszer megtörtént, hogy földes, agyagos billenő- kocsiban, vagy taxiban szállí­tották ki a bodellákat, amikor bedöglött az ebédszállító autó. Persze ezek is csak nagy ké­séssel, ami érthetetlen, vagy legalább is nehezen magyaráz­ható meg. Ugyanis a központ- j bon osztják be a kocsikat, ahol I nyilván idejében értesülnek ar- j ról, ha lerobban valamelyik. Nem értjük meg, hogy ilyen esetben miért halogatják szinte a munkaidő végéig a taxi, vagy más alkalmatosság megrende­lését. Mint legutóbb is, amikor az emberek már olyannyira fel­zúdultak, a hiába való várako­zásért, hogy fél négy előtt le­tették a szerszámot és a mun­kahelyet otthagyva hazagyalo­goltak a 3—4 kilométerre lévő szállásaikra, lakásaikba. Az üzemvezető távollétében Lipcsei Árpád gazdaságvezető és az üzem normása Szabó Sándor válaszolt a fentebb vá­zolt panaszokra. — Bármennyire jogos Is a dolgozók reklamációja, úgyszól­ván alig van lehetőségünk az orvoslásra, mondották. — A vállalatnak mindössze négy gép­kocsija van, köztük egy Furgon és egy személygépkocsi. Ez utóbbit az üzemvezetőnk hasz­nálja, ami nyilvánvaló a mun­kahelyek nagy távolsága és szétszórtsága miatt. Mint mondották, a másik há­rom gépkocsival oldják meg a dolgozók munkahelyre, illetve hazaszállítását, továbbá az ebédszállítást, és egy sor más olyan fuvart is, ami az üzeme­lés folyamatosságát biztosítja. Azaz csak biztosítaná, mert az elöregedett gépkocsik üzemké­pessége annyira labilis, hogy rég az ócskatelepen volna a helyük. Mindezt súlyosbítja az is, hogy a gépkocsivezetők közül kettőt behívtak a kötelező „D” vizsgára, ami huzamos időn át leköti őket, s nincs lehetőség arra, hogy akár ideiglenesen is, másokat állítsanak a helyükbe. Ezek a problémák külön-külön és együttesen is előidézői a dolgozók által jogosan rekla­mált késéseknek. — így volt ez legutóbb is, amikor arra kényszerültünk, hogy az AKÖV helyi kirendelt­ségétől kérjünk kocsit az ebéd kiszállítására. Sajnos fél úton defektst kapott, s amíg nagy üggyel-bajjal másikat szerez­tünk, bizony eljárt az idő, s így maradtak ebéd nélkül az em­berek. Felettesükhöz, a Nehézipari Építő Vállalathoz nem egyszer fordultak segítségért, — leg­utóbb a két munkából kiesett gépkocsivezetőjük ügyében is, de azt a választ kapták, hogy oldják meg helyileg a dolgot... — Ez csak úgy mehetne, ha tartalék gépkocsivezetőkkel ren­delkeznénk, de egy ilyen kis üzemnél ezt a „luxust" nem en­gedhetjük meg magunknak — mondották. Véleményünk szerint sem, mert a iátottakból ítélve, — kintjáTtunkkor ugyanis két üzem- képtelen gépkocsijuk vesztegelt az udvaron, — ez valóban luxus számba menne, amikor a meg­lévő embereik sem boldogulnak, a már „járgánynak" is alig ne­vezhető gépkocsikkal. Joggal elvárhatják hát a komlói üzem vezetői, — kivált­képpen a dolgozói, hogy a fen­tebb idézett válasz helyett konk­rét, s e mellett sürgős segít­séget kapjanak végre, a további halogatást egyie kevésbé tűrő problémájuk megoldására.- * “ Sí ­Jogi tanácsadó Sx.-né pécsi olvasónk mint ipari tanuló három évet töltött a vál­lalatánál, majd ex után tovább dolgozott még nyolc hónapig. Ek­kor férjhezment és elköltözés mi­att megszüntette munkaviszonyát. Üj lakóhelyén újból munkát vál­lalt és jelenleg is dolgozik. Le­vele szerint a korábbi munkavi­szony megszűnése és az új mun­kaviszony kezdete között 24 nap megszakítás van. Most, egy hó­napos terhes és azt kérdezi, hogy a gyermek megszületése után jo­gosult lesz-e a három éves gyer­mekgondozási segélyre, i ­A levelében írtak alapján egyért telműen arról tájékoztatjuk, hogy a gyermekgondozási segélyre jogosult : lesz. A gyermekgondozási segélyről szó­ló rendelkezések szerint a dolgozó nőt a szülési szabadság lejárta után a gyermek három éves korának be­töltéséig gyermekgondozási segély il­leti meg, ha a) a szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül összesen 12 hó­napig munkaviszonyban állt és b) iegalább napi 6 órai munkaidő­vel dolgozott, továbbá c) a gyermek gondozása céljából fizetésnélküli szabadságot vesz igény­be. Levele szerint jelenleg egy hóna­pos terhes Reméljük, hogy terhessé­ge normális lefolyású lesz és gyer­mekét kilenc hónapos korában fogja megszülni. Ez esetben a tanuló idő után szerzett nyolc hónapot és a jelenlegi munkaviszonya alapján sxer- zendő újabb nyolc hónapot egybe kell számítani. így már rendelkezni j fog a jogszabályban megkívánt egy éves munkaviszonnyal. Összesen^ 16 hónapi ideje lesz, a rendelet szerinti j 18 hónapon — másfél éven — beiül. Levelében ugyan nem írta, de orv­nak tartalmából azt értelmezzük, hogy napi nyolc órás munkaidőben dolgo­zik Tájékoztatjuk arról, hogy a gyer­mekgondozási segélyre jogosultság feltételeként írja elő a rendelet a legkevesebb napi 6 órás munkaidőt. Ennek hiányában nem lehet a segélyt megállapítani. A jogosultság harmadik feltétele körül megítélésünk szerint nem lehet vita és probléma. Ugyanis a Munka- Törvénykönyv Végrehajtási rendelete az 57. § (2) bekezdésében ezzel kap­csolatban a következőket rendeli: A dolgozó nő kérelmére a vállalat a szülési szabadság letelte után a gyermek gondozása céljából harmadik életéve betöltéséig, a gyermek be­tegsége tartamára pedig az otthoni ápolás érdekében a gyermek TÍZ éves koráig FIZETÉSNÉLKOLI SZABADSA­GOT KÖTELES BIZTOSÍTANI. Olvasónk levelében még arról is ír, hagy ipari tanuló ideje után a válla­latnál dolgozott tovább. Esetében ugyan nem valószínű, hogy a tanuló Idejére szüksége lasz a gyermekgon­dozási segély megállapításánál, de a teljesség kedvéért ismertetjük az ide vonatkozó rendelkezéseket is. Ezek szerint a gyermekgondozási segélyre jogosult az a dolgozó nő is, aki bármely iskola (tanintézet) nap­pali tagozatán végzett tanulmányok befejezését követően 90 napon balül munkaviszonyt, vagy kisipari szövet­kezeti tagsági viszonyt létesít és fenn állnak a mó: ismertetett feltételek. Tehát a tanviszony Is lehetőséget biztosít a gyermekgondozási segély­re, ha a dolgozó nő az iskolai tanul­mányait BEFEJEZTE. Ez annyit jelent olvasónk esetében, hogy tanulmányai befejezése utón történt munkábaáf’ósa esetén okkor is jogosult lenne a gyermekgondozási segeiyre, ha egyébként nincs meg a megkívánt egy évi munkaviszonya. Lényeges tudni, hogy az iskolai ta­nulmányoknál a kedvezmény csak ak­kor állaoítható meg, ha a tanuló az iskolát BEFEJEZTE. Azokra a szemé- lyekre nem vonatkozik, okik tanulmó- nyaíkat félbeszakították, vagy kima­radtak az Iskolából. > 1

Next

/
Thumbnails
Contents