Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-26 / 252. szám

1971. október 26. DUN ANTOLI NAPLÓ 5 „A találkozó nemzetközivé teljesedett“ A pécsi felnőttbábfesztivál záróünnepsége Várady Géza az értékelő bizottság nevében átnyújtja Kos Lajosnak, a Pécsi Bóbita Bábegyüttes vezetőjének a fesztivál kerámia emléktárgyát. Ülést tartott a Megyei Tanács Döntöttek a „tanácsi alkotmányról11 Vincze Győző kiállítása a kisgalériában — Realista festő vagyok, sze­retem a szépet, és azt szeret­ném, ha úgy örülnének az .emberek, mint én, ha valami újat, gondolatébresztőt felfe­dezek. Húsz éve festek, ez a tizedik kiállításom. Az anyag nem mai — három, négy éves. Adriai és magyar útiélményem adta az inspirációt — a téma a táj.' — Úgy érzem, hogy az ért­hetőség kritériumain belül sok mindent el kell mondanom — io realizmusban is van új. Nem vagyok a szó embere — szíve­sebben festek, mint beszélek... így vall magáról Vincze Győző festőművész. Kiállítása tegnap nyílt meg a pécsi kisgalériában. Az ünnepélyes megnyitón meg­jelentek barátai és tisztelői. Csorba Tivadar, a megyei párt- bizottság propaganda és mű­velődési osztályának munkatár­sa méltatta a művész munkás­ságát. Többek között, ezeket mondotta: — Vincze Győző nyugtalan, önmagával elégedetlen festő, aki egyre többet akar meglátni és megismerni a világból, s Őszinte szándékkal közölni azt. Alkotásain az ember mindenütt jelen van, előreívelő céljaival, változtatni akaró szándékaival. Fogalmazása világos és érthe­tő, az itt kiállított alkotások Orról beszélnek, hogy a művész mai ember: a szocializmust épí­tő ember ízlés-igényével. — Nem alkalmaz t<-' 'nyel­vet, nem az értelmet! égért lihegő sznoboknak alkot. Á megnyitón közreműködött Győry Emil, a Pécsi Nemzeti Színház művésze. A kiállítás no­vember 13-ig tekinthető meg.- k. f. ­Baranyai szőttesek és kerámiák Az innsbrucki magyar csárdában Innsbruckban magyar csárdát nyit a jövő évben egy holland cég. A reprezentatív létesítmény díszítő elemeit, s a külöféle kel­lékeket a Pécsi Népművészeti Szövetkezettől rendelték meg. A szövetkezet faragó részlegé­ben már készülnek a paraszt­fejes faragott gyertyatartók, amelyek a csárda falait díszítik majd. A faragott tálasra cifra tányérok, karcsú nyakú boká- lyok kerülnek Sáfrány Géza ba- kócai gölöncsér égetőkemencé­jéből. A baranyai szódákon kí­vül házi szövésű ormánsági asz­talterítőket, színes horvát szette­ket is szállítanak. Siklóson, egy fiatal keramikus házaspár tervezi és készíti a pá­linkás kupicákat, boros pohara­kat, sörös kancsókat, díszes, má­zas tálakat, tányérokat. A szőt­tesekkel terített asztalon cso- bolyból töltik majd a bort a fakupákba, a Barack-bárban pedig a Pécsről küldött csikó­t rőrös kulacsban kínálják a pá- inkát. A vártnál többet nyújtott, az eddigi fesztiválok sorában ki­magasló helyen áll a II. Nem­zetközi Felnőttbábfesztivál. Dr. Szilágyi Dezső, az Állami Báb­színház igazgatója, az UNIMA magyar központjának elnöke ezekkel a szavakkal vezette be vasárnap délelőtt a négynapos pécsi fesztivál záróértékelését. A bábművészetnek az elnök­ségben helyet foglaló neves nemzetközi és hazai szakembe­rei sorra elmondták: mit nyúj­tott az ő számukra ez a pécsi esemény. Néhány gondolat fel­szólalásaikból : Leonora Spet asszony (Szov- ietunió): „Nálunk ritka, ha amatőr­együttesek találkoznak a hiva­tásosokkal. Ha mégis, azzal a céllal, hogy tanuljanak tőlük. Pécs engem arra int, hogy ezt a szemléletet újra át kell gon­dolni, át is kell értékelni... Nem csak az amatőrök tanul­hatnak a hivatásos bábművé­szektől, hanem fordítva is áll.” Henryk Jurkowski (Lengyelor­szág): „A fesztivál alapján úgy tű­nik, a bábjáték lehetőségei kor­látlanok. Láttunk komikus szín­házat, komolyat és szürrealistát is. A határok a mi találékony­ságunktól függenek, de mindig a funkció a lényeges. Az em­ber megjelenésében is, a bá­bok között...” Dr. Jan Malik, az UNIMA fő­titkára (Csehszlovákia): „A fesztivál nyugtalanító kér­désekre is választ adott. Fiatal bábművészektől sok érett pro­dukciót láttunk. Ezek jó része arra törekszik, hogy az ember­ben előtérbe kényszerítse az etikai kérdéseket. Világszerte találkoztam ezzel a törekvéssel, hiszen sokfelé láttam fiatalok amatőregyütteseit. Drukkolok nekik, mert ők azok, akik meg akarják menteni az embereket az egyoldalúságtól, akik a ci­vilizációnak az emberiesség jel képét akarják adni a bábmű­vészettel ... Rolf Möser (NDK): „A Do'ktor Sándor Művelődé­si Központ a Clara Zetkin ut­cában van. Egyszer a vele foly­tatott beszélgetés közben mon­dotta Lenin, hogy a művészet legmélyebb gyökerei a népben találhatók. Ezen a fesztiválon megvalósult, kifejezésre jutott a néphez való közelség. És ez a legnagyszerűbb, amit magam­mal viszek ..." Hollós Róbertné (Népművelé­si Intézet): „A Doktor Sándor Művelődé­si Központ nemcsak a Zetkin utcában van, hanem a Déryné utcában is... Jelképezi ez egy kicsit a mi bábjátszásunkat is, amelynek gyakran vissza kell nyúlnia Déryné szelleméhez is ...” Dr. Szilágyi Dezső: „A találkozó nemzetközi jel­legű volt. Ebből az következne, hogy más gondolatokkal, más megnyilatkozási formákkal je­lentkeztek az együttesek. Nem így történt. A bábművészet fő problémái, irányzatai mindenütt azonosak. A bábjátszás benne van az újkori művészetek de­rékhadában, vele hozzá tudunk szólni az emberiséget foglalkoz­tató legégetőbb kérdések­hez ...” A mintegy 400 résztvevőnek, a külföldi és hazai szakembe­reknek, a társrendező szervek­nek a rendezőség és az értéke­lő bizottság nevében ' Várady Géza, a Városi Tanács népmű­velési csoportvezetője mondott köszönetét. Majd sorban az öt külföldi és kilenc hazai együt­tes vezetőjének átnyújtotta a fesztivál díjait jelképező emlék­tárgyat: a dísztokban levő stili­zált kerámia-bábtükröket. Végül ismét dr. Szilágyi De­zső emelkedett szólásra. Zár­szavában hangsúlyozta: a pécsi nemzetközi felnőttbábfesztivál, most, ezen a másodikon telje­sedett igazán nemzetközivé. Kö­szönetét mondott a rendezők­nek, a pécsi házigazdának majd bejelentette: utolsó ak­tusként tiszte átadni az UNIMA magyar központjának emlék- diplomáját. Ezt minden évben az az együttes vagy intézmény kapja meg, amely a legjobban szolgálta az UNIMA-eszmét: azaz bábművészetével az em­beriességet, a nemzetek közötti baráti megértést. Ezt a diplomát ezúttal Pécs megyei város Tanácsa művelő­désügyi osztálya kapta meg. A Doktor Sándor Művelődési Köz­pont igazgatójának. Baló Ist­vánnak pedig patronáló mun­kájukért az UNIMA emléktár­gyát, egy nagyméretű kerámia- vázát nyújtott át a magyar köz­pont elnöke. A záróünnepség utón Pécs megyei város Tanácsa fogadást adott a fesztivál külföldi és ha zai együtteseinek vezetői, az ötnapos szakmai tájékoztató kezdődött tegnap a harkányi Napsugár Szállóban, az Állami Biztosító Baranya megyei Igaz­gatósága rendezésében. Az or­szág különböző vidékeiről mint­egy hetven résztvevő érkezett. A vendégek valamennyien CSÉB intéző bizottsági elnökök, illetve a bizottságok azon tagjai, akik saját területükön jelentős mun­kával segítik az üdülési, ország­járási akciók szervezését, lebo­nyolítását. A meghívás egyéb­ként lehetőséget nyújt arra is, hogy — a többnyire általuk szervezett — baranyai kirándu­lások, üdülések színhelyét vég­re ők is megtekinthessék. A CSÉB az utóbbi tíz eszten­dőben rendkívül nagy taglét­számot ért el Baranyában. Je­lenleg 111 800 tagot számlál, ebből 86 ezer üzemekből, hiva­talokból, intézményekből képző­dik a többi termelőszövetkezeti, vagy állami gazdasági dolgozó. Az Állami Biztosító szervezé­UNIMA elnökségi tagjai, a báb­játszós művészetelméleti szak­emberei tiszteletére. A fogadó­son részt vett Bocz József, a Megyei Pártbizottság titkára Takács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese és Antal Gyula, a Pécs Városi Pártbizottság osz­tályvezetője. A megjelenteket Papp Imre, a Pécs megyei vá­rosi Tanács elnökhelyettese kö­szöntötte. Vasárnap délután és este a Kamaraszínházban, a fesztivál búcsúelőadásán Yves Joly és együttese mutatta be csillogóan szellemes, sok eredeti ötlettel sziporkázó produkcióit. W. E. Befejeződött Pécs-Bánya- üzem szervezése. Kissé talán furcsának tűnik, de négy hó­nappal Pécs legnagyobb üze­mének hivatalos megszervezése után mondták ki a pórt-, tö­megszervezeti és gazdasági ve­zetők: gyakorlatilag is befeje­ződött az üzem megszervezése. Vasárnap délelőtt a Puskin Művelődési Házban 3 ezer em­ber képviseletében 350 szocia­lista brigádvezető, párt- és tö­megszervezeti vezető, valamint az üzem műszaki beosztású dolgozói előtt ismertették va'a- mennyi dolgozó jövőbeni fel­adatát, az elmúlt 4 hónap eredményeit, s az elkövetkező közeli és távolabbi célkitűzése­ket. j Az üzem vezetői saját terü- I létük legfontosabb feladatai- I ról beszédek a rendezvényen, sében minden esztendőben több ezer tag vesz részt üdülésben, többnyire Harkányban, továbbá Debrecenben és Hévizén, illetve több napos országjáró túrán. Ebben az évben csupán Har­kányban 3200-an üdültek más megyékből, de ha tíz év távla­tában nézzük, akkpr Baranyát jó húszezer „csébes” ismerte meg — a tíz-tíz napos üdülési turnusok során. A megye CSÉB tagsága viszont az ország más vidékeit járja rendszeresen. Ba­ranya 21 intéző bizottsága mint­egy 5 millió forint szociális alap­pal rendelkezik s ennek az ösz- szegnek bizonyos hányada fe­dezi, az utazások, üdülések ki­adásait, a többi rendkívüli se­gélyre megy, a szokásos bizto­sítási juttatások mellett. Az üdültetésnek, országjárás­nak rendkívül nagy a jelentő­sége abban is, hogy az idősebb falusi ' korosztály is megismer­heti az ország távoli vidékeit, vagy kellemes pihenéssel tölt­Hosszú es alapos előkészítő munka, előzetes tájékozódás, véleménykérés, vita előzte meg azt az anyagot amelyről hét­főn délelőtt Pécsett, a járási tanács dísztermében tárgyaltak Baranya megye Tanácsának tagjai: most került megvitatás­ra Baranya megye Tanácsának szervezeti és működési szabály­zata, köznyelven szólva, a „ta­nácsi alkotmány". A szervezeti és működési szabályzatot, — amelynek még a címén is vita folyt a hétfői ülésen, — a felszólaló tanács­tagok ésszerű javaslataival mó­dosítva és kiegészítve, elfogad­ta Baranya megye Tanácsa. Az interpelláló tanácstagok közül Hegedűs Istvánná a nagy- dobszaiak érdekében szólt: a község két és fél kilométer hosszú vízvezeték-hálózatának kiépítése nagyon sokba kerül, meghaladja a községi tanács anyagi erejét. Az évi 140 ezer forintos fejlesztési alapból már orvoslakást, napközit is építet­tek, — s emellett, évek során Hétfőn pécsi írók vendégsze­repeitek egy másik dunántúli kulturális centrumban, Székes- fehérváron. Immár hagyomány­nak tekinthető hogy a Jelenkor szerzői közül minden évben meghívásra többen ellátogat­nak ebbe a városba. Szederkényi Ervin, a Jelenkor főszerkesztője, Pákolitz István, József Attila-díjas költő és mely egyúttal a negyedéves műszaki tanácskozás, s a válla­lati szocialista brigádvezetők értekezletét megelőző küldött értekezlet szerepét is betöltöt­te, sőt a kormány múltheti gazdasági aktívaértekezletén e'hangzott problémák ismerte­tésének fórumává is vált. A Mecseki Szénbányák 1971- ben 100 milliós nyereségtömeg elérését tűzte célul, ebből szeptember végéig 40 millió fo­rint valósult meg. A következő hónapokban tehát 60 milliót kell elérni, az eredetileg meg­határozott összegről ugyanis a vállalat nem tud, és nem is akar lemondani. Ehhez azon­ban Pécs-Bányaüzemnek is na­pi 360 vagonos termeléssel kell hozzájárom, mégpedig 39 szá­zalékos hamutartalmú szenet, maximálisan 91 millió forintos hét el napokat szép üdülők­ben, szállodákban. Az elmúlt évben több mint negyven fő­nyi vendégsereg érkezett Fejér és Bács megyéből, hogy Har­kányban töltsék el a karácso­nyi ünnepeket. Igaz, ezek több­nyire fiatalok voltak — az idő­sebbek már nehezebben sza­kadnak el hazulról a hagyomá­nyos ünnepeken — de az idén már ismét vannak jelentkezők az említett időszakra. Nagyon sok ifjú házas is él CSÉB-tag- sági jogával és a mézeshete­ket is a rendezvények sorában töltik el. Az ötnapos találkozót egyéb­ként dr. Várhidy László, az ÁB Baranya megyei Igazgatóságá­nak vezetője nyitotta meg. Na­ponta szakmai előadások, ta­pasztalatcserék zajlanak le, de a vendéglátók gondoskodtak — az IBUSZ közreműködésével — siklósi, villányi, máriagyűdi, pécsi kirándulásokról is. 400 ezer forintot tartalékoltak a vízhálózat munkáira. Ez az összeg azonban kevés, — gond­jaik megoldására a megyei ta­nácstól kérnek anyagi segítsé­get . Dr Horváth Lajos tanácstag, a siklósi kisáilomásnál lévő so­rompó balesetveszélyességére hívta fel a figyelmet. A sorom­pó környékének közvilágítása gyenge, a sorompó fényvissza­verő prizmája nincs megvilágít­va, — huszonkét alkalommal volt már baleset ezen a helyen. Fénysorompó kellene, vagy jobb megvilágítás a további balese­tek elkerülése érdekében. Az interpellációra a megyei tanács építési és közlekedési osztálya megkeresi a MÁV Pécsi Igazga­tóságát, s hathatós intézkedést kérnek. És végül imponáló válasz egy korábbi interpellációra: Erdős- rnecske körzeti orvost kapott, — a tonácsülés és a tanács ve­zetői pedig köszönetét a se­Arafó Károly költő találkozott este az Építők Művelődési Há­zában a Jelenkor olvasóival. Ezt megelőzően Pákolitz István és Arató Károly középiskolákba látogattak el, ahol a költészetet szerető diákokkal találkoztak. A pedagógus szakszervezet székesfehérvári városi bizottsága által szervezett esten a pécsi költők új műveikből olvastak fel. ráfordítással kell kibányászni. Az üzem legközelebbi jövőjé­nek biztosítására nem kisebb feladatokat kell megoldani, mint István I. és II. aknák ie- mélyítése a VI. és VII. szintre, valamint a Rücker-akna mé­lyítése és felújítása. A szárnyra kapott híresztelé­sekkel ellentétben Széchenyi- akna továbbra is üzemel, mint­egy „hátország" lesz az István­oknál mélyszinti bányászkodás kialakítása közben. Szokola Ferenc üzemvezető 17 pontban foglaha össze a legfontosabb tennivalókat, me­lyek közül néhányat máris meg­valósítottak. Az üzemvezető által tervezett intézkedések ma­gukba foglalják a megfelelő személyi vezetés kialakítását, a produktív iétszám növelését, a hatékony munkaerő-, anyag- és bérgazdálkodás kialakítását, a teljesítmények növelését, vala­mint az összes bányaművelés­sel kapcsolatos kiszolgáló üzemrészek munkájának össze­hangolását. A tanácskozás legjelentő­sebb célkitűzése azonban az emberekke1 való helyes bánás­mód kialakítása volt. A párt-, bizottság titkára elmondotta, hogy egyetlen műszaki vezető sem engedhet meg magának olyan hangot, mely a bányá­szok munkakedvét rontja. Szó esett a külszíni munkások fe­gyelméről is. Sok esetben a munkaidő jelentős hányadá­ban a műhelyekben dolgozók fusiznak. Az üzemvezetőség a legmesszebbmenőkig megértet­te, hogy sokszo' bizony a dol­gozók kényteienek az üzemben megcsinálni apró-cseprő dol­gaikat. A munkafegyelem ro­vására azonban ez nem me­het, ezért úgy határoztak, hogy esetleg nyugdíjasok munkába- állításával is megoldják a bá­nyászok ház körüli kisebb-na- gyobb szolgáltatási gondjait. A tanácskozás végeztével a résztvevők többsége a fehér- kúti turistaházban fehér asz­talnál folytatta a beszélgetést. Az ezredik kaputelefon-kö-pont elkészülését ünnepelték meg tegnap a MEGYESZER gyártóüremóben. Ebből az alkalomból a vállalat főmérnöke, iózsa Béla oklevelet adott át az üzem vezetőjének. CSÉB-aktívák találkozója Baranyában 11 ezer CSÉB-tag a megyében Az utolsó fogaskerék is a helyére került Tanácskoztak Pécs-Bányaüzem párt-, tömegszervezeti és szocialista brigádvezetői, valamint műszaki dolgozói gítsegért. . . Jelenkor-est Székesfehérváron %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents