Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-19 / 246. szám

1971. október 19. DUN ANTOLI NAPLÓ 5 Kétszáz közgazdász részvételével Szocialista verseny a laktanyában ni, minél több jövőre vonatkozó információt meríthessenek belő­le. Ugyanakkor a modellrend­szert közelebb kell hozni a dön­tésekhez, el kell érni, hogy na­gyobb befolyása legyen a gaz­dasági cselekvésre. Mindehhez a konferencia nagyban hozzá­járulhat. Délután további kilenc elő­adás hangzott el, este a siklósi vár éttermében fogadást adtak. A konferencia három napig tart. A II. magyar AKM konferencia rendezői: a Magyar Közgazda- sági Társaság matematikai­közgazdasági, népgazdaság­tervezési és statisztikai szakosz­tálya, a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottsá­ga és az MKT Baranya megyei szervezete. Miktósvári Zoltán ' -.'-ír Megkezdődött Siklóson a II. magyar * . AKM-konferencia Jevtusenko Budapesten Jevgenyij Jevtusenko és Ale- xandr Mezsirov szovjet költők a Magyar írószövetség meghívá­sára Budapestre érkeztek. A két szovjet költő két hetet tölt Magyarországon. Budapesti tar­tózkodásuk első napján, vasár­nap a fővárossal ismerkedtek, majd a Pilvax Irodalmi Eszp­resszóban J. Jevtusenko költői esten vett részt. - A képen: J. Jevtusenko a Pilvax irodalmi presszóban 168 új tagcsoport Hétfőn a Magyar Néphadse­reg Központi Klubjában ünnepi külsőségek között nyújtották át a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság 168 új tagcsoportjának a tagsági jogaikat megerősítő ok­levelet. Az ünnepségen részt vett Nagy Mária, a társaság főtitkára, továbbá az MSZMP Központi Bizottságának, a bu­dapesti pártbizottságnak és a megyei pártbizottságoknak több képviselője. Ott volt I. I. Bagyul, a budapesti szovjet nagykövet­ség első titkára is. A siklósi várban tegnap meg­kezdődött a II. magyar AKM konferencia. Mintegy kétszáz, főként budapesti közgazdász sereglett össze, hogy megismer, je vagy megismertesse a téma legújabb kutatási eredményeit. De mi is a téma? AKM = ágazati kapcsolatok mérlege, idegen kifejezéssel: input-out­put mérleg. Minden közgazdász előtt ismerősen cseng, de a lai­kus olvasónak keveset mond, vagy éppen teljesen tanácsta­lan az olvasó. Az ágazati kap­csolatok mérlege a kislexikonok tömörségével: a népgazdaság belső és külső kapcsolatait, a népgazdaság összes terrfielő- ágazatainak termelését és el­osztását tartalmazza egy adott időszakban, általában egy év­ben. Az ágazati kapcsolatok mérlege megfelelő matematikai számítások után különösen al­kalmas, hogy a termelőágaza­tok egymás közötti közvetlen és közvetett kapcsolatait szemlél­tesse. Segítségével strukturális, termelékenységi és gazdaságos- sági számítások is készíthetők. A siklósi konferenciát a vár nagy előadótermében dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára, a Magyar Közgazdasá­gi Társaság megyei szervezeté­nek elnöke nyitotta meg. Örö­mének adott kifejezést, hogy az országos konferenciát Baranyá­ban rendezték meg. Ezután Hu­szár István, a Központi Statisz­tikai Hivatal elnöke, az MKT alelnöke mondott bevezetőt. Az államtitkár felvázolta az AKM jelentőségét, helyét és szere­pét a népgazdasági mérleg- rendszerben. A témával kapcso­latban több gondolatot is kifej­tett, majd reményének adott kifejezést: a konferencián is­mertetett kutatási eredmények elősegítik a modellszerkesztési munka továbbfejlesztését, a mérleg újabb területeken való felhasználását. A megnyitó után elhangzot­tak az első előadások a mér­legek továbbfejlesztéséről, al­kalmazásuk történetéről. Az előadók többek között hangsú­lyozták: dinamizálni kell a mo­dellt, hogy a tervezést, az elő­relátást biztosítsa, a szakembe­rek tovább tudjanak gondolkod­Vendégünk volt: Kudlik Júlia — Nevet —- Kudlik Júlia. — Foglalkozása? — Tévé-bemondó. — -Kora? — Tessék ...? — Pardon! Ennyit a „személyi igazolvány­ból”. A többit, az újságírás szabályos portréíró fogásait, el lehet hagyni, hiszen Kudlik Jú­liát mindenki személyesen is­meri. De azt nem mindenki tud­ja, mi történt tegnap este — Delta-ankétot vezetett Pécsett a Hírlapolvasóban. Ekkor kér­deztük tőle: — A tudományos ismeretter­jesztés, hétköznapi tapasztala­taink szerint, inkább férfiaknak való foglalkozás. Nem? — Már nyolc éve vezetem a műsort és úgy látszik nőknek is való. Bár nem tanultam műsza­ki-technikai szakmát, nagy kedv­vel csinálom. Érdekelnek a tu­dományos, technikai újdonsá­gok, s azt hiszem, így vagyunk ezzel mindnyájan. Talán ezért is olyan nagy siker immár tíz éve ez a műsor. Az emberek többsége humán ’műveltségű, de lépést kell tartani valahogy a technika fejlődésével is. Erre az egyik legjobb eszköz a Del­ta. Tömören, húsz percben szá­molunk be a legfrissebb érde­kességekről, eredményekről, mégpedig úgy, hogy az aka­démikus is megnézze és a Ma­riska néni is megértse. — Terveik? — Szeretnénk mielőbb min­den vasárnap rendszeresen je­lentkezni. Később pedig a Tv- híradóhoz hasonlóan — beve­zetni a tudományos ■ kommen­tárt. — Milyen műsort konferál a legszívesebben? — A jót. Szerintem a műsor sikere ötven százalékban a mű­sorvezetőtől függ. Épp ezért na­gyon lelkiismeretesen készülök minden adásra. Nem olvasom a szöveget, hanem megtanulom. Ez a hobbym is. A tanulás. Idén végzek az ELTÉ-n, magyar szakon, ez hát a kedvenc idő­töltésem. Mindennek utána né­zek, a jó munka alapja a jó felkészültség. — A bemondónő hétköznap­ja? — Hadd feleljek erre egy kis történettel: a múltkor ültem a fodrásznál, s látom, hogy egy kisgyerek igencsak rángatja a mamája szoknyáját. — Anyu! Nézd ki van ott! így megy ez vagy háromszor, de a mama csak nem reagál. — Anyu! Nézd ki van otti Nem tudod? — Nem. — Hát a deltás nő! {Panics) író — új célok elStt Kende iroíalmi estje a Sándor Kamaraszínházban Készülő irodalmi estjéről szól­va mondotta Kende Sándor, hogy az 1971-es év mérföldkő pályáján. S nemcsak azért, mert kilenc regény után ebben az évben állította össze novel­láinak válogatott kötetét, hanem elsősorban azért, mert ez a visszatekintés, válogatás egy­ben értékelő számvetést is hozott. Az írói munka számára azt, hogy a cselekmény kibon­tása helyett az esszéisztikusabb, filozófikusabb rövid írásokra kell jobban koncentrálni az el­következőkben. Az elmúlt 20 év írói pályá­jának válogatott anyagával hét­főn este a Kamaraszínházban stúdióelőadás keretében talál­kozhatott az irodalmat szerető közönség. Második alkalom im­már az ősz folyamán, hogy a Pécsett letelepedett, itt élő Írók reprezentatív irodalmi esten mutatkoznak be szőkébb hazá­juk közönségének. A sor pedig folytatódik Pákolitz István és Tüskés Tibor önálló bemutatko­zásaival. A hétfői est rendezői a Pécsi Nemzeti Színház, a Magyar írók Szövetsége dél­dunántúli csoportja, Pécs me­gyei város Tanácsa művelődés- ügyi osztálya és a Jelenkor szer­kesztőbizottsága voltak. A estet Bertha Bulcsúnak a Jelenkorban megjelent interjúja vezette be, majd az író olasz­országi utazásainak élményeit megörökítő pillanatfelvételei kö­zül több is elhangzott. A mű­sor közepén formabontó inter­jú hangzott el az íróval. A szín­padon a szereplő művészek, Bus Katalin, Holl István, ifj. Kőmives Sándor, Mád/ Szabó Gábor Jószai-díjas, Pásztor Er­zsi és Sólyom Kati társaságában helyet foglalt az író, majd a színészek tettek fel kérdéseket Kende Sándornak. Az író szellemesen emlékezett vissza írói pályájának érdekes epizódjaira, köztük arra, ami­kor könyvterjesztő szakember­ként saját műveit kellett kivon­nia a forgalomból. Később ezek a művek újra a forgalmazhatók közé kerültek. A Szsrelmetes barátaim című regény színpadi változatát Bő­sze György, Unka György, Ta­kács Margit érdemes művész és Tímár Éva tolmácsolták. Az öletekben gazdag, nagy­sikerű irodalmi est rendezője Sik Ferenc, zenei szerkesztője Hevesi András volt. A Pécsi Nemzeti Színház vezetői, művé­szei nemcsak kezdeményező szerepet vállaltak az est meg­valósításában, hanem igényes stúdió produkciót mutattak be a közönségnek. Az est után, amikor megkér­deztük Kende Sándort, így val­lott terveiről: — Prózában úgy érzem egy témát, a háború témáját sike­rült kiírnom magamból. S ennek lényege: alakjaim közül szinte mindegyik, hogy hova jutott, ab­ban nem kis része volt a há­borúnak. Mindez persze azt je­lenti, hogy közelebb kerültem a szorosabban vett mához. M.L Kiváló egységeket avattak Pécsett A Magyar Néphadsereg ki­váló alegysége címmel tüntették ki a pécsi Kruppán László fő­tiszt alegységét, mely a szocia­lista versenymozgalom kereté­ben egyedülálló eredményeket ért el. Vasárnap délelőtt a Pe­tőfi Sándor laktanyában ünnepi qjlománygyűlésre sorakozott fel az egység, hogy a hagyomá­nyokhoz híven idén is nyilváno­san adják át a harcászati és politikai kiképzés legjobbjainak a kitüntető „Kiváló" és „Élen­járó” címeket. Nánási Sándor főtiszt, aki a hadseregparancs­nokság képviseletében érkezett Pécsre, rövid üdvözlő beszédé­ben hangsúlyozta: a verseny­mozgalom a szocialista nevelés fontos eszköze, s mint ilyen nagyban hozzájárul ahhoz, hagy a Magyar Néphadsereg csapa­tai képesek maradéktalanul tel­jesíteni feladataikat. A hadseregben folyó szocia­lista versenymozgalom, a pol­gári élet szocialista verseny­mozgalmaihoz hasonlóan, a munka színvonalának növelését, a kollektívák erősítését és a szocialista jellemvonások elmé­lyítését célozza. A nevezés ön­kéntes, a címek odaítélését vizs­gák sora, rendkívül szigorú ér­tékelés előzi meg. A legmaga­sabb kitüntetés a Magyar Nép­hadsereg kiváló alegysége cím, melyet idén Kruppán László fő­tiszt különleges alegysége szer­zett meg. Pergel János tiszt negyedszer nyerte el a „Kiváló műhelypa­rancsnok" címet, míg Szigeti Barna és Nagy Ernő főtisztek a magasabb egység élenjáró al­egység-parancsnokai lettek. Verseny folyik az egységen belül, a parancsnokok között is. Az „Egység élenjáró parancs­noka” címet Acs József, Budai Antal és Horánszky Mátyás ez alkalommal már ötödször nyer­te el. Száznál több katona lett a „Néphadsereg kiváló kato­nája”, s több százan kapták meg az élenjáró címet. A kitüntetetteknek elsőként Megyaszai József, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője és Klepah Ottmár, a Mecseki Szénbányák KISZ bizottságának titkára gratulált. Az ünnepségen több száz szülő, barát, hozzá­tartozó és egykori munkatárs is megjelent, akiket az ünnepség befejezéseképpen, díszmenettel köszöntött az egység. Kedveiminyesen bírálják el a fejlesztési pénzeszközeiket lekötő válialatek hitelkérelmét Nagyobb távlatokat felölelő és kellően megfontolt fejleszté­si koncepciók kidolgozására, realizálására ösztönzi a válla­latokat a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Beruházási Bank legújabban bevezetett módsze­re. A két pénzintézet tájékoz­tatta a vállalatokat és szövetke­15 évenként megduplázódik a világ papírtermelése Megkezdődött az EUCEPA XIV. konferenciája Földi l^szló, a könnyűipari miniszter első helyettese hétfőn megnyitotta az Európai Cellu­lóz és Papíripari Egyesületek Szövetségének (EUCEPA) XIV. nemzetközi konferenciáját, a Duna Intercontinental szállóban. Megnyitójában hangsúlyozta, hogy a világ papírigénye roha­mosan nő, számítások szerint 15 évenként megkétszereződik. Je­lenleg az egy főre jutó fogyasz­tás átlaga a világon 37 kilo­gramm, hazánkban pedig 44 ki­logramm. A tervek szerint a kö­vetkező 15 évben az egy főre jutó papírtermelés nálunk eléri a 100 kilogrammót. A növeke­déssel arányosan emelkedik a kulturális célú papír előállítása, azaz a nyomtatott papír felhasz­nálása. Dr. Vámos György, az EUCE­PA elnöke bevezetőjében han­goztatta, hogy 1970-ben a vilá­l: gon összesen mintegy 700 000 négyzetkilométer papírt nyom­tattak, az össztermelésnek kö­rülbelül 60 százalékát. A pa­pírtermelés növekedésével ará­nyosan nő a nyomdaipar fel­adata és azoknak a kutatások­nak a feladata is, amelyek a nyomtathatóság problematiká­jával foglalkoznak. Az EUCEPA budapesti konferenciáján ép­pen ezért a tagországok ezzel kapcsolatos kutatásait összege­zik szekcióüléseken és kerek- asztal-konferenciákon. összesen mintegy 30 ország 800 kéovise- lője érkezett erre az alkalomra a magyar fővárosba és hat na­pon át cserélik ki tapasztala­taikat. A tanácskozás megnyitása alkalmából kiállítást is rendez­tek, amelyre 14 hazai és kül­földi cég hozta el termékeit. zeteket, hogy fejlesztési alap­juk szabad részét lekötött be­tétben tarthatják, amely egy későbbi hitelkérelemhez a kö­telezően előírt saját erőforrás célját Szolgálja. Ha a számuk­ra beruházási hitelt folyósító pénzintézetnél ilyen betétet nyit­nak, akkor előzetes kérésükre a bank vállalja, hogy a későbbi beruházási, fejlesztési hitelké­relmet kedvezően bírálja el, il­letve a hitelt engedélyezi. En­nek azonban több feltétele van. Az említett összeget a hitel fo­lyósítása előtt legalább két évig lekötött betétben kell tar­tani, s feltétel az is, hogy ez idő alatt fejlesztési hitelt (be­ruházási hitelt, középlejáratú forgóalaphitelt) a vállalat ré­szére nem engedélyeztek, s forgóeszközeinek állománya sem nőtt oly mértékben, hogy annak feltöltéséhez az elkülö­nített betétben tartott fejlesz­tési pénzeszközeit fel kellene használnia. A bank azt is vizs­gálja, hogy a hitelkérelem a fejlesztés jövedelmezősége a lejárat szempontjából megfe­lel-e a kérelem benyújtásakor érvényes hitelpolitikai irányel­veknek, s rendelkezésre áll-e a kötelező sajáterő. — Tanuló építők. Az Építő Szakszervezetének megyebizott sága befe’ezte az idei oktatás évad tanfolyamainak szervezé sét. Eszerint az 1971 72-es idő szakban a megye 18 vállalaté nál 169 tankörben közel 405: építőipari, illetve építőanyag ipari dolgozó tanul majd.

Next

/
Thumbnails
Contents