Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-17 / 245. szám

1971. október 17, DUNANTOLI NAPLÓ A beruházási egyensúly gondjairól Irta : dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára EGY ORSZÁG, de egy-egy te­rület fejlődése nagymértékben függ attól, hogy mekkora a be­ruházásokra fordítható összeg nagysága, milyen ezek felhasz­nálásának tervszerűsége, időben történő megvalósulása, a lét­rejött kapacitások kihasználása, egyszóval hatékonysága. Nem véletlen tehát, hogy gazdaság- politikánkon belül nagy súlyt képvisel beruházáspolitikánk. Az a tény, hogy a III. ötéves terv éveiben népgazdaságunk­ban 352 milliárd forintot (me­gyénkben közel 20 milliárd fo­rintot) ' fordítottunk beruházá­sokra, önmagában is tiszteletet parancsol, de méginkább kitű­nik ennek a témának fontossá­ga, ha az elérendő célokat néz­zük. (Iparszerkezet korszerűsíté­se, 15 éves lakásprogram meg­valósítása, kommunális beruhá­zások, stb.) daság hatékonyságára, az or­szág politikai légkörére. Ezek után magától értetődő, hogy Pártunk Politikai Bizottsá­ga — a kialakult helyzet miatt — ez év június 29-i ülésén napi­rendre tűzte a beruházások problémáját és határozatot ho­zott a szükséges tennivalók te­kintetében. A határozat megismertetése és végrehajtása érdekében me­gyénk vezető politikai testületéi (MSZMP megyei végrehajtó bi­zottsága, pártbizottsága) is meg­tárgyalták azt a széleskörű szak­értő gárda bevonásával készült jelentést, amely a területünkön folyó beruházások helyzetéről adott számot. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a beruházásainkat kísérő kedvezőtlen jelenségek — ame­lyek nehezítik céljaink megvaló­ségek fedezetének problémái. Pl.: Mohácsi Farostlemezgyár, keresztespusztai és mohácsi téglagyár, szakosított sertés- és szarvasmarhatelepek, stb. Esetenként a kivitelezők ma­gatartása is ezt a tendenciát növeli, miután a kiélezett beru­házási piac helyzetét felhasz­nálva a szerződéskötés során újabb költségtényezőket fogad­tatnak el. De előfordul oz is, hogy az érvényben lévő szabá­lyozók „fordított” hatása révén a tervezők, kivitelezők és a mű­szaki ellenőrzést ellátó szervek a minél magasabb bekerülési költségben érdekeltek. Sok eset­ben pedig az árellenőrzés je­lenlegi megoldatlansága is le­hetőséget ad a költségek indo­kolatlan emelésére. A beruházási gondjaink má­sik jelentős csoportja az építő Ezek során mind az Országos Tervhivatalnak, mind a minisz­tériumoknak, a helyi tanácsok­nak, vállaltoknak, szövetkeze­teknek illetve azok vezetőinek meg fogják határozni a beru­házásokkal kapcsolatos hatás­körét, felelősségét, illetve ten­nivalóit. Köztudott, hogy a népgazda­sági egyensúly megtervezése a felhalmozási források mértéké­nek és arányainak kialakítása, a központi fejlesztési célok meg­felelő ütemezése a Tervhivatal feladata. De igen fontos szerepe van a Pénzügyminisztériumnak és a bankoknak is, miután az egyensúlyi követelmények egyik előfeltétele a következetes hi­tel- és pénzpolitika alkalmazá­sa. A jelenlegi helyzetben nem­csak gazdasági, de politikai A Szigeti úti óriásméretű lakásépítés Pécsett Az eredményeket — amelyek­ről hírközlő eszközeink nap mint nap beszámolnak — bizonyítják a megvalósult új üzemek, lakó­telepek, kulturális és egészség- ügyi objektumok sorozatai, ame­lyek egyben számot adnak ar­ról a nagymérvű fejlődésről, amelyre csak a szocialista tár­sadalmi rendszer képes. Azonban a bizonyítható nagy­arányú mennyiségi növekedés ellenére is azt kell megállapí­tanunk, hogy fejlődésünknek ez a területe évek óta a legproble­matikusabb pontja. A vezető párt- és kormány­szervek az elmúlt években több­ször is foglalkoztak a beruházá­si tevékenység helyzetével, de még ma sem beszélhetünk oz egyensúly létrejöttéről. A beruházási szándékok és tervek gyakran túlnőnek a jöve­delmi és kapacitásbeli fedeze­teken és bár mennyiségileg és arányaiban is nő a beruházás — II. ötéves terv során a nem­zeti jövedelem 21%-a, a III. öt­éves tervben 24%-a került fel­halmozásra — mégis mindig ke­vésnek tűnik és hiány van belő­le. A beruházások hatékonysága az utóbbi években abban a vo­natkozásban javult, hogy a lé­tesítmények technikai színvona­la a tervezéskor, általában a korszerű és a gazdaságos fej­lesztésre irányul. Azonban a ha­tékonyság növekedésének egy- része elveszik a tervezés és az iizembehelyezés közötti időben. (Az olyan objektumokat, ame­lyeket nálunk 5—6 év alatt ál­lítanak üzembe, a fejlett orszá­gokban 2—3 év után már mű­ködtetik.) A lassúság leköti az eszközöket, a műszaki kapaci­tást és a technika rohamos fej­lődése folytán jelentős erkölcsi kopás gazdasági hatását is kénytelenek vagyunk elviselni. Ennek még további kísérője a túlzottan magas befejezetlen beruházási állomány, amely je­lenleg országosan mintegy 80 milliárd forint. (A IV. ötéves ten/ beruházási összegeinek 1 5-e.) A beruházási egyensúly hiány kedvezőtlen hatást gyakorol a külkereskedelmi, a pénzügyi helyzetre és az egész népgaz­sulását — azonosak az orszá­gosan mutatkozó problémákkal. A GONDOK legtöbbször máf a tervezéssel kezdődnek. Az el­határozott beruházás minden­áron való megkezdése, a dön­tés „kiverekedése" érdekében sokszor a realitásoktól távoleső, a valóságot megszépítő tervek készülnek. A kivitelezés költsé­geit a ténylegesnél alacso­nyabbra, a várható hozamokat, eredményeket pedig magasabb­ra tervezik. Az irreális költségtervezés las­sítja a beruházások megvalósí­tásainak folyamatát, súlyos problémákat okoz azzal, hogy pótlólagos anyagi fedezetről kell gondoskodni. Ez többször azzal is jár, hogy a mór koráb­ban megtervezett beruházáso­kat — néha még a termelés szintentartásához szükségeseket is — el kell hagyni vagy el kell halasztani. A beruházási forrósok valós megítélése terén is sok a prob­léma. Majdnem általánosan jel­lemző az, hogy a tényleges pénzügyi lehetőséget megha­ladja a beruházók által tá­masztott kereslet, amely sok esetben fiktív, miután a pénz­ügyi alapokat költségvetési fe­dezettel kívánják megteremte­ni. A beruházási döntésekhez szükséges számítási anyagok pedig gyakran nem megalapo­zottak. (Megfelelő szakembe­rek, korszerű adatszerzés- és szolgáltatás, feldolgozás hiá­nya, stb. folytán.) A beruházások költségszintje az utóbbi években még az elő­zetes számításokat is meghala­dóan emelkedő irányzatú. Pl.: a III. ötéves terv időszakában megyénk 94 jelentősebb beru­házásánál az előirányzathoz ké­pest 12,7%-os többletköltség merült fel, amelynek kihatása csaknem fél miII iárd forintot tett ki. Ez a már említett aláterve- zési gyakorlaton túlmenően az anyag- és gépórák emelkedé­séből, az előre nem látott több­let és pótmunkák szükségessé­geiből származik. Az említett okok miatt me­gyénkben jelenleg több folya­matban lévő beruházás gond­jait súlyosbítják a többletkölt­és szerelő kapacitások elégte­lensége, a kivitelezői tevékeny­ség szervezetlensége, a beruhá­zási tartalékok képzésének hiánya, az erőforrásokat meg­haladó és gyakran luxusépítési igények kielégítésének szorgal­mazása. A beruházási egyensúly a ke­reslet-kínálat tekintetében — főként építésben — megyénk­ben is feszült. Ismeretes, hogy a 111. ötéves tervben mintegy 1,6 milliárd forint építési fizető­képes kereslet maradt kielégí­tetlenül, amely ebben a tervcik­lusban is várhatóan hasonló mértékű lesz. (1,4—1,5 milliárd forint.) A beruházások előkészí­tése terén sem tapasztalható lényeges javulás. A kiviteli ter­vek késedelmes szállítása, az építési területek időbeni bizto­sításának hiánya szintén gátló tényezők. Ennek az egyik jel­lemző példája az a sok prob­léma, amely Pécs város IV. öt­éves tervének lakásépítési prog­ramja körül adódik. Gondot okoz az is, hogy a vállalatok, szövetkezetek beru­házási tartalékai szinte jelen­téktelenek és az előre nem lá­tott költségek fedezését megkö­zelítőleg sem biztosítják. Ezért igen sok a Tervhivatalnak, mi­nisztériumoknak címzett pótlóla­gos igény, amelyeket költségve­tésünk nem honorálhat, mert ez újabb egyensúlyi hiányokat okozhatna. A problémák közé sorolható, hogy a már megvalósult beru­házások megtérülési ideje — amely a hatékonyság egyik függvénye _ több esetben ked­vezőtlen, mert a létrejött ka­pacitást nem tudják kellően hasznosítani. (Pl.: a görcsönyi és mohácsi téglagyár, a sziget­vári konzervgyár, a Zobák-ak- nai üzem kihasználása 70— 75%-os, sombereki tsz 3700 fé­rőhelyes sertéstelepe 16 év alatt térül meg, stb.) AZ ELŐZŐEKBEN ismertetett hiányosságok megszüntetése, a kialakult helyzet megváltozta­tása érdekében a Politikai Bi­zottság megfelelő intézkedések megtételét tartja szükségesnek, amelyekre vonatkozóan az ille­tékes kormányszervek rövidesen dönteni fognak. követelményként is jelentkezik az az igény, hogy beruházások­ra vonatkozó döntést hozni és annak végrehajtásához hozzá­kezdeni, csak a szükséges pénz­ügyi források garanciája esetén lehet. Ezért következetesen ér­vényt kell szerezni annak az elvnek, hogy a vállalatok, szö­vetkezetek általában maguk te­remtsék meg fejlesztésük pénz­fedezetét és ne vállaljanak olyan kötelezettséget, amely a felhalmozásra fordítható pénz­forrásaikat meghaladja. Más­részt szükséges az is, hogy az esetleges áremelkedésekkel kapcsolatos többletköltségek fedezetére megfelelő összege­ket tartalékoljanak. Indokolt, hogy ezeket a szabályokat vál­lalataink betartsák, mert a la­za tervezés vagy más okok foly­tán a terven felül jelentkező pénzfedezetet a költségvetés a jövőben automatikusan nem fogja finanszírozni. Hogy ilyen helyzet ne keletkezzék, be kell tartani — és ellenőrzéssel biz­tosítani — a jzeruházások mű­szaki és pénzügyi normáit. In­dokolt esetben még adminiszt­ratív intézkedéseket is kell al­kalmazni a pazarló kivitelezésű objektumok megakadályozására az előirányzott pénzügyi norma betartására! Tisztában vagyunk azzal, hogy gazdaságirányításunk jelenlegi rendszerében az adminisztratív beavatkozások kényszereszkö­zök, amelyeket olyan esetben kell alkalmazni, amikor a fe­gyelem csak ilyen módon biz­tosítható. A beruházási egyensúly meg­teremtéséhez azonban elsősor­ban gazdasági eszközök szük­ségesek. A tervezés színvonalá­nak továbbfejlesztésével bizto­sítani kell, hogy minden szin­ten — minisztériumnál és válla­latnál egyaránt — a fejlesztési célok komplexen kerüljenek meghatározásra összhangban az igényekkel és a lehetőségek­kel. Alapelv, hogy a rendelke­zésre álló összegeket a gazda­ságos és gyorsan megtérülő in­tenzív fejlesztésekre összponto­sítsuk. Ennek az elvnek érvé­nyesítése megköveteli, hogy jobban segítsük a hatékonyan működő vállalatok gyorsabb ütemű fejlesztését, még olyan áron is, hogy a gazdaságtala­nul működő vállalatok fejlesz­tési eszközeit mérsékeljük, illet­ve átcsoportosítsuk. A BERUHÁZÁSI egyensúlynak a fedezetek, források megterem­tése és a pontosabb tervezés, előkészítés csak az egyik olda­la. Ugyanennyire fontos alap- feltétele, hogy az építőipari vál­lalatok kapacitása összehan­goltan fejlődjenek a tervben előirányzott építési igényekkel. A fejlesztés módszerei a közvé­lemény előtt eléggé ismertek, és a IV. ötéves terv külön is ki­emelten kezeli ezt az ágazatot. Most főleg az adottságokat fi­gyelembevevő gyorsabb fejlő­dés lehetőségeit kellene kihasz­nálni. Pl.: a könnyűszerkezetes program gyorsabb végrehajtá­sa, komplex gépesítés, stb. De a meglévő kapacitás hatéko­nyabb felhasználását is biztosí­tani kell. Ennek érdekében meg kell akadályozni, hogy az épí­tőipari vállalatok erejüket szét­forgácsolják és ólyan feladato­kat vállaljanak, amelyek fel- készültségüket és kapacitásukat meghaladja. Szükséges az is, hogy az eddiginél határozottabb lépé­seket tegyünk az építőiparon belül a munkamorál erősítésé­ben a munkafegyelem megszi­lárdításában. Ebben a munká­ban nagyobb támogatást kell adni a munkahelyek vezetői­nek. A szűkös létszámhelyzet következtében különben is sok vita van az építőipari munkások munkaidőalapjának kihaszná­lásáról. Közismert, hogy a mun­kások szabadidejükben másutt — főleg magánépítkezéseken — vállalnak munkát, amelynek visszás hatásait és következmé­nyeit a fő munkahely sínyli meg. A helyzetből szükségszerű«* adódik, hogy bérgazdálkodási és ösztönző rendszerek felhasz­nálósával olyan munkarendet alakítsunk ki, amely lehetővé teszi, hogy a dolgozók a kötött munkaidőn túl is munkahelyü­kön végezhessenek munkát és teljesítményükkel arányos bé­rezésben részesülhessenek. A Politikai Bizottság határo­zata nyomán a jelen időszak­ban folyik a szükséges kor­mány-intézkedések kidolgozása, amelyeket a beruházások terén már az 1972. évi népgazdasági terv készítése és végrehajtása során minden szinten érvényesí­teni fognak. Azonban ezeknek az egész gazdasági fejlődésünket befo­lyásoló problémának megoldá­sában — nemcsak az állami és gazdasági szerveknek vannak feladatai, hanem a politikai, társadalmi testületeknek is. Elsősorban a pártszervezetek­nek kell fellépniük az olyan tö­rekvésekkel szemben, amelyek a népgazdasági egyensúlyt ve­szélyeztető, a tervet meghala­dó erőforrások megszerzésére irányulnak. Ugyanis a területi, helyi fejlesztési célok kidolgozá­sánál és végrehajtásánál is ér­vényesíteni kell a népgazdasá­gi érdekeket és csak az olyan fejlesztést szabad támogatni, amely a lehetőségeinkkel össz­hangban áll. Ez az utóbbi nem könnyű fel­adat, hiszen a területi szervek helyzetüknél fogva is abban érdekeltek, hogy minél gyorsab­ban fejlődjön a megye, a vá­ros és minél több beruházás va­lósuljon meg. Ezt az alapjában véve nemes szándékot azonban illúziók nélkül a józan és reá­lis számításokra építve kell mű­velni még akkor is, ha néha oz korábbi elképzeléseinkhez ké­pest kevesebbet jelent. A ma­gasabb erkölcsi érdekeket keil szem- előtt tartanunk okkor, amikor a megalapozatlan és rosszul értelmezett helyi érde­kekkel szemben fellépünk. Ide tartozik az is, hogy nem szabad a tervben még nem sze­replő új létesítmények megva­lósításának időpontjáról a dön­tést megelőzően a közvélemény előtt olyan kötelezettséget vál­lalni, amelyek megalapozatlan­sága hiányzik, illetve létrejöt­tüknek kevés a lehetősége. A SOROZATOSAN jelentkező gondjaink, problémáink ellené­re is hinnünk kell abban, hogy megfelelő gazdasági Intézke­désekkel helyreállíthatjuk a be­ruházási egyensúlyt, (szocialis­ta fejlődésünk 25 éve óta en­nél nagyobb feladatokat is si­került megoldanunk), azonban előfeltételként olyan közhangu­latot kell megteremteni orszá­gosan és megyénkben is, amely ennek a munkának — ha úgy tetszik rendcsinálásnak — a po­litikai bázisát biztosítja. I i tf: A Kertvárosban épülő műszergyóf

Next

/
Thumbnails
Contents