Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-17 / 245. szám

1971. október 17. DUNÁNTÚLI N APLÖ A kongresszus után Tovább erősödik az ipari szövetkezetek önállósága Javul az anyagellátás A héten tartotta háromnapos tanácskozását az OKISZ kong­resszusa. Küldöttként képvisel­te a baranyai ipari szövetkeze­teket Tárnái Ferenc, a Baranya megyei KISZÖV elnöke. Vele készült interjúnk az országos részesüljenek A kongresszus után várható-e a szövetkezetek számára kedvező változás? — Igen, a közeljövőben e te­rületen is kedvezőbben alakul a helyzet. Rév Lajos elvtársnak, az OKISZ elnökének szóbeli ki­egészítő beszámolójában bírál­ta a hátrányos megkülönbözte­tést és az ezt előidéző okokat. Az állami vállalatokkal szembe­ni előnytelen megkülönböztetés megszüntetésére abban látom a biztosítékot, hogy Fehér La­jos elvtárs, a kormány elnök- helyettesének kongresszusunkon elmondott beszédében tartha­tatlannak minősítette az eddigi helyzetet. Más felszólalók, mint Keserű Jánosné könnyűipari mi­niszter, egyértelműen biztosítot­ták a kongresszust, hogy min­den eszközzel támogatják az ipari szövetkezetek egyenjogú­ságát. Természetes, hogy a szö­vetkezeteknek is vannak tenni­valóik az egyenlő elbírálás ér­dekében. Itt elsősorban a szál­lítási szerződések pontos betar­tására, a termékek minőségé­nek javítására, állami kötele­zettségeik maradéktalan telje­sítésére, a tisztességes árkép­zésre gondolok. — Az OKISZ választmánya a kongresszus élé tárta a mosta­ni tervidőszak és az évtized fej­lesztési célkitűzéseit. Hogyan illeszkednek az országos kon­cepcióba a baranyai tervek? — A negyedik ötéves tervvel egyidejűleg elkészült az ipari szövetkezetek tízéves fejlesztési és rekonstrukciós programja. Megvalósulásuk esetén 1980-ig korszerű kis- és középüzemmé fejlődnek a szövetkezetek. A megye ipari szövetkezeteinek programja szerves része az or­szágosnak, tehát arra törek­szünk, hogy valamennyi tagszö­vetkezetünk kis-, illetve közép­üzemmé váljon. Koncepcióink szerint az iparba sorolt szövet­kezetekben 150-170, az építő­iparba sorolt szövetkezetekben [ 120—130, a szolgáltató szövet­kezetekben pedig 90-100 szá­zalékkal lesz magasabb a ter­melés tíz év múlva, mint 1970- ben volt. A termelés ilyen üte­mű fejlődésével a szövetkeze­tek össztermelése 1980-ra meg­közelíti a 70 milliárd forintot — Az általános szövetkezeti törvény és az ágazati szövetke­zeti törvényerejű rendelet ha­tályba lépése után milyen fel­adatok várnak a szövetkezetek­re? — A szövetkezeti törvény megteremtette azokat a feltéte­leket, amelyek között tovább j erősödhet a szövetkezetek ön- I kormányzatán nyugvó önállósá- S ga. Véglegesen rendeződött a ; szövetkezetek és a szövetség ' kapcsolata, tisztázódtak az ál- j lami felügyelettel összefüggő kérdések. Soronlévő feladatunk, ! hogy elősegítsük a szövetkeze- ! tek új alapszabályának megal- ! kotását. H. M. Szőv e! bátorok kétmillió rákéiért Szombaton bezárta kapuit a Városligetben rendezett szovjet bútorkiállítás. A bemutató utol­só napján a Konsumex és a Bútorért képviselői kétmillió ru­bel értékben kötöttek le búto­rokat 1972. évi szállításra. A magyar üzletekben a jövő évben is több mint ezer 'külön böző szovjet gyártmányú lakó- és többszáz hálószoba, valamint konyhagarnitúra kerül majd for­galomba. A Szovjetunióból vásárolt bú­torok ellenértékét lényegében hasonló magyar termékek je lentik, évente ugyanis mintegy 3,5-4 millió rubel értékben ké­szítenek szovjet megrendelésre bútorokat a magyar üzemek, a ' könnyűiparhoz tartozó vállalo- i tok és szövetkezetek. A szocialista gazdasági integráció útján (4.) Belépőjegy a nemzetközi munkamegosztásba tanácskozás utáni fontos teen­dőkről. Gondok — maradnak Feileniioieo a téglaipar? — Tárnái elvtárs, milyen fon­tos kérdéseket tárt a küldöttek elé a kongresszusi beszámoló? — A beszámoló megállapítot­ta, hogy a III. ötéves terv idő­szakában magasabb színvonal­ra emelkedett a szövetkezetek gazdálkodása. A gadzaságirá- nyítás új rendszere növelte a szövetkezetek önállóságát. Az ipari szövetkezetek termelése az országos átlagnál gyorsab­ban emelkedett és 1970-ben már meghaladta a 27 milliárd forintot. Ezen belül az iparba sorolt szövetkezetek termelése 77, az építőiparba soroltaké pedig 73 százalékkal volt na­gyobb, mint öt évvel korábban. — A szövetkezetek az elmúlt években egyre több korszerű, a nemzetközi színvonalnak megfe­lelő terméket állítottak elő, kö­zel 16 ezer féle új terméket hoz­tak forgalomba. 1970-ben a bel­kereskedelemben forgalomba került bútoroknak 30, a bőrkon- fekciós termékeknek több mint 60, a női és férfi konfekció ru­házati cikkeknek 40 százaléka tőlük származott. Az építőipari szövetkezetek 38 368 lakást épí­tettek, a szocialista szektor ál­tal létesített új otthonoknak 22 százalékát. 1970-ben az ország 12 ezer szövetkezeti szolgáltató egységében 1,8 milliárd forint 'értékben végeztek ilyen jellegű tevékenységet — A szövetkezetek többsége ma mór kis- és középüzemi szinten tevékenykedik, túlszár­nyalva a kisipari tevékenység kereteit. Ezért a VI. kongresz- szus már nem a kisipari, hanem az ipari szövetkezetek kong­resszusa volt. — A Baranya megyei KISZÖV küldöttgyűlésén az a határozott követelés hangzott el, hogy a szövetkezetek, mint a szocialis­ta szektor szerves részei, mind anyagellátásban, mind egyéb területeken az állami vállala­tokhoz hasonló bánásmódban Igaz, hogy csak három év múlva termel, a Bátaszéki Cse­répgyár forradalmi változást hoz majd a Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat életébe. A kiemelt beruházásként kezelt gyár építése a tervezett ütem­nek megfelelően halad, lema­radás-jelenleg nincs. Az új gyár termelési volumene nagy, egy­maga annyit termel majd, amennyi az egész vállalat ter­melése volt néhány esztendő vei előbb. Gyártanak itt majd a téglán kívül cserepet, kőagyagcsövet, újfajta födémelemeket, ame­lyek nagy segítséget adhatnak az építőknek, és a téglák sem egyféle, hanem több változat­ban hagyják el majd az üze­met. Főleg a cserép lesz kurrens cikk, hiszen rendkívül nagy igény mutatkozik, s a baranyai, tolnai piac ellátatlan. A bóta- széki gyár szállíthat más ellá­tatlan területre is. Némi ellentmondás mutatko­zik az iparág fellendülése, ugyanakkor a termékek hiánya között. Korszerű gyárak épülnek — Görcsöny, Mohács, Bátaszék —, amelyek egyelőre nem hoz­zák a tervezett mennyiséget. A régi gyárak üzemeltetése nem túl gazdaságos, de mégis szük­séges, néhányat közülük átad­tak. termelőszövetkezeteknek vagy megszüntettek. Pécsett két régi gyár szűnt meg, a szajki. teveli, hőgyészi, bakócai tégla­gyárakat átvette a termelőszö­vetkezet. Az effajta gopdok ellenére a vállalat az utóbbi három évben megduplázta termelését. Az addig mintegy százmillió tégla­egységnyi kapacitás ma két- annyi. Tégla mégsincs, de ez más okokra vezethető vissza. Nem számoltak az építési igé­nyek, az építési láz ekkora nö­vekedésével. Mind a mezőgaz­daság, mind a lakosság rend­kívül nagy kedvvel tervez új és új épületeket, ezek a falun épí­tendő objektumok téglaigénye­sek. Itt mutatkozik tehát az első aránytalanság, amely végül is téglahiányt okoz: a kereslet jó­val nagyobb, mint a kínálat. Az új gyárak — például Görcsöny — nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Miért? Fél­kész gyár, jónéhány gép, egyéb beruházás hiányzik még onnan, amelyet azért nem tudtak be­szerezni, mert az építési költség menetközben megemelkedett, s a pénz elfogyott. Harmincmillió tégla volt ezévi tervük — negy­vennyolc helyett — és hogy csak huszonhatmilliót termel­nek, az a harmadik okra hárít­ható: a közismerten rossz mun­kaerő-helyzetre. Mit tesz a vállalat a hiány enyhítése érdekében? Kutatják az agyagvagyont, s ahol jómi­nőségű agyagot találnak, gyá­rat telepítenek. A meglevő régi gyárak mellett, ahol kimerülő­ben van az agyagkészlet, inten­zíven kutatnak, hogy lehetővé tegyék a további üzemeltetést. Még annak árán is fenntartják az öreg gyárakat, hogy esetleg szállítani kell oda az agyagot — természetesen ésszerű és gazdaságos határok között. Végleges megoldást persze ez nem jelent. Jelenleg hétmillió tégla lemaradásuk van — óva­tos becslés szerint ez év végéig behozható. Ha az időjárás en­gedi, tovább égetnek a régi gyárak, téliesítik az újakat, a termelés itt folyamatos, a nagy­javításokat menetközben végzik el. A vállalat huszonhárom gyá­ra ez évben 206 millió téglát gyárt a tervek szerint — hu­szonöt millióval többet, mint ta­valy. Ez a progresszivitás jele, a számok azonban nem mindig jelentik a valós helyzetet. A ! gondok — maradnak. Végle- ' ges megoldást csak a korszerű ! gyárak teljes kapacitása, tarta- : lékgyárak beállítása (hiszen a ! tégla szezoncikk!), jó gépek, j megfelelő munkásgárda jelen- i tene. Egyetemi óvodaavató Nyolcszáz óvodáskorú kis­gyermeke van a Pécsi Orvostu­dományi Egyetemnek. Ez a szám kemény, mozdíthatatlan falként állt az egyetem előtt. Építőipari kapacitás hiánya, állami pénz­támogatás hiánya .... a szokvá­nyos hiányok. A tavasszal még­is szembeszegültek ezzel a fal­lal: az állami vezetés, a párt­ós tömegszervezetek határoza­tot hoztak az egyetemnél dol­gozó nők, elsősorban a fiatal nők életkörülményeinek javítá­sára, és tegnap délben már úgy tűnt, nincs is lehetetlen, a gátat meg lehet mozdítani — van óvoda, A vendégek bevonultak a földszintes, kívül még vakolatlan épületbe: dr. Lukács Jenő, az Egészségügyi Minisztérium II. főosztályának vezetője, dr. Bo ros Béla rektor, dr. Tényi Jenő professzor, az egyetemi pártbi­zottság titkára. Odabent a gye­rekek is ünnepélyesen vártak, például Fiszter Eszterke piros­pettyes protokollmasnival a ha­jában, a többiek az izgalomtól kissé izzadó tenyérrel, rakott- szoknyában, vagy percek alatt rakottá gyűrögetett szoknyában, vasalt nadrágban. Dr. Boros Béla keresetlen szavakkal át­adta az óvodát, a gyerekek énekeltek, verset mondtak, az­tán sorban a vendégek elé já­rultak, egy-egy virágcsokorral, mindenki kapott, aki valahogy támogatta ezt a munkát és el­jött a megnyitóra. A gyerekek kicsit keresgéltek, egy srác re­ménytelenül kérdezte a terem közepén: „Hoj a főméjnök?”, aztán mindenki megtalálta a neki kijelölt bácsit és Hegyi Istvánné, az óvoda vezetője be­mutatta az épületet. Felnőtt körökben legnagyobb sikere a B. m. Autó- és Motorjavító Szövetkezet autófuvarozó részlege a lakosság részére mindennemű fuvarozást vállal, vasárnap és ÜNNEPNAPOKON IS! Fuvart vállaló irodánk Pécs, Zsolnay u. *2. Telefon: 15-50/331 mellék mosdónak volt, ahol a falon gyermekkori élményeket láttak viszont, mesefigurákat, játéko­kat csempére ragasztva. Két nyilatkozat a megnyitó ünnepségről: Dr. Végi János, az egyetem szakszervezeti bizottságának tit­kára: — Az egyetem minden lehet­séges anyagi erőforrást meg­mozdított, hogy felépítsük ezt az óvodát. A KISZ építőtábort szervezett, az egyetem saját építőipari szakemberei, munká­sai vállalták a feladatot és még többletmunkával is igyekeztek segíteni. Kovács Károly gazdasági fő­igazgató:- Mivel túlnyomórészt társa­dalmi munkával építettük, nin­csen pontos számadatunk, de i körülbelül egymillió forintunk- . ba került. De július elején kezd- I tűk és lényegében három és ' fél hónap alatt sikerült befe- I jezni, s most az egyetemi napo- ; kon átadni a gyerekeknek. Ezzel megnyílt tehát a Pécsi l Orvostudományi Egyetem má­sodik óvodája, egy huszonöt fé- i röhelyes után most egy ötven i félőhelyes. Erre a hetvenöt helyre nyolcvanhat gyereket , vettek fel. De további bővítés j is lehetséges, az új épület hosszában. Dr. Végi János pe­dig egy hasznos tervről is be­szélt még: megkísérlik megszer­vezni a három műszakban dol- dozó nővérek, orvosok gyerme­keinek éjszakai elhelyezését. (Eöidessy) A nemzet történelmi kategó­ria. Valljuk, hogy a kapitalizmus kialakulásával keletkezett s va­lamikor az osztálynélküli társa­dalomban megszűnik. Nem túl régen még úgy hittük, hogy ez a folyamat gyorsan, szinte sze­münk láttára zajlik le. Napja­inkban azonban már tudjuk, hogy az előttünk lévő hosszú történelmi korszakban a nemzet mint társadalmi-gazdasági kép­ződmény objektive fennmarad, s szerepe nem csökken. Tény, hogy ma a szocialista országok társadalmi gazdasági élete sok­színűbb, változatosabb, mint amikor a határok gyors elmo­sódására számítottunk. A gazdasági alapok, a ter­melőerők is sajátos nemzeti ke­retek között fejlődnek, miközben erősödnek az egymásrautaltság, a nemzetköziség elemei. Ezért a komplex program a KGST-or- szágok integrációját az önálló nemzetgazdaságokra alapítja. A hatékony gazdasági összefo­gásra, érdekegyeztetésre épül, ; amit megkönnyít, lehetővé tesz | elveink, céljaink, társadalmi be- 1 rendezkedésünk közössége. A komplex program a közös célt: | a szocialista országok egységé­nek, összefogásának, erősítését, 1 gazdasági és védelmi erejének i növelését, s egyben a tagorszá- I gok anyagi gyarapodását, fel­virágoztatását, a népjólét eme­lését is szolgálja. Amikor hangsúlyozzuk, hogy az integrációs folyamat minősé­gileg új fejlődési szakaszt jelent a szocialista országok együtt­működésében, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy egyben szerves következménye is az ed­dig megtett útnak. A munka- megosztás fejlődése, a termelő tevékenységek specializálódása, és koopeiációja vezet el a gyá­rak, a kutató szervezetek, az or­szágok integrálódásához. A tu­dományos technikai forradalom kibontakozása meggyorsította ezt a folyamatot. A szocialista országok műszaki-gazdasági ha­ladása, az intenzív fejlesztés parancsoló követelménye pedig' szükségesé teszi a ritmus- és szintváltást a közgazdasági kap­csolatok rendszerében. Ahhoz, hogy a szocialista vi­lággazdaság tovább erősítse pozícióit a nemzetközi méretű versenyben, a KGST-országok termelési szerkezetének olyan átalakítása szükséges, amely le­hetővé teszi a korszerű, gazda­ságos és versenyképes termékek arányának gyors növelését. Két alapvető feladat megoldása szükséges ehhez: 1. A szakosítás és kooperáció körének és mélységének fokozá­sa: a készgyártmányok, s fő­ként az alkatrészek, szerelési egységének és félkésztermékek nagyarányú nemzetközi áramlá­sa. 2. A növekvő nyersanyag és energia igények kielégítése, amely jelenleg a Szovjetunióra hárít nagy anyagi terheket a távoli lelőhelyek nagy beruhá­zást igénylő feltárásával. E feladatok megoldását segí­ti a nemrégen alapított Nemzet­közi Beruházási Bank, amely hi­telt nyújt például a nemzetközi kooperációban is jelentős Ika- rus-autóbuszgyártáshoz, illetve a tranzit forgalmat lebonyolító Szob — Budapest — Lőkösháza vasútvonal villamosításához. Ha­zánk viszont áruhitel ellenében azbesztet és papírkartont szerez be a Szovjetunióból. Tárgyalunk cellulóz és vaskohászati üzemek közös beruházásáról is a Szov­jetunióban, Anyagi erőforrása­ink azonban végesek. Más pia­cokról pedig drágábban szerez­I hetjük be a többlet nyersanya­got és energiahordozót. Külö­nösen bonyolult és igen hossza­dalmas feladat a tömeges koo­peráció devizálás ár- és sokol- dolú elszámolási feltételeinek kialakítása. A komplex programból — a jelenlegi szakaszban — kizáró­lag a kormányszervek számára adódnak közvetlen tennivalók. Fontos, hogy minden miniszté­rium kiválassza közülük azt a 3-4 legfontosabbat, amire össz­pontosítani kívánja az erőket, a figyelmet. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a magyar szakem­berek kezdeményezően, konkrét javaslatokkal léphessenek fel a KGST különböző fórumain, a két és sokoldalú tanácskozásokon. A komplex program lehetővé teszi, hogy mindazokat a kérdé­seket, amelyek megoldásában több tagország is érdekelt, a KGST keretében rendezzék. így minden bizonnyal növekszik majd a sokoldalú, bár nem tel­jeskörű tárgyalások és megálla­podások száma. Jelenleg — és még hosszú ideig — változatla­nul fontos azonban a kétoldalú kapcsolatok ápolása, építése, fejlesztése. A kétoldalú kapcso­latok rendszerében kiemelkedő a magyar—szovjet gazdasági ' műszaki-tudományos együttmű­ködés szerepe. Az életrevaló kezdeményezések, az elöremu- I tató intézkedések gyakran előbb | találnak megértésre a témában érdekelt partnernél, mint széles ' körben. így a kétoldalú megái- i lapodások élesztői, segítői, ösz­tönzői lehetnek a KGST útkere- , ső munkájának. Arról sem szabad megfeled- I keznünk, hogy napi, de rövid- ; és középtávú külgazdasági gond- | jóinkra nem adhat gyógyírt a komplex program. Azért, miköz­ben kormányszerveink hosszú­távra dolgoznak, a szocialista gazdasági integráció megalapo­zásával foglalkoznak, a vállala­tok, az üzemek vezetői, dolgozói ezt azzal segíthetik leginkább, hogy sikeresen teljesítik a JV. ötéves terv célkitűzéseit. A vállalatok nálunk követle­nül érzékelik külkereskedelmi te­vékenységük előnyeit és hátrá­nyait. Nagyfokú önállóságuk le­hetővé teszi, hogy kezdeménye­zően kapcsolódjanak be a nem­zetközi munkamegosztásba. Erre napjainkban különösen nagy szükség van, mivel a reform be­vezetését követő kedvező ered­mények után ismét egyensúlyi zavarokkal küszködik külkeres­kedelmünk. Korszerű, gazdaságos, jó mi­nőségű munkával minden üzem megválthatja belépőjegyét a nemzetközi munkamegosztásba. Erre csak az a kollektíva szá­míthat, amelynek tevékenysége a legigényesebb piaci követel­ményeket is képes kielégíteni. Ilyen értelemben a tőkés export mértéke, gazdaságossága a munka színvonalának egyik leg­megbízhatóbb mércéje. Azok az üzemek és vállalatok, amelyek magasabbra emelik a mércét, ugyanúgy a nemzetközi munka- megosztás hosszútávú megala­pozásán fáradoznak, mint a komplex program előkészítésén tevékenykedő kormányszervek. Termékeink versenyképességé­nek, konvertibilitásának megte­remtése legalább olyan hossza­dalmas és bonyolult feladat, mint a kollektív valuta techni­kai, elszámolási feltételeinek lét­rehozása. A két feladat szorosan össze is függ egymással: az egyik kérdésben kormányok, a másikban az üzemek dolgozói, vezetői, fejlesztői döntenek — naponta. Kovács József Gyakorlott gyors- és gépírót azonnali belépéssel felveszünk Baranya—Tolna megyei rMSZSS', Vállalat Pécs, Doktor S. u 14, Jelentkezés a személyzeti vezetőnél Raktári árukiadőkat felveszünk Jelentkezés: 5. EPFU, Pécs, Megyeri út 50. A N Y A G G A 2 D A L IC O D A S Korszerű középüzemek Bátaszék: az egész profil - Megduplázódott a kapacitás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents