Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-15 / 243. szám

Är«.-«0 fiTTSr VMág proletárjai, egyesüljetek! Dunán túli napló ......... ........................... ■ - - --------------- ■ ----------- ----------------:-------- -------------------------------------- - - — X XVIII.évfolyam,243.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja * 1971.október 15.,péntek Halálos mámor Szajkón már megmérgeződött két szegény borozgató ember. A harmadikat félholtan hozták ki a pincéből. Halálos mámor. Forrt a bor. Az utak is megsze­dik a maguk áldozatait. Meg a vasút is. Veszélyes az ősz. Az ember a hibás. Víg és zajos a szüret, óborból hörpint a szüretelő. Leforrt a bor, a murcit megkóstolják a barátok, megkóstolják az ivó­cimborák. Murci? Majomtejnek is emlegetik. Fejreállít, össze­zavar. A legtöbb ember ott­hagyja tőle ítélőképességét a pohár fenekén. Aki mór lehaj­tott néhány pohár bort, aki már fenekére is nézett, nem néz ér­tetlenül és nem kérdezi: a má­mor miért visz egyeseket a vasúti sínek közé, egyesek miért botladoznak az országút kellős közepén, miért ugranak ki a ro­bogó vonatból. A mámoros em­ber hangoskodik, jópofáskodik a vasúti kocsi fülkéjében, tuk­málja a demizsont, jószívű és közlékeny, a következő pillanat­ban esetleg átcsap a másik végletbe, érzékeny, kötekedő. Figyelmetlen, elővigyázatlan, hajlamos heccre, vakmerőskö- désre. A múlt hónapban egy hét le­forgása alatt tragikus esemé­nyek játszódtak le Dél-Durtán- túl vasútjain. Egyik éjjel a ka­posvári textilüzem előtt boroson a vágányok közé ment egy sze­gény ember. Elgázolta a vonat, ott nyomban meghalt. Az este Lepsény és Enying között egy ácsai ember ittasan a sínek kö­zé feküdt. Az eS vonat elment felette. Kórházban fekszik. És az a babarci, aki Vokánynál a lezárt sorompót átugrotta és a motorvonat utolsó kocsijára akart feugrani? Ö is ivott. Az ugrást elvétette. Súlyos sérülé­sekkel szállította a mentő a pé­csi sebészetre. Egy másik ré­szeg kinyitotta a robogó vonat ajtaját és lelépett. Nyílt lábtö­réssel szállították a kaposvári kórházba. Szörnyű, mindez egy hét leforgása alatt. És az az it­tas ember, aki a vasúti pályán kószált? Egyik lábát vágta le a tehervonat. Csak órák múltán találtak rá. Élet és halál között száHították kórházba. Mámoros ősz. Veszélyes má­mor. Nem antialkoholista esz­mefuttatás akar ez lenni. A szü­ret öröm, amire és ami után in­ni kell, inni szabad. De az ál­dozatoki Tudom, sokra nem me­gyek, ha ismét a szólást kopta­tom: mértékkel inni. Aki mér­tékkel iszik, különben sem fek­szik a sínek közé. A részeg az részeg, s legelőször is gyámol­talan. Vargabetűkkel sompo­lyog haza.Vajon akik útjára en­gedik, a barátok vagy ivócim- borók, gondolnak-e arra, hogy hogyan jut haza? És akik kóvá­lyogni látják? Az ember vigyázzon magára. Persze, így van. A robogó,- sok­sok tonna terhet cipelő vonatok nem mindig tudnak időben megállni. A jóindulatú járókelő figyelmezteti, az útközépen dü­löngélő részeg embert, s szitkot kap érte. S mégis! Ez az amit tehetünk, amit a mindenkori józan szemlélő tehet: óv, szól, figyelmeztet. A részeg emberrel is lehet szót érteni. Hálátlan szerep? Az. A legtöbbször az. Mégis vállalni kell. Szerét kell ejteni. Az ő magával szembeni felelősséget egy cseppnyire át­vállalni. ő akkor nincs tudatában, ez a mámor tragikus, halálos is le­het. Mildósvári Zoltán Nyelvészeti konferencia Pécsett Dr. Király Béla megnyitja a konferenciát (Tudósítás az 5. oldalon) Dz MSZMP KB képviselíinek is a SZOf vezeiimek taláikazqa Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Politikai Bizottság tag­ja, Nyers Rezső, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Pullai Árpád, a Központi Bizottsága titkára és Jakab Sándor, a Központi Bi­zottság osztályvezetője csütör­tökön látogatást tett a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának székházában. A vendégeket Gáspár Sándor, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának főtit­kára, a SZOT elnöke és titkárai fogadták, A találkozó során o Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága és a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa képvise­lői kötetlen eszmecserét folytat­tak a X. pártkongresszus hatá­rozatai végrehajtásának idősze­rű kérdéseiről, a negyedik öt­éves terv végrehajtásának eddi­gi tapasztalatairól, valamint an­nak politikai és társadalmi vo­natkozásairól. A megbeszélésen a SZOT vezetői tájékoztatást adtak a szakszervezetek mun­kájáról. Szerelik a Crossbar-központot Egy év múlva próbaüzem Öt számjegyet kell tárcsázni Készülődés a kongresszusra Közvetlenül lehet hívni Budapestet Rendkívüli küldöttgyűlést tartottak a fogyasztási szövetkezetek Üj létesítmények, felajánlások — Harminchárom küldött képviseli Baranyát Ez év decemberében űl ősz- sze a fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusa. A nagyjelen­tőségű esemény új vonása, hogy nem az országos irányító szerv, hanem a szövetkezetek legfőbb érdekvédelmi szerve, kongresz- szusa lesz. Az elmúlt hetekben tartották a küldöttgyűléseket Baranya fogyasztási szövetke­zetei, a megyei küldöttértekez­letre pedig csütörtökön került sor Pécsett, a Ságvári Művelő­dési Házban. Száztízezer szövetkezeti tag képviseletében, megyénk fo­gyasztási, takarék- és lakásszö­vetkezeteinek 150 küldötte vi­tatta meg a kongresszusi irány­elveket, összegezve az eredmé­nyeket, kutatva a fejlődést gát­ló tényezők megszüntetésének lehetőségét. A rendkívüli kül­döttgyűlés elnökségében helyet foglalt Bartolák Mihály, a SZÖ- VOSZ elnökhelyettese, Czégény József, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője, dr. Szabó Jó­zsef, a megyei képviselőcsoport vezetője, dr. Németh Lajos, a Városi Tanács elnökhelyettese, a testvérszövetkezetek, valamint a társadalmi szervek képviselői. Nagy Sándor, a MÉSZÖV el­nöke beszámolójában hangsú­lyozta, dinamikus fejlődés jel­lemzi 0 szövetkezetek elmúlt négy évi tevékenységét. Ered­ményeikkel jelentősen hozzájá­rultak a III. ötéves terv célkitű­zéseinek megvalósításához. A fogyasztási szövetkezetek a fa­lu egyik legjelentősebb társa­dalmi-gazdasági szervezetévé váltak. Megyénkben minden negyedik ember szövetkezeti tag, de tulajdonképpen a falun élők összessége kapcsolatban áll a szövetkezeti tevékenység, szolgáltatás valamelyik ágával, örvendetes, hogy egyre színvo­nalasabb — helyenként városi rangú — üzletek várják a vásár­lókat. A lakosság igényeit 1210 kiskereskedelmi egység elégíti ki. Valamennyi községben fel­vásárolják szövetkezeteink a háztájiban termelt zöldséget, gyümölcsöt valamint mézet, ba­romfit és még számos cikket. Ugyanakkor támogatják, segítik is az ilyen jellegű tevékenysé­get. Ipari üzemeinkben - szá­muk 159 — zömmel hiányt pót­ló, keresett termékeket állíta­nak elő. A kereskedelmi ellá­tottságot tekintve, Baranyában nincs „fehér folt”. A beszámoló kitért azokra a nehézségekre, sajátos helyi adottságokra, amelyek egyelő­re nehezítik, hogy a szövetke­zetek versenyképesen, az álla­mi vállalatok egyenrangú part­nereiként kereskedhessenek, gazdálkodjanak. A feladatok megvalósításához efengedhe- tetlen a szövetkezeti demokra­tizmus szélesítése, a tagság tu­lajdonosi pozíciójából adódó lehetőségek fokozottabb figye­lembe vétele. A tagság támo­gatását élvezve egymást is se­gítik a szövetkezetek, jelentő­sebb közös beruházásra össze­sítve erőiket. Jó példa erre a Pécsett épülő szövetkezeti áru­ház. A kongresszus tiszteletére számos új létesítménnyel gaz­dagodik Baranya, s számos, a gazdálkodást javító felajánlás I már meg is valósult. Az elnök­i ségi beszámoló foglalkozott a j takarékszövetkezetek fejlődésé- j vei, az új tevékenységi formák- í kai, valamint a rohamosan tért j hódító lakás- és lakásépítő szö- j vetkezetek gondjaival. A gazda- | sági célkitűzések, tervek részle­tes ismertetésére nincs mód. Annyi azonban biztos, az eddi­gi eredményekkel nem kell szé- gyenkezniök. A kongresszust előkészítő munkában előtérbe került a tartalmi rész, a taglét­szám növelésénél pedig a fia­talok arányának növelése. A beszámoló után szekció­üléseken tárgyalták meg a kü­lönböző ágazatok képviselői a fogyasztási, lakás- és takarék- szövetkezetek problémáit, elő­terjesztve azokat az indítványo­kat, amelyek közül 21 a leg­főbb fórum elé kerül. Az észre­vételeket, kéréseket a három szekcióban megválasztott 33 baranyai küldött tolmácsolja majd. A kongresszusi küldötte­ken kívül az Országos Szövet­kezeti Tanácsba delegált öt ta­got is megválasztotta a küldött- gyűlés. A telefonszerelők már az öt­századik készülék felszerelésé­nél tartanak. Ez is jelzi, hogy a Crossbar-központ építése, sze­relése lassan a végéhez köze­ledik. Mához egy esztendőre, meg­indul a próbaüzem. Az építők bár három hónappal később fogtak a munkához, szeretnék négy hónappal előbb befejezni az új postaműszaki épület épí­tését. A kilencszintes szociális részben — üvegszemcsés bur­kolatú, a Rákóczi út felé eső rész, — és az alumínium borí­tású, 5 szintes műszaki részben, a jövő héten minden nyílás­záró a helyére kerül, a próba­fűtés mór megy — úgyhogy a téliesítésse! nem lesz gond. A svéd Ericsson cég pontosan szállítja a műszaki épület lelkét — a Crossbar központot. A bu­dapesti postaalközpont üzemé­nek 26 dolgozója a szerelés dandárján túljutott: A helyi köz­pont berendezéseinek 80 száza­léka a helyén van. A szociális részben a DÉ- DÁSZ szerelői megkezdték az erősáramú fogadótér szerelését, szemben vele az alsó szinten van a hőközpont. Feljebb iro­dák, mosdók, hálók helyezked­nek el. A műszaki szárny a kábel­vezető és a kóbel-osztályozó te­remmel kezdődik, mellette az akkumulátorszoba, ahol a há­lózati áramot egyenárammá alakítják át. Az egység felsőbb két szintje a tulajdonképpeni telefonközpont. Alul a helyi központ berendezéseit szerelik. Ebben az 500 négyzetméter alapterületű teremben 12 ezer telefonelőfizető fér meg majd egyhelyben. A Crossbar-terem légkondicionált és túlnyomá­sos. (gy, ha a gumikeretes, tö­kéletesen záródó ablakok vala­melyikén parányi rés támadna, akkor is legfeljebb kifelé fújná a porszemeket. Egy emelettel feljebb, ugyan­csak hasonló terembe kerülnek a másik központ berendezései: itt futnak majd az országos távválasztás vonalai. Ez a köz­pont teszi majd lehetővé, hogy például Budapestre közvetlenül tárcsázhassunk — és beszél­jünk. Májusra — négy hónappal az ígért idő előtt — elvonulnak az építők, és a belső szerelések gyorsasága dönti el végső so­ron, hogy mikor veszi át az új telefonközpont a régi funkció­ját. A nagyberuházás — az épü­let 51 millióba, a hálózati munka 60 millióba, az import gépek 96 millióba, valamint a belföldi berendezések 32 mil­lióba kerülnek — sok érdekes­séget tartogat. Egyrészt öt­számjegyű hívószámok lesznek, így minden telefon új hívószá­mot kap. A számokat a méltá­nyosság és az érdek kialakí­tásával osztják ki. Mégpedig: feltehetően az utolsó két-három számjegy mindenkinél hasonlít az eredetihez, másrészt pedig úgy, hogy o gép előfizetési alaprendszere egyenletesen ter­helődjék. Például a mozik ese­te: sokat hívják a pénztárokat, de onnan kevesebbet tárcsáz­nak. A távválasztásba fokozatosan kapcsolják majd a különböző városokat. Budapestet például majd kilenc szám tárcsázásá­val lehet meghívni. A Jtözpont automatikusan számlál: a helyi beszélgetések nyomán az egy forintokat pergeti, a távolsági beszélgetéseknél pedig a távol­ság és az idő függvényében 10, 20, 40, stb. másodpercen­ként ugrik a számláló. Úgyhogy a számlán az interurbán és a helyi beszélgetés díját nem le­het különválasztani. Egyébként már készül az új telefonkönyv, * rövidesen a nyomdába kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents