Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-14 / 242. szám

W1. október 14. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Emlékeztető az ígéretekre fi választópolgárok kérdeznek — az illetékesek válaszolnak A Pécsett lezajlott képviselőjelölő, illetve tanácstagjelölő gyűléseken közel 200 közérdekű javaslat Hangzott el. A városépítést szolgáló javaslatok közül néhánynak a megválaszolására megkértük az illetékeseket, s ezeket a válaszokat 1971. április 17-i lapunkban közöltük. Mi történt azóta? A kérdésekre adott akkori válaszok nyomán, közel fél év elteltével miről adhatunk számot? Kaiser Adóm, Vig a. 6. sí. alatti lakos kérdezte: mikor lesz Kert­városban gyógyszertár? Or. Németh Lajos, a Városi Tanács elnökhelyettese válaszá­ban okkor a IV. ötéves terv ide­jét jelölte meg a gyógyszertár felépítésére. — Most is ezt mondhatom. A kertvárosi lakótelep építése megkezdődött, 1972-ben közel 800 lakást kívánunk átadni. Épülnek a lakásokhoz kapcso­lódó kommunális létesítmények Is. A IV. ötéves terv ideje alatt gyógyszertárat kapnak a kert­városiak. VSrSs István, Báthory a 14. sz. alatti lokos kérdésében az idős emberek gondját vetette fel, akik vagy szociális otthoni ellátást igényelnének, vagy „öregek há­za” felépítésével lehetne a gon­don enyhíteni. Or. Németh Lajos válaszában elmondotta, hogy a Megyeri út sarkán megépülő 240 lakást magában foglaló épületben vá­lik lehetővé, hogy öregek is ott­hont kaphassanak önálló kis lakásokban, szobákban. — A helyzet nem változott — mondja az elnökhelyettes. — A 240 lakásos épület építését minden valószínűség szerint jö­vőre megkezdik és ebben kap­hatnak majd helyet az öregek is.. Az épület szállodai jellegű lesz, külön étteremmel, konyhá­val. Höffler Péterné, Korvin O. w. 25. sz. olatti lakos és még sokan mások Meszes ivóvízellátásának javítását sürgették. Az elnökhelyettes akkor a IV. ö'.éves terv ideiét jelölte meg a helyzet javürására. — Most is ezt tudom vála­szolói. Ha valahol javítani kell a vftéhátáson, Meszes elsősor­ban jön számításba. Víztároló épült, bővíteni kell a gerincve­zeték-hálózatot. Erre a IV. öt­éves tervben kerül sor. Szarka Istvánná, Jegenyéi a. 8. sz. alatti lakos kérte: korlátoz­zák Kertvárosban az állattartást, mert több családnak már úgy­szólván sertéshizlaldája van — szenny, bűz jár ezzel együtt. Dr. Tallián Frigyes, a Városi Tanács Igazgatási Osztályának csoportvezetője válaszában el­mondotta akkor, hogy a 2 1964. számú tanácsi rendelet értelmé­ben o város belterületén nem szabad számosállatot tartani, de a rendelet körülhatárolta te­rületen kívül esik Kertváros. Utalt arra, hogy még ebben az évben módosítják a rendeletet. — Azóta intézkedések történ­tek, hogy az új épületeknél is­tállók, ólak építésére nem adunk ki engedélyt. Ezzel az ál­lattartás ilyen jellegű tovább­fejlődésének kívántunk gátat vetni. A konkrét panaszokat fo­lyamatosan megvizsgáljuk, ha­táridőt szabunk a számosállat­tartás megszüntetésére. Szükség van a fennálló rendeletek felül­vizsgálására, módosítására. A tanács munkaterve szerint ez év decemberében napirendre kerül ez a probléma és a ta­nácsülés elé terjesztjük. Addig is az említett intézkedésekkel kívánunk a helyzeten javítani. Gaáll Jázsefné, Andrássy a. 4. sz. alatti lakos kérdezte: az Andrássy és a Deák Ferenc utcá­kat mikor kapcsolják be a szemét­szállításba? Gyimesi László, a Pécsi Köz- tisztasági és Útkarbantartó Vál­lalat igazgatója akkor válaszá­ban közölte, hogy az Andrássy út földút, de egyébként sem kaptak megrendelést az ottani Dél felé „vándorol“ a Balaton Dél felé „vándorol" a Bala­ton medre. A partvonal a fel­mérések szerint, az utóbbi év­tizedekben szembetűnő változá­sokon ment át. A deli parton, ha gáttal nem állnák útját a víz terjedésének, a magas vízállás­nál egész teleksorokat venne birtokába a tó. Az északi part néhány szakasza egy emberöltő lokóktól. A Deák Ferenc utcát és egész Újhegyet szeptember­ben bekapcsolják a szemétszál­lításba. — Azóta beszéltünk a lakók­kal, illetve a tanácstagokkal, a helyszínen felmértük a szemét­szállítás bekapcsolásának lehe­tőségeit — válaszolta Gyimesi László. _ Ahol kiépített út van, oda bemegyünk a szerfiétért. Október közepétől valamennyi újhegyi kiépített útról megkezd­jük a szemétszállítást. Ludvig Nándor gesztenyedűlői lakos kérdésében a pécsbánya- telepi lakók érdekében szólt: so­kan vásároltak olajkályhát, de nincs telep, vagy lerakat, ahon­nan a közelben beszerezhetnék az olajat. Mikor lesz? Kővári Ede, az ÁFOR kiren­deltség vezetője akkor úgy nyi­latkozott, hogy a pécsi ÁFÉSZ- szel közösen az őszre megold­ják a feladatot. — ’ Azóta kissé módosult a helyzet — mondta Kővári Ede. — Nem az ÁFÉSZ-szel, hanem a TüZÉP-pel folytatunk tárgyalást. Nagyon remélem, hogy novem­berre dűlőre jut a dolog és meg­oldódik a kérdés. Tóth István, 39-es dandár u. t c sz. alatti lakos a Mecsek Aruház j melletti húsbolt hiányos áruellá- ; tását kifogásolta. Kérdezte: mi­kor lesz jobb? Bácskai Frigyes, a B. m. Élel­miszerkereskedelmi Vállalat igazgatója válaszában ígérte: korszerűsítik az üzletet, hűtő­kamrát építenek, hűtőpultot ál­lítanak be és ezzel javítják a tárolási lehetőséget, ami aka­dályozza a jobb ellátást. — A hűtőkamra építését sta­tikai okokból nem tudtuk meg­valósítani — mondja az igaz­gató. — Ezzel szemben mintegy 100 ezer forintos költséggel hű­tőpultot és húshűtő lapokat ál­lítottunk be. Ezekkel lényegében eleget tettünk ígéretünknek és a hűtőkapacitás ebben a bolt­ban kielégítő, most már tudjuk fogadni és tárolni az árut. Áru­ellátásunk javult, a tavalyi idő­szakhoz képest például 30 szá­zalékkal több sertéshúst adtunk ki. Igaz, hogy áruellátásunk most sem kifogástalan, de en­nek most már nem oka a bolt fogadóképessége és hűtőkapa­citása. Berki Benedek, Balossá Bálint u. 7. sz. alatti lakos a Dobó István utca közvilágítását kifo­gásolta, kérte javítsák meg. A DÉDÁSZ akkor megígérte: ha csak égőcserére van szük­ség azonnal intézkednek, de ha új lámpahelyekre is, akkor az mór tanácsi feladat. Mondot­ták, hogy egyébként o város több területén tervezik a köz- világítás korszerűsítését. Most a következőket válaszol­ták: az égőket kicseréltük, de az utca így is eléggé sötét. Új lámpahelyek felállítására foly­nak a tanáccsal a tárgyalások. Akkor Kovácstelepre is meg­ígértük, — új lámpatesteket szerelünk. Ez a munka befeje­ződött. A Péter utca higanygőz­lámpás világítást kap, ígértük, de ez a munka útjavítások miatt halasztódott el. A Fenyves so­ron is hasonló munkát tervez­tünk elvégezni, azonban elfo­gyott a pénz ... Ezeket az el­maradt munkákat saját költség- vetésünkben jövőre elvégezzük. Kojcsa László, Mára F. u. 63. sz alatti lakás kérdezte: mikor kapcsolják be az utcát a gáz­szolgáltatásba? Háda Sándor, a Dél-Dunán- túK Gázgyártó és Szolgáltató Hí egymilliomodik Leányka 5zerdón reggel az egymilfio- modik palackozott „Leányka” indult útnak Egerből a Szovjet­unióba. Egerben export célokra az idén palackoztak először bort. Korábban a palackozott egri borok kizárólag a hazai fo­gyasztást szolgálták. Külföldre csak hordós állapotban szállí­tották. A nemrégiben üzembe­helyezett korszerű palackozó azonban lehetővé tette, hogy a korábbinál jóval nagyobb tö­megű bort palackozzanak, s o külföldi piacon is megjelenje­nek az Egerben töltött palac­kok. A palackozott Egri Leányka népszerűségét bizonyítja, hogy az Egér-Gyöngyös Vidéki Álla­mi Pincegazdasághoz újabb megrendelek érkeztek a Szov­jetunióból, Csehszlovákiából és több más szocialista országból. Ojsaqot Árultam ÜJMECSEKALJAN alatt 100—150 méterrel nyúlott délebbre. A Biológiai Kutató Intézet munkatársainak vizsgá­latai szerint a veszprémi port közelében néhány kilométeres I sávban fokozottabb a feltöltő- dés. A tavat érő szennyeződé­sek, szerves anyag felhalmozá- j sok ezt a parti sávot érintik a * legjobban. — Az embert már korán reg­gel felidegesítik! Az ingerült megjegyzést egyetértő bólogatás követi. Hat óra, s Üjmecsekalján, a hét­emeleteseknél lévő újságos pa­vilon még mindig zárva. A cso­portosan várakozók türelmüket vesztve, újság nélkül, bosszan­kodva szállnak fel az induló autóbuszokra. Hatalmas csomagokkal felpa­kolva érkezik Bózsa Sándorné hírlapárus, s már elmúlt negyed hét, mire kinyílik a kis ablak, böngészőre kerülnek a reggeli lapok, folyóiratok. — Megint egy órát késett az újságosvonat, s ez hetek óta így megy. Képtelen vagyok időben, fél hatkor kezdeni. Be­hozhatatlanul sok vevőt szalasz­tók el, mert délután már hiába kínálom, egy csomó újság a nyakamon marad. Igen erős a forgalom, elkel a segítség. Az elárusítónak meg­szokott, kívülállóknak azonban igen érdekes: melyik lap a leg­népszerűbb, mi tetszik és mivel elégedetlenek az olvasók. — Képes Sport lenne a leg­nagyobb sláger. Csak lenne, mert a kedden érkezett meny- 'nyiség még aznap délután el­fogyott. Szerdán Népsport sincs, így aztán a Népszabadságban, Magyar Hírlapban keresik a legfrissebb híreket. A Népszavát, Magyar Nemze­tet többnyire törzsvásárlók ké­rik, esetenként egy-egy idegen a sok hirdetés miatt. Egyébként nem könnyű növelni az orszá­gos lapok olvasóinak táborát. — Köszönöm — hárítják el az ajánlást. — Engem főként a he­lyi hírek érdekelnek. Jóleső érzés volt néhány óra alatt több száz Dunántúli Nap­lót eladni. Az örömet még az sem rontotta el, hogy egy kö­zépkorú férfi kijelentette: — öt éve nem olvasok me­gyei újságot. Egyszer valótlant írtak rólam, megsértettek . ,. Legtöbben elidőznek néhány percig a pavilon előtt, véle­ményt nyilvánítanak. Az időseb­bek az első oldalon, vagy a hir­detéseknél, a fiatalabb férfiak a sportnál, a nők a híreknél, baleseteknél kezdik a böngé­szést. — Megint egy értekezlet. — Egy oldol egy cikk. Hamar fárad a szemem, ilyen kilomé­teres írásnak neki se állok. — Elkészültek a tervek! Na ezt figyelni fogom, hogy az épület mikor készül el. — Igazuk van! Végre kiáll valaki a nyugdíjasok mellett. — Figyeljen csak, elítélték a Józsi sógorát. Sikkasztott. Meg is érdemli az ilyen. — Csak tudnám, mire az a sok apróbetű. Olyan mint a má­kostészta. Alig tudom kibetűz­ni a moziműsort. .. Nyolc óra elmúlt, de a csúcs- forgalom még mindig tart. Fülest kérnek. Vagy százféle lap a polcokon, helyismeret híján nem tudom, hol keressem. — Nincs Füles — súgja házi­gazdám, az igazi hírlapárus. Nők Lapja meg Magyarország sincs. Ludas-t, Tükör-t és a leg­frissebb Ország-Világ-ot kell helyette ajánlani. Sajnos, van jó pár hiánycikk, a NIMRÓD cí­mű vadászlap iránt suttogva érdeklődnek, mert mindössze két darab érkezik, de elfogyna húsz is. A Lakáskultúra negyed­évenként jelenik meg. Két hete kaptunk, de már mutatóba sincs. Veszik, viszik a napilapokat, folyóiratokat. Itt nem kell „han­gosan” árulni, sőt bizalmatla­nul Is fogadják a harsány kínál- gatást. Naponta átlag kétezer fői intőt forgalmaz a reggel fél hattól este nyolcig nyitvatartó pavilon. Mégsem ez a legfonto­sabb. Forintban nem fejezhető ki az o veszteség, amit a reg­geli lapok késése, a keresett lapok hiánya okoz. Bizalmatlan­ná teszi a jogosan elégedetlen­kedő kedves olvasót. Wesztl Mártó A szocialista gazdasági integráció útján (I.) Az együttműködés új fejezete „Integráció: általános érte­lemben a gazdaság egyes ága­zatának, részeinek, egységének együttműködése, egyesülése, összeolvasztása, amely kiterjed­het a termelőerők, a tulajdon, vagy mindkettő összpontosulá- sára.” A Közgazdasági Kislexi kon megállapítását idéztük, de ezzel az általános értelmezéssel ! aliahg magyaráztuk meg a 1 KGST XXV. ülésszakának elfő gadott komplex program alap- i elveit. A szocialisto gazdasági | integráció fogalma két és fél í évvel ezelőtt szerepelt elősző- j a nyolc KGST tagorszáq hiva- j tolos szótárában. A XXIII. ülés- ! szak nyomán indult meg az a széleskörű munka, amely végül is az integráció fejlesztését, a konkrét tennivalók és megálla­podások kidolgozását célzó, 15— 20 évre szóló komplex program elfogadásához vezetett. A feladat újszerűségét ön­magában is jelzi, hogy a szo­cialista országok gazdasági tö­mörülésében első ízben került sor ilyen hosszútávú feladat meghatározására. Az elfogadott közös program néhány témá­ban konkrétan utat mutat, egyértelmű feladatokat szab Másrészt pedig további kérdé­sek tanulmányozását írja elő. így 1974. elejéig az integráció előkészítésének újabb szakasza zárul lef A komplex program tehát nem annyira az integrá­ció kibontakoztatásának köz­benső és végső fázisait rögzíti, inkább az ahhoz vezető uta­kat, módokat, elveket, feladat­köröket vázolja. így az első konkrét gazdasági eredmények­re csak a következő, az 1976- tól kezdődő ötéves tervben szá­míthatunk. A szocialista országok nem hajthatták volna végre nagy­szabású iparosítási program­jaikat az egymás közötti gaz­dasági kapcsolatok rendkívül gyors fejlesztése nélkül. Az együttműködés fokozását, a KGST megalakítását sürgette, szinte kikényszerítette a tőkés hatalmak II. világháborút kö­vető hidegháborús politikája, amely egyebek közt gazdasági blokáddal, kereskedelmi em­bargóval próbálta a társadalmi haladás élén járó szocialista or­szágok gazdasági alapjait meg­torpedózni. A gazdasági zsaro­lásra a szocialista országok ösz- szefogása, az elvtársias segít­ségnyújtáson és a kölcsönös előnyökön alapuló külkereske­delem, a műszaki együttműkö­dés gyors fejlesztése volt a vá­lasz. Bár ebben a kezdeti idő­szakban 0 szocialista nemzet- gazdaságok még autarkiára önellátásra törekedtek, szinte minden iparágat és terméket párhuzamosan fejlesztettek, azért a nemzetközi munkameg­osztás előnyei - bár korláto­zott mértékben - már érvénye­sültek. Később, a gazdasági alapok megerősödése, a kapcsolatok stabilizálódása nyomán, az 1950-es évek közepétől meg­kezdődött a szocialista nemzet­közi munkamegosztás tudatos tervezése és a belőle származó nagy előnyök határozottabb ki­használása. Az ötéves tervek koordinálásával, egyeztetésé­vel, sokoldalú szakosítási aján­lások kidolgozásával megkez­dődött a nemzetközi munka- megosztásban rejlő előnyök, le­hetőségek feltárása. Ez az újabb — második — fejlődési szakasz nagy eredményekkel párosult, kölcsönösen megala­pozta a szocialista országok gazdaságainak hosszabbtávú, tervszerű fejlesztését. Minde­nekelőtt középtávon számba- vették egymás alapvető nyers­anyag- és energia szükséglete­it, megteremtve azok kielégíté­sének lehetőségeit, feltételeit. Megállapodtak a legfontosabb ipari és mezőgazdasági termé­keik szállításának ötéves keret­számaiban, új KGST intézmé­nyek, állandó bizottságok ala­kultak a bonyolultabb felada­tok ellátására stb. A növekvő igényekhez és le­hetőségekhez képest azonban a kialakult formák és módsze­rek elégtelennek bizonyultak. A KGST különböző szintű szervei­nek egyenrangú döntései gyak­ran félmegoldásokat, kompro­misszumokat szültek. A szakosí­tási ajánlások például bizonyos termékeknél szentesítették a meglévő gyártási párhuzamos­ságot. Sőt, esetenként - az ajánlás ellenére — újabb or­szág is bekapcsolódott a gyár­tásba. A kompromisszumok, a félmegoldások szükségképpen következtek abból, hogy a gaz­dasági fejlettség különböző szintjén álló, eltérő feltételek közt tevékenykedő, o feladato­kat esetenként más-más néző­pontból megközelítő nyolc tag­ország nemzeti érdekei bizonyos kérdésekben nehezen össze- egyeztethetőek. Ezek áthidalá­sára alakult meg a KGST-n be­lüli szervezetként például az In- termetal, a kohászati vagy o csapágyipari nemzetközi együtt­működést szervező intézmény. Kétoldalú megállapodással kö­zös vállalatok (Haldex, Intransz- mas, Agromas stb.) alakultak, műszaki és kooperációs kapcso­latok szövődtek és így tovább. A KGST országok együttmű­ködésének újabb fejezetét, a szocialista integrációt megjelö­lő közös program messzemuta- tó céljait a tapasztalatokat hasznosítva hosszú távon, foko­zatosan kívánja megvalósítani. Nem törekszik tehát minden kérdésben nyomban a teljes­körű érdekegyeztetésre, vala­mennyi tagország együttes cje-. lekvésére. Az integráció általános ér­telmezésével vezettük be soro­zatunk első írását. S azok ked­véért is, akik a lényeget szere­tik tömör definíciókra leegysze­rűsíteni, fejezzük be azzal, a szocialista integráció pontos és konkrét meghatározására egye­lőre nem vállalkozhatunk. Hi­szen minőségileg olyan új fej­lődési szakaszról van szó amelynek kibontakozása hosszú esztendőket igényel, s jelenleg még nincs, nem is lehet elég gyakorlati tapasztalatunk az el­méleti általánosításhoz. A ma­gyar gazdasági reform tapasz­talataiból is tudjuk, hogy mi­után a társadalom, a népgaz­daság megoldásra váró kérdé­seit nem lehet laboratóriumi körülmények között kikísérletez­ni, időnként gyakorlatias kez­deményezések lendítik fel, ori­entálják, alapozzák meg a to­vábbi elméleti munkát. Később pedig a tapasztalatok elméle­ti általánosítása további len­dületet ad a gyakorlatnak, s szükség szerint korrigálja is azt. A szocialista integráció kibon­takoztatásának első szakaszá­ban hasonlóképpen a gyakor­latias kezdeményezéseké a dön­tő szó. Tegyük mindehhez hoz­zá: bár a gazdaságilag fejlet­tebb tőkés világ integrációs fo­lyamata meglehetősen előre­haladott, jellegének, keletkezé­sének és további irányainak megítélésében a polgári köz­gazdászok véleménye még ma is eltérő. Kovács József Woolmark védjegy kilenc magyar gyár termékein Magyarország a 38, azok kö­zül az országok közül, amelyek­nek tisztagyapjú szövetei visel­hetik a nemzetközi minőségi és védjegyként bevezetett Wool­mark márka-nevet. Magyaror­szág kilenc textilgyára kapott erre jogot a nemzetközi gyapjú- titkárságtól, az IWS-től, s a kö­zeljövőben több szövetvégen ol­vasható majd az IWS rövidítés. A nemzetközi gyapjútitkárság, amely a legnagyobb gyapjúter- melő országok — Ausztrália, Uj-Zéland, Dél-Afrika — több mint kétszázezer gyapjútermelő­jének érdekeit képviseli, a Hun- garotex-szel együttműködve szerdán este a Gellert Szálló­ban divatbemutatót rendezett, felsorakoztatva azokat az új szövetmintákat és modelieket, amelyeket az 1972—73-as őszi­téli idényre ajánl. k Vállalat főmérnöke akkori vá­laszában elmondotta: a gerinc­vezeték megépítése 1972 végé­re várható és csak azután kerül sor annak eldöntésére, hogy melyik utca mely időpontban jut gázszolgáltatáshoz. — A gerincvezeték építése megkezdődött — válaszolja a főmérnök — befejezése a jövő év végére várható. Akkor kerül majd eldöntésre, hogy melyik utcába mikor kapcsolják be a gázt.

Next

/
Thumbnails
Contents