Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-11 / 214. szám

1971. szeptember 11. DUNÁMTÓL! NAPLÓ Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Napirenden: a szövetkezetek tevékenysége Javítják a városok hús- és zöldségellátását Az országgyűlés őszi idősza­kára készülve, Pécsett a MTESZ székházban tartotta ülését teg­nap - pénteken - az ország- gyűlési képviselők Baranya me­gyei csoportja. Az ülésen részt vett Egri Gyula, a megyei párt- bizottság első titkára is. Dr. Szabó József elnöki meg­nyitója után dr. Földvári János, a megyei tanács elnökhelyette­se adott tájékoztatót Baranva szövetkezeti mozgalmának hely­zetéről, összefüggésbe hozva rz egységes szövetkezeti törvény­tervezette!. Az elnökhelyettes bevezetőjé­ben elmondotta, hogy a szö­vetkezetek megszilárdultak me­gyénkben. Az ipari szövet­kezetek napjainkban demok­ratizálódnak. Ugyanakkor ne­gatív vonásként jelentkezik, hogy a KISZÖV érdekképvisele­te alatt működő ipari szövetke­zetek - számuk huszonhárom - szolgáltató munkája kevés, az ÁFÉSZ-ek tevékenységén belül pedig csökkent a felvásárlás oránya. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekről szólva vá­zolta, hogy a közös gazdasá­gokban mindjobban érvényesül a többszektorúság és az ága­zatok fellendülésére lehet szá­mítani. A hústermelésünk növe­kedését összehasonlító példával bizonyította. Míg 1960-ban 2,5 ezer vagon, 1970-ben már több mint 4000 vagon hús került for­galomba. Biztató jelzés, hogy ebben az évben mintegy 200 ezer darab sertés kibocsátására lehet számítani. Ez viszont meg­követeli a vágóhíd-kapacitás fokozását. Ennek érdekében vá­góhíd épül — többek között — Mohács mellett a Farostlemez­gyár közelében. Az ellátás me­gyénkben folyamatos és bizton­ságos. De nem jelenti azt, hogy a városok húsellátásán javítani nem szükséges. Több termelőszövetkezet en­gedélyt kap saját termelésű tő­kehús árusítására, A mágocsi termelőszövetkezet Pécsett a Petőfi utcában nyit boltot. A meszesiek húsellátásának meg­oldására egy termelőszövetke­zet oda kap majd árusítási en­gedélyt. Mohácson az Új Ba­rázda Termelőszövetkezet, Szi­getváron a Szentegáti Állami Gazdaság nyit húsboltot. Siklós és Komló húsellátásának foko­zására eddig termelőszövetke­zet még nem jelentkezett. A tájékoztatóban szó volt a termelőszövetkezeti társulások­ról. Az úgynevezett TÖVALL-ok jelenlegi gondjain az egységes szövetkezeti törvény segít majd — ezt a reményét fejezte ki az előadó, amivel több képviselő egyetértett. Azzal is, hogy a mind kedvezőtlenebb zöldség­ellátást, ami a városban élőket sújtja, csak közös vállalkozással lehet megoldani. Erről szólott Egri Gyula is, aki többi között kifejtette, hogy a termelés és árusítás összhangját kell meg­teremteni, ennek megfelelő szervezetet szükséges megtalál­ni. Németh István után Jazbin- sek Vilmos szólalt fel, aki azon töprengett - joggal -, hogy az olyan kedvezőtlen termőhelyű termelőszövetkezet, mint a kom­lói Mecsek Gyöngye, amely alapítása óta minden évben veszteséges, megéri-e az ál­lamnak, hogy „fenntartsa”, s a jövőben mi lesz a sorsa? Kér­te az állami szerveket, hogy Komló város húsellátásának ja­vítására találjanak megfelelő partnert, illetve termelőszövet­kezetet. Szabó Mátyás és Cser- na Sándor szintén a megye la­kossága ellátásának fokozását, javítását kérte, az intézkedésre jogosultaktól. Az ifjúsági törvény-javaslatról Palkó Sándor, Egri Gyula, dr. Flerkó Béla, Cserna Sándor, Rameisl Ferencné, Jazbinsek Vilmos, Halasi Lajosné mondott véleményt. A képviselők dr. Szabó József tájékoztatója alapján az or­szággyűlés őszi ülésszakával kapcsolatos tennivalókról is tár­tárgyaltak. m Porcelángyári tanácskozás Erőteljesen fejlesztik a szigetelőgyártást A korszerűtlen cikkek gyártását megszüntetik — Gépesítik az anyagmozgatást javulnak a munkakörülmények A Finomkerámiai Művek ki­lenc gyáregységéből érkeztek a párttitkárok, hogy megbeszél­jék a vállalatot leginkább érin­tő és a termelésre legjobban kiható gondokat, s a megol­dást célzó elképzeléseket. Teg­nap egész nap folyt a tanács­kozás a Porcelángyárban. Ott volt Wieder Béla, az MSZMP Pécs Városi Bizottsága titkára, Szakoli József, az MSZMP bu­dapesti X. kerületi bizottsága titkára, Zarnóczi József, a FIM párttitkára, a Pécsi Porcelán- gyár gazdasági és műszaki ve­zetői. A fő napirendi pont a mun­kaerőkérdés volt. A FIM ha­sonló gondokkal küzd, mint más egyéb nagyvállalat: erő­teljes a fluktuáció, amely rész­ben a viszonylag alacsony bér- színvonalra, másrészt a korsze­rűtlen, mostoha munkakörülmé­nyekre, nehéz fizikai munka végzésére vezethető vissza. Miután a gondok nagyjából egyformák, a megoldásuk kö­zös, vállalati érdek. A tanács­kozáson Beire László, a Por­celángyár főmérnöke tájékoz­tatta a résztvevőicet a gyár fej­lesztési programjáról is, amely nemcsak a gazdaságosabb ter­melés, hanem a munkaerőgon­dok megoldásához is nagy lé­pést jelent. A IV. ötéves terv időszaká­ban a Pécsi Porcelángyár közel 240 milliós fejlesztési tervet dolgozott ki. A fejlesztés szük­ségszerű, hiszen a fejlődésben lemaradtak, nem tartottak lé­pést azokkal a vállalatokkal, amelyek számára termeltek. Az étkezési porcelánok sem bizo­nyultak olyan színvonalasnak, mint az import készletek, az NDK vagy csehszlovák porce­lánok. A korszerűtlen tüze­lés erősen szennyezi a város levegőjét, amit ugyancsak ki kell küszöbölniök. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken az ÉDOSZ- székház tanácstermében ülést tartott. Baradziej Lászláné, a SZOT alelnökének megnyitója után első napirendi pontként Nemeslaki Tivadar, a SZOT tit­kára a népgazdasági terv első félévi teljesítésének tapasztala­tairól és a további feladatokról terjesztette elő az elnökség be­számolóját. Egész sor példával igazolta, hogy a népgazdaság egészé­ben kielégítő ütemben, folya­matosan fejlődik, általános helyzete biztató. A nemzeti jö­vedelem növekedési üteme megegyezik a tervezettel, a la­kosság pénzbevétele nyolc, az átlagkereset 4,4 százalékkal magasabb, mint tavaly. Utalt azonban arra, hogy a gazdasá­gi egyensúly megteremtésében még mindig nem kielégítőek az eredmények. A beruházási piac problémái, a fizetési mérleg hiánya, az állami költségvetés deficitje, a munkaerőhiány mór hosszú ideje gátolja a gyor­sabb gazdasági előrehaladást, az erőteljesebb strukturális át­alakulást. Ha e negatív jelen­ségek túlságosan kiéleződnek, veszélyeztethetik életszínvonal- politikai céljaink elérését. Ezért e hibák leküzdése az eddigiek­nél határozottabb irányítói és szervezői munkát, hatékonyabb intézkedéseket igényel. Ezután részletesen szólt ar­ról, hogy továbbra is nagyok az eltérések a beruházási lehető­ségek és az igények között. Ezért a beruházások drágulnak, az erők szétforgácsolódnak, a munkák elhúzódnak. A kormány a közelmúltban megfelelő in­tézkedéseket hozott e helyzet megváltoztatására. A szakszer­vezeti szervek figyelmét felhív­ták, hogy csak olyan kezdemé­nyezéseket támogassanak, ame­lyek messzemenően figyelembe veszik jelenlegi gazdasági hely­zetünket, és a problémák meg­oldását szolgálják. A külkereskedelmi mérleg­Kistraktorok magyar - csehszlovák kooperációban Több mint száz Mepol-Terra kistraktor érkezik a következő hetekben Csehszlovákiából, A szállítmányt a jicini Agrostroj gyár adta „postára", amely a Békéscsabai Mezőgazdasági Gépgyárral kooperálva állítja elő — egy NSZK—francia licenc alapján — főként kiskertműve­lésre szánt gépet. Az alapgépet és hozzá a gyomirtásra, talaj­lazításra alkalmas rotációs ka­pát, a váltva forgató ekét és a fűnyírót a csehszlovák, a többi „kiegészítőt": a kultivátort, a töltögető ekét, a talojegyenge- tésre és a vékonyabb rétegű hótakaró eltakarítására szolgáló tolólapot, valamint a fűkaszát a magyar gyár készíti. A Mepol-Terrá-nak pótkocsija is van, csakúgy, mint a két ko­operáló gyár másik közös „alko­tásának”, a legelőgazdálkodás­ban hasznos MF—70-es univer­zális kistraktornak. Az is több művelet elvégzésére alkalmas: szénát kaszál, forgat és gyűjt össze, sarlós fűkaszájával pá­zsitot nyír, hómarójóval a 70 centiméter vastag hóréteget is 75 centiméter szélességben fúj­ja ki teherkocsira vagy hóku­pacokba. hiány okaival foglalkozva a SZOT-titkár rámutatott a terme­lés és a fogyasztás közötti aránytalanságokra. A nemzeti jövedelem felhasználása ugyan­is már évek óta túlhaladja a nemzeti jövedelem termelését. E tendencia ez év első felében is folytatódott. A mérleghiány kiegyenlítéséhez hosszabb idő szükséges, öz ezzel kapcsolatos munkát azonban el kell kezde­ni. Rámutatott, hogy a külke­reskedelmi mérleg egyensúlyá­nak megteremtéséhez feltétle­nül biztosítani kell a külkeres­kedelmi forgalom tervszerűsé­gét. Az importot, s különösen a tőkés országokból származó be­hozatalt kizárólag exportképes­ségünknek megfelelően szabad növelni. Felhívta a szakszerve­zeti szerveket, hogy a vállalatok­nál elsősorban a belföldi ter­mékekre és a szocialista orszá­gokból származó importra ala­pozzák mind a termelés növe­lését, mind a beruházásokat. A munkaerőhelyzetről szólva örvendetesnek tartja, hogy évek óta először ez év első felében némileg csökkent a szükségte­len munkaerőmozgás. A hely­zet azonban — mint mondotta — csak lassan konszolidálódik. A SZOT titkára szóvátette, hogy az építőiparban dolgozóknak mind nagyobb hányada a ma­gasabb keresetek reményében az állami iparon kívül helyezke­dik el: a szövetkezetekben, a tsz-ek kiegészítő üzemeiben. Ez a jelenség azért káros, mert ez korlátozza a munkaerő hatéko­nyabb felhasználását. Az ÉVM- hez tartozó vállalatoknál ugyan­is körülbelül kétszer akkora az egy főre jutó termelés, mint a mezőgazdasági tsz-ek az egyéb­ként magasabb munkabért fi­zető kiegészítő részlegeiben. A szakszervezetek rendkívül nyugtalanítónak tartják, hogy a munkavédelmi helyzet ez év el­ső felében tovább romlott. Kü­lönösen a halálos, a csonkulá­sos, s a tömeges balesetek szá­ma emelkedett. A SZOT elnök­ségének előterjesztése alapján a munkavédelmi helyzettel ez év májusában a kormány is fog­lalkozott, s megfelelő határoza­tot hozott. A szakszervezetek helytelennek tartják, hogy a ,mi­nisztériumok még nem adtak ki részletes utasítást a kormány- határozat végrehajtására. Ezzel is magyarázható, hogy a válla­latok nem tesznek hatékony in­tézkedéseket a balesetek meg­előzésére, elhárítására. Ezután arról beszélt, hogy a lakosság életszínvonala az első félévben egészében a terv sze­rint alakult, összhangban a gazdasági fejlődés ütemével. Szóvátette, hogy az állami vál­lalatoknál a dolgozók jövedel­me lassabban nő, mint a szö­vetkezeti és a tanácsi vállala­toknál. Sokhelyütt átlagos tel­jesítmények esetén is túlságo­san alacsonyak a személyi jö­vedelmek, néhol aránytalanul elmaradott a szociális, kulturá­lis juttatások színvonala. E je­lenségek megkövetelik, hogy a szakszervezetek továbbra is fi­gyelemmel kísérjék a bér- és jövedelem-szabályozási rendszer hatásait, a dolgozók átlagos jövedelmének alakulását, s idő­ben jelezzék ha az arányokban torzulásokat tapasztalnak. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a következő hónapokban minden erőt az 1971. évi terv végrehajtására, a gazdasági egyensúly javítására kell össz­pontosítani. A SZOT következő ülésén részletesen foglalkoznak az 1972. évi népgazdasági terv­vel, amelynek elkészítéséhez felhasználják az idei tapaszta­latokat. Nemeslaki Tivadar beszámo­lóját vita követte, amelyben felszólalt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára is. Milyen változtatások várha­tók? Megszüntetik a kőagyag- csőgyártásl, amelynek gyártási körülményei rendkívül korsze­rűtlenek. ,A kevés igényre való tekintettel — egyre inkább olaj, gáz és távfűtésre térnek át a lakóházakban — a kályha­csempe gyártását is megszün­tetik. Ugyanerre a sorsra jut az öntéses technológiával elő­állított pirogránit burkolólapok gyártása is, ez a részleg bizo­nyult a legkevésbé termelé­kenynek. Az edénygyártás meny- nyisége csökken majd, a minő­ség színvonalát kívánják emel­ni. Számottevő növekedést ter­veznek a nagy porcelánszige­telők gyártása terén. Jelenleg 280 tonnát termelnek évente, ezt a mennyiséget közel három­szorosára emelik. Ez technoló­giai változtatást igényel, erő­teljes gépesítéssel csökkentik a kézimunkát és így a meglévő szubjektív hibák lehetőségét is kiszűrik. Padló és falburkoló­lapokból évente 300 ezer négy­zetméter kapacitásra futnak fel, jelenleg a legkorszerűbb tech­nológiával. Szoros összefüggésben a pé­csi gázprogram megvalósulásá­val sor kerül a korszerűtlen ke­mencék átépítésére. A gáztüze­lésű kemencék mór nem szeny- nyezik úgy a pécsi levegőt, mint a jelenlegiek. Az igen ne­héz fizikai munkát igénylő munkahelyeken, mint például a porcelánmassza-üzemben teljes rekonstrukciót hajtanak végre, az anyagmozgatást magas fo­kon gépesítik, a jelenleg le­vegőtlen, párás munkahely modern és kényelmes üzemmé változik majd. A munkakörül­mények javítása, a termelékeny­ség növelése, a nagyobb nye­reség mindenképpen ösztönző hatással lesz a munkaerőhely­zet javulására — már mutat­kozik a hat százalékos elmúlt évi bérfejlesztés jótékony ha­tása. (Kampis) Kétszáz új tanár Tegnap délelőtt fél tizenegy és délután fél egy órakor új diplomásokat avattak a Pécsi Tanárképző Főiskolán. Kétszáz olyan hallgató kapta meg ok­levelét, aki levelező tagozaton, munka mellett tanult. A leg- I különfélébb szakos tanárok vannak közöttük, főként azon­ban reál szakosak. Kitűnő r?n- i dű, vagyis vörös diplomás, az idén nem akadt közöttük, de az átlag jó, sőt, jobb, mint ed­dig: zöme jó és közepes ren­dű, több a jeles, s alig van elégséges. A kétszáz tanár Ko­márom megye kivételével — ez a terület ugyanis az Egri Tanár­képző Főiskolához tartozik — egész Dunántúl minden megyé­jéből járt Pécsre, munkája mel­lett — diplomát szerezni. Megnyílt Bálint Endre kiállítása Tegnap este, a pécsi Modern Magyar Képtárban megnyílt Bő- lint Endre festőművész tárlata. A szentendrei hagyományokat követő művész ötven képét állí­tották ki, Romváry Ferenc ren­dezésében, részben magántu­lajdonban, részben képtárak, részben pedig a művész tulaj­donában lévő alkotásokat. Ez a félszóz kép a festő eddigi élet­művének keresztmetszete: az ugyancsak szentendrei művé­szek, Varga Lajos, Kornis Dezső képei világával testvér alkotá­sok, misztikus álomvilágot ábrá­zoló, gondolatgazdag képek. A tárlat október tizedikéig lesz nyitva. ÚJJÁÉPÍTIK ÉS MEGNYITJÁK FEJÉR MEGYÉBEN A KORÁBBAN LEZÁRT KIS SÜTÖDÉKET A tanács e célra 1,5 millió forint támogatást szavazott meg a fogyasztási szövetkezeteknek, amelyek ehhez saját erejükből további 2,4 millió forintot tesz­nek hozzá. Lepsényben már mű­ködik az első ilyen kis sütöde, Kálózon, Sárosdon, Nagykará­csonyban és Lovasberényben még az idén, Csákberényben és Lajoskomáromban pedig jövőre helyeznek üzembe egyet-egyet. Felsőszentmártonban nincs még eredmény Olajnak nézték a fúróiszapot Kósza hírek: olajat találtak Felsöszentmártonban. Mások tudni vélik, ha nem is olajat, de meleg vizet már fakasztottak a mélyfúrók. A mendemondákat Tóth József fúrómester cáfolja. Eddig nem sok eredménnyel. — Nem tudok úgy bemenni a faluba, hogy meg ne kérdez­nék: Na, van-e már meleg víz? Mondom, nincs. A polgár csó­válja a fejét, ravaszul mosolyog. Nem hiszi el. Szerinte ez titok. Hiába magyarázom, bácsikám, ez nem államtitok. Nem is cé­lunk, hogy vízzel találkozzunk, csak hátráltatná a munkát. A fúróiszap, amit nagy nyomással a mélybe küldünk, amúgy is ki­küszöböli a vizet, így a fúrómester. És higgyünk neki. A Kőolaj- és Gázipari Tröszt mélyfúrói eddig sem óla jat, sem széndioxidot nem talál tak Felsőszentmárton határában Pedig állandóan végeztek mé réseket. Az, amit olajnak vélnek a jólértesültek, nem más, mint a forró fúróiszap. Ezzel öblíte­nek, ezzel hozzák fel a furadé- kot. Az iszapot a gépekből ki­csorduló olaj megszennyezi. Ez az egész. Egyébként se számít­sanak a környékbeliek arra, hogy ha nincs olaj, lesz meleg víz. Rendkívül költséges lenne ilyen mélyről felhozni. Hogy milyen mélységben dol­gozik most a fúró? Pontosan há­rom hónappal ezelőtt a három­századik méterrel birkóztak. Ké­sőbb, béléscső hiányában né­hány hetet állt a munka. Azóta már a háromezer métert is túl­haladták, a minap a 3200. mé­ternél tartottak. Nagyon jó a réteg, nem panaszkodhatnak rá a mélyfúrók. Zalában nem tud­tak ilyen gyorsaságot produkál­ni. A lyuk átmérője 3600 mé­terig valamivel több mint 30 centi, azon túl 21—22 centi. A tervezett mélység ötezer méter. Februárra, tavasz elejére érik el. Ezt követően vizsgálják meg a geológusok, rejt-e valami kin­cset a föld méhe? Ez újabb egy­két hónap. Ha semmit nem ta­lálnak, akkor is érdemes volt, hiszen pontos képet kapnak a geológiai viszonyokról, s egyben kimondhatják a végszót: a kör­nyéken nem érdemes további kutatásokat végezni. A fúráson hamarosan teljesí­tenek, műanyaglemezekkel fedik be a fúrótornyot. Ha nem is lesz úri hely, fedett, fagymentes munkahelyet biztosítanak az em­bereknek és a gépeknek. Más újság nincs. Mi azonban vissza­térnénk legutóbbi tudósításunk­ra, amelyben a dolgozók pana­szait ecseteltük. A babócsai munkásszállásról buszoznak na­ponta Felsőszentmártonba, ez oda-vissza úgy hatvan kilomé­ter. Nos, a múltban sűrűn elő­fordult. hogy egy-egy műszak nyolc helyett kénytelen volt 16 órát is Felsőszentmártonban vesztegelni, mert a kaposvári AKÜV buszai sorra lerobbantak. Elkésték az ebédet, a vacsorát. Azóta változott a helyzet, meg­javult az autóbuszközlekedés, Más kérdés, hogy így lesz-e ez mindig, hiszen felújított, öreg busszal közlekednek. De ne le­gyünk borúlátók, reméljük a leg­jobbakat, Miklósvári Zoltán Évnyitó a Marxizmus-leninizmas Esti Egyetem szakosított tagozatán Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósá­gán tegnap délután megnyitot­ták a marxizmus—leninizmus esti egyetemen folyó szakosító továbbképzést. Kétszázötven el­ső éves hallgató kezdte meg tanulmányait. Tíz osztály műkö­dik, ahol a tanfolyam hallgatói filozófiát, politikai gazdaságtant, a szocializmus politikai gazda­ságtanát, valamint a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom történetét sajátítják el. Tegnap délután tartották a le­velező (kiegészítő) tagozatosok évnyitóját is. Ebben az oktatási formában — négy osztályban — százharminc személy szerez ma­gasabb ismereteket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents