Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-11 / 214. szám

T971. szeptember It. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Azonosságot nem vállalnak avagy: kik „rázzák a rongyot"? Még azt is megértem, hogy ha valaki — némely újgazdag feltűnést keltő „rongyrázásó- nak" láttán — bosszúsan felki­ált: „Persze! A maszeknek min­dene van!" Amikor a jámbor polgár azt látja, hallja, illetve olvassa, hogy X. kisiparos, vagy N. kis­kereskedő lebukott, mert ilyen vagy olyan — de semmiképpen sem legális — úton fenemód nagy jövedelemre tett szert és ebből került autótól villáig min­denre, akkor az ügy szereplőit azonnal személyteleníti és csak úgy általában! — átkot szór a „maszek”-ok fejére . . . Nem mérlegel, nem szelektál, hanem a többséget azonosítja az egyedivel - mintha az élet más területein nem is kallódnának gazemberek. De e torz ítélőké­pességéhez még bátorítást is kap — elnézést, nem sértésnek szánom — néhány humorista szellemes írásaitól, kabaré­színpadi kis művektől és más egyéb könnyű-irodalmi termék­től. A gúny célpontja - korsza­konként változott, ez emlékeze­tes: az ötvenes években az idét­len kistisztviselő, később a Pa­tyolat, aztán követte az Ingat­lankezelő, közben „kiszúrtuk” ki­hegyezett tollal a jampecet, a vagányt, a nagyhajú hippit és most a humor „tárgyává" avan­zsált a lángossütő, pecsenyesü­tő és a kisiparos, mint „ma­szek” ... és ki tudja, mi jön ez­után? Igazság persze, hogy a humor - még ha jellegénél fogva túloz is - a realitás tala­jából táplálkozik, de ha túlon­túl esik túlzásba, akkor már fönnáll a veszély, hogy a köz­véleményt esetleg téves, igaz­ságtalan útra tereli. szektorra is adott esetben. A lángossütő . . . vagy a pecse­nyesütő ... Munkájuk egyálta­lán nem irigylésre méltó, ahogy mondani szokás: eléggé „stra­pás”. Hogy jól keres? Ez is vi­szonylagos. Ha Harkányban, vagy bármelyik balatoni fürdő­helyen csak két „maszek” kap lángossütő-engedélyt, nyilván­való, hogy a szinte kielégíthe­tetlen kereslet miatt zsebreváq- ják azt a jövedelmet, amelyet több engedély kiadása mellett megosztani kénytelenek másik hat maszek között. Persze, hogy keres, ha egyszer nagy a kon­junktúra, amit viszont egyálta­lán nem ők teremtettek meg. És' megdolgozik a maszek lakatos, autó-, villany- vagy vízvezeték szerelő is, vagy éppen az asz­talos és a tetőfedő, azért a jö­vedelemért, ami persze jóval több az országos átlagnál. De az is igaz, hogy nem napi nyolc, hanem ennél sokkal több órás műszak alatt jut magasabb jö­vedelemhez és akkor még vál­lán nyugszik minden - az üze­meltetéssel járó — gond, amitől viszont az állami alkalmazott mentesül. Végül is tehát kik „rázzák a rongyot?” A maszek-világból lecsapódó kisebbség, akik ravaszkodás­sal, a már-már eszelősen túl­fűtött pénzhajhószással, szabó lyok, rendeletek kijátszásával, a köznép és az állam becsapá­sával jutnak el az anyagi aloa oly magas csúcsára, amely már kiesik az egyszerű halandó lá­tószögéből. Láttam Siófokon, szinte a fürdőhely szívében egv olyan emeletes, modern, üveq- homlokzatú villát, hogy elfogott az irigység: szeretnék akár csak egy hetet is eltölteni eb­ben a vállalati üdülőben. Az­tán közölték velem, hogy nem vállalati. Az a 70 négyszögölnyi kert sem — a villa mögött — amelynek négyszögöle már az ötvenes évek végén is ezerkét­száz forintba került. És a hara­goszöld — vadonatúj — Merce­des sem, amely éppen befor­dult a villa terméskő—kovácsolt­vas kapuján. Egy budapesti ke- rámiagomb-gyártó maszeké. A helyi hivatalos ember — ki jól értesült az ilyen ügyekben — másfél millióra becsülte ezt a kis „birtokot", s ezzel nem is mondott sokat. . . Elképzelhe­tő-e, hog/ ez a „gombgyáros” ennyivel többet tett le mun­kájával, szakértelmével a nép­gazdaság és a társadalom asz­talára? Erre válaszolni sem ér­demes. Nos, ilyen „maszekok” is vannak és ilyenek verik fel a port, ha lebuknak, ha a Kék fény ernyőjére, vagy a lapok hasábjaira kerülnek. De okta­lanság és főleg tiszteletlenség lenne, ha ilyen „újgazdagok” miatt elparentólnánk a tisztes és reális haszonnal a köz ér­dekében szorgoskodó kiskeres­kedők és kisiparosok több tíz­ezres többségét. Háromezer-négyszáz Zsiguli szeptemberben A MOSTANI MEGRENDELÉSE­KET JÖVŐRE MAR TELJESÍTIK Három hónapja kezdődött a népszerű Zsigulik árusítása. Augusztus végéig több mint öt és félezer kocsit vett át és 4500-at adott ki a megrende­lőknek a Merkur. Négyezer autót a magánvásárlók kaptak, ötszáz a taxivállalathoz és a Volánhoz került. Augusztus vé­gén Budapesten a 2950., Deb­recenben az 1560. sorszámnál tartottak a Zsigulik kiadásá­nál. A szovjet oartnerek ismét megerősítették, hogy december 31-ig átadják az ez évre „járó” 13 000 Zsigulit — mondotta Csűri István, a Merkúr vezér- igazgatója. Szeptemberben egyébként 3400 Zsiguli érke­zik. Az idén még 7000—7500 .Zsiguli kiadásával számolnak. Tekintve, hogy a jövő évre 21 000 Zsigulit rendelt a Mer­kur, azok, akik most jelentik be az igényüket, 1972-ben meg is kapják a kocsit. A vállalat készül a télre, részletes műsza­ki intézkedési tervet állított össze, hogy a mostoha időjá­rási viszonyok között is tarta­ni tudják a jelenlegi átvételi, kiadási ütemet is. A Zsiguli, s a kocsik ilyen ütemű kiadása egyébként „be­leszólt” a használtkocsik piaci áraira. A Zsigulik nagyobb tö­megű megjelenése óta a becs­lések szerint 15—25 százalékkal olcsóbban kínálják a használt autókat, amelyek árai mindin­kább megközelítik a műszaki értéküket. Rab Ferenc Hosszúhetény hetvenezer forintja és éppen az az érthetetlen, hogy más oldalról viszont — a j hivatalos állami állásfoglalás oldaláról - megerősítik a ma­gánszektort tevékenységében, különböző támogatásokkal, elő­nyös rendeletekkel, erkölcsi megbecsüléssel — joggal. Pontos dátumot mellőzendő, de azt hiszem, három esztendeje lépett életbe egy határozat, amely szorgalmazza a kisipari és kiskereskedői engedélyek ki­adását olyan területekre, ahol a lakosság érdekében csak ők képesek hasznos munkát vé- | gezni. Pontosan abban az idő­szakban tanácsi szervekkel tör­tént beszélgetések során érte­sültem arról, hogy például a város különböző pontján — kel­lő képzettség ellenébdh — bár­kinek adnak engedélyt kisven­déglő nyitásra, pecsenyesütés, vagy zöldség és gyümölcs áru­sítás gyakorlására. (Pl. Kertvá­ros, Magaslati út, Zöldfa utca környéke . . . stb.) Az erkölcsi megbecsülés te­hát nyilvánvaló, mint ahogy az is, hogy szükség van a magán- i 1964-ben az cfig 40 ezer fo­rintnyi tervezett társadalmi mun­kát is alig tudták összeszedni Hosszúhetényben, 1970-ben az 501 ezer forint értékű társadal­mi munka valójában ennek többszörösét érte és art bizo­nyította, hogy lakóhelyükért szí­vesen dolgoznak az emberek — ha hozzájuk közelálló célt tűznek ki. A megye legtisztább, legkulturáltabb községeinek ver­senyében az egyik első díjat — 70 ezer forintot — nyerték el. Mit csináltak? — Aki néhány éve járt utol­jára nálunk — büszkélkedik Vadkerti József vb-titkár — az rá sem ismer Hosszúhetényre. — Igaza van, joggal büszkélked­het. Az utóbbi néhány évben megmozdultak a hosszúheté- nyiek, s a Hármas-hegy alatt hosszan elnyúló bányásztelepü­lésen csinos házak, szép keríté­sek, gondozott parkok, szépkül­sejű középületek jelzik ezt a megmozdulást. Utat csináltak a cukrászda előtt, 580 méter aszfaltozott út készült az Iskola utcában és végre utat kapott Kisújbánya. Igaz, csak egy egyszerű köves- utat, de a kicsiny falucska ap- raja-nagyja dolgozott rajta, összesen 329 ezer forint értéke volt az utakon végzett társadal­mi munkának, 117 ezer a par­kok fenntartásán, 22 ezerért pe. dig a sportköri öltözőt csinálták meg. Kik csinálták? A legutóbbi tanácsülésen há- j rom hosszúhetényit és három I kisújbányait jutalmaztak emlék- [ éremmel, de akár hatvanöt is ! lehetett volna. Súly Antal, Sri- ! bele György és Túli István nyug- I díjas bányászok főleg a hosz- I szúhetényi utcaépítéseknél vet­ték ki a részüket a társadalmi munkából, Rajnai Nándor er­dész, Agátz József nyugdíjas erdőgazdasági munkás és Fuchs József mezőgazdasági nyugdí­jas pedig a kisújbányai útépí tésnél dolgoztak. Emléklapot kapott a Zengő Gyöngye Tér­Társadalmi ünnepségeket szervezői iroda létesül Pécsett Születés — házasság — halál. Olyan családi események ezek, ] amelyeket különösen ünnepé­lyes keretek között igyekszik j megtartani mindenki. Az egy- j házi hatások halványulásával mind jobban előtérbe lép ezek- | nél az eseményeknél a társa- i dalmi jelleg. Egyéni kezdemé- ! nyezések voltak már korábban ; is, 1957 óta azonban már Pé­csett is rendeznek állami-társa­dalmi összefogással családi ün­nepeket — névadókat, esküvő­ket — és temetéseket. A kerü- j letekben működő albizottságok biztosították, hogy a spontán I kezdeményezések helyett tuda­tos, tervszerű szervezéssel köze- | lítsék az érdekelteket a családi események új típusú és termé- »zetesen megváltozott tartalmú megrendezése felé. Évről évre mind többen élnek az alkalom­mal, bár a vallási hagyományok még mindig sokakat visszatar tanok ettől. Pécsett 1969. janu­ár 1-e óta mintegy 6 ezer gyer­mek született, közülük 629 ré- | szére rendeztek társadalmi név­adó ünnepséget. A 3730 házas- ‘ ságkötés közül 1257 esküvő tör­tént a társadalmi szervek köz­reműködésével. Az 5343 halálo­zásból pedig 415 esetben ren­deztek társadalmi temetést. A társadalmi ünnepségek szervezése most fordulat előtt áll Pécsett. A szervezéssel az utóbbi években mindössze egy személy foglalkozott, az esemé­nyek ünnepélyesebbé tételét pedig az 1963-ban alakított, 1969-ben pedig 7 tagúra bövi- I tett kamarakórus szolgálta. A Városi Tanács igazgatási osz­tályán az előkészítés állapotá­ban van a Társadalmi ünnep­ségeket Szervező Iroda létesíté­sének ügye, s döntésre a vég­rehajtó bizottság legközelebbi ülése elé kerül a dolog. Az iro­da céljára a Hunyadi János út 2. számú házat szemelték ki. A lakók elhelyezése és az épület ; teljes felújítása utón ott kapna I helyet maga az iroda, amely­nek dolgozói szervezési és ren­dezési munkát végeznek. Ugyan­csak az épületben rendeznének be egy reprezentatív házasság- kötő termet, ahol társadalmi névadó ünnepségeket is ren­dezhetnek. A pécsi iroda a komlói után a második ilyen intézmény lesz o megyében. melőszövetkezet a társadalmi munkákhoz nyújtott gépi és fo- gatos segítségért. Elismeréssel beszélnek az út­törőkről, akik a községi parkok, zöldterületek gondozásában fo­lyamatosan résztvesznek és szin­te sajnálják, hogy kinőnek az általános iskolából, akkor pedig nehezebben lehet már számítani | rájuk. Mint ahogy a mostani j hosszúhetényi KISZ-esek sem na- j gyón erőltették meg magukat abban a munkában, amin a község felnőtt lakossága 70 ezer forintot „szerzett” lakóhelyének. Hogyan? A kérdés kézenfekvő, a vá­laszok sokatmondók. — Az az igazság, hogy ha a tervezett társadalmi munka cél­kitűzése nem találkozik a lakos­ság érdekével, nagyon nehéz, sőt, szinte lehetetlen mozgósí­tani az embereket. — Ez Vad­kerti József vb-titkár véleménye. És a tanácselnöké? — Az egésznek az a titka, hogy szót értettünk a lakosság­gal — mondja Bereezki Tibor. — Ha őszintén megmondjuk mit lehet csinálni, miben számí­tunk a lakosságra és meghall­gatjuk, elfogadjuk a vélemé­nyüket is, akkor megy minden. A tavaszi jelölógyűléseken is sok javaslat hangzott el, most azok megvalósítása következik — a lakosság közreműködésé­vel. Csaknem évtizede tartó vita gyűrűzik a hosszúhetényi teme­tő körül. Annak idején új helyet jelöltek ki, a lakosság ezt nem fogadta el, ragaszkodik a régi­hez. Most ismét napirendre ke­rül ez a kérdés és éppen ka­póra jön a kapott jutalom. A régi temetőben építendő rava­talozó terveit ebből a pénzből készíttetik el. És közben szület­nek már az új gondolatok is. Számítanak a községbeliek mun­kájára az egészségház építésé­nél is, a sokfelé elöregedett járdák felújításánál... A kis­újbányai út idén kap még egy salaktakarót. A falubeliek most is felkészültek a munkára . .. H. L Új telephelyen az Aszfaltútépítő Vállalat Csak jövőre kezdik meg a 6-os út bevezető szakaszának korszerűsítését A pécsi közlekedés egyik balesetveszélyes csomópontja a Fürst Sándor utca és a Tolbu- hin út találkozása, valamint a 6-os útnak a városba beveze­tő szakasza A kettős bukkanó miatt o belvárosból érkezők nem látják a közeledő jármű­veket, a Pest felől érkezők pe­dig a városból jövő forgal­mat túlságosan későn tudják felmérni ugyanezen okok mi­att. A bukkanok kiküszöbölése, a 6-os út kanyarjainak meg­szüntetése és nem utolsó sor­ban az út kiszélesítése már régóta esedékes. Még az év elején hírt adtunk róla, hogy a pécsi Közúti Igazgatóság eb­ben az évben megkezdi a fon­tos, mintegy 11 millió forint­ba kerülő munka lebonyolítá­sát. A nagyforgalmú útszakaszon közlekedők — naponta mint­egy 10 ezer személygépkocsi­egység halad át — azonban az útépítés megkezdésének semmi jelét nem tapasztalhat­ják. Mi hát a helyzet itt és mi­re lehet számítani? Kérdésünk­re a Közúti Igazgatóságon el­mondták, hogy mind ez ideig őzért nem kezdték el a mun­kát, mert a kivitelezéssel meg­bízott Aszfaltútépítő Vállalatot az elmúlt hónapokban az új te­lephely létesítése kötötte le. Ez a telephely egyébként éppen a tervezett útkorszerűsítés köze­lében van, ezért sokan azt gon­dolhatták, hogy a munkával kapcsolatos felvonulásról van szó. A vállalatnak a Városi Ta­nács felszólítására kellett a vá­roson kívül kijelölt helyre tele­pülnie. Időközben némileg módosí­tották az útkorszerűsítés tervét is. Eredetileg orról volt szó, hogy a 192,6 km-től — a kö­télpálya szögállomásától — a 193,9 km-ig — a budai autó­buszpályaudvarig — végzik el a korszerűsítést. Most arról van szó, hogy a 191,8 km-től, te­hát onnan, ahol o betonút kez­dődik, újítják fel a 6-os út be­vezető szakaszát. Részben emiatt, részben pedig azért, mert ennek az útnak is visel­nie kell az új telep létesítési költségeit, az eredetileg terve­zett 11 millió forint helyett elő­reláthatóan közel 20 millió fo­rintba kerül majd a 2,1 km hosszú útszakasz. És „mit tud” ennyi pénzért? Először is kiküszöbölik a mos­tani kis kanyarokat és az út egyetlen nagy ívben, a Shell- kúttól pedig egyenesen jón be a városba. Megszüntetik a két balesetveszélyes bukkanpt a Tolbuhin út és a Buzsáki Imre utca közötti mélyedés feltől- tésével. Az út szélesítése a bo1 gádí elágazásnál kezdődik, a Petőfi laktanyától már négy forgalmisávos lesz, a Buzsáki Imre utcától pedig sziget vá­lasztja ketté az utat. Átlagos szélessége 14,5 méter lesz, de helyenként még jobban kiszé­lesítik. A Shell-kút előtt példá­ul keleti irányból lassítósávot iktatnak be, emiatt itt 18 mé­ter lesz az út teljes szélessé­ge. Ugyancsak a lassítósáv miatt 19 méter széles lesz a Tolbuhin úti keresztezés előtti szakasz a város felőli oldalon. . i ' A mintegy 11 ezer köbmé­ternyi föld megmozgatásává! járó útkorszerűsítési munkát idén már nem kezdik meg. Szeptember utolsó hetében azonban hozzákezd az Aszfalt­útépítő Vállalat a kezdő 800 méteres szakasz ú| aszfalttaka­rójának elkészítéséhez és egy­méteres kiszélesítéséhez. A nagy munkát tavasszal kezdik, el, s ennek befejezési határ­ideje 1972. szeptember 30. Éjszakai utcamosó* Pécsett a Kórház térnél Erb János felvétel«

Next

/
Thumbnails
Contents