Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-07 / 210. szám

1971. szeptember 7. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Gondok — eredmények... javul a szolgáltató tevékenység Megtartották a KIOSZ megyei küldöttgyűlését — A becsületesen dolgozó kisiparosok, megbecsült tagjai szocialista társadalmunknak. — Hangzott el többek között a teg­nap délelőtt megtartott megyei küldöttgyűlésen, ahol a KIOSZ vezetői adtak számot az eltelt négy esztendő munkájáról. Az eredményekről és gondokról Lő­rinci Károly, a KIOSZ Baranya megyei titkára számolt be. Jelenleg 3550 kisiparos van megyénkben, s a statisztika sze­rint 440 fővel több, mint 1967- ben. Ez a növekedés azonban egy nagymérvű fluktuáció ered­ménye: közel háromezer ipar- engedélyt adtak és vontak visz- sza ebben az időszakban. Fi­gyelmeztető: egyre több szak­ma agonizál, s a kisiparosok túlnyomó része a nyugdíjhatárt a közejövőben éri el. Külön kell választani a városok és a köz­ségek szaki pa ros -el I á to ttsá g á ­nak alakulását is. A falu nem kifizetődő, nehéz a megélhetés, s e miatt a kisíétszómú közsé­gekben igen-igen hiányzik a kisipari tevékenység. Erről a problémáról a küldöttek is töb­ben szóltak — ösztönzőket ja­vasolva. így aztán a kontárko­dás megélhetési alapot kap. Ke­vés a fiatal a szakmákban — a demográfiai hullám érezteti ha­tását, s ehhez még az új szak­munkástörvény is gátat von a kisipar szemszögéből. A meste­rek idegenkednek a tanulófel­vételtől, mivel kevés gyakorlati idő áll rendelkezésre. A beszámolóban elhangzott: a következő ötéves tervidőszak nem számol a kisipari szolgál­tatások nagyarányú fejlesztésé­vel. A szükség, mintegy 8 szá­zalékos fejlesztés. így, míg 1970- ben évi 101 millió forint értékű munkával vette ki a részét a kis­ipar a szolgáltató tevékenység­ből, addig 1975-re 110 milliós nagyságrendet terveznek. Az egyes ágak közül az építőipari jellegű javítás 28 millióról 31-re, az egyéb ipari javítás pedig 55 millióról 58 millióra nő. A gép­jármű és az elektromos háztar­tási gépek javítása csak mini­mális emelkedést hoz majd. Igen jó munkát végeznek a kisiparosok a Kisipari Termel­tető Vállalat kötelékében: a ter­melés zömmel hazai igények kielégítését szolgálja, de nő az exporttevékenység is. A négy évvel ezelőtti 4,3 milliós terme­léssel szemben ma már 15 mil­liós tervvel dolgozik a vállalat — ebből egyharmad rész ex­portra megy. A vita során több javaslat szü­letett. Ezek között érdemes meg­említeni azt a szociáljavasla- tot, mely szerint jó volna, ha létesítenének Baranyában is ott­hont, a kiöregedett, magatehe­tetlen kisiparosok számára. Gond még, hogy kevés helyiség — műhely — áll rendelkezésre. A peremterületeken és a köz­ségekben kihasználatlan műhe­lyek sorsáról sürgősen dönteni kellene. A kisiparosok számára egy igen figyelemreméltó ígéret hangzott el: Pécsen több helyen fognak szolgáltató utcát létesí­teni — így az újmecsekaljai és a kertvárosi részen. A hozzászólások értékelése után megválasztották az orszá­gos küldötteket és az új vá­lasztmányt. A KIOSZ elnökének az elkövetkező négy esztendőre ismét Gröbl Rezsőt választották meg. Lőrincz Károly titkári funk­cióját megerősítették. K. F. Tanévkezdés két pécsi felsőoktatási intézményben Megnyílt az országos kisplasztikái biennálé kisplasztika nagy országos seregszemléje vasárnap délelőtt megnyílt a Technika Háza ki­állító termében. Pécs 1967 óta immár harmadszor rendezi meg a biennálét. Idén 68 művész több mint kétszáz alkotása lát­ható. A megnyitó bevezetőjeként a Mecsek Fúvósötös adott rövid koncertet, majd Szentistványi Gyű Ióné, Pécs megyei város Ta­nácsának elnöke mondott be­szédet. Kiemelte, hogy a mű­vészet pártfogolósa és a tö­megkulturális tevékenység egy­mástól elválaszthatatlan, majd a többi között ezeket mondot­ta : — Művelődéspolitikánk nagy ércjeme, hogy ma minden igaz művész jelen van a művészeti életben, tevékenykedik, mara­dandót akar nyújtani a közön­ségnek a realista hagyományok ápolásával, vagy új utak kere­sésével. Ezt tapasztalhatjuk a ma nyíló biennálén is. A kiállí­tott szobrok - a művész meg­közelítési oldaláról - az anyag megismerésének lehetőségeit és nehézségeit tárják fel, de ugyanakkor elénk villantják azt a tényt is, hogy az anyag ke­zelésének, használatának tartal­mi hangsúlya van. Ezt követően Szentistványi Cyuiáné átnyújtotta a nyerte­seknek a díjakat. A Művészeti Alap 10 ezer forintos különdí- ját nyerte Varga Imre Munká- csy-díjas szobrászművész Parti­zán című alkotása. A Pécsett élő Bocz Gyula nyerte el a 12 ezer forintos első díjat. Második díjat s a vele járó 10 ezer fo­rintot kapta Bányai József szob rászművész. Csikszentmihálvi Róbert plakettjeit nyolcezer fo­rintos harmadik díjjal jutalmaz­ták. A III. országos kisplasztika: biennálé megnyitása egyben a Pécs—Baranyai Múzeumi Hóncp első rendezvényének számit. Egyébként az országos múzeumi hónap megnyitója is Baranyá­ban lesz, október 3-án, Sikló­son. A kisplasztikái biennálé ren­dezői a Művelődésügyi Minisz­térium, a Baranya megyei Ta­nács, Pécs megyei város Taná­csa és a Janus Pannonius Mú­zeum. A kiállítást Romváry Fe­renc művészettörténész rendez­te, s ő szerkesztette a reprezen­tatív kiállítású katalógust, amelynek tervezője Pinczehelyi Sándor. ünnepélyes tanévnyitót tar­tottak tegnap délben a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Az ünnepségen megjelent Szent­irányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára. Lukács László, a KISZ Pécs vá rosi Bizottságának titkára, az egyetem tanácsa, párt- és álla­mi vezetői, valamint a pécsi fel­sőoktatási intézmények és a Városi Tanács képviselői. Or. Tigyi József tudományos rektorhelyettes köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Boros Béla rektor mondott ünnepi be­szédet. ünnepi beszédében — többek között — szólt az orvos­képzés jelenéről és jövőjéről, s utalt arra, hogy most folyik az orvosképzés reformjának előké­szítő szakasza, s az ezt követő javaslattevő szakasz nagy akti­vitást követel az oktatóktól, hallgatóktól egyaránt. Az ünnepségen dr. Boros Bé­la „Az oktatásügy kiváló dol­gozója" kitüntetést adta át dr. Török Béla egyetemi docensnek, valamint „Az egészségügy ki­váló dolgozója” kitüntetést Fo­dor Anna csoportvezetőnek. Az ünnepség záróakkordjaként fel­olvasták a Szabolcs-Szatmá"- megyei Tanács és az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bi­zottságának elismerő oklevelét, melyet köszönetképp küldtek a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatóinak, az árvízsújtotta területeken végzett építőtábori munkájukért. ' * A Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem pécsi ki­helyezett tagozatán 105 új el­sőéves kezdi meg az 1971/72-es tanévet. A II. évesekkel együtt összesen 191 hallgatója van Pécs egyik legfiatalabb felső- oktatási intézményének. Hétfőn délelőtt 11 órakor ke­rült sor az egyetem aulájában az ünnepélyes tanévnyitód, amelyen megjelent dr. Szabó Kálmán, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem rektora. Antal Gyula, az MSZMP Pécs városi Bizottságá­nak osztályvezetője és Csorba Tivadar, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munka­társa. Dr. Hoóz István tanszékveze­tő egyetemi tanár, a pécsi ki­helyezett tagozat vezetője tar­tott beszédet, amelyben átte­kintette az elmúlt tanévet. A Szentistványi Gyuláné fogadóórája Napirenden Meszes rekonstrukciója — Jugoszláv autótérkép — magyarul. A vajdasági idegen- forgalmi szervek ízléses térkép­füzetet jelentettek meg — ma­gyarul. A füzet öt útirány tér­képvázlatát, illetve rövid leírá­sát tartalmazza. Férfiak, nők várakoznak a Mecseki Szénbányák szervezési osztálya előtt. Halkan beszél­getnek arról, amit ott bent kí­vánnak elmondani. Tanácstagi fogadóóra van, a 18-as válasz­tókerület lakosságával találko­zik ezen az estén Szentistványi Gyuláné, Pécs megyei város Ta­nácsának elnöke. Ez az első al­kalom, ezért érthető is a köl­csönös izgalom. Az elnökasszony nem jött üres kézzel a találkozóra. A Mecseki Szénbányák vezetőivel a múlt csütörtökön folytatott megbeszélés eredményei már sok várható kérdésre adnak vá­laszt, az azóta megtett intéz­kedések pedig arról győzik meg a választókat, hogy tanácstag­juk szívén viseli a választókerü­let sorsát. Várható kérdések? Ugyan mik is foglalkoztathatják a mesze- sieket már évek óta? Lesz-e re­konstrukció, javítanak-e a bá­nyászlakótelep kereskedelmi el­látásán, orvosolják-e végre az egészségügyi ellátás nehézsé­geit, történik-e valami a köz- tisztaságot illetően?... Nehéz kérdések, a válaszadás pedig — és nem csupán a szóbeli, hanem a tettekben is megnyil­vánuló válaszadás — nem so­kat várathat magára. És csakugyan, a fogadóórán megjelentek szájából egymás­után hangzanak el ezek a kér­dések. És nemcsak kérdések, hanem javaslatok is. Treu Fe­renc bányatechnikus például hosszú listával érkezett: mikor kap a kerület uszodát? — szük­séges-e a diákokat máshová elvinni munkára, nem dolgoz­hatnának-e a kerületért? — a Szénbányák kutatási osztálya nem költözhetne-e ki az István­oknál volt fürdőépületbe (köze­lebb a feladatokhoz), jelenlegi helyén pedig az orvosi rende­lőnek a mostaninál lényegesen jobb elhelyezését oldhatnák meg. Dr. Kecskés József is a túlzsúfolt rendelőt említi, a ke­rület hihetetlenül rossz köztisz­tasági helyzetét — és óvodát kér, egy legalább 50 férőhelyes óvodát, hogy a meglévőkben is lehessen valami bővítést csinál­ni. Morgenf László nyugdíjas azzal állít be: „Mire számítha­tunk?" Az elnökasszony vála­sza: „Még ebben az ötéves tervben elkezdjük Meszes re­konstrukcióját ..Szigeti Lajos főiskolai docens a város fürdő- kultúráját teszi szóvá és a Ba- lokány sátorral való befedését javasolja. Pozmics Jenő a Kö­rös utca portalanítását sürgeti. És utoljára a területi párt- szervezet vezetőségének néhány tagja jelenik meg a fogadó­órán. Ók is azzal kezdik: „Mi­lyen segítségre van szükség? Szeretnénk segíteni abban, hogy megelégedett emberek le­gyenek itt". Szentistványi Gyuláné köszö­netét fejezi ki a megígért se­gítségért: „Megmondom, miben segíthetnek az elvtársak. El­kezdjük a rekonstrukciót, a ter­vek már készülnek. De hossza­dalmas munka lesz ... Abban segítsenek, hogy értessék meg a lakossággal: legyenek türe­lemmel". A rekonstrukció a legfonto­sabb kérdés, ez már sínen van; megtették az intézkedéseket a meszesi terület köztisztaságá­nak rendezésére; szó van arról, hogy kap a kerület uszodát . . . Az elnökasszony igyekezett min­den kérdésre kielégítően vála­szolni, s a választók el is fo­gadták a választ. És az ő sze­mélyes benyomásai? — A fogadóórán hallottak is arról győztek meg, hogy nem lehet fenntartani azt a színvo­nalkülönbséget, ami jelenleg még megvan Meszes, az I. ke­rület és a város más részei kö­zött — mondotta Szentistványi Gyuláné, Pécs megyei város Ta­nácsának elnöke. Törekszünk a megoldásra, az első lépéseket megtettük, de számítunk a tár­sadalmi erők aktív támogatásá­ra is. H. I. jelenlegi II. évesek fele válasz­totta a vállalati tervező-elemző és fele a marketing szakot. A kezdeti három tanszéki csoport helyett ma már öt működik az egyetemen. Az új tanévben 17 fiatal oktató kapcsolódik be a munkába, örvendetes, hogy a Pécsi Egyetemi Könyvtáron be lül sikerült létrehozni egy köz- gazdasági irodalmi és informá­ciós osztályt, amely már meg­kezdte munkáját. Elutazón hazánkból a FIIO főigazgatója Vasárnap a késő esti órák­ban elutazott hazánkból C. W. Broichner, a FAO főigazgatója, aki a FAO vezérigazgatójának külön megbízottjaként az Egye­sült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetét kép­viselte hivatalosan a vadászati világkiállításon. Itt tartózkodása során megbeszéléseket folyta­tott Kazarechki Kálmán mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettessel, a FAO ma­gyar nemzeti bizottságának el­nökével is. Vendégek Finnországból l/rfíti város könyvtárának vezetői Pécsett t Vasárnap este Pécsre érkezett Ritva Piispanen, Lahti város könyvtárának igazgatónője, va­lamint Eija Kemilöinen asszony, a könyvtár helyettes vezetője. A finn vendégek Pécs város Tanácsa és a Városi Könyvtár meghívására, a pécsi könyvtá­rosok Lahtiban tett látogatását viszonozzák. Tegnap délelőtt a Városi Könyvtárban, finn írók és köl­tők magyar nyelven megjelent műveiből összeállított alkalmi kiállítás fogadta a vendégeket, akik a könyvtárral és az ott dol­gozókkal ismerkedtek. A beszél­getés során rövid interjút kér­tünk Ritva Piispanentől. — Itt-tartózkodásuk során milyen szakmai kérdésekre sze­retnének választ kapni? — A könyvtárhálózat szer­vezeti rendszere, a szakmai és gazdasági vezetés módszerei érdekelnek. Nálunk csak egy­féle könyvtár létezik. Szokatlan nekem, hogy itt külön városi, megyei és szakszervezeti könyv­tárak is vannak. Ezen túl —, máris úgy látom — sok a ha­sonlóság az önök és a mi könyvtáraink munkája között és a gondjaink is azonosak. Még több könyvet, több olvasót Nem ismerem az itteni adato­kat, de talán nem kell szégyen­keznünk az eredményeinkkel. Tavaly 800 ezer könyvet kölcsö­nöztünk, Lahti valamennyi lako­sára — a csecsemőket is bele­értve — kilenc könyv jutott — Magyar szerzők művei kö­zül melyekkel találkozhatnak a finn olvasók Lahtiban? — Kellemetlen bevallani, de így igaz, a magyarok jobban is­merik a finn irodalmat, mint mi az önökét. Kicsit késve, de ta­lán nem későn, most kezdik fel­fedezni nálunk a magyar iro­dalmat, főként a lírát. A költők közül Petőfi a legismertebb ná­lunk. Igen népszerű Illyés Gyu­la, akinek a Puszták népe című szociográfikus munkája nagy könyvsiker volt a tavalyi meg­jelenéskor. Sokan olvassák Né­meth László: Iszony, valamint Szabó Magda: Öz című regé­nyét. Ifjúsági irodalomból Mol­nár Ferenc Pál utcai fiúk című munkáját kiadták finn nyelven. A Pécsi Nemzeti Szinház sajtó ájékoztatója a Fészek Klubban (Kiküldött munkatársunk te­lexjelentése.) A Budapesti Fészek Klubban tartotta évadeleji sajtótájékoz­tatóját tegnap a Pécsi Nemze­ti Színház — immár második évben. Nógrádi Róbert igaz­gató tájékoztatójában az aláb­biakat vázolta: — Főbb prózai bemutatónk eredeti, vagy magyarországi el­ső bemutató. A ma színházmű­vészetéből elsősorban azt sze­retnénk megragadni, amelynek megmutatására, visszaadásá­ra képesek vagyunk. Kerüljük az erőnkön felüli vállalkozáso­kat. Ugyanakkor rendszeres munkakapcsolatot tartunk fenn írókkal és fordítókkal, s öröm­mel vesszük, hogy e kapcsola­tok egyre több bemutatót ered­ményeznek. Általában több megírási és fordítási megbízást adunk ki. mint ahány darabot műsorra tűzünk, de csak ez te­szi lehetővé a válogatást és a biztonságot jelentő tartaléko­A1 AFIT XIV. SZ. AUTÓJAVÍTÓ VALLALAT I. SZ. ÜZEMEGYSÉGE felvételre keres: FÉNYEZŐK MELLÉ NŐI CSISZOLÓKAT, GÉPKOCSISZERELÖKET, KAROSSZÉRIALAKATOSOKAT, VILLANYSZERELŐT, BOGNÁRT, BOGNÁROK MELLÉ SEGÉDMUNKÁST ÉS GÉPKOCSIVEZETŐT. Jelentkezés: PÉCS, BOLGÁR NÉPHADSEREG ÚTJA 33. SZ. ÉSZAKI KAPU. lást. Jelenleg is kapcsolatunk van Illyés Gyulával, Cseres Ti­borral, Vészi Endrével, Komlós Jánossal, valamint Hajnal Gá­borral és több műfordítóval. Reméljük, hogy a következő évadra e kapcsolatok némelyi­ke már új bemutatót eredmé­nyez. Az új évad első bemutatója október 1-én Sik Ferenc ren­dezésében Pirandello: Nem tudni hogyan című drámája lesz, Lator László fordításában. A darab a nagy kalarzisdrómák sorába tartozik. A következő prózai bemutató Ranes de Obaldia: Vadnyugati szél című komédiája, Bajomi Lázár Endre elragadó humorú fordításában. Obaldia teljesen ismeretlen a magyar közönség előtt. A spanyol név francia szerzőt takar, aki Hong-Kong- ban született, panamai anyától, francia apától, s akinek darab­jai legalább olyan érdekesek, mint a származása. Ebben a da­rabban mutatkozik be Módi Szabó Gábor, mint John Emery Rockefeller és Bujtor István, mint a vadnyugat magányos bajnoka, a szívdöglesztő seriff. Az utolsók című Gorkij-drá- ma műsorra tűzésével a nagy szocialista realista író olyan művét kívánjuk bemutatni, amely érzésünk szerint régen megérdemelte volna, hogy rendszeres műsordarabja le­gyen színházainknak — mon­dotta Nógrádi Róbert. A cse- hovi dramaturgiát követő Gor­kij e lélektani drámájában a Pécsre visszatért Szabó Ottó kap jelentékeny szerepet. Uj drámaírót avatunk Herná­di Gyula személyében, aki meg­bízásunkból a 19. századi ame- likai Fourier-telepek életéről ír darabot — folytatta Nógrádi Róbert igazgató. — A híres Jancsó filmek szövegírója elő­ször a mi színházunkban mu­tatkozik be drámaíróként. Ezekután Breittner Tamás ze­neigazgat ó; Tóth Sándor ba­lettigazgató és Eck Imre, a Pé­csi Balett művésieti vezetője tájékoztatta a sajtó munkatár­sait. Földessy Dénes t\ k

Next

/
Thumbnails
Contents