Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-01 / 205. szám
6 DUNANTOl! NAPIO 1971. szepfembsr 1 Nem nagy ügy... A kép tanúsága szerint mindkét oldalról behajtani tilos a Baranya megyei Illetékhivatalba Pécsett. Nem nagy ügy, de ha a táblát a megfelelő helyre, közvetlenül a kapu mellé helyezik el, akkor nincs ok élcelődésre. Behajtani ugyanis nem az Illetékhivatalba tilos, mint ahogy ez az elhelyezés mutatja, hanem a Járási Tanács Hivatala udvarába „JÁTSZANAK AZ IDEGEINKKEL” A cikkben szereplő tényeket személyesen vizsgáltam meg. Megállapítottam, hogy a Rét utca 45-ös számú ház lakóinak panasza jogos. A cikk megjelenése után a legzajosabb Diesel üzemű gépkocsikat lecseréltük halkjáratú benzines gépkocsikra. — Ugyanakkor közvetlenül a 45-ös számú ház előtt a parkírozást megszüntettük és a gépkocsikat feljebb vittük a Rét utcába az iskolával szembeni területre, ahol indításuk és leállításuk közvetlenül nem zavarja a lakókat. Utasítottam a tanintézet valamennyi oktatóját a csendrendelet maradéktalan betartására. A Tanintézet kérte a Városi Tanács Építési- és Közlekedési Osztályát, hogy a gépkocsikat máshol helyezze el. Amíg ez megtörténik, addig is mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a gépkocsik a legkevesebb zajt okozzák. Litványi Tibor, az Autóközlekedési Tanintézet vezetője. „RENDELET FOGANAT NÉLKÜL” Az országos építési szabályzat szerint szemét elhelyezés engedélyezhető a közegészségügyi előírások betartásával. Az újságcikk után vállalatunk a tanács építési és közlekedési osztályával közösen megvizsgálta a panasz megszüntetésének lehetőségét. Köztudott, hogy kapacitásunk meglehetősen szűk, további ellátatlan területeket kell bekötni, például Pécsbánya, Újhegy-szőlőhegy stb. ezért jelenleg csak átmenetileg tudtunk intézkedni. A Buzsáki úti szemétbányát bezárjuk úgy, hogy csak takaró eljárást folytotunk. Átmenetileg a Kénes úti szeméttelepre visszük a szemetet, ami naponta mintegy 600 kilométeres többlet utat jelent. Előfordulhat, hogy a Buzsáki úti szemétbányát november 1-től március 1-ig, illetve 15- ig az úgynevezett csúcsidőben üzemeltetni fogjuk. Ebben az időben is a közegészségügyi előírásokat maximálisan be fogjuk tartani. Gyimesi László, a pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat igazgatója. Az illetékesek aálcuiz&hiak „VAN ÉS MÉGSINCS ...?” A szövetkezet vezetősége megállapította, hogy a keveréktakarmány ellátására 39 vagon szerződést kötöttünk. A leszerződött mennyiséget maradéktalanul és megfelelő időben megkaptuk, sőt ezen túl 12 vagon keveréktakarmánnyal több tápot kaptunk a jobb ellátás érdekében. A megnövekedett igényeket még a kapott túlteljesítéssel sem tudtuk teljes egészében időlegesen kielégíteni. Az utóbbi időben a keveréktakarmány ellátása terén további* javulás mutatkozott és elmondhatjuk, hogy jelen időszakban minden jelentkező igényt a megfelelő tápfajtával ki tudjuk elégíteni. A Pécsváradi ÁFÉSZ Kér. Főosztálya. „VAN ÁRAMUNK ÉS MÉGSINCS" A Dunántúli Napló egyik korábbi számában a fenti címmel megjelent cikkre válaszolva az alábbiakat közölhetjük: A fent említett panasszal a vállalatunk már régóta foglalkozik. Helyszíni szemlénk alkalmával megállapítottuk a panasz jogosságát, és az Egyházasharaszti Közös Tanács vég- r®hajtó bizottságának írt levelünkben közöltük, hogy a feszültségszint javítása érdekében a hálózatot felülvizsgáljuk. A vizsgálat eredményeképpen a hálózaton részleges rekonstrukciót kívántunk végrehajtani, hogy ne csupán folyamatos áramszolgáltatásban részesüljenek a falu lakói, hanem megfelelő feszültséggel, televízió, rádió és egyéb háztartási gépeiket, készülékeiket is használhassák. A munkálatokat sajnos az ígért időpontra objektív akadályok miatt nem tudtuk befejezni a tanács és a falu lakóinak nagyfokú segítsége ellenére sem. A műszaki munkálatok jelenlegi helyzetét ismerve, a zavartalan feszültségellátást augusztus végétől biztosítjuk. Dóldunántúli Áramszolgáltató Vállalat !)»,, W/mXí l/nflinO IlllmWilk / ii/í/i. vVjiAJJ Li ú Több színvonalas 61 műsort SZERKESZTOSEG „Ezt nálunk nem lehetne?" Mindenütt árusítják a gázgyújtókat, de gázról vagy a gyújtók töltéséi már nincs gondoskodás. Egy alkalommal érdeklődtem a társaságunkban lévő német turistától, hogy náluk miképp oldják meg a töltést. Érte elővett egy 10 rekeszes kis lapos tartályt, amelyből esetenként egy rekeszből lehet a gyújtót megtölteni. Ezt nálunk nem lehetne? S ha már a gázgyújtót 260 forintért árusítják, miért nem gondoskodnak, hogy kényelmesen tölthesse fel a fogyasztó a nem éppen olcsó gyújtót? Bársony Sándor Várdomb. Á még szebb Harkányért Olvastam az önök lapjában, hogy mily nagy látogatottsága van Haikányfürdőnek. Én is felkerestem e szép fürdőt. Jók az adottságai és egy része valóban szép, de nem szép az, hogy amerre a szem ellát, mindenhol rengeteg szemét van szétdobálva. Sok helyen jártam már, de ilyen sok szemetet szétszórva még nem láttam. lói sikerült kirándulás A Szolnok megyei Jászladány község ÁFÉSZ dolgozói háromnapos autóbuszos kirándulást szerveztek a COOPTOURIST rendezésében Pécsre, hogy megismerkedjenek a 2000 éves város történelmével, nevezetességeivel, Harkány gyógyfürdőjével és Siklós történelmi múltjával. A kirándulás jól sikerült, az ellátás, elszállásolás, a szálló tisztasága, kényelme kifogástalan volt. A város megismerésénél lelkesen segítettek idegenvezetőink, akiket az Idegen- forgalmi Hivatal bízott meg, és akik lelkesen magyarázták városuk történelmi nevezetességeit. Most, hogy otthonunkba visszatértünk, ezúton szeretnénk hálás köszönetét mondani mindazoknak, akik kirándulásunkat kellemessé, felejthetetlenné tették. Sánta Kálmán ny. gazd. igazgató. Jut belő-e az országutakra is... Mi, a KPM útőrei kérjük a gépkocsivezetőket, motorosokat, traktorosokat és mindazokat, akik a közutakat használják, ne tartsák szemétdombnak az országutak mellett lévő fűter- mőterületet, ne dobáljanak el mindenféle szerintük felesleges holmit. Ugyancsak kérjük a mezőgazdasági termékeket szállítókat, hogy ne szórják végig az utakat szénával, szalmával, búzával, kukoricával 5— 10 kilométer hosszan. Vagy akkora a bőség, hogy jut az országutakra is? A mai közlekedési viszonyok mellett, — mikor állandóan nő a gépkocsi forgalom, — a közutak fenntartása a kislétszámú útőr brigádoknak igen nehéz és ezért kérjük, hogy vigyázzanak jobban a terményekre és a falukban lévő szemétgyűjtőkbe tegyék o felesleges hulladékot. Szabó Jenő útőr Felsőegerszeg Vajon nem lehetne több nyelven felhívni a fürdőzők figyelmét a tisztaságra és talán meg is köszönni, ha teljesítik? Ilyen feliratokat láttam Komáromban és hatásos volt. Ugyanakkor a Vendéglátó Vállalat nem készülhetne fel jobban, hogy ne kelljen a vendégnek 35 percig egy ebédért, 25 percig egy sörért, 20 percig egy lángosérl sorban állnia? Voltam Jugoszláviában is és irigykedve láttam, hogy a tengerparton, ahol legalább onnyi vendég van, mint itt, nem kellett ezt az unalmas sorban állást végig csinálni. Minden fürdőhelyen a kabinok közelében van lábmosó és legalább a kabinsorok végén I van tükör is. Itt csak a főbejáratnál van. Miért nem helyeznek el többet? Ha ezeket a kis hibákat megszüntetnék — ami nem kerülne sok pénzbe — akkor le- I hetne mondani, hogy szép és tiszta Harkányfürdő. Katona Mihály Pécs város Tanácsa művelődésügyi osztálya és a Doktor Sándor Művelődési Központ néhány év óta nyáron megrendezi a színvonalas és közkedvelt „Tettyei-esték” műsort. A romantikus környezet és a műsor meglehetősen nagy vonzerőt gyakorol a szórakozni vágyó közönség egy bizonyos rétegére. Évek alatt kialakult a törzsközönség ezeken a rendezvényeken. A műsorok színvonala magasabb az átlagnál. Egy dolog az, amit hiányolunk: kevés ez a műsor. Legalább .kéthetenként lehetne adni. Biztosan akadnak pécsi, vagy akár vendégművészek, akik örömmel vállalkoznának a fellépésre. Az utolsó esten fellépő Sándor György is elmondta: örömmel tapasztalta, hogy a pécsi közönség milyen igényes és mennyire érti például azt a műfajt is, amelynek Sándor az egész országban az egyedüli művelője és boldog, hogy egyszemélyes előadása mindvégig le tudta kötni a közönség figyelmét. Jó lenne, ha a jövőben több ilyen rendezvényben lehetne része a pécsi közönségnek. Dr. Szabó Endréné után mertem megkérdezni, hogyan állunk a rendelettel? Azt válaszolták, valóban nem volna szabad vacsorát adni 18 éven aluliaknak. E rendelet értelmében csak szállodai szobában ehetnénk esetleg, 200 forintos számla ellenében. Természetesen szükség van ellenőrzésre, de ha a rendelet máshogyan szólna, csak az* kellene ellenőrizni, hogy valóban szüleivel vacsorázik-e a kiskorú. Ennyit, azt hiszem, joguk van vállalni a szülőknek. K. T. A. Leveleink nyomában Számonkérés — kevés eredménnyel „A B. m. Építőipari Vállalat dolgozói lévén, annak újme- csekaljai szállodájában étkezünk. Ez utóbbiról szeretném elmondani a véleményemet sokszáz „sorstársam” nevében. Hogy a reqgelizéssel kezdjem, a csészék zsírosak, ragadnak, de az ebédnél sem különb a helyzet. A tálca és a ráhelyezett tányérok, evőeszközök többnyire ételmaradék nyomait viselik magukon és az asztalok is ilyenek. Vizet csak • sorba állva ihatunk, a vízcsap | mellé elhelyezett egy-két pohár- | ból. Az ételekről csak annyit, hogy a napi három-négy választékot ízre, ll^tra, színre nem lehet megkü'önböztetni egymástól. És annyit még, hogy a büfében szinte naoonta szo1- gá’nak fel hűtött sört, de a* „üdítő” italokat rendszerint melegen kapjuk. Ha mindezekért szólunk, azt a választ kínjuk rá, honv menjünk az O'im- piába ebédelni. Miután erre sem időnk, sem pénzünk nincs, ezért a víl'alat szakszervezetéhez fordultunk segítségért, de változást nemigen tapasztaltunk. Nagy Józsefné munkásszálló A levélben, melyet rövidítve közöltünk, egv javaslat is volt, ami szerint ha kimennénk a helyszínre, véletlenül sem az ebédelés első turnusán látottakból vonjuk le a következtetéseket, mert úgymond ez félrevezető lenne számunkra. Valóban az lett volna. Ugyanis az „első turnus” asztalai — mert kíváncsiságból mégis megnéztük - ragyogóan tiszták voltak, se nem hiányzott róluk a pohár és az ivóvíz sem, de annál meghökkentőbb kép tárult elénk az újabb csoport asztal- foglalásakor. A levél írója nem túlzott. Az asztalokon valóban ott éktelenkedtek az iménti ebéd zsírfoltjai és az otthagyott üvegekben, poharakban az előzőleg felszolgált ivóviz maradványai. Mindez látszólag nem zavarta az étkezőket, mert a büfében hideg sört mértek, s aki nem restellt érte sorba állni, az jól járt. Annál kevésbé azok, akik üdítő ital helyett langyos nedűt kaptak, s még kevésbé azok, akik az ebédkiszolgáló pult melletti csapból oltották a szomjukat. Valóban egymást váltották, illetve egymás kezéből vették ki és öblögették el a rendelkezésükre álló néhány poharat. De még ennél is visszatetszőbb látvány volt a mosogatóhelyiség, ahol a hideg-meleg vízzel öblített edényeket nem csorgóra, hanem talpukra állítva helyezték el egymás fölé, s ennek követkéz^ ményeként — mert ezt is megnéztük — „némi repetát" is kaptak az étkezők, az edényben maradt öblögető vízzel. Megnézhettük, mert a nagy tumultusban ez egyáltalán nem volt feltűnő, de a csúcsforgalom miatt különben sem kérhettünk volna kísérőt magunk mellé. Erre nem is volt szükség, mert láttuk, amit láttunk és végül választ is kaptunk rá az építőipari vállalat szakszervezeti bizottsága, majd a KÖJÁL illetékeseitől is. Csirke Ferenc, az építők szak- szervezeti bizottságának képviseletében több ízben személyesen is meggyőződött a fentebb elmondottak hitelességéről. — Szakszervezeti bizottságunk tárgyalt ez ügyben a szolgáltató Mecsekvidéki üzemi Vendéglátó Vállalat vezetőivel, akik nagyrészt objektív nehézségekre hivatkoztak — mondatta. — Többek között arra, hogy az ebédlő személyzete — noha mindent elkövet — nem győzi megfelelően ellátni az egymást szünet nélkül váltó turnusok igényeit. Például az asztalfoglalás úgy történik, hogy a még ebé- ! delők mögött ott állnak, hely- | foglalásra készen a soronkövet- ] kezők, s emiatt idő sincs arra, j hogy az asztalokat letöröljék és | ivóvizet, tiszta poharakat cseréljenek. Ezzel szemben a valóság az, hogy nincs is olyan dolgozójuk, aki ezt legalább megkísérelné. Ezért úgy határoztunk, hogy amennyiben nem változik a helyzet, más vendéglátó vállalattal kötünk szerződést. Dr. Tóth Lenke, a KÖJÁL egészségügyi felügyelője a következőket mondotta:- Való az, hogy a viszonylag kisméretű étkezdében a rendkívüli nagy forgalmat nem győzik kapacitással a szolgáltatók. Annak idején amikor a szállodát bővítették, a KÖJÁL olyan feltétellel járult hozzá, hogy egyúttal az éttermet is kibővítik. Ez nem történt meg és ennek egyik következménye a tumultus is, a vele járó kirívó hiányosságokkal. Természetesen, ami a kifogásolható asztalokat, poharakat, edényeket illeti, ezekre nem fogadjuk el mentségül a túlzsúfoltságot. A jövőben szigorúan számonkérjük a higiénia e legelemibb követelményeinek betartását. Sajnos ebből arra következtethetünk, hogy az eddigi számonkérések nem járhattak különösebb eredménnyel.-sgyJogi tanácsadó Nagy L. olvasónk arra kér tájékoztatást, hogy mennyi a felmondási idő és a vele kapcsolatos előírásokat hol találhatja meg? A Munka Törvénykönyv rendezi a felmondást és a vele kapcsolatos egyes kérdéseket. A 27. § (1) bekezdésének előírása szerint a felmondási idő tizenöt naptól, hat hóna pig terjedhet. E kereten belül a felmondási idő mértékét a munkaviszonyban töltött időtartamától és a végzett munka jellegétől függően a kollektiv szerződés határozza meg. Lehetőséget ad arra is o Munka Törvénykönyve, hogy a vállalat és a dolgozó a jogszabályban előírtnál hosszabb, de HAT hónapot meg nem haladó felmondási időben állapodjon meg. Amint a fentiekből kitűnik, a felmondási időt részben a jogszabály, részben a vállalati kollektív szerződés szabályozza. Ezért olvasónknak még meg kell ismerni a vállalat kollektív szerződésének a felmondásra vonatkozó előírásait is. Abban az esetben, ha a vállalat kollektív szerződése nem szabályozza a felmondási időt, akkor a 34/1967. (X. 8.) Korm. sz. r. 29. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. E rendelet szerint a vállalatnál töltött tíz év után NÉGY, húsz év után ö T, harminc év után HAT hétre emelkedik a felmondási idő. Abban az esetben, ha a dolgozó és a munkáltató ettől eltérően állapodik meg, úgy a megállapodás az irányadó, a már ismertetett korlátozással. L. J. üzemi balesetet szenvedett és ennek következtében munka- képességében jelentős csökkenés állt be. Hosszabb ideig rokkantsági nyugdíjban volt. Most szeretne újból munkába állni és dől- gozni, mert egészségi állapotában jelentős javulás történt. Kérdése:^ a volt munkáltatójánál kérheti-e felvételét és az köteles-e újból alkalmazni? A Munka Törvénykönyv 19. §-a értelmében a vállalat köteles újbál alkalmazni azt a munkaképessé vált dolgozót, aki nála üzemi baleset vagy foglalkozási betegség folytán megrokkant és rokkantsági nyugdíjának megállapítására tekintettel munkaviszonya korábban megszűnt. Arra kívánjuk olvasónk figyelmét felhívni a most ismertetett rendelkezéssel kapcsolatban hogy a MUNKAKÉPESSÉ VÁLT dolgozóró1 rendelkezik a jogszabály. Kovács István olvasónk terma- ^szövetkezeti tag és orra kér felvilágosítást, hogy a termelőszövetkezetnek jogában áll-* magánosnak földet eladni? Az 1967. évi IV. törvény, ami a földtulajdonról és a föld használatáról rendelkezik a 16. §-óban ezzel kapcsolatban a következőket rendeli: A termelőszövetkezet a tulajdonában lévő földet más szocialista szervezetnek, a NAGY- ÜZEMILEG nem hasznosítható i jl Pec^9 állampolgárnak is eladhatja. Az erre a célra felhasználható terület kijelöléséhez előzetes hatósági engedély szükséges. Földeladás esetén a mezőgazdasági ingatlanok forgalmára vonatkozó és az építésügyi jogszabályokat alkalmazni kell. ■ i^zeP túlmenően a jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy a termelőszövetkezet tagjainak házhelyet biztosítson. Szerkesztői üzenetek D. A.-né, Pécs. A Nyugdíjfolyósító igazgatóságnál kérje özvegyi nyugdíjának tovább folyósítását, betegségére (rokkantságára) hivatkozással. Kére me alapján felülvizsgálják és ha rokkant, akkor az özvegyi nyugdíjat tovább fizetik. Ha nem rokkant, akkor munkába kell állnia és annak revén biztosítani a megélhetést^ P. Cs.-né, Pécs, III.: Mivel a szerelvények hosszúak és az állomás aránylag kicsi, nem lehet elkerülni, hogy ne az állomás épületétől távolabb álljon meg egy-egy vonatszerelvény. U. A., Geresdlak: Továbbtanulás esetén fiának csak az érettségi befejezéséig jár családi pótlék, mivel már előbb betölti a 18. életévét. „Nyugdíjas” jeligére üzenjük, hogy a kórházi ápolás Igénybevételének időtartama nincs már időhöz kötve. A beteg addig maradhat a kórházban, amíg az orvos szükségesnek tartja és nem kell 90 nap után térítést fizetnie. '■ I. V Családi vacsora - akadályokkal Családommal moziban voltunk, mivel az előadás 8 órakor ért véget, elhatároztuk, hogy vendéglőben vacsorázunk. Betértünk az „Arany Kacsa1' vendéglő kerthelyiségébe. Hely volt, készültünk leülni, de a pincér kijelentette, hogy „18 éven aluliak nem tartózkodhatnak a helyiségben”, tehát vacsorái sem kaphatnak!? Eleinte azt hittem, rosszul értem. Két gyermek nem vacsorázhat szülei kíséretében étteremben 8 óra után? De előkerült a konyhafő- nöknő is, aki sajnálkozva ugyanazt közölte. A legnagyobb csodálkozással és sajnálattal írtam be a panaszkönyvbe, hogy érthetetlen előttem a tilalom. Kétségtelen, van rá rendelet. Az is bizonyos, hogy a kiskorúak éjszakai csatangolását, esetleg italozását akarja akadályozni. De felmerül a kérdés: nem lőttek-e túl a célon? De még az elvi kérdésnél is fontosabb, hogy mit tehetek? Minden üzlet zárva van. Vendéglőbe eszerint nem mehetünk. Talán a vasúti .„talponálló” volna egyetlen lehetőség? Mégsem került erre sor, mert egy kategóriával magasabb helyen szó nélkül adtak vacsorát. Persze, csak az elfogyasztása
