Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-04 / 208. szám

1971. szeptember 4. DUNÁNTÚLI NAPlö 7 Vissza a munkapadokhoz Megéri, nem éri? Díszlevelű begóniák A gyárudvarban találkoztam vele. Rég láttam, s az udva­rias formulák után megkérdez­te, mi járatban vagyok? Mond­tam neki, elnevette magát — Nekem úgy érte meg, hogy a három év után nem mentem vissza a munkahelyem­re. — Miért? — A többiek fizetését fel­emelték, amíg a gyermekgon- dozósin voltam, az enyémet meg nem Idejöttem, jóval töb­bet kapok. * A Bőrgyár lapelőkészítő üze­mében dolgozik Dalmann Re- zsőné, technikus. Most, a nyá­ron tért vissza a munkába, ed­dig gyermekgondozási segélyt kapott. Két és fél évig volt tá­vol, kérdem, miért nem három évig vette igénybe ezt a lehe­tőséget? — Szeptemberben veszik fel a gyerekeket a bölcsödébe — mondja —, tavasszal sokkal nehezebb lett volna elhelyezni. Férje a Műszaki Főiskolán tanszéki technikus, ketten négy­ezerötszáz forintot keresnek. Provokatív kérdést teszek fel: miért ment haza a gyerek mel­lé? — Az természetes volt, hogy élünk ezzel a lehetőséggel. Annak ellenére, hogy akkor még albérletben laktunk a Postavölgyben, havi ötszázért és közben spóroltunk a szö­vetkezeti lakásra. Most az egyik tízemeletesben lakunk o Szigeti úton, a gyerek a Dózsa óvodájába jár. Végezetül egy mondat, szin­tén Dalmanné mondata: — Tudja, ha semmit nem kaptam volna, csak a fizetés­nélküli szabadságot engedé­lyezik, akkor is hazamentem volna a gyerek mellé. Azt hi­szem, ezt nem lehet megfizet­ni. * Várnagy Csabáné még ott­hon van — szülési szabadsá­gon. De már nem sokáig: szeptember 20-án munkába á|l. üzemvezető mérnök. — Egy pillanatra sem jutott az eszembe, hogy igénybe ve­gyem a gyermekgondozási se­gélyt. Ffárom év? Elölről kezd­hettem volna az egészet. Szak­mailag nagy kiesést jelent még a négy és fél hónap is: nem­rég jártam bent a Bőrgyárban, s egy egész délelőtt hallgat­tam, hogy mi mindert történt, mint a mesét. Három év ha­talmas változást hoz egy üzem, egy termelő üzem életében. Hogyan oldjuk meg a problé­mát? Édesanyám nyugdíj előtt áll, ő neveli majd a kicsit. De hadd kérdezzek meg valamit én: miért ne kaphatná meg édesanyám azt a hatszáz fo­rintot, aki gondozza a gyere­ket? Tőlem mást várnak, azt, hogy az üzem minél többet és jobbat produkáljon. Ez össze­egyeztethetetlen egy három­éves „szabadsággal”... Valóban az. Es a kérés is lo­A begóniák lágyszárú vagy Fél- cserjés, cserjés növények, egytv-ru virágokkal, többnyire feltűnően aszim­metrikus levelekkel. A porzós és ter­més virágok egyazon növényen je'en- nck meg, tehát a növények egylaki- ak. A virágtartó levelek sziromsze- rűen színesek, Fehérek, pirosak, vagy sárgák, számuk változó. A kertészeti kultúrában virágjukért termesztett, igen változatos begónia anyagon kívül igen nagy azoknak a begóniáknak a száma, ame'yeket pompás leveleikért — elsősorban mint levéldlsznövényeket — cserepes növényekként termesztenek. Most nagyrészt csak azokkal a Fa­jokkal kivánunk foglalkozni, amelye­ket díszes levelükért termesztenek. A Begónia réz Hátsó-lndiából származik s 1857-ben hozták kereske­delmi forgalomba. Szaporításuk szár, levél, sőt levél szeletdugvány okról könnyű és eredményes, a ledugvá- nyozott részek biztosan és jól, gyor­san gyökeresednek, oz új növények gyorsan fejlődnek. Házi szaporítá­sukhoz feltétlenül szükséges a pára­dús és alulról melegített szaporitó- hely. Begónia masaniana. Első pillanat­ra rex begóniának látszik ez az alig másfél évtizede ismertté vált egyik legszebb begóniánk. Magyar- országra 1962-ben került az MTA Vácrátóti Botanikus Kertjébe és az azévi mezőgazdasági kiállításon aranyéremmel tüntették ki. Azóta elterjedt az egész országban és üz--' leti forgalomban is kapható. A bár­sonyos zöld levélalapon a főerek mellett megjelenő sötétbarna sávok igen díszessé teszik. Zöldessárga ap­ró virágai a levelek fölé emelked­nek. Begónia imperialis. Mexikóból 1860-ban kultúrába fogott, igen szép, alacsony növény. A bársonyos szőrű, olajzöld levélfelületet pirosas-barná­tól, barnás-feketéig változó sávok dí­szítik. A legszebb cserepes levéldisz- növények közé tartozik. Begónia heracleifólia. Mexikóból származó, _ vastag gyöktörzsű, terme­tes növény, 10—3Ö cm hosszú, szőrös levélnyelén a csaknem kerek, '0—20 cm átmérőjű tevéllemex tenyeresen 7—9 osztatú. A levél felül sötétzöld, alul piros, zöld erekkel. 30—35 cm hosszú kocsányú virágzata sok apró, rózsaszínű virágból áll. Nem igényes, nagyon mutatós szobanövény. Begónia manicata. Nagy termetű növény. Kúszó szára vastag, húsos. Tojásdad alul-felül zöld csupasz le­velei fogazottak, bemetszettek, alul az ereken rojtosak, pikkelyesek. A 6—18 cm hosszú levélnyelek pillás pikkelyekkel borítottak. Nem igényes, hálás kultúrnövény. A Begónia hydrocotyiifólio kusza szárú, alacsony növény, 5—7 cm át­mérőjű, plllásan épszélű, felül csu­pasz, alul piros, nemezes szörzetű levelekkel. Többféle kultúrváltozat- ban egyike a legelterjedtebb szobai begóniáknak. Bőrbegóniánuk neve­zik. A felsoroltakon kfvűl igen nagy számú olyan begónia faj ét fajta található a gyűjteményekben, ame­lyek pompás szobai növények és szaporításukkal érdemes foglalkozni. gikus: huszonnégy esztendei tanulás, magas kvalifikáció, vezető beosztás, az ebből fa­kadó társadalmi elvárások visszaszólítják a munkába. Tu­lajdonképpen az a fonák hely­zet állt elő, hogy nem veheti igénybe ezt az egyértelműen szép segítséget, ha a vele szemben más oldalon támasz­tott követelményeknek mara­déktalanul meg akar felelni. Anyagi meggondolás? Szóba került, és el is ejtettük ezt a témát. Nem érné meg, hiszen sokat keres, de nem ez a fő szempont. Elmélet, kísérlet és az üzemi gyakorlat hármas egységében kell léteznie, ha jó munkát akar végezni. Már­pedig egy üzem sorsa függ jó l munkájától . . . A siklósi új lakótelepen 12 tantermes általános iskola épült. Bútorzatával, berendezésével együtt 12 millió fo­rintba került. Szeptember 3-án kezdődött a műszaki átadás és az észlelt hibák kijavítása után a tervek szerint szeptember végéig meg is kezdődik benne a tanítás Foto: Erb János Három ííú egy családból SEGÍT A GYÁR! Az első generáció tér visz- sza a munkapadokhoz, íróasz­talokhoz. Általában szívesen veszik a nők, élnek a lehető­séggel. A Pécsi Bőrgyárnak je­lenleg 134' nődolgozója van otthon kis gyermeke mellett, a gyárban dolgozó nők több, mint tíz százaléka. Problémák — mutatkoznak. Mutatkoznak, amikor o válla­lat mintegy „eltemeti" az ott­hon gyermekét nevelő nőt, és az nem tarthat lépést fizetés­ben azokkal, akik nap-mint- nap munkába járnak. Ellen­példát is láttam: egyik isme­rősöm felesége kézhez kapott egy hivatalos levelet, amelyben örömmel értesítik, hogy fizeté­sét közben felemelték. Az első év végén járt. És megható az a heroizmus, amellyel sokan vállalják a gyerekért az anyagi áldozatot is. Egy komoly prob­lémának ígérkezik azonban a vezető beosztású nők helyzete. Sokat csépelt szöveg, hogy az államnak mily sok pénzébe ke­rül egy diploma — azért ter­mészetesen kvalifikált munkát vár és kap, hacsak három évre „ki nem vonja magát a forga­lomból" az a szakember. El­gondolkodtató Várnagy Csa­báné kérdése: miért nem ré­szesülhetnek valamilyen más formában ebben a kedvez­ményben? Kampis Péter Augusztus utolsó napjaitele vannak feszültséggel. Iskolába készülnek a gyerekek és ez nem csupán a munka kezdetét jelenti a kisdiákok számára, hanem sok gondot a szülő ré­szére is, aki a radírgumitól az iskolacipőig mindent előteremt a zavartalan tanulás érdeké­ben. Még ott is dolgozik papa, mama és gyerek az iskolasze­rek meg a ruházat előkészíté­sével, ahol csupán egy kis­diákról kell gondoskodni. Mi lehet ott, ahol négy-öt gyerek veszi kezébe reggelente az is­kolatáskát? Derváli Józsefné, a Pécsi Kesztyűgyár varrónője öt gyermeket nevelt, illetve nevel. Az öt közül otthon van még Irma, aki 18 esztendős, de már dolgozik, Lóránt, akiből most lett'lparitanuló, Miklós, aki 13 és Csaba, aki 10 éves. Ezek szerint három fiút kellett elő­készítenie a tanévre. — Számomra nem jelentett nagy gondot, noha nem tarto­zunk a jól keresők közé. Fér­jem és én 3400—3600 forintot viszünk haza havonta, ehhez még ötszáz forint családi pót­lékot kapunk az államtól. Ke­resetünket úgy osztjuk be, hogy szerényen, de mindenre jusson belőle. Derváliék nem szeptember­ben vásárolják az iskolaruhá­kat, amikor legnagyobb a zsú­foltság az üzletekben és már hiányosak a készletek. Még augusztusig sem várnak, ami­kor pedig jó néhány ruházati cikkhez olcsóbban juthatnak hozzá a vásárlók az idényvégi kiárusítás idején. Egyszerűen, ... hogy rövidebb legyen a második műszak A dolgozó nő ma is hetí 30 órát fordít a család, a háztar­tás ellátását szolgáló munkák elvégzésére. E rideg tény köz­lésével fogadta a kétnapos bőrgyári árubemutató vendé­gelt — bőrgyári munkásnőket (és férfiakat!) — a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat. Az első napon nyíltszfrri pa­lacsintasütésben volt részük a vendégeknek. Mi ebben a kü­lönlegesség? Az, hogy a leg­korszerűbb, teflon-bevonatú Alutef-serpenyöben készült az ízletes tészta. És hogy jön ez a második műszak rövidítéséhez? Valami csekély mértékben. Ez esetben inkább a korszerűség dominál, hiszen az Alutef-ser- penyőben zsiradék nélkül sü­tötték a palacsintát. Ezzel az egyetlen példával is azt akar­ták illusztrálni, hogy lehet sza­kítani a hagyományokkal és le­het ízletesen, jól főzni, sütni kevés, vagy éppen semmi zsi­radékkal. A második nap a mosási be­mutatóé volt. Korszerű lengó- iapátos, beépített vízmelegítő­vel ellátott mosógép és Tomi- mosószerek voltak a bemutató tárgyai. Tulajdonképpen ez a háztartásnak az a területe, ahol a teljes frontáttörés ta­núi lehettünk az elmúlt évek­ben. Nagyon kevés ugyanis ma már az olyan háztartás, ahol az asszony kézzel mos, olyont meg éppenséggel nem is ta­lálni talán, ahol a mosószer a hagyományos, kezet maró lú­gos szappan lenne. De miért is? A korszerű mosószereik szin­te önmaguk mosnak, s ezt a hajdan nehéz házi munkát még tovább könnyítik a nagy hatású enzimes áztatószerek. Hanem kanyarodjunk vissza a bevezetőben idézett megál­lapításhoz. A sokat emlegetett második műszak valóban na­gyon hosszú még mindig. Az órákat nehéz lefaragni, hiszen legtöbbször valami rosszul ér­telmezett hagyománytisztelettel is még kell küzdeni és az új térhódítás nem mindenütt megy olyan gyors ütemben, mint éppen a mosásnál. Az árubemutató tulajdonképpeni célja oz volt, hogy ezeket az „újakat” ismertesse meg az asszonyokkal, s ezáltal is köny- nyítse munkájukat. Hosszadal­mas, fárasztó munka az ebéd- főzés, a vacsorakészítés, de mindjárt egyszerűbb, ha egy- egy leveskészítményt, konzervet használnak fel. Sokan idegen­kednek a konzervektöl, pedig ma már olyan széles választék van a készételeikből, hogy a legkényesebb ízlésű efnber is megtalálhatja a kedvére valót. A „gyors” konyha fontos alap­anyagai a Mirelité készítmé­nyek. Az élelmiszer-kiskereske­delem mélyhűtő-kapacitása or­szágosan 10 százalék, Bara­nyában 29 százalék (I), ami azt jelenti, hogy több mélyhű­tött árut fogyasztunk, mint má­sutt. De még többet is fo­gyaszthatnánk, ha a mélyhűtő- ipar többet szállítana. Ez is a házimunka könnyítését szolgál­ná! Néhány érdekes újdonságot láttunk az árubemutatón, s ezekkel — reméljük — miha­marabb találkozunk az üzle­tekben is. Az egyik ilyen újdon­ság a Zamat ízléses csomago­lású „tortapora”. Kevés víz hozzáadása után a műanyag­tasak „masszírozásával" készül el pillanatod alatt a massza, ami sütés után a család ked­venc csemegéjeként kerül az asztalra. A másik újdonság a. Citrál elnevezésű grope-fruitlé, ami limonádéként, teaízesítő­ként egyaránt használható. A bőrgyáriak érthetően megkü­lönböztetett figyelme egy új vegyipari készítmény, a cipö- tógító-oldot felé fordult. A ci' pőt ott, ahol szorít, be kell ken­ni a vegyszerrel, majd felven-, rji. s 20—25 perces viselés után felveszi a láb formáját. Börgyári szakemberek is meg­állapították a készítmény kivá­lóságát. A bőrgyár! árubemutató si­keres volt, s o közeli hónapok­ban hasonló bemutatókra ke­rül sor olyan vállalatoknál, ahol sok nő dolgozik. Még idén megrendezik ezt az áru­bemutatót a dohánygyárban, a jövő év elején pedig a kesz­tyűgyárban, a porcelángyár­ban, majd Komlón és Siklóson. Azokon azonban már újabb újdonságokkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. (-) akkor vásárolnak nagyobb ér­tékű ruházati cikkeket a gye­rekeknek, amikor arra pénzük és a fiúknak szükségük van. Derváli mama nincs tele pa­nasszal, mint ilyenkor sok szü­lő. Vele udvariasak és kedve­sek voltak az eladók és meg­kapott mindent, amire tanév kezdetén szükségük van a gye­rekeknek. Nem szidja az ipart o cipők és a ruhák mf- nősége miatt. — Azért — igazít ki — én sem vagyok teljesen elégedett. Most például aggodalommal gondolok rá, hogy a napközi­ben idén is kedves, szeretni való lesz a tanárnéni, de a fiúkhoz nem eléggé szigorú. Aggodalmát megmagyaráz­za. Fiai most kamaszodnak. Szófogodóak, de ennek elle­nére szigorúságra, határozott­ságra van szükségük a napkö­ziben is. Derváliné már ko­rábban is igyekezett megértet­ni a gyerekekkel: otthon a szülők, iskolában a tanárok pro roncsolnak. Most, a hosszan­tartó szünidő után még inkább hangsúlyozza ezt. Derváli Józsefnének még egy aggodalma van a napkö­zivel kapcsolatban, s bizonyá­ra osztja ezt vele sok szülő. Ez pedig oz, hogy a napközi nem eléggé vonzó, mert azon túl, hogy segít a másnapi is­kolai feladatokra való felké­szülésben, szinte semmit nem nyújt a gyerekeknek. A kis­diákok számára nem kellemes, hogy szinte minden iskolában ugyanazokban a padokban ül­nek egy teljes fenőtt-műsza- kon át, ha napközisek, s köz­ben alig van mód „lazításra”. | A gyors felfogású, könnyen tanuló gyerekek is egész dél­utáni ülésre kényszerülnek, mert amíg társaik nem végez­tek a tanulással, csak csendes foglalkozásra, legfeljebb olva­sásra van lehetőség. Mit le­hetne tenni? Egy munkásszülő nem tud tanácsokat adni. Der- vóliné nem is akar, csupán re­méli, hogy lesz még olyan nap­közi, ahol nemcsak a tanáro­kat szeretik a gyerekek, hanem a termet, az asztalokat, a kör­nyezetet is. A Kesztyűgyárban nemrég megkérdeztek mindenkit, hány gyermeke van, tanulnak-e, mi­lyen korúak? Egyelőre találga­tás folyik, miért volt a vezető­ségnek erre szüksége. Derváli Józsefné sem tudja, miért tart­ják számon Irmust, Lórántot, Mikit és Csabát. Mire e sorok megjelennek, már nem lesz ti­tok: segélyt kapnak a rászo­ruló, iskoláskorú gyerekek szü­lei, hogy valamelyest könnyebb legyen a tanévkezdés. Kevés igazgatónak, párttitkárnak, szakszervezeti titkárnak, sze­mélyzetisnek van ilyesmire gondja. Akik gondolnak a nagycsaládosokra, a nehezebb körülmények között élőkre és bármilyen címen tesznek értük valamit, megérdemlik az elis­merést. H. M. Süssünk, főzzünk otthon! Znaimi marhasült­A Gyógypedagógiai Nevelőintézet konyhavezetője, Németh Lajosné az alábbi étrendet ajánlja háziasszo- nyainknak: Ebéd: 1. Tojásos leves Z. Znaimi marhasült burgonyával 3, Burgonyás rétes vagy túrósgom' bóc Vacsora: 4. Rántott tojás petrezselymes rizs* zsel, bármilyen salátával. 1. Tojásos leves: hozzávalók: 6 deka zsír, 10 deka liszt, 4 tojás, só, pirospaprika, 1 zöldpaprika, 1 pa­radicsom, 1 liter víz, 1 fej vörös­hagyma. A zsírban a lisztet aranysárgára pirítjuk, rászórunk egy kevés piros* paprikát és felengedjük kb. 1 liter vízzel. ízlés szerint megsózzuk, majd lassan forraljuk. Közben beletesszük a zöldpaprikát, paradicsomot, 1 k»5 fej vöröshagymát. Ha megfőtt a 1«* vés, o hagymát, paradicsomot, oap* rikát kivesszük és belecsurgatjuk ' á‘ habverővel felvert tojásokat. vuv/ 2. Znaimi marhasült: hozzávalók: 50 deka marha színhús, 10 deka ece­tes uborka, 8 deka zsír, 1 petrezse­lyem- és egy sárgarépagyökér, 1 tej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, mustár, só, törött bors, 1 babérlevél, 5 deka liszt, 1 paradicsom vagy pü­ré, kevés cukor, 2 deci tejfel. A húst megmossuk, felszúrjuk, besózzuk és uborkával megtöltjük. (Az uborkát egészben hagyjuk.) For­ró zsírban a húst lepirítjuk, majd kevés vízzel felengedjük és lassan pároljuk, de előbb beletesszük a ka­rikára vágott zöldséget, vöröshagy­mát, fokhagymát, babérlevelet, para­dicsomot, kevés mustárt, cukrot és tetszés szerinti borsot. Ha a hús megpuhult, kivesszük és a többit át­paszírozzuk, majd lisztes tejfel'el behabarjuk, kicsit forraljuk és a fel­szeletelt húsra öntjük a kész már­tást. Tört burgonyát adhatunk hozzá. 3. Burgonyás rétes: hozzávalók: 17 deka liszt, fél kiló főtt és tisztított burgonya, 14 deka vaj, 6 tojás, 7 deka mandula vagy dió, 15 deka cukor, citrom héja. A réteslapot hagyományos mádon elkészítjük, vagy készen vásároljuk és az alábbi töltelékkel megtöltjük: A megtisztított burgonyát áttörjük, 17 deka liszttel jól összekeverjük és hozzáadjuk a habosra kevert 14 de­ka vajat és a 6 tojássórgát, a 7 deka őrölt mandulát, a 75 deka cuk­rot és a reszelt citromhéját. Végül tegyük hozzá a 6 tojás keményre vert habját és azzal még fél óráig keverjük. Ezzel a töltelékkel a retest megtöltjük’ és halvány pirosra süt­jük, felszeleteljük, vaníliás cukorral megszórjuk és melegen tálaljuk. Túrósgombóc grízzel: hozzávalók: fél kiló túró, 12 deka gríz, 3 tojás, só, 10 deka zsír, morzsa, 3 deci tej­fel. A túrót szitán áttörjük, hozzákeve­rünk 12 deka grízt, 3 tojó .-sárgát, kevés sót és két órát állni hagyjuk. A kifőzés előtt hozzákeverjük a há­rom tojás keményre vert habját és vizes kézzel kis gombócokat formá­lunk. Sós vízben kifőzzük, kiszedjük és zsírban pirított morzsával meg­hintjük. Melegitett tejfellel tálaljuk. 4. Rántott tojás: Személyenként vegyünk két tojást. Zsemlemorzsába, beleütünk egy-egy tojást, ízlés sze­rint megsózzuk és lazán, kézben megforgatjuk, hogy a morzsa min­denhol ellepje. Forró zsírban sütjük, bármilyen köretet és savanyúságot adhatunk hozzá. 1 db Nysa csukott KIS TEHERKOCSI és 1 db UE—28-as FELÚJÍTOTT VONTATÓ PÓTKOCSIVAL ELADÓ. SZENTLORINCI ÁFÉSZ

Next

/
Thumbnails
Contents