Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-30 / 230. szám

t 5971. szeptember 30. DUNANTOLI NAPLÓ Megkérdeztük: Miért hiánycikk az élesztő? Hetek óta hiába keresik a vásárlók, nem lehet élesztőt kapni a pécsi és a baranyai boltokban. Filléres, mindennapi cikkről van szó, érthetően, jo­gosan sérelmezik a háziasszo­nyok az akadozó ellátást. Az üzletvezetők védekezése elfo­gadható; — Elegendő mennyiséget ren­deltünk, de csak keveset, vagy egyáltalán nem szállít a FŐ­SZERT. — Valóban jogos a panasz — válaszolta érdeklődésünkre a FŰSZERT áruforgalmi előadója. Augusztus vége óta a szoká­sos mennyiség 70 százalékát küldi csak az élesztőgyár. Az elosztásnál, a fontossági sor­rendnek megfelelően, elsőként a sütőipar igényét elégítjük ki. Néha „lecsípünk" pár kilót, hogy esetenként jusson a la­kosságnak is. — Miként kívánják a problé­mát megoldani? — Levélben, telefonon és sze­mélyesen is megkerestük ez ügyben az illetékeseket. A vá­lasz: nem tudnak több élesztőt adni. Mivel javulás nem ta­pasztalható, a Belkereskedelmi Minisztériumhoz fordultunk se­gítségért, ahonnan még nem érkezett válasz. Azt persze tud­juk, hogy gondjainkat elsősor­ban az ipar enyhíthetné. A Budapesti Szeszipari Vál­lalat élesztő-értékesítési osztá­lyának vezetőjétől, Bonyhádi Józseftől arra kértünk választ, várható-e javulás az ellátás­ban? — Csak feltételes igennel vá­laszolhatok. Az élesztőgyár éj­jel-nappal — esetenként vasár­nap is - teljes kapacitással termel. Ennek ellenére nem tudjuk kielégíteni az igénye­ket. Evek óta nő a kereslet, egyrészt a sütőüzemek számá­nak növekedése, másrészt az élesztővel készült sütőipari ter­mékek választékának bővülése miatt. Nehézségeink ugyanak­kor súlyosak, jelenleg 170 mun­kaerő hiányzik. — A vásárlók nem méltányol­ják az üzem belső, szervezési, vagy egyéb problémáit. Alap­vető élelmiszeripari termékről lévén szó, a megoldás nem tűr halasztást. — Próbáltunk külföldről be­hozni élesztőt, az import-tárgya­lások azonban nem hoztak ered­ményt. Átszervezéssel, átcso­portosítással, szakmai változta­tásokkal próbáljuk megtermelni az ellátásból hiányzó heti két vagon élesztőt. így, ha az el­következő hetekben nem is, de október végére többet tudunk szállítani. A végleges megoldás 1974-re várható, akkorra épül fel többszázmilliós költséggel az új gyár, amelynek tervei most készülnek. — Tudjuk, hogy más megyék helyzete sem sokkal jobb, Ba­ranyában azonban kritikus a hetek óta tartó ellátatlanság. — Annyit ígérhetek, hogy — legalábbis a jövő hétre - a ko­rábban szokásos, igényelt meny- nyiségű élesztőt küldjük Pécsre a FUSZÉRT-nek. Wesztl M. Egy kormányhatározat margójára Meg növekedett leh etőségek — kapacitás nélkül A Minisztertanács fontos és régóta esedékes határozatot hozott a tanácsi lakóházkeze­lés és -fenntartás fejlesztéséről. Az intézkedések főleg a házke­zelési szervezetek tevékenységé­nek korszerűsítését célozzák. Szükség is van erre, hiszen az általuk kezelt közel háromne gyed millió lakás a nemzeti va­gyon jelentős részét képezi és ez a tény önmagában is bizo­nyítja a házkezelési munka kor­szerűsítésének fontosságát. A határozat egyik alapelve, hogy a nagyobb lakbér ellenében minőségileg jobb és mennyisé­gileg több szolgáltatást kell nyújtani a lakosságnak, ez pe­dig a házkezelőségek javító­karbantartó tevékenységének fejlesztését hozza előtérbe. Kü­lön része a határozatnak a házfelügyelői rendszer tovább­fejlesztése, amivel kapcsolatban számos sürgős tennivalóra hív­ja fel a figyelmet. A lakóház­fenntartással kapcsolatban a határozat műszaki fejlesztési program kidolgozását írja elő a tanácsoknak a kapacitás nö­velésére, hiszen lakóházjavítás­ra ebben a tervidőszakban 16 milliárd forint áll rendelkezésre, a házkezelőségek pedig évente mintegy 200 millió forintot for­díthatnak fejlesztési célokra. A kormányhatározatban fog­laltak vajon hogyan tükröződ­nek a pécsi „házigazda”, a Pé­csi Ingatlankezelő Vállalat munkájában? Erről beszélget­tünk Hajdú Lászlóval, a PIK főmérnökével. — örülünk, hogy ilyen magas szinten foglalkoztak a házke­zelési tevékenységgel — mond­ta elöljáróban. - Ez azt jelen­ti, hogy végre helyén van ez a népgazdaságilag is fontos munka. A Pécsett gondjainkra bízott állami vagyon 4,4 milli­árd forint értékű és ennek meg­óvása, gondozása nem kis fel­adatot ró ránk. Anyagi lehető­ségeink most megnőttek, a la­kóház-javításokra fordítható pénzeszközeink megkétszereződ­tek, ami 1975-ig 468 millió fo­rint felhasználását teszi lehe­tővé. — Milyen elgondolások vonnak a felhasználásra f — Mint mondtam, pénzügyi problémák — előreláthatóan — nem lesznek. Annál több kapa­citási problémá, akár a mun­kaerőt, akár az építési anya­got, akár a gépszerzést tekintjük. Márpedig a kapaci­tástól függ, hogyan tudjuk a rendelkezésünkre álló pénzt fel­használni. — A kapacitással már eddig is gondok voltak . — Sajnos, voltak. Hogy egye­bet ne mondjak, éppen a ka­pacitáshiány miatt ez idő sze­rint mintegy 450-500 millió fo­rint értékű elmaradt felújítást tartunk nyilván, s «zt idén to­vábbi 71,5 millió növeli. Az ösz- szeg némileg csökkenhet, ahogy szerezni. Terveinknek azonban gyakran valutáris akadályai vannak, így a megvalósítás nem csak rajtunk múlik. A gép- beszerzés azonban mindenkép­pen indokolt, mert a hiányzó munkaerőt csak Így pótolhat­juk s a lakóházkezelési munkát így könnyíthetjük. Hajdú Lászlóval, a PIK fő­mérnökével folytatott beszélge­tésünk a kormányhatározat he­lyi megvalósításával kapcsolat­ban csak néhány elgondolást — és természetesen gondot — vázolt. A feladatok részletekbe menő kidolgozása folyamatban van. H. I. változik a bontások következté­ben . a régi és új házak afá- nya. — Megoldás? — Egyelőre nem látható. Vi­szont talán valamennyi saját erő felszabadulására számít­hatunk a lakosság saját erejű közreműködése révén. Vállalko­zó szellemű bérlőinknek kar­bantartási, felújítási munkák­hoz szívesen rendelkezésre bo csátjuk a szükséges anyagot, esetleg szerszámot, ha a mun­kát maga kívánja elvégezni. — Nagyobb lakbérért jobb és több szolgáltatást — mondja a kormány- határozat. Vcn-e ezzel kapcsolatban valami elképzelése a PIX-nek? — Évente mintegy 28 ezer hi­babejelentéssel fordulnak hoz­zánk a bérlők. Ez a szám ak­kor is nagy, ha figyelembe vesszük, hogy egy része nem tényleges hibára vonatkozik. Várható, hogy a hibabejelen­tések száma növekszik, erre pedig fel kell készülni. A ter­vünk az, hogy gyorsan mozgó szerelőbrigádokat hozunk lét­re a házkezelőségek mellett Ezeket gépkocsival látnánk el, hogy a hiba jellegétől függő­en minél előbb megtehessék a szükséges intézkedéseket. Lehe­tővé kívánjuk tenni saját mun­kavállalóinknak, hogy általunk szervezetten és ellenőrzötten, vállalati szerszámokkal munka­időn túl is vállaljanak munkát, természetesen úgy, hogy a mun­kadíjról nem kell elszámolni. — A házfelügyelői rendszer fej­lesztéséről. Meszesen működnek az úgynevezett takoritóbrigádok. Hogyan váltak be, kiterjesztik-e ezt a rend­szert? — Meszesen kitűnően bevál­tak a brigádok. Egy-egy brigád 4—6 tagból áll és kb. 180 lakást jelentő épületegyüttest látnak el. Az épületekben minden ta­karítási munkát elvégeznek, a házfelügyelő ezek alól mente­sül, s egyéb tevékenységgel le­het megbízni. A takarítói rend­szer kiterjesztésére gondolunk, s legközelebb a belvárosban szervezünk ilyen brigádokat. Üjmecsekalja egyelőre nem sze­repel a terveinkben. — A határozat utal arra, hogy a házkezelési szervezetek egyes felada­tok megoldására társulásokat, közös vállalkozásokat hozhatnak létre. Ilyesmiről van-e szó? Készül a megyei kórház belgyógyászati osztálya Határidő előtt befejezik az első ütemet Ma még ritka hírnek számít, hogy az építők nemhogy határ­időre, de annál is hamarabb el­készülnek egy építkezéssel. A megyei kórház rekonstrukciós munkáinak most folyó ütemével azonban ez a helyzet. A Bara­nya megyei Magas- és Mélyépí­tő Vállalat kollektívája — mint a megyei kórház vezetői lát­ják — valóban szívügyének te­kinti a kórház belosztályának mielőbbi átadását, jól szerve­zett, folyamatos munkát végez, és az első ütemmel — amely­nek átadási határideje csak 1972. május 31. — valószínű­leg már ennek az évnek a vé­gén, vagy a jövő év elején vé­geznek. Festés és mázolás, sze­A népművelő őrnagy Újsághír: Eredményes munkája elismeréséül a művelődésügyi miniszter a Kiváló népművelő kitüntetést adományozta Ybl Ernő őrnagynak. Huszonegy éve katona — és népművelő. így, együtt ma is ritkaság. Két évtizeden át egy- végtében meg talán egyedül­álló. Ybl Ernő őrnagy parancsno­ki irodájában beszélgetünk, fel­felidézve sok mindent, ami eb­ben a két évtizedben történt. Intellektuális arcvonásait für­készve találgatom: vajon mer­ről, honnan jött. Bányász, zsel­lércsaládból? Elmosolyodik. Patinás nevű polgári család­ból, erdélyi MÁV-tisztviselő di­nasztiából származik, harminc esztendeje él Pécsett. Jelesen maturál a Széchenyiben, szü­lei a név és a dédapái ág öröksége révén a Műegyetem­re szánják. Családi okok, szülei betegsége miatt mégsem tanul­hat. Elhatározza: marad a MÁV-tiszti pályán és diákköri szenvedélye, a műkedvelő szín­játszás, a népművelés mellett. Másképp alakult. 1951-ben behívják sorkatonának, három évre. A politikai osztály könyv­tárosa, műkedvelő csoportot vezet. Hadsereg kulturális szem­lék, sikerek — egyszóval „kul- túros” a hadseregben. Életcél­ja, hogy a hadsereg hivatásos népművelője legyen. Ezért vi­szik el tiszti tanfolyamra, avat­ják hadnaggyá. És kilenc éven át egy irodában dolgozik, író­asztalhoz kötve, naponta dél­után ötig ... öt óra után nép­művelő lehet. Társadalmi mun­kában a szomszédos Vasutas Kör kisszínpadát vezeti — amely hamarosan kiváló együttes lett —, s egyidőben a tiszti klub művészeti vezetője. Ez idő tájt alakul ki szoros kapcsolata Pécs szinte valamennyi kulturális ve­zetőjével. S — az ötvenhat utá­ni konszolidáció részeként — ekkor alakul ki Pécsett a mű­velődésügyi szervek, intézmé­nyek és a hadsereg közti össze­fogás, együttműködés. Az, amely a város művelődésében ma is annyira jellemző. Meg­— 18 más társvállalattal elő­készületben van egy olyan bu­dapesti székhelyű társulás szer­vezése, aminek feladatai kö­zött anyag- és gépbeszerzés, főhatóságoktól és tudományos intézetektől való információk szerzése, témavizsgálatok meg­szervezése stb. szerepel. A tár­sulás, amelyet a vállalatok ve­zetőiből alakított igazgatóta­nács irányitana, valamennyi vállalatnak nagyon jó szolgá­latokat tenne. — Milyen műszaki fejlesztés vár­ható? — öt évre 53 millió forintot tesz ki műszaki fejlesztési prog­ramunk. Ennek keretében kü­lönféle gépeket kívánunk be­Készülődés a VI!. kongresszusra Küldöttgyűlés a Pécsváradi hl ÉSZ-nél Decemberben összeül a szö­vetkezeti mozgalom legfőbb tár­sadalmi érdekvédelmi testületé, a fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusa. Az elmúlt öt év eredményeit összegező és az el­következő évek fejlődési irányát megszabó eseményre már hóna­pok óta készülnek Baranya fo­gyasztási, takarék- és lakásszö­vetkezetei. Ezekben a napokban került sor a kongresszust előké­szítő küldöttgyűlésekre, amelyet kedden tartottak Pécsett, Mohá­cson és Pécsváradon. Több mint háromezer szövet­kezeti tag képviseletében 70 kül­dött vett részt a Pécsváradi ÁFÉSZ küldöttgyűlésén. Gresa Lajos igazgatósági elnök vitain­dító beszámolójában ismertette a szövetkezet eredményeit, célja­it, gondjait, örvendetes, hogy az fmsz saját vagyona 25 millió­ra, évenként egymillióval emel­kedett az elmúlt öt évben. Kor­szerűsödött a bolthálózat, s most épül egy városi rangú kisven­déglő. Javultak a dolgozók mun­kakörülményei, növekedett a taglétszám. A kongresszusi irányelveket magukévá téve, vá­lasztékban és kulturáltságban egyaránt magasabb szinten sze­retnék garantálni a jövőben a lakosság áruellátását. Ezt céloz­zák a kongresszus tiszteletére tett vállalások is, amelyeket je­lentős részben már teljesítettek. Egyenletesen emelkedik a kis­kereskedelmi és a vendéglátó­ipari forgalom. Ugyanakkor gon­dot okoz, még mindig kevés a fiatal szövetkezeti tag. Ahhoz, hogy a szükséges új létesítmé­nyeket (boltokat, presszókat, olajkutakat stb.) mielőbb birtok­ba vehesség a falvak lakói, szükség van a tagság segítsé­gére, támogatására. A célrész­jegy-jegyzés, — amely a körzet­ben meglehetősen lassan halad — a tagoknak és a szövetkezet­nek egyaránt hasznot hoz. Fon­tos, hogy a tagok mindinkább érezzék és magatartásukkal is kifejezésre juttassák, ők a gaz­dái a szövetkezetnek. Észrevé­teleik, ötleteik, kezdeményezé­sük révén kedvezően befolyásol­hatják a gazdálkodást, javíthat­ják a vagyonvédelmet. A hozzászólók — köztük, Ja- kabos Zoltánná, a Megyei Ta­nács kereskedelmi osztályának vezetője — hangsúlyozták, a szövetkezet fejlődése megfelelő ütemű, gazdálkodása kiegyensú­lyozott. Kielégítő a közös tulaj­don védelme is, évek óta nem volt kirívó visszaélés a körzet egységeiben. Többen szóltak a célrészjegyek fontos-ágáról, va­lamint azokról az akadályozó tényezőkről is, amelyek jelenleg gátjai az előrejutásnak. Kérték, hogy az akadozó tápellátás és más problémák megoldásához kérjék a kongresszus segítségét a megyei küldöttek. Ezt követően került sor az öt küldött megválasztására, aki a pécsváradi szövetkezetei képvi­seli a megyei küldöttgyűlésen. Befejezésül Gyarmathy Sándor, a MÉSZÖV párttitkára köszön­tötte a küldöttgyűlés résztvevőit és a szocialista munkaverseny­ben elért első félévi eredménye­kért a MÉSZÖV Elnöksége és a KPVDSZ Megye Bizottsága di­csérő oklevelét nyújtotta át a szövetkezet vezetőinek. hívják a legfontosabb városi tanácskozásokra, megbeszélé­sekre, közös feladatok, akciók indulnak. Hol katonafiatalok szerepelnek a városban, hol színészek és műkedvelő együt­tesek a laktanyában. A megalakuló Fegyveres Erők Klubja, amelynek 1962-től a parancsnoka, már nem teljesen zárt intézménytípus, nemcsak a hivatásos állományé. A honvé­delmi nevelésnek is a székháza és ugyanakkor a város sajátos színfoltja is: középponti fekvé­sű területi kulturális intézmé­nye. Sok emlékezetes, országos hírű verseny és rendezvény szín­helye és a többi városi intéz­ménnyel harmonizáló, egyéni arculatú művelődési központ. Ez időszaktól — immár las­san tíz éve — már valóban a hadsereg hivatásos népműve­lője. Belső parancsnoki feladat­körén és honvédelmi nevelő­munka szervezésén túl számos közéleti és népművelői funkciót teljesít ma is. Kezdettől tagja a Megyei Népművelési Tanács­nak. öt évig a TIT hadtudomá­nyi szakosztályának a titkára és ma — a FÉK ideiglenes he­lyén is — a kulturális intézmé­nyek, a közművelődési szervek és a hadsereg nagy társadalmi hasznú kapcsolatain munkálko­dik. Egy kis öniróniával jegyzi meg: — Ez a klub az, amelynek múltja és jövője van. A jelené­ről keveset szólhatunk . . . A Kossuth Lajos utcai helyi­ség, a volt Nemzeti Kaszinó átépítése, korszerűsítése ugyan­is évek óta húzódik. Várhatóan 1973-ban „lép be" ismét. A jö­vő formálásának azonban ez sem akadálya. Hangjából átsüt a katona­ember kötelességtudatán a pé­csi ember lokálpatriotizmusa: — Belső feladatai mellett változatlanul nevelési és terü­leti kulturális feladatokat lát majd el az újjáépült klub. Aho­gyan korábban. A város köz- művelődési térképébe ágyazva Pécs város érdekeit szolgálja majd. Ügy, ahogy azok éppen akkor megkívánják . . . Ybl Ernő huszonegy éve ka­tona — és népművelő. Szavá­ra, okos, előre vivő felszólalá­saira ebben a városban min­denki odafigyel, W, E, relvény felrakás és más belső munkák vannak már csak hátra. Ha pedig az ez év első nap­jaiban kezdett munkát a télen fejezik be, meggyorsul a má­sodik ütem is, hiszen a belső bontási feladatokra, amellyel kezdeni kell, télen sokkal több munkaerőt tudnak majd állí­tani. A ritka örvendetes esemény rendkívül nagyjelentőségű a megye betegellátásának javí­tása szempontjából. Mint tud­juk, a megyei kórház nagysza­bású, hosszabb időre elhúzódó építkezésének keretében jelen­leg a főépület nyugati szár­nyán a belgyógyászati osztályt alakítják át. Százkét ágyas az osztály, ugyanekkora is marad, de lényeges különbségekkel. Mindenekelőtt a régi, több mint tízágyas (16 ágyas is akadt!), kórtermek helyét a korszerűbb, kényelmesebb kis termek fog­lalják el. Az átalakítás után hatágyas kórterem lesz a leg­nagyobb, de kialakítanak egy- és kétágyas szobákat is, ame­lyekben végre el tudják majd helyezni a súlyosabb, vagy ké­nyesebb kezelést igénylő bete­geket. Aki valaha megfordult a régi termekben, akár mint be­teg, akár mint látogató, ponto­san el tudja képzelni, mit je­lent ez majd mind a betegek­nek, mind pedig az ápoló- személyzetnek. Ugyanakkor ki­alakítják azokat a kezelőket, orvosi és nővérszobákat, ame­lyek ma már a korszerű beteg- ellátásban nélkülözhetetlenek. A korábbi szélsőfolyosós rend­szert teljesen átalakítják, a fo­lyosó középen fut majd, s két­oldalt helyezkednek el a ter­mek. Két liftet kap az osztály, átszerelik, illetve kicserélik a víz-, gáz- vilanyvezetékeket, a központi fűtést, teljes födém­cserét hajtanak végre. Mint dr. Bohenszky György, a belgyógyászati osztály veze­tője elmondotta, a betegellá­tás színvonalának emelésében különösen a már említett kiszol­gáló helyiségek jelentenek nagy előrelépést, továbbá két fontos újdonság. Az egyik: az alagsor ban laboratóriumokból, vizs gáló helyiségekből komplett diagnosztikai részleget alaki tanak ki, amely ma már elem követelménye a korszerű bel osztálynak. A másik: létrehoz nak egy coronaria-őrző részle get, ahol a súlyos szívinfarktu sós betegek ellenőrzés alatt tarthatók, külön kezelhetők Ehhez már beszereztek egy nagyértékű francia műszert, egy automatikus őrző- és élesz­tő-berendezést. Az új kórházi osztály műszereit és berende­zéseit egyébként folyamatosan szerzik be, az új bútorok 70 százalékát már raktározták, a hiányzó mennyiséget pedig a Megyei Tanács további támo­gatásával a közeljövőben sike­rül talán beszerezni. A szóbanforgó első ütem a 102 ágyas osztálynak a felét jelenti. Mióta az építkezés folyik, a belgyógyászati osz­tály csak 56 ággyal üzemel, ha viszont elkészül az új szárny, s oda átköltözik az osztály, az akkor belépő új ágylétszám en­nél valamivel magasabb lesz. A második ütemben fejezik be a teljes belgyógyászat felújí­tását, azaz teszik teljessé a 102 ágyas kórházi osztályt. Az épít­kezés teljes idejét három évre tervezték, de ha az építők eb­ben a tempóban folytatják, a végső határidő jelentősen elő­re kerül. így, két részletben dol­gozva, természetesen több ál­dozat hárul az építőkre, hiszen lényegében „ketté kellett vág­ni" az épületet, valamennyi ve­zetéket el kellett kötni, s egyál­talán, úgy kellett a munkát megszervezni, hogy az építke­zés ne zavarja a másik oldalon folyó gyógyító munkát. Annál is dicséretesebb, hogy az épí­tők ebben a kb. 20 milliós mun­kában ilyen gyors előrehala­dást tettek. A teljes képhez tartozik, hogy közben megkezdték már az új, olajtüzelésű kazánház építkezését is, amelyre már égető szükség van. Erre a rend­szerre kapcsolják majd a terü­leten álló valamennyi épület központi fűtését, gőz- és me­legvízellátását, a nagy, köz­ponti mosoda és az egyetem idegklinikájának energiaigé­nyét.

Next

/
Thumbnails
Contents