Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-30 / 230. szám
t 5971. szeptember 30. DUNANTOLI NAPLÓ Megkérdeztük: Miért hiánycikk az élesztő? Hetek óta hiába keresik a vásárlók, nem lehet élesztőt kapni a pécsi és a baranyai boltokban. Filléres, mindennapi cikkről van szó, érthetően, jogosan sérelmezik a háziasszonyok az akadozó ellátást. Az üzletvezetők védekezése elfogadható; — Elegendő mennyiséget rendeltünk, de csak keveset, vagy egyáltalán nem szállít a FŐSZERT. — Valóban jogos a panasz — válaszolta érdeklődésünkre a FŰSZERT áruforgalmi előadója. Augusztus vége óta a szokásos mennyiség 70 százalékát küldi csak az élesztőgyár. Az elosztásnál, a fontossági sorrendnek megfelelően, elsőként a sütőipar igényét elégítjük ki. Néha „lecsípünk" pár kilót, hogy esetenként jusson a lakosságnak is. — Miként kívánják a problémát megoldani? — Levélben, telefonon és személyesen is megkerestük ez ügyben az illetékeseket. A válasz: nem tudnak több élesztőt adni. Mivel javulás nem tapasztalható, a Belkereskedelmi Minisztériumhoz fordultunk segítségért, ahonnan még nem érkezett válasz. Azt persze tudjuk, hogy gondjainkat elsősorban az ipar enyhíthetné. A Budapesti Szeszipari Vállalat élesztő-értékesítési osztályának vezetőjétől, Bonyhádi Józseftől arra kértünk választ, várható-e javulás az ellátásban? — Csak feltételes igennel válaszolhatok. Az élesztőgyár éjjel-nappal — esetenként vasárnap is - teljes kapacitással termel. Ennek ellenére nem tudjuk kielégíteni az igényeket. Evek óta nő a kereslet, egyrészt a sütőüzemek számának növekedése, másrészt az élesztővel készült sütőipari termékek választékának bővülése miatt. Nehézségeink ugyanakkor súlyosak, jelenleg 170 munkaerő hiányzik. — A vásárlók nem méltányolják az üzem belső, szervezési, vagy egyéb problémáit. Alapvető élelmiszeripari termékről lévén szó, a megoldás nem tűr halasztást. — Próbáltunk külföldről behozni élesztőt, az import-tárgyalások azonban nem hoztak eredményt. Átszervezéssel, átcsoportosítással, szakmai változtatásokkal próbáljuk megtermelni az ellátásból hiányzó heti két vagon élesztőt. így, ha az elkövetkező hetekben nem is, de október végére többet tudunk szállítani. A végleges megoldás 1974-re várható, akkorra épül fel többszázmilliós költséggel az új gyár, amelynek tervei most készülnek. — Tudjuk, hogy más megyék helyzete sem sokkal jobb, Baranyában azonban kritikus a hetek óta tartó ellátatlanság. — Annyit ígérhetek, hogy — legalábbis a jövő hétre - a korábban szokásos, igényelt meny- nyiségű élesztőt küldjük Pécsre a FUSZÉRT-nek. Wesztl M. Egy kormányhatározat margójára Meg növekedett leh etőségek — kapacitás nélkül A Minisztertanács fontos és régóta esedékes határozatot hozott a tanácsi lakóházkezelés és -fenntartás fejlesztéséről. Az intézkedések főleg a házkezelési szervezetek tevékenységének korszerűsítését célozzák. Szükség is van erre, hiszen az általuk kezelt közel háromne gyed millió lakás a nemzeti vagyon jelentős részét képezi és ez a tény önmagában is bizonyítja a házkezelési munka korszerűsítésének fontosságát. A határozat egyik alapelve, hogy a nagyobb lakbér ellenében minőségileg jobb és mennyiségileg több szolgáltatást kell nyújtani a lakosságnak, ez pedig a házkezelőségek javítókarbantartó tevékenységének fejlesztését hozza előtérbe. Külön része a határozatnak a házfelügyelői rendszer továbbfejlesztése, amivel kapcsolatban számos sürgős tennivalóra hívja fel a figyelmet. A lakóházfenntartással kapcsolatban a határozat műszaki fejlesztési program kidolgozását írja elő a tanácsoknak a kapacitás növelésére, hiszen lakóházjavításra ebben a tervidőszakban 16 milliárd forint áll rendelkezésre, a házkezelőségek pedig évente mintegy 200 millió forintot fordíthatnak fejlesztési célokra. A kormányhatározatban foglaltak vajon hogyan tükröződnek a pécsi „házigazda”, a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat munkájában? Erről beszélgettünk Hajdú Lászlóval, a PIK főmérnökével. — örülünk, hogy ilyen magas szinten foglalkoztak a házkezelési tevékenységgel — mondta elöljáróban. - Ez azt jelenti, hogy végre helyén van ez a népgazdaságilag is fontos munka. A Pécsett gondjainkra bízott állami vagyon 4,4 milliárd forint értékű és ennek megóvása, gondozása nem kis feladatot ró ránk. Anyagi lehetőségeink most megnőttek, a lakóház-javításokra fordítható pénzeszközeink megkétszereződtek, ami 1975-ig 468 millió forint felhasználását teszi lehetővé. — Milyen elgondolások vonnak a felhasználásra f — Mint mondtam, pénzügyi problémák — előreláthatóan — nem lesznek. Annál több kapacitási problémá, akár a munkaerőt, akár az építési anyagot, akár a gépszerzést tekintjük. Márpedig a kapacitástól függ, hogyan tudjuk a rendelkezésünkre álló pénzt felhasználni. — A kapacitással már eddig is gondok voltak . — Sajnos, voltak. Hogy egyebet ne mondjak, éppen a kapacitáshiány miatt ez idő szerint mintegy 450-500 millió forint értékű elmaradt felújítást tartunk nyilván, s «zt idén további 71,5 millió növeli. Az ösz- szeg némileg csökkenhet, ahogy szerezni. Terveinknek azonban gyakran valutáris akadályai vannak, így a megvalósítás nem csak rajtunk múlik. A gép- beszerzés azonban mindenképpen indokolt, mert a hiányzó munkaerőt csak Így pótolhatjuk s a lakóházkezelési munkát így könnyíthetjük. Hajdú Lászlóval, a PIK főmérnökével folytatott beszélgetésünk a kormányhatározat helyi megvalósításával kapcsolatban csak néhány elgondolást — és természetesen gondot — vázolt. A feladatok részletekbe menő kidolgozása folyamatban van. H. I. változik a bontások következtében . a régi és új házak afá- nya. — Megoldás? — Egyelőre nem látható. Viszont talán valamennyi saját erő felszabadulására számíthatunk a lakosság saját erejű közreműködése révén. Vállalkozó szellemű bérlőinknek karbantartási, felújítási munkákhoz szívesen rendelkezésre bo csátjuk a szükséges anyagot, esetleg szerszámot, ha a munkát maga kívánja elvégezni. — Nagyobb lakbérért jobb és több szolgáltatást — mondja a kormány- határozat. Vcn-e ezzel kapcsolatban valami elképzelése a PIX-nek? — Évente mintegy 28 ezer hibabejelentéssel fordulnak hozzánk a bérlők. Ez a szám akkor is nagy, ha figyelembe vesszük, hogy egy része nem tényleges hibára vonatkozik. Várható, hogy a hibabejelentések száma növekszik, erre pedig fel kell készülni. A tervünk az, hogy gyorsan mozgó szerelőbrigádokat hozunk létre a házkezelőségek mellett Ezeket gépkocsival látnánk el, hogy a hiba jellegétől függően minél előbb megtehessék a szükséges intézkedéseket. Lehetővé kívánjuk tenni saját munkavállalóinknak, hogy általunk szervezetten és ellenőrzötten, vállalati szerszámokkal munkaidőn túl is vállaljanak munkát, természetesen úgy, hogy a munkadíjról nem kell elszámolni. — A házfelügyelői rendszer fejlesztéséről. Meszesen működnek az úgynevezett takoritóbrigádok. Hogyan váltak be, kiterjesztik-e ezt a rendszert? — Meszesen kitűnően beváltak a brigádok. Egy-egy brigád 4—6 tagból áll és kb. 180 lakást jelentő épületegyüttest látnak el. Az épületekben minden takarítási munkát elvégeznek, a házfelügyelő ezek alól mentesül, s egyéb tevékenységgel lehet megbízni. A takarítói rendszer kiterjesztésére gondolunk, s legközelebb a belvárosban szervezünk ilyen brigádokat. Üjmecsekalja egyelőre nem szerepel a terveinkben. — A határozat utal arra, hogy a házkezelési szervezetek egyes feladatok megoldására társulásokat, közös vállalkozásokat hozhatnak létre. Ilyesmiről van-e szó? Készül a megyei kórház belgyógyászati osztálya Határidő előtt befejezik az első ütemet Ma még ritka hírnek számít, hogy az építők nemhogy határidőre, de annál is hamarabb elkészülnek egy építkezéssel. A megyei kórház rekonstrukciós munkáinak most folyó ütemével azonban ez a helyzet. A Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat kollektívája — mint a megyei kórház vezetői látják — valóban szívügyének tekinti a kórház belosztályának mielőbbi átadását, jól szervezett, folyamatos munkát végez, és az első ütemmel — amelynek átadási határideje csak 1972. május 31. — valószínűleg már ennek az évnek a végén, vagy a jövő év elején végeznek. Festés és mázolás, szeA népművelő őrnagy Újsághír: Eredményes munkája elismeréséül a művelődésügyi miniszter a Kiváló népművelő kitüntetést adományozta Ybl Ernő őrnagynak. Huszonegy éve katona — és népművelő. így, együtt ma is ritkaság. Két évtizeden át egy- végtében meg talán egyedülálló. Ybl Ernő őrnagy parancsnoki irodájában beszélgetünk, felfelidézve sok mindent, ami ebben a két évtizedben történt. Intellektuális arcvonásait fürkészve találgatom: vajon merről, honnan jött. Bányász, zsellércsaládból? Elmosolyodik. Patinás nevű polgári családból, erdélyi MÁV-tisztviselő dinasztiából származik, harminc esztendeje él Pécsett. Jelesen maturál a Széchenyiben, szülei a név és a dédapái ág öröksége révén a Műegyetemre szánják. Családi okok, szülei betegsége miatt mégsem tanulhat. Elhatározza: marad a MÁV-tiszti pályán és diákköri szenvedélye, a műkedvelő színjátszás, a népművelés mellett. Másképp alakult. 1951-ben behívják sorkatonának, három évre. A politikai osztály könyvtárosa, műkedvelő csoportot vezet. Hadsereg kulturális szemlék, sikerek — egyszóval „kul- túros” a hadseregben. Életcélja, hogy a hadsereg hivatásos népművelője legyen. Ezért viszik el tiszti tanfolyamra, avatják hadnaggyá. És kilenc éven át egy irodában dolgozik, íróasztalhoz kötve, naponta délután ötig ... öt óra után népművelő lehet. Társadalmi munkában a szomszédos Vasutas Kör kisszínpadát vezeti — amely hamarosan kiváló együttes lett —, s egyidőben a tiszti klub művészeti vezetője. Ez idő tájt alakul ki szoros kapcsolata Pécs szinte valamennyi kulturális vezetőjével. S — az ötvenhat utáni konszolidáció részeként — ekkor alakul ki Pécsett a művelődésügyi szervek, intézmények és a hadsereg közti összefogás, együttműködés. Az, amely a város művelődésében ma is annyira jellemző. Meg— 18 más társvállalattal előkészületben van egy olyan budapesti székhelyű társulás szervezése, aminek feladatai között anyag- és gépbeszerzés, főhatóságoktól és tudományos intézetektől való információk szerzése, témavizsgálatok megszervezése stb. szerepel. A társulás, amelyet a vállalatok vezetőiből alakított igazgatótanács irányitana, valamennyi vállalatnak nagyon jó szolgálatokat tenne. — Milyen műszaki fejlesztés várható? — öt évre 53 millió forintot tesz ki műszaki fejlesztési programunk. Ennek keretében különféle gépeket kívánunk beKészülődés a VI!. kongresszusra Küldöttgyűlés a Pécsváradi hl ÉSZ-nél Decemberben összeül a szövetkezeti mozgalom legfőbb társadalmi érdekvédelmi testületé, a fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusa. Az elmúlt öt év eredményeit összegező és az elkövetkező évek fejlődési irányát megszabó eseményre már hónapok óta készülnek Baranya fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezetei. Ezekben a napokban került sor a kongresszust előkészítő küldöttgyűlésekre, amelyet kedden tartottak Pécsett, Mohácson és Pécsváradon. Több mint háromezer szövetkezeti tag képviseletében 70 küldött vett részt a Pécsváradi ÁFÉSZ küldöttgyűlésén. Gresa Lajos igazgatósági elnök vitaindító beszámolójában ismertette a szövetkezet eredményeit, céljait, gondjait, örvendetes, hogy az fmsz saját vagyona 25 millióra, évenként egymillióval emelkedett az elmúlt öt évben. Korszerűsödött a bolthálózat, s most épül egy városi rangú kisvendéglő. Javultak a dolgozók munkakörülményei, növekedett a taglétszám. A kongresszusi irányelveket magukévá téve, választékban és kulturáltságban egyaránt magasabb szinten szeretnék garantálni a jövőben a lakosság áruellátását. Ezt célozzák a kongresszus tiszteletére tett vállalások is, amelyeket jelentős részben már teljesítettek. Egyenletesen emelkedik a kiskereskedelmi és a vendéglátóipari forgalom. Ugyanakkor gondot okoz, még mindig kevés a fiatal szövetkezeti tag. Ahhoz, hogy a szükséges új létesítményeket (boltokat, presszókat, olajkutakat stb.) mielőbb birtokba vehesség a falvak lakói, szükség van a tagság segítségére, támogatására. A célrészjegy-jegyzés, — amely a körzetben meglehetősen lassan halad — a tagoknak és a szövetkezetnek egyaránt hasznot hoz. Fontos, hogy a tagok mindinkább érezzék és magatartásukkal is kifejezésre juttassák, ők a gazdái a szövetkezetnek. Észrevételeik, ötleteik, kezdeményezésük révén kedvezően befolyásolhatják a gazdálkodást, javíthatják a vagyonvédelmet. A hozzászólók — köztük, Ja- kabos Zoltánná, a Megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője — hangsúlyozták, a szövetkezet fejlődése megfelelő ütemű, gazdálkodása kiegyensúlyozott. Kielégítő a közös tulajdon védelme is, évek óta nem volt kirívó visszaélés a körzet egységeiben. Többen szóltak a célrészjegyek fontos-ágáról, valamint azokról az akadályozó tényezőkről is, amelyek jelenleg gátjai az előrejutásnak. Kérték, hogy az akadozó tápellátás és más problémák megoldásához kérjék a kongresszus segítségét a megyei küldöttek. Ezt követően került sor az öt küldött megválasztására, aki a pécsváradi szövetkezetei képviseli a megyei küldöttgyűlésen. Befejezésül Gyarmathy Sándor, a MÉSZÖV párttitkára köszöntötte a küldöttgyűlés résztvevőit és a szocialista munkaversenyben elért első félévi eredményekért a MÉSZÖV Elnöksége és a KPVDSZ Megye Bizottsága dicsérő oklevelét nyújtotta át a szövetkezet vezetőinek. hívják a legfontosabb városi tanácskozásokra, megbeszélésekre, közös feladatok, akciók indulnak. Hol katonafiatalok szerepelnek a városban, hol színészek és műkedvelő együttesek a laktanyában. A megalakuló Fegyveres Erők Klubja, amelynek 1962-től a parancsnoka, már nem teljesen zárt intézménytípus, nemcsak a hivatásos állományé. A honvédelmi nevelésnek is a székháza és ugyanakkor a város sajátos színfoltja is: középponti fekvésű területi kulturális intézménye. Sok emlékezetes, országos hírű verseny és rendezvény színhelye és a többi városi intézménnyel harmonizáló, egyéni arculatú művelődési központ. Ez időszaktól — immár lassan tíz éve — már valóban a hadsereg hivatásos népművelője. Belső parancsnoki feladatkörén és honvédelmi nevelőmunka szervezésén túl számos közéleti és népművelői funkciót teljesít ma is. Kezdettől tagja a Megyei Népművelési Tanácsnak. öt évig a TIT hadtudományi szakosztályának a titkára és ma — a FÉK ideiglenes helyén is — a kulturális intézmények, a közművelődési szervek és a hadsereg nagy társadalmi hasznú kapcsolatain munkálkodik. Egy kis öniróniával jegyzi meg: — Ez a klub az, amelynek múltja és jövője van. A jelenéről keveset szólhatunk . . . A Kossuth Lajos utcai helyiség, a volt Nemzeti Kaszinó átépítése, korszerűsítése ugyanis évek óta húzódik. Várhatóan 1973-ban „lép be" ismét. A jövő formálásának azonban ez sem akadálya. Hangjából átsüt a katonaember kötelességtudatán a pécsi ember lokálpatriotizmusa: — Belső feladatai mellett változatlanul nevelési és területi kulturális feladatokat lát majd el az újjáépült klub. Ahogyan korábban. A város köz- művelődési térképébe ágyazva Pécs város érdekeit szolgálja majd. Ügy, ahogy azok éppen akkor megkívánják . . . Ybl Ernő huszonegy éve katona — és népművelő. Szavára, okos, előre vivő felszólalásaira ebben a városban mindenki odafigyel, W, E, relvény felrakás és más belső munkák vannak már csak hátra. Ha pedig az ez év első napjaiban kezdett munkát a télen fejezik be, meggyorsul a második ütem is, hiszen a belső bontási feladatokra, amellyel kezdeni kell, télen sokkal több munkaerőt tudnak majd állítani. A ritka örvendetes esemény rendkívül nagyjelentőségű a megye betegellátásának javítása szempontjából. Mint tudjuk, a megyei kórház nagyszabású, hosszabb időre elhúzódó építkezésének keretében jelenleg a főépület nyugati szárnyán a belgyógyászati osztályt alakítják át. Százkét ágyas az osztály, ugyanekkora is marad, de lényeges különbségekkel. Mindenekelőtt a régi, több mint tízágyas (16 ágyas is akadt!), kórtermek helyét a korszerűbb, kényelmesebb kis termek foglalják el. Az átalakítás után hatágyas kórterem lesz a legnagyobb, de kialakítanak egy- és kétágyas szobákat is, amelyekben végre el tudják majd helyezni a súlyosabb, vagy kényesebb kezelést igénylő betegeket. Aki valaha megfordult a régi termekben, akár mint beteg, akár mint látogató, pontosan el tudja képzelni, mit jelent ez majd mind a betegeknek, mind pedig az ápoló- személyzetnek. Ugyanakkor kialakítják azokat a kezelőket, orvosi és nővérszobákat, amelyek ma már a korszerű beteg- ellátásban nélkülözhetetlenek. A korábbi szélsőfolyosós rendszert teljesen átalakítják, a folyosó középen fut majd, s kétoldalt helyezkednek el a termek. Két liftet kap az osztály, átszerelik, illetve kicserélik a víz-, gáz- vilanyvezetékeket, a központi fűtést, teljes födémcserét hajtanak végre. Mint dr. Bohenszky György, a belgyógyászati osztály vezetője elmondotta, a betegellátás színvonalának emelésében különösen a már említett kiszolgáló helyiségek jelentenek nagy előrelépést, továbbá két fontos újdonság. Az egyik: az alagsor ban laboratóriumokból, vizs gáló helyiségekből komplett diagnosztikai részleget alaki tanak ki, amely ma már elem követelménye a korszerű bel osztálynak. A másik: létrehoz nak egy coronaria-őrző részle get, ahol a súlyos szívinfarktu sós betegek ellenőrzés alatt tarthatók, külön kezelhetők Ehhez már beszereztek egy nagyértékű francia műszert, egy automatikus őrző- és élesztő-berendezést. Az új kórházi osztály műszereit és berendezéseit egyébként folyamatosan szerzik be, az új bútorok 70 százalékát már raktározták, a hiányzó mennyiséget pedig a Megyei Tanács további támogatásával a közeljövőben sikerül talán beszerezni. A szóbanforgó első ütem a 102 ágyas osztálynak a felét jelenti. Mióta az építkezés folyik, a belgyógyászati osztály csak 56 ággyal üzemel, ha viszont elkészül az új szárny, s oda átköltözik az osztály, az akkor belépő új ágylétszám ennél valamivel magasabb lesz. A második ütemben fejezik be a teljes belgyógyászat felújítását, azaz teszik teljessé a 102 ágyas kórházi osztályt. Az építkezés teljes idejét három évre tervezték, de ha az építők ebben a tempóban folytatják, a végső határidő jelentősen előre kerül. így, két részletben dolgozva, természetesen több áldozat hárul az építőkre, hiszen lényegében „ketté kellett vágni" az épületet, valamennyi vezetéket el kellett kötni, s egyáltalán, úgy kellett a munkát megszervezni, hogy az építkezés ne zavarja a másik oldalon folyó gyógyító munkát. Annál is dicséretesebb, hogy az építők ebben a kb. 20 milliós munkában ilyen gyors előrehaladást tettek. A teljes képhez tartozik, hogy közben megkezdték már az új, olajtüzelésű kazánház építkezését is, amelyre már égető szükség van. Erre a rendszerre kapcsolják majd a területen álló valamennyi épület központi fűtését, gőz- és melegvízellátását, a nagy, központi mosoda és az egyetem idegklinikájának energiaigényét.