Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-30 / 230. szám

Ara: 80 filial Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló xxviii.évfolyam,230.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971.szeptember30,csütörtök Helyi erőkből Közel húsz falusi művelődési intézmény felépítéséről vagy tervezett felújításáról adtunk hírt a minap. Ezek a tervek ör­Kádár János elvtárs Tolna megyében Losonczi Pál és Fock Jenő látogatása a vadászati világkiállításon vendetesen korszerű, új intéz­ményeket ígérnek. (Itt-ott az or­szágos szabványhoz képest ki­sebb, de kiigazítható eltérések­kel.) Másik jellemzőjük, hogy közös beruházással, illetve a helyi anyagi erőforrások (a ta­nácsi költségvetés, fejlesztési alap; a helyi gazdasági szer­vek: a tsz, az ÁFÉSZ stb. anya­gi hozzájárulása és egyéb erők) összefogásával készülnek el. Mit jelent ez? Ha a korábbi évek gyakorla­tához viszonyítunk, ezek a té­nyek mindenképpen jó tenden­ciákat, fejlődést jeleznek. Isme­retes, hogy Baranya közműve­lődési intézmény-hálózatának több mint a fele mostoha tár­gyi és személyi feltételekkel küszködik. Elavult, korszerűtlen, helyenként állagában is düle- dező művelődési épületek egész sorával találkozhatunk megye- szerte. Felújításukra, vagy új intézmény építésére természete­sen gondoltak már évekkel ez­előtt is. Az esetek többségében azonban elsősorban megyei be­ruházásból, illetve állami támo­gatásból remélték ezt. Az utób­bi két évben azonban mind világosabbá vált, hogy a falu korszerű művelődési otthonait (elsősorban a klubkönyvtárakat) a helyi erőforrások ésszerű, tu­datos koncentrációjával lehet­séges felépíteni vagy felújítani. Vajon alapvető szemléletválto­zásról van szó? Részben erről is. Kétségtele­nül sokat segített ebben az Or­szágos Népművelési Tanács két év előtti fölhívása, a Száz falu - száz könyvtár-akció. A moz­galom ösztönző hatása kétség­telen. Ezt erősítette a költség- vetési keretek és a döntési jo­gok decentralizálása, a közsé­gi tanácsok hatáskörének - és távlati felelősségének - gyara­podása a falu kulturális életé­ben is. Nyilvánvalóvá lett az is, hogy az állami vagy más szer­vek támogatása - ha csurran- cseppen olykor - kizárólag oda irányul, ahol megbízható helyi kezdeményezéssel találkozik. Előbb-utóbb rá kellett jönni, hogy siránkozás helyett célra­vezetőbb a magunk erejével megoldani a magunk problé­máit. Ennek a hatása érezhető a fenti művelődési intézmények esetében is. Felépítésük vagy felújításuk egybeesik, találko­zik a megye művelődési otthon jellegű intézmény-hálózatának 15 éves távlati fejlesztési irány­elveivel is. Ez a korszerű járási művelődési központok, körzeti művelődési házak, s a fejlődő- képes tagközségekben a klub- könyvtárak kialakítására törek­szik: elsősorban helyi erőforrá­sokból. Megvalósításuknál vi­szont két fontos szempont nél­külözhetetlen. Egyfelől ne önkényes helyi elképzelések, hanem a minisz­teri utasítás szabványai alakít­sák ki az épülő helyiségek (klubok, könyvtárak) méreteit. Másfelől: a légvár-emelés nem célravezető. Illuzórikus lenne bárhol is belevágni az építke­zésbe valamennyivel, és „majd a megyei tanács ad hozzá” ... A közművelődési intézmény-há­lózat fejlesztéséhez a meglévő anyagi erők valóságos, meg­alapozott és felelős összefogá­sa szükséges. W. E. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szer­dán látogatásra Tolna megyé­be érkezett. A látogatásra el­kísérte Katona István, az MSZ­MP Központi Bizottságának tag­ja, a KB osztályvezetője. ■ Tolna megye dunaföldvári határán K. Papp József, a Me­gyei Pártbizottság első titkára és Szabópál Antal, a Megyei Tanács elnöke fogadta és üd­vözölte a párt első titkárát, aki ezután társaságukban folytatta útját. Szekszárdon a Megyei Párt- bizottság székháza előtt István József, a pártbizottság párt- alapszervezetének titkára üd­vözölte Kádár Jánost. Az üdvözlés után Kádár Já­nos a megye párt-, tanácsi és tömegszervezeti vezetőivel talál­kozott a pártbizottság tanács­termében. A baráti találkozón K. Papp József a megye hely­zetéről, életéről tájékoztatta a párt első titkárát. Elmondotta, hogy az egykor főleg mező- gazdasági jellegű megye ipari fejlődése meggyorsult. Kádár János köszönetét mon­dott az ismertetésért, majd né­hány időszerű kérdésről szólt. Kádár János délután a pálfai Egyetértés Termelőszövetkezet­be látogatott. A községi mű­velődési háznál a járás és a község párt- és tanácsi vezetői, a termelőszövetkezet vezetői, valamint Dániel Mária, a Tolna megyei 9. választókerület or­szággyűlési képviselője fogadta. Rácz Antal, a község és a tsz párttitkára köszöntötte a ked­ves vendéget, úttörők virág­csokrokat nyújtottak át a párt első titkárának. Ezt követően a művelődési ház tanácstermében Lakos József a termelőszövetke­zet elnöke 'tájékoztatást adott az 1959-ben megalakult közös gazdaság fejlődéséről, mun­kájáról. Az elnök örömét fejezte ki, hogy Kádár János ezúttal má­sodszor jár termelőszövetkeze­tükben. Elmondotta: az 1961- ben tett látogatásakor adott ta­nácsai irányt mutattak a szö­vetkezet fejlődéséhez, az akkori találkozás tapasztalatai azóta is mélyen élnek a tagság emléke­zetében, gyakran hivatkoznak rá. Kádár János maga is szíve­sen emlékezett vissza a tíz év­vel ezelőtti találkozóra a szö­vetkezet tagjaival, örömét fe­jezte ki, hogy újból alkalma nyílt ellátogatni a közös gazdaság­ba, amelynek eredményeiről idő­közben is értesült. Hangsúlyoz­ta: a Központi Bizottság és a kos József a termelőszövetkezet tevékenységéről, a község életé­ről, K. Papp József a megye j helyzetéről és feladatairól be­szélt, majd Kádár János szólt az egybegyűltekhez. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a kormány elnöke szerdán Cseterki Lajos­nak, az Elnöki Tanács titkárá­nak társaságában ellátogatott Felvételünk Szeksiárdon, a megyéi pen {bizottság székhazában készült kormány nem tesz megalapozat­lan, meggondolatlan ígéreteket. A szövetkezet tagsága is tapasz­talhatta, hogy munkájához népi államunk megadja a szükséges és indokolt támogatást. A ter­melőszövetkezet vezetői és tag­jai is állták tíz évvel ezelőtt adott szavukat és jelentős ered­ményeket értek el a gazdálko­dásban, a népgazdasági fel­adatok megoldásának elősegíté­sében. Az eredményes munka természetszerűleg azzal jár, hogy jobban, kulturáltabban él a tagság, szélesedett látóköre. Ezt követően a vendégek megtekintették a termelőszövet­kezet szarvpsmarha- és sertés- tenyészetét. Kádár János este a művelő­dési házban falugyűlésen talál­kozott Pálfa lakóival. A gyűlést Ehl Henrik, a községi tanács el­nöke nyitotta meg, ezután La­Kommunista műszakokat szerveznek a Bü építésén dolgozó Ilonák ünneplőbe öltözött tegnap a 1 BCM tövébe telepített katonai barakkváros. A fegyveres erők napja alkalmából ünnepi csa­patgyűlésen emlékeztek meg a gyár építésében résztvevő pol­gári védelmi katonák a pákoz- di győzelem évfordulójáról, il­letve tirról a hatalmas és ered­ményekben gazdag útról, me­lyet hazánk fegyveres erői, az elmúlt két és fél évtizedben be­jártak. Az ünnepi csapatgyűlé­sen részt vettek a beruházás I vezetői, Beremend és Nagyhar­A szem elöl úgyszólván eldugva, gyönyörű új lakótelep épült Pécsett, a Szőlőskeit szomszédságában, a Szegfű utcában és környékén. Az itieni lakóházak közül is a legszebbek a g jzzsal ellátott, lépcsőzetes épített eme­letes lakások. KA János felvétele sány községek képviselői, a körzet iskoláinak úttörői. Az ünnepi beszédet Nemes István főtiszt tartotta. Sokéves szolgálata s kiemel­kedő munkája elismeréséül Czi- nege Lajos vezérezredes, hon­védelmi miniszter Keresztes Má­tyás főtisztet és Nagy János beosztott tisztet a Haza szol­gálatáért érdeméremmel tün­tette ki. Gábor László sor-sza- kaszvezető, az egység kétszeres Élenjáró katonája, ugyanakkor a KISZ Központi Bizottságától aranykoszorús KISZ-jelvényt ka­pott. A BCM kivitelezői — a 26-os és "31-es Állami Építőipari Vál lalatok, illetve a Betonútépítő és a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat - a 20. fegy­veres erők napja alkalmából számos tisztet, tiszthelyettest, il­letve tisztest és honvédőt része­sítettek jelentős összegű pénz­jutalomban. Somogyvári Gizella, a BCM KISZ-szervezője ünnepi köszön­tőjében elismerését és köszöne­tét fejezte ki a katonáknak az elmúlt három évben végzett munkájáért. A BCM építésének kezdete óta - tehát 1968 tavasza óta —, dolgoznak a katonák a terüle- | ten. Számuk megközelíti az épí­tőipari összlétszám felét, s évi teljesítményük 240 ezer forint - személyenként. Az egység pa­rancsnokai az ünnepi csapat­gyűlés keretében elmondották, hogy a KISZ Vili. kongresszusa tiszteletére új versenymozgalom van az alegységek között ki­bontakozóban. A katonák, il­letve a brigádok konkrét, írá­sos felajánlásokat tesznek. A közeljövőben - az előrehozott határidők tartása érdekében -, kommunista műszakokat tarta­nak a katonák szabadidejük terhére. a vadászati világkiállításra, ahol dr. Dimény Imre mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter és Földes László miniszterhelyet­tes, a vadászati világkiállítás főmegbízottja fogadta a vendé­geket. A vendégeket a kiállítás köz­pontjában tájékoztatták a világ- kiállítás eredményeiről. Losonczi Pál és Fock Jenő ezután Cse­terki Lajos társaságában több pavilont keresett fel. Elkísérte őket dr. Dimény Imre mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz­ter is. A körséta első állomása a központi díszcsarnok volt, ahol megtekintették a rangos nem­zetközi gyűjteményt, majd a Szovjetunió nemzeti kiállítását keresték fel, ahol tanulmányoz­ták a vadgazdálkodás korszerű módszereit és a bemutató gaz­dag trófeaanyagát. A Német Szövetségi Köztársaság kiállítá­sán felkeltették érdeklődésüket a természetvédelmi módszerek. A román nemzeti csarnokban szebbnél szebb prémeket láttak a vendégek, akik a délelőtti program utolsó állomásaként a Német Demokratikus Köztársa­ság pavilonját keresték fel, ahol a vadászattal kapcsolatos mű­vészi alkotások kaptak előkelő helyet. A világkiállítási program kö­vetkező állomása a jugoszláv pavilon volt, itt az aranyérmes trófeákat mutatták be a vendé­geknek. A magyar trófea-bemu­tató teremben dr. Tóth Sándor, a vadászati világkiállítás kor­mányfőmégbízótt-hélyettese adott tájékoztatást a látnivalók­ról. Ezután Etiópia pavilonja kö­vetkezett, majd a lengyel pa­vilonba látogattak el, ahol egyebek között a vilógrekorder farkasbőrt vették szemügyre a sok látnivaló között. A körséta befejező állomásai sorrendben a TIT és az OKISZ kiállítási részlege, majd az in­diai pavilon volt, ahol nagy tetszést arattak a különböző művészi kivitelű vadászati fel­szerelések és régiségek. A sza­badtéri bemutató látnivalói után a körséta az osztrák pavilon megtekintésével ért véget. Koszorúzás a fegyveres erők napja alkalmából A fegyveres erők napja al­kalmából szerdán délelőtt ko- szorúzási ünnepség volt a Hő­sök terén a magyar hősök em­lékművénél. A Himnusz hang­jai után a magyar fegyveres erők nevében Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter, Papp Árpád vezérőr­nagy, a munkásőrség országos parancsnoka és Rácz Sándor rendőr vezérőrnagy, a belügy­miniszter első helyettese helyez­te el az első koszorút. A KISZ Központi Bizottságának képvi­seletében lllisz László, a Köz­ponti Bizottság titkára és De­meter Piroska, a Központi Bi­zottság Intéző Bizottságának tagja koszorúzott. A Budapesten akkreditált katonai és légügyi attasék ko­szorúját Emilian Birlea ezredes, a Román Szocialista Köztársa­ság katonai és légügyi attasé­ja, Franz Rudolf vezérőrnagy, az Osztrák Köztársaság katonai és légügyi attaséja, valamint Han Csői főezredes, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság katonai, tengerészeti és légügyi attaséja helyezte el.

Next

/
Thumbnails
Contents