Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-23 / 224. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ar0''“ Dunántúli napló xxviii.évfolyam,224.«ám Az MSZMP Bárányéi megyei Bizottságának lapja 1971.szeptember23.,csütörtök Ülésezik az országgyűlés Törvény a szövetkezetekről A nyári szünet befejeződésé­vel, két nagyjelentőségű tör­vényjavaslat megtárgyalására ült össze szerdán délelőtt v az országgyűlés. Az első közülük, amelyet a Minisztertanács a legfőbb törvényhozói testület elé terjesztett, a szövetkezetek­ről szóló új, egységes jogsza­bály, a másik — amelyet ma, csütörtökön tárgyalnak a kép­viselők. a leendő ifjúsági tör­vény. Ezenkívül, amint Apró An­tal, az országgyűlés elnöke megnyitójában közölte, két képviselő interpellációt jelentett be. Gazdasági, társadalmi jelentőségük Dr. Korom Mihály, igazság­ügyminiszter expozéjából min­denekelőtt a különböző ágazat- tokban működő szövetkezetek rendkívüli társadalmi és gazda­sági jelentősége csendült ki. Az a tény ugyanis, hogy a me­zőgazdasági tsz-ek több mint egymillió tagot tömörítenék és a teljes mezőgazdasági terme­lés értékének 70 százalékát ad­ják, az ipari szövetkezeteknek negyedmillióra rúg a tagsága, az általános fogyasztási- és ér­tékesítő szövetkezetek pedig több mint másfél millió tagot számlálnak - önmagáért be­szél. Egyszerű számítás elég te­hát annak megállapításához — amit felszólalásában éppen egy állami ipari személyiség, Ko­vács Sándor képviselő hangsú­lyozott -, hogy gyakorlatilag nálunk minden harmadik mun­kavállaló szövetkezetekben te­vékenykedik. Különösen sok a nődolgozó a szövetkezetekben, éppen a termelőmunkát végzők között. A szövetkezeti életben való részvételük így, amint Fehér La­jos, miniszterelnök-helyettes hozzászólásában megállapítot­ta, alapvető fontosságú. Ezért is lényeges, hogy a nőbizott­ságokat már a legtöbb szövet­kezetben megválasztották. De nemcsak a tagság száma, hanem a tevékenységek jellege is fémjelzi a szövetkezeteket. Az élelmiszergazdaságban be­töltött szerepükre mór céloz­tunk, az igazságügyminiszter azonban más idevágó adatokat is felsorolt. Ezek szerint az ipa­ri szövetkezetek az iparcikkek 16 százalékát, az építőszövet­kezetek a szocialista szektor ál­tal épített lakásoknak pedig nem kevesebb, mint 22 száza­lékát adják, a kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalomban pedig harmadrészben, a közsé­gek nagyrészében pedig teljes egészében részesednek a szö­vetkezetek És mind nagyobb fontosságra tesznek szert a ta­karékszövetkezetek, a lakás- fenntartó, sőt hamarosan a la­kásépítő szövetkezetek is, sőt — mint dr. Molnár Frigyes, a SZ'ÖVOSZ elnöke megemlítette -, még olyan társulások is, mint a garázsépítő, avagy a kiskert-szövetkezetek. Ami a tevékenységet illeti, igen lényeges, hogy napjaink­ban ismét mind nagyobb szük­ség van kis- és középüzemek­re. Ebben a vonatkozásban pe­dig — Radnóti László ktsz-elnök, Somogy megyei képviselő be­szélt erről - különösen nagy feladat hárul a szövetkezeti ipa rra. Azonos megítélés Az új törvényjavaslatot ter­mészetesen alapjában véve mégiscsak a gazdaságirányí­tási rendszer reformja, vala­mint a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének követel­ménye készítette elő. Az igaz­ságügyminiszter részletesen ele­mezte ezt a folyamatot, amely­nek során a szövetkezetek mind jobban, és intézményesebben illeszkednek be a népgazdaság rendszerébe és szolgálják az általános szocia!ifto fejlődést. Ezzel kapcsolatban természete­sen a párt szövetkezeti politi­kájának elvei ösztönöztek első­sorban, amennyiben nyilván­valóvá tettek, hogy a szövet­kezetek nálunk nem átmeneti társadalmi-gazdasági alakula­tok, hanem hosszútávon, a szo­cializmus teljes felépítésének folyamán át látják el hasznos szolgálatukat. Erre épült a jogi szabályozás is, amelyet ugyancsak körvo­nalazott dr. Korom Mihály. Kü­lönösen lényeges ilyen értelem­ben, hogy a szövetkezeteket az állami vállalatokkal azonos fel­tételek mellett működő egysé­geknek kell tekinteni, valamint, hogy a két tulajdonforma, már­mint az állami és a szövetke­zeti, azonos jogi megítélés alá essék. Nem véletlen tehát, hogy a felszólalásokban mind többet lehetett hallani olyan megfo­galmazást: a szövetkezetek, mint vállalatok, ami meg is felel a törvény szellemének. Mélyrehatóan elemezte eze­ket az összefüggéseket Fehér Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese. Különösen hangsú­lyozva az önkormányzat és a belső demokrácia szoros össze­tartozását. Az önállóság azon­ban alapos ellenőrző-munkát feltételez, belső erőkkel és kül­sőkkel, a szövetségek által lét­rehozott, revizori irodák segítsé­gével. Az alapos ellenőrzés, a megelőzésnek, illetve az esetle­ges törvénytelenségek felfedé­sének legfőbb eszköze, hangsú­lyozta a miniszterelnök-helyet­tes. Ezek a kérdések fölvetik az alá-, illetőleg a fölérendeltség problémáját, amellyel kapcso­latban Fehér Lajos határozottan kijelentette: a tagszövetkezetek nem alárendeltjei az érdekkép­viseleti szerveknek, a szövetsé­geknek, ellenkezőleg ők ala­kítják, és választják meg őket, tehát ez határozza meg viszo­nyukat. Az állami vállalatokkal folytatott együttműködésben pe­dig csakis egyenjogúságról le­het szó. Ami pedig a felügyele­tet illeti — dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke különösen hangsúlyozta ezt — azt a ta­nácstörvény is rendezte már, a jelenlegi javaslat pedig eleve kizárja az illetéktelen beavat­kozást. „Nyitott tagság“ A különböző fajta szövetkeze­tek, valamint más helyi vállala­tok, együttműködésének fejlesz­tése terén azonban még sok a tennivaló. Radnóti László, So­mogy megyei képviselő ezzel kapcsolatban főképpen az esz­közök együttes jobb kihaszná­lásának, a beruházások és a fejlesztés összehangolásának fontosságára és nagy lehetősé­geire hívta fel a figyelmet. Egyébként a szövetkezetek jó­része dinamikusan fejlődik, csak éppen, amint a képviselő meg­jegyezte, a legéletképesebbek nemegyszer nehézségekkel küsz­ködnek, mert saját alapjaikat, pénzügyi forrósaikat teljesen kimeríti a nagyarányú fejlesz­tési szükséglet. Éppen ezért a (Folytatás a 3. oldalon) Losonczi — Podgornij találkozó Nyikolaj Podgornij, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének elnöke szerdán délután fogadta Losonczi Pált, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnökét, aki a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságban tett látogatásáról haza­térőben érkezett a szovjet fővá­rosba. A szívélyes légkörben eltelt találkozón Nyikolaj Podgornij és Losonczi Pál hosszas baráti eszmecserét folytatott egymás­sal. Belgrádba érkezett Leonyid Brezsnyev Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szerdán délelőtt Joszip Broz Titonak, a JKSZ el­nökének, Jugoszlávia köztársa­sági elnökének meghívására négynapos nemhivatalos, bará­ti látogatásra Belgrádba érke­zett. Brezsnyevet és kíséretét a jugoszláv főváros repülőterén Tito elnök, valamint a jugoszláv párt és állam más vezető sze­mélyiségei: E. Kardelj, K. Crven- kovszki, M. Todorovics, N. Diz- darevics, K. Gligorov, Sz. Do- lanc, D. Bijedics, M. Tepavac, V. Micsunovics, M. Pesics és más személyiségek fogadták. A Felvételünk o parlament üléstermében készült, jobbról balra: Kádár János, Komócsin Zoltán és Gáspár Sándor Ünnepség a FEK-ben A barátság okmánya Tegnap délután bensőséges ünnepséget tartottak Pécsett a Fegyveres Erők Klubjában. Az MSZBT tagcsoport-tagságot el­ismerő oklevél átadó rendez­vényre került sor a klub tanács­termében. Az elnöki tisztet betöltő Raj­nai József, a Megyei Pártbizott­ság Propaganda és Művelődési osztályának vezetője köszöntötte G. O. Koroljovot, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének el­ső titkárát, Nagy Máriát, az MSZBT főtitkárát, Novics Jánost, a Megyei Pártbizottság titkárát, valamint az MSZBT baranyai tagcsoportjainak elnökeit, az üzemek párttitkárait, gazdasági vezetőit, továbbá a járások és városok képviselőit. Rajnai József köszöntője után Nagy Mária, az MSZBT főtitkára szólott. Elmondta, hogy a Lenin Kohászati Művek felhívását kö­vetően sorra alakultak az MSZBT tagcsoportok hazánk­ban. Számuk ma már megha­ladja a háromszázat. A magyar —szovjet barátság ápolói to­vábbra is végzik nemes felada­tukat mind az üzemekben, mind az intézményekben, de a termelőszövetkezetekben, minisz­tériumokban és az egyeteme­ken is munkálkodnak és ter­jesztik a szovjet tudomány, kul­túra, technika és a művészet eredményeit, tovább mélyítik a két nép közötti barátság gon­dolatát. Nagy Mária beszédének to­vábbi részében vázolta a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság elnökségének további program­ját, melyet a novemberben sor­Nagy Mdrla, az MSZBT főtitkára ünnepi beszédét mondja rákerülő kongresszus megerősít, illetve megjelöli a továbbfej­lesztés irányát, s a munka mód­szerét. Az MSZBT főtitkára a barát­ság okmányát, a tagságot meg­erősítő okmányt átnyújtotta a Mecseki Szénbányák Újhegyi Bányaüzem, a komlói Gagarin úti Általános Iskola, a Bolyi Állami Gazdaság központi iro­dája, a zádori Petőfi és a szentdénesi Egyetértés Termelő- szövetkezet, a Baranya megyei Tanács VB Sásdi járási Hivatala apparátusa, a Pécsi Pannónia Sörgyár, a Bolyi Állami Gazda­ság Gépjavító üzeme, a Pécsi Építőipari Szövetkezet, a sásdi ÁFÉSZ és a beremendi Dózsa Termelőszövetkezet képviselői­nek. Három komlói üzem: a Kos- suth-bánya, a Zobák-bánya és Carbon Vállalat tagcsoportja az oklevelet már egy korábbi idő­ben átvette. Az MSZBT tagcsoportok szá­ma Baranyában tizennégy. A tegnapi ünnepségen az ok­levelet átvevő tagcsoportok ne­vében Steiner László, a Szén­bányák dolgozója mondott kö­szönő szavakat. Felszólalt az ünnepségen G. O. Koroljov, követségi első tit­kár is. Magyar nyelven köszön­tötte a résztvevőket, majd ki­fejtette, hogy a magyar és szovjet nép továbbra is gyü­mölcsözően együttműködve használja fel hazája és népe javára a tudomány, a technika, a kultúra eredményeit. Méltatta a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság testvéri kapcso­latát, majd további munkasike­reket kívánt. Az oklevélátadó ünnepség Rajnai József zárszavával feje­ződött be. repülőtéren Joszip Broz Tito és Leonyid Brezsnyev mondott be­szédet. — Különös megelégedéssel üdvözlöm önt Brezsnyev elvtárs és a többi szovjet elvtársat Ju­goszlávia népei és a saját ne­vemben és kellemes tartózkodást kívánok körünkben — mondot­ta üdvözlő beszédében Joszip Broz Tito. — Látogatását országunkban úgy értelmezzük, hogy kölcsö­nösen erősíteni és bővíteni kí­vánjuk országaink együttműkö­dését és kapcsolatainkat. Meg­győződésem, hogy mostani megbeszéléseink is újabb hoz­zájárulást jelentenek majd az országainknak az egyenjogúsá­gon és kölcsönös megbecsülé­sen alapuló együttműködése fejlesztéséhez. Találkozásunk al­kalmat nyújt majd arra is, hogy kicseréljük véleményeinket az időszerű nemzetközi kérdések­ről, amelyek a nemzetközi kap­csolatokat nehezítik, de ame­lyek megoldásában, természete­sen, országaink is érdekeltek. Tisztelt Brezsnyev elvtárs! Bár rövid időt tölt majd környeze­tünkben, meggyőződésem, al­kalma lesz érezni azt az őszinte barátságot, amelyet Jugoszlá­via népei táplálnak a Szovjet­unió népei iránt, valamint azt az őszinte kívánságot is, hogy országaink népei és kormányai jó viszonyban éljenek egymás­sal. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra köszönetét mondott a meleg fogadtatásért. Az SZKP Közpon­ti Bizottsága nevében, a szov­jet kormány és az egész szovjet nép nevében melegen üdvözölte és a legjobb kívánságait fejezte ki a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének és a testvéri Ju­goszlávia minden állampolgá­rának. „Minden látogatás a vendég- szerető jugoszláv földön min­denkor kellemes és jelentős ese­mény számunkra. Beszélgetni fogunk barátainkkal, találkozni fogunk a kommunistákkal, a ba. ráti szocialista ország dolgozói­val” — mondotta Brezsnyev, majd így folytatta: — Joszip Broz Tito elvtárs meghívására érkeztünk ide, hogy megvitassunk számos fon­tos kérdést. Ezek a kérdések különbözőek. Egyesek érintik a szovjet—jugoszláv kapcsolatok helyzetének és továbbfejleszté­sének kérdéseit, beleértve a pártközi kapcsolatok fejlesztő- sét. Mások a nemzetközi szín- téren kialakult helyzettel, a nemzetközi élet időszerű ese­ményeivel, az imperializmus és a reakció agresszív erői ellen, a békéért és a népek biztonsá- góért vívott harcban ránk há­ruló feladatokkal kapcsolato­sak. Nem először találkozunk Tito elvtárssal és Jugoszlávia más vezetőivel. E találkozók tapasz­talatai alátámasztják: szüksé­gesek. és hasznosak közvetlen kapcsolataink. Meggyőződé­sünk, hogy a jelenlegi véle­ménycsere is hozzájárul majd a szovjet és a jugoszláv népek barátságának és sokoldalú együttműködésének további erő­sítéséhez. Az üdvözlő beszédek elhang­zása, a kölcsönös bemutatko­zások és a díszszózadi szemle után Joszip Broz Tito és Leonyid Brezsnyev nyitott gépkocsiban hagyta el a repülőteret és a belgrádiak tízezreinek szívélyes, meleg üdvözlése mellett végig­hajtatott a Dedinyeig vezető fő útvonalakon. A dedinyei palotában történt rövid tartózkodás után Leonyid Brezsnyev és kísérete elindult az Avalára, az ismeretlen kato­na sírjának megkoszorúzására.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents