Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-22 / 223. szám
6 DUNANTCL NAPLÓ 1971. szeptember 22. «MG ELET Magyarország és a Közös Piac A társaság hírei összeállították a második félévi és a jövő év első felének munkaprogramját o Magyar Közgazdasági Társaság megyei csoportja legutóbbi vezetőségi ülésén. A csoport ez évi legnagyobb eseményére október 22-én kerül sor, amikor újraválasztják a vezetőséget. Ezen a napon az elképzelések szerint Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tart előadást. A szeptember és október havi előadások: Fiatal Közgazdák Klubja. Szeptember: Aktuális gazdaságpolitikai kérdések — dr. Nagy József, a Megyei Párt- bizottság titkára, a csoport elnöke. Október: Eszmecsere a Közgazdaságtudományi Egyetem Pécsi Kihelyezett Tagozatának hallgatói és a fiatal közgazdák között. A számítástechnika kialakulása és fejlődése — Bajusz Balázs SZOV osztályvezető. Szövetkezeti szekció: Szeptember: Hogyan segíti a termelőszövetkezeti munka hatékonyságának növelését az élelmiszeripari kooperáció? — Éber Imre, a szentlőrinci tsz elnöke ismerteti a MECSEKTEJ társulás tevékenységét és az eddigi tapasztalatokat. Október: A zöldségtermesztés gazdaságosságának problémái — előadás és konzultáció, minisztériumi előadóval. Mezőgazdasági szakbizottság: Október 7-én: Gazdasági irányítás és anyagi érdekeltség a mezőgazdaságban — dr. László János, a közgazdasági tudományok doktora, egyetemi tanár. Statisztikai szakbizottság: Október 14—16: A II. Magyar ÁKM (Ágazati Kapcsolatok Mérlege) Konferencia Siklóson. Gazdasági Szakemberek Klubja: Október: Ozemlátogatással egybekötött tapasztalatcsere a Pannónia Sörgyár új palackozó üzemében. Kereskedelmi szekció: Október: A vállalati belső mechanizmus korszerűsítése — dr. Gitta Imre, a pécsi Centrum Áruház főkönyvelője. A kereskedelempolitika időszerű kérdései — minisztériumi előadó. Ipari munkabizottság: Október: A vállalati szervezet, Információrendszer számviteli szerepe az új mechaniznTunban — Marcsányi Zoltán, a Köny- nyűipari Minisztérium osztály- vezetője. Magyarország jelentős kereskedelmi forgalmat bonyolít le a Közös Piac tagországaival. Hogyan látjuk ennek a kereskedelemnek a jövőjét? A kérdésről, annak kapcsán, hogy az év első felében erősen pasz- szív volt a külkereskedelem árumérlege, csökkent a kivitel a dollár elszámolásban, egy nemrégi sajtótájékoztatón dr. Bíró József külkereskedelmi miniszterünk is kifejtette véleményét. Zárt típusú integráció / Mindenekelőtt az integráció előtérbe kerüléséről kell beszélnünk. A gazdasági integrációs folyamat gyökerei ahhoz az objektív törvényszerűséghez nyúlnak vissza, hogy a megnövekedett termelőerőknek nagyobb felvevőpiacra van szükségük. A Közös Piacot megalapító európai tőkés országokat is az a szándék vezette, hogy a szűk nemzeti határokon túlnőtt termelőerők és a nemzeti piacok keretei közötti ellentmondást feloldva, nagyobb felvevőpiacot teremtsenek és egyben növeljék nemzetgazdaságaik versenyképességét más fejlett gazdaságokkal szemben. A Közös Piac sajátos, zárt típusú integráció: zárt jellege abban nyilvánul meg, hogy a tagjai közötti kereskedelmi akadályok megszüntetésével egyidejűleg, a kívülálló országokból származó importot különböző eszközökkel nehezítsék. A Közös Piac megzavarta az európai országok hagyományos gazdasági kapcsolatait. A rajta kívül álló európai tőkés országok közül Anglia, Dánia, Norvégia és Írország e probléma megoldását abban látja, hogy belépjen a Közös Piacba; a | semleges európai országok pe- I dig abban, hogy valamiféle (ffeferenciális rendezésben egyezzenek meg vele. Mindez arra vezet, hogy Európában olyan újfajta kereskedelempolitikai egység jönne létre, melyen kívül csupán a szocialista országok állnának. A kedvezményezett rendszerben a vámok és egyéb kereskedelmi akadályok megszüntetése, illetve csökkentése révén a munkamegosztás gyorsan fejlődne, míg a szocialista országok versenyhelyzete a nyugat-európai piacokon jelentősen romlana. TISZTA GYAPJÚ ES SZINTETIKUS FÉRFI RUHASZÖVETEK I Sima és Sottis (150 széles) női ruhaszövetek 30—50 SZÁZALÉKOS LEÉRTÉKELT ÁRON kaphatók a PÉCSI ÁFÉSZ • ruházati boltjában. Hal tér 5. szám. Egy ilyen helyzet kétségtelenül negatívan befolyásolná a keletnyugati gazdasági kapcsolatokat, illetve az összeurópai gazdasági együttműködést. A diszkrimináció ellen Magyarország álláspontja szerint Európa népeinek biztonságát, jólétét mindenképpen az összeurópai gazdasági együttműködés minél nagyobb mérvű kibontakozása segíti elő és semmi esetre sem Európa elkülönült gazdasági tömbökre szakadása. Nagy jelentőséget tulajdonítunk az egymástól eltérő gazdasági-társadalmi rendszerű országok közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének. A világméretű és ezen belül az összeurópai gazdasági / kapcsolatok bővítése, amellett, hogy a nemzetközi munkamegosztásban rejlő tartalékok kölcsönösen előnyös kiaknázását szolgálja, egyben a békés egymás mellett élés politikájának is egyik legfontosabb eszköze. Mire törekszik Magyarország a Közös Piaccpl való kereskedelmi kapcsolatokban? Elsősorban arra, hogy az exportunk fejlesztését és biztonságát elősegítő kereskedelmi-gazdasági megállapodások létrehozásával a velünk szembeni diszkrimináció még meglévő elemeit megszüntessék. A fejlett tőkés országokba irányuló kivitelünknek — a korábbi erőfeszítések eredményeként — ma mór mintegy egyharmadára alkalmaznak csak a partnerok kereskedelmi korlátozásokat. Ezen kívül a tőkés export 26 százalékát érinti a Közös Piac agrárrendtartása, amely szigorúan nézve ugyan mennyiségi korlátozás, de annál időnként súlyosabb kihatású korlátozást jelent. A cél a diszkriminatív mennyiségi korlátozások megszüntetése, tehát annak elérése, hogy exportunkat ugyanolyan elbánásban részesítsék, mint bármelyik tőkés ország szállításait. Figyeljük Angliát Több hosszúlejáratú megállapodás — Franciaországgal, Olaszországgal és az NSZK-val — ma már előirányozza a diszkriminatív korlátozások 1974. végéig történő megszüntetését. Soronkövetkező új hosszúlejáratú megállapodásainkban partnereink részéről hasonló kötelezettségvállalásra törekszünk. Nagy figyelemmel kísérjük Anglia közös piaci belépését, az arra irányuló tárgyalásait, mert Magyarország úgy ítéli meg, hogy amennyiben a belépésre sor kerül, az a jelenleg kedvezően fejlődő kétoldalú kapcsolatainkat zavarni fogja és azok fejlődésére hátrányos következményekkel jár. Hogy csak egy körülményt említsünk, Anglia belépése esetén a Közös Piac tagországai vámmentesen szállíthatnak áruikat az angol piacra, az integráción kívül maradó EFTA-országok pedig — amennyiben a Közös Piaccal előirányzott preferen- ciális megállapodásaik lét-e- jönnének - ugyancsak vámmentesen, vagy lényeges vám- kedvezménnyel exportálhatnának. A magyar exportot azonban a vámok teljes egészében sújtanák, így kivitelünk versenyképessége omlana. Fokozottan érvényesülnének a hátrányos következmények a mezőgazdasági szállításoknál, hiszen a csatlakozás esetén az angol piacon is a Közös Piac szélsőségesen protekcionista agrárimport szabályozásába ütköznénk. Magyarország a diszkriminációtól mentes órucsereforgalmi kapcsolatok mellett az együttműködés korszerűbb formáinak kibontakoztatására törekszik. Ilyen elsősorban a magyar vállalatok és a külföldi cégek közötti ipari, műszaki kooperáció. Ezeket a kooperációkat hatósági oldalról is elősegítik, szorgalmazva olyan megállapodások kötését, melyben a szerződő országok a kooperációs szállításokra kölcsönösen speciális kedvezményeket nyújtanak, s vegyesbizottságok létesítésével, szerződéssel' elősegítik mind több kooperáció létrejöttét. Amiben több munka van A magyar vállalatokon a sor, hogy ezeket a kereteket megtöltsék tartalommal. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a nemzetközi kereskedelem hosszútávú tendenciája a gépek és ipari késztermékek cseréjének — az anyagok és az élelmiszerek cseréjénél — gyorsabb ütemű növekedése. A fejlett tőkés országokba irányuló kivitelünkben azonban a gépek és ipari késztermékek részesedése alig 20 százalék; a 40 százalékos mezőgazdasági és élelmiszer szállításainkban pedig ugyancsak alacsony a feldolgozott áruk aránya. Át kell tehát alakítani export- struktúránkat. Amelyik termekben több munka van, azt nagyobb sikerrel vihetjük a piacra. Gyors reagálás, rövid határidők, kiváló minőségű áru, versenyképes ár. Nagyjából ezek azok a tulajdonságok, melyeknek birtokában helyt állhatunk a világpiacon és fokozhatjuk kereskedelmünket a Közös Piaccal. A valutaközpontok eltolódása USA EWG Vége a dollárnak, mint nemzetközi vezető valutának. Kötelezd aranyra beváltásának visszaállítására csak akkor lehetne gondolni, . ha olcsóbb lenne, vagyis, ha leértékelnék. Ábránk az USA é* az Európai Gazdasági Közösség (EWG) valutatartalékainak alakulását mutatja milliárd dollárban 1955 és 1971 között. Az idei év derekára az USA valutatartaléka 10,9 millárd dollárra zsugorodott, mig az EWG tartalékai 33,6 milliárd dollárra rúgnak. Világgazdasági figyelő Számítástechnikai szakemberképzés Közismert gondunk: nagy a hiány a számítógépes szakemberekből. Egy magyar elektronikus számítógépre körülbelül 25—28 szakember jut a kívánatos (a gép nagyságától függő) 40—80 helyett. Vidéken talán nem is a gépeket kiszolgáló szakemberekben van a legnagyobb hiány, hanem a vállalati számítógépes és szervezési ismeretekkel rendelkezőkben, nélkülük ugyanis egy bérmunkairoda emberei nem, vagy csak nagyon nehezen boldogulnak. Nos, az idei évtől kezdve már nagyobb léptekkel haladunk előre a szakemberképzésben. Amerikai cég tanfolyama Nyár végén érkezett vissza a Központi Statisztikai Hivatal Számítástechnikai Oktató Központjába, a SZAMOK-ba a Frankfurtban tanuló számítás- technikai oktatók utolsó csoportja is. A 42 fiatal szakemPécsett két tanfolyamot indít a SZÁMOK bér a nyáron Frankfurt am Main-ban az amerikai Control DATA cég tanfolyamát végezte. A világ egyik legnagyobb számítástechnikai mammutvállala- tától a SZÁMOK hét évre szóló oktatási licencet vásárolt. A Control DATA vállalata a hazai oktatógárda egy részének kiképzését. valamint azt, hogy hét éven keresztül a rohamosan fejlődő számítástechnika oktatásának valamennyi új jegyzetét és segédeszközét átadja magyar partnerének. A számítástechnikai szakemberek alapképző, valamint továbbképző speciális témájú tanfolyamait az elmúlt tanévben több mint hétezren látogatták, kétszer annyian, mint 1969 —1970-ben. A tanév során a különböző képesítést nyújtó tanfolyamokon több mint ötezren szereztek oklevelet. Az új tanév oklevelet adó 'tanfolyamaira csupán a fővárosból ötezren jelentkeztek. Mivel az új tanévben az ország hat vidéki nagyvárosában, Győrött, Debrecenben, Szegeden, Miskolcon, Szolnokon és Pécsett indul meg a számítástechnikai szakemberek képzése, a hallgatók számának újabb jelentős emelkedésére lehet számítani. Az oklevelet adó tanfolyamokra jelentkezők felvételi vizsgát tesznek, melynek mércéjét az idén jelentősen megemelik. Diplomamunkát kell készíteni Pécsett, a Technika Házában a múlt héten tartották meg a felvételi vizsgákat — teszteket. A felvételizők három megyéből, Somogybái, Tolnából és Baranyából jelentkeztek. Főként középszintű, számviteli és műszaki munkakörökben dolgozó vállalatvezetők. A teszteket most értékelik ki. A SZAMOK két tanfolyamot indít Pécsett; folyamatszervezőit, ennek középiskolai végzettség, és rendszerszervezői tanfolyamot, amelynek főiskolai vagy egyetemi végzettség az előfeltétele. Az előbbi 2, az utóbbi 3 éves, a tanfolyamok létszáma 45, illetve 30 fő. A hallgatók számára hetente egyszer tartanak előadásokat az Orvostudományi Egyetemtől bérelt előadótermekben. Az előadók zömmel pécsi szakemberek. A tanfolyamok tananyaga hamarosan elhagyja a nyomdát. Tanévkezdés: október első felében. A hallgatók valamennyi tantárgyból záróvizsgát tesznek, a maguk választotta témából diplomamunkát készítenek, melynek megvédése után diplomát kapnak. Az így nyert szakképzettség alkalmassá teszi őket a gazdasági és egyéb szervezet hatékony működését biztosító számítógépes döntési és információrendszer tervezésére és szervezésér«. Nixon nem akarja lebegtetni elnökválasztási esélyeit Régóta rosszul működött a nyugati világ valutarendszere. Az amerikai pénzügyi körök elemzése szerint a vezető nyugat-európai országok és Japán hosszú idő óta szándékosan tartottak fenn devizájuk nem reális, a dollárhoz kepest a tényleges értéknél alacsonyabban tartott árfolyamszintjét. Ezzel — amerikai vélemény szerint — az volt a céljuk, hogy megkönnyítsék exportáruik számára a versenyfeltételeket a nemzetközi és mindenekelőtt az amerikai piacon. A washingtoni szakértők számára „dramatizálta" a helyzetet, hogy az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlege, amely 1893 óta mindig felesleggel zárult, 1971-ben azonban deficitet mutatott és valószínű, hogy ez a deficit év végéig megmarad. A bomba Nixon „gazdasági csomagtervének’’ közzétételével robbant. Az USA —, hogy partnereit nemzeti valutájuk felértékelésére kényszerítse és megdrágítsa ezeknek az országoknak az exportját, megjavítva a maga áruinak nemzetközi versenyfeltételeit — elvágta a dollár és az arany közti köteléket és 10 százalékos különadót vetett ki mindennemű importra. Nixon bejelentését követően kirobbant a valutaháború. Az USA partnerei tiltakoztak, követelték a 10 százalékos importadó eltörlését és a dollár leértékelését, de az USA hajthatatlan maradt, s végül is ők voltak kénytelenek engedni. Az NSZK már korábban bejelentette: szabadon „lebegteti” a márka árfolyamát, s három hónapos lebegés után a márka a dollárhoz viszonyítva 7 százalékkal ér többet a hivatalos árfolyamnál. A nyugat-európai országok, a makacskodó Francia- ország kivételével, sorra beadták derekukat, s végül Japán is úgy döntött, lebegteti a yen árfolyamát. Mindez egyenértékű a felértékeléssel. Közben megkezdődött az út- I keresés, a tőkés országok meg- i próbálják kialakítani közös ál- i láspontjukat a valutarendszer I valamiféle átfogó reformja te- j kintetében. A múlt héten Lon- J donban összeültek a Tízek. A i vezető tőkés pénzügyi hatalmak találkozója teljes kudarcba fulladt. Tisztázódtak az álláspontok, s kiderült, az USA és kilenc partnere között a szakadék nagyobb, mint képzelték. Washington szemmel láthatóan úgy érzi, hogy az erő helyzetéből tárgyalhat, Nixon csomagtervének egyetlen részletét sem hajlandó alku tárgyává tenni és partnereitől teljes behódolást követel. Ebben a helyzetben nemigen várható eredmény a Nemzetközi Valuta Alap washingtoni közgyűlésétől sem. Fel kell készülni arra, hogy a valutaválság hosszú ideig elhúzódik. Nos, dióhéjban ennyi a valutaháború története. De miért is követelik az amerikaiak a nyugati világ teherviselésének újraelosztását? Eddig az USA hajlandó volt a vezető szereppel járó terheket viselni, most azonban Nixon elnök kijelentette, a jövőben Amerika saját nemzeti érdekeit részesíti elsőbbségben. Miért a fordulat? Az okokat boncolgatva a Financial Times cikkét idézzük. Az amerikai felfogásban bekövetkezett változást előre vetítették a vietnami háború súlyos gondjai, az országban saját problémái felé fordulása, valamint az amerikai vezetők ismételt nyilatkozatai az USA szövetségeseinek kötelezettségeiről, Amerika mindinkább befelé tekint és gazdasági céljainak elérésében mind kevésbé hagyja magát külső politikai megfontolásoktól befolyásolni. A lap szerint a mai helyzetben a legnagyobb hangsúly nem az olyan technikai kérdéseken van, hogy az USA az aranyárat felemeli-e, vagy hogy a valuták ingadozási határai milyen szélesek lesznek. Mindezeknél sokkal fontosabb az amerikai szemléletben bekövetkezett gyökeres változás. Az USA vezetői egyáltalán nem mondják meg, mit követelnek a többi nyugati országtól, sőt, ma még talán maguk sem tudják. A kormányzat egyetlen célja, hogy a 15 hónap múlva tartandó elnökválasztást megnyerj«. Ehhez pedig kedvező feltételeket teremtettek a mostani helyzettel, bármilyen súlyos is legyen ez az USA oartner országaira nézve. Ezek az országok jelenleg még csak tárgyalási javaslatot sem tudnak kidolgozni, amelyet az USA elé terjeszthetnének. Az USA ugyanis a valutaparitások módosítását, a védelmi költségek teherviselésének átcsoportosítását és egyes nem vámjellegű kereskedelmi korlátozások eltörlését követeli. A követelések terheit valakinek viselnie kell. Hogy a számlát kicsoda és mily mértékben fizesse, az nem lesz egykönnyen eldönthető olyan országok között, melyek mindegyike a saját érdekét részesíti előnyben a közös érdekekkel szemben. Nixon a vámpótlék bevezetését három szemponttal indokolta: a dollár védelmével, a fizetési mérleg megjavításával és új munkaalkalmak teremtésével. Mindezek a célkitűzések pedig előtérben fognak maradni a választási kampány egész tartama alatt. Már csak ezért sem lehet egyhamar a vámpótlék eltörlésére számítani. Az USA partner országainak tehát, ahelyett, hogy hiábavalóan erőltetnék a vámpótlék megszüntetését, inkább azon kellene gondolkodnak, hogy miképpen enyhíthetik a pótlék súlyos kihatásait. Ez pedig azt jelenti, hogy el kell kerülniök a protekcionizmusra vezető rendszabályok további elterjedését — íria a Financial Times. Összeállította: Miklósvári Zoltán
