Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-21 / 222. szám

1971. szeptember 21. OUNANTOLI NAPLÓ 5 A hatékonyság fokozásának lehetőségei a mezőgazdaságban Aktivaülés a Pécsi járási Pártbizottságon Hatékony-e a mezőgazdaság fejlesztése? S melyek e haté­konyság fokozásának üzemi le­hetőségei? Ezt a nagyon izgalmas és a X. pártkongresszus határozatá­ból adódó feladatot az eszköz- hatékonyság vizsgálatát végez­ték el a közelmúltban a pécsi járásban, s vitatták meg hétfőn délelőtt a járási pártbizottsá­gon rendezett aktivaülésen a járás és szövetkezetek párt- és gazdasági vezetői. A felmérés igen sokoldalúan elemzi az állóeszköz hatékony­ság kérdését s lényeges össze­függéseket tár fel. A járás 22 termelőszövetkezetének állóesz­köz-értéke több mint 655 mil­lió forint, ennek 74 százaléka ingatlan - épület, építmény - és 23 százaléka gép. Ezzel az eszközállománnyal a járás ter­melőszövetkezetei az 1970-es gazdasági évben 783,4 millió forint értéket termeltek meg, természetesen igen differenciál­tan, hisz Baksa egymaga 114 milliós termelési értéket produ­kált, a közel akkora Belvárd- gyula csak 61 milliót, Hosszú- hetény csak 10 milliót. Járási átlagban 8414 forint állóeszköz- érték esik egy szóntóegységre, ezzel szemben Boksán több mint 17 ezer forint, Bicsérden viszont csak 6200, Kővágószőlő­sön pedig mindössze 3460 fo­rint állóeszköz-érték jut egy szántóegységre. E tekintetben hat jól ellátott, hét közepesen és kilenc gyengén ellátott tsz működik a járásban. A fejlesztés problémái mind­három kategóriában mások. Azokban a tsz-ekben, ahol már megvannak a magasabb szintű termelés feltételei, már a sza­kosítás, a specializálás van na­pirenden, míg ahol ezek a fel­tételek hiányoznak, ott válto­zatlanul a növénytermesztés gépesítése, a hozamnövelés, ön­költségcsökkentés a cél. Mivel a fejlesztés - és ezt a tegnapi aktíván több termelő­szövetkezeti elnök is hangsú­lyozta -, drága, az eszközök - épület, gép stb. - árai növek­vők, néhány tsz-ben inkább az olcsó élőmunkával kívánják megoldani a termelést. Ez azon­ban nem tartható sokáig, mivel a járás termelőszövetkezeti tag­sága gyors ütemben öregedik - jelenleg a tagság 52 száza­léka hatvan éven felüli és a ta­gok 35 százaléka máris nyug­díjas. A fejlesztés tehát szükségsze­rű. Más kérdés, hogy igen drá­ga és nem mindig eléggé ha­tékony. A vizsgálat fényt derí­tett rá, hogy a járásban min­den 100 forint eszköznövekvény, 107 forinttal növeli a termelési értéket, de ugyanakkor 97 szá­zalékkal a költségeket is. Ezért nagyon fontos, hogy a beruhá­zási döntések megalapozottak legyenek. Az ilyen döntéseket megalapozó gazdasági elemzé­sek elvégzéséhez a termelőszö­vetkezeteknek ma még nincs szakember-kapacitásuk, üzem­gazdász szakembert 11 tsz fog­lalkoztat, de közülük csak ötnek van fejsőfokú végzettsége. Az aktíván felszólalók feltár­ták az építési beruházások ha­tékonyságával kapcsolatos problémákat, a hosszú átfutási időket, az emelkedő árakat, a drága holt munkát, esetenként az ösztönzők kedvezőtlen hatá­sát, ami csökkenti a hatékony­ságot. A gépberuházások haté­konyabbak, bár a nagy teljesít­ményű erőgépek nincsenek ; megfelelő munkagépekkel ellát- j va, s így az ipar és a kereske- j delem, vagyi' az ellátás hibá- j jóból nem biztosítható kihasz- ' nóltsóguk. A növénytermesztésben, de j minden területen, az üzemek j közötti kooperáció útján növel­hető a hatékonyság. Ezt most kezdik felismerni a iárásban, ilyen együttműködés van kiala­kulóban kukorica-termesztésre a baksai körzetben, de ilyen a MECSEKTEJ, a kaposvári Ure- betin kooperáció, a szentlőrin- j ci baromfifeldolgozó társulás ; stb. Nagyon alacsony - állapítot­ták meg az aktíva résztvevői ­a háztáji termelés hatékonysá­ga, mivel kisüzemi módszerei miatt színvonala messze elma­rad a közös mögött, holott ez igen nagy tartalék. A háztáji földek közös művelése - a kö­zösével azonos műtrágya s nö­vényvédőszer felhasználásával — több árut biztosít és ugyan­akkor a szövetkezet részére je­lentős munkaerőt szabadít fel. A háztáji állattartás hatékony­sága korszerűbb technológiai eszközök bevezetésével növel­hető. Az eszközhatékonyság nem egyszerűen gazdasági, hanem fontos politikai kérdés is. Az eszközfejlesztéssel munkaerő szabadul fel, amelyet át kell irányítani, ennek tudatosításá­ban pedig igen fontos szerep hárul a pártszervezetekre, a szövetkezetek kommunistáira, akik a hatékonyság növelésére hozott intézkedések végrehajtá­sában a tudatformálás minden­nél fontosabb -feladatát végzik. A pécsi aktívaülés elérte cél­ját, hisz sikerült a közfigyelmet egy igen égető kérdésre, az eszközhatékonyság vizsgálatára irányítani, amelynek folytatása­ként minden szövetkezet hason­ló elmélyültséggel végezheti az elemzést saját portóján, s ta­lálhatja meg az adottságainak megfelelő legjobb megoldást. Rné A BOLSOJ AZ OPERÁBAN A Szovjetunió Nagyszínháza, a Bolsoj Teatr vendégszereplésével a budapesti Operaházban megkezdőd­tek a Budapesti Művészeti Hetek. Képünkön: Jelenet Muszorgszkij „Borisz Godunov" cimű operájának előadásából ff Disszidált“ a hercegnő szarvasbikája i Ritka vadászat után hagy­ta el a bédai erdőt vasár­nap Lilianne, belga királyi hercegnő. Ez a vadászat éppúgy nevezhető szeren­csésnek, mint szerencsét­lennek. A hercegnő ugyanis, aki egyébként szeptember 11- én érkezett a Mohács menti erdőbe, múlt hét keddjén lőtt egy aranyérmes szarvas­bikát. Ennek a vadnak úgy­nevezett páratlan tizenné- gyes agancsa volt, s 220 nemzetközi pontot ért el vele. A tiz kilogramm súlyú agancs jelentős összegű dollárt eredményez a nép­gazdaságnak. A hercegnő kíséretében lévő személyek közül is lőtt valaki egy ezüstérmes bikát, továbbá Lilianne kilőtt egy selejtbi- kát is. A múlt hét szerdán azon­ban nagyon szép, tizen­nyolc ágú agancsos szarvast pillantott meg az erdőben. Rá is lőtt, az állat azonban elfutott, sebzetten. Sokáig 5 keresték, de nem találták. Később derült ki, hogy a szarvas „disszidált": átug­rott Jugoszláviába. Onnét aztán, nem sokkal ezután, lövöldözést hallottak, s eb­ből arra következtettek, hogy a jugoszláviai Baranya va­dászai kilőtték a már seb­zett bikát. A hercegnő ez­után - vasárnap - felhajtott Budapestre, s a jugoszláv nagykövetséget kérte: sze­rezzék vissza az általa már megsebzett vadat, mert az agancsa nagyon megtet­szett neki, s azt kifizeti jo­gos tulajdonosának, az ille­tékes magyar erdészeti szervnek. Tudományos ülésszak a Janus Pannonius évfordulón Janus Pannonius halálának 500. évfordulója alkalmából jövő év tavaszán öt napos tu­dományos ülésszak lesz Pécsett. A Baranya megyei Tanács és Pécs megyei város Tanácsa védnöksége alatt rendezendő tudományos tanácskozás mag­szervezésére az érdekelt egye­temi tanszékek és kutatócso­portok vezetőiből előkészítő bi­zottság alakult, amelynek el­nöke Kardos Tibor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Olasz Tanszékének tanszékvezetője. Az előkészítő bizottságnak Pécsről Kotta Fe­renc, a Tanárképző Főiskola Irodalomtudományi Tanszékének vezetője a tagja. Az ülésszak március 27-én kezdődik és 31-ig tart. Ez alatt mintegy 25 előadás hangzik el, köztük hét 50 perces nagyeló- adós és közel húsz kiselőadás. A résztvevők összegezik a Ja­nus PanQonius-kutatás eddigi eredményeit és beszámolnak az új kutatásokról. A nagyelőadá­sok között hangzik el Petrovich Ede: Janus Pannonius és Pécs c. referátuma. A kiselőadások szerzői között további pécsi ku­tatók is vannak: Csorba Győző A Janus-forditások problémái­ról beszél. Kotta Ferenc elő­adásának címe: Janus és Pécs szellemi élete. Tóth István Ja­nus genealógiájáról számol be. Az előadók között lengyel ku­tató is lesz, Jan &laski, aki Ja­nus és a lengyelek címmel tart kiselőadást. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság vándorgyűlését úgy­szintén Pécsett rendezi meg 1972 tavaszán. A vándorgyűlés témája a reneszánsz irodalom, valamint Janus Pannonius-prob- lémák. A vándorgyűlés részletes terveit a társaság elnöksége október elején Budapesten vi­tatja meg. Megállapodás a város és a MÉSZÖV között Szövetkezeti áruház Pécsett Tegnap délelőtt a város ke­reskedelmi ellátásának fejlesz­tése szempontjából nagyjelen­tőségű eseményre került sor a Városi Tanács elnöki hivatalá­ban. Szentistvónyi Gyuláné, Pécs megyei város Tanácsának elnö­ke és Nagy Sándor, a Szövet­kezetek Baranya megyei Köz­pontjának elnöke aláírták a vá­ros és a MÉSZÖV közötti meg­állapodást az ebben a tervidő­szakban Pécsett létesítendő szö- vekezeti áruház építéséről. A megállapodás értelmében a város 1972 december 31-ig építésre kész állapotban bizto­sítja az áruház céljára kijelölt területet a Kossuth tér, Hal tér és Rákóczi út által határolt épü­lettömbben. A MÉSZÖV vállalja, hogy az áruház építését 1973- ban megkezdi és 1975. decem­ber 31-ig átadja rendeltetésé­nek. A 6 ezer négyzetméter alapterületű áruházban általá­nos iparcikk, élelmiszer és zöld­ség-gyümölcs árusítására bizto­sítanak eladóteret, s az épület­ben lesz egy bisztrójellegű gyorskiszolgáló étterem is. A város tervei a lakosság előtt Régi probléma megoldására törekszik a Pécsi városi Tanács. A város rendezésével, fejleszté­sével kapcsolatos tervek, maket­tek csak ritkán, alkalomszerűen kerülnek a lakosság elé, s ak­kor is úgy, hogy kevés lehető­ség nyílik a véleménynyilvání­tásra. Pedig esetenként egy- egy terv, elképzelés szélesebb­kor megvitatása, a lakosság észrevételeinek meghallgatása a tervezők munkáját is segíte­né a „több szem többet lát" régi igazsága alapján. Az első ilyen jellegű kiálítás előkészí­tése már folyamatban van és a legújabb városrendezési ter­vek — rajzok és makettek for­májában — novemberben ke­rülnek bemutatásra. Foglalkoznak az ilyen kiállí­tások rendszeresítésének és ál­landósításának gondolatával is. Ezért a város egy forgalmas pontján — előreláthatólag a Kossuth Lajos utcában — ál­landó kiállító helyiséget nyit­nak, ahol az érdeklődők bár­mikor megtekinthetik a város terveit, azokkal kapcsolatban felvilágosításokat is kaphatnak és alkalom nyílik a vélemény- nyilvánításra is. HANGULATOS BOXOK A MECSEKBEN. Pécs egyik legszebb cukrászdájában, a Mecsekben, meghitt hang hiú, otthonos beren­dezést kapott a belső helyiség. Keresnyei László kirokatrendező terve alapján úgynevezett francia-tapétával felülkezelt botokat varázsoltak. Az ötszemélyes kis bonok falfelületén rejtett vrágítással ellátott „indián maszkok" láthatók. Az újjó varázsolt — eddig kellőképpen ki nem használt — -y varárnap óta m-g lépőén nag, j ' ia A városfejlesztési és kommunális ellátási bizottság ülése Hétfőn délután ülést tartott Pécs megyei város Tanácsának városfejlesztési és kommunális ellátási bizottsága dr. Németh Lajos tanácselnök-helyettes el­nökletével. Az ülésen ä Pécsi Ingatlankezelő Vállalat mun­kájának tapasztalatairól és fej­lesztéséről, valamint Pécs ne­gyedik ötéves tervi lakásépíté­sének előkészítettségéről tár­gyaltak. Mindkét téma a kö­zeljövőben végrehajtó bizottsá­gi, illetve tanácsülés elé kerül. Ismét halál os gázolás A hét vége megint szomorú ered­ményeket hozott a pécsi és baranyai utakon. Alper János magyarhoni ku­bikos szombaton késő este gyalogo­san elindult Siklóson az utcán ke­resztül, majd meggondolta magát és visszafordult. Ekkor Trubics János ká- sádi tanító szemé’ygépkocsijávil el­ütötte. A gépkocsi felborult — Alper János meghalt. * Vas János gödrei lakos vasárnap délelőtt fél 12-kor Baranyajenőn fék­távolságon belül lépett Morva Imre szekszárdi lakos személygépkocsija elé. A kocsi elütötte s Vas János sú­lyos, de nem életveszélyes sérülést szenvedett. k Schott Ernő borjádi lakos vasárnap, ebéd után motorkerékpárjával Vil ány és Viilánykövesd között az úttest jobb oldaláról a bal oldalra hajtott s így elütötte Katona Andrásné cya- loqost, magyarbolyi lakost. Schott súlyos, a gyalogos könnyebb sérülést szenvedett. Ötperces interjú — Ifjúsági CSÉB-klub. Hu­szonkilenc vállalat 13 000 CSÉB tagjának képviseletében ifjúsá­gi klub alapítását határozta el az intéző bizottság. A klub a Sopiana Gépgyár helyiségében fog működni. Október 16-án hangulatos harkányi kirándulás keretében kerül sor az ünnepé­lyes alakuló ülésre. A klub ügyeit hét tagú választmány in­tézi. ÚJRA boroshordóvásár! OLCSÓ ARAK. BAJCSY-ZSILINSZKY U. 39. IPAR U. SAROK a párizsi bőrhétről Véget ért a világhírű párizsi bőrhét, amely azzal a kellő* metlen meglepetéssel kezdő­dött, hogy a nyitás előtti éj­szakán kifosztották a magyar pavilont. Elvitték a kiállított bőrruhákat, kalapokat, táská­kat. úgy, hogy nyitáskor csak bőrök lógtak a pavilonban. A helyzet megmentésére délután a franciáktól kértek kölcsön kol­lekciót. Ezt azután minden este gondosan elzárták és csak nappalra vették elő. Hasonló­an jártak az amerikaiak is. Mindez csak egy kellemetlen epizód, mert végül is a magyar üzletemberek elégedetten tá­vozhattak Franciaországból. A párizsi bőrhéten ezúttal is részt vett kollekciójával a Pé­csi Bőrgyár - a legnagyobb magyar borexportőr. Bérezi Pál, a gyár igazgatója, Bajomi László műszaki igazgató és Ribli János gyórrészleg-vezető hazaérkezett Párizsból. Bérezi Pál igazgatótól kértünk inter­jút. — A kiállítás minden eddigi­nél nagyobb méretű volt. A franciák óriási, 200-szor 150 méter alapterületű épületet emeltek. Ennek első szintjén a bőrmegmunkáló gépeket, a má­sodikon a bőrből készült áru­kat, cipőt, bőrdíszműt, konfek­ciót, a harmadik szinten a bő­röket állították ki. A kiállításon szép anyaggal vettünk részt, de rengeteg olyan ruhával ta lálkoztunk, amelynek alapanya gát mi gyártottuk. Sok új bőr megmunkáló gépet láttunk olasz, angol, nyugatnémet, francia és egy új csehszlovák gépet is. A gépek termeléke­nyebbek és jobb minőséget produkálnak. — üzleti siker? — Vevőink bejelentették a jövő évi igényeiket, ezf tudo­másul vettük és aláírtuk.’'Mond­hatom, az egész jövő évi ex­portunkat lekötöttük. Legna­gyobb vásárlóink továbbra is Franciaország, az NSZK és Anglia. Az új piacok közül a kanadai kezd megindulni, az USA-ba is megy próbaszállít­mány, jó kilátásaink vannak. Sót, Párizsban japán vevők is jelentkeztek és próbaszállít­mányt kértek, annak ellenére, hogy Japán Európának szállít. A kereslet rendkívül élénk, hi­szen nyugaton nagy divat a bőrruha, a juh és a kecske ve- lourból készült ruha. De az iga­zi — a sertés ruházati velour. Ez a legkeresettebb, ebből viszont a nyugatiaknak ke­vés van, mert ott nem nyúzzák le a sertés bőrét. El­adhattuk volna a jövő évi ter­melés dupláját is, vagyis to­vábbi 3 millió dollárnyi bőrt, de nincs kapacitásunk. Fejlesz­tési lehetőségeink rendkívül szűkösek, legnagyobb megdöb­benésünkre elutasították hitel- kérelmünket. A hitelből új gé­peket szerettünk volna vásá­rolni, de ebből az idén már semmi nem lesz. Háromszáz- ezer dollár bevételtől esett így pl az ország, ennyi pluszt hoz­tunk volna már jövőre. — Pedig most kellene meg­lovagolni a konjunktúrát, ami­kor ilyen nagy a kereslet. — Nagy a kereslet és az árak is állandóan emelkednek. Most kellene felébrednünk, kihasz­nálnunk a konjunktúrát. Már kezdenek jelentkezni sertésbő­rökkel a franciák, az NDK, o dél-amerikaiak és a japánok félő, hogy rövid idő alatt ja pán módra elárasztják a pia cot. Fejlesztenünk kellene Nyersbőr van, s ha kapnánk h telt, lenne gépünk és helyünk megdupláznánk a kapaci tást és minden bőrt jó áron el­adhatnánk nyugaton. — Hitelt azonban érthetetlen módon nem kapunk és ez most a Pécsi Bőrgyár legnagyobb gondja - mondotta interjúnk végén Bérezi Pál igazgató. Miklósvári Zoltán y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents