Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-14 / 216. szám

1971. szeptember 14. DUNANTOll NAPLÓ Évnyitó a Műszaki Főiskolán Diplomaosztás az első üzemmérnököknek Kezdés és búcsúzás - ennek jegyében kezdődött meg a Pol­lack Mihály Műszaki Főiskolán az 1971/72-es tanév. 450 első­éves tett esküt és 234 új üzem­mérnök - az elsők, akik elhagy­ták a főiskolát - vette át dip­lomáját hétfőn a kollégium dísztermében. A megnyitó ünnepélyen nz intézmény vezetői mellett jelen • volt Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottsógá- . nak titkára, a Nehézipari Mi­nisztérium és a Művelődésügyi Minisztérium képviselői, Bernics Ferenc, a Baranya megyei Ta­nács művelődésügyi osztályá­nak és Gábriel József, Pécs me­gyei város Tanácsa művelődés- ‘ügyi osztályának vezetője. Dr. Kiss Lajos főigazgatóhe- íyettes köszöntő szavai után Juhász Jenő, a főiskola főigaz­gatója tartott évnyitó beszédet. A tavalyi avató ünnepély után o mostani évkezdés több szem­pontból is jelentős a főiskola életében. Ez az első év, hogy teljes létszámmal, összesen 883 hallgatóval kezdődik meg az oktatás, s ebben a tanévben kezdi meg munkáját az új, épí­tőipari kar is három szakkal. A Műszaki Főiskola két kara, hat szakkal, kilenc ágazatban nyújt üzemmérnöki képzést. A pécsi főiskola országos beisko­lázású intézmény, bizonyos sza­kok (épületgépész, műszaki ta­nári, szilikátvegyipari gépész) csak itt találhatók az ország^ ban. A főiskolán mór külföldi hallgatók is tanulnak: a 11 viet­nami diák közül öten már IIJ. évesek. A főiskolán mintegy 120'ok­tató működik, akiknek 200 egyéb dolgozó segíti a munká­ját. Mint az intézmény főigaz­gatója elmondotta, az oktató- nevelő munkát a gyors techni­kai fejlődés határozza meg. Ju­hász Jenő, a fiatal üzemmérnö­kök figyelmét az állandó ön­képzésre hívta fel. Már ebben az évben lesz eltérés a tan­tervben a megelőző tanévhez képest: megindul a számítás- technikai képzés. A főiskola számítógép-részlege már üze­mel, egyelőre Budapesten, az ÉGSZI-nél. De ha a külföldről várt légkondicionáló berendezé­sek megérkeznek Pécsre, akkor a mintegy 20 millió forintos gé­pi berendezéssel rendelkező részleg is ide költözik. A fő­iskola úgy számít, hogy év vé­gére már Pécsett működik a számítógép. A főigazgató az új hallgatók segítségét kérte a fő­iskola más terveinek megvaló­sításához is. A most végzős hall­gatók egyébként derekasan ki­vették részüket az új főiskola építésében, nyári gyakorlatuk idején, de év közben is munká­val segítették az új intézmény felépítését. A további tervek kö­zött szerepel az is, hogy az épü­let mellett felfedezett forrás vi­zét egy uszoda üzemeltetéséhez hasznosítják. Az építkezésre ter­mészetesen a jelenlegi beru­házások befejezése után kerü1- het sor. Épülőben van a főisko­la vízisporttelepe Orfűn, amely­nek további ' megvalósításához már az idén ősszel számítanak a hallgatók aktív közreműködé­sére. A most végzett fiatal üzem­mérnökök elhelyezkedési lehe- | tőségei nagyon előnyösek: a főiskola a népgazdaság szak­ember-igényeinek még a felét sem tudja kielégíteni. Tanulmányutak, tapasztalatcserék Befejezte baranyai látogatását a varsói tsz-kiiiditiség öt évre kötött együttműködési szerződést — két évvel ezelőtt — a Mecsek és Dráva menti Termelőszövetkezetek Szövetsé­ge és a Varsó megyei Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsé­ge. A baráti együttműködés ke­retében egy héttel ezelőtt Ed­ward Slodowniknak, a varsói szövetség elnökének vezetésével hét tagú termelőszövetkezeti küldöttség érkezett Lengyelor­szágból Pécsre, illetve Baranyá­ba. A vendégek jártak a mágocsi, a szabadszentkirályi, a baksai, a vejti közösgazdaságokban, megismerkedtek a Szőlészeti Kutató Intézet munkájával és kirándultak Baranya nevezete­sebb helyeire. A varsói termelőszövetkezeti vezetők tegnap — hétfőn reggel találkoztak a Mecsek és Dráva- menti Termelőszövetkezetek Szö­vetsége elnökségének tagjaival, élükön Papp Zoltán elnökkel és dr. Horvai Viktor titkárral. Papp Zoltán ismertetést adott a szövetség munkájáról. Elmon­dotta, hogy a szövetséget 60 termelőszövetkezet hozta létre, s tartja fenn. A társult szövet­kezetek földterülete 160 ezer hektár, ebből szántóföld 95 ezer hektár. A szövetkezeteknek 24 ezer tagja van. Fő termelési águk a búza és a kukorica, vi­szont több gazdaság foglalko­zik intenzív állattenyésztéssel, két szövetkezet: a baksai és a mágocsi országszerte, sőt a ha­tárainkon túl ismertek kiváló ba romfi tenyészetükről. Papp Zoltán tájékoztatója után került sor a két szövetség részéről már megkötött szerző­dés kiegészítésére. A két szövetség között folytat­ják a hivatalos delegációk cse­réjét. Lehetővé teszik a szakem­berek kölcsönös tsnulmónyúlját, a termelőszövetkezeti elnökök, az állattenyésztők, a főkönyve­lők, a kertészek cseréjét, továb­bá azt, hogy a Mecsek és Dráva menti Szövetséghez tartozó szö­vetkezetekhez tartozó közösgaz­daságokból nagyobb tsz-csopcrt Lengyelországba, onnan szintén meghatározott számú mezőgaz­dasági szövetkezetben dolgozó hazánkba utazzon üdülésre, Ter­vezik 12—15 éves gyerekek cse­reüdültetését is. A szövetségek munkájáról időszakonkénti köl­csönös tájékoztatást adnak ér esetleg dokumentációs anyagot küldenek egymásnak. Az elutazás előtt Edward Slo- downik kérésünkre összefoglal­ta egy hetes útjuk, itt-tartózko- dásuk tapasztalatait. — Számos részletkérdésre kaptunk választ magyar bará­tainktól. A szövetség és a taná­csok szerep>éről, a szövetség ér­dekképviseleti tevékenységéről, a nők helyzetéről, azokról való törődésről, a szövetkezetek és e kutató intézetek együttműködé­séről, a szakmunkásképzésről, a termelőszövetkezetekben lévő munkaversenyekről, a háztáji gazdaságok szerepéről és a szö­vetkezeti tagság „fiatalításá­ról". örömmel tapasztaltuk azt az építkezési kedvet, ami a bara­nyai termelőszövetkezetekben van. Különösen Mágocson és Boksán láttuk ezt, ahol már az előző évben jártunk. Szembetű­nő az a gépesítési folyamat is, amely a szövetkezetekben vég­be megy, és ami különösen megragadott valamennyiünket az, hogy a nagyüzemi termelés* kiváló szakemberek vezetik. A lengyel vendégek tegnap elutaztak Pécsről. N. I. Cikkünk nyomén.,, Eldőlt az ezer lakás sorsa Megvan a terület A Pécsi Építőipari Szövetkezet hozzákezdhet a munkához, s minden remény megvan arra, hogy gazdagabbak leszünk ezer lakással az el­következő öt esztendőben. Az egy hete megjelent „Építésre alkalmas te­rület kellene!" című cikkünkben még nem ad­hattunk ilyen rózsás helyzetről számot. Mert mi­ről is volt szó? Egy új lakásépítő technológiáról, melyet a Pécsi Építőipari Szövetkezet kíván meg­honosítani, s amely 1000 lakás felépítését teszi lehetővé öt év alatt. A szövetkezet a berende­zések megszerzésének anyagi feltételeit megt«> remtette — építési terület azonban nem volt Cikkünk nyomán elégedetten könyvelhetjük el: a Városi Tanács segítségével a szövetkezet ka­pott a Kertvárosban egy 400—500 lakás befo­gadására alkalmas területet. így az új — alág- útzsaluzatos — eljárás bevezetésének semmi akadálya nincs. Ügy tervezik a szövetkezetnél, hogy az alagút- zsaluzatos technológiával vállalt ezres lakásszá­mot még közel ötszázzal megtoldják. Ezt az öt­százat a hagyományos technológiával építik fel — 1975-ig. A turistaforgalom arányos elosztásáért Jövőre megkezdik a sz'getvári új strand éuítéséi A megye idegenforgalmának Jelentős részét Harkány bonyo­lítja le. Szombatonként, vasár­naponként nem ritka a 15—18 ezer fürdővendég. A nyári sze­zonban vannak napok, amikor ki lehelne tenni a „Megtelt" táblát. Az idegenforgalom pe­dig tovább nő — a barcsi híd elkészültével várhatóan tovább emelkedik a Jugoszláviából ér­kező fürdövendégek száma is. A turistaforgalom arányos el­osztása is szükségessé tette az új szigetvári strandfürdő meg­építését. A terveket a Baranya megyei Tanácsi Tervező Iroda elkészítette. A Baranya megyei Fürdővállalat pedig megálla­podott a kivitelező Baranya me­gyei Építőipari Vállalattal: az új strandfürdő építését a jövő év végén megkezdik. Szép, új fürdőkombináttal gazdagodik Szigetvár. A vár nyugati részén elterülő mintegy 10 holdas területen kezdik meg az építkezést — amelynek első üteme több mint 15 millió fo­rintba kerül — a pénzt a Me­gyei Tanács adja. Az első ütem­Me ghalt a robbanás áldozata Mint már arról beszámol­tunk, az elmúlt héten súlyos baleset történt az AFIT XIV-es Autójavító Vállalat Bolgár Nép­hadsereg úti telepén. Egy fékpadon lévő motor vizsgálata közben a kifolyó benzin felrobbant és Tolnai Károly, 18 éves szerelő ruhá­jába kapott a láng. Az Orögi út 30. szám alatti lakost sú­lyos égési sérülésekkel szállí­tották a Honvédkórházba. A fiatalember súlyos égési sérüléseket szenvedett, bőrfelü­letének 75—80 százaléka meg­égett. S bár többször magá­hoz tért, a baleset erős szerve­zetét megviselte. A leggondo­sabb orvosi kezelés ellenére vasárnap délelőtt féltizenket- tőkor meghalt. ben megépül egy ezer négyzet- méteres medence — amelyből 500 négyzetméter fedett lesz, tehát téli fürdésre is alkalmas. Majd a későbbiek során újabb melegvizes medence, úszóme­dence, egy kisebb medence a gyermekek részére és egy hi­degvizes medencét is építenek. Megépítik a strandfürdőt kiszol­gáló létesítményeket is: vállfás öltözőt, kabinokat, raktárakat, irodákat, helyet kap az orvosi rendelő valamint a strand sze­mélyzete részére öltöző, ebédlő is. Az építkezés első üteme elő­reláthatóan 1974 végére ké­szül el — amikor már mintegy 2500 fürdővendég részére biz­tosítanak kellemes strandolási lehetőségeket. A strandhoz ve­zető út, valamint az autóparki- rozó kialakításához a fürdővál­lalat és a Városi Tanács is se­gítséget nyújt. Az új szigetvári strand végső soron mintegy napi 5000 fürdő- vendéget fogadhat majd. ülést tartott a pécsi Városi Tanács gaiílasápolkai bizottsága Pécs megyei város Tanácsé­nak gazdaságpolitikai bizottsá­ga tegnap délután Balaskó Ist­ván tervosztály-vezetőnek, a bi­zottság titkárának elnökletével ülést tartott. Ezen Dunavölgyi István ipari osztályvezető elő­terjesztése alapján a város ipa­ri, kereskedelmi és kommunális szolgálatási helyzetéről tárgyal­tak, különös tekintettel arra, hogy 1970. február 27-e óta, amikor Baranya megye és Pécs város tanácsainak végrehajtó bizottságai együttes ülésükön tárgyaltak e témáról, milyen fejlődés tapasztalható, s az ak­kori, valamint az időközben e tárgyban hozott határozatok hogyan valósultak meg. A gaz­daságpolitikai bizottság által megvitatott előterjesztés az MSZMP Pécs városi végrehajtó bizottsága és Pé^s megyei Vá­ros Tanácsának végrehajtó bi­zottsága szeptember 17-i együt­tes ülése elé kerül megtárgya­lásra. Megnyílt Erdélyi Zoltán Ybl-dfjas építész kiállítása — Nekünk, építészeknek meg kellene találnunk az épí­tészeti kiállítás műfaját. Az építészeti vonatkozásokat, például Tfiodelleket, fotókat, rajzokat, színes diákat együtt kell kiállítani, s akkor nem­csak a szakmai körökhöz szó­lunk, hanem a nagyközönség­Akik a hírekben szerepelnek Mint hírül adtuk, a KISZ Pécs Városi Bizottsága Lukács László eddigi szervező titkárt a KISZ városi Bizottság titkárává vá­lasztotta. Lukács László személyében ré­gi, nagy tapasztalatokkal ren­delkező mozgalmi munkás ke­rült a KISZ Bizottság élére. Kü­lönösen hasznos ez most, ami­kor a KISZ Vili. kongresszusára készülünk. Lukács László Pécsett született, s azóta is itt él. Itt ta­nult a Gépipari Technikumban, ahol 1959-ben érettségizett, s itt dolgozott, előbb az Ércbá­nyászati Vállalatnál, majd a Ba­ranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Nagyon szereti a várost, s szívügyének tekinti a pécsi fiatalok életét. — Hogyan került kapcsolat­ba a KISZ-munkával? — 1957-ben, az ifjúsági szö­vetség megalakulásakor léptem LUKACS LÁSZLÓ a KISZ-be. Részt vettem a me- szesi bányász területi alapszer­vezet létrehozásában, majd a gépipariban lettem vezetőségi tag. 1961-ben bevonultam ka­tonának a pécsi Határőrkerü­lethez, s az igazán aktív politi­kai munkával itt ismerkedtem meg. A határőrségnél KlSZ-tit- kárrá választottak. Másfél éven keresztül a pécsi Határőrkerü­let politikai osztályán voltam agit.-prop. tiszthelyettes. Lesze­relésem után az építőipari vál­lalat KISZ bizottságának szer­vező titkárává választottak, s innen kerültem a KISZ-iskcIa egyhónapos vezetőképző tanfo­lyamára. 1966. január 1-től 3 évig a pécsi Tar Imre KISZ ve­zetőképző iskola oktatójaként dolgoztam. Nagyon megszeret­tem ezt a munkát, s az itt szer­zett ismereteket ma is kamatoz­tatni tudom. Közben beirakoz- tam a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemre. 1968 decembe­rében a KISZ városi Bizottságá­nak szervező titkára lettem. Ta­lán ez volt a legszebb mozgal­mi munka. Megismertem a vá­rost, a város mozgalmi életét, a pécsi fiatalok problémáit. Pé­csett, az ifjúság szinte minden rétege megtalálható, mégis ta­lán a munkásifjúság áll legkö­zelebb hozzám. Hat éve végzek folyamatosan politikai munkát, s talán ennek eredménye, hogy a KISZ városi Bizottságának tit­kárává választottak. — Tervei? — Az ifjúsági mozgalmi mun­ka minden területén szeretnék eleget tenni a funkcióval járó követelményeknek. Terveim Kö­zött szerepel, hogy a párt ifjú­ságpolitikai határozatából, a Városi Pártbizottság útmutatása alapján, minél több konkrétum, minél rövidebb idő alatt meg­valósuljon Pécsett. A KISZ vá­rosi Bizottsága tevékenységét úgy szeretném irányítani, hogy az megfeleljen Pécs ifjúsága igényeinek, a párt és a KISZ határozatainak. Ehhez kapcso­lódva azon fogok igyekezni, hogy a Pécsett működő KISZ- szervezetek munkájához, a le­hető legjobb személyi és tárgyi feltételek álljanak rendelkezés­re. S végül szólnék a legfonto­sabbról: alaposan felkészülni a kongresszust megelőző városi küldöttértekezletre és azt októ­ber 29-én sikeresen lebonyolí­tani. Szeretném, ha minden KISZ-tag magáénak érezné a kongresszust, s tenne is valamit annak sikeréért. t— « — gy) hez is, hiszen az építészet tár­sadalmi vonatkozásai minden embert közvetlenül érintenek. Ha így teszünk, az ilyen jelle­gű kiállítás éppúgy megállja a helyét, mint bármilyen másik — mondotta Erdélyi Zoltán Ybl-díjas pécsi építész tegnap nyílott kiállításáról. A kiállítást tegnap délután a pécsi Kisgalériában Lantos Ferenc festőművész nyitotta meg nagyszámú érdeklődő je­lenlétében Megnyitó beszédé­ben, Erdélyi Zoltán munkássá­gáról szólva utalt arra, hogy Erdélyi Zoltán az új megoldá­sok kereséséért mer kockázatot vállalni, ez a kockázat azon- bon sohasem öncélú kísérle­tezgetés, hanem a „Jót, s jól” akarása, mert a cél az ember, az ember szolgálata. Munkái­ban nagy gondot fordít az épület és a képzőművészeti al­kotások, az épület és a kör­nyezet összhangjára: nemcsak az épületnek, hanem az egész környezetnek „alkotásnak” kell lennie. Erdélyi Zoltán alapelvei közé — városias városkép, korszerű építkezés, fejlett tech­nológia, változatos városkép, nagy variációs lehetőség — beletartozik a magasfokú esz­tétikai igényesség is. Vallja, hogy az építőművész, a kép­zőművész és az iparművész kö­zös munkája o jövő útja. A kiállítás október 2-ig te­kinthető meg a Hírlapolvasó nyitvatartási idején.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents