Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-12 / 189. szám
1971. augusztus 12. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Mecseknádasdi körséta M^űvésfél a lenbálákig A Mecsek keleti kapuja ... Ha a főváros felől érkezik az ember a szerpentinné változó 6-os úton, fenn a falu fölött egy kanyarban úgy ötlik a szemébe az Árpád-kori kápolna, mint egy ékkő. A kápolna tömör négyszöge fölött zömök torony magasodik, lent körben a frissen kibontott, ősi kőfalak. A kápolnában még asszonyok serénykednek, takarítanak, rendezkednek az augusztus 18-i átadásra. Kár, hogy a buszmegálló takarja a képet. Azt mondják, talán sikerül zölddel befuttatni, s akkor nem töri meg a másképpen tökéletes látványt. Az Árpád-kori kápolna Két esztendő alatt hozta helyre az Országos Műemléki Felügyelőség a mecseknádasdi templomot. Az ásatást G. Sándor Mária régész végezte, a tervezést S. Pusztai Ilona, a kertészeti terv örsi Károly munkája, a kivitelezés a pécsi építés- vezetőségé, Takács Györggyel az élen. A kétéves munka eredményei: kiderült, hogy a templomot a XIII. század elején építették, mégpedig valamivel az első oklevélbeli említés, 1235 előtt. Akkor a templomot Szent Lászlóról nevezték el. A továbbiakban a nyugati toronnyal és egy — most feltárt — sekrestyével bővítették, majd a XIV. század elején a keleti és a déli oldalon a szentély és a templomhajó bővítésére került sor, az eredeti formák megőrzésével, egyébként román stílusban, de az ajtók és ablakok megoldásánál gótikus jelekkel. Ez, hogy két egyenes szentélyzáródású templom épül egymásra — ritkaság, következésképp tudományos érdekesség. A munkák során a régi falakon középkori freskómaradványokra leltek — Sallai Mariann' művészettörténész véleménye szerint Zsigmond korabeliekre. Kint, a templom déli oldalán pedig egy erőd jellegű torony nyomait találták meg, amelyet feltehetőleg a törökök elleni védekezésül építettek, s amelyhez hasonlóak az erdélyi templomoknál akadnak. Mindez ma már világosan kitárulkozik a szemnek is. A téglapadló másfajta kiképzése mutatja a XIII. századi falak vonulatát A műemléki helyreállítás korszerű eszközeivel emelték meg a régi falakat, építették vissza a hajdani sekrestyét, rekonstruálták a korai szentélyt, a fülkéket, az épület tömegét tekintve pedig a XIV. századi álF9 ütőgépszerviz | PÉCS. MEGYERI ÜT 65. Tel.: 11-52. MINDEN TIPUSŰ HŰTŐGÉP JA VITAS A. lapotot idézték vissza. A Műemléki Felügyelőség pár nap múlva átadja az egyháznak az épületet, de dr. Kopcsányi Miklós esperes-plébános azt ígéri, a kápolna, itt a temető mellett, mindig kitárul majd az érdeklődőknek, turistáknak, a műemlékek kedvelőinek. Nádasd, egykor és ma Az újdonatúj-régi falak mellett meghitt vadgalamb-hang, a lombok közül hamvas szilva kéklik elő. A lejtős gyalogúton strandpapucsos-gatyás kisfiú trappol lefelé, a hajdani láp helyén megbúvó házak felé. Kukoricatábla, permetes szőlő, gyümölcsfák, háztetők, kakaskukorékolás, s a falu csodaszép látképéből egy-egy jegenyefa tollhegye mered az égnek. Amarra, nyugatnak és délnek, hegyek ezerféle zölddel festett koszorúja. Merre kanyarog az út — fel-felvillanó autók és szinte állandó halk motorzaj jelzi. Itt, a később Szent István templomnak minősített kápolna körül — a makacs néphit szentül hiszi, hogy mindig is Szent István nevét viselte ez a templom — itt volt az egyik középkori Nádasd falu. Amott, a hajdan lápos völgy túlfelén, ahol most zöld erdőfolt világlik, létezett egy másik falu. A török feldúlta, helyén őrhelyet hozott létre, ott a forrást ma is Török kútnak hívják. E?t a középkortól álló templomot a török időkben idekeveredett ortodox rácok és a református hitre tért magyarok egyként használták. A törökök után jöttek a német telepesek, s attól fogva színtiszta német volt a falu, amely lassan terjeszkedni, gazdagodni kezdett, betöltötte a völgyet, 1770- ben új, nagyméretű templomot építtetett, iparából élt meg — volt idő, mondják, amikor száz kádár is élt a faluban, s tizenöt vízimalom őrölte a lisztet, asztalosok, kőfaragók, ácsok, szerszám- és klumpakészítők hordták árujukat a szomszédos vásárokra. Ma 2400 lakosa van a közös tanácsú Mecseknádasdnak és Óbányának. Keveredett a falu népe is. Az ősi portók, az esztergált faoszlopok tartotta „gangokkal” Itt-ott még őrzik a falu régi képét. Ahol Liszt Ferenc járt Klimó György püspök ide építtette nyaralóját, ami egyben nyári rezidenciája is volt. A barokk építészet szép példányai a kastély, s a mellette emelkedő kápolna. Az utóbbit is helyrehozzák, már készülnek a tervek, így is, elhanyagoltan is szép, vonzó, egyedi az épület: nyolcszögű alaprajza ritkaság, perspektivikus festésű kupolája, fe- hérre-aranyra festett fa oltár- építményei egy kényes, s kissé talán különc ízlés jelei. A kastély, amelyet a későbbi A Beremendi Cementmű gépésseil szereléséhez felveszünk:-►LAKATOS,-► HEGESZTŐ, ♦ ACS-ALLVANYOZO, ♦ SZAK- és SEGÉDMUNKÁSOKAT Kiemelt munkabért, különélés! pótlékot, utazási költséget fizetünk. Napi háromszori étkezést, I osztályú szállást biztosítunk. Minden szombat szabad. Jelentkezés: GÉP ÉS FELVONÓSZERELŐ VALLALAT KIRENDELTSÉGÉN Minden héten hétfő déltől csütörtök délig. Siklós, Kossuth tér 2. szám. Látogatás a Lenfonó és Szövőipari Vállalat drávaszabolcsi lengyárában Lánycsók határában is szárad a levágott len. Innen is foiyamatosan szállítják a tehergépkocsik a feldolgozó üzembe püspökök nem kedveltek már annyira, s amelyet körülnőtt, „bekebelezett" a falu — ma iskola. Nem célszerű iskola, annak kicsi is. Egyik földszinti tantermében csak villanyfénnyel lehet jól látni, vastag, boltíves, fehérre meszelt falai között parányinak tűnnek a padok. A kanyargós csövű kis fekete vaskályha mellett krétaportól szürke tábla, szélén egy pár nyűtt tornacipő szomorkodik. „E házban éjszakázott Liszt Ferenc, a világhírű magyar zeneszerző Szekszárdról Pécsre utaztában 1846. október 24-én. Ekkor írta férfikarénekét Garay Jánosnak A pataknál című versére” — hirdeti kívül az emléktábla. A sűrű, alacsony bukszus- bokrok, a hársfák, majd a gesztenyék kivezetik az embert az iskolaszagú, szép barokk kastélyból. Egy pillantás a szomszédos haviboldogasszony kápolnára — milyen remek együttes ez is, még így is vonzó, még így is látványosság. Klimó püspök hatalmas kastélykertje, arborétuma, vadaskertje — ma már nem létezik. Csak néhány ritka növény jelzi még a hajdani arborétumot, s — e pillanatban — egy kiszáradt kis tómeder az egykori csónakázó tavat. Itt, a jóhírű mecseknádasdi halászcsárda és a strand evilági örömökkel kecsegtető környezetében kanadai nyárfák szomszédságában hatalmas szomorúfűz őrzi a letűnt időket. A Török kútból jön mindmáig a strand vize is. Fent, a fáktól borított hegyoldal tetején — ez a Török-hegy vagy Várhegy — emelkedik a nádas- di vár romja. A halászcsárdába beépítve rejtőzik egy valódi kínai pagoda, amelyet a század- fordulón vett az akkori püspök a londoni világkiállításon, s állított fel a festői parkban. Látni még a pagoda megkopott festésű, apró faragásokkal sűrűn díszített tetőelemét. Tovább már útját állja a látogatónak egy madzagon fityegő tábla: Söntés, tilos belépni. Eqy kilométerre sincs a falutól Réka vára, amelyhez a monda egy szelíd Szent Margit, egy angol klrólyklsasszony születését kapcsolja. Szent István ajándékozta volna ezt a „Terranum Britanicum”-ként valóban említett várat az angol királyi ház egyik tagjának, s hoav itt született volna Skóciai Margit. .. Az biztos, hogv Réka vára rom- íai régi időkről mesélhetnének. Rövid ideig ástak is itt, de különösebb nvomra nem bukkanván, egyelőre ez abbamaradt. Feledhetetlen birodalom Aztán pedig már Óbánva erdői, zuhoaói, fazekasai következnek, az egész óbányai tu- ristaDa radicsom. Aki Mecseknódasdról indulva körülnéz, valóban belépett a Mecsek kaouián. Egy nem egykönnyen elfelejthető birodalomra léoett be, olyanba, ahol a táj és a történelem ritka szerencsés látványban ölelkezik. Megcsiszolva kissé műemlékek alkotta ékköveit — hozónk egyik lentebb ékszere lehetne ez a vidék. Hallania Erzsébet Az Igaz, hogy idén később ért be a len, de ez kivételesen szerencse: szára ugyanis hosz- szabb lett. Július közepén érkezett meg az első szállítmány a Lenfonó és Szövőipari Vállalat Drávaszabolcsi Lengyárába, s azóta is folyamatosan szállítanak. Százezer mázsa gubás len feldolgozásához elegendő kapacitással rendelkeznek. A felvásárlás jelenleg 87 ezer mázsánál tart. Honnan is érkezik a legtöbb? A környékről és Mozsgóról 26 ezer. Dombóvár térségéből 13 ezer, Pincehelyről szintén 13 ezer s végül Fejér megyéből a nagy tétel: 35 ezer mázsa len érkezett Dráva- szabolcsra, illetve a külső gu- bózókhoz. A beérkező len először a gu- bózóba kerül, ahol szorgalmas gépet etetnek a kezek. A szárat megfosztják a magtól és házától, a lenmag hqtalmas dombot képez a csarnokban - nemsokára utazik a Növényolajipari Vállalathoz olajütésre. A gubából lesz a polyva, amely értékes takarmány. A legubó- zott lenszálak kévézés után leméretnek, s az áztatóba kerülnek. Tíz hatalmas medence, harmincfokos vízzel várja a kévéket. A két és fél méter mély medencéket a daru hamar megrakja, leszorítják, feltöltik - s máris szaporodhatnak az anaerob baktériumok, amelyek a lenszár fás részét, a pektint szeretik fogyasztani, öt-hat napot ázik a len, majd szorgos asz- szonykezek „sátrazzák” (itt lehet akár ötezer forintot is keresni egy hónapban). Száradás után kazlakba rakják, várják sorukat, mikor kerülnek a tilo- lógépekbe ... A még megmaradt fás részeket a hátalmas, köpennyel takart gépek távolítják el: poz- dorjátlanítanak. A törőgép, amely „pozdorjávó” töri a lenszálakat, s a tiloló, amely letakarítja a pozdorját. Alul hatalmas tölcsérek: elszívóberendezés. Odakint óriási hegyben áll a kifúvott pozdorja, ezzel fűtik a kazánokat, melegítik a vizet, főznek a konyhán... S a vég: lenszőke fonatok, amelyeket báláznak, préselnek, megy a fonodába. Sok vég vászon, lepedő, ruhafélék készülnek belőle. Számok: nyolcvanezer mázsa gubós lenből 12 ezer mázsa mag kerül ki, ezt 8,4 millió forintért értékesítik. 6400 mázsa polyva, ezért 190 ezer forintot kapnak. 52 ezer mázsa osztályozott kóró kerül az áztatóba, ázás után 41 ezer mázsa lesz belőle. Ebből 3300 mázsa tilolt lenszál, 6600 mázsa lenkóc kerül ki, amelyet 19,8 millió forintért értékesítenek. Közel harmincmillió forint tehát a nyolcvanezer mázsa len értéke. Idén félévkor a munkóslét- szám Drávaszabolcson 221 fő volt. Mintegy négyszáz munkást tudnának foglalkoztatni, a munkaerő fele tehát hiányzik. Az átlagos kereset nem túl sok, a munka néhol — ahol keresni lehet — viszont igen nehéz, nem kapkodnak érte. Megoldás? Keresik, s okos ötletek nyomán megszületnek a iá megoldások. Két helyütt: Pincehelyen és Döbröközön már üzemel a gu- bózó. Az első technológiai fázist tehát a helyszínen végzik el, a gyárba már osztályozott lenszálak kerülnek. Az itt felszabaduló munkaerőt más helyre irányíthatják. S a távlat: más technológia bevezetése, áztatás nélkül pozdorjátlaníta- nak eszerint, s utána kerül sor egy vegyi kezelésre, amely megfelel a jelenlegi, munkaerőkapni, de zöldségfélékből nagyon rossz az ellátás. Van itt két maszek, azok aratnak, mindig jóval magasabbak az árak, mint a városban. Majd mindegyik meszesi így használja: nem a városközpontban, a városban. Mintha Meszes valami különálló, a városhoz ragadt település lenne, pedig Pécs szerves — és igen tekintélyes méretű része. De nem véletlen a fogalmazás: ellátás szempontjából valóban Pécs a város, s ha valaki Meszesről vásárolni megy, úgy utazik be a centrumba, mintha faluról jönne ... — Mostanában bővítettek korszerűsítettek itt a Szeptember 6. téren egy zöldségboltot. Szép, korszerű, csak éppen az áruellátása nagyon silány. Ma például szerény vagyok, csak kelkáposztát szeretnék venni - de már előre rettegek, hogy ezért be kell utazni a városba A FŰSZERT sem szállít rendesen, az üzletekben hol ezt, hol azt nem lehet kapni. — Az lenne a természetes, hogy délelőtt lemennék az üzletbe és itt ezen a környéken mindent meg tudnék vásárolni Ez szinte lehetetlen. Két választás van: vagy beutazunk a városba, vagy napjában négyszer, ötször szaladgálhat az ember, ha össze akarja szedni az ebédre valót — mondja Kovács Ferencné, szintén a Korvin utca 17. számú ház lakója. — Mi hiányzik? — Primőrök, olcsóbb zöldség, gyümölcs, többféle hús, többször és többfajta sütemény, a kicsinek korábban a bébiétel, most a játékbolt. Nagyobb vá laszték ruházati cikkekből és cipőkből, gyerekholmi. — És mi van? — Ital. Az aztán bőven. Kivéve persze a sört. igényes áztatnak. De ez még messze van. Akkor bizonyára nyugdíjba megy Kicsi, az öszvér is, amely félóránként megszökik a hámmal együtt...- kp - Mindig erre megy rá a szabad szombatom. Kicsit ösz- szepakolok, aztán gyerünk be a városba, hogy mindent megvásárolhassak a vasárnapi ebédhez. Szépen belenyúlik a délutánba, mire végzek.- Itt nem tudná beszerezni?- Esetleg, akkor is drágán. Az „esetleg” meg nem boldogít, mert ha nem kapok valc- mit, úgyis be kell utazni a városba — így kétszeres fáradság.- Ha a lakásban elromlik valami, van a közelben szerelő?- Nagyjából igen. A tévét és a háztartási gépeket vállalja az itteni Gelka, cipő-, órajavítással sincs különösebb probléma. De a magnómmal például cipekedhetek a városig, ha meg villanyszerelő kell, gyerünk a budai vámhoz. Ha vízcsap vagy ilyesmi romlik el, már tudom: mehetek a Hősök terére, vagy Szabolcsra, közelebb nemigen találok szakembert. Az autóbusznál újból találkozunk. Szatyor a kezében, kezdődik a szokásos szabadszombatos program.- Szívesebben lennék <s strandon ... Az alsó lépcsőfordulóban két asszony beszélget. Közösen folytatjuk - az elmondottak nagyjából azonosak a többi véleménnyel. Két dolgot jegyzünk meg: a piaci árak, s a zöldségesbódék árai elsején és tizenötödikén - bányászfizetéskor - tetőznek. A Gelka csak hosszú határidőre vállal javítást, s o legutóbb egy zárlatkor a Rákóczi útra kellett menni villanyszerelőért ... D. K.J. A KAKOV PÉCSI ÜZEME FELVÉTELRE KERES FÉRFI segédmunkásokat (gépkocsi- rákodénak, teiepi segédmunkásnak) és iángvágékat Felveszünk 1 fő adminisztrációban jártas gépirónöt. Fizetés kollektív szerződés szerint Jelentkezés az Üzemvezetőnél. PÉCS, LÉGSZESZGYÁR UTCA 30. SZÁM ALATT. Bejárunk a városba.. Meszesi szolgáltatások — asszonyszemmel Mi kell ahhoz, hogy egy háziasszonynak, dolgozó nőnek szabadideje legyen? Sok minden, de elsősorban tökéletes ellátás, korszerű szolgáltatás. Pécs, Meszes, Korvin Ottó utca 17. Dr. Dalmadi Sándorné két dugig tömött szatyorral éppen a piacról érkezik haza.- Nagyon kicsi a piacunk. * Gyümölcsöt még elég jól lehet — Jó lenne, ha ide az óvodánál lévő üres térre egy nagy áruházat építenének. Ha az ember bemegy a városba, legkevesebb két-két és fél órája rámegy. Ha csak egyszer kell bemenni... Mihez kezdhet akkor már az ember? Mészáros Tibort takarítás közben találom. Szülei dolgoznak, ő maga is, csak a szabad szombatját tölti itthon. Illetve, dehogyis itthon,.. A mecseknádasdi Árpád kori kápolna
