Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-11 / 188. szám

Ara: 80 fiilé» Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli narnö XXVIII. évfolyam, 183. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. augusztus 11., szerda Friss diplomások a kapukban Tulajdonképpen csak részle­ges adatok állnak a rendelke­zésre még augusztusban is a tanulmányi osztályoknak a fris­sen végzettek elhelyezkedésé­ről. Részlegesek, mert a folya­mat nem fejeződik be: aki nem talált megfelelő helyet, az még üres állásokra tovább próbálko­zik. Idén a különböző felsőokta­tási intézmények végzős hall­gatói részére csakúgy, mint ko­rábban, több állást hirdettek meg, mint ahányon befejezték tanulmányaikat. Természetesen a felkínált állások száma ön­magában csak a globális lehe­tőségeket sejteti — az állások minőségileg, feltételeiket tekint­ve különböznek, s az előnyöseb­bek sokkal több pályázatot von­zanak. A végzősök előtt kivétel nélkül valamennyi pályán külö­nös vonzerővel rendelkeznek a nagyobb városokban meghir­detett, szakmai, illetve tudomá­nyos fejlődést jobban elősegítő állások. De ugyanígy szívóha­tást fejt ki a szülőhely, a csa­lád avagy a kedvező feltételek (szolgálati lakás az orvosoknak, de a pedagógusoknak is). Az elsősorban távoli kisközségek továbbra is nehezebben kap­nak megfelelő szakembert. Idén persze már magasabb a peda­gógusok területi pótléka — a hely kedvezőtlen külső viszo­nyaival egyenes arányban. A különbözeti összeg többszáz fo­rint is lehet. A pályázati úton történő el­helyezkedés előnye elsősorban a szabad választásban van. A régi, irányitásos rendszer ese­tében olyan szélsőséges eset is előfordult, hogy valakinek a jó hely sem tűnt megfelelőnek, mert úgy érezte „belekénysze- ritették". Most a rossz válasz­tás esetén ki-ki önmagát hibáz­tathatja elsősorban. Azazhogy mégsem. Szólni kell egyes elgondolkoztató jelekről, amelyek a pályázati rendszer kibúvóit jelzik. Nemrégiben az Élet és Irodalomban is pana­szolta egy egyetemi oktató, hogy kiváló képességű tanítvá­nyai közül többen nem jutnak a tehetségüknek megfelelő ál­láshoz. Az ilyen állásokba nem egyszer szerényebb felkészültsé­gű fiatalok kerülnek — protek­ció útján. A pályázati rendszer, ahol nemcsak a pályázó, hanem az alkalmazó intézmény is több­kevesebb szabadsággal önál­lóan dönt a jelentkezésekről, valóban nem zárja ki a lehe­tőségét annak, hogy ismeretség útján a pályázó korábban tár­gyalásokba bocsátkozzék egyes áilások meghirdetőivel, s így a többi jelentkezővel szemben előnyösebb helyzetbe kerüljön. Tudom, sovány vigasz, ha azt mondom, hogy az ilyen intéz­mény a későbbiekben megfizeti az árát annak, hogy rosszul vá­lasztott, hiszen a szerényebb képességű munkavállaló „keve­sebbet hoz a konyhára”, mint tehetségesebb társai. Mégis meg kell mondani, hogy a fenti jelenség okai nem elsősorban a pályázati formá­ban rejlenek, hiszen az élet más területén is alkalmanként teret nyer pz összeköttetés. Ele­jét venni csak az intézmények belső kontrolljával lehet. (Marafkó) Elkészült az eddigi legalaposabb geológiai felmérés Százmillió tonna szén Pécs-Bányaüzemben még az idén megnyitják az első mélyszinti fejtést Ötméteres telepek is vannak Évek munkájának eredmé­nyeit összegezték azokon a spe­ciális űrlapokon a pécs-bánya- üzemi geológusok, melyek ada­tai rövidesen elektronikus szá­mítógépbe kerülnek. Mennyi szén van, milyen minőségű, mi­lyen a dőlés, a vízvédőréteg, a vízhozam, mekkora a gáz-, il­letve a tűzveszély, a kőzethő­mérséklet —, hogy csak a leg­fontosabb kérdéseket idézzük abból a közel száz kérdésből, melyre minden művelési terv részletes kidolgozása előtt meg­bízható pontosságú választ kell adniuk a geológusoknak. A szénvagyonszámitásnál csak az úgynevezett mélyszinti területe­ket vették figyelembe, most ugyanis a felszín közelében má­sodlagos művelés folyik, s mi­után a népgazdaság igénye el­sősorban a koksz-szén iránt ígérkezik nagynak és tartósnak, ezeket a területeket rövidesen fel fogják adni. István-akna mélyszinti terüle­tein s Széchenyi-akna Vili. és IX. szintjén összesen 100 millió tonna szén van. Ebből közel 60 millió műrevaló, azaz ennek a mennyiségnek a kitermelése - a ma ismert módszerekkel szá­molva - gazdaságos. A nem rentábilis széntelepek közel fele az 560 méteres mélység aló esik, 18 millió pedig pécsbányai területre. Évente 15—20 ezer folyóméter kutatófúrást végeznek István- aknón a mélyebb bányatérsé­gek lehető legalaposabb fel- térképezése érdekében, de a geológusok pontosan elemzik a más célú furatok — például gáz- lecsapoló-lyukak — mintáit is. Ugyancsak elemzik és térképe­zik az összes bányavágatok adatait, így aztán már olyan mennyiségű adat áll minden telepről rendelkezésre, hogy a várható minőséggel kapcsolat­ban is előrejelezéseket adhat­nak. Pillanatnyilag 40 százalék körül, sőt nem egyszer jóval 40 százalék felett van a kitermelt szenek hamutartalma. A geoló­giai felderítési adatok, vala­mint a régi bányatérképek, adatok ígérete szerint az első mélyszinten, tehát a mostani IV. szinten, 36-37 százalékra fog javulni ez az arány. Elkészítet­ték a pécs-bányaüzemi geoló­gusok az utóbbi húsz év minő­ségi grafikonját is, melyből ki­derült, hogy a szabolcsi minő­ség sok éven át felülmúlta a pécsi terület minőségi átlagát. István-akna mélyszintjén ré­gen látott iramú munka folyik ezekben a napokban. A Széchenyi-aknai gyorsvágathaj- tó csapatok nagyszelvényű fel­táróvágatokat hajtanak, melyek lehetővé teszik, hogy rövidesen munkához lássanak az előké­szítő csapatok is. Az év végére fejtés lesz a mélyszinten - igaz, az elsőnek művelés alá fogható telep nem ígérkezik szenzációsnak. 1,2-1,3 méter körüli a vastagsága, néhány komoly meddőbeékelődés is za­varni fogja a munkát, a minő­sége azonban sokkal jobb a felszín-közeli szeneknél, s ami a legfontosabb: a következő te­lepek már gazdagabbak lesz­nek. Pécs-Bányaüzem mély­szintjén a geológiai szolgálat előrejelzése szerint 5—6 méteres, kokszolható szenet ígérő tele­pek is vannak. B. S. A tartalomból: Szovjet—indiai megbeszélések 2. oldal Csou En-laj nyilatkozata 2. oldal Készül Baranya monográfiá’a 3. oldal Negyedmilliárdos program Komlón 5. oldal 126000 effs© osstáiy&s Több mint 1600 első osztályt nyitnak a középiskolákban — Tudnivalók az 1971 —72-cs oktatási év rendjéről Nem végleges adatok szerint az 1971—72-es oktatási évben az általános iskolai tanulmá­nyaikat kezdő kisdiákok száma 126 000 lesz. A különböző ti pusú középiskolák első évfolya­maiba az általános iskolát idén végzettek közül 55 800 fia­tal iratkozott be nappali tago­zatra. Előzetes számítások alap­ján — amint a Művelődésügyi Minisztérium illetékesei elmon­dották, — a középiskolákban nyíló első osztályok száma 1600—1700 között alakul. Eb­ből a szakközépiskolákban 830, a gimnáziumokban 800 osztály nyílik. A gimnáziumi első év­folyamokból 360 szakosított, a többi általános tantervű lesz. Az általános iskolai tanuló- csoportok létszámának kialakí­tásánál már figyelembe veszik a művelődésügyi miniszter uta­sítását, amely egyebek között kimondja: egy osztályon belül vidéken 15—40, Budapesten 20 Somberek országos e!s6 Nemrég nyilvánosságra hoz­ták az Allatforgalmi és Húsipari Tröszt, valamint a TÉR1MPEX Külkereskedelmi Vállalat által meghirdetett vágómarha-hizla- lási verseny félévi állását, ami­ből kiderül, hogy a versenyben országosan a tavalyi nagydíjas sombereki Béke őre Tsz vezet. A nagydíjat az Országos Mező­gazdasági Kiállításon nyerte el bemutatott hízottmarhóival. Ott a benevezők száma jóval ala­csonyabb volt. Most viszont 19 megye többszóz nagyüzeme ver­senyez az elsőségért, s ebben a nagy mezőnyben kimagasló a somberekiek sikere. Hisz az egyes kategóriában országos második a jánosházi Magyar— Bolgár Barátság Tsz előtt 282 ponttal vezetnek. A verseny három kategóriá­ban zajlik. Az 1-es kategória a legmagasabb, Somberek ebben versenyez. Ebbe azok az üzemek tartoznak, amelyek évente leg­alább 300 vágómarhát expor­tálnak. A kettes kategóriába tartozók 200—300, a hármasba tartozók pedig 200-nál keveseb­Értékelték a vágómarha-hizlalási verseny félévi állását bet exportéinak. Minden eladott és élve exportált vágómarha után 1 pontot kap az üzem, ezek a mennyiségi pontok. A minőségért adott pontok ennél magasabbak, a szuper ,,A" mi­nőségű vágómarha után jár a legtöbb pont, vagyis 5, a sima „A" minőség után 4 pont, a „B” minőségért 1 pont jár. A Baranya megyei Allatfor­galmi és Húsipari Vállalat érté­kelésében Somberek 867 pontot ért el azáltal, hogy az első fél­évben 212 vágómarhát expor­tált, ebből 29 elérte a szuper „A" minőséget, 109 pedig az A minőséget és psak 74 lett B minőségű. Ilyen jó minőségi arányt egyetlen baranyai üzem sem ért el, sőt más megyékben sem sikerült ezt teljesíteni. A Vas megyei jánosházi tsz 585 ponttal a második a verseny­ben, a Győr megyei szili Győ­zelem Tsz 574 ponttal az orszá­A mohácsi Duna-parton épülő, nagy befogadóképességű gabonasilónál elérték az építők a kívánt magasságot és „falegyenbe” kerültek. Megkezdték a csúszózsalus berendezés leszerelését és az ácsolatokkal együtt a hatalmas daruval emelik le az építményről és eresztik vissza a földre. Erb János felvétele gos harmadik. De Somberek megelőzte az állami gazdasá­gokat is, hisz az azonos kate­góriában versenyző állami gaz­daságok közül /regszemcse az első 327 pontszámmal. A kettes kategóriában a szakcsi Új Élet Tsz után a sza- lántai Hunyadi Tsz állt félévkor a második helyen az országos versenyben 561 ponttal. Itt azonban igen szoros a verseny, mert Szalánta csak 11 ponttal szorult a második helyre, s az utána következő lenti Szabad­ság — Zala megye — tsz-nek is 495 pontja volt. A harmadik kategóriában a megyei első Berkesd 329 pont­ja csak az országos hetedik he­lyezéshez volt elegendő. A megyei verseny állása a félévkor a következő: I. kategóriában első a som­bereki tsz 867 ponttal, második Mógocs 291 ponttal és harma­dik az egyházasharaszti tsz 206 ponttal. II. kategóriában első a sza- lántai Hunyadi Tsz 561 ponttal, második a belvárdgyulai tsz 456 ponttal, harmadik a borjádi tsz 276 ponttal. A III. kategóriában első a berkesdi Kossuth Tsz 329 pont­tal, második a rózsafai tsz 297 ponttal, harmadik holtverseny­ben a bolyi Kossuth és a fel­esére// Aranymező Tsz egyaránt 266 ponttal. A vágómarha exportban egyébként Baranya megye meg­tartotta vezető helyét. Az első félévben 7000 vágómarhát ex­portált a megye, ami megfelel a tavalyi kivitelnek. A minőségi arány azonban tovább javult, mivel több termelőszövetkezet tér át az intenzív hizlalási mó­dokra, a legkorszerűbb tápok a Purine, az Urebetin etetésére. Köztük is élenjár a sombereki tsz, s ez egyik titka országos sikerüknek. De Somberekén a háztáji gazdaságok is kiválóan értenek a marhahizlaláshoz, s a közös gazdaságon keresztül értékesítve növelik az egyébként a tsz üzemi méreteihez feltű­nően nagy export volumenét. —40 tanulóból álló csoport szer­vezhető. A létszám ennél ala­csonyabb, illetve magasabb nem lehet. Ettől csak ott tér­hetnek el, ahol a felső tagozat egyes évfolyamainak tanulóit — a szakrendszerű oktatás fenn­tartása érdekében — egy-egy tanulócsoportban oktatják. Azokban az osztott, vagy rész­ben osztott iskolákban, ahol a felső tagozatos gyerekeket .már szakrendszerben tanítják és köz­ben a tanulók létszáma átme­netileg csökken, — a szakrend­szerű oktatás fenntartása cél­jából — akkor sem szabad a csoportokat összevonni, ha a lét­szám 15, illetve 20 alatt van, de a tízet meghaladja. A szakrendszerű oktatás to­vábbfejlesztése érdekében a miniszteri utasítás kimondja, hogy a körzetesítés kiterjeszté­sével fokozatosan meg kell szüntetni az alsó és felső ta­gozatos tanulókból alakított összevont csoportokat (osztályo­kat). A rendelkezés célja, hogy a szétszórt településeken mű­ködő kis iskolák tanulói szá­mára is biztosítsák a korszerű oktató-nevelő munka feltételeit. Az 1971—72-es tanév rend­jéről kiadott miniszteri utasítás alapján a szorgalmi idő az is­kolákban változatlanul két fél­évre oszlik. Az első félév szep­tember első munkanapján kez­dődik és a téli szünet utolsó napján ér véget. A második félév a téli szünetet követő el­ső munkanapon kezdődik és a rendtartásokban előírt napon zárul. A téli szünet 1971, de­cember 22-től 1972. január 8- ig, a tavaszi szünet 1972, április 2-től április 14-ig tart. A tanévnyitó értekezletre az általános és a középiskolákban egyaránt augusztus utolsó he­tében kerül sor. Húsz halott Folytatódlak az összetűzések Észak-lrországban Kedden délután, változatla­nul igen feszült a helyzet a há­rom nagy északír városban, Belfastban,' Londonderryben és Newryben. Newryben valóságos közel­harc folyik egy-egy jármű bir­toklásáért a hatóságok és a tüntetők között. A tüntetőknek számos gépkocsit sikerült meg­kaparintaniuk, amelyeket bari­kádok megerősítésére használ­nak fel. Londonderryben egy koradélutáni tűzpárbajban két rendőr megsebesült, az egyik súlyosan. A kirobbant összetűzések ed­digi mérlege: 16 halott, nem hi­vatalos források 20 halottról be­szélnek — 94 sebesült és több­millió fontra tehető anyagi kár A szomszédos Ir Köztársaság kormánya a válságra való te­kintettel különböző intézkedése­ket hozott a két országrész kö­zötti esetleges súrlódások elke­rülésére. A kormány keddi ülé­sén döntés született, hogy Lon­donba menesztik Patrick Hille- ry külügyminisztert, az utazás céljáról azonban részleteket nem hoztak nyilvánosságra. Másrészt felfüggesztették a sza­badságolást a rendőrségnél és a már szabadságon levő rend­őröket is viszahívják.

Next

/
Thumbnails
Contents