Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-08 / 186. szám

T971. augusztus 8. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése Arccal a házgyárak felé Meglesz az új bútorgyár Mohácson? Ünnepi termékbemutatóval emlékeztek meg a Szék- és Kárpitosipari Vállalat mohácsi gyára két évtizedes jubileumáról Érdektelenség az , érdekelteknél Még két héttel ezelőtt Is úgy volt, hogy megrendezik, sőt valójában hivatalosan még ma sincs kimondva, hogy nem. De augusztus 20,. a kiállítás megnyitásának a napja vészesen közeledik, s ma már csak nagyon hu­száros rendezéssel lehetne ezt a hagyományos mecseki barack-, virág-, illetve zöld­ségbemutatót nyélbeütni. Végeredményben hivata­los meghívót sem adtak ki, s talán szóvá sem kéne ten­ni, hisz annyi kiállítás, vá sár, bemutató volt már az idén, hogy igazán nem tra­gédia, ha a sok közül egy elmarad. Mégis, hogy szóvá tesszük, arra az egykor oly híres mecseki őszibarack jö­vője iránt érzett aggoda­lom késztet. Lehet, hogy egy kis helyi kiállítás nem sokat hoz az érdekeltek, a pécsi, baranyai termelők és a ke­reskedelem konyhájára, nem éri meg benevezni, hozzá­járulni, a költségeket finan­szírozni. Mert valójában ezen bukott meg, azon a 80-100 ezer forinton, ami nem jött össze. De ha ez így van, akkor meg is fordíthat­juk a tételt: hosszú ideig rendszeresen megtartották a barackkiállítást, tehát vala­mikor megérte. S önként adódik a következő kérdés: ezek szerint a mecseki őszi­barack túljutott fénykorán s most hanyatlásának kezde­teit érezzük? Ismét egy pécsi sajátos­ság, amit elveszíthetünk és minden veszteség fájdalmas. Igaz, az őszibarackra rossz idők járnak, telítve van a piac, nehéz az értékesités. De hisz épp azért kellene megragadni mindent, ami reklám, márpedig a kiállí­tás ilyen célt is szolgál. Sze­geden úgy látszik tudják ezt, nincs olyan jó barack­juk, mórit Pécsnek, ízre, za­matra alulmarad. Szeged mégis minden évben meg­rendezi az őszibarack-kiál­lítását, kihasználva a nyári idegenforgalom, az ünnepi játékok adta lehetőségeket. Ez a harmadik év, amiko' a Mecseken termett ősziba­racknak nem jut néhány asz­tal, pult a bemutatkozásra: Íme, ezt tudja produkálni ez a táj, ilyen sehol másutt nem kapható, ízt, illatot ad ez a gyümölcs. A Városi Ta­nács felhívása ezúttal is el­hangzott, de gyenge vissz­hangra talált. Azt beszélik az idei szárazság megvisel­te a iákat, gyengébb a gyü­mölcs, mint máskor. De te­rem itt szép barack, a Pé­csi Állami Gazdaságban, amely Szegedre levitte a ba­rackját, s mégis egyike volt azoknak a termelő üzemek­nek, amelyek Pécsre nem neveztek be. Valamikor négy baranyai állami gazdaság, négy-öt termelőszövetkezet és 25-30 egyéni termelő szokott kiál­lítani, na és mellettük a MÉSZÖV, a MEK, a keres­kedelem. Nagy kiállító volt mindig a Szőlészeti Kutató Intézet, a Pincegazdaság, a Kertészeti Vállalat. Me-t a barackkiállitást ki kellett bőviteni. Először csak a vi­rágkiállítással párositották. Az idén már barack-, virág- és zöldségkiállitást akartak rendezni és ezzel az érde­keltségi kör egészen kiszé ■ lesedett. Egy-egy kiállitóra igazán nem sok költség ju­tott volna. Ez a kudarc na­gyobb összefüggésben néz­ve már nemcsak barack­ügy, de mintegy kifejezi Ba­ranya zöldségtermesztésé­nek megoldatlanságát, pe­riférikus voltát és nagy le­maradását a megye mező- gazdaságának gyorsan fej­lődő ágazatai mögött. — Rné — (Folytatás az 1. oldalról) szont az első félévben 5 száza­lékkal kevesebbet vásároltak fel, mint az elmúlt év azonos időszakában. Baromfiból 32 szá­zalékkal, tojásból 49 százalék­kal nagyobb mennyiséget vettek át a felvásárló vállalatok az első félévben, mint az elmúlt év első felében. A tej értékesítése 6 százalékkal nőtt az 1970 I. félévi mennyiséghez képest. Beruházások 1971. első félévében Baranya megye területén tovább fokozó­dott a beruházási tevékenység. Az egyedi nagyberuházásokra az első félév folyamán össze­sen 630 millió forintot folyósí­tottak. E rendkívüli mérvű kifizetések oka, hogy 1971. első félévében üzembe helyezték a Pécsi Or­vostudományi Egyetem elméleti tömbjének és a Pécsi Műszaki Főiskolának nagy részét, a nagy­kereskedelmi vállalatok koordi­nált pécsi raktár-beruházást és ezek végelszámolása megtör­tént, továbbá a BCM építke­zés kapcsán is nagyösszegű tel­jesítmények elszámolására ke­rült sor. De nemcsak az egyedi nagy- beruházások első félévi teljesí­tése volt magasabb, mint ta­valy. A Beruházási Bank Bara­nya megyei Fiókja állami be­ruházások céljára is, vállalati beruházások céljára Is sokkal magasabb összegeket folyósított — együttesen 53 százalékkal —, mint az elmúlt esztendő első hat hónapjában. A teljesített beruházások összegének növekedése koránt­sem jelenti azt, mintha meg­szűnt, vagy akárcsak csökkent volna az a feszültség, amely a fizetőképes beruházási igények és a rendelkezésre álló kivi­telezői, szállítói kapacitás közt évek óta megfigyelhető. A be­ruházási javak iránti kereslet tovább növekedett. A teljesített beruházásokban növekvő mér­tékben részesednek a gépkölt­ségek, az első félév folyamán teljesített gépberuházások ösz- szege közel másfélszer annyi, mint az elmúlt év első félévé­ben. Növekvő tendenciát mutat évek óta a Magyar Nemzeti Bank finanszírozásában meg- velósitott termelőszövetkezeti gépberuházások összege Is. Ez év első féléve folyamán a me­gye mezőgazdasági termelő- szövetkezetei 14 százalékkal több gépberuházást valósítottak meg, folyóáron számítva, mint tavaly első félévben. Termelő- szövetkezeteink első félévben teljesített gépberuházásainak összege megközelíti építés-be­ruházásaik összegét: beruházá­saikból 50 százalékban része­sednek az építkezések és 47 százalékban a gépbeszerzések. Mezőgazdasági termelőszövet­kezeteink ez évben — a meg­változtatott ösztönzési rendszer­nek megfelelően — csak elvét­ve fogtak újabb nagyszabású építkezésbe­Az első félév folyamán tel­jesített tanácsi beruházások összege 16 százalékkal több, mint tavaly első félévben. Eb­Tcrvaly elkészült a Barbakán, de nem zárult le vele együtt a pécsi várfal, várárok feltárásá­nak, régészeti kutatásának so­ra. Gerőné Sándor Mária, az Országos Műemléki Felügyelő­ség régésze ezen a tavaszon hármas feladattal kezdett mun­kához. Az első feladat az volt, hogy tisztázni kell a Barbakán feljárójával összefüggő nyugati erődrendszer pontos helyét, kö­rülményeit. Ezt a nyár folyamán sikerült is tisztázni, egészen az Esze Tamás utca járdavonaláig Jelenleg bontás alatt van az Esze Tamás utca 7. számú épü­let, ennek homlokzata már a hajdani városfal egy darabja. A XVII. századi térképek tanú­sága szerint ennek a szóban- forgó erődrendszernek csatla­koznia kell a városfalhoz. Az utóbbi kérdést tehát majd jö­vőre, a folyamatban lévő bon­tás után, újabb feltárás révén lehet tisztázni. bői a lakásberuházások össze­ge azonban lényegesen keve­sebb volt, mint egy évvel ko­rábban. A lakosság áruellátása A lakosság készpénzbevételei 1971. I. félévében 8,4 százalék­kal haladták meg a múlt év azonos időszakának bevételeit. A II. negyedévben erősebb üte­mű (közel 11 százalékos) volt az emelkedés, mint az I. ne­gyedévben (5 százalék). A mun­kások és alkalmazottak ossz pénzjövedelme 5 százalékkal nőtt. Ezen belül bérekre 7 szá­zalékkal többet fizettek ki, amit nagyobbrészt az átlagkeresetek növekedése indokolt, mintsem a létszám bővülése. A mezőgaz­dasági lakosság pénzbevételei­nek 19 százalékos növekedésé­ben a termékértékesítésből szár­mazó — 40—50 százalékkal — magasabb készpénzbevétel ját­szotta az alapvető szerepet. A foglalkoztatás az elmúlt félévben lényegesen nem vál­tozott, a munkaerőhelyzetet in­kább a kereslet jellemezte. Ki­tűnik ez abból is, hogy a fog­lalkoztatottak száma nagyobb mértékben csak a kereskede­lemben nőtt (9 százalékkal) az építőiparban lényegesen nem változott, az iparban valame­lyest (0.2 százalékkal) csökkent­A lakosság a fokozott mér­vű vásárlás és szolgáltatási ki­adások mellett takarékbetéteit is 16 százalékkal növelte. Bár az áruvásárlási hitelkérők szá­ma jóval kisebb volt, mint a múlt év hasonló időszakában, a magasabb kölcsönösszeg kö­vetkeztében 2,3 millió forinttal több áruvásárlási kölcsönt folyó­sított az OTP a lakosság ré­szére. Az élelmiszerek forgalma 9 százalékkal nőtt, ezen belül di­namikusabban nőtt a vendég­látás árbevétele, de a bolti élelmiszerek kínálata is jobb volt a múlt évinél. így pl. ja­vult a hús- és hentesáru el­látás. Az idényáras élelmiszer- cikkek közül a baromfi, burgo­nya és tojás az igényeknek megfelelő mennyiségben és a tavalyinál alacsonyabb áron állt a lakosság rendelkezésére. A zöldségfélék I. félévi felho­zatala 6—7 százalékkal meg­haladta ugyan a múlt év ha­sonló Időszakának felhozatalát, de egyes időszakokban nem volt folyamatos és megfelelő az el­látás. A zöldségfélék árszínvo­nala márciusig tartósan meg­haladta a múlt év azonos hó­napjainak órait, április-május­ban már alacsonyabb volt an­nál, így együttesen 4 százalék­ra tehető az I. félévi árnöveke­dés. A gyümölcsfélékhez mint­egy 30 százalékkal magasabb áron jutottak a vásárlók. Gazdagabb árualap A ruházati forgalom 6 szá­zalékos növekedését a nagyobb belföldi kínálat és import is biztosította, így megfelelő áru­alap állt a lakosság rendelke­zésére. A lakosság — a Jövedelmek növekedésével párhuzamosan A második feladat az lett volna az idén, hogy tovább kö­vessék a Barbakántól észak fe­lé a várárok vonalát. Ez az árok az Aradi vértanúk útja és a Landler Jenő utca sarkán for­dul el, s éppen itt tervezik majd, a mai négyszögletes bástya körül, a Barbakánhoz hasonló műemléki könyezet — kellemes sétáló hely — kialakí­tását. A tervek azonban erre vonatkozólag addig nem készül­hetnek el, amíg a régészeti fel­tárás meg nem történik. Az vi­szont addig nem kerülhet sorra, amíg a területen nem lehet ás­ni, mivel az itt lebontott sarok­épület törmelékét mind a mai napig nem hordotta el a PIK. így ez a feladat, ami az idei nyári időszakra volt kitűzve, emiatt egy évet csúszik. Végül, de nem utolsósorban meg kellett oldani az idén az északnyugati sarokbástya és a két várfal — a belső és külső — egyre többet fordít vegyes iparcikkek vásárlására- Ezt mu­tatja e cikkek forgalmának 15,4 százalékos emelkedése, s ezen belül a tartós fogyasztási cik­kek 24 százalékos többlet-for­galma. 1971. I. félévben lénye­gesen több centrifugát, villany- tűzhelyet, villanyboilert, kerék­párt és magnetofont vásárolt a lakosság, kétszer annyi személy­autó talált gazdára, mint 1970. I. félévében, továbbá 18 szá­zalékkal emelkedett a bútorok eladási forgalma. A piros-fehér-kék színekkel osztott kör, a fehér mezőben kék betűkből: „Pepsi”. A világ szerte ismert márka védjegye hónapok óta látható Pécs ut­cáin, szórakozóhelyein, élelmi­szerboltjaiban, hasonlóképpen a megyében is. A Pécsi Sörgyár május 11-én indította be a Pép si-Cola gyártását. Sikerét ma már nem kell különösebben bi­zonygatni. Igaz, hogy a Pepsi- nek fogyasztói körökben elért sikerére árnyat vet az a tény. hogy kevés van belőle, de hát a már három hete tartó rend­kívüli kánikulában általában akadozik az ellátás más üdítő, vagy könnyebb alkoholos italok­ban is. Pedig dr. Rugási Endre igazgató mondja, hogy ebben az esztendőben körülbelül 20 millió palackot gyártanának, ennek zömét pedig éppen ezekben a nyárvégi hónapok­ban szeretnék kiadni. Ismerkedjünk meg közelebb­ről is ezzel az intenzív üdítőha­tású itallal. Talán kezdjük a „születésével". Még a múlt szá­zad végén, Észak-Karolina (USA) állam egyik kisvárosá­ban, New-Bernben Caneb Brad- ham nevű gyógyszerész főzte le saját receptúrája szerint a kü­lönleges ízű, szomjúságoltó üdítőitalt. A helybeliek „Brad italának” nevezték, de végle­gesen a gyógyszerész keresz­telte el Pepsi Colának. Ami a Pepsi anyagát illeti: víz, cukor, szénsav és végül a koncentrátum. Ez utóbbinak re­ceptjét a cég szigorúan őrzi, legföljebb annyit lehet elmon­dani róla, hogy összetételében különféle szubtrópikus füvek, fűszerek és vanília kivonatai ta­lálhatók és persze cola-dió. Egyébként a Pepsi Cola anya­ga ugyanaz, amit az amerikai gyógyszerész 1896-ban összeál­lított. A Pécsi Sörgyár a kon- centrátumot Angliából kapja. Ezt vegyítik itt az üzemben víz­zel, cukorral és szénsavval. De ezeket az alkotóelemeket is szigorúan meghatározott tech­nológia szerint adagolják. A víz megfelelően előkészített, tiszta, lágyított, íztelen, szagta­vórfal — közötti összefüggést. A legnagyobb tudományos eredmény itt született: kiderült, hogy a mélyben eddig teljesen ismeretlen, korai — XIII. századi — külső várfal-maradvány húzó­dik. Az eddigi feltevések, ame­lyek mindmostanáig nem tá­maszkodhattak ásatásokra, úgy vélték, hogy a külső várfal a XVI. században épült. Most be­bizonyosodott, hogy a XIII. szá­zadi várfal fölött emeltek há­rom évszázaddal később egy magasabb falat. A sarokbás­tyának ugyancsak két építési korszakát sikerült megállapíta­ni: a látható falak alatt egy XIII—XIV. századi köríves falma­radvány van. Jelenleg a visszatemetésen, a terület eltakarításán dolgoznak már a műemléki ásatás munká­sai. Augusztus második felére ezzel is elkészülnek s akkor jövő évig pihennek a pécsi vár­falak. Húsz emberrel kezdték. Ma közel 600 dolgozója van a Szék- és Kárpitosipari Vállalat mohácsi gyáregységének, s az lan. Külön erre a célra egy víz lágyító berendezést szereltetett fel a cég a sörgyárban, ugyan­úgy, mint bárhol a világon, az összes Pepsi-gyártó üzemekben. Ezért azonos ízzel rendelkezik a Pepsi az öt világrész azon 123 országában, ahol ez a nemzet­közi vállalat érdekeltségeket tart fent. Márka-szabvány írja elő azt is, hogy a felhasznált cukor speciálisan tiszta és leg­jobb minőségű legyen. Kizáró­lag a természetben szabadon vagy kötött állapotban előfor­duló szénsav alkalmazható a gyártásnál. Az előírás szerint: „... a palackozás során a vízhez szénsavat kevernek s így a Pepsi nem folyadék, hanem hab alakjában kerül az emberi szervezetbe. így érthető, hogy az italt jéghideg állatpotban lehet fogyasztani .. .” Hogy a hűtést milyen szigo­rúan veszik a Pepsi-cég embe­rei, arra elég néhány példa. Amióta pécsi Pepsi forgalom­ban van, a cég szakemberei a kereskedelmi hálózatban már több alkalommal ellenőrzést tartottak. Tapasztalatuk egye­lőre pozitív. A Pepsi-cég ha­zánkban a Jászberényi Hűtő­gépgyártól rendelt speciális hűtőgépeket Ezekből mintegy 80 berendezést a Pécsi Sörgyár kiadott a kereskedelmi szer­veknek azzal a feltétellel, hogy csak Pepsit tárolhatnak a hű­tőgépekben. Még az élelmi­szerboltokban is csak hűtve sza­bad kiadni, s az már más lap­ra tartozik, hogy a vásárló ott­hon hűtve vagy anélkül fo­gyasztja. De vendéglátóipari üzemekben joga van a vendég­nek visszaküldenie a kellőkép­pen nem hűtött Pepsit. Hazánkban három helyen gyártanak Pepsi Colát. A szab­ványüvegeket — amelyekre a márkajegyet letörölhetetlenül ráégetik — Orosházán gyárt­ják. Budapesten, a Fővárosi Ás­vány- és Szikvízipari Vállalat margitszigeti , üzemében órán­ként 12 ezer palackot töltő gép állítja elő az üdítőitalt, a ba­dacsonytomaji ÉRDÉRT Vállalat 6 ezres kapacitású géppel dol­gozik, A Pécsi Sörgyáré viszont az előző kettőnél még moder­nebb berendezéssel üzemel: c Seitz gyártmányú gép óránként 15 ezer palackot tölt meg Pép sível, de az utóbbi hetekben mór kétműszakos termeléssel. Ma még „bejáratás” alatt van a gépsor, tehát nem hoz­hatja a tizenötezres óránkénti termelést, de rövidesen teljes kapacitásra állnak rá. A nyár elején néhány napra leállt a munka alkatrésztörés miatt. Az üzemzavar pénteken történt, hétfőn mór a nyugatnémet Seitz cég szerelője repülőgépen uta­zott Budapestre, onnét kocsival Pécsre. Kedden este már indult a gépsor... A Pécsi Sörgyár nemcsak Ba ranyát, azon belül főleg a für­dőhelyeket, hanem Tolna, So­mogy megyékbe is szállít, sőt, Bács és Csongrád megye bizo­nyos területére és természete­sen a Balatonra, pontosabban Fonyód és környékére, ahol a legtöbb baranyai üdül. Egy téves nézetet kell elosz­latni külön a'sörgyár igazgató­jának jogos kívánságára: o Pepsi Cola előállítása egyál­talán nem megy a sörgyártás rovására sem minőségben, sem mennyiségben. Rab Ferenc éves termelési érték idén már eléri a 100 millió forintot. A Vá­rosi Tanács pontosan két évti­zeddel ezelőtt, 1951. augusztus 7-én adta ki vállalat-alapító okiratát, s bár a működés szer­vezeti keretei rendkívül gyak­ran változtak — a gyár fejlődé­se, végül is töretlen volt. A Kossuth Filmszínház kiállítóhe­lyiségében tegnap ünnepi ter­mékbemutatót nyitottak a jubi­leum alkalmából, melyen a vá­ros és a megye számos párt-, állami és gazdasági vezetője megjelent. Ott volt a vendégelt között dr. Nagy József, a Me­gyei Pártbizottság titkára és dr. Nagy Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese is. A jubileumi ünnepség résztvevőit és a gyár megjelent dolgozóit Jakab Mi­hály igazgató köszöntötte, majd dr. Dalocsa Gábor vezérigazga­tó, a műszaki tudományok kan­didátusa tartott beszédet. A mohácsi gyáregység rend­kívül mostoha műszaki körülmé­nyek között kezdte munkáját, a céltudatos tervező munka és a lépésről-lépésre való előrehala­dás azonban a tisztes közép­üzemek sorába emelte. Ezt bi­zonyítja a jubileumi kiállítás is. mely az ülő- és fekvő-bútorok valóságos parádéja. Rendkívül érdekes, népies hangvételű, sa­ját tervezésű bútorok sorát mu­tatták be, melyek közül több már a házgyári igények és le­hetőségek szem előtt tartásával készült. A kiállítás megtekintése köz­ben rövid beszélgetést folytat­tunk dr. Dalocsa Gábor vezér- igazgatóval, aki a jövőről szól­va elmondotta, hogy a vállalat szilárdan elhatározta a mohácsi gyár jelentős fejlesztését, illet­ve korszerűsítését. A fejlesztési elképzeléseket a Könnyűipari Minisztérium is magáévá tette. Készült egy program, mely mint­egy 340 millió forint beruházá­sát vette tervbe, ezt a pénzt azonban nem sikerült előterem­teni. Az ismert beruházási fe­szültségek, a vállalat viszonyla­gos szegénysége, s az a tény, hogy költségvetési keretből nem sikerült a tervezett összegeket megkapni, módosította az ere­deti elképzeléseket. Eszerint a IV. ötéves terv időszakában mintegy 130 millió forintot ru­háznak be Mohácson, ami ele­gendő ahhoz, hogy megteremt­se egy valóban korszerű bútor­gyár alapjait. Ebből a pénzből technológiai sorokat, s néhány szociális létesítményt építenek. A pénzt négy forrásból biztosít­ják. Nevezetesen: saját erőből, hoszúlejáratú hitelek útján, ta­nácsi keretből, illetve a központi költségvetésből. A mohácsi vá­rosi tanács nagy érdeklődést mutat a beruházás iránt, s kész anyagilag is segíteni a tervek megvalósulását. A közművesítés, az utak építése a tanácsra vár. Úgy tervezik, hogy az új gyár mindenekelőtt a házgyári prog­ram igényeit elégíti majd ki: korszerű, beépíthető, könnyű bútorok gyártása útján. Terve­zik azt is, hogy olyan bútorcsa- lódokat alakítanak ki, melyek egyes elemei közösek. Ez lehe­tővé tenné a sorozatok növe­lését, s a gazdaságosság to­vábbi fokozását. A mohácsi bútorgyár fejlesz­tésével kapcsolatban meglehe­tősen sok, s meglehetősen el­lentmondásos híreket kaptunk az elmúlt két évben, érthető te­hát, hogy e mostani terveket il­letően mindenekelőtt a meg­valósulás garanciái felől ér­deklődtünk. Dr. Dalocsa Gábor ezzel kapcsolatban azt vála­szolta, hogy valóban van még néhány nyitott kérdés - min­denekelőtt pénzügyi jellegű. A végső szót illetékes szervek, il­letve a bank előreláthatóan szeptemberben mondja ki. A ki­látások azonban biztatóak. A tervek egyébként máris készek - ha megvan a pénz, szinte azonnal indulhat a beruházás. Békés Sándoi Erre a nyárra befejeződtek a pécsi vár feltárási munkái Hódít a „Brad itala"! Húszmillió Pepsit gyárt a sörgyár A koncentrátum gyártási titok - Szigorú előírás: csak jégbe hűtve árusítható

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents