Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-08 / 186. szám
Világ proletárja?, egyesüljetek? Ara: 1 forint Dunántúli naDiö XXVm. évfolyam, 186. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. augusztus 8., vasárnap A KSH Baranya megyei Igazgatósága jelenti az 1971. év első feléről Félmilliárdos export ©30 millió forint nagyberuházásokra 21 százalékkal nőtt a sertésállomány Az ipari termelés növekedésének üteme az év eleji fellendülés után a II. negyedévben kjssúbbodott. A termelés volumene a félév végén 2,9%- kal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. A mérséklődést elsősorban a bányászat okozta, a többi iparcsoport termelése továbbra is dinamikusan 8,9 százalékkal emelkedett. A tanácsi ipar 12,7 százalékkal, a szövetkezeti ipar 8,3 százalékkal növelte termelését. A feketeszén termelése 3,5 százalékkal elmaradt az egy év előtti mennyiségtől. A megyei ipar a termelés növekedését teljes egészében a termelékenység emelésével fedezte, az egy foglalkoztatottra jutó termelés is 2,9 százalékkal — emelkedett Magasabb keresetek A megyei ipar termékeiből 1971 I. félévben 506 millió forint értékű került exportra. Az önálló vállalatok és az ipartelepek exportjának 52 százalékát szocialista országokba szállították. Ez — folyóáron számolva — 23 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit. Ennél dinamikusabban növekedett a tőkés export (34 százalékkal), bár ebben az eltérő áralakulás is szerepet játszik, tőkés viszonylatban ugyanis az árak erőteljesebben emelkednek. Az ipari keresetek dinamikus növekedése ebben a félévben is folytatódott, az összes foglalkoztatottak munkabére átlagosan 5,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ezen belül a munkásoké 5,1 százalékkal. A bérek alakulása a megszokottnál szorosabban követte a termelés dinamikáját. A megyei székhelyű szocialista építőipar által teljesített építési-szerelési munkák értéke 1971 első félévében — folyóáron számítva — 11 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időszakában. Az építőipari árak kevésbé emelkedtek, mint az előző évben, ezt figyelembe véve a változatlan áras termelés 7—8 százalékkal haladja meg az egy év előttit. A termelés-növekedést teljes egészében a termelékenység javítása útján érte el a megyei székhelyű szocialista építőipar. A foglalkoztatott építőipari munkások száma ugyanis múlt év első félévéhez képest 3 százalékkal csökkent. A munkások átlagos keresete a megyei székhelyű szocialista építőiparban első félév folyamán 6 százalékkal volt több, mint 1970 első félévében. Az építési munkák koncentrációja terén nem mutatkozik lényeges javulás. A lakásépítkezések túlnyomó részét kivitelező Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat 1971 első félévében összesen 260 lakást adott át, 125-tel kevesebbet, mint 1970 első félévében. 20 mázsás búzaátlag A mezőgazdaságban a vetés- területi összeírás eredményei a szemestakarmány termő terület számottevő növekedéséről és a szálas- és tömegtakarmányok termesztésének csökkenéséről tanúskodnak. A kukorica vetésterületének 10 százalékos növekedése jelenti a legfőbb változást a növény- termelés szerkezetében. Az ipari növények közül a napraforgó területe a megelőző évhez hasonlóan az idén is tovább nőtt (17 százalékkal), a cukorrépáé viszont nem módosult számottevően. Ebben az évben 18 százalékkal nagyobb területen termeltek zöldségféléket, a fóliás zöldségtermesztés is fejlődött. Az idén a tavalyinál előbb végeztek az aratással. A kalászosok terméseredménye a megye gazdaságaiban jobb a tavalyinál, sőt az aratási rész- eredményekből arra lehet következtetni, hogy az 1969. évi kiugróan jó hozamokat is felül fogjók múlni. Az előzetes adatok a tsz-eknél holdanként 20— 21 mázsa búza és 17—18 mázsa ősziárpa termésátlagot mutatnak. Gondot okoz viszont az idei nagyobb termés tárolása. Az összes felvásárolt búza mintegy 20—25 százaléka fölé nem kerül fedél. A reprezentatív áHatszámlólás eredményei szerint a szarvasmarha-állomány nem változott, sertésből viszont 21 százalékkal többet tartottak a megyében, mint egy évvel korábban. Az állami gazdaságok 7 százalékkal, a termelőszövetkezetek 28 százalékkal, a háztáji és egyéb gazdaságok 22—23 százalékkal növelték sertésállományukat. A fontosabb mezőgazdasági eredetű cikkek értékesítése az év első felében — a vágómarha kivételével — nagyobb volt az egy évvel korábbinál. 1971 I. félévében a zöldségfélék értékesítése 33 százalékkal, a gyümölcsféléké 40 százalékkal nőtt az előző évihez képest. Az első félév folyamán a megyében még sosem vásároltak fel any- nyi sertést, mint az idén. Az előző év első félévéhez képest 70 százalékkal, az 1968 I. félévihez (az idei évet megelőző legnagyobb értékesítéshez) viszonyítva 34' százalékkal nőtt a sertés- felvásárlás. Vágómarhából vi(Folytatás a 3. oldalon) Irány a ' Csúcsforgalom ßz ország kapuiban A hőség elől menekülő, pihenni, szórakozni vágyó embereket mint a mágnes vonzza magához a szélrózsa minden irányából a Balaton kellemes vize, üdülőtelepeinek színes mozgalmassága, a hazai kirándulók szinte kifogyhatatlan áradata. Az ország kapui mindeddig példátlan csúcsforgalmat bonyolítottak le. A hegyeshalomi, a rajkai és a soproni közúti átkelőhelyeken e két napon mintegy 12 500 gépkocsi előtt nyit- tották fel a sorompókat, s ezekkel körülbelül 50 000 külföldi érkezett hazánkba. A legforj- galmasabb a rajkai átkelőhely volt. Ott oénteken 900, szombaton 3000 gépjármű 20 000 csehszlovák, NDK-beli és lengyel utasa lépett hazánk területére. Hegyeshalomnál főként Ausztriából, továbbá az NSZK- ból és jónéhány tengeren túli otszógból érkezett turistákat foBányásznapra megindul a termelés Világszín bányaüzem lesz Jónéhány határidő módosítás után úgy tűnik most már rövidesen — legkésőbb a bányásznapig — megindul q termelés Közép-Európa legmélyebb (114ó méter) és egyben legkorszerűbb bányájában. A Beremenden ai épülő cementműhői őriási BELAZ dömperek szállítják majd a néhány kilométerre távolabb lévő kőbányából a nyersanyagot. A dömperek megrakottan 50 tonnásak, ezért különlegesen nagyteherbírású utat építenek számukra. A BELAZ-útnak két betorkolása lesz a kőbányához. A 116-os szinthez már kirobbantották a bejárati részt, a mélyebben fekvő 100-as szinthez most készítik a benyílót. A robbantásokat több lépcsőben végzik. A képen: munkában a fúrómesterek. petőci üzemet a kimerülőben levő kővágószőlősi bányaüzem pótlására létesítették. A mostani termelési ütemet számítva 20 évre elegendő uránérc-vagyon- nal rendelkezik. Az új szállítóakna 55 méter magasan emelkedik a Jakab- hegy erdői felett. Óriási testébe 3500 köbméter betont és 3800 mázsa vasat építettek. A tornyot a misinai tv-toronynál ér, az újmecsekaljai 17 emeletes lakóépületnél már alkalmazott csúszózsaluzósos módszerrel építették fel, másfél hónap olatt. A szállítógépek szerelése, a fürdők, ebédlők, irodák építése már sokkal lassabban haladt — 5 most már csak erősen megkésve készül el. A bánya termelésre készen várja, hogy a volt kővágószőlősi üzemből átköltözzön a bányászok első csoportja. Az egyébként világszínvonalú szállítóaknában, a rakodókon azonban még nem készültek el a gépek szerelésével. A technikai berendezések színvonalára mi sem jellemzőbb, mint: a kasokba szerelt telefonok segítségével, ez aknából élőhangon lehet a szóllítógépésszel beszélgetni. Automatikus berendezésekkel megoldották, hogy a csilléket gombnyomásra tolja be, illetve ki egy szerkezet. Úgy tűnik Petőcön jónéhány látványos, és főleg hasznos megoldást találtak, a bánya munka megkönnyítését célzó automatizálási törekvésekben. gadtak és bocsátottak tovább, többségükben a Balaton felé. Vas megye két határátkelőhelye — Rábafüzes és Kőszeg — ugyancsak nagy forgalmat bonyolított le. Rábafüzesnél szombaton délig 400 személy- gépkocsit és 10 autóbuszt fogadtak. Kőszegnél még többen kértek „bebocsátást”. Északon — Tornyosnémetlnél- több mint 1500 gépkocsi kelt át a határon pénteken és szombaton. Bánrévénél, Sátoraljaújhelynél és Tornanádaskánáí- gépkocsival és vonattal — több mint 10 000 külföldi lépett hazánk területére. Hasonló volt a helyzet keleti és déli határaink mentén is. Az alig egy esztendeje megnyílt gyulai határátkelőhelynél, Részkénéi és Nagylaknál, a nemrégiben újjáépült barcsi Dráva- hídnál és a gyékényesi vasúti „kapuban” ugyancsak minden eddigit meghaladó hétvégi forgalom bonyolódott le. A rösz* lééi és a nagylaki közúti határátkelőhelyeken például körülbelül 11 000 látogatót fogadtak. A szélrózsa minden irányából érkező gépjármű-karavánok áradata már pénteken elérte a Balatont. Az északi parton a szállodák, a motelek és a turista- szállók minden helye foglalt volt e hét végén. A kempingekben mintegy 30 országból fogadtak vendégeket. A szombaton érkezők között osztrákok, csehszlovákok, NSZK- és NDK- beliek, továbbá a franciák voltok többségben. A tihanyi és a balatonfüredi kemping valóságos sátorvárossá bővült. A déli part üdülőtelepeire vezető országutakon a hazaiak mellett főleg olasz, osztrák és nyugatnémet gépjárművek hosszú sorai kígyóztak. Szombaton a déli órákban az idegenforgalmi szakemberek becslése szerint csaknem 100 000 vendég tartózkodott e híres üdülőtelepen. A kempingek körülbelül 15 000 jelentkezőt már nem tudtak fogadni helyhiány miatt. Közülük sokan nem adták fel a reményt: hosszú sorokban várakoztak a bejáratok előtt, hogyha megüresedik egy hely, azonnal elfoglalhassák. Lapzártakor érkezett AzAmIIo-15 visszatért a Földre Szombaton 21 óra 20 perckor a Reuter-hírügynökség gyorshírben jelentette: a Föld felé száguldó Apollo—15 elvált a kiszolgáló egységtől. 21 óra 32 perckor a parancsnoki kabin behatolt a Föld légkörébe. A kiszolgáló egység, amely néhány perccel előbb vált el a parancsnoki kabinról, a Föld légkörébe érve elégett. Az űrhajó ekkor 120 kilométeres magasságban volt. A rádióösszeköttetés a légkörbe való visszatéréskor körülbelül három percre megszakadt. 21 óra 40 perckor gyorshírben a francia hírügynökség jelentette, hogy a rádióösszeköttetés helyreállt és a parancsnoki kabin fedélzetén minden rendben van. 21 óra 46 perckor az Apollo— 15 Scott, Irwin és Worden űrhajósokkal a fedélzetén, két ejtőernyővel leszállt a Csendesóceán vízére, mintegy 500 kilométernyire Honolulutól északra. A három asztronauta ép és egészséges. Körülbelül negyedórával azután, hogy az Apollo—15 parancsnoki kabinja az „Okinawa" helikopter anyahajától mintegy 10 kilométernyire leszállt a Csendes-óceán vizére, az űrhajóhoz úszó békaemberek felfújták a gumitutajt, amely a kabin fennmaradását biztosítja. Az AFP 22 óra 13 perckor gyorshírben jelentette, hogy kinyílt az űrkabin ajtaja, egy békaember átnyújtotta az asztronautáknak a fehér biztonsági mellényeket, amelyeket a helikopteren kell viselniök. Az asztronauták 22 óra 14 perckor hagyták el a parancsnoki kabint. Először Worden lépett ki az űrhajóból. Az asztronauták 22 óra 19 perckor felszálltak a helikopterre, amely az „Okinawa” helikopteranyahajóra szállította őket. Pontonhíd a Dunán Opál 71 A csehszlovák, szovjet és magyar csapatok részvételével hazánkban megtartott Opál 71 elnevezésű harcászati együttműködési gyakorlat egyik fontos mozzanata volt: pontonhíd építése a Dunán, amelyet a sajtó képviselői is megszemléltek. A parancsnokság olyan döntést hozott, hogy az egyik Duna menti község körzetében 50 t-ás úszóhidat kell építeni. Az erre kijelölt erők a harci feladatot olyan helyen hajtották végre, ahol a folyó szélessége megközelíti az 500 métert, mélysége 5 méter. A híd építését a balparton a Csehszlovák Néphadsereg, a jobb parton pedig a Magyar Néphadsereg és a Szovjet Hadsereg pontonos alegységei végezték. A feladat megoldására 45 percet irányoztak elő. A pontonhíd — a mintaszerű együttműködés eredményeként — lényegesen gyorsabban, 30 p. alatt készült el és így a csapatok átkelése is a tervezettnél előbb kezdődhetett meg. Az átkelést a Magyar Néphadsereg folyami flotilla jónak hajói biztosították és részben ellátták a légitámadás elleni védelmet is. Az aknász naszádok feladata az volt, hogy az „ellenség" által telepített víziaknákat megsemmisítsék. A rögtönzött „ha* dihíd” teherbíró képességére, korszerűségére jellemző, hogy azon a harckocsik 30 kilométeres sebességgel, a gépkocsik pedig sebességkorlátozás nélkül haladhattok át. Közben azonban az „ellenség” sem tétlenkedett: repülői felderítették az átkelés helyét és légicsapást mértek a hídra, amelynek egy része megrongálódott. Emiatt a magasabb egység parancsnokság úgy intézkedett, hogy az épen maradt részekből húsz tonnás hidat építsenek. A csehszlovák, a szovjet és a magyar katonák ezt a feladatot is gyorsan, pontosan végrehajtották és hamarosan folytatódott a csapatok átkelése a „három nyelvű” hídon. A harci feladat közös megoldása jól szolgálta a három hadsereg azonos felszereléssel rendelkező műszaki alakulatai közötti együttműködés fejlesztését, lehetőséget nyújtott a kiképzésben szerzett tapasztalatok kölcsönös átadására, s egyben tovább erősítette a testvéri hadseregek katonáinak fegyver, barátságát. k
