Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-07 / 185. szám
1971. augusztus 7. DUNÁNTÚLI NAPLÓ / Az ikerképződésről biológusszemmel... A közelmúltban jelent meg a szenzációs hír arról, hogy egy ausztráliai nő 9-es ikreket szült, azóta pedig naponta halljuk a hírt a született csecsemők számának fokozatos csökkenéséről, pillanatnyilag csak egy él a kilenc újszülöttből. A kettőnél magasabb számú ikerszülések hallatán, fokozottabb érdeklődés nyilvánul meg az emberek részéről az ikerképződés iránt — mi okozza, nincs-e benne valami titokzatosság? Az alacsonyabbrendű állatok, gerinctelenek és gerincesek — általában egyszerre több utódot hoznak világra, a magasabb- rendű gerincesek, mindenekelőtt az emlősök többsége viszont egyszerre csak egyet. Ha az egyedszülő, mint például az ember, több magzatot szül egyszerre, a magzatokat ikreknek nevezzük. Mindjárt jegyezzük meg, hogy embernél az iker- szülés a megszokott-tói eltérőnek, biológiai szempontból pedig visszaütésnek, atavizmusnak számít. Erről van szó az ausztráliai kilences ikrek esetében is. A rendes szülések és az ikerszületések arányát embernél a következő elfogadott formulával fejezik ki: Egy kettős iker jut lésre, 80 szüEgy hármas iker (6400) szülésre. jut 80J Egy négyes iker (512 000) szülésre. jut 803 Egy ötös iker (40 960 000) szülésre. jut 804 Amint látjuk, a négyes, ötös ikrek nagyon ritkán fordulnak elő, a hatos, hetes és nyolcas ikrekről még csak nem is tudunk. Más a helyzet a kilencesekkel! A szenzációs ausztráliai kilences ikerszülés nem valószínű, hogy az első amiről tudunk. Dr. Rotter Henrik kórházi főorvos egy 1920 körül megjelent népszerűsítő orvos-egészségügyi cikkében említést tesz arról, hogy „...az orvosi irodalomban egy kilences iker is ismeretes”. Nincs jogunk és nem is akarunk kételkedni Rotter doktor ötven évvel ezelőtti közlésében, mindenesetre meglepő a kilences szám. Hogy miért éppen „a kilenc”? —, egyelőre megfoghatatlan. Ehelyett nézzük, mit mond a biológia az ikrek képződéséről. Legegyszerűbben úgy képzelhető el, hogy két petesejtet két hímivarsejt termékenyít meg. De előfordulhat az is, hogy a két vagy több petesejt megtermékenyítése nem egyszerre, hanem különböző időben történik meg. Ilyen esetben az is feltételezhető, hogy az ikrek mindegyikének esetleg más-más apja van — mintha az egy ovuláció alkalmával képződött petesejteket különböző egyénektől származó spermium termékenyítette volna meg. Ezek természetesen spekulatív feltételezések, amelyeknek nem tudni, van-e tényleges alapja. Mindenesetre a babonás hiedelmekkel az okkultisták veszedelmes következtetésekre jutottak az ikerszülések körülményeinek boncolgatása során. Az ikerszülést tehát minden bizonnyal jellemzik örökletes tényezők is, azonban ezt ma még kevésbé kutatták a genetikusok. Az ikerszülésnek mai ismereteink szerint kétségkívüli oka, amikor a petefészek egy- időben nem egy, hanem kettő, vagy több megtermékenyítésre alkalmas petesejtet termel. Mivel a petetermelést az agyalapi mirigy egyik hormonja indítja meg — feltehető, hogy a rendellenes petefészek petetermelésének hormonális tényezői is vannak. Az emberi ikrek mint tudjuk, lehetnek egypetéjűek (monozy- gotikusok), vagy kátpetéjűek (dizygotikusok). Utóbbiak két, egymástól függetlenül megtermékenyülő petesejtből származnak, ami akkor következik be, ha a két petesejt egyszerre érik meg. Ha mindkettő megtermékenyül, két embrió fejlődik. Egészen más az egypetéjű ikrek eredete. Egyetlen megtermékenyített petesejt a fejlődés nagyon korai stádiumában kettéválik és két különálló egyed jön létre. Az egypetéjű ikrekre jellemző, hogy közös méhlepényük van, magzatburkaik közül azonban a külső mindig közös. Továbbá, az egypetéjű ikrek mindig egyneműek, alakjuk, viselkedésük, szem és hajszínük stb. teljesen egyforma. Sőt a fertőző betegségek iránt is egyformán fogékonyak, egyidőben betegszenek meg. Sőt, érzelemviláguk is teljesen egyforma. Amíg az egypetéjű ikrek minden lényeges tulajdonságban megegyeznek, addig a dizygotikusok több tulajdonságban eltérést mutatnak. így például amíg az egypetéjűek mindig egyneműek, addig a kétpetéjűek külön- neműek is lehetnek. Az ikrek hasonlósága nem annyira kifejezett, amiért a kétpetéjűeket egyidőben született testvéreknek lehet tekinteni. Emiatt a kétpe- téjű ikrek nagy részét minden nehézség nélkül identifikálni lehet. A különböző nemű, vagy bizonyos fizikai jellegben, például hajszín, hajforma, szemszín, a fülkagyló alakja stb. jól kifejezett eltérést mutató ikreket kétpetéjűeknek keil tartani. A kétséges esetek tisztázásában döntő tényező a vércsoport meghatározása, ez már annyira specifikus, hogy például egyetlen vércsoportkülönbség fennforgása esetén teljes biztonsággal ki lehet zárni az egypetéjű- séget. Az ikerkutatásoknak a genetikában nagy jelentősége van nemcsak az öröklődő betegségek vonatkozásában, hanem az öröklött génkombinációk és a környezethatások szerepét illetően. A humángenetikusok, akik ilyen problémákkal foglalkoznak abból a tényből indulnak ki, hogy az egypetéjű ikrek mindig azonos neműek és rendkívül hasonlítanak egymáshoz. A két- petéjű ikrek viszont lehetnek kü- lönneműek is és a hasonlatosság olyan mértékű csupán, mint egy családban az egyes testvérek között. Ennek az örökletes törvényszerűségnek a figyelembevételével a humángenetikai kutatásokból következtetni lehet a biológiai és pszichés tulajdonságok örökletessé- gére. Mivel az egypetéjű ikrek kromoszómaszerelvénye (genotípusa) teljesen azonos, az ikervizsgálatok alapján örökletesnek tartható minden olyan tulajdonság, amelyről kiderül, hogy az egypetéjű ikrek tagjain nagyobb a konkordancia, a megegyezés, mint az ugyanazon tulajdonságokra megvizsgált kétpetéjű ikrek tagjain. Természetesen jelzik az eltéréseket, a diszkordanciát, az el nem dönthető és nem értelmezhető jelenségeket feljegyzik, megfelelő számú vizsgálat esetén statisztikusan értékelik az eredményeket. Érdekes eredményeket hozott már eddig is az ikervizsgólat olyan esetekben, amikor egypetéjű ikrek tagjai teljesen eltérő környezetben nevelkednek és viszont, ha a kétpetéjű ikerpárok azonos, és különböző környezetben nőnek föl. Takács László Magyar gyógyszerészek, akik mint művészek váltak híressé A pesti tudományegyetem elődje, a nagysrombati egyetem kereken kétszáz évvel ezelőtt, 1771-ben adott először gyógyszerészi diplomát. Kezdetben egy éves volt az egyetemen a gyógyszerész képzés, majd 1852-től 1940-ig két év volt, azóta pedig négy esztendő a tanulmányi idő, — mint Halmai János gyógyszerésztörténésznek az Orvostörténeti Közlemények ez évi, legutóbbi kötetében olvashatjuk. A pesti tudományegyetemen számos olyan gyógyszerészt képeztek ki, akik a tudomány, sőt a művészetek terén világhírnevet szereztek, többen akadémikusok és egyetemi tanárok lettek. Hosszú lenne felsorolni azoknak a nevét, akik egyetemi tanulmányaik befejezése után szakmájukban európai hírnévre tettek szert. Ma már kevesen tudják, hogy Rippl Rónai József (186*—1927), a kiváló impresszionista festőművész eredetileg gyógyszerész pályára készült és a pesti tudományegyetemen végzett a qyóqyszerészek között. Az már sokkal inkább köztudott, hogv Csontváry Kosztka Tivadar (1853—1919) világhírű festőművészünk ugyancsak gyógyszerész volt. Pesti egyetemi évei alatt behatóan fonlalkozott veaytan- nal, ásvány- és földtannal. 1875-ben szerezte meg gyógyszerészi oklevelét. A szegedi árvízkatasztrófa idejében a mentési munkák során megbetegedett, ezért a Magas Tátrában keresett gyógyulást, ayógyszerész lett lglón. A „kinyilatkoztatásra’* hallgatva — „Te leszel a világ legnagyobb napút (plain aire) festője, nagyobb Raffaelnél”. lglón pályát változtatott, és megkezdte felkészülését a festői pályára, amely életében csak gúnyt és nvomort, halála után pedig megdicsőülést szerzett neki. Az írók közül Tömörkény István (1868—1932) szerzett a pesti tudományegyetemen gyógyszerészoklevelet. A mammuttitok nyomában Tavaly nyáron a Szovjet Tudományos Akadémia jakut tagozatának és a leningrádi zoológiái intézetnek néhány munkatársa és szakembere útrakelt a Bereljog alsó folyásának vidékére. A kis expedíció célja az volt, hogy felkutassa és feltárja az úgynevezett mammut- temetőt, ahol több mint tízezer évvel ezelőtt utolsó menedéket kerestek ezek a hatalmas állatok és csontjaikat azóta az örök fagy vastag jégtakarója borította be. A tudósok mindaddig nem tudnak közös nevezőre jutni abban a kérdésben, hogy földünkről miért haltak ki a mam- mutok. Katasztrófa, elemi csapások érték-e őket, vagy kihalásuk fokozatosan ment végbe? 7367 DARAB MAMMUTCSONT Az expedíció megvívta harcát a nehézségekkel, az elemekkel és a szúnyogokkal. Gépekkel kimosták az örök fagy jegéből az értékes leleteket. Leningrád- ba, az Egyetem-partra, a Zoológiái Intézetbe még ma is súlyos ládák érkeznek értékes mám- mutcsontokkal. összesen 7367 darab csontot lajstromoztak. Ezek a csontok 120 állat „tartozékai”. Verescsagin professzor Az öregedés fővádlottja Régen Ismert kémiai jelenség új megtogalmaiásban és új műsier, áj módszer villanásnyi mozianatok vizsgálatára — ezek együtt ültették a vádlottak padjára a szabad gyököket. Súlyos gyanú terheli őket: az öregedés okozását kívánják rájuk bizonyítani. Eddig sikerrel. A teljes bizonyítást a további bűntevés elhárítása követheti: a szabad gyökök megkötésével a fiatalság megőrzése. Az öregedést is úgy lehet sikerrel kutatni, ha valamiképpen sikerül „megállítani az időt”. A vegytani fogalmak közül a gyök még nemrégen is bizonyos atomokat, illetve atomcsoportokat jelentett; a molekulák azon szerkezeti elemeit, amelyek kémiai átalakulás esetén összetételük és tulajdonságaik megtartásával mennek át egy másik molekulába. (Ebben az értelemben egy atom esetében egyszerű, míg több atomról szólva összetett gyökökről beszéltek). A szó jelentése időközben megváltozott. A gyök mai értelme: villamoson semleges atom vagy atomcsoport, amely nagy reakcióképessége folytán rendszerint csupán a másodperc tört részéig létezik szabad állapotban s ekkor illeti meg a „szabad gyök” név. (Szerves vegyületekben, térbeli okok miatt élettartama viszonylag hosszabb is lehet.) „Az idő megállítására" tehát ezért van szükség! A súlyos vád gyanúsítottját nem könnyű felismerni és tetten- érni ... Érthető, hogy a — mai értelemben vett — szabad gyökök kutatása már széles körben folyt, amikor a kérdés biológiai-élettani jelentőségéről még semmit sem tudtak. Végre 1945-ben felfedezték, hogy a szabad gyökök reakcióját — tehát a vegyi folyamatokban való részvételét — sajátos jelenség, az elemi részecskék viselkedéséből fakadó úgynevezett elektrospinrezonancia (ESR) kiséri. Több, mint egy évtizeddel később: 1957-ben sikerült azután olyan berendezést kidolgozni, amellyel mérni tudják a természetes vizes közegben — a szervezetben, a sejt- vagy szövettenyészetekben — végbeUj állatgyógyászati gyógyszer, az Exuter. A debreceni Biogal Gyógyszeráru Gyár kutatói új állat- gyógyászati gyógyszert készítettek, az ún. Exutert. Gyakori a szarvasmarhánál a különféle méh- megbetegedés, különösen az állatállomány szaporodása szempontjából káros és szükséges gyó- gyitani. Ez év januárjától gyártják üzemszerűen a méhgyulladásos betegségek gyógyítására, illetve megelőzésére hatásos Exutert. A termékek iránt igen nagy máris az érdeklődés, hamarosan elhagyja a gyárat az első szállítmány. menő biokémiai folyamatok ESR-jét. Azóta a kutatók kiderítették, hogy a szabad gyökök számos biológiai folyamatban töltenek be fontos közbülső szerepet. A vizsgálatok meglehetősen bonyolultak, ezért csak néhány biológiai rendszert tanulmányoztak végig, teljes alapossággal. Javarészt tisztázták azonban a szabad gyökök szerepét az ionizáló sugárzás hatásában (vagyis a sugárkárosodásban), valamint a sejtek energiafelszabadítással járó oxidációs folyamataiban. Megállapítottak összefüggéseket a biológiai reakciók sebessége és a szabad gyökök között, nyomon kísérték a gyökök szerepét —<■ szereplésük időbeli egymásutánját, sorrendjét — a folyamatokban, és számos esetben megállapították a gyökök „személyazonosságát” is. Lényeges például az a megállapítás, hogy az élő sejtekben az ionizáló sugárzás hatására szabad gyökök keletkeznek és azok elváltozásokat okoznak a sejtmag örökletessé- gét hordozó anyagában, a DNS-ben; az elváltozások kromoszóma-károsodással járnak. Az öregedésben kulcshelyzetet foglal el a kötőszövet alapanyagának, a kollagénnek az elváltozása. A kollagén óriás fehérjemolekulóinak hajlékonysága, alakíthatósága szabja meg a testszövetek alakját, teher- és formatartó készségét, a bőr simaságát stb. Van olyan elmélet is, miszerint az öregedés hátterében a szabad gyökök és a zsírok kapcsolata áll. Legtöményebb energiaforrásunk, a zsír a sejtek mitokondrium nevű szer- vecskéiben általában enzimfolyamatok révén oxidálódik és így szolgáltat energiát. Szabad gyökök jelenlétében az oxidáció enzimek nélkül is bekövetkezhet s ilyen esetben az enzimek tevékenysége csökken vagy szünetel. A zsíroknak ilyen oxidációját — amely következményeiben nagyon hasonlít a sugárzás okozta enzimkárokhoz — az E vitamin gátolja, mégpedig részben azáltal, hogy megköti a szabad gyököket. Ha kísérleti állatok táplálékából minden E vitamint kihagynak, ennek következményei azonosak vagy legalábbis hasonlóak a sugárártalomhoz, de az öregedéshez is. Dr. Szendéi Adóm dolgozószobájában — a professzort nevezték ki a különleges mammuttanulmónyozó bizottság elnökhelyettesévé — „tárolták" az agyarakat. A mellette lévő szobában szinte lépni sem lehet a számtalan lelettől. A zoológusnak valóságos drága kincs minden egyes darabka. Sok mindenre választ ad a szakembernek egy-egy ilyen értékes lelet. A NEGYEDKOR JELZŐLÁMPÁI” — Különös állatok voltak ezek a mammutok — mondja a professzor. A negyedkor sajátos „megjelölőinek” nevezhetnénk — forgatja kezében a simára tisztított csontot. — Ahol mammutcsontokat találunk, feltétlenül más kísérő állatok — lovak, barlangi oroszlánok, szőrös orrszarvúak, hatalmas és nemes szarvasok — nyomaira is bukkanunk. Nem hagy nyugodni az a gondolat, hogy a mám- műt kihalásának titkát csakis Északon lehet megfejteni. Más helyeken ugyanis az őskőkor embere csaknem teljesen kiirtotta ezeket az állatokat. ZORD IDŐK... Mit sikerült megállapítani a bereljóhi ásatások során? — Mindenekelőtt azt — válaszolja a professzor —, hogy az éghajlat azokban az időkben sokkal zordabb volt a jelenleginél. A csontokat borító rétegekben egyáltalán nem találtunk tönköket, oszlopokat, vagy fákat. De vajon csak az éhség pusztította el az állatokat? Nem. A mammutok az éhséget „teljes fegyverzettel” fogadták, mint mondani szokás. A szőrzetük alakulása azt tanúsítja, hogy a fagyhoz is aklimatizálódtak. Még egy következtetés: az óceán a mainál jóval messzebb lehetett, nem találtunk ugyanis jegesmedve, vagy más tengerparti állatmaradványokat. "u£1 JÖTTEK AZ ÁRVIZEK Lassan változott a föld képe is. Az egykori sztyeppe és tundra helyén erdők keletkeztek, eluralkodott a tajga, A pusztai állatok, amelyek viszonylag jól megszokták a fagyot és a hideget, védteleneknek bizonyultak az árvizekkel szemben. A főképp anyaállatokból és növendékállatokból álló, s látszatra teljesen aklimatizálódott mammutcsprdák pusztulása titkának nyitja — a tudós szerint — mindenekelőtt az, hogy a hatalmas észak-szibériai rónák domborzata átalakult. Az állat- csoportok feltehetően a tavaszinyári áradások következtében a viszonylag alacsonyabb dombokra szorultak és itt végzett velük a táplálékhiány, a betegség, a fásultság, a gyorsan emelkedő jéghideg árhullám. Valószínű, hogy éppen erre az időre esik a világtenger szintjének emelkedése. A KOZMIKUS OK Közismert, hogy a számos feltevés között kozmikus okok is szerepelnek. E szerint egy más bolygóról származó test — aszteroida — a jégkorszakban a Csendes-óceánba hullt. Ez a test hatalmas hullámot vert a Himaláján keresztül egészen Közép-Ázsiáig. A hullám az állatokat — köztük a mammuto- kat is, a mongol sztyeppékról messzi északra sodorta és örökre befagyasztotta. Számos elmélet, találgatás és feltételezés van. Verescsagin professzor hangsúlyozza, hogy az ő következtetései nem a mammutok végleges eltűnését, hanem csupán egyes nemzedékek pusztulását magyarázzák meg. Egyébként is az expedíció még nem fejezte be munkáját, amelyet az idén is folytat. A Zoológiái Intézetben érdekes ajándékkal leptek meg. Egy kis csomag, vékony rézhuzalhoz hasonló mammutsörénnyel, amely körülbelül 12 000 évig feküdt a föld alatt. ..
