Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-07 / 185. szám

1971. augusztus 7. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Akik nem ismerik a törvényt Egy pofon következményei — Ki a hivatalos személy? A törvény nem ismerése nem mentesít a feielősségrevonás alól. Gyakran kénytelen ezt el­mondani a tárgyalások során dr. Fülöpp Károly, a Pécsi Já­rásbíróság tanácsvezető bírája. Az idegenforgalmi szezonban gyakoribbá váló deviza-bűntet­tek kapcsán, remélhetően so­kak számára tanulságos ese­tekről beszélgettünk. * Ismerőse kérésére több ezer forint értékű moher fonalat vá­sárolt külföldi turistáktól H. J.- né meszes! lakos. A fiatalasz- szony hiánytalanul átadta az árut megbízójának, szívességet téve a vétellel. Drágán fizetett a jóhiszeműségért ugyanis de­viza-bűntett elkövetéséért bíró­ságra került. Őszinte kétségbe­eséssel védekezett:- Nem tudtam, hogy tilos idegenektől vásárolni. Azt hit­tem, csak akkor baj, ha haszna van belőle az embernek! Figyelemmel az enyhítő kö­rülményekre, 800 forint pénz- büntetésre ítélték H. J.-nét. *- Mrt kelt tudnia az átlag­embernek a deviza-bűn tettek­ről?- Azt mindenképpen, hogy o devizahatóság engedélye nélkül nem adható el és senkitől sem vásárolható külföldi fizetőesz­köz. Ugyanakkor forint sem ad­ható át idegen állampolgárnak. Az is bűntett, ha valaki szíves­ségből vagy kölcsönként ad vagy kap hazai, illetve külföldi pénzt A deviza-bűntett elköve­téséért 30 naptól 3 évig ter­jedhető szabadságvesztés, kivé­telesen enyhe esetekben pénz- büntetés szabható ki. Súlyosabb elbírálás alá esik, ha nyerész­kedés, rendszeres jövedelem- szerzés végett manipulálnak de­vizával, * Veszekedés közben megütötte feleségét K. B. pécsi segéd­munkás. Az asszony orrcsontja eltörött s a verekedő férjet sú­lyos testi sértésért vonták fele­lősségre.- Ez családi ügy, esak ránk tartozik — méltatlankodott a vádlott. - Az apám elégszer el­páholta anyámat, mégsem ke­rült a törvény elé. Egy-két po­fon csak nem bűn? * Családon belül is gyakori, hogy az egyik fél tettlegesség- gel zárja le a vitát. Az embe­rek néha mór jelentéktelen dol­gokért is ütnek, pedig egy-egy pofonnak súlyos következményei lehetnek. A közelmúltban a Kossuth moziba akart bemenni egy ittas személy. Az amúgy Is dülöngélő embert valaki mell- beiökte, hogy tűnjön el a kör­nyékről. Az ütéstől hanyatt vá­gódó férfi súlyos koponya-sé­rülést szenvedett. Aki rátámadt, nyilván nem ezt akarta. A sú­lyos testi sértést azonban eshe- tőlegesen is meg lehet valósí­tani, amikor számolni kellene az eredménnyel. A vélt, vagy valódi jogsérelmet senki sem torolhatja meg önbíráskodás­sal. Akkor se, ha nem ő a kez­deményező. Aki sértésre sér­téssel, ütésre ütéssel felel, ugyanúgy büntetendő, mint aki inzultálta. A súlyos testi sértést a törvény szigorúan, 6 hónaptól 3 évig terjedhető szabadság- vesztéssel bünteti. * Meglehetősen sok szó esik mostanában a nagy társadalmi Veszélyességű, garázda cselek­ményekről. A közvélemény eb­be a fogalomba többnyire be­leérti a törést-zúzást, vereke­dést is. — Mit tekinthetünk valójá­ban garázdaságnak? — Minden közösségellenes magatartást, amely nyilvános helyen riadalmat kelt, vagy megbotránkoztat. Nemcsak a verekedés a kritériuma a garáz­daságnak. ittas férfiakkal sok esetben előfordul, tolakodóan viselkednek a nőkkel, draszti­kus kifejezéseket használnak, megbotránkoztatva a járókelő­ket, a szórakozóhelyek, váró­termekben tartózkodókat, az autóbuszok és vonatok utasait. A garázda cselekmények jelen tős részét ittasan követik el. Annak ellenére, hogy az ittas­ság nem enyhítő körülmény, — sőt, ha valaki ismételten ré­szegen követ el bűncselek­ményt, súlyosbítóként értékelik —, gyakran próbálnak védekez­ni vele. A következményeket akkor is vállalni kell, ha valaki olyan ittas, azt sem tudta, mit csinál. A garázdálkodókkal szemben 2 évig terjedő szabad­ságvesztést szabhat ki a bíró­ság. * Bűncselekmény a hivatalos személy elleni erőszak is. Igen magas azoknak a száma, akik nem tudják, ki is tekinthető hi­vatalos személynek. Nagyon távoli, halk menny­dörgésfélét sodor felém a szél. A hang irányába, a magasba tekintek. Négy fekete ejtőernyő himbálózik ott fenn. A kinyílás heves csattanása szelídült távoli mennydörgéssé, míg emberfül- mélységig ért A repülőtér sarkában vastag, puha homokágy, rajta a célke­reszt, közepén kicsiny fehér ko­rong — ezt kell onnan fentről megcélozni. Aki az égből egye­nesen rálép, az „sztárt ugrott”, aki pedig nem... hát majd leg­közelebb ... Az első ernyő már közeledik. A hevederen furcsán ülő ember kormányozza a hatalmas kupo­lát, aminek minden szeletje kü­lön kis vitorla: a hátsó részen több a nyílás, az ott kisuhanó légáramon siklik lefelé az er­nyő ... És mire ezt végig is gon­dolom, Csárli — Hüse Károly — egy ügyes testesei után már ug­rik fel, kettőt-hármat lép a föl­dön feszülő ernyő után és máris húzza maga felé. Csak félig fi­gyel oda arra, amit amúgyis tud: 0,00. — Ugye, hogy eltaláltam — ved oda az egyik srácnak kicsit hetykén. — No persze, csak vé­letlen volt... — dünnyögi és ölében cipeli az ernyőt a zöld ponyvára összehajtogatni, cso­magolni. A második éppen most kászá­lódik elő az ernyő alól. Komikus a kép; mintha egy kéményseprő kísértete lenne. Ő is a koron­gon ért földet. A következőnek pechje van. Első lábnyoma és a korong közötti távolság — 3,37 m. — Hü gyerekek, ezért kár volt kiugranom — mondja rezignál­ton és megy a többi után hajto­gatni. Van még ugrás bőven, a többinél majd jobban vigyáz. * A húszfőnyi magyar ejtőer­nyős válogatott monoton egy­hangúsággal ismétli a felada­tokat: célbaugrás egyénileg és csoportosan 1000—1500 méter­ről, stafétaugrás 2500-ról. En­nek úgy kell menni, mint a ka­rikacsapás, azaz minél több le­gyen a 0,00-s ugrás, „sztár”, vagyis telitalálat. A kéthetes edzőtábor végén dől el, melyik lesz a szerencsés négy, aki a magyar színeket képviseli az Adrián. De addig . . . Reggel és dél­után, minden áldott nap tucat­nyi ugrás, napközben úszóedzés Harkányban (Portorozsban a tengerre is ugranak) és az ug­— Az államhatalmi és ál­lamigazgatási szerveknél, ügyészségen, bíróságon szolgá­latot teljesítő személyeket, a hatósági feladatot ellátó mun­kásőröket, önkéntes rendőröket, adott esetben a taxisofőrt, ka­lauzt, védőnőt, mezőőrt és so­rompókezelőt fokozott védelem illeti meg. Bűntettet követ el, aki hivatalos személyt hivatali kötelességének teljesítésében erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz. Amennyiben bárki­nek sérelmes a hivatalos sze­mély intézkedése, megfelelő he­lyen panaszt tehet, de nem jo­gosult az intézkedést akadá­lyozni, beavatkozni. Ezt a bűn- cselekményt is rendszerint ez ital hatása alatt követik el. egyrészt a részegséggel, más­részt azzal védekezve, nem tud­ták, hogy az intézkedő tanácsi dolgozó, védőnő, vagy kalauz, hivatalos személy. A büntetés mértéke hórom évig terjedhető szabadságvesztés. * A törvény nem ismerése nem mentesít a feielősségrevonás alól. Törvényeink bennünket vé­denek, ismernünk kell, hogy betarthassuk. Wesztl Márta rósok értékelése. A két edző TZK-n — ez egy állványra sze­relt forgatható távcső — figyeli a „gyerekeket” attól a pillanat­tól kezdve, hogy elhagyják a gépet, benyomásaikat magnóra mondják, pihenőidőben az egész társaság visszahallgatja és így értékelik az ugrást, pró­bálják visszaidézni a gyorsan suhanó másodpercek töredékeit Persze az lenne az igazi, ha látni is lehetne ... Dehát ez egyelőre távoli vágyálom. Közben pedig egyhuzamban megy a cukk és még a játékra is jut idő. * Az AN—2-es első startja reg­gel 6-kor van. 8—9-ig szüntele­nül jön, megy, akkor átadja a légteret a vitorlázóknak, dél­után 4-től pedig ismét fent van. Magasság 1000 méter. Egy tisz­teletkör a párába burkolózó vá ros felett (még így is de szép innen, madártávlatból), aztán a repülőtér zöldje. Hollóy Gábor pilóta tekintete a célkörön, foly­ton afölött keringeti a gépet, Halas József hajózó szerelő pe­dig az ugranikészülöket figyeli. Alkalmas pillanatban leveszi a gázt a motorról (a gép csodák csodájára a levegőben maradi), s aki az imént erre egy intéssel megadta a jelt, már a mélyben zuhan. Nyolc-tíz fordulat, a gép gyomra már üres és meredeken, szinte zuhanva száll le (a dob­hártyámon érzem a nyomást), hogy perceken belül újabb truppal emelkedjen a magasba. * Stafétaugrás. Négyen ugra­nak ki egymásután, az első bot nélkül. Pompás látvány, ahogy a testek úsznak a magasban egymásfelé, majd eltávolodnak. Az első széttárt karral, lábbal fékezi magát, a második nyíl­ként hozzá manőverez, átadja a stafétabotot, közben a har­madik és a negyedik botot cse­rél. aztán a második a harma­dikhoz úszik . . . Végül a negye­ik marad bo+ nélkül. Csattan­nak az ernyők és kisvártatva egymásután huppannak a ho­mokra. — Szabad szemmel nem lát­ható az a megfeszített munka, amit ott fenn a levegőben csi­nálnak a gyerekek — mrmdia közben egy másik „gyerek”, a keret 27 éves vezetőedzője, Buchmüller József, aki Muka István technikai edzővel együtt keményen kézben tartja ezt a vele egykorú társaságot. — Azok ott — az út felé int, ahol E i a Ff rr it 1 j toernyosok A Móra Ferenc utcai új lakótelep házaiban a vasúti átjáró építése miatt lebontott lakások volt tulajdonosai kapnak többek között helyet, ahol másfél és kétszobás összkomfortos lakások állnak rendelkezésükre. Fotó: Rácz Tájékoztató a lakbérekről szóló jogszabályokról A lakások elosztásáról és a laká* bérletről, valamint a lakbérekről, to­vábbá a nem lakás céljára szolgáld helyiségek bérének rendezéséről sző­lő jogszabályok végrehajtása során több kérdés merült fel a jogszabá­lyok egyes rendelkezéseinek helyes értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban. Az egységes joggyakorlat kialakí­tása érdekében az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az elő­írások értelmezéséről tájékoztatót ál­lított össze, és azt a tanácsok la­kásügyi és építésügyi szakigazgatási szerveinek rendelkezésére bocsátotta. Az említett kérdésekben a bérlők az illetékes helyi tanácsnál és a ház­kezelési szerveknél kaphatnak rész­letes tájékoztatást. Növekszik a baranyai hűtőkapacitás Négymilliós program 27 új üzlet nyílik —- Hideg sör és üdítő italok Világszerte tendencia: roha­mosan nő azoknak az élelmi­szereknek a mennyisége, ame­lyeket a feldolgozástól a bolti eladásig szükséges hűteni. A megszakítós nélküli hűtés, az úgynevezett hűtőlánc, a korszerű állandóan hosszú kocsisor ÓH és az utasok az eget kémlelik — nem látnak mást, csak a gépet elhagyó kis pontokat és a ké­sőbb kinyíló ernyőket... a kívül­állónak monoton, színtelen ug­rálást. Csakugyan a TZK nélkül én is csak a kis pontokat látom (ha látom) és a többi laikussal együtt az igazi látványnak azt tartom, amikor ott feszül az ejtőernyős felett a kupola. A távcsövén keresztül azonban másképp fest az egész. Való­ban izgalmas, szép munka fo­lyik ott fent, s amikor az erny^ kinyílik, az már szinte a befeje­zése az egésznek. Este 7 óra van. A gép a han­gár előtt, Halas József éjszakára ráhúzza a motorra, a pilótafülr kére a védőponyvát. Az ejtő­ernyős fiúk, lányok ernyőiket csomagolják. Párosával csinál­ják. Nagy Endre egyedü dolgozik szemfényvesztő gyor­sasággal. Figyelem beidegzett mozdulatait. Bizonyára be­kötött szemmel is úgy rakná el az ernyőjét, hogy halál- biztosan kinyíljon. Nem cso­da, hisz’ éppen az első pécsi edzésnapion volt a kétezredik ugrása. Hársfai István kereskedelem jellemzője, a fo­gyasztók jogos igénye. Baranyá­ban jelenleg még nem beszél­hetünk teljes hűtőláncról. Egy­részt, mert a tejet, tejterméke­ket, húst, hentesárut stb. szállí­tó vállalatoktól csak részben érkezik hűtve az áru a boltok­ba, másrészt mert a lánc vé­gén lévő Baranya megyei Élei miszer Kereskedelmi Vállalat hű­tött tárolói sem elegendőek. E téren igen sok a tennivaló an­nak ellenére, hogy megyénkben kedvezőbb a helyzet, mint az ország más részein. A közelmúltban végzett fel­mérés szerint az állami keres­kedelem hűtő-ellátottsága or­szágosan 70 százalékos, míg az Élelmiszer Kereskedelmi Válla­latnál 100 százalék. Ez azt je­lenti, hogy valamennyi rom­landó élelmiszert árusító bolt­jukban van_ hűtő. A különféle hűtővitrinek, pultok, szekrények és kamrák kapacitása összesen 700 ezer liter. Az ÁBC-áruhá- zak, élelmiszer-, tej- és hús­boltok és büfék száma össze­sen 335. Egy boltra tehát 2 ezer liter hűtőkapacitás jut. A mély­hűtők űrtartalma 44 ezer liter, amely az üzletek számát tekint­ve háromszorosa az országos átlagnak. Feltétlenül érezhető, hogy a vállalat az elmúlt évek­ben milliókat'költött hűtőkamrák építésére, vitrinek, hűtőpultok és szekrények vásárlására. A naDokbar. készült el az a fejlesztési program, amelynek megfelelően négymillió forintot fordítanak a IV. ötéves tervben hűtött-tárolók építésére és be­szerzésére. A tervezetben 21 új üzlet nyitása szerepel, amelyek­ben összesen 80 hűtőt szerelnek fel. Az új létesítmények hűtő- kapacitása optimális lesz, a ké­sőbbiekben is ki tudja elégí­teni az egyre növekvő igénye­ket. A már meglévő üzletek 80 hűtőfelszerelést kapnak 1975-ig, 25 kiöregedő készüléket pedig lecserélnek. A hűtőprogram megvalósítása már megkezdődött. Ez év vé­géig közel egymillió forintot fordítanak ilyen célra. Az elmúlt hetekben átadott Damjanich ut­cai élelmiszerboltot norvég hű­tőpulttal és egy nagyméretű hű­tővel látták el. Normál- és mély­hűtőt is kapott a harkányi stran­don lévő büfé. üzemel már az Irányi Dániel téri húsbolt, — valamint a szigetvári József Atti­la utcai bolt hűtőkamrája. A belváros egyik legnagyobb for­galmú húsüzletében a Bem ut­cában, valamint a harkányi ABC áruházban most építik a hűtőkamrákat. A tejet, tejtermékeket, tőke­húst, hentesárut, vágott- és mélyhűtött baromfit, mirelit húst és zöldárut a gasztrofol ételeket és a hidegkonyhai készítménye­ket, mindenütt hűtve tárolják. Ez utóbbi, valamint a cukrá­szati termékek forgalma igen gyorsan nő, amely ugyancsak indokolja a kapacitás növi*l4T sét. Jelenleg még nem megol­dott a sör és az üdítő italok hűtése, márpedig ezeket a cik­keket is hidegen szeretnék meg­kapni a vásárlók az élelmiszer- üzletekben. Fokozatosan enyhí­ti a gondokat, hogy a program szerint a jelenleginek egynegye­dével közel 200 ezer literrel nö­vekszik az elkövetkezőkben a hűtött tárolási lehetőség. A tárolás — bár nagyon fon­tos — csak utolsó szeme a láncnak. A megszakítás nélküli hűtés csak úgy valósulhat meg, ha az ipar, közelebbről a ba­ranyai boltokba árut szállító Baranya—Tolna megyei Húsipa­ri Vállalat, a Baranya megyei Tejipari Vállalat, a Bajai Hűtő­ház, a Kaposvári Baromfifeldol­gozó és mások a jelenleginél jóval több hűtő-szállítóeszközzel rendelkeznek. MARATONI MUNKA Ha Csonka Béla, a pécsi Hirdető plakátragasztója kilo­méterórát rendszeresítene mun­kája során, délutánra valahol a 20. km körül járna a számo­ló. Sallai utca, Rákóczi út, vé­gig a Zsolnay gyárig és visz- sza. Végig a Megyeri úton és vissza. Ki Uránba és vissza. Kü­lönösen most, hogy a társa betegállományban van. Reggel felveszi a 180 darab plakátot. Vadászati világkiállí­tás ekkor és ekkor, Moziműsor múzeumi plakátok, Mindig nyerhet, Kössön életbiztosítást és a többi és a többi. A lókai utcánál kezdjük. Le­teszi a táskát meg a kulimász- szal teli vödröt. Kivesz egy „va­dászati világkiállítást". A pla­kátot nem is kell húzogatni\ gyömöszkölni, engedelmesen előbújik. Az ecsettel végigkeni a pla­kát hátlapját, aztán hanyagul összegyűri és az aszfaltra ha­jítja a papirt. „Ezt jól elron­tottuk" — gondolom, és együtt­érzően nézek a „mesterre". — Nincs semmi baj — nyug­tat meg. — Csak ez a plakát elég vastag papírból van, hagyni kell, hogy átitassa a ra­gasztó. Addig is elővesz egy félivest, megkeni a hátulját, aztán a helyére illeszti. A kefével há­rom-négy simítás és kész. — Nem tépdesik a plakáto­kat? — Tépdesik, de hiába. Látja — körmével vakargatja egy ré­gi plakát szélét — nem jön le. Ha jól lesimítom, nem tud­nak belekezdeni. Persze, a ra­gasztó is jó. Lesanditok a moslék kinéze­tő masszára. Meghagy ragasz­tó? És nem lehet lekaparni? Mikor a „főnök" lehajol az áz­tatott plakátért, én is bele­akasztom a körmömet a ré­giekbe. Majdnem beszakad a körmöm. — Miből van ez az izé? — Csak lisztből meg kemé­nyítőből. Nem szárad be, amíg végiggyalogolom a körzetemet. — Nem szokott játszani a plakátokkal? Mondjuk, össze­olvasva a feliratokat, kijön va­lami ... — Egyszer volt egy, „A pla­kátragasztó ötlete." Akkor le­hetett játszani. De megvan, hogy hova mit kell felragasz­tani. Pécsett két és „fél" plakát­ragasztó van. A „fél" csak fél­állásban. Csonka Béla 1550 forintért végzi a munkáját. — Sokan azt mondják, hogy piszkos munka. Én nem tartom annak. Utánpótlás tényleg nincs. Igaz, vettek lel már ci­gányokat, de ott az egész csa­lád ragasztott. Vonultak a gye­rekekkel együtt, babakocsiban tolták a plakátokat meg a ra­gasztót. Nagy ricsaj, miegymás, aztán sorra odébbálltak. A Rákóczi útnál elbúcsú­zunk. Itt is, ott is a falakon vi­rít egy feltűnő női alak, színes feliratok. Végigsiklik rajtuk a szemünk. Senkinek sem jut eszébe az, aki odarakta őket. Pedig, ha nem jól csinálja, mintha ott sem lennének. El­vesznek, elmegyünk mellettük. Marafkó László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents