Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-06 / 184. szám
1971. augusztus 6. DUNÁNTÚLI NAPLÓ .1 Csonka gépek egy félkész épületben Tervek — érték nélkül Kádár János fogadta a Dán Kommunista Párt elnökét A baráti látogatáson tartózkodó Knud Jespersen, a Dán Kommunista Párt elnöke csütörtökön találkozott Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával. A két pártvezető eszmecserét folytatott a kölcsönösen érdeklődésre számottartó nemzetközi politikai kérdésekről. A szívélyes, elvtársi légkörű beszélgetésen részt vett Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság titkára. Jő munkája ellenére bizonytalan holnap elé néz a mohácsi öntöde Készül Terv van — pénz azonban egy fillér sem. Az öntödei Vállalat mohácsi gyárának IV. ötéves terve tehát semmivel sem több egy köteg holt papírnál, s hogy ez így lesz, azt már a tervezés időszakában is mindenki tudta. A vállalatnak többszáz millió forint adóssága van, melynek időbeni visszafizetésére alig-alig van remény. A gondosan elkészített fejlesztési tervet így aztán mindenki legszívesebben elfelejtené — a terv azokban különös valami: ha egyszer megszületik, munkál, lázit, álmodozásra késztet, egyszóval senkit sem hagy nyugodni. a Vadászati Világhiáilitás Manapság igazán nem művészet elhelyezkedni, majd mindenütt szükség van a munkáskézre, a vállalatok, üzemek tárt kapukkal várnak mindenkit, akinek kedve és ereje van dolgozni. Igen, de milyen lehetőségeik vannak azoknak az embereknek, akiknek kedvük ugyan van a munkához — körülmények miatt is fontos lenne, hogy dolgozzanak — erejük viszont kevés hozzá, vagyis csökkent munkaképességűek? Azok az emberek, akik korábban munkaviszonyban álltak, s közben romlott meg egészségi állapotuk, viszonylag könnyű helyzetben vannak. A vállalatok természetesen nem válnak meg megfogyatkozott munkaerejű dolgozóiktól — s ők sem szívesen hagyják ott a már ismert munkahelyet, kollektívát — igyekeznek cégen belül olyan munkát biztosítani, amelyet kisebb erőfeszítéssel is el lehet látni. Minden vállalatnál vannak ilyen célra fenntartott munkahelyek, Pécsett összesen 2408 munkahelyen tudnak csökkent munka- képességű dolgozót foglalkoztatni. A Pécsi városi Tanács munkaügyi osztályának statisztikája szerint évről évre emelkedik a vállalatoknál foglalkoztaÖtven év késés Az előzmények az új mecha nizmus előtti időre nyúlnak visz' tott csökkent munkaképességűek [ száma: három esztendővel ez- | előtt 1342-en dolgoztak ilyen, könnyített munkakörben, az idén megközelítőleg 1800-an. Az emelkedés oka kettős: az elöregedési folyamat részeként több lesz a megfogyatkozott erejű idős ember, s a másik, a pozitívum: többen dolgoznak egészségi állapotuknak megfelelő munkahelyen. A csökkent munkaképesség persze nem jelenti azt, hogy kevesebbet érő az ember: a nekik megfelelő munkahelyen pontosan olyan hasznos munkát végeznek, mint a kollektíva többi tagjai. Gondjaikkal, problémáikkal nem maradnak egyedül, minden vállalatnál külön bizottság foglalkozik velük ... Azoknak a csökkent munka- képességű embereknek a gondján, akik korábban nem dolgoztak, s most szeretnének elhelyezkedni, a Városi Tanács próbált segíteni, olyan munkalehetőség megteremtésével, ahol nagyobb létszámban tudnak foglalkoztatni könnyű munkát igényság terheit és következményeit azonban mindenkinek egyformán kell viselnie. Önerőből nem megy A mohácsi öntöde 1967-ben 48 millió forintos tervvel dolgozott, tavaly pedig már 58 millió forint értéket produkált. Ha ehhez hozzávesszük a létszám adatokat — 1967:358, 1970:351 —, világosan látszik, hogy a felfutást teljes egészében a termelékenység növelésével érték el. A hatékonyság ilyen nagymérvű növelését a kisebb beruházások mellett az a tény tette lehetővé, hogy a belső anyagmozgást ésszerűsítették, a szállítási útvonalakat lerövidítették, ahol lehetett korszerű szállítóeszközöket alkalmaztak, s egyáltalán: a termelés valamennyi területén igyekeztek mindenből és mindenkiből kihozni a maximumot. Ez az út azonban nem igen járható tovább. Néhány korszerű kisgép még segíthet valamit, a továbblépés alapfeltétele azonban most már kizárólagosan a gépjellegű beruházás. A szegénység különös, sőt aggasztó helyzeteket szül. Mohácson a nagy öntőcsarnok egyik felében áll egy hatalmas gép, mely automatizálhatná az egyik legfontosabb műveletet, a homokelőkészítést, pénzhiány miatt azonban mindez csak álom. A csarnokban ott kanyarognak az elmúlt beruházási ciklusban megvalósított görgős szállítópályák, melyek segítségével gyorson, s szinte emberi kéz érintése nélkül futnák be o munkadarabok a technológiai útvonalat, néhány százezer, vagy maximum millió azonban még ehhez is kellene. Jófalatok egy éhes ember előtt — így lehetne talán legszemléletesebben jellemezni a helyzetet, ennek az éhes embernek azonban le vannak kötve a kezei, s ezért az olyannyira kívánt finom falatokat belátható időn belül önerőből egyszerűen képtelen elérni. Ni a drága? A kérdés kikerülhetetlen. Mondom: minden félkész állapotban van, a pénzt beleöltük a csarnokba is, a gépekbe is, mindennek azonban senki sem látja hasznát, öt év alatt 10—13 millió forintot kellene az üzem IV. ötéves tervre szóló fejlesztési programja szerint még beruházni, s akkor 80 millió fölé emelkedhetne az éves termelési érték, s egy csomó rendkívül fontos beruházási öntvényanyag megszűnne hiánycikk lenni. A mohácsi öntődében zömmel tűzcsapokat, utcai kutakat, csapházakat, vízvezeték-elemeket gyártanak, s miután e termélő embereket. 1969. szeptember 25-én létrejött egy megállapodás a tanács és a Háziipari Szövetkezet között: a tanács 2,4' millió forintot biztosít a szövetkezetnek fejlesztésre, s „ennek fejében” ők vállalják, hogy három esztendőn keresztül meghatározott számú csökkent munkaképességű dolgozót foglalkoztatnak. A munkák zöme egyszerű, könnyen végezhető, a fejlesztéssel jelentős létszámnövekedés válik lehetővé — úgy látszott, hogy ezzel a módszerrel évekre biztosítani tudják majd a csökkent munkaképességűek zavartalan elhelyezkedését. Tavaly még nem is volt különösebb probléma: a megállapodás értelmében kilencven rászoruló embernek adtak munka- lehetőséget, többségének bedolgozói rendszerben. Sokat nem kerestek a bedolgozók, havi átlagban 3—500 forintot, de mindenütt jól jött ez a kis kiegészítés is — annál is inkább, mert kényelmesen meg lehetett keresni, a szövetkezet házhoz I hozta-vitte a munkát. Aztán be- I kék nélkül ma nincs lakótelep, sőt tulajdonképpen épület sem, s miutón ezeket a termékeket Magyarországon egyedül Mohácson gyártják, egyszerűen érthetetlen, hogy csak oly keveseket nyugtalanít a tény: ez az üzem öt év alatt semmit sem fog fejlődni. Az első félévben 12,3 millió forint nyereséget értek el, a másodikban is lesz legalább eny- nyi, a gyár jó munkája tehát nem lehet kétséges. Az árakhoz egy újjal sem nyúltak hozzá Mohácson, hosszabb távon azonban minden megtörténhet. A lekötözött ember szabadulni próbál, s ha a szabadulás, az előrelépés egyetlen eszköze a pénz, sok mindent meg leMost jelent meg a Földműveléstan tankönyvének ötödik kiadása, melyben első ízben kapott önálló fejezetet a minimum tillage, ősztől kezdve az agráregyetemen már tanítják a módszert s kötelező vizsgaanyag lesz. A szerző dr. Sipos Gábor a földműveléstan professzora a hét elején előadást tartott Pécsett a Technika Házában a tsz főagronómusok szakmai továbbképzőjén a minimum tillageról. Ebből az alkalomból készítettük vele az alábbi beszélgetést. — A szakmabeliek tudják, de az olvasók egy része nyilván nem: mit jelent maga a szó? — A minimum tillage takarékos talajművelést jelent. Amerikából indult el. Lényege egyes műveletek összevonása, mások teljes elhagyása, célja lenyesegetni a gépesítés túlzásait, elkerülni a talaj „agyonművelé- sét", illetve optimális középszintben biztosítani a nagy termések feltételét. Ismeretes, hogy az amerikai kukoricaövezetekben nem végeznek őszi mélyszántást, csak tavasszal szántanak. A minimum tillage egyik változatában a direkt vetésnél, pedig egyáltalán nincs szántás, más változatában csak egészen sekély szántást alkalmaznak. Mivel a hazai talajművelési gyakorlat eddig őszi szántás és mélyművelés centrikus volt, joggal merül fel a kérdés, mit kezdjünk az eddig népszerűsített módszerekkel? — Mivel hazánkban az őszi szántás — itt a mély szót hagynám el - és a tarlóhóntás bizonyítottan termésnövelő művelési eljárás, ezért egyik sem hagyható el. A direkt vetésnek ütött a „cumi ügy”: a szövetkezet által készített virágcumi gumi részét egészségre károsnak nyilvánította a KÖJÁL, a forgalmazást megtiltották. Negyvenhat ember maradt egyik pillanatról a másikra munka nélkül, pontosabban szólva a szövetkezet nem tudott folyamatosan, megfelelő mennyiségű más munkát adni helyette — vagy az általuk ojánlott munkát a bedolgozók nem fogadták el ... Az emberek megijedtek, csekély jövedelemforrásukat is veszni látták, futottak fűhöz- fához segítségért. Jelenleg ez a helyzet: a szövetkezet a betiltott hazai helyett külföldről próbálja beszerezni a szükséges gumit, a harmadik negyedévre már ígértek szállítást, akkor megint biztosítani tudják majd a megszokott munkát. Egyébként sem veszik el a csökkent munkaképességű emberek munkalehetősége, mert a szövetkezet fejlesztése jelentős létszám-gyarapítással is jár, s elsősorban rájuk építenek ... — a. *. j, — hét majd magyarázni. Ez az út azonban új. s beláthatatlan problémák sorát vetheti fel, éppen ezért elébe kéne menni a dolgoknak. A hírek szerint ismét a Gazdasági Bizottság elé kerül a vállalat, illetve az iparág ügye, s bár azt már jóelőre látni, hogy akármi is lesz a döntés, az a népgazdaságnak pénzébe kerül, nem szabad önmagától ettől a ténytől megijedni. Két lehetőség van. Vagy hagyjuk, hogy a vállalat önerőből kiizzadja, s visszafizesse adósságait, s aztán majd adunk neki fejlesztésre pénzt, mert mire erre sor kerül, drámai lesz az öntészet helyzete, vagy pedig most könnyítünk a terheken, hogy aztán joggal elvárhassuk: tartsanak lépést az élettel. Békés Sándor — vagy szántás nélküli művelésnek megvan a szerepe, főként az erősen lejtős területeken, gyeptelenítéseknél sikerrel alkalmazzák. Ez az úgynevezett kémiai minimum tillage, amikor egy gyomirtószerrel készítjük elő a vetést s a magágy mindössze 1 centi mély és 3-4 centi széles vályú. A mélyművelés kifejezést azonban sürgősen el kell felejtenünk, több kárt okoz, mint hasznot, nem beszélve a költségekről. Hazai kísérletek igazolták, hogy 25 centis mélyszántás semmivel sem biztosított nagyobb termést a 15 centisnél. Ősszel nem mélyszántani, hanem szántani kell és a szántást elmunkálni, lezárni. így tavasszal egy menetben lehet vetni és magágyat készíteni. Kötött, tömődctt, szel- lózetlen talajokon öt évenként elég egy nem mélyszántás, hanem altalajlazítás.- A monokultúráról elmondott kritikai véleményét a baranyai szakemberek tetszéssel fogadták. Milyen a létjogosultsága és perspektívája ennek a módszernek nálunk? — A monokultúrát egyetlen növény bírja, a kukorica. Igaz. Amerikában a búzát is termelik, de kényszerből és a nagy termések feláldozásával. A növények bomlásakor olyan ve- gyületek keletkeznek, amelyek serkentőleg vagy gátlólag hatnak egy másik növény fejlődésére. Régen megfigyelték, hogy a rózsa és a szekfű is hamarabb hervad el, ha közös vázába teszik, mint egyébként. A búza gyökérmaradványainak bomlásakor a talajban olyan vegyületek keletkeznek, amelyek károsítják a vetőmag csíráját, gátolják a csírázását. Ezért aki kétszernél többször vet búzát búza után, annak egyre csökkenő terméshozamra kell számítania. Ezzel szemben a borsó elővetemény kifejezetten serkentőleg hat a búza terméshozamára.- A minimum tillage behozta a nagy lóerős traktorok divatját, a traktorpark ilyen értelmű áttipizálódása nálunk is megkezdődött. Milyen követelményeket támaszt ez? — Az egy menetbe összevont műveletek — szántva vetés — valóban nagy teljesítményű, 110 lóerősnél erősebb traktorokat kívánnak. Csak ezekre berendezkedni azonban veszélyes, mert egy sor más munkában rossz lesz a gépkihasználás, hisz a traktor lóerő nem osztható, mint a lóé volt: erős munkára két lovat, könnyebbre egy lovat fogtak be. A gépkiesés, meghibásodás is nagyobb kárt fog okozni, a földeket újra kell táblásítani, mértanilag közel szabályos alakú nagy táblákat, egészen más útrendszert kell kialakítani. A sekélyművelés viszont felveti a gép teljesítménynövelésének kérdését. A szántási sebesség ma alacsony, az óránkénti 4—5 kilométer, 8—9 kilométerre fokozható veszély nélkül. Sót agrotechnikailag is jobb a sebes szántás, kevésbé rongálja a talajt és végül sokkal olcsóbb. A vadászati világkiállítást augusztus 27-én megnyitják a látogatók előtt, őt vállalat és számos alvállalkozó többszáz dolgozója szorgoskodik most a pavilonoknál. Külföldről eddig 35 kamionnal és 20 vagonnal érkezett különféle kiállítási kellék, szerkezet és dekorációs anyag. így már valamennyi pavilonban megkezdődött a kiállítási területek berendezése, díszítése. Az egyik leglátványosabb, „produkciónak” ígérkezik Kenya 350 négyzetméternyi kiál ítási te. rülete. A pavilon padozatától a a mennyezetig a természet utánzatéként műsziklákat és tengeri növényzetet telepítenek, tengerfenék-részletet alakítanak ki, s ezt majd a Kenyából hozatott tengeri halakkal népesítik be. Tanzánia pavilonjának mennyezete a vadon hangulatát árasztja majd, mert pálmalevelekből alakítják ki a vadászok fölé boruló őserdő növényvilágot. Tanzánia kiállítási területén mutatják be a kelet-afrikai vadászok sátortáborát, a szafarit. A kétszemélyes vendégsátor kényelmes lakószobája mellett fürdőszobát és előtte tornácot állítanak fel. Külön sátrat kap a hivatásos vadász, s nem hiányzik a táborból az étkező és a tusoló sátor sem. Az udvarban majd szelídített oroszlán tanyázik. India pavilonja előtt dísztavat építenek, s partjára indiai gólyapárt költöztetnek. A pavilon mögött bemutatják a hatalmas ország legérdekesebb elővadját, a fehér tigrist, s közelében kap helyet a fekete párduc és a macska-medve is. A kiállítás új színfoltja: már a főbejárati tornyot alumíniumbordókkal borítják be, s ezen helyezik el Makrisz Agamem- nom 34 négyzetméteres vörösrézdomborítású művét. A napokban miniszteri szemle ellenőrizte a kiállításon végzett munkálatokat. sza. Az illetékes minisztériumi, illetve kormányszervek megállapították: a magyar öntödei kapacitás kicsi, s ami a korszerűséget illeti: éppen ötven év a lemaradás. Nagyszabású fejlesztési terv készült, melynek eredményeképpen elsőnek a legnagyobb üzemek, majd a I középüzemek rekonstrukciója is megkezdődött. Új műhelycsarnokok, szociális, illetve egészségvédelmi létesítmények készültek állami pénzből, s ahogy ez ilyenkor lenni szokott: mindenki mindkét kezét nyújtotta, s tulajdonképpen senki sem számolt a következményekkel. A következmények pedig súlyosak, óriásira nőtt az iparág állóeszköz-állománya, s jelentős összegeket tett ki az áthúzódó beruházások értéke is. Mint ismeretes, az új gazdasági mechanizmus bevezetését követően eldugultak az állami források, hiteleket kellett felvenni. Az öntödei Vállalat az iparágon belül a szerencsétlenebbek közé tartozik: neki meglehetősen kevés jutott az ingyenből, s na- gyon-nagy az az összeg, amit záros határidőn belül vissza kell fizetnie. A fejlesztés tehát ahelyett, hogy nagy lendülettel előrevitte volna a vállalat fejlődésének ügyét, jó időre mindent visszafogott. A bankok könyörtelenek. A képződő nyereség zömét az adósság viszi el, a minimális nagyságú fejlesztési alapokat pedig a hatalmas állóeszköz-állomány pótlása emészti fel. Az öntödei Vállalatot a hatvanas évek elején szervezték országos nagyvállalattá. Tizenhálom gyáregysége van — Egertől Sopronig. Az összlétszám valamivel 7000 fő felett van — az össztermelési érték mintegy 1,3 milliárd forint. A gyáregységnek annak idején nem egyformán részesedtek a nagykalapból — Mohács és néhány kisebb társa például minimális összeget kapott —, az adósMunkaalkalom 2,4 millióért... Csökkent munkaképességűek Minimum tillage Mit mond a modern föidműveléstan a monokultúráról Újdonságok a mezőgazdaságban A most induló sorozatunkban olyan új módszereket, eljórá- sokat ismertetünk, amelyeket egy-egy üzem sikerrel vezetett be, és elterjedésük sok tsz számára hasznos volna. Közös vonásuk. hogy alkalmazásuk nem igényel számottevő anyagi befektetést, mégis jelentősen bővíthetik a termelést. 12 TYÜK/M2 A modern állattenyésztésben egyre nagyobb gond a férőhelyek számának növelése. A baromfitelepeken már terjed a battériázás, vagyis egy épületben három emeletet alakítanak ki, s ezzel a férőhelyszámot megháromszorozzák. Sajnos, a battéria igen drága, egy férőhely 100 forintba kerül, s ez a jelenlegi típusoknál ötmilliós beruházást jelent. A baksai Ezüstkalász Termelő- szövetkezet négy hónappal ezelőtt egy olyan megoldást vezetett be, amivel új épület, illetve battéria nélkül adott területen meg tudta kétszerezni baromfi- állományát. A rácspadlós módszert az Egyesült Államokban már jóideje sikerrel alkalmazzák, hazánkban üzemi méretekben a baksai tsz vezette be először. Siklósbodonyban egy volt marhaistállót alakítottak át. Ide a korábbi trágyaaknás megoldáshoz hasonló lécpadozatot építettek be, de faltól falig. Tökéletesítették a légcserét is, a ventillátorokkal szemközti falon csak beeresztő nyílások vannak, ezek a felső, illetve az alsó légréteg elszívására változtathatók. A ventillátor kürtők 5 centiméterre a lécpadozat alá vezetnek. A ventilláció ilyen megoldása biztosítja az ól tökéletes átöblítését friss levegővel. így a hagyományos mélyalmos módszerrel szemben öt helyett 12 tojótyúk fér el egy négyzet- méteren. Naposcsibe a lécpadozatra nem való, ezért ezt mélalmon kell 8 hetes koráig előnevelni, tehát a módszer kétfázisú nevelést feltételez. A té- nyész állománynál egyelőre nem alkalmazzák, bár külföldön már erre is vannak példák. A léc- padozatos tartósmódra történő áttérés költsége négyzetméterenként 25—40 forintba kerül, szemben a battériás módszer 100 forintos költségével. A tsz ez év április 8-án telepítette az első állományt a lécpadozatra, eddigi termelési eredményei biztatóak. 1,75 KG SÚLYGYARAPODÁS NAPONTA A ma általános úgynevezett hagyományos hizlalási módszerrel 18 hónapos, vagyis másfél éves korára lehet „piacra dobni” a hízóbikát, ami a tsz-ek egyik legfontosabb export cikke. Szabadszentkirályon áttértek a nagy abrakadagos hizlalásra. Ennek lényege a kötetlen tartásmód és a tetszés szerinti abrak etetés. A szabadtartást fillérekből oldották meg egy régi épület átalakításával. Egy ember most ellát 71 hízómarhát — de ennek két háromszorosát is ellátná, ha több lenne. — Tömegtakarmányt az állatokkal nem etetnek, csak abrakot és szénát. Az abrak 1 kiló Purina tápból áll, többi összetevője árpa és kukorica. Ebből az állat 9 kilót is el tud fogyasztani naponta. Május hónapban naponta átlagosan 1500 grammot híztak az állatok, júniusban 1750 grammot. Ezek az eredmények arra engednek következtetni, hogy a korábban megszokott 18 hópapos kor helyett a jövőben átlag 1 éves korra elérik a hízóbikák a kívánt súlyt. Ami a húsmínő- séget illeti az egy esztendős — tehát egészen zsenge 450—500 kilós — úgynevezett baby-beef hízóbika húsa vetekszik a borjúhús minőségével. Külföldön keresett cikk, s a tsz mind exportra szánja. Jövőre már kizárólag ezzel a módszerrel hizlalnak bikát a szentkirályiak.
