Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-04 / 182. szám

1971. augusztus 4. DUNANTOLI NAPLÓ S VENDEGÜNK VOLT: Ánatolij Vertinszkij Többek között a mai ma­gyar falu világával is szeretne megismerkedni Ánatolij Ver- tinszkij belorusz költő, a Belo­rusz írószövetség költői szak­osztályának titkára, aki hétfőn érkezett Pécsre. Hazánkban tett látogatását persze egy en­nél sokkal nagyobb szabású terv határozza meg: ő szer­keszti majd a belorusz nyelven megjelenő magyar költői anto­lógiát. — Ez ideig klasszikus ma­gyar költők fordításai jelentek Steg nálunk — mondotta a Je­lenkor szerkesztőségében tett látogatásakor. — Kisfaludy, Vörösmarty, Petőfi és Arany látott napvilágot, az utóbbi kettőt én fordítottam. Az Euró­pa Könyvkiadónál a közeljövő­ben jelenik meg egy válogatás a belorusz költészetből. Mint­egy viszonzásul készítjük a mi antológiánkat. Nincs könnyű dolgunk, ha mai költőket aka­runk kiválasztani, hiszen még József Attila kortársai is élnek. Ezért valószínűleg József Atti­lánál kezdődik, s több nemze­dék képviselői szerepelnek a kötetben. Pécsi költőktől is sze­retnék anyagot vinni. Egyéb­ként ez ideig elég keveset tud­tunk egymásról. A Nagyvilág, a Kortárs és az Európa Könyv­kiadó szerkesztőségében tett látogatásomkor erről is beszél­tünk. A közeljövőben éppen ezért a kötet későbbi szerep­lőitől és más költőktől is köz­lünk egy válogatást a „Polom- ja" (Láng) c. belorusz nyelven megjelenő irodalmi folyóira­tunkban. A Belorusz Szovjet Szocia­lista Köztársaságban négy irodalmi folyóirat jelenik meg, példányszámuk egyenként el­éri a 10—14 ezret. Az írószö­vetség tagjainak száma közel 300. Akárcsak nálunk, az író­olvasó találkozók népszerűek, de talán átfogóbbak, sokolda­lúbbak, mint Magyarországon. A nyári hónapokban például az írók nagyon sokat járnak vidéken, a városokban és a ki­sebb falvakban is. Ánatolij Vertinszkij egyben fordítóként is szerepel majd a készülő antológiában. — Sajnos, nem olvasok ma­gyarul — mondotta — viszont elkezdtem tanulni. No, nem azért, hogy beszélni tudjak, ha­nem azért, hogy a szövegek megértése könnyebb legyen. Általában eddig az orosz köz­vetítésével fordítottak magyar­ból, ezt szeretnénk áthidalni. Három hetet töltött Buda­pesten. Mint elmondta, nagyon kíváncsi volt már más magyar városra és a vidékre is. Csü­törtöki elutazásáig valamelyik baranyai faluba is ellátogat. M—ó A „hűs“ irodákban is 30 fokot mértek Óriási erőfeszítések a zavartalan termelés érdekében A szállítószemélyzet megszegte az előírást A legkorszerűbb technika sem nélkülözheti az ember figyelmes, pontos munkáját A Kossuth-bányai súlyos üzemzavar vizsgálatának megállapításai A „hűs” irodákban is 30 fo­kot mértek tegnap - könnyű elképzelni tehát, mi volt a ka­zánok, gépek mellett. Napon 38 fok volt déli egy órakor Pé­csett a hőmérséklet, a beton­útokon, a kőbányák és külfej­tések kókatlanában azonban még ennél is magasabbra kú­szott a hőmérő higanyszála. A 33-34 fokos árnyék már üdítő helynek számított — de sokezer embernek, mindenekelőtt a két- keri munkásoknak, nem volt módjuk megkeresni ezeket az árnyékos helyeket. * A város, sőt a megye leg melegebb munkahelye tegnap minden bizonnyal a Hőerőmű 10-es kazánjának belseje volt, ahol is már hosszabb ideje ta-+ a nyári nagyjavítás, de amely még mindig nem’ hűlt ki tel­jesen. Szkladányi Ernő elmon­dása szerint 60—70 fok között van a kazán samottfalai között a hőmérséklet, a munka azon­ban nem állhat meg, mert a nagyjavítást percnyi pontosság­gal be kell fejezniük. Az erő­műnek tíz kazánja van, ezek közül kilenc pillanatnyilag is ontja a meleget. Ahol csak 40 fok van, ott mór üdülőben ér­zik magukat az emberek. A munkát a „Mecsek” és a „Kun Béla” szocialista brigádok vég­zik — minden nehézség ellené­re megfelelő ütemben és ki­váló minőségben. * A szó legszorosabb értelmé­ben forró nyaruk van a péked­nek is. A Pécsi Sütőipari Válla­lat műszoki osztályán Hering György arról tájékoztatott ben­nünket, hogy csak a tegnapi napon öten jelentettek beteget. Volt már olyan műszak is, me­lyén az üzemvezető, sőt a vál­lalati főmérnök is a közel 50 fokos kemencék mellé állt — a nagyközönséget ugyanis nem nagyon érdeklik a vállalat bel­ső gondjai. Tizenhárom dolgo­zó van szabadságon, helyet­tük is a jelenlévőknek kel! helytállniuk, a kenyérfogyasztás ugyanis a nagy meleg ellenére sem csökken lényegesen. * Nyolc óra a perzselő kemen­ce mellett — ennél már csak az ugyanilyen körülmények kö­zött eltöltött tíz vagy tizenkét óra a rosszabb. A mozdonyve­zetők ugyanis ennyit dolgoznak - bár már ez is csökkentett munkaidő. Hideg József, a MÁV pécsi fűtőházának főmérnöke elmondotta, hogy több mint két­száz emberük utazik ezekben a kánikulai napokban, s mi­után a tehervonatok utazási ideje, azaz célállomásra való érkezése 10—12 órát vesz igény­be, egyelőre lehetetlen csök­kenteni az igénybevételi időt. A mozdonyszemélyzet tagjai blokkokat kaptak állomáshelyü­kön, melyekre minden állomás minden Utasellátó egysége in­gyenes üdítőitalt szolgál ki. A gőzmozdonyok kazánjában ezer fok körüli a hőmérséklet, s a fűtő alig másfél méterre áll a nyitott ajtótól . , . Megszokás nélkül ez egyszerűen elviselhe­tetlen. A mozdonyállások hő­mérséklete egyébként mintegy 10 fokkal magasabb a külső hő­mérsékletnél — egyszóval em­ber legyen a talpán, aki végig tud egy 100—150 kilométeres utat csinálni. * A téglagyárak, a porcelán- gyár, az öntödék kemencéi is hasonló helyzetben vannak. A beremendi cementgyár üzem­vezetője, Bencsik István, hatá­rozottan megkért: írjam le, hogy ez már hősiesség. A klinker- égető kemencék mellett 55 fok volt tegnap a hőmérséklet. Az egész gyárterületet ráadásul el­borítja a forró mész-, illetve ce­mentpor. Hetven ember dolgo­zik ilyen rettenetes körülmé­nyek között — nagyon jól. Múlt havi klinker-égetési tervüket 700 tonnával túlteljesítették, pedig szabadságon is vannak embe­rek. * Sósvíz, citrom, szóda, vizes kendők fejen — mindössze eny- nyi a védekezés meglehetősen szűkös fegyvertára. Vagy lehet valami mást is tenni? — A kér­déssel dr. Puskás Ödön me­gyei üzemi főorvost kerestük meg, aki elmondotta, hogy a bő és könnyű ruházat, a lehető leggyakoribb lemosakodás, s a munkahelyek gyakori takarítá­sa is segíthet némileg. Különö­sen az idősebbek bírják nehe­zen a nagy hőséget - az ő kí­mélésük, védelmük tehát foko­zottan indokolt. Nagyon éssze­rű lenne hosszabb-rövidebb pi­henők, munkamegszakítások en­gedélyezése, illetve elrendelése, s mindenképpen kívánatos a túlóráztatás megszüntetése. * Óriási tehát a terhelés, s óriásiak a veszélyek Is. Elég egy kábult pillanat, egy rosz- szul méretezett mozdulat, egy szemvillanásnyi szédület, s kész a baj. Felvégi Ferenc, az SZMT munkavédelmi főfelügyelője el­mondotta, hogy munkavédelmi szempontból aggasztó jelekkel is találkozni. Sokan vannak sza­badságon. Ezek a hetek a he­lyettesítések hetei, s a helyette­sek kisebb gondja is nagyobb sok helyen, mint a munkavéde­lem. Pedig, aki funkciót vesz át, az átveszi a felelősséget is. A Szénbányáknál, az Állami Épí­tőipari Vállalatnál és még egy féltucat kisebb vállalatnál több a három napon túl gyógyuló baleset, mint tavaly — s ez fi­gyelmeztetés. A melegre termé­szetesen nem lehet és nem sza­bad mindent rákenni, de a ká­nikula olyan tényező, mellyel számolni kell. * „Forró” körjáratunk termé­szetesen nem teljes, hisz az ét­termek dolgozóiról, a buszok vezetőiről, bányászokról még nem is esett szó, pedig ők is rendkívül nehéz körülmények között végzik munkájukat. Zo- bákról kaptuk a hírt: az üzem­vezető elrendelte, hogy munka közben, kiszállás előtt, adjanak tiszta, száraz ruhát az emberek­nek, s ez egy olyan intézkedés, melynél meg kell állni egy szó­ra. A vezetés tegyen meg mín- I dent a munkások egészsége, munkaképesége védelmében, s ha alkalom adódik, ne szégyell­jük, vagy ne legyünk lusták ki­mondani: köszönjük, emberek. Békés Sándor Kedden délelőtt, néhány perc­cel 10 óra után, tűz keletkezett a Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalat központi telepén. Kigyulladt és pillanatok alatt hatalmas lánggal égett a Czin- deri utcai bejáratnál lévő vas­vázas színben tárolt faanyag. A sűrű, feketén gomolygó füst szinte eltakarta az eget, riadal­mat keltett a belvárosban. A Bem utcából, a Hal térről, a villanyrendőr környékéről és a piacról, százak szaladtak a helyszínre. Egyidejűleg hat tele­fonáló kért segítséget a pécsi tűzoltóktól. Késleltette a riasz­tást, hogy a jószóndékú segély­kérők — izgalmukban — csu­pán a tűz tényét közölték, azt mór nem, hol, melyik utcában van az a bizonyos fatelep. Tovább javult a komlói Kos- suth-bányán egy héttel ezelőtt történt súlyos üzemzavar kór­házban ápolt tizenkét sérültjé­nek állapota. A komlói városi kórház és a pécsi honvédkór- hóz orvosainak tájékoztatása szerint a betegek jól vannak, de még további gyógyintézeti kezelésre szorulnak. Kossuth-bánva 2-es szállító­aknájában, ahol az üzemzavar történt, a megrongálódott do­bos szállítógép javításán dol­goznak és várhatóan még ezen a héten ismét üzembe állítják. Az akna másik, Koepe-rendsze- rű gépével egyébként a szállí­tás zavartalan. Forgács László, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség A szirénázó tűzoltóautók nyo­mában újabb kíváncsiskodók érkeztek, zsúfolásig megtöltve az egész utcát, főként a telep bejáratát. Mire az utcát lezár­ták, már recsegett-ropogott minden, a füst és a hőség el­viselhetetlenné vált. Emberfe­letti küzdelem folyt minden csepp vízért. A telepen ugyanis nem volt víztartály, a vízvezeték pedig elavult, szűk keresztmetszetű. A Pécsi Vízmű­nél azonnal intézkedtek, nyo­matták volna a vizet, de nem bírt el többet a 80 milliméter átmérőjű cső. Időbe telt, míg a Sopiana Gépgyár területén lévő csapokra kapcsolhatták a töm­lőket, s megérkezett a Pécsi Köztisztasági Vállalat segítsé­gül küldött két vízszállító tar­tálykocsija. gépészeti osztályának vezetője, a súlyos üzemzavar körülmé­nyeit vizsgáló bizottság vezető­je, kedden az alábbi tájékoz- totást adta a vizsgálat eddigi megállapításairól: — Az illetékes szervek kép­viselőinek közreműködésével tar­tott helyszíni szemle, kísérletek volaminí az emberek meghall­gatása alapján tisztázódott, mi­ként játszódott le a július 27-i súlyos üzemzavar Kossuth-bá- nya 2-es szállítóaknájában. — A délelőttös műszak befe­jezése után napszintre igyekvő bányászokat szállított a dobos kas. A szállítás már befejezés­hez közeledett. A személyszállí­tásról a teherszállításra való áttérés előtt rövidíteni kell a kötelet, amihez a szállítógép dobjait szét kell kapcsolni. En­nél a műveletnél tilos a kas­ban tartózkodni, csak üres ka­sokkal szabad kapcsolni. Ezt a tilalmat szegte meg a szállító- személyzet. Az előírás ellenére a nyolcadik szinten 28 ember szállt a kasba és a dobok kap­csolását ilyen többlet terhelés­sel végezték el. Ennek követ­keztében a villamosmotor biz­tonsági berendezése túlórám miatt kikapcsolt, az üzembe ié- pő biztonsági fék nem tudta megfogni a túlsúlyt és a kas lefelé elindult. Mivel a kötél rövidebb, mint az akna, amikor teljesen lecsévélődött a dobról, a fellépett nagy sebesség kö­vetkeztében a kötél közvetle­nül a dob kerületén elszakadt. A helyesen beállított fogóké­szülék ekkor azonnal megfogta a kast. Ennek köszönhető, hogy nem zuhant tovább, hanem kö­rülbelül 70 méter után, a tize­dik szint felett 14 méterre meg­állt. A hirtelen fékezés, rázkó­dás okozta az emberek sérülé­sét. A szállítószemélyzet hibája volt, hogy az emberek a kas­ban tartózkodtak. Ha ugyanis nem szállnak be, a sérülés min­denképpen elkerülhető lett vol­na. Ez az eset is bizonyítja, hogy a korszerű technika, vé­delmi berendezések alkalmazá­sa nem nélkülözheti az ember lelkiismeretes, pontos, felelős­ségteljes munkáját. A vizsgálat egyéb hiányossá- okat is tapasztalt. Azt azon- an, hogy ez mennyiben ját­szott közre a súlyos üzemzavar létrejöttében, továbbá, kik vol­tak hibásak és mit kell tenni hasonló esetek elkerülésére — további vizsgálat feladata. Meglopta a főbérlőt Nyolchónapi Tűz az Építőipari Vállalat központi telepén Tízméteies lángok a belvárosban A kár 300000 forint Kedvez az arányos meleg Olvad a nép az uránvárosi utcán. A Nap egyenlősdit csi­nál, most még azok is verejté­keznek, akik nem dolgoznak éppen. Olvad a nép és — ol­vad a fagylalt. Ezért vettünk részt egy razzián dr. Tóth Len­kével, Pécs harmadik kerüle­tének közegészségügyi felü­gyelőjével. Az első állomás az Olimpia kupolája — ott árulják nyár- • időben a fagyit. Repedt az egyik tégely fedője és a töl­cséreket nem takarták le. Más hiba jóformán nincs is. Jöhető melegtől veresedő vendég, nyu­godtan nyalhatja a fagylaltot — remélhetőleg. Mert a leg­gondosabb közegészségügyi el­lenőrzés is vajmi keveset ér, ha véletlenül beleköhög valaki a fagylaltmasszába, s azt utána még késve is fagyasztják. Urán cukrászda, a Hajnóczi utcában. A fagylalttölcsérek egymásba nyomva állanak, hosszan, kajlán, mint az öreg bika szarva. Ez bizony nem jó, így könnyebbén ráköhöghet, liótüsszenthet a kedves vevő, előkerül hót a doboza és ezen­túl abból szedik ki, úgy árusí­tanak. Huszonnégy óra múlva újra ellenőrzés, ha netán is­mét tölcsérszarvak ágaskodná­nak a pultról — az bizony két­száz forintba kerül majd, mi­nimum. Továbbá: a tölcsérek hullámpapírból készült dobozai alatt nincsen farács, úgy áll­nak a raktárban. Pedig a kö­vezetét mosni kell, s olyankor farács nélkül hamar felszívó­dik a felmosóvíz nedve, a do­bozon át a tölcsérekbe. ízre legalábbis nem kellemes. És még valami: az árusnak nin­csen fityulája. Egyébként ez a harmadik kerületi KÖJÁL-szer- vezet öröme: már fityuláért is lehet büntetni. Régebben — és sok helyütt még most is — fény­űző kívánság volt az ételt, italt, fagylaltot a hajszáltól védő fityula, örülnek, ha vízcsap és szabályos orvosi vizsgálat van. Kuba presszó. Repedt egy tégely, ezentúl tilos használni. És hát a fityula! Ezt bizony városszerte utálja a vendég­látóipar nőgárdája. Merthogy nem elég sikkes. Pedig az ifjú generációt fityulával is jobban megnézik, mint a citromfagy­laltot, korhatáron túl pedig úgyis mindegy. A villámrazzia után dr. Tóth Lenke összegez: — Azt hiszem, megnyugtató a fagylalthelyzet. Igaz, az idény elején akadt gond, pél­dául nem volt jég, de mi gyor­san vettük a drótot és meghá­romszoroztuk az ellenőrzést. Aztán a vendéglátó vállalat is kiadott egy igen jó kéziköny­vet ez ügyben. A nem nagy hibák között is van azért em­lítésre méltó, például a tölcsér fedétlensége. E miatt össze­vissza fertőződhet néhány ven- , dég. De az a jó, hogy arányos meleg van, mert a hirtelen, szeszélyesen, gyakran érkező lehűlés harcot vívhat a fagy­laltárus lelkiismeretével: leíras­sam a megmaradt fagylaltot? Ne írassam le? Végülis min­den ellenőrzés mellett kell a lelkiismeret szava, hiszen nem lehetünk minden másodperc­ben a fagylaltgép, vagy pult mellett. — Mikor gyanakodjon a ve­vő? — Ha idegen ízt érez a fagylalt fogyasztásakor, avagy nagyobb jégdarabokat talál benne. Utóbbi a kétszeri fa­gyasztás — ami tilos — jele lehet. Ha híg a fagylalt, az rendszerint a nagy meleg és a tégely tetejének gyakori emél- getése miatt fordul elő. Egyébként jó az ilyen fagy­laltrazzia, még Újmecsekalján is. Éppen mert töményen lak­nak az emberek, nemcsak egy­más mellett, hanem egymás fe'ett is, immár tíz szinten és a fagyi a legveszélyesebb tö­megmérgezést okozhatja. Földessy Dénes Milliós értékek forogtak ve­szélyben, az asztalosüzem és a festékraktár egybeépült a vasvázas színnel. Az üzem dol­gozói, valamint a helyszínen lé­vő rendőrök — mintegy 150-en — láncot alkotva mentették ki a raktárakból a több tonnányi festéket, gyúlékony hígítót és más, igen tűzveszélyes anyago­kat. Időközben összerogyott a vasvázas szerkezet, s mindössze néhány perccel a közvetlen ve­szély előtt sikerült biztonságba helyezni a robbanásveszélyes anyagokat. A tűzoltók nagyszerű munkát végeztek, a lángok nem terjed­tek át a szomszédos műhelyek­re, két órás küzdelemben sike­rült megfékezni. A tűz közelé­ben lévő maró füstben és a mintegy 70 fokos hőségben so­kan rosszul lettek. Négy füst­mérgezettet, Schmidt Gáspár és Butty Béla tűzoltókat, valamint a festékek kimentésében részt­vevő Virág Ferencné segédmun­kást és Pali Jeromos főműveze­tőt a 400 ágyas klinikára szállí­tották a mentők. * A tűz —, amelynél keletke­zési okát a tűzoltóság szakér­tőinek bevonásával vizsgálja a rendőrség — a becslések sze­rint több mint 300 ezer forint kárt okozott. börtönre ítélték Rendezetlen életet élt az utóbbi időben Kreka Ferenc 20 éves pécsi lakos. Munkahe­lyeit gyakran váltogatta, több esetben igazolatlanul hiány­zott és jelenleg sem dolgozik. Családjától albérletbe költö­zött, ahol főbérlői távollétét ki­használva, lopott. Bement az idegen szobába, s az ott talált kulccsal kinyitotta a szekrényt, ahol nagyobb összeget tálált egy vaskazettában. Első alka­lommal 500, a későbbiekben ezer forintot lopott el. A pénzt elköltötte, s a kárt azóta sem térítette meg. ügyét kedden tárgyalta a Pé­csi Járásbíróság. Bűnösnek mondotta ki házközösségben élő személy sérelmére folytató­lagosan elkövetett lopásban és 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte. — Felbuktak az olajfolton. Tegnap reggel Görcsöny és Pel- lérd között a 10-es kilométerkő­nél egy olajfolton két egymást követő motorkerékpáros bukott fel. Kelemen Mihály 22 éves ócsárdi lakos és Csepregi Vik­tor 57 éves görcsönyi lakos. Fagylaltrazzia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents