Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-27 / 201. szám

t971. augusztus 27. DUNÁNTÜLI NAPLÓ 7 Legtisztább, legkulturáltabb baranyai községek Boly, Hosszúhetény, Egerág és Köblény 590 ezer forint jutalom a verseny legjobbjainak Értékelték a Baranya megye legtisztább, legkulturáltabb községe címért folyó verseny­mozgalom 1970 évi eredmé­nyeit, s a Megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága úgy döntöli, hogy a kategóriák legjobb 12 községe között 590 ezer forint jutalmat oszt ki. A kiemelt köz­ségek kategóriájában a 100 ezer forintos első díjat Boly, a 70 ezer forintos második díjat Szentlőrinc kapta. Az A és B kategóriában Hosszúhetény, Hidas és Mecseknádasd, illetve Egerág, Bicsérd és Berkesd fe­lelt meg legjobban a mozga­lom követelményeinek, s juta1- muk 70, 50, illetve 30 ezer fo­rint. A C kategóriában Köb­lénynek ítélték a 40 ezer forin­tos első díjat, Perekednek a 20 ezer forintos második dijai Pécsdevecsernek pedig a 10 ezer forintos harmadik díjat. Az idegenforgalom kulturáltságá­val kapcsolatos 50 ezer forin­tos jutalmat - a Mecsekvidéni Intéző Bizottság javaslatának figyelembevételével - Sellye kapta. Megindultak a gépek a nagymányoki brikettüzemben Munkásvédelmi kiállítás a KISZÖMsen Figyelmeztet a statisztika: az elmúlt öt esztendőben any- nyi munkanapktesés volt üze­mi baleset miatt megyénk kis­ipari szövetkezeteiben, mint egy 100 főt foglalkoztató üzem egész évi termelése. Emelkedett a csonkulásos balesetek száma sőt a munkásvédelmi szabályok be nem tartása halálos áldo­zatot is követelt 1970-ben. Az iparban rohamosan növekvő veszélyforrásokra, az ember éle­tét és testi épségét védő sza­bályokra hívja fel a figyelmet az OKISZ vándorkiállítása, ame­lyet csütörtökön délelőtt nyitott meg a Steinmetz Miklós Műve­lődési Házban Tárnái Ferenc, a KISZÖV elnöke. Az újszerű, audio-vizuális ki­állítás elsősorban a téma, de a megoldás miatt is figyelem­re érdemes. A miniatűr gépek, modellek és makettek felett színes diasorok váltják egy­mást, bemutatva, hogy az épí­tő-, villamos-, vas és faiparban mely gépeket, milyen mádon kell biztonságosan üzemeltetni. A „magnetofon-kalauz" részle­tesen ismerteti az általános, minden szakmában érvényes rakodási, anyagmozgatási tud­nivalókat is. Olyan jelentékte­lennek látszó, de fontos kérdés­re is kitér: az orvos véleménye szerint lehet és kell nagy súlyt emelni, a szervezet károsítása nélkül. A szakmailag magas színvo­nalú kiállítás szinte kényszeríti az embert, hogy figyelje és megjegyezze a látott-hallott Is­mereteket. Az első napon a szövetkezetek vezetői tekintet­ték meg a kiállítást, szeptem­ber 5-ig azonban a 24 szövet­kezeti üzem nyolcezer dolgozó­ját várják. Az érdeklődők szá­mára folyamatosan 15 baleset- elhárítási filmet vetítenek, szep­tember 3-án pedig vetélkedőt rendeznek a munkavédelmi sza­bályokból. Makett és vetitettkép a munkavédelmi kiállításon Hét vége az élelmiszerpiacon 16 vagon hús, bőséges választék halból és baromfiból Száz mázsa élőhalat és 20 mázsa tonhalat szállít ezen a hétvégén a Halértékesítő Vál­lalat az üzletekbe. Korlátlan mennyiségben áll rendelkezés­re tengeri hal is: hek és szab- riza. Baromfiból is korlátlan meny- nyiség áll rendelkezésre. A vá­laszték is tovább bővült. Vásá­rolhatunk tisztított, csomagolt egész csirkét, extra csirkét, kü­lön csomagolt combot, mellet, negyedelt tyúkot, pulykát, puly­kaaprólékot, kakast, grillcsirkét, hogy csak néhányat említsünk. 1600 mázsa, azaz 16 vagon húst osztanak szét a hét vé­gén. 300 mázsa tartósított fel­vágott és 4 vagon vörösáru ke­rül az üzletekbe. A 220 mázsa Befejeződött a Pannónia 71 Baranya a szövetkezeti emberek nemzetközi találkahelyévi válhat A magyar szövetkezeti moz­galom történetével, s általános ismertetésével kezdődött, teg­nap „A szövetkezetek mozgal­mi és szervezeti együttműködé­se” című előadással fejeződött be a Pannónia '71 elnevezésű, a szövetkezeti szakemberek nemzetközi találkozójának hi­vatalos programja. Dr. Pál Ió­néi, az Országos Szövetkezeti Tanács titkára a rendezvény utolsó előadásában szinte meg­fogalmazta a rendezvény ars poeticáját. A szövetkezetek nem csak az állam gazdasági életének a vállalatokhoz ha­sonló, apró különleges sejtjei, nem egyszerűen a pénz-áru- jövedelem képlet egyszerű meg­valósítói, hanem az önkéntesen társuló, szövetkező emberek szervezetei. Hazánkban 3,5 mil­lió szövetkező ember él - a Pannónia ’71 a külföldi résztve­vőknek bepillantást enged a magyar szövetkezeti mozgalom­ba, ugyanakkor mi egy kissé kitekinthetünk a nagyvilágba. A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége 1970 és 1980 között világprogramot hirdet a szö­vetkezetek fejlődése érdekében. Ebben mi jelentős szerepet vál­lalunk, hazai példánk fontos befolyásolója lehet a fejlődő országok, Afrika, s a Távol-Ke- Ut országaiban. A délutáni összevont szekció­ülés szinte értékelője volt a rendezvénysorozatnak. Dr. Pál József egyedülálló kezdeménye­zésnek tartotta már az elmúlt évben is, most pedig a tartal­mi gazdagsága újabb megle­petésként szolgált. A száz részt­vevő elismerő értékelését tol­mácsolva, nem árt azonban egy kissé szakmai hasznossá­gát is összefoglalni. Právicz La­jos, a TIT Baranya megyei Bi­zottságának titkára és dr, Ma­rillái Vilmos, a Szövetkezeti Ku­tató Intézet igazgatóhelyettese segédkezett ebben. A találkozó résztvevőinek több mint fele a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek képviselőiből állt. Az AFÉSZ-ek 13, a kisipari szövet­kezetek 11, a közös vállalkozá­sok 7 és a szakszövetkezetek, valamint a szövetkezések jogi területein dolgozók 5 százalék­ban képviseltették magukat. A találkozón résztvett, s Pan­nónia ’71 munkáját csak figye­lemmel kísérő vezető szövetke­zeti szakembereknek, csakúgy, mint a külföldi és hazai meg­hívottaknak egyöntetű vélemé­nye: a mostani úton haladva Baranya a nemzetközi szövet­kezeti mozgalom találkahelye lehet L 1 friss marhahús, a 270 mázsa fagyasztott marhahús és a 110 mázsa egyéb hús egy részét feldolgozzák, más részét az üz­letekben vásárolhatjuk. A hé­ten 940 mázsa friss sertéshúst szállítanak a boltokba, nagy részét a hét végén. Zöldáruból és gyümölcsből - a nyári szezonnak megfele­lően — nagy a felhozatal. 200 mázsa burgonya, 25 mázsa vö­röshagyma, 100 mázsa fejes­káposzta, 200 mázsa zöldpap­rika, 80 mázsa paradicsom, 60 mázsa uborka kerül a piacokra és a MÉK-boltokba. Kevés a karfiol, a zöldbab és elfogyott a sárgadinnye. Barackból, sző­lőből, körtéből, almából, szil­vából szinte korlátlan a meny- nyiség. Van még bőven a köz­kedveltté vált Cardinale szőlő­ből, s keresett a Pannónia kin­cse is. Egyre több a szőlő, Chas- lát is lehet már kapni. Az árak általában azonosak a múlt he­tivel, csupán a paprika lett drágább, mert nehéz a beszer­zése, más megyéből kellett szállítani. Alig egy esztendeje még a munkásbuszokon, s a munka- padok mellett arról suttogtak az emberek, hogy leáll az üzem. Ma délben pedig meg­növekedett kapacitási lehető­séggel startoltak a gépek, s a bizakodóknak lett igazuk. Nagy- mányokra szükség van. — Látja, megy itt minden, mint a karikacsapás — foga­dott Schlett László, az üzem főmérnöke. — Senki nem gon­dolta volna ezt egy hónappal ezelőtt — csak mi hittünk ben­ne. Hogy is volt csak tehát? Nem is olyan régen még Hidas és Nagymányok felszámolásáról volt szó, s aztán megszületett a döntés: Hidason megszűnik a brikettgyártás, s a gépeket át­telepítik Nagymányokra. így gazdaságos — így ésszerű. A helybeliek — az itt dolgozók — örömmel fogadták a hírt. Az üzem vezetői a dolgozókkal szinte közösen tárgyalták meg a teendőket: egy hónap alatt — a szokásos évi nagyiavítás időszakában — kell a beren­dezéseket Hidasról áttelepíteni, beszerelni, üzemképessé tenni. Feszített ütembe fogtak mun­kához július 26-án. Kerekes Ferenc üzemvezető így folytatta a történteket: — Nagymányok évi kapacitá­sa 200—220 ezer tonna bri­kett volt. A rekonstrukció — az áttelepítés után — 300 ezer tonnát várnak tőlünk. így áll­tunk munkához. Elvégezték dol­gozóink a szokásos karbantar­tást, beszerelték a hozott gépe­ket, átalakították nagyobb tel­jesítményűvé a kiszolgáló be­rendezéseket — lebontották a felesleges épületeket és szin­te folytathatnám a felsorolást napestig. Mindez megfeszített ütembe folyt — itt mindenki magáénak érzett minden beépí­tett egységet, minden meghú­zott csavart. Ma pedig már bárki idejöhet, s megnézheti: volt-e eredménye a lelkesedés­nek? A rekonstrukcióra tízmillió fo­rintot szánt a Mecseki Szén­bányák, s bár még a költség- vetés nem készült el, úgy néz ki, hogy 8—9 millióból sikerült kigazdálkodni az „új" üzemet. Jelenleg 260 fő a brikettüzem munkáslétszáma, és sokat nem is fog változni. A többet szinte ugyanannyi kéz termeli meg, mint az elmúlt évi 200 ezer tonnát. Az igényeknek megfele­lően változik a „szénpordara­boló” terméknagysága is. Új­fajta, mini-brikettet vár a ke­reskedelem és a fogyasztó: a 25 gramm súlyú dióbrikettet. Erre a tökéletesebb égetési mód miatt van szükség. A tél beállta előtt, még sok munka vár a gyáriakra. Több gép még a szabadég alatt termel — tető alá kell hozni őket A szén és a töltelékanya­gok szállítását gépesíteni akar­ják, a fürdő és a szociális rész bővítése — vagy esetleg egy új komplexum építése — még szintén várat magára. Mindenesetre megkezdődött a mecseki feketeszénpor és a totabányai barnaszénpor keve­rése — a brikettkeszítés, s úgy gondolják a nagymányokiak, hogy ameddig a szénbányák termelnek, addig ők is gyárta­ni fogják a „szénporgombócot". Amikor búcsúztam, az üzemve­zető mégegyszer megkért: „csak a munkásokról írjon, hisz övék az érdem”. Kozma Ferenc H—Bmaiiw PÉCS SZÜLETTEK Halvankilencmlllió forint falusi vízmüvek fejlesztésére Ülést tartott a Dél-dunántúli Vízgazdálkodási Társulatok Területi Választmánya A Dél-dunántúli Vízgazdálko­dási Társulatok Területi Vá­lasztmánya tegnap tartotta Ka­posvárott, kétévenként szokásos ülését. A legutóbbi ülés óta el­ért eredményekről és a társu­latok tevékenységéről Csokona József, a választmány elnöke, a Dráva menti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulot elnöke tájékoztatta az egybegyűlteket. A terület építőtársulatainak eredményeiről szólva elmondot­ta, hogy 1971-ben 69 millió fo­rintot fordítanak a falusi víz­művek fejlesztésére. Ebből az összegből megépítenek mintegy 100 kilométer hosszúságú víz­vezetéket és kb. tízezer falun élő ember egészséges vízzel va­ló ellátását biztosítják. örvendetesen fejlődik a tár­sulatok keretében a mezőgaz­dasági szaktanácsadói szolgá­lat, amely részint az öntözésre, másrészt a talajerőgazdálko­dásra vonatkozik. A választmá­nyi ülésen beszámolt az elnök­ség a legutóbbi ülés határoza­tainak végrehajtásáról is. Beje­lentették, hogy elkészült a Ka- rasica vízgyűjtő területére vo­natkozó műszaki, gazdasági és pénzügyi tanulmány. A Pécsi­víz és Bükkösdi-víz vízgyűjtő te­rületén is sokat tettek: mintegy 56 millió forintos ráfordítással befejezéséhez közeledik a Pé­csi-víz medrének a rendezése és kidolgozták a Bükkösdi-víz árvizeinek visszatartását célzó tározó kiviteli tervét. A vízmű­társulatok szervezését a vá­lasztmány támogatta és segítet­te: 1969. március 25. óta 18 vízműtársulat és két szennyvíz­társulat alakult területükön. A választmány elnökségének mun­káját összegezve megállapítha­tó, hogy eredményesen, jól dol­goztak. A választmányi ülésen töb­ben felszólaltak. Egyebek kö­zött dr. Csizmadia István, a Víz­gazdálkodási Társulatok Orszá­gos Választmányának képvise­lője, Kiss György vízügyi igaz­gató, Erdős Zoltán, a Somogy megyei Tanács ÉKV osztályának vezetője és Gergő Sándor, a Közép-somogyi Tsz-Szövetség képviselője. A vita és az össze­foglaló után a választmány megválasztotta új elnökségét. Az eddigi elnökhelyettest, Sza- kály Józsefet, a Dél-balatoni Vízgazdálkodási és Talajvédel­mi Társulat elnökét választották elnökké, helyettese pedig az eddigi elnök, Csokona József lett H. M. Kerékpárt használt — fütykös helyett Vadnyugati - mit vadnyuga­ti? — „délvidéki" történet fő­szereplőjét szállították a men­tők tegnap délután a Honvéd­kórházba. Sziládi László, az erős fiú, kezébe vehette bal fü­lét a maga által kreált tömeg- verekedés után. No, de lásssuk csak sorjában: hogyan is tör­tént? A rendőrséget délután három óra körül riasztották elsőízben. Akkor még „nyugodt” volt Szi­ládi László, 22 esztendős, Ipar utcai lakos. Mindössze egy ke­rékpárral akart leütni egy neki nem tetsző motorkerékpárost. A tömeg megakadályozta — a rendőrök csendre intették és hazavitték. A jófiú mindössze két órát maradt csendben: is­mét a Délvidéki vendéglőbe vitte a vére. Csendes iszogatás közben összetört néhány szé­ket, asztalt, majd egy keze ügyébe akadó pumpával — úgy látszik, Sziládi a kerékpárt tiszteli a járművek között leg­inkább - fejbekólintott egy il­letőt a szomszéd asztaltársa­Leharapták az „erős fiú“ fiilét ságból. Igaz, nem „hadüzenet nélkül”. Előbb az inget tépte le kiszemelt áldozatáról. Ügy szemre úgy gondolta, hogy el­bír vele. Ekkor kapott egy erőtől duz­zadó horgot a szeme közé, s az ajtóig vitte a lendület. Az­tán a hirtelen kialakult tömeg­ben már nem tudni mitől - Sziládi László egyszerre csak fül nélkül maradt. A pofonadó vál­tig hangoztatta, hogy az ajtó­félfa volt a bűnös, ami meg­fogta Sziládit a pofon után. Az erős fiú szerint leharapták. Hogy végül is kinek volt iga za, nem tudni - az URH-s kocsi utasai rendet teremtettek, a mentők pedig elsősegély után bevitték Sziládit a Honvéd­kórházba. Sziládi azonban fél az orvosoktól — ha fehér kö­penyt lát, menekül. Kicsit furcsa ez, egy ilyen magabiztos fellé­pés után. így történt pedig: meglépett a kórházból, még mielőtt megmaradt fülét „le­ápolták” volna. Közel egy órá­nyit titkolta hollétét — vagy ta­lán ennyi időbe tellett, míg a Siklósi úton lévő Aranybikában megtartotta székfoglalóját. Itt akadt rá a rendőrség, s mielőtt még kirámolhatta volna az ital­boltot, visszaszállították a kór­házba. Eddig a történet. A gyors leltár: a „délvidéki” — illetve a Vasúti Italbolt — ajtófélfájából tört le egy darab, egy asztal, egy szék és több söröskorsó ment rapityára — szakadt ing, törött bicikli és pumpa, vala­mint egy füldarab maradt a küzdőtéren. Azaz, egy órás takarítás után — erre az időre bezárt a „Vasúti” - a fülnek nyoma ve­szett.- kf ­Visegrády Balázs, Semlyén Zsófia, Budavári Bernadett, Gerstner Gábor, Péter Krisztina, Frőlich Zoltán, Sámó- czi Andrea, Krémer Adrienne, Hor­váth Hajnalka, Bauman Ágnes, Kos- tyál Attila, Horváth Zsuzsanna, Péter Judit, Bogár István, Kis Márton, Lö- rincz Barbara, Czibere Tamás, Báld József, Török Károly, Pongrácz Paula, Varga Tímea, Nagy Róbert, Palotai Tímea, Gyenes Brigitta, Papp Sán­dor, Rupert József, Tóth Erika, Gyura Barbara, Káló Krisztina, Báling Krisz­tina, Bosnyák Éva, Balog Zoltán, Dó- zsi Annamária, Cservég Piroska, Had­nagy Ottilia, Killi Krisztina, Neider Attila, Schram János, Raposa Mag­dolna, Iski Éva, Halmágyi Viktor, Né­meth Beatrix, Bornemissza Péter, Ul­mer Ágnes, Piszár Ildikó, Nagy Gá­bor, Aman Krisztina, Palkó Zita, Lutz Csaba, Gyenis Tamás, Móritz István, Főzi István, Kiel Csaba, Földes! Ta­más, Melczer Mercédes, Nagy Gab­riella, Svégel László, Gerecht Szil­via, Gerst Rita, Petrovies Zoltán, Őri Gábor, Soós Lajos, Walter Zsolt, Ha­vasi László. HÁZASSÁGOT KÖTÖTT» Tóth Tibor és Balogh Mária, Rádl István és Stengi Éva, Nemes Attila és Vadkerti Ilona, Kiss László és Erős Olga, Harcos János és Szász Erzsé­bet, Kovács György és Gungl Erzsé­bet, Dervár Béla és Fodor Erzsébet, Bolla Dezső és Tüske Margit, Kurucz Jenő és Madari Anna, Szabó József és Hódosi Valéria, Hoffmann Ede és Kösz Mária, Radics Márk és Radios Katalin, Szalai László és Marinka An­tonova Bonévá, Radics Lajos és Gon* di Erzsébet, Vajda László és Tóth Zsuzsanna, Czeider Lajos és codor Irén, Dick János és Győrfi Erzsébet, Varga István és Timotity Ida, Sza­kos Károly és Ponyi Erzsébet. MEGHALTAK Szarka Jánosné sz. Tőrök Katalin, Udvardi János, Kiss Bertalan, Papp Gézáné sz. Spán Julianna, Szűcs Ist­ván, Komáromi Kálmán, Mátrai Jó­zsef, Gyöpös Lídia, Storcz Józsefné sz. Wolf Mária, Bánátfy Viktorné sz. Krelián Anna, Kozma József, Kis Já- nosné sz. Lompos Anna, Vass György- né sz. Lupék Margit, Pucher Sebes­tyénné sz. Kráchenfelser Mária, Ra* goncsa János, Bukovácz Márton, Ko­vács Lídia, Körösi Mária, Orsós Fe­renc, Dervár Jánosné sz. Lexi Mar­git, Leffler István, Hammer Ferencné sz. Valér Rozália, Lengi Mátyás, Pa- tócs Krisztina. KOMLÓ SZÜLETTEK Vigh Zoltán, Kozma Csilla, Tóth Krisztina, Orsós Zsolt, Kocsis Tibor, Ferenczi Sándor, Izsákovics Ferenc, Hetényi Rita, Kiss Ibolya, Bogdán Já­nos, Orsós János, Szebényi Anette, Makray Réka, Gábor Mária, Csertőn Lajos, Takács Gábor, Nyúl Zsuzsán- na, Éberling Ferenc, Garán Zsuzsan­na, Merki Márta, Gelencsér Adrien­ne, Fazekas Andrea, Bálint Ildikó, Pápai Csaba. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Pál Mihály és Sós Mária, Molnár Antal és Fábián Mária, Jankovics Ist­ván és Nevegyál Ilona, Pilgermayer Béla és Csák Györgyi, Kuluncsics 1st“ ván és Boros Anna, Hajdusits József és Illés Ilona, Herczeg Tibor és Vá- lint Erzsébet, Galácz József és Szép Katalin, Puchert Imre és Kövesdi Má­ria, Mazzag László és Petres Zsu­zsanna. MEGHALTAK Gulyás Ferenc, Veress Gábor MOHÁCS SZÜLETTEK Ippler Zsolt, Farkas Mária, Erős Tímea, Kiss Tibor, Schwertféger Ber­nadette, Leib Ágnes, Kalapos Erzsé­bet, Nagy János, Pencz Andrea, Ko­vács Szilvia, Schrempf Krisztina. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Vámosi László és Szloboda Agnes« Kiss Sándor és Torjánácz Ibo’ya, Ba- ráth Pál és Burkovics Irén, Hidasi Jó­zsef és Demhardt Dorottya, Fritsch Adám és Tóth Erzsébet, Bosnyák Má­tyás és Reifer Mária, Jurácsek Jusz­tin és Szűcs Agnes, Somogyi Gyula és Frank Ágnes. MEGHALTAK Kollár János, Ment Zsolt, Sik Sán­dor, Müller Ágota, Faragó József, Bohus Pálné sz. Bánfi Margit, Pfei! János, Forró Jánosné sz. Körösztös Mária.

Next

/
Thumbnails
Contents