Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-27 / 201. szám

t971 augusztus 27. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Baranyai termékek nyomában A hirdi ponyva Hirden készül, Szegeden festik és impregnálják, a Szovjetuniótól Irakig használják Uo néhány perccel később érkezem a festő terembe, már n képtelenség lenne megállapítani, hirdi vagy szegedi ponyva feszül a hengereken. Két henger között teknő, itt meg­ereszkedik egy kissé a ponyva, pépes, gumiszerű, sötét festékben fürdik, aztán ismét megfeszülve kapaszkodik a következő hengerre. De okkor már nem szürkés-fehér kenderszínű, nyoma sincs rajta az előbb látott pécsi bélyegzőnek. Valóságos tejgyár Átadás előtt a megye legnagyobb tsz-tehenészete Egyházaskozáron—■ 600 termelő tehén - Évi kétmillió liter tej - Tizenötmillió .orintos termelési érték Persze azért van itt még Sze­geden bőven, a nyersszínű, fel­ismerhető pécsi ponyvából — évente 1,3 millió négyzetmétert gyártanak. A festőből az imp- regnálóba kerül a ponyva, majd amikor a szárítóból kijön, a színe sötétzöld. Mintát vesz­nek belőle — mérik a súlyát, ellenáll-e az előírt 30 centis vízoszlop súlyának. Az üzemvezető asszony azt kérdi jót vagy rosszat akarok írni a pécsi termékekről. Mon­dom: a tényeket. A tények nem éppen hízelgők — elég sok vesződség van, amíg a pécsi ponyvát Szegeden kifogásta­lanra pofozzák. A kereskedelmi osztály vezetője azonban a fel­mentést is azonnal megadja: — Ilyenkor nyáron szinte le­hetetlen egyforma jó minőségű ponyvát szőni. Pontosan meg­határozott a nedvességtarta­lom, a levegő nyomása, a pá­ratartalma mind-mind befolyá­soló tényező, amelyket a szővő- munkás nem képes kiküszöböl­ni. Nem beszélve arról, hogy ilyen hőségben, a munkások teljesítménye is csökken. Legna­gyobb hiba mégis az alap­anyaggal van. A szárazkikészítőben azon­ban már nyomát sem látni, hogy a szövésben bármiféle hi­ba volt Itt kalanderek, hatal­mas mángorlók elvégzik az utolsó simításokat, aztán a készárú raktárba kerül. A termékek Itt már nem lehet különvá­lasztani, hogy a sötétzöld Szov­jetunióba irányuló, avagy a homokszínű, Irak számára szál­lított ponyva készült-e Pécsett — Hirden. A különböző alap­anyagú ponyvákból ugyanis évente 6 millió négyzetméter készül a Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat üzemeiben. Ebből 5 millió négyzetmétert expor­tálnak. A raktárban derül ki, hogy milyen széles körben hasz­nálják a vállalat termékeit Az oiszág mintegy kétezer ipari üzemének több mint 300 féle műszaki szövetet és sok más terméket gyártanak. Itt van például a BNV-n si­kerrel szerepelt, s a pécsi és szegedi vásárokon ugyancsak díjjal kitüntetett trikoplán pony­va. A színes, műbőr hatású ponyva hajlékony, rugalmas, könnyű, nagyszilárdságú, az időjárás viszontagságainak ki­tűnően ellenálló. Ez például a kenderponyvával támasztott kö­vetelményekkel szemben 1 mé­ter vízoszlop súlyát is elbírja. Ebből készítettek egy 300 négy­zetméter alapterületű levegő túlnyomásos sátrat, amely rak­tározásra és kiállítási csarnok­ként egyaránt alkalmazható. Műszaki szövetek. Fehér szí­nű — Győri Műbőr Gyárban használják. Textil bakelit alap­anyag, gumiipari szövet, a cu­koripari szűrőszövetek, ruhá­zati és kárpitos termékek, spe­cialis impregnálással bevont, lángmentes védőruhaanyagok; az olaj, a tej-, a gyógyszer-, a kerámia, a timföldipar egy­aránt használja a vállalat ter­mékeit. Érdekes újdonság a Textil­ipari Kutatóintézettel most kikí­sérletezett avivált kenderfonal, amelyből Pécsett gyártanak tö­rölközőnek, konyharuhának és ágyneműnek kitűnően megfele­lő szöveteket. A nagyvállalat Sorolhatnám tovább a ter­mékeket a halászhálótól a füg­gönyig, az öt milliméteres fo­naltól a 12 centi átmérőjű ha­jókötélig. Közel 6 ezer ember dolgozik a nagyvállalat négy gyárában. Legnagyobb az új- wegedi Kenderszövó — a mai központi gyár — ugyancsak Szegeden üzemel a Kenderfo­nó és a Jutaárugyár. A negye­dik a pécsi, a felsorolás azon­ban nem jelent nagyság és fontosság szerinti rangsorolást. A vállalat termékeinek nyers­anyaga elsősorban kender, de felhasználnak pamutot, lent, ju­tát, sisalt, gyapjút, viszkózát és az utóbbi időben egyre több szintetikus anyagot is. S ami­lyen széles a felhasznált alap­anyag skála, a termékek sok­félesége, a vállalat kereskedel­mi kapcsolata is hasonlóan tógkörű. Már említettem, hogy szinte nincs hazai vállalat, amellyel közvetlen vagy közve­tett kapcsolatban ne lennének. Nos Európában szinte nincs or­szág, ahol ne jelennének meg a vállalat termékei. Cikkeinek 40 százaléka több mint félszáz országba kerül. Az elmúlt év­ben egymilliárd forintnál több volt az előállított termékek ér­téke. KGST-tervek Az utóbbi években az ipar­ágban ismert legkorszerűbb gé­pek egész sorát állították mun­kába. Néhány év alatt 350 millió forint értékű beruházás történt, amelyből 30 milfiót a pécsi gyár kapott. A közelmúlt­ban állítottak üzembe egy nagy­teljesítményű fonócentrifugát, amely szinte forradalmasította a hagyományos fonási eljáráso­kat Jelenleg Szegeden épül egy új szövőcsarnok, de a jövő is számos kecsegtető lehetősé­get tartogat Marosi János vezérigazgató­helyettessel beszélgettünk a jö­vő terveiről. — A negyedik 5 éves terv­ben 228 millió forintot ruhá­zunk be, amelyből 61 milliót építésre, a többit pedig új, kor­szerű gépek beszerzésére szán­juk. Alapvető törekvésünk, hogy nagyteljesítményű, korszerű ke­lj uszonegy ember lépett " a drapériával letakart asztal elé, huszonegy kéz­szorításnak tapsolt a sok­száz tenyér. Zámbó István igazgató átadta a megér­demelt jutalmakat, a nyolc éve alapított címeket, jelvé­nyeket, okleveleket, pénzt... De voltak, akik ezüst­gyűrűt kaptak. 1963-ban határozták el Bika- Ion, hogy a jól dolgozó, társa dalmi, politikai és szakmai vo­natkozásban egyaránt kiemel­kedő gazdasági munkásokat — a szokásos jutalmazási rend­szeren kívül - megjutalmazzák. A Bikali Állami Gazdaság ve­zetői nagy gondot fordítanak a jó hangulat állandósítására, embereik egymásért való tevé­kenységére, szakmai fejlődé­sükre. Cser László párttitkár elvtárstól érdeklődtem afelől például, milyen lehetőségeik vannak az embereknek az utób­bihoz? Mert a szakmai tovább­fejlődés egyik feltétele valame­lyik cím: az Ágazat kiváló mes­tere, vagy a Szakma kiváló szakértője cím elnyerésének. Minden ágazat évente kidol­gozza szakmai-politikai oktatá­si tervét — így hangzott a vá­lasz és az is kiderült, hogy ez korántsem puszta részvétel, ha­nem az oktatásokat konzultá­ciók, beszélgetések követik, te­hát nagyon is aktív részvételt feltételez. Szocialista brigád­mozgalom hálózza be az egész gazdaságot. Jónéhányan „ül­nek" társadolmi funkciókban, ahol az számít: mit tesznek a többiekért? Kulturális rendezvé­nyeik az általános tájékozott­ságot, műveltséget emelik mind magasabb színvonalra. Festő­művész dolgozik az emberek között, jó kapcsolatot tartanak vés munkást igénylő termelő berendezések üzemeljenek. Je­lenleg szövőgépeink 40. száza­léka automatizált, 1975-ig ezt duplájára akarjuk növelni. In­formációs rendszerünket számí­tógépekre bízzuk, munkásaink egészségvédelmét pedig a le­hető legmagasabb fokon pró­báljuk megoldani. Természete­sen az elmondottakat hossza­dalmas lenne részletezni: mi lesz Pécsett, s mi Szegeden . . . — Bővítjük kapcsolatainkat a KGST országokkal, a tudomá­nyos és a kereskedelmi együtt­működésen kívül termelési koo­perációk, félkésztermékek vásár­lása és eladása, valamint bér­munkák vállalása szerepel ter­veink között. Talán szerencsém van, hogy most jöttem: egy-egy pecsét még árulkodik arról, hogy mi készült Baranyában — a jövő­ben azonban a termelési és gazdasági kapcsolatok sokrétű kavalkádjában halálra ítélt vál­lalkozás lenne nyomon követni a pécsi kendertermékeket. Lembosi Jenő Pécs fejlesztési programjában jelentős szerephez jut a város egyik legszebb környéke, a Buzássy Abel út, a Jurisics Mik­lós út, valamint az Asztalos Já­nos utca által határolt terület A tervek szerint ugyanis itt alakítják ki az új, úgynevezett nyugat-mecseki lakótelepet. A közművesítési program már elkészült a Pécs—Baranyai Be­ruházási Vállalatnál és most tárgyalnak a kivitelezővel, ör­vendetes, hogy a szennyvíz- és csapadék csatornák, valamint egyéb közművek fektetését ez­úttal nem nehezíti a kapacitás- hiány, több kivitelező vállalat adott kedvező ajánlatot. Az em­lített utcák környékén rövide­sen sor kerül néhány épület és neves színművészekkel, szerző­désük van a Déryné Színház­zal .. . Folyóiratok járnak, könyvtár áll a rendelkezésére bárkinek — a megrendezett köz- véleménykutatás azonban kimu­tatta, hogy nehéz dolog négy­száz ember érdeklődési körét összehangolni. De, hogy van­nak érdeklődők, minden iránt fogékony és jól dolgozó em­berek Bikaion, azt bizonyították azok négyen, akik az egyik dél­előtt magukról beszéltek ne­kem. * Valid Alajos — őt csak úgy hívják: Lujzi ... — A Felvidékről jöttünk el, ott napszámba jártam. 1949. augusztus 17-e óta dolgozom itt, Bikaion, emlékszem, a föl­deken levágott keresztek még a báróé voltak, de a föld már nem. Huszonnégy esztendős voltam, örültem a traktorostan­folyamnak, amit elvégeztem! Szakmunkásvizsga után gépész lettem. Tizennégy évet töltöttem el traktoron. Hoffertől a Ganz- Buldoggig mindegyiket kipró­báltam. Aztán szerelőként dol­goztam, 965-ben körzeti szere­lőnek emeltek ki, most is az vagyok. A jutalmakról hallgat. 1963- ban, az alapítás évében pedig már elnyerte a Szakma kiváló mestere címet. Három év múl­va újból. Most harmadik alka­lommal szorított kezet a veze­tőkkel. Községi tanácstag is volt, tevékenységét félkilométer­nyi járda fémjelzi. Csak éppen az utca azon oldalán nem tud­ta elintézni, ahol lakik... Mi­Nemcsak a Hegyhát, de egész Baranya legnagyobb sza­kosított tehenészeti telepe épül a két megye határán, az' Egy- házaskozári Haladás Tsz köz­pontjában. Az épületek elké­szültek, s most már csak az apróbb belső szerelési munkák vannak vissza. A termelés az építkezés idején sem szünetelt. Ahogy az istállók épültek, úgy telepítette be ezeket zömmel saját nevelésű teheneivel a szö­vetkezet. A végleges létszám 600 termelő tehén lesz, való­ságos tejgyár, ahol évente 2 millió liter tejet fognak elő­állítani. A méretezésen kívül, megöl-, dósában is egyedülálló lesz a telep. Megszoktuk már, hogy a megyében általában 100 férő­helyes istállók épülnek, tehát 600 tehenet hat épületben szo­kás elhelyezni. A Haladás szö­vetkezet azonban csak három istállót épített, az egyik az ha­gyományos 100-as istálló, a másik kettő azonban teljesen eredeti, hisz akkorák, hogy 440 tehén fér el bennük. Ezek az óriás fesztávolságú, monumen­tális épületek nagyobbak, mint egyik másik gyár szerelőcsar­kert kisajátítására. A közmű- hálózat kialakításával egyidejű­leg szélesítik az utcákat A Bu­zássy Abel úton kisebb támfal is létesül, a Jurisics Miklós út egy szakaszon új nyomvonalon halad majd, az Asztalos János utcát pedig felújítják és rész­ben átépítik. A munkálatok ez év végén, illetve 1972. elején kezdődnek és 1973-ra fejeződnek be. Az OTP Baranya megyei Igazga­tósága ez év elején megálla­podást kötött a Városi Tanács­csal, amelynek értelmében, a negyedik ötéves terv időszaká­ban többszintes, OTP-társas- házak épülnek a közművesített területen. niszterf kitüntetések? Dicsére­tek? Számtalan nyoma otthon. Jelvények, oklevelek. Két fia és egy lánya van: az idősebbik fiú gépszerelő, itt szerezte a szakmát Bikaion. A kisebbik ha­lász lesz, iskolába megy Tatá­ra, aztán itthon ... Ezüstgyűrűt és ötezer forin­tot kapott húszadikán. A gyű­rű: jelkép, a szeretet és meg­becsülés jelképe. A pénz meg a takarékba kerül. Nagyok már a gyerekek ... * Kiss Ferenc - fogatosként kezdte ... — Konyhakocsis voltam, 1952- ben, tizenhét évesen. Lovakat hajtottam, örültem nagyon, amikor traktorosnak mehettem. Körmösre tettek, új volt, pénz is volt benne, ötvenötben bevo­nultam, három év múlva lesze­reltem, visszajöttem a gépre . .. Hatvanháromban én is elnyer­tem a Szakma kiváló mestere kitüntetést, három év múlva megint. Akkor én is körzeti sze­relő lettem, az is vagyok. Vállalati szakszervezeti ta­nácstag, ágazati munkavédelmi felelős, párttag. Két fia van, de még kicsik. Kérdem: mi lesz a pénzzel? ö is ezüstgyűrűs, öt­ezer forintos jutalmat kapott húszadikán. Kicsit zavart lesz. — Hót... az asszonyra bí­zom. Tudja, úgyis „fejreállítás" van otthon, kiürülnek a zse­bek ,.. De esténként üres zsebbel is nekivág az erdőnek. Ha még- egyszer kezdené, erdész lenne — azt mondta. Jó vadas terület Bikái környéke, s ha szabad­noka, s abban is hasonlítanak az iperi üzemhez, hogy bennük a termelés teljesen gépesített. A takarmányt itt automaták adagolják, s az állatok előtt nincs vályú — ebben is egye­dülálló Baranyában — hanem etetőtálca, amire egy teljes na­pi adag ráfér, s ez jelentősen egyszerűsíti az etetők munká­ját. A trágya eltávolítása gép­pel történik, rövidállásos, rá­csos, kaparóláncos megoldás­sal. A kaparó rakodó cseh gyártmányú, a gépi fejőberen­dezés Elfa típusú — NDK gyárt­mány —, melynek próbaüzeme­lését sikerrel végezték el a na­pokban. A tej anélkül, hogy levegővel érintkeznék zárt cső­rendszeren jut el a tejházba. Erre a telepre valóban ráillik a tejgyár kifejezés és a Hala­dás szövetkezet tagjai büszkék lehetnek erre az alkotásukra. Felmerül a kérdés, miért tér­tek el a forgalomban lévő tí­pustervektől és ez az eltérés javukra válik-e majd a jövő­ben is. Itt minden egyes téglá­nak a helyét háromszor is át­gondolták: hogy lenne jobb, ol­csóbb, előnyösebb, hisz nem ki­csi a vállalkozás, s ezzel együtt a kockázat sem. Hársfalvi Im­re, a szövetkezet elnöke, aki maga is aktívan bekapcsolódott a tervezők és az építők mun­kájába s még részletkérdések­ben is folyamatosan konzultált a kivitelezőkkel, a kérdésre adott válaszában a takarékosá­gi szempontot emelte ki, mint legdöntőbbet. Ha a típusterv­re hagyatkoztak akkor egy te­hénférőhely költsége 45 ezer forintba került volna, míg így „kihozták” 25 ezerből. A tel­jes bekerülésnél így nyertek kerek 10 millió forintot, mivel ideje engedi, éjjelente vadá­szik ... * Bakó György. Fekete fiatal­ember. Precíz. Azt mondta: „szombaton volt, kedden dél­után ...” csakhogy ezek a szombatok, keddek tizenöt éve­sek. — Egyhózaskozári vagyok, onnan jártam ide dolgozni. Má- gocson végeztem el a trakto­rosiskolát, aztán Lengyelbe ke­rültem, a tangazdaságba, öt­vennégyben visszajöttem Bikái­ra. Katona lettem, Karcagon. Ott ismerkedtem meg Ilonká­val... Leszerelés után tehát két hét ügyintézésre tértem ha­za, aztán mentem lakziba Kar­cagra. Ott a gépállomáson dolgoztam, hegesztőtanfolyamot is végeztem. Végül csak haza­jöttem. Hatvanegyben, január­ban. Gyurika már itt született. Még az ősszel lakást kaptunk. Tíz év alatt különös nem tör­tént — mondja. Csak annyi, hogy Gyurika már ötödikes, há­rom szobás szép házuk van, kert, jószág, gyümölcsös... öt éve a Szakma kiváló mestere lett, most a Gazdaság kiváló mestere címet nyerte el, jel­vénnyel, háromezer forinttal. Párttag, szb-tag, ő a vállalat munkavédelmi felügyelője. So­kat dolgozott a községi törpe­vízmű szervezésénél. Nemrég kocsit vettek. Egyelőre csak a feleségének van jogosítványa Majd ebből a háromezerből ő is megszerzi ... * Hetesi György, most harminc- nyolc éves. 24—25 millió helyett 15 millió­ból felépítik a telepet Természetesen, ami a terme­lést és a gazdaságosságot szol­gálja, azon nem takarékoskod­tak, a legmodernebb gépi fel­szerelést és a legjobb techno­lógiát alkalmazzák. Ez utóbbi bevezetésére a Kaposvári Fel­sőfokú Mezőgazdasági Techni­kum tudományos szakértőitől kértek és kaptak segítséget. A telep abban is egyedi lesz, hogy még a takarmányozási rendszerét is „méretre szabják” most dolgozik rajta a kapos­vári kollektíva, egyébként tő­lük származik az adagoló tál­ca megoldás is. A szarvasmarha ágazat Ilyen módon fő profiljává válik a Haladás Tsz-nek. Nagy kérdés, hogy ez a közismerten kis nye­reséggel dolgozó ágazat biz­tos megélhetést nyújt-e a szö­vetkezet tagságának. Mikor be­levágtak, nyilván és legelsőként ezt is átgondolták. Nos, a je­lenlegi ösztönzők, a tsz állat- tenyésztésének magas hozamai és eredményei valamint a ked­vezőtlen természeti adottság folytán járó 15 százalékos ár­támogatás együttesen már je­lenleg is biztosítják a renta­bilitást. A telepet most népesí­tik be, nemrég fejezték be a tbc-mentesítést, folyik a bru­cella mentesítés. A termelésük mégis meghaladja az évi 3 ezer litert tehenenként A vég­termékek költség- és nyereség- hányada sokkal jobb az átla­gosnál, minden 1 forint költ­ségre tejliterenként 3 fillér nyereséget állítanak elő, de a hízómarhánál 1 kilóra vetítve 48 fillért. S a termelés emel­kedésével ezek a számok to­vább javulnak. — Rné —- Mágocsi gyerek vagyok - mondja 946-ban géplaka­tos inas voltam, 52-ben bevo­nultam katonának. Két év után a mágocsi gépállomásra kerül­tem. ötvennyolcban Pécsre nő­sültem, be is költöztem, az er­dőgazdaságnál dolgoztam, de nem tudtam megszokni a vá­rost. Hazajöttünk — Bikáira, 1961 óta itt dolgozom. — Felesége nem sajnálja Pé-' eset? — Nem. Itt dolgozik ő is, anyagkönyvelő. Hetesi György olyan ember, aki nem tud nemet mondani senkinek. Mindig segít, bárki kéri. „Nekem is jól esik, ha se­gítenek" hajtogatja. Volt a gaz­daságnál autószerelő, anyag- beszerző, hat évig pártvezető­ségi tag, az idén nyáron a „nyúlketrecgyár” indult meg ná­luk, ennél a részlegnél szerke­zeti lakatos, és egyben a rész­leg vezetője. Hobby?- A nyulak. Megvettem a gazdaság kimustrált ketreceit, megbütyköltem és tenyésztek. A gazdasággal szerződöm, megéri. Stílszerű hobby Bikaion a nyúl. Fia is segít, Gyuri hete­dikes, erős gyerek, nemsokára apja fejére nő. Meg a motor. Azt kéne rendbehozni egy ki­csit. De majd ebből a három­ezerből arra is jut. * Négyen a kitüntetettek kö­zül. Milyen emberek? Cser László mesélte, hogy Budapes­ten akarta a gyűrűket vásárol­ni, vitte a mintát és a boltos elszörnyülködött. Két ujjára bő volt a minta. De azért kaptak gyűrűket. Erőskezű, dolgos emberek uj­jára valót. Kampis Péter Ezüstgyűrűs munkások Elkészült a közművesítés! program OTP-társasházak a nyugat-mecseki lakótelepen i Bajok vannak az alapanyaggal

Next

/
Thumbnails
Contents