Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-27 / 201. szám

Pepii mMm fosainak MENTÉS A KÖZVETLEN CSAPÁSTERÜLETRÖL Az atomeszközök felhaszná­lása következtében egyrészt közvetlen csapásterületek, másrészt — a robbanás mód­jától függetlenül (légi, földi) — úgynevezett kiszóródási zónák alakulnak ki. A köz­vetlen csapásterületen je­lentős túlnyomás, lökőhullám, erős fényhatás és elsődleges sugárzás következik be, ame­lyek nyomán nagyfokú romoso- dások, összefüggő területtüzek, tűzgócok alakulnak ki és a kör­nyezet sugárszennyezetté válik. A közvetlen csapásterületről oz ott levőket a lehető legsür­gősebben ki kell menteni. Ez a mentés történhet óvóhelyek­ről, pincéből, romos, égő há­zakból, árokóvóhelyekről, álta­lában onnan, ahol adott eset­ben a lakosok elrejtőzhettek. A közvetlen csapásterületről történő mentés magában fog­lalja a különböző helyeken le­vők felkutatását, szükséges esetben víz, levegő és gyógy­szerek lejuttatását az óvóhe­lyekre, pincékbe, a megrongált gáz-, villany-, csatorna-, víz­hálózatok lezárását annak ér­dekében, hogy ez az óvóhelye­ken levők helyzetét tovább ne veszélyeztesse, a lakosok ki­mentését, helyszíni egészség- ügyi ellátását és kiszállítását, kiirányítását a rombolt terüle­tekről ne akadályozza. Ahhoz, hogy ez végrehajtha­tó legyen, a polgári védelem erőinek át kell hatolni a kelet­kezett tüzeken. Utakat keli ki­alakítani a romok között, men­tesíteni kell az utakat és a munkahelyeket, ahol a mentés — a pincék, óvóhelyek feltárá­sa, romok leemelése — folyik. Ez egyébként is bonyolult fel­adatokat bőr- és légzésvédő­eszközökben kell megoldani, tekintettel a kialakult sugár- szintre. A polgári védelem erői e feladatokat folyamato­san, váltások alkalmazásával oldják meg és mindaddig foly­tatják, amíg valamennyi élet­ben maradottat fel nem kutat­nak és ki nem mentenek. HÍREK — A „Vegyi riadó" című polgári védelmi oktatófilm ta­valy készült a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalatnál a polgári védelmi szervezet közreműkö­désével. A film bemutatója már korábban megtörtént, a keskeny kópiák azonban csak most készültek el a Sportpro­paganda Vállalatnál. A MéV polgári védelmi törzsparancs­noksága a film egy példányát megvásárolta, így most már az üzemekben is megtekinthetik azt a dolgozók. — A pécsújhegyi életvédel­mi létesítmény még a háború előtt készült, így felújítása már rég esedékes. A korszerűsítés tervei elkészültek, a munkála­tokat szeptemberben kezdik meg. Műszaki fejlesztés kere­tében a továbbiakban sor ke­rül a pécsbányai, szabolcsi és vasasi életvédelmi létesítmé­nyek felújítására, korszerűsíté­sére is. A munkákat 1975-ig akarják elvégezni, az előirány­zat 3,8 millió forint. — A polgári védelmi munka elismerése. A Mecseki Szénbá­nyák pécsi üzemeiben legutóbb mintegy 20 ezer forintnyi ösz- szeggel jutalmaztak több dol­gozót, akik a polgári védelem terén eredményes tevékenysé­get fejtettek ki. — Kibővített parancsnoki ér­tekezleten tárgyalták meg teg­nap a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál a vállalati parancs­nokság, az üzemi parancsno­kok, törzsparancsnokok, kikép­zési felelősök az Idei kiképzés feladatait. Az értekezletet Tóka Jenő igazgató mint vállalati polgári védelmi parancsnok ve­zette. — Három új oktatófilmet vá­sárolt a Mecseki Szénbányák polgári védelmi törzsparancs­noksága, s azokat a kiképzés keretében mutatják be. Az új filmek: Vegyi és sugárfelderí­tés, Vegyi riadó. Megelőzés. — „Közműhelyreállítás" cím­mel új polgári védelmi oktató­film forgatását kezdik meg ha­marosan. A film elkészítésében közreműködnek a Mecseki Szénbányák polgári védelmi szervezetei is. — Augusztus 20. előestéjén nyílt meg a komlói Május 1 Művelődési Házban a város iparát, fejlődését tükröző kiál­lítás. Húsz év munkáját vetíti elénk képekben, tablókon, ter­mékekkel, modellekkel, a sike­reket jelző díjakkal. A tárlat még a bányásznap ideje alatt is nyitva lesz. ÉPÍTŐGÉPEK A munkagépek, szállítóeszközök jelenleg a békés építést szolgálják Háború esetén „bevonulnak" és a polgári védelem szolgálatába* a károk helyreállításán dolgoznak Kanalaskotróval és dózerrel felszerelt munkagép munkahelyére indul Autósdaru a Szalai András utcai építkezésnél Betont szállít a pécsi déli csatorna építésébe* a billenőplatós tehergépkocsi | POLGÁRI VEDELEM A Dunántúlt fígpLö MELLÉKLETE I. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 1971. AUGUSZTUS Fegyver és lapát ÉPÍTŐKATONÁK Lassan egy évtizede már, hogy nincs Magyarországon je­lentősebb beruházás építőka­tonák nélkül. A hadsereg és a kivitelező szervek kapcsolata azóta vált azonban csak való­ban szorossá és tervszerűvé, amióta a Polgári Védelem szer­vezeti keretei között megala­kultak az úgynevezett különle­ges műszaki kiképzésben része­sülő egységek, alegységek. A korszerű háború elképzel­hetetlen építő nélkül: a felvo­nuló csapatok részér* utakat, hidakat, vasutakat, míg a har­coló egységeknek erődöket, erődrendszereket, bombabiz­tos vezetési pontokat, kórháza­kat és raktárakat kell építeni. De építéssel jár a hátország termelőkapacitásának, rend­jének fenntartása Is: az a had­sereg, melynek hátországában az ellenség bombatámadásai hatására lelassul az élet, meg­áll a termelés, bármily jelentős sikereket ér is el a fronton, tu­lajdonképpen elveszett. A hát­ország elsőrendű hadászati té­nyezővé lépett elő, s ez a fel­ismerés arra késztette az ille­tékes szerveket, hogy megfele­lő szervezeteket hozzanak lét­re, s tartsanak magas szinten hadrafoghatá állapotban, me­lyek képesek biztosítani a leg­nehezebb körülmények között is a hátország rendjének, ter­melőkapacitásának és erkölcsi erejének fenntartását. Az építő katonák tehát a hadsereg leg­fontosabb fegyvernemei közé tartoznak, nélkülük csak félka­rú óriás a harcoló csapatok rendszere. Pécsett az elmúlt öt évben szinte nem Is épült jelentősebb létesítmény a segítségük nél­kül. Újmecsekalján már meg­szokott látvány, hogy katonák ássák az alapokat, katonák ke­zelik a gépeket, s így van ez Beremenden Is. A lakosság és a hadsereg kapcsolatai erősí­tésében talán egyetlen fegy­vernem sem tett annyit, mint éppen az építő katonák, akik fegyelmezett munkájukkal, fiatalos lendületükkel és áldo­zatkészségükkel immár hagyo­mányosan a legnehezebb he­lyeken segítenek. Sokan mondják: nem is ka­tonák, szakemberek a javából. Nos, ez nem így van, a külön­leges műszaki alakulatok kato­nái rendkívül szigorú és követ­kezetes kiképzési terv alapján sajátítják el a katonai tudni­valókat, s mindazoknak az Is­mereteknek a birtokában van­nak, melyeket együttesen és leegyszerűsítve: katonai alap­ismereteknek nevezhetünk. Ál­talános alapkiképzésük tulaj­donképpen nem Is különbözik más fegyvernemek katonáinak kiképzésétől, a szakmai rész az, mely merőben más, Illetve sajátos. Hetente rendszeresen tartanak kiképzési napokat az építőalakulatok alegységei, Ilyenkor nincs munka, Ilyenkor a szerszámokat a puska váltja fel. Az építőalakulatok katonái lófeladataikat például már évek óta a harcoló csapatok szintjén hajtják végre, ami egy­értelműen bizonyítja: itt sincs helye a katonai igénytelenség­nek. A munka. Illetve a katonai szakkiképzés mellett nagy sze­repe van a műszaki építő ka­tonák felkészítésében a politi­kai oktatásnak. Az általános bel- és külpolitikai tájékoztatók mellett például ezrek ismerked­nek meg minden évben nagy beruházásaink céljával, ada­taival, mert úgy nehéz dolgoz­ni, hogy az ember ne érezze: fontos, amit csinál. Az építőipari vállalatok sze­retnek a katonákkal dolgozni, amit az is bizonyít, hogy az épí­tők napja alkalmából — vál­lalati javaslatra és keretből —, Idén Is számos katonát jutal­maztak meg. A katonai építő- brigádok szervezettek, fegyel­mezettek, s éppen ezért rend­kívül eredményesek. Kik lesz­nek e különleges alakulatok tagjai? — Többnyire szakem­berek. Olyan fiatalok, akik az építőipari szakmák valamelyi­kének birtokában vonultak be, a kétéves katonaidő számukra tehát a tapasztalat-, illetve gyakorlatszerzés időszaka is. S persze az első pénzkeresésé. Az építőkatonák — teljesítmé­nyeiktől függően —, pénzjut­tatásban Is részesülnek, mely­nek összege 4—5—700 forint körül mozog. Az építőkatonák munkájukon kívül sok más szállal is kötőd­nek ahhoz a megyéhez, város­hoz, melyben állomásoznak. A pécsi alakulat például hosszú idő óta a leglelkesebb véradó kollektívák közé tartozik: a vér­adóállomás vezetőinek számos köszönőlevele, nyilatkozata bi­zonyítja ezt. De nemcsak a szakmai továbbképzés, a poli­tikai fejlődés, s az emberi ki- teljesedés jó iskolái ezek az alakulatok: a népművelés nagyszerű fórumai is. Minden alegységnek klubja, mini­könyvtára, televíziója és rádió­ja van, s szolgálati ideje alatt minden katona számára lehe­tővé teszik, hogy eljusson szín­házba, múzeumokba. Bere­menden például gyakran a helyszínen tartanak előadást neves fővárosi művészek, egy­szóval az „angyalbőr” egyet­len katona számára se jelenti a kultúrától, a civil értelemben vett élettől való elszakadást B. 1

Next

/
Thumbnails
Contents