Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-23 / 197. szám
197t. augusztus 23. DUNANTOll NAPLÓ fl cél: az államigazgatás korszerűsítése Beszélgetés a tanácsok készülő szervezeti és működési szabályzatáról Az április 25-én megválasztott tanácsok egyik fontos feladata, hogy még ebben az évben elkészítsék „alkotmányukat", a szervezeti és működési szabályzatot, ezt a kötelező érvényű, a tanácsok tartalmi, érdemi munkáját kifejező dokumentumot, ami a helyi önállóság és kezdeményezőkészség kibontakozását, az állami élet demokratizmusának továbbfejlesztésére irányuló törekvéseket érzékelteti. A szabályzatok elkészítésén most dolgoznak a tanácsok ügyrendi bizottságai, s a tervezeteket hamarosan a végrehajtó bizottságok, majd a tanácsülések elé viszik jóváhagyásra. A Megyei Tanács és a helyi tanácsok készülő szervezeti és működési szabályzatairól beszélgettünk dr. Csiky Ottóval, a Megyei Bíróság elnökével, a Baranya megyei Tanács ügyrendi bizottságának elnökével és dr. Farkas Károllyal, a Megyei Tanács szervezési és gazdasági osztályának vezetőjével, az igazgatási és jogpolitikai bizottság titkárával, s ennek alapján az alábbiakban foglalhatjuk össze a szabályzatok legfőbb célkitűzéseit. Sajátosan baranyai Mindenekelőtt egy figyelemreméltó körülményt kell megemlíteni: o Tanácstörvény lehetővé teszi, hogy a tanács számos kérdésben maga döntsön, ami egyenes következménye annak, hogy ma már a tanácsok államigazgatási, nép- képviseleti és önkormányzati jellegén van a hangsúly. A tanácsok tevékenységét korábban is jogszabályok határozták meg, ezek azonban csak a végrehajtást kívánták meg, most a szabályzat révén a végrehajtás mellé az alkotás lép azáltal, hogy a tanács viszonylag széles körben maga szabályozza saját tevékenységét. Ez így is van rendjén, hiszen csakis a helyi viszonyok ismeretében lehet a legjobban meghatározni a feladatokat, célokat úgy, hogy azok szervesen illeszkedjenek a nagy, országos célkitűzésekbe. Amikor a Megyei Tanács szervezeti és működési szabályzatát elkészítik, arra törekednek, hogy az sajátosan baranyai szabályzat legyen, ami azonban egyaránt veszi figyelembe a központi feladatokat és a megye speciális viszonyait. Ugyanígy a községi, nagyközségi és városi szabályzatok a központi és megyei feladatok alapján a helyi viszonyokra épülnek. Világos tehát, hogy a megyei szabályzat nem kerülhet ellentétbe a Tanácstörvénnyel, s a helyi tanácsok szabályzatai sem a megyei szabályzattal. Ezt fejezi ki az elkészítés „menetrendje” is: előbb emelkedik jogerőre a megyei szervezeti és működési szabályzat és csak utána a helyi szabályzatok. Gyorsítja az ügyintézést A szabályzat biztosítja, hogy a tanács törvényes tevékenységet folytasson, meghatározza számos kérdés intézésének mikéntjét, megszabja az eljárás módját, garanciát ad a végrehajtásra és ez megnyugtató lehet mindenki számára. A szabályzattól — amely tanács rendelet lesz — nem lehet eltérni és a szabályokon csak a tanácsülésnek van joga változtatni. Az ügyfél, az állampolgár nyelvére lefordítva azt jelenti ez, hogy a szabályzatban kell rögzíteniök a tanácsoknak: a helyi körülmények figyelembevételével, öntevékenyen, a maguk ismeretei alapján hogyan járulnak hozzá az államigazgatás általános korszerűsítéséhez, az ügyintézés javításához, gyorsításához. Ez az alapgondolat vonul végig a szabályzat tervezetén, akár a tanács feladatairól és hatásköréről, akár a tanács és a nem-tanácsi szervek együttműködéséről, vagy a tanács működéséről, a tanácstag jogairól és kötelességeiről, vagy a végrehajtó bizottságról, a tisztségviselőkről, a bizottságokról és a szakigazgatási szervekről van szó. Széles körben megvitatják Kívánatos, hogy a tanácsi tevékenység egész területét átfogó szervezeti és működési szabályzat időtálló alapokmány legyen, elkészítése tehát nagy gondosságot, körültekintést igényel. A szabályzat akkor lesz igazán jó, ha minél többen vesznek részt elkészítésében, s minél többen szólnak hozzá. A megyei szabályzat előkészítése során az ügyrendi bizottság albizottságokat hozott létre, amelyek széles aktivahálózattal dolgoznak. Az albizottságok munkájához nagy segítséget nyújtott az Állam és Jogtudományi Egyetem és személy szerint is dr. Szotáczky Mihály dékán, dr. Bihari Ottó tanszékvezető egyetemi tanár és dr. Ádám Antal egyetemi tanár. A szabályalkotás második szakaszában már szélesebb körben vitatják meg a tervezetet, amely többek között a Hazafias Népfront megyei elnöksége és a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának elnöksége elé kerül, s a vitában résztvesz a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezete, a jogi egyetem, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat jogi szakosztálya is. A szabályzat egyes részei még szélesebb körben kerülhetnek megvitatásra. így például a tanácsi és nem-tanácsi szervek együttműködését szabályozó részhez hozzászólhatnak az érintett nem-tanácsi szervek is. H. I. Augusztus 20—21. Ifjúgárdisták továbbképző táborozása Orfiin Augusztus 20-án és 21-én a Mecseki Szénbányák Ifjú Gárda százada továbbképző táborozáson vett részt Orfün. A jól sikerült kiránduláson, az elméleti kérdések mellett a fiatalok a tábori élet minden szépségéből ízelítőt kaptak. A A „Trencsényi József” Ifjú Gárda század a tábori élethez szükséges valamennyi felszereléssel rendelkezik a Szénbányák KISZ-szervezeteinek jóvoltából. Virtus, ital, meggondolatlanság mß' 'í." w d.'- < SÄ ' t i Jönnek a vízi rendőrök! A folyó nehezebben ereszt... Ogy látszik, sohasem hal ki belőlünk a csakazértis virtus: mi mindig a rablónak szurkolunk, még akkor is, ha hisszük, akarjuk, hogy a pandúrnak legyen igaza . .. Amikor nagy csapat gyerek fürdik a Dunában, tiltott, veszélyes helyen, a kőgát közelében, a parton őgyelgő felnőttek közül senki sem kiált rájuk: „Menjetek onnan, ott nem szabad fürödni!” „Gyertek ki, itt már sokan megfulladtak r Amikor feltűnik a vízirendészet gyorsjáratú motorcsónakja, a legtöbbjüknek megjön a hangja: „Futás, gyerekek, jönnek a rendőrök!" És a riadtan menekülő kölyökcsapattal együtt örülnek, hogy megint ők maradtak felül. De kikkel szemben? A rendőrök így is elérik céljukat. Előlük el lehet menekülni. A folyó már nehezebben ereszt... Mohács alatt, az országhatárnál van az 1433-as folyamkilométer, fent, a Sió-torkolat közvetlen közelében az 1492-es. Ezt a szakaszt ellenőrzik rendszeresen a mohácsi vízirendészeti tiszti őrs kék-fehér motorosai. Ital, meggondolatlanság, virtus, fürdés a tilosban. Ezt írtuk le tavalyi, tavalyelőtti riportjainkban, ezt írtuk tíz esztendővel ezelőtt, erről tartanak előadásokat minden tavasszal a vízirendőrök, erről készítenek minden esztendőben írásos, figyelmeztető propagandaanyagot. „A Duna minden évben megszedi a maga áldozatait...” — mondják a vízmenti községekben élő emberek. A Duna? Ebben az idényben különböző okok miatt 21 fürdö- zö ellen indítottak szabálysértési eljárást a mohácsi vízirendőrök, megközelítőleg százan fizettek helyszínbírságot, és számolni sem érdemes, hány embert kellett figyelmeztetni. A csónakázók sem voltak jobbak: húsz eljárás indult ittas vízi- jármű vezetés miatt, nyolcán olyan részegen hajókáztak, hogy az már bűncselekménynek számít ... Igen, ezek csak számok — és számokkal nehéz az emberélet mellett érvelni. 1971. április 5-én fogták ki Pék Péter holttestét Italoson csónakázott a Dunán. 1971. május 14. Csomó László 15 éves fiú át akarta úszni a folyót. Vízbefúlt. 1971. június 6. Suri Erzsébet 14 éves, és Suri Anna 13 éves kislány lett a víz áldozata. 1971. július 25. Hartmann György 26 éves fiatalember a Dunába fulladt. Nem tudott úszni. 1971. augusztus 8. Harka János felhevült testtel ment a mélyvízbe - és a halálba ... Egy-egy esetről hetekig beszéltek a mohácsiak, dunaszek- csőiek, bajaiak. Ijedten, ször- nyűlködve, és beletörődve: „A Duna minden évben megszedi a maga áldozatait.” És most tessék újbói megnézni a számokat... — Ha ennyi úszóbajnokunk lenne — sóhajt a mohácsi vízirendőrség őrmestere —, minden aranyérmet elhoznánk az olimpiáról. Majd mindegyik tilosban fürdőző ezzel védekezik: nagyon jól tudok úszni, már ifjúsági bajnokságot is nyertem. Vagy ártatlan képpel megjegyzik: „Ja, nem is tudtam, hogy nem szabad ...” Érvelünk, vitatkozunk, magyarázkodunk, bizonygatjuk átlátszó védekezésünket. Azt is csak addig, míg magunkról van szó. Másokhoz nincs közünk. A nyár elején egy kapatos fiatalember a kompról a vízbe esett. Szerencséje, hogy partközeiben vol tak, a részegeket ritkán sikerül menteni. Senki sem szólt neki, hogy a parton fújja ki a mámort. „Rendőrmentes” időben a gyerekek vígan ugrálnak a vízbe a jobbparti bárkáról. Senki sem akarja látni. Fordítsuk meg a dolgot: a veszélyes helyen, éjszaka fürdő társaságra rászólt egy hajós. Még szerencse, hogy nem őt dobták vízbe. Mindenesetre megígérték neki. Eseménydús, színes riportot szerettem volna írni, egy ellenőrző kőrútról, rohanó csónakból. De nem elég csak azokat figyelmeztetni, akikkel az ellenőrzés során találkozunk... D. Kónya József JEGYZET Egy brigád — egy bányász • j mozgalmat indítottak a Mecseki Szénbányák szociaU lista brigádjai, pontosabban az Anyagellátó Özem egyik vagonrakodó kollektívája. A mozgalom lényege, hogy a vállalat valamennyi brigádja szerezzen egy bónyászP-Gasparik Mihály 24 embere a Komló környéki falvakból jár be munkahelyére. Elképzeléseik szerint lehetetlen, hogy az esztendő végéig egyetlen embert ne tudnának 24-en a bányához csábítani. A mozgalom elterjedése esetén — a Bétabányai Papp János brigádja máris csatlakozott a felhíváshoz — azt Várják Komlón, hogy a Mecseki Szénbányák sokszáz szocialista közössége megoldja a vállalat már-már katasztrofális munkaerő helyzetét. 1 Ismeretes, hogy csak a földalatti munkahelyekről több mint félezer bányász hiányzik, s a vállalat minden erőfeszítése ellenére a helyzet napról napra aggasztóbb lesz. Nos Gasparikék kezdeményezése dicsérendő — bár hatékonyságáról még korai lenne ítéletet alkotni. Huszonnégy ember — s a mozgalomhoz csatlakozó brigádok tagjai — próbálják megkísérelni azt, amit eddig 1000 vagy 1500 forintos fejpénzekkel sem tudtak megoldani. Ez már önmagában is dicséretes dolog. A mozgalomnak azonban úgy érzem van egy ki nem mondott mélyebb értelme is: amikor a bányászok — jelen esetben az anyagellátó munkásai — rádöbbennek arra, hogy nem is annyira rossz kenyérkeresetet nyújt a Mecseki Szénbányák, mint arról az utóbbi években már divatos volt beszélni, ha úgy érzik, hogy barátaik, ismerőseik becsapása nélkül, nyugodt lelkiismerettel hívhatják őket a bányába dolgozni, akkor már önmagukban kétségtelenül el kellett dönteni: nyugodt, viszonylag, gondtalan megélhetést biztosít a Mecseki Szénbányák. K étségtelen, hogy a bányászok ma nem a legjobban megfizetett, a munkakörülmények figyelembevételével nem jól fizetett munkások. Az is vitathatatlan, hogy jónéhány iparág néhány esztendővel még messze sokkal kevesebbet fizetett, mint a bánya, ma pedig kecsegtető lehetőségeivel évtizedes múltú bányászokat is képes magához csábítani. Néhány dolgot azonban lehetetlen nem észrevenni. Az utóbbi években — pontosabban az elmúlt évtől — már mindenki tudja: a kifizetődő, gazdaságos bányászatra még hosszú évekre szükség lesz — a Mecsek számos gondja ellenére is ezek közé tartozik. Ha a bányászatra szükség van, lehetetlen, hogy végül is a bányászok ne legyenek rangjukhoz, áldozatvállalásukhoz méltón megbecsülve. A Mecseki Szénbányák már ebben az évben megkísérelt olyan bérezést — béremelést — bevezetni, amelyre az elmúlt öt esztendőben összesen nem került sor. Félő azonban, hogy éppen a munkaerő hiánya lesz az, amely a következetes végrehajtásában megakadályozza a béremelés maradéktalan megvalósítását. Természetesen ez még nem lehet minden. A Mecseki Szénbányák műszaki fejlesztési tervei, a szociális ellátás tervei, a nemrég kiadott igazgatói körlevél, jól érzékelteti a vállalat erőfeszítését: megkönnyíteni, s a nehéz fizikai munkát száműzni a bányából, az egészségi ártalmakat a minimálisra csökkenteni, az életkörülményeket javítani, a bányász minden gondját türelmesen, emberségesen megoldani. N em lehet tudni a vállalat központi támogatás nélkül képes lesz-e, vagy egyáltalán milyen mértékben lesz képes a mecseki szénbányászok problémáit megoldani. Saját munkásaik segítsége nélkül azonban semmit sem tehetnek. Úgy tűnik az „egy brigád — egy bányász" mozgalom kezdeményezői, s a csatlakozó brigádok tagjai úttörők lesznek ebben a segítségben. Ha eljutottak addig, hogy érdemes a bányához csalogatni embereket, feltétlenül átgondolták azt is: érdemes itt maradni. Talán így a bányászok kenyere egy kicsit „nagyobb” lesz, s talán még egy kicsit „fehérebb” is, mint a mostani. Ha már a mecseki szén a legfeketébb az országban. Lombosi Jenő Tizenöt közlekedési baleset három nap alatt A megyei kőzlekedésrendé- szet baleseti krónikájába tizenöt közlekedési balesetet jegyeztek fel az elmúlt három nap alatt. A balesetek többsége a közlekedési szabályok be nem tartásából keletkezett. A tizenöt baleset közül több végződött súlyos sérüléssel, egy esetben pedig halált okozott a gyorshajtás. A 43. számú Állami Építőipari Vállalat SZEPTEMBER 1-ÉVEL BETANÍTÓ ATKÉPZÖS TANFOLYAMOT INDÍT • ASZTALOS, • VILLANYSZERELŐ, • ÉPÜLETLAKATOS, • FESTŐ, • MAZOLO, • TAPÉTÁZÓ, • MÜANYAGBURKOLO, • VIZ-, GAZ- ÉS FŰTÉSSZERELŐ SZAKMARBAN. A jelentkezési határidő: augusztus 25. Jelentkezhetnek a 8. általános iskolát végzett és 18. életévüket betöltött férfiak, 40 éves korig. A tanfolyam időtartama: 5 hónap, ez időre 1700 Ft biztosított bért Fizetünk. Ozemi étkezést, a vidékieknek munkásszállást adunk és utazási költséghozzájárulóst fizetünk. Jelentkezés: CSAK SZEMÉLYESEN a vállalat Szakoktatási csoportjánál: BUDAPEST XI., DOMBÓVÁRI ÚT 19. SZÁM. Augusztus 20-án Salamon János barátjával közlekedett motorkerékpárján Kiszt József rózsafai lakos. A sumonyi útelágazásnál az egyik kanyarban kisodródtak az út szélére és az árokba buktak. Mindkettőjüket súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Augusztus 21-én délelőtt mintegy 100 kilométeres sebességgel haladt Vásárosdombó és Kaposszekcső között motorkerékpárjával Deák Ernő 31 éves gépkocsivezető, volt györei lakos. Egy balraívelő útkanyar- ban a motor megcsúszott, majd az árokba borult. Deák Ernő kórházba szállítás közben meq- halt. Súlyos sérüléssel végződött az a baleset, amelyet Tanács Antal 18 éves meződi lakos szabálytalan előzéssel Sásd belterületén okozott. A baleset során Tanács Antal összeütközött Kochner József 17 éves paléi lakos segédmotorkerékpárjával. Tanács és Kochner nyolc napon túl gyógyuló súlyos, de nem életveszélyes sérülést szenvedtek. — Érkeznek a vendégek. Szeptember 1-től négy napon át tart majd a pogányi repülőtéren a Horgászdobó Világbajnokság. A versenyzők és a vendégek első csoportja ma érkezik meg Pécsre. Szálláshelyük a Tanárképző Főiskola kollégiuma lesz.
