Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-03 / 181. szám
W71. augusztus S. DUNÁNTOLI NAPLÓ i Kevés a gumi, sok a hiánycikk Miért nincs elég autóalkatrész? Raktározási gondok, fejlesztési tervek Pécsett - Megoldás: márka-szerviz? Körismert sokszor leírt tény, hogy a személygépkocsi-állo- móny hazánkban a IV. ötéves terv végére eléri az 520—550 ezer darabot. Magyarország is lassan felzárkózik a fejlett közüli motorizációval rendelkező európai országokhoz. A lakosság autóigényének kielégítésére államunk egy sor intézkedést tesz, fejlett motorizációt, motorizált társadalmat azonban nem lehet máról holnapra létrehozni. S az is közismert, hogy a motorizációt kiszolgáló ágazatok — közúthálózat, szervizhálózat, töltőállomások, alkatrészkereskedelem — nehezen tud lépést tartani az autógyártással és kereskedelemmel. Az autósok mégis — sokszor valóban jogosan — türelmetlenek, ha a drága pénzért vásárolt kocsit, esetleg apró, filléres hiánycikkek miatt, kénytelenek a garázsban nézegetni. Pécsett és Baranyában — Budapest után — a legmagasabb az ezer lakosra jutó gépkocsiállomány. Sokakat érint nagyon is közvetlenül az alkatrész-, a gumiellátás és a javítóipar helyzete. A XIV-es Autójavító Vállalat a lakossági szolgáltatásokat, a garanciális szemléket a Munkácsy Mihály utcai rendkívül korszerűtlen épületben kénytelen végezni. 1974-ben már teljes kapacitással üzemel a Szigeti úton — a Fémipari Vállalat helyén — felépülő új karbantartó állomás, s Komlón és Mohácson is új szerviz épül 1973-ban. Addig is Pécsett, marad a Munkácsy utca, bár a körülmények ellenére, a vállalat igyekszik mindent megtenni a jobb kiszolgálás érdekében. A Munkácsy utcai alkatrészüzletüket szeretnék bővíteni, sajnos azonban ennek — egyelőre áhidalhatatlan — gazdasági akadályai vannak. Sokszor nem azért hiánycikk valamely alkatrész, mert az anyag- beszerző nem tudta „megszerezni'*, hanem azért, mert a nagyon magas eszközlekötési járulék miatt a vállalat nem halmozhat fel nagy készleteket. Olyan magas eszközlekötési járulékot kell fizetni az alkatrész- készlet utón, hogy a vállalatnak egyszerűen nem éri meg olyan alkatrészeket is tartani, amelyekre pillanatnyilag ugyan nincs szükség, de lehet, hogy fél év múlva felhasználásra kerülnének. A Baranya megyei Autó- és Motorjavító Szövetkezet is kinőtte már a Diósi úti telepét. A garanciális átvizsgálásokat például az autósok egy hónappal előbb be kell jelentsék, mert kicsi a kapacitás. S ez alatt az idő alatt hányán „túlfutják" a megengedett és előírt kilométert! A szövetkezetnél is legfőbb gond az alkatrészkészlet. Vannak ugyan állandó hiánycikkek — mind például a Moszkvics 412 és a Wartburg 1000 fényszóróüveg —, de a legtöbb alkatrész beszerezhető. S mégis csak a legminimálisabb raktárkészletet tarthatják a magas eszközlekötési járulék miatt. így aztán az ügyfél megrendelése alapján megpróbálják beszerezni a szükséges alkatrészt, mindenesetre ez időbe telik. Tervbe vették egy új csarnok építését, ami növelni fogja a javítókapacitást, az alkatrészellátáson azonban ez nem segít. Minden autós tudja, hogy rossz gumikkal életveszélyes közlekedni. Mégis sokan vállalják a kockázatot, mert nagyon nehéz gumit kapni. Magyarországon egyedül az Országos Gumiipari Vállalat gyárt autógumikat, főként buszokhoz és tehergépkocsikhoz. Személykocsikhoz valót elenyészően keveset. így a személygépkocsikhoz szükséges gumiabroncsokat importálnunk kell, főként tőkés relációból, ez pedig nem kevés valutába kerül. Pécsett a Shell-kútnál és a Pécsi ÁFÉSZ Hal téri gumiáru szaküzletében lehet köpenyt vásárolni. A gumibolt minden héten hoz Budapestről árut Mennyit és milyent, attól függ, hogy éppen mennyi érkezett az országba, s ebből mennyit „adnak” Pécsnek. A legtöbb típushoz egyébként — ha nem is rendszeresen — lehet gumit kapni. Állandó hiánycikk a 13-as — Opel, Polski Fiat — méret, mert ebből fogy, azaz fogyna a legtöbb. Az autóalkatrész-ellátással, kereskedelemmel, mint legfőbb illetékes, az AUTÓKER foglalkozik. A pécsi AUTÓKER-fiók forgalma évről évre milliókkal növekszik, mégsem tudnak lépést tartani az igényekkel. A legnagyobb problémát a raktárhiány jelenti. A személy- és a tehergépkocsi-alkatrészeket kénytelenek ugyanott, zsúfoltan raktározni, s ugyanabban az üzletben szolgálják ki a közületeket és a magánfogyasztókat is. Természetesen itt is vannak hiánycikkek, hiába rendel az üzlet, ha nem kap. S egyébként Magyarországon annyiféle típus fut, hogy mindegyikhez, minden jelentős alkatrészt raktározni, képtelenség. Lényegesen javul majd a helyzet, ha a Regős utca és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán felépül a csak magánfogyasztók kiszolgálására létesítendő AUTÓKER-áruház. Az alkatrészellátás megjavítása az ágazatot irányító szervek napirenden lévő problémája. „Autójavítóipari szimpozion 1971” címmel nagy jelentőségű nemzetközi konferenciát tartottak júniusban Budapesten. Itt — többek között — felmerült az alkatrészellátás kérdése is. Tő- zsér István, a KPM Autóközlekedési Főosztályának vezetője a konferencián tartott előadásában elemezte az alkatrészellátás megjavításának lehetőségeit, célkitűzéseit. Alapkövetelmény a jelenlegi koncentráltság felszámolása, ami gyakorlatilag azt eredményezi, hogy az alkatrészeket közelebb viszik azokhoz, akik felhasználják. Tökéletesíteni kell az alkatrészigény felmérését, a készletigény megállapítását is. Csökkenteni kell a megrendelés és a szállítás közötti — jelenleg mintegy másfél éves — időtartamot. Többek között kívánatos, hogy a hazai piacra gégkocsikat szállító külföldi gyárak nyissanak nálunk képviseletet, létesítsenek pótalkatrész- raktárokat, s kapcsolódjanak bele a hazai szervizhálózat kiépítésébe. Ez utóbbi elv helyességét a gyakorlat — a budapesti Fiat és Opel szerviz — máris igazolta. Budapesten sorra nyílnak az úgynevezett márka-szervizek, amelyekben csak meghatározott típust fogadnak. Ehhez az egy, vagy néhány típuscsaládhoz könnyebb és olcsóbb alkatrészeket felhalmozni. A szerelők is csak bizonyos típusokkal foglalkoznak, amelyeket aztán tö- viről-hegyire megismernek, gyári célszerszámokkal végzik a javítást, s ez* mindenképp a gyorsaság, a minőségi munka javára válik. Pécsett természetesen — egyelőre — nem lenne célszerű minden gyakoribb típushoz külön szervizt létrehozni. Két megyében azonban mór megérné. Mondjuk Mohácson a Wartburgokat, Trabantokat, Komlón a Moszkvicsokat, Volgákat, Szekszárdon a Fiatokat, Zsigulikat, Pécsett is néhány típust. Talán érdemes valameny- nyi kilométert — s mégsem Budapestre! — utazni a jobb alkatrészellátás, a szakszerűbb javítás érdekében ... Panics György Iparkitelepítés a fővárosból 24 ezer új munkahely vidéken Huszonnégyezer új munkaerő foglalkoztatása válik lehetővé budapesti üzemek vidékre telepítésével. A Palma Gumigyár például a IX. kerületi Lenhossek utcából Nyíregyházára költözik, ahol 900 dolgozó részére nyújt majd foglalkoztatási lehetőseget. A Vegyiműveket Szerelő Vállalat — megszűnő kőbányai részlegei helyett — a Tolna megyei Tamásiban rendez be 250 munkást foglalkoztató üzemet. A Remix rádiótechnikai vállalat Kőbányáról Szombathelyre teszi ót székhelyét, a Mechnani- kai Mérőműszerek Gyára száz személyes munkahelyet létesít Szekszárdon. Az iparkitelepítések végrehajtása érdekében a Fővárosi Tanács rendeletet hozott, amely szerint a kiköltözésre kötelezett vállalatok részére - a kitelepítés befejezését megelőző egy éven ót — kötelező a munkaerőközvetítés. Építőiparunk mindennapi kenyere: a cement Több mint négy és fél millió tonnás előirányzat 1975-re (Tudósítónktól): — Nyolc és félezer cementipari dolgozó érdekképviseletének magas szintű értekezlete — a Cement- és Mészművek Nagy- vállalati Szakszervezeti Tanácsa ülésének színhelye volt a váci DCM kultúrterme. Szám Róbert elnök köszöntötte a Tatabányáról, Dorogról, Hejőcsabáról, Beremendről és más gyárakból érkezetteket, majd Végh József vezérigazgató adott tájékoztatást a Cement- és Mészművek IV, ötéves tervéről. Elmondta, hogy a terv készítői a népgazdasági igények kielégítéséből indultak ki, s a mennyiségi igények mellett elsősorban a szükségletekhez jobban igazodó minőségi ceA szigeti városrész legmagasabb házait látja el A Makár hegyen épülő víztározó A tengerszint felett 227 méterre Augusztus végén vizespróba Az elmúlt években Pécs nyugati részén épültek a város legmagasabb házai, s ilyenek szerepelnek a távlati fejlesztés1 tervekben is. Ezeknek a magas házaknak ivóvízellátását abból a tározóból oldják meg, amely a Jakab- hegyi út és a Feiső-Makár út által bezárt háromszög közepén, a Makár hegyen épül. A terveket a Budapesti MÉLYÉPROPOLI ŰR, A METTŐR Tudom, most kicsit dünnyög magában, amikor katonás rendbe igazítja a sorokot —, hiszen sohasem vágyott népszerűségre. Ott görnyed az asztal felett, örök-égő cigarettájával - no, nem attól köhög, „csak úgy megszokásból” — orrára csúszott szemüveggel, s számára újságoldalnyira szűkül a világ. Hogy másnap kl- tárulkozhasson az olvasók előtt úgy, ahogy megszokták. Érdemeik szerint bújtatva, vagy szemünk elé ugratva o híreket, cikkeket, mutatós új- ságolcalba sűrítve az ezernyi információ-katonát. .. „Metteur en pages”, eredeti helyesírással, mi inkább tör- delőnek hívjuk —, Ropoli László a kívülállóknak pedig csak ennyit szokott mondani: „nyomdász vagyok”. Kiszolgált négy rotációs gépet, megért tucatnyi főszerkesztő-változást, letűnt és híressé lett újságírók cikkeit rendezte oldallá —, s most is minden este ott állt a mettőrasz- tal mellett. Huszonöt éve csak vasárnapja van. Estéire, éjszakáira a nyomda, s a Dunántúli Napló tart igényt. Huszonöt éve csipesszel kényszeríti engedelmességre az ólomsorokat. Amikor cigarettával kínálom, csipesszel nyúl a dobozba. A megszokás -, és az ólom ... Az újságolvasó legfeljebb a „nyomda ördögét” ismeri. A nyomda varázsát nem. Ahelyett, hogy színes szavakkal próbálnám meg érzékeltetni: Ropoli László 1937-ben szerzett segédlevelet Pécsett, az akkori Dunántúl nyomdánál. Azóta minden újságban „benne van a keze", amely a Dunántúli Napló elődjeként jelent meg Pécsett -, most egy negyedszázada, hogy a szerkesztőkkel közösen, nap mint nap alakítja a lap arcát. Idősebb fia, László Zalaegerszegen dolgozik, nyomdánál, a fiatalabb, Zoltán itt a Szikra Nyomdában tördelő, lánya, Inke, ugyancsak hű maradt a papa mesterségéhez: most másodéves kéziszedő-tanuló. És hogy teljes legyen a sor — a felesége is nyomdában dolgozott . .. Kell még szólni a varázsról? — Azelőtt nem így tördeltünk. Azt mondta a szerkesztő, Ropoli úr, ez lesz az első anyag, ez meg a második, aztán a kezembe nyomta a pak- samétát, és elment a babájához . .. Azért elkészült ám az újság - mondja, és hunyorít, hozzá. Most a szerkesztő pontos tervet készít, szaknyelven „tükröt”, bejelöli melyik írás hova kerüljön —, ennek alapján dolgozik a tördelővé magyarított „metteur”. Persze nem mindig, mert olykor előfordul, hogy Ropoli úr feltolja a szemüvegét és átszól: „szerkesztő úr, így nem lesz jó ...” — Melyik napilap külleme tetszik a legjobban? — Egyik sem szívem szerint »aló. A Magyar Nemzet első oldalát agyonnyomja a szürkeség, a Magyar Hírlap hagyományos, de egyhangú, a Népszava pedig ... — És a Napló? — Elég nyugodt, de nem egyhangú. — Lehetne szebb újságot csinálni belőle? — Persze. Rövidebb írásokkal. A lepedőt nem szereti az olvasó. Aztán meg jobb gépekkel, ehhez az új betűhöz is sokkal tisztább nyomás kellene... — Az ördöggel találkozott már? — Nyomdászsors. tgyszer — régebben — ötéves terv helyett „téves” terv jött ki nyomásban, aztán volt már alkotmány helyett „álkormány” is ... — Sokszor hallom öreg nyomdászoktól: odalett a szakma rangja ... — Nézze meg a nyomda hirdetéseit: átképzősöket felveszünk. Négy évig tanonckod- tam ... Befejezem. Ropoli úr még megszól, ha ebből az írásból is lepedő lesz. ' D. Kónya József TERV készítette, a közel négymillió forintos beruházás kivitelezője pedig a Dél-Dunántúii Vízügyi- és Közműépítő Vállalat. A munkálatok ez év elején kezdődtek és a tervezettnél gyorsabb ütemben haladnak. Ez részben annak tudható be, hogy a tározó új szerkezeti megoldással épül, amely egyszerűbb, gyorsabb, mint a hagyományos köralakú forma. A 15- ször 18 méter alapterületű, téglalap alakú medence oldalfalszerkezete csuklós szögtámfal, amelynek függőleges támaszát a sávalap, felső vízszintes támaszát pedig koszorúszerűen egybekötött vasbeton lemezek képezik. A tározó négy sarkán lévő, gömbcsuklón nyugvó sávalap lehetővé teszi, hogy az építmény minden mozgást biztonságosan elbírjon. A tengerszint felett 227 méter magasságban épülő vasbeton tározóban 1500 köbméter vizet tartanak majd, amely az alsó, már korábban megépült 2500 köbméteres tározóból érkezik egy kilométer hosszú vezetéken. A Pécsi Víz- és Csatornamű rövidesen megkezdi a részben végleges, részben pedig ideiglenes vezeték építését. Ez a feltétele ugyanis annak, hogy a tározó vizes-próbáját augusztus végén, szeptember elején elvégezhessék. mentek gyártását vették figyelembe. Építőiparunk mindennapi kenyere a cement. Az idei két és félmilliós hazai mennyiséggel szemben 1975-re négy millió 650 ezer tonnás termelés az előirányzat. A IV. ötéves terv végére jelentősen növekszik a különleges cementek gyártási lészaránya. A termelési program számol azzal, hogy az új Beremendi Cementgyár I. technológiai vonalának üzembehelyezése 1972. április negyedikén, — a II. számú technológiai vonalának üzembehelyezése 1973. március 31. helyett 1972. aug. 20-án megtörténik és a modern berendezések alkalmasak lesznek a zavartalan, tartós üzemeltetésre. A gyár termelési előirányzata rendkívül feszített, mivel igen rövid termelési felfutás mellett 1973-ban már teljes kapacitás- kihasználással kell működnie s 1975-ben egymillió 25 ezer tonna cementet kell adniok a népgazdaságnak. A munkaerőhiány részbeni megoldására a vállalatfejlesztési alapból az egyéni és a csoportos lakásépítés elősegítése érdekében 40 millió forintos kamatmentes kölcsönt biztosítanak a cementipari dolgozóknak. Hasonló összeget fordítanak öt év alatt a szociális ellátottság bővítésére, munkás- szállók, bölcsődék, üdülők létesítésére. Az évenkénti bérfejlesztés mellett a vállalat jövedelempolitikájában nagyobb szerep jut az éwégi részesedésnek. A vezérigazgatói beszámolót követő vitában Kerécz Lajos (Beremend) elmondta, Hogy o korszerűbb berendezés, a modern géppark jobban kvalifikált műszaki dolgozókat, munkásokat kíván. Az új gyár tervezésének hibáit menetközben kellett módosítani, mert a terv- zsüriből kimaradtak a legilletékesebb személyek. Kiss Ernő, a nagyvállalati szakszervezeti bizottság titkára kérte, hogy a dolgozók erejük, tudásuk maximumával segítsék a terv valóraváltását. Andrej- kovits László vezérigazgatóhelyettes beszámolt a vállalat első félévi gazdálkodásáról, majd a megjelentek elfogadták a szakszervezeti tanács második féléves munkaprogramját. Papp Rezső — Felújítják az átai tanácsi kirendeltség épületét. A munkálatokra 90 ezer forintot fordítanak. Kivitelező az egerági tanács építő brigádja.
