Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-14 / 191. szám
1971. augusztus 14. DUNANTOLI NAPlö 3 A KISZ-KONGRESSZUS TISZTELETÉRE Vállalások, munkaverseny a fiatalok között Az ifjúkommunisták, a baranyai üzemekben dolgozó ifjúsági brigádok már az év elején felajánlásokat tettek, a termelékenység fokozására, a minőség javítására irányuló munkaversenyt hirdettek, a KISZ Vili. kongresszusa tiszteletére. A munka tehát már ennek szellemében folyik, de közben is egyre több ifjúsági brigád csatlakozik a mozgalomhoz. A komlói Carbon Könnyűipari Vállalat Latinka Sándor KISZ- szervezete és az ifjúsági brigádok felhívást intéztek a többi komlói üzem ifjúsági brigádjaihoz — csatlakozzanak a versenyhez, konkrét feladatok elvégzésével készüljenek az ifjúsági szövetség legnagyobb fórumára. A felhívásra az AKÖV komlói telepének „Kossuth Lajos” ifjúsági brigádja kiegészítette éves vállalását: a KISZ kongresszus tiszteletére három, távolsági járatra alkalmas Ikarus—66-os autóbusz utasterének átalakítását vállalták helyi forgalomra — társadalmi munkában. Ugyancsak ők vállalták egy Tótra típusú tehergépkocsi első hídjának felújítását — a pluszként végzett két társadalmi munka értéke 50 ezer forint. Ugyancsak az AKÖV „Ifjú Gárda” brigádja pedig egy Tátra tehergépkocsi hátsó hídjának felújítását végzi el, s más, az üzemben végzett társadalmi munkával együtt összesen 58 ezer forinttal egészítették ki éves vállalásukat A Jubileum 70“ ifjúsági brigád bontott anyagból hidraulikus prést készít társadalmi munkában a kongresszus tiszteletére, s teljes egészében felújítanak egy tehergépkocsit A vállalat mérnökökből, technikusokból álló műszaki ifjúsági brigádja pedig új technológiák kidolgozásán, a munkafolyamatok egyszerűsítésén, gépesítésén dolgozik - munkaidőn felül is. A vállalások külön értéke az, hogy pontoson meghatározott feladatokat rögzítettek a fiatalok, így a munkaverseny eredményei is kézzelfoghatóak. A komlói kőbánya két ifjúsági brigádja is részt vesz a kongresszusi versenyben, s a vízmű fiataljai szintén bejelentették csatlakozásukat A komlói városi KISZ Bizottság kongresszusi zászlót ajánlott fel a versengő ifjúsági brigádok részére. A szigetvári üzemekben a fiatalok a kongresszus tiszteletére rendezett egyéni versenyekben is részt vesznek: a legjobbak a „szakma ifjú mestere", a „kiváló ifjú szakmunkás” és a „kiváló ifjúmunkás” verseny keretében mérik össze szaktudásukat Vendéglátás Baranyában A meglévő üzlethálózat lehetőségeit kell kiaknázni — Miről f. Tibor, e Pécsi Orvostudományi Egyetem ideg- és elmeklinikájának nemrégen kinevezett egyetemi tanára az Amerikai Egyesült Állomokba utazott, ahoi féléves tanulmányutat tesz. A vendég sirámai változatosak és végnélküliek. Nincs Pécsnek egy korszerű bisztrója; a belvárosban, hacsak nincs foglalt asztala, két óra előtt aligha tud étteremben megebédelni az ember: ha Dörömböző Géza kihúzza a lábát a városból, nincs cigányzene, de igazán városi színvonalú műsor sem várja a bárokban a tűkét vagy az ide vetődő idegent; nincs Baranyának autóscsárdája: a strandokon csak közelharc árán lehet ebédhez vagy uzsonnához jutni... Köztudomású, Pécsett rendkívül rossz a vendéglátóipari hálózat helyzete. Aránylag még a falvak állnak a legjobban, a fogyasztási szövetkezetek az elmúlt tíz évben sokat tettek a vendéglátás színvonalának emeléséért. Növekvő ételforgalom Mire számíthat az éhes és szomjas vendég az elkövetkezendő öt esztendőben? Mit fejlődik a vendéglátás? Vegyük elő először a prognózisokat. Változation árakon számolva, vidéken évi 6,2 százalékkal, Pécsett 5 százalékkal növekszik a forgalom. A vendéglátó forgalmon belül az ételforgalom gyorsabb növekedése várható, elsősorban vidéken — olvashatjuk a Megyei Tanács kereskedelmi osztályának füzetében, amely Baranya kereskedelmének negyedik ötéves tervét és kereskedelempolitikai koncepcióit tartalmazza. Pécsett és Komlón mérsékeltebb, Szigetvárott és Siklós körzetében (Harkány, Máriagyűd, Terehegy) - összhangban ere idegenforgalmi Igények növekedésével - a megyei átlagot jelentősen meghaladó forgalom-emelkedésre számítanak. A községekben erőteljesen növekszik az ételforgo- lom, mérsékeltebben az Italforgalom, s így a mostani igen magas, körülbelül 65-70 százalékos italarány csökken, üdítő italokból jelentősen javul a kínálat, sörből viszont csak a tervidőszak végén és az import további fokozásával remélhető a kereslet teljes kielégítése a csúcsidőszakokban. A vendéglátó hálózatban a nagy forgalom lebonyolítására alkalmas, korszerű technológiákkal rendelkező éttermek és bisztrók mellett hangulatos kisvendéglők és a fogyasztói igényekhez alkalmazkodó, változatos profilú, kisebb alapterületű egységek fejlesztésére törekszenek. A tervek szerint az elkövetkezendő öt évben a vendéglátó egységek száma 3, az alapterület 14,5 százalékkal növekszik. Ezek a tervek. Hogy mi valósul meg belőlük, mi húzódik esetleg át a következő ötösbe, az a rendelkezésre álló fejlesztési alapoktól és az építőipari kapacitástól függ. Hálózatbővítés Pécsett erőteljes hálózatfejlesztésre van szükség. Az új egységek sajnos csak a tervciklus végén lépnek be. A városban szállodaépítéssel és jelentős éttermi kapacitással, a meglévő egységek színvonalának emelésével, kisvendéglők létesítésével kell a hazai és a nemzetközi idegenforgalom lebonyolítására felkészülni. A városközpontban és a Kossuth téren épülő, nagy áteresztő képességű vendéglátó egységekkel kell megoldani az olcsó és gyors étkeztetést. A mecseki parkerdő üdülőterület ellátását a misinai étterem és presszó javítja majd. Harkányban is bővíteni kell a vendéglátóipari hálózatot, elsősorban a strandfürdő területén létesítendő étteremmel, presszóval, valamint a Kossuth és a Bajcsy-Zsilinszky utcákban lévő egységek korszerűsítésével. AVendéglátó Vállalat Harkányban 2500 adagos konyhával új egységet szeretne nyitni. Komlón, a MÁVAUT pályaudvaron korszerű bisztrót kell építeni; Mohácson, az Újtelepen presz- szót, továbbá bővíteni kell a melegkonyhás egységekben a konyhai kapacitást. Szigetvárott befejezik az Oroszlán Étterem építését. A meleg vizű strand fejlesztése itt is megköveteli a kulturált étkeztetés biztosítását. A szigetvári strand azért is érdemel figyelmet, mert az a feladata, hogy Harkányt némileg tehermentesítse és a 6-os főközlekedési úton érkezőket rövidebb-hosszabb ideig a történelmi nevezetességű városban tartsa. A tervidőszakban még több más mindenre Is gondolni kell. Ha megépül a drávaszabolcsi híd, fejleszteni kell a vendéglátást a Dráva- szabolcs—Pécs útvonalon, továbbá a baranyai Duna-szaka- szon. Es falun? Sokat kulturálódott a falusi vendéglátás, nagyon sok új presszó épült Szép kezdeményezések valósultak meg, amikor a fogyasztási szövetkezet, a termelőszövetkezet és a tanács közösen hozott tető alá egy-egy új egységet Fejlesztési alapok híján a tartalékokat kell mozgósítani. Nagyobb életet lehetne bevinni a művelődési házakba, ha ott ifjúsági presz- szót hoznának létre. Ezzel szemben ma még ellenállás mutatkozik, pedig nem kellene ettől félni. Tőkeigényes vállalkozás Amikor fejlesztésről beszélünk, látni kell, a vendéglátás igen tőkeigényes vállalkozás. Az eszközhiány pedig a negyedik ötéves terv időszakában is krónikus betegsége lesz a vendéglátónak. Senki sem akar új vendéglátó egységet építeni, a közgazdasági szabályzók nem ösztönöznek. Egy 3-5 millió forintba kerülő vendéglő költségei soha nem térülnek meg. És kérdés, ki építené meg, mert a kapacitás is rendkívül szűkös. Mi hát a teendő? A vendéglátással szemben jelentkező egyre növekvő igények kielégítését még több éven keresztül elsősorban a meglévő üzlethálózatban rejlő lehetőségek kiaknázásával, a színvonal emelésével, a profilok megváltoztatásával kell megoldani. Miklósvári Zoltán Ezerkétszáz megawatt teljesítményű új erőmű épül Százhalombattán. A már meglévő Dunai Hőerőmű szomszédságában az eddiginél kétszer nagyobb teljesítményű erőművet építenek. A berendezések egyrésze csehszlovák, másrésze hazai gyárakban készüL Az erőmű 1976-ra épül fel. Generál-tervezője az ERŐTERV, kivitelezője pedig a 22. sz. és 26. sz. Állami Építőipari Vállalat. Képünkön: Megkezdték az óriás átmérőjű vízhűtő be- és visszavezető csőrendszer kiépítését Számadóék háza Tulajdonképpen szegény embereket kerestem. Akik nem a soronkívüliség előnyeit élvezik, sőt a sor végén járnak, akik nem harmadnaponként cserélik a lakásukat; egyszerű, de boldog embereket, akik megtervezik kisméretű boldogságukat és — egyedül szinte semmire sem mennek. Segítségre szorulnak. Segítség. Segít a vállalat, a haver, a szomszéd, a tanács, szülők, rokonok, gyerekek ... Mi születhet ebből? Családi ház Patacson a Benczúr utcában, három szoba, mellékhelyiségek, szeneskamra, kazánház: 300 ezer forintos, palatetős boldogság. Sz'rta Gyuláéknak ennyibe kerül az új ház. örökké mosolygós, szőke fiatalasszony, ördög gondolná, hogy vasutas. A kertben tart szóval, ölében a Gyuri nevű fehér törpekakas. Kérdem a hírt, igaz-e, hogy a MÁV Pécsi Igazgatóságától nagy segítséget, 150 ezer forint kamatmentes hitelt kaptak? — Igaz, bizony. — Mondja és szürkületig összeáll a kép. 1956 szeptemberében költöztek haza férjével együtt a szülői házba — a patacsi szoba-konyhába. A kis Marika akkor egy éves volt, ő pedig nem dolgozott Szita Gyula már akkor is vasúti számadó volt, 1100-ért havonta. Hatan laktak a szoba-konyhában (akkor élt a nagypapa is), s a rá következő évben a házHídvégi este Hol varrnak a falvak, a kicsik, az egyutcás, szénaillatú községek, ahol nem lehet ötszáznál többet lépni, hogy el ne hagyd a faluvégét? Valahol hidtalan messzeségbent Avagy létezik egy hid, amellyel összeköthetnénk őket, egyazon Európát vihetnénk hozzájuk? Mit csinálnak munka után, egy este mondjuk Baranyahldvégen? Valóban hidtalan messzeségben van egy akkora falu az aszfaltkoptató társadalom kultúrájától? Szójátéknak persze olcsó dolog éppen Baranyahidvéget kiválasztani. De valóságnak kemény — és ez a fontos. Magyarországon száz négyzetméterenként átlagosan 3,5 település van. Baranyában 7.3. Mint Borsodban és Zalában. A magyar falvak átlaglélekszáma 1800 fő, a baranyai községeké 700. Az ország apró falvainak negyed része itt van: 16S-nak m lakója 500-nál kevesebb. Még annyit: a magyar falusi lakosság fele él 3 ezernél nagyobb lélekszámú településekben, a baranyai falusi lakosságnak csak 14 százaléka. Baranyahidvég, hét óra. Kezdődik az este. öreg Csordás Lajos kiül az utcára, a saját háza elé, a saját küszöbére, ősi jogon. Itt született Hidvé- gén, van már rádiója és szerinte pusztán azért nincs nagy forgalom ennek a falunak az utcáján, mert épp most állt el az eső. — Jó dolog Itt élni? A válasz lakonikus, de határozott: — Igönl A szomszéd házból lép át a fölfelére Mikulka Vera. Hajnali régykor kel, úgy indul a villányi szőlészetbe, hogy a kakasok is hunyorogva néznek még utána, annyira korán van. — De mit csinál este, ha hazajön? Meg vasárnap? Hol szórakozik? — Jóformán sehol. Van Itt hetente kétszer mozi, meg egy kis könyvtár, az az egyetlen értelmes dolog a falu egyetlen kis klubjában. Más semmi. — Bál? — Sajnos, csak félévenként egyszer. — Mit szeretnének? •— Valami modernebb helyet, ha kicsit is, de nekünk valót, presszóhangulatut, legalább egy lemezjátszóval. Múltkor bementem a barátnőmmel a kocsmába, mert megkívántunk egy pohár sört. Ha látta volna mekkora szemeket meresztettek ... Hogy lányok a férfiak szórakozóhelyén! De hát hová menjünk? — Házibuli? — Nem oldja meg a kérdést. Kellene egy hely, ahová csak mi, fiatalok járunk, a magunkhoz valókkal. Megyünk tovább, a Vajszló felőli faluvégre, ahol néhány emberfej\néz ki a kerítések felett, hozzájuk csatlakozik még valahány szomszéd. — Jóestét! — Jóestét! Jóestét! — Nagy eső volt? — Derékvastag eperfát csavart az útra, Vajszióra menet. — A villanyvezeték ép maradt? — Nem! A villanyvezeték rossz maradt! — Hogy-hogy? — Rossz volt, elkezdték csinálni, de félúton abbahagyták. A televíziót alig lehet látni miatta. Pedig ez köt bennünket össze a nagyvilággal. Hogy hány levelet feladtunk már e végett, volt amit harmincon is aláirtunk,.. — Községfejlesztési alapot fizetnek? — Tavaly kétszáz forintot, most háromszázat. — No, jóéjszakát. — Jóéjszakát! Baranyahidvég. Hetvenöt ház. Mégegyszer végigsétáltunk az utcán, a töredezett járdán, itt- ott a talpunk képét mutató, elmaradott viztócsák felett. Sőt, ha belenézünk ezekbe a tócsákba, megmutatják egész magukat, teljes hosszúságban. Földessy Dénes hoz ragasztottak egy szobát szu- terinnel. — Most Is itt laknak? Bólint. Csakhogy Marika most 15 éves, öcsi meg — ő sem késett sokat — 14. Három éve határozták el: építenek egy házat. Nagy volt a kert, felét a szülők felajánlották házhelynek. Beosztották a tennivalókat. A papírmunkát az asszonyra testálták. Földhivatal, telekkönyvi hivatal, tanács, felmérés, pecsét, pecset, pecsét... Félévig tartott a telek átírása. Szitáéknak 30 ezer forintjuk volt — tíz éves spórolás eredménye. Akkor eladtak egy darab szőlőt, ez is szülői segítség volt, a rokonok is összefogtak. Az eredmény: 80 ezer forint Megterveztették a házat, «... megkérdeztem a tanácson, ki tudná megtervezni? Egy hónap alatt készen volt, még az engedélyt is megadták.” Adott tehát: 80 ezer forint, terv, építési engedély és — egy költségvetés, amely szerint a ház 300 ezer forintba kerül. Mégis belefogtak. S a demi- zson a szalagos fával ez év június 18-án, vasárnap felkerült, állnak a ház falai. — Tudtam, hogy kérhetek, be is adtam a kérvényt Huszonkét éve szolgálom a vasutat, ismernek a főnökeim, el is beszélgettek velem a szakszervezet és a párt képviselői is. Kértem: segítsenek. Nem is gondoltam volna, hogy a fele költséget hitelezik, 150 ezer forintot Tizenhét évre kaptuk. Ezt Szita Gyufa mondta el, aki nyolc körül megérkezett — Murakeresztúrról jár most haza. Kérdezem mennyit keres? Két- ezerötven forintot — volt a válasz. Három éve a házba építik az após nyugdíját, a feleség fizetését De más segítség is jött — A szomszédok munkával, mindennel segítettek. Pénzt is ajánlottak fel. Eljöttek a főnökeim építkezni (!), a feleségem volt vállalatától a kollégák, a MÁV meg kölcsönön kívül olcsó építési anyagot is adott... A betonlépcső még korlát nélkül, az ajtókat ácskapoccsal nyitogatjuk. Egy nagy szoba: „Ez a mienk. A loggiás öcsié, mellette Marikáé. Ez a konyha, nézze milyen aranyos kis spei- zom és főzőfülkém lesz! És oda- lentről fűtünk majd, légfűtéssel.” Kívülről nem néz ki túl nagynak, de szép lesz. Hullámpalatetővel, ablakaival a környező dombokra és messze Mecsekal- jára nézve ... Az OTP-től várnak még 70 ezer forintot. Ha megkapják, jöhet a szakipar. Télre beköltöznek. És akkor négyen élnek majd kétezer forintból, hiszen a feleség egész keresete a törlesztésbe megy. S eddig ki építette fel a házat? — Hát... Az is társadalmi munkában épült. A stáza-üzem brigádja építette, a vezetőjük Wimmerl Feri, jó ismerősöm. Segítettek. Segítettek. Egyedül, úgy szinte semmire sem mennek. Szülők házhellyel, pénzzel, mindennel, ami adódik, szomszédok munkával, jó szándékkal, kőműves ismerősök szombat-vasárnapok feláldozásával, vállalat horribilis pénzösszeggel, építőanyag- gol, főnökök végezte segédmunkával, tanács a bürokrácia mellőzésével — mindenki segített. És ez összefogásból ház lesz. Palatetős, 300 ezer forintos ház, a boldogság non plus ultrája. Egyszerű, szegény emberek boldogsága. Kampis Péter A PAMUTFONOIPARI VALLALAT KAPOSVÁRI GYÁRA 1971. AUGUSZTUS 24—25-ÉN 2 éves fonóipari szakmunkás iskolára pótfelvételt hirdet 14—15 éves, általános iskolát végzett leányok ifi- szere. Díjtalan szállást, korszerű munkásszállásun kon biztosítunk. Jelentkezni lehet 1971 augusztus 24., 25. de, 8—14 óráig. Általános iskolai bizonyítványát hozza magával. Szóban bővebb felvilágosítást adunk.
