Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-30 / 178. szám
I DUNANTOU NAPIO T971. július 39. TAXI-TÜNTETÉS: Ezer taxi vonult föl Párizs egyik külvárosának utcáján, tiltakozásul amiatt, hogy meggyilkolták egyik kollégájukat A NAGYVILÁGBAN Arab csúcs Tripoli A Tripoliba összehívott arab csúcsértekezlet megnyitását csütörtökről péntekre halasztották — jelentette a Mena hírügynökség. A líbiai fővárosban tartózkodó államfők megvárják Nimeri érkezését. Ni- meriért csütörtökön különrepü- lőgép indult Khartoumba, s a tábornok érkezése péntekre várható. 4 BARCELONA: A legnagyobb spanyol gépkocsigyár ötezer munkása lépett sztrájkba, tiltakozásul 25, ugyancsak sztrájkban való részvétel vádjával elbocsátott társuk ügye miatt, A Seat üzemeit állig felfegyverzett rendőrök veszik körül, incidensekről azonban nem érkezett jelentés. + NICOSIA: A nicosiai kormány szóvivője szerdán sietett megnyugtatni Ciprus lakóit és kijelentette, hogy semmi sem fenyegei a sziget- ország nyugalmát és biztonságát Magyarázkodását oz tette szükségessé., hpgy kedd este riadókészültségbe helyezték az ENSZ békefenntartó erőit. A mintegy 3000 főnyi rendfenntartó egység „minden eshetőségre készen” továbbra is riadókészültségben van. ♦ BUENOS AIRES: Három, magát a „népi forradalmi hadsereg” tagjának valló fegyveres Buenos Airesben eltérített egy hútőkocsit, és tartalmát —- nyolc tonna fagyasztott húst — szétosztotta a város szegényebb negyedében. •4 BERN: Hatalmas tűz ütött ki szerdán este a Bern közelében lévő mühlebergi atomerőmű géptermében. Mint a rendőrség közölte, az erőmű összes biztonsági berendezése jól működött, az atomreaktor azon' nal automatikusan leállt. 4 MONTEVIDEO: Az uruguayi Tupamaro-gerillák szerdán a hatóságokhoz intézett levelükben négyszázezer dollár válságdijat követeltek a július 12-én elrabolt textilgyáros, Jorge Betenbaum szabadonbocsátásáért. ♦ JERUZSÁLEM: Pierre Harmel belga külügyminiszter szerdán be* fejezte az izraeli vezetőkkel folyta* főtt tanácskozásait. Harmel három ízben kereste fel kollégáját. Abba Ében Külügymnisztert és fogadta őt Golda Meir miniszterelnök-asszony Is. ♦ PÁRIZS: Háromezer portugál művész — írók, festők és színészek — petíciót nyújtott be a portugál nemzetgyűléshez, követelve a sajtócenzúra eltörlését. A nemzetgyűlés ezekben a napokban tárgyalja a miniszterelnök által előterjesztett új sajtótörvényt.-A BELGRAD; Az Ekonomszka Politika című gazdasági lap tudósítása szerint tárgyalások indultak jugoszláv és albán kormányszervek és energetikai vállalatok között a két ország energetikai együttműködésé- röl, 4 QUITO; Ecuador dolgozóinak 90 százaléka sztrájkol. A munkások 38 százalékos fizetés- emelést, az áremelések megfékezését és demokratikus agrárreformot követelnek. Velasco Ibarra elnök a sztrájk politikai motívumaira hivatkozva „szükség esetére” készültségbe helyezte a hadsereg páncélos egységeit. ♦ ST. NAZAIRE: Egy Hamburgba tartó spanyol szállító- hajó fedélzetéről a tengerbe zuhant egy 40 tonna súlyú francia gyártmányú generátor. A 33 méter hosszú, 18 méter magas áramfejlesztő a vízbe zuhanva valóságos szökőárt okozott; a hullámok átcsaptak a fedélzeten és 13 embert a tengerbe sodortak. Valameny- nyiüket sikerült kimenteni. 4 PRAGA: Csehszlovákiában már folynak a Szovjetunióból Nyugat- Európába irányuló nemzetközi gázvezeték építési munkálatai. Az építkezéseket végző vállalat dolgozói a napokban kezdik meg a nagy méretű acélszerkezetek betonaljainak készítését. A gázvezeték ezeken ivei át a Vág, a Dudvág, a Garam és a Nyitra folyón. 4 LOWESTOFT: Anglia keleti partjainál kigyulladt egy 250 tonnás holland hajó. A rádiójelzésekre helyszínre érkező helikopter felvette a hajó személyzetének valamennyi tagját, a hajó megmentésére azonban nincs remény.-4 ATHÉN: A Peugeot Autógyár és a Renault Művek autógyárat épít Görögországban. A 200 millió drachma költséggel a közép-görögországi Voloszban építendő gyár 1973 elején kezdi meg a termelést. 4- STRASBOURG: A francia légierő Strasbourgi radar-központja a Rajna-völgyének 144 városában és falvában megszólaltatta a szirénákat. A rendőrök, tűzoltók és a polgári védelem vezetői azonnal elfoglalták posztjaikat, hamarosan kiderült azonban, hogy hamis riadóról van szó, amit az automatikus radar-rendszerben bekövetkezett rövidzárlat okozott.-4 LONDON: A British Aircraft Corporation (BAC) szóvivője szerint azt tervezik, Hogy 1978 végéig 150 Concorde típusú szuperszonikus személyszállító repülőgép lesz forgalomban. A hang sebességénél kétszer gyorsabban repülő Concorde első példánya 1974 tavaszán kezdi meg működését. Közlemény a KGST ülésszakáréi Bukarest: A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 25. ülésszakára 1971. július 27—29. között került sor Bukarestben. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagállamok delegációi, a tanácskozáson részt vett a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság delegációja Alekszandar Grlicskov a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökhelyettesének vezetésével. Az ülésszak munkájában részt vett N. V. Faggyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára. A tanács ülésszakán I. G. Maurer, a Román Szocialista Köztársaság delegációjának vezetője elnökölt. Az ülésszak elé megvitatás céljából beterjesztett kérdésekkel kapcsolatban Gheorghe Radulescu, a KGST végrehajtó bizottságának elnöke, Románia minisztertanácsának elnökhelyettese tartott. tájékoztatót. A KGST-tagállamok kommunista- és munkáspártjainak vezetői és kormányfői az 1969. áprilisában Moszkvában megtartott 23. (rendkívüli) ülésszakon meghatározták az együttműködés további elmélyítésének és tökéletesítésének, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációja fejlesztésének fő feladatait és elvi irányait. Ezen elvi határozatnak megfelelően a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 25 ülésszaka egyhangúlag elfogadta az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagáHo- mok szocialista fejlesztését célzó komplex programot. A tanács valamennyi tagállamának kollektív erőfeszítésével kidolgozott komplex program 15-20 év alatt szakaszosan realizálódik. A szocialista gazdasági integrációnak a komplex programban konkrét kifejezést nyert új feladatai, az ezeknek megfelelő módszerek és formák a KGST-tagállamok kollektív együttműködésének több mint húszéves tapasztalatán, gyái- szakosítási és kooperációs tapasztalatán, valamint ötéves népgazdasági fejlesztési terveik koordinálásának tapasztalatán alapulnak. A KGST-tagállamok fejlődésében elért sikerek, a KGST tevékenységének egész gyakorlata, a szocialista társadalmi rendben, a szocialista nemzetközi munkamegosztásban rejlő hatalmas lehetőségekről tanúskodnak, a szocialista államok közös akcióinak nagyfokú hatékonyságát bizonyítják, alkalmasságát arra, hogy kollektiven találják meg azon bonyolult feladatok legcélszerűbb megoldását, amelyek elősegítik az egész szocialista közösség potenciáljának megerősödését. Az ülésszak résztvevői abból indulnak ki, hogy a gazdasági és tudományos műszaki együttműködés elmélyítése és tökéletesítése, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztése a szocialista nemzetközi munkamegosztásnak, a KGST-tagállamok gazdasági közelítésének, a korszerű, nagy hatékonyságú nemzetgazdasági struktúra kialakításának, a KGST-tagállamol; gazdasági fejlettségi színvonalai fokozatos közelítésének és kiegyenlítődésének, az alapvető népgazdasági ágazatokba-, a tudományban és technikában mély és tartós kapcsolatok kialakulásának és ezen az alopon a tagországok nemzetközi piaca kibővítésének és megerősítésének, az áru- és pénzviszonyok tökéletesítésének folyamata, amelyeket a KGST- tagállamok kommunista- és munkáspártjai, valamint kormányai tudatosan és tervszerűen szabályoznak. A KGST ülésszaka, elfogadva a komplex programot, úgy tekinti annak realizálását, mint a KGST-tagállamok közötti nemzetköri gazdasági kapcsolatok rendszere további tervszerű tökéletesítésének alap- jót Az ülésszak résztvevői meg vannak győződve arról, hogy a komplex program realizálása elő fogja segíteni a KGST-tagállamok nemzetgazdaságainak megerősödését és azok szoros, kölcsönös együttműködését az egész szocialista közösség gazdasági potenciáljának fokozását. Ez még jobban megszilárdítja a szocializmus testvén or- szágainak politikai egységét és összeforrottságát. Az ülésszak résztvevői egyhangúlag megerősítették, hogy országaik teljes mértékben készek megvalósítani minden olyan szükséges szervezeti, gazdasági és jogi intézkedést amely biztosítja a komplex program hatékony teljesítését. Az ülésszak kijelenti, hogy a komplex programban előirányzott intézkedések megvalósításában teljesen vagy részlegesen részt vehet bármely nem KGST-tagállam is. A KGST-tagállamok a továbbiakban is fejleszteni fogják a többi szocialista országgal folyó gazdasági és tudományos-műszaki együttműködést. A jövőben is fejleszteni fogják a gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatokat a fejlődő országokkal és a fejlett kapitalista államokkal a békés egymás mellett élés, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a szuverenitás tiszteletben tartása elvének alapján. A közeli napokban az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdaság integrációjának fejlesztését célzó komplex programot nyilvánosságra hozzák a sajtóban. A tanács 25. ülésszakának munkája a barátság és az elvtársi együttműködés szellemében folyt. Ma célhoz ér az Apollo-15 1971. július 26-án kezdődött az amerikai űrkutatás eddigi legjelentősebb, leghcsszabb ideig tartó (több mint 12 napos) és legköltségesebb vállalkozása. Az expedíció 445 millió dollárba került. Dr. Scott („veterán”, a Gemini—8 és az Apollo—9 űrrepülésben vett részt) és J. Irwin („újonc") űrhajós a 67 órás hoidtartózko- dás során összesen 20 órás kirándulást tesz a Hold felszínén. A magukkal vitt 300 cm hosszú, 180 cm széles televíziós kamerákkal, filmfelvevőkkel és automatikus navigációs berendezéssel felszerelt négy elektromotorral hajtott terepjáró autójuk biztonsági okokból a maximális 18 km-es sebesség helyett csak 10 km óránkénti sebességgel halad. A jármű 35.5 km utat tesz meg a három kutatóút során. A leszállóhely a Hold egyenlítőjétől északra (kb. 1000 km- re délkeletre attól a helytől, ahonnan a Lunohod—1 szovjet holdlaborotórium 1970. november 17. óta küldi mérési adatait) az Esők tengere közelében található. Három oldalról a 4000 m fölé emelkedő Appen- nin-hegység északi nyúlványai, űiii *G.,- *• ttZ&ki: ; : .rtrr*?.* C* fibÄteä • -W.N-.W rv «ras:«* j Fock Jenő nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) részt, nem lehet akadálya annak, hogy a többi érdekelt ország közös együttműködését megvalósítsa. Bár az integrációs programot csak most hagytuk jóvá, vég.e- hajtása valójában már meg is kezdődött. Mondok néhány példát. Tárgyalások folynak egy nagykapacitású vaskohászati kombinát építéséről, amelyet az érdekelt országok létesítenének közös erővel a Szovjetunió területén. Hasonló tárgyalások kezdődtek egy cellulóz üzemrój is, amely ugyancsak a Szovjetunió területén épülne fel. Az energetikai problémák megoldására tovább folytatjuk a nemzetközi vezetékrendszerek kiépítését, illetve bővítését olaj, gáz- és villamosenergia szállítására. Nagyarányú kooperációba kezdtünk a közúti járműgyártás területén. Itt ismeretesek már korábbi megállapodásaink a személygépkocsi és autóbuszgyártási kooperációt illetően. Most ez tovább bővül: őszre tervezzük egy 10 évre szóló szakosítási megállapodás aláírását a nagy teherbírású tehergépkocsik gyártásáról. A KGST-országok idén létrehozott nemzetközi beruházási bankja például —, amelynek alaptőkéje 1 milliárd transzferábilis rubel — máris jelentős hitel-műveleteket bonyolít le. Elsősorban olyan beruházásokat támogat, amelyek a gazdasági integráció J(ibontakoztatását szolgálják. Hadd említsem meg az Ikarus gyár hitelkérelmét, amely köztudottan fontos szerepet tölt be a közúti járműgyártás területén folyó nemzetközi kooperációban. A most elfogadott integrációs program jelent-e változást az integrációban részt nem vevő országokkal fennálló kapcsolatokban? — A szocialista gazdasági integráció nem vezethet elzárkózásra. Az integrációban résztvevő szocialista országok továbbra is fejleszteni kívánják gazdasági kapcsolataikat a világ valamennyi országával, függetlenül társadalmi berendezkedésüktől. A program nyílt, lehet csatlakozni hozzá, vagy részt venni egyes intézkedéseinek megvalósításában. Amelyik ország csatlakozni kíván, annak természetesen osztania kell alapvető elveinket. Éppen ezért itt elsősorban azok . előtt a szocialista országok előtt nyílik meg az út, amelyek ma még nem tagjai a KGST-nek. Részleges csatlakozás, egyes intézkedések megvalósításában való részvétel esetén természetesen ilyen feltétel nincs. Ott csupán egy a lényeg, a kölcsönös érdekeltség. Aiz integrációs program egyébként rövidesen nyilvánoságra kerül, a magyar és a nemzetközi közvélemény számára egyaránt hozzáférhető lesz. Hazánk gazdasági fejlődésében mindig is nagy szerepet játszottak a külgazdasági kapcsolatok. Eddigi töretlen fejlődésünk tartópillére az az együttműködés volt, amelyet a szocialista országok testvéri közösségében alakítottunk ki. Az együttműködés szervezésében a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa jelentős szerepet töltött be, s a most elfogadott határozatok tovább növelik a KGST szerepét. Számunkra az integrációs program mindenekelőtt az eddig kialakult együttműködés erősítését, továbbfejlődésünk hosszú távra megalapozott szilárd alapját jelenti. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és kormányunk megteszi a szükséges intézkedéseket oz integráció programjának végrehajtására. nyugatra pedig a Hadley-rianás zárja le. A medence felszínét pár centiméter és több száz méter átmérőjű, kövekkel és finom holdporral borított kráterek teszik változatossá. A Hadley- rianás 70 km hosszú, változó szélességű, 305 m mély U-alakú völgy. A két űrhajós programjában a leszállóhelytől az északra-, a délre levő krátercsoport, a Hadley-rianás tanulmányozásán kívül, a légvonalban 8 km távolságban levő Appennin- hegység nyúlványainak felkeresése is szerepel. A végéhez közeledő Apollo- program — a tervek szerint már csak két űrhajó felbocsátására kerül sor — utána a NASA a Szovjetunió példáját követve automatikus űrállomást kíván a Holdra szállítani. A holdkomp pénteken elindul az égitest „Appenninek”-hegv- ségei felé, ahová magyar idő szerint 23.15 órakor ereszkedik le. Ami nincs az árcédulán (Folytatás az 1. oldalról.) szaélésnek, véteknek minősít- hető-e az áremelkedés? Nos, a módosított gazdaságirányítás, mint ismeretes, az alapvető közfogyasztási cikkek zömének árát nem tette szabaddá; itt a korábbi rögzítés messzemenően érvényben maradt. A fogyasztási cikkek bizonyos körében viszont — a kínálat, a választék bővítése, a fogyasztás szabályozása, a termelői érdekeltség erősítése érdekében, az árak, meghatározott keretek között, szabadon változtathatók. Ehhez két megjegyzést ^ kell fűznünk: egyrészt azt, hogy a vásárlók a boltokban érzékelhetik a kínálat javulását, az áruválaszték bővülését, a várt áruellátási hatások tehát lényegében nem maradtak el. A másik észrevétel sem kevésbé fontos: az árváltoztatás szabadsága természetesen nem azonos a társadalmi kontrollnélküliség szabadosságával. Figyelembe kell vennünk mindenekelőtt azt, hogy az országos áralakulást, a viszonylagos stabilitást nagy mértékben meghatározzák az állami költségvetés pénzügyi intervenciói. Egyetlen tényt említve: 1969 óta mintegy hatvan ártámogató intézkedés született, amelyek összességükben négy- milliárd forinttal növelték a költségvetés kiadásait. Elég ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatban csupán arra utalni, hogy a tőkés világban erőteljes az infláció, az árak év- ről-évre meredeken emelkednek, s mivel a külkereskedelem érpályáin keresztül kapcsolataink e piacokkal jelentősek, ártámogató beavatkozások nélkül az inflációs hatások intenzív drágulási hullámmal törnének be hozzánk is. (Egyetlen szemléltető példa: tavaly nagy mértékben drágult a világpiacon a kávé; ahhoz, hogy a drágulás ne érintse a hazai kávéivókat, összességében 520 millió forinttal növelték költségvetési dotációját.) Egészében az árstabilizáló intézkedések költségvetési végösszeg« — 1970. évi adatok szerint — így alakult: az importtal összefüggő támogatás 880 millió, a nem importhoz fűződő dotáció 520 millió, a számla tehát: 1400 millió. I gaz — és ez is a kép 1 teljességéhez tartozik —: nem kevés vállalat a szabad árváltozás jogát afféle manőverező, spekulációs játékként kezeli. Kérdés természetesen: hol a határ, amely az indokolt és a társadalmi érdekeket sértő áremelkedéseket elválasztja? Nos, egyértelmű vonalat húzni e kettő közé nem mindig könnyű, de a lényeg mégis az, hogy ahol az áremelkedés a termelés korszerűsítését, a kínálat bővítését, az áruválaszték javítását célozza, ott a társadalom végső soron nyerhet az üzleten. Kétségtelen azonban, hogy sok helyütt — úgy is mondhatnák — különös visszájáról-számolás érvényesül: a vállalat megtervezi mindenekelőtt a béremelést, a részesedésnövelést, kiszámítja, hogy ehhez mekkora nyereséget kell elérnie, s ehhez, a megvalósítás fő eszközeként, betervezi az áremelést. Talán mondanunk sem kell, hogy ebben az esetben még akkor is manipulációs célzatról van szó, ha a haszonélvező egy egész közösség — a vállalat —, ha tehát a csoportérdek a társadalmi érdekek rovására érvényesül. S bármily különös: sajátos gazdasági tudathasadást jeleznek ezek a manipulációk; az érdekeltek ugyanis mint termelők nyernek, de mint fogyasztók természetesen veszítenek a üzleten. T. A.