Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-13 / 163. szám
6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. július 13. Száz kilométereket utazunk „csodákat" látni... Falu a hegyek ölében A földút kegyes volt hozzánk, kétoldalt kísérőül szegődtek o hegyek, s távolabb, ahol egy gigászi ölelésben fonódtak össze, megpillantottuk az első házakat. Féloldalas utca, csak egyfelől fut házsor, a másik oldalon hosszúívű, meredek völgy, mintha valami természetfeletti erő nyelte volna el a házakat. . . A templom megálljt parancsol, innen már nincs tovább. — de kinek is támadna kedve továbbmenni erről a titkokat tudó, természet erejét fitogtató mecseki vidékről? A későbarokk stílusú templom és a hozzá támaszkodó kastély-nyaraló harmonikusan illeszkedik a tájba, minden vonalával simul hozzá, s mégis egy kicsit uralja, gyámkodik felette. Valamikor püspöki nyaraló volt, 1797-ben építtette Eszterházy Pál László pécsi püspök. Egy évszázaddal később, 1899-ben Hetyei Sámuel, az akkori püspök arborétumot létesített itt, a nyaralót körülvevő hatholdas területen. A fenyők birodalma ez, markáns zöld színűk dominál a tájban, égretörő karcsúságukkal vonzzák a tekintetet, koronájuk valahol harmincöt—negyven méteres magasban akadálytalanul mártózik a fényben. A nyaralótól a völgy felé indulva csöppnyi tó. Forrás táplálja, hal is volt benne bőven, de mostanában kevés szerencsével járna a horgász. Ve- télytársa, a vidra uralja most a vizet. . . Min dolgoznak a Központi Allotkisérleti laborbon? Hétezer állat a IV. emeieten A hatalmas „szanatóriumban" hétezer állat él. Zömében patkányok, de vannak egerek, tengerimalacok, nyulak, békák, macskák, teknősbákák is. A felügyelet gondos, az ellátás kielégítő. A „szobákba" csak kellő lábtörlés után léphet be az ember — I a lábtörlő fertőtlenítővel van átitatva. A levegőt állandóan cse- í rélik, a világítás és a sötétség időtartamát automatika szabályozza. A „szanatórium" a Pécsi Orvostudományi Egyetem ú]^ elméleti tömbjének negyedik emeletén található — így a város zaja nem zavarja a „beutaltakat", ők pedig illatukkal a lakótársakat. A „szanatórium" hivatalos neve Központi Állatkísérletí laboratórium. Mi indokolta a labor létrehozását? — erről beszélgettünk dr. Puppi Andrással, a labor vezetőjével. Kastély a fenyők birodalmában. Viszt Tibor felvétele Sziklakért, kövek között osonó patakkal, fa híddal. Hatalmas nyárfák álltak egykor, kivágták, csonka törzsük most természetes virágtartó, Németh János, az arborétum kertésze itt gyűjti össze a keleti Mecsek különleges vadvirágait. Közülük talán a legszebb a pünkösdi rózsa. A kertek kedvelt virága itt szabadon él, a déli vidékekről felfelé „haladva” ez az utolsó állomás: Magyarországon másutt nem található. Feljebb, a domboldalon magnóliacserje, — ezt nevezik népiesen tulipánfának, — közelében, konzervdoboz riasztókkal felszerelt kerítés mögött, nord- manniai jegenyefenyők guggolnak. A legszebb példány, a természet szoborszépségű alkotása, tizenöt éves, alig ember- nyi magasságú. A kerítés a vadaktól védi ezt az értékes fenyőfajtát, így is elég nehéz a szaporítása, különösen a mókusok miatt. Ezek a nagyon kedves állatok csapatostól élnek itt, s szeretett csemegéjük a fenyőmag. A fák körül alig lehet találni ép tobozt: fent a fán „kézbeveszik", és olyan szépen lemorzsolják, mint az ember a kukoricát. Nem sokat hagynak belőle a kertészeknek. Mérlegképes oklevéllel, vagy számviteli főiskolai végzettséggel, valamint 8—10 éves gyakorlattal rendelkező közgazdászt, 2—3 éves gyakorlattal rendelkező, közgazdasági technikumot végzett ANYAGKÖNYVELŐT, továbbá MARÓS SZAKMUNKÁST, női segédmunkásokat, fiatalkorú férfi segédmunkásokat felvesz a PÉCSI VASAS KTSZ. Jelentkezés Zsolnay Vilmos u. 15. Munkaügyön. Újból egy tulipánfa, ezúttal a „hivatalos". Sárgás virága csak távolról emlékeztet a tulipánra, nevét inkább a levele miatt kapta: a megszokott levélformáktól eltérően pontosan olyan, mintha egy gyerek tulipánt rajzolt volna, szinte megszólalásig hasonlít a népművészet tulipán motívumaira. Kicsit távolabb öregurasan komoly platánok gyűrűjében büszkélkedik a simafenyő. Kelet-ázsiai eredetű, és - egy kirándulótól kölcsönzött hasonlattal élve, — pagodaszerűen helyezkednek el az ágai Magja két esztendőn keresik ■tül érik. A völgyben jegenyefenyők, körülöttük a zsenge zöld apróságok, bizonyságául a vidék különleges klímájának: a fenyők csíraképes magot hoznak. Közelükben megint egy ritkaság, a sudár liliomfa, nagyon kevés van belőle Magyar- országon . .. A páfrányfenyő japán eredetű, átmenet a tűlevelű és a lombos fák között. Érdekes formájú levele a legyezőre emlékeztet, s ha a nap felé fordítva nézzük, látni, amint hajszálvékony tűlevelek sokasága forrt egybe tenyérnyi levéllé. A hamvasciprus mint egy ledér nő, áll a douglas fenyők védő társaságában, levelei könnyedek, fátyolszerűen lebe- gők. Persze a társasága sem akármilyen: o douglas fenyő fája elvágva rózsaszínes árnyalatú, kemény, igen értékes. A szakemberek talajvizsgálato kát is végeztek itt, hogy ezt a fenyőknél szokatlanul vastagra növő fafajtát, hasonló adottságú talajon másutt is meghonosíthassák. Tűlevele az őzek, szarvasok, vasárnapi csemegéje, ők is tudják, mi a jó: elmorzsolva a leveleket, erős, kellemes citromillatot áraszt, a környékbeliek el is nevezték citromfenyőnek ... Az arborétumban babérokat is szerezhet magának az ember, ha már a jelképes babérokból nem jutott, — a babércserje bőrszerű, simatapintású levelei szinte kínálják magukat Közeli szomszédja az illatos fűszercserje, amely a nevéhez híven, illatos. Nemcsak a virág árasztja, a fa is átitatódott valami kellemes édeskés illattal. Most virágzik a cserszö- mölce, mintha nem is lennének ágai, — virághalom az egész, Megcsodáljuk a tiszafa Lao- kon-csoportját, a vérbükk vörösbe hajló leveleit, a jegenyefenyők alkotta „kápolnát”, - aztán az épület mögé kanyarodva felkaptatunk a meredek domboldalon. Amit eddig takartak az égigérő fenyők, mosr akadálytalanul a szemünkbe öt- lik: a hatalmas irtás. Durván megtörte a tájat, elakad a tekintet, sehol sincs már az erdő magateremtette harmóniája Nemcsak az esztétikai élményt féltem, az arborétumot is, hiszen ebben a zárt völgyben az irtás lényegesen megváltoztathatja a klímát... Talán ettől már nem kell tartani, a püspökszentlászlói arborétum természetvédelmi terület lesz. Húszegynéhány kilométer. Ennyire van Pécstől Püspök- szentlászló. És mi százkilométereket utazunk „csodákat" látni . . . D, Kónya József Mit csinál aznj OMEGA? Elmondja Benkő László Az ifjúság körében népszerű ember kereste fel szerkesztőségünket. Az OMEGA együttes vezetőjével számos interjút készítettünk már pécsi vendég- szerepléseik alkalmával. Ezért bizalommal fordult szerkesztőségünkhöz: — A hozzánk érkező levelekből úgy értesültünk, hogy a vidéki fiatalok tájékozatlanok az OMEGA együttes körül történt változásokról. Ezért néhány mondatban szeretnénk beszámolni mostani munkánkról és közeli terveinkről. Az OMEGA együttesben történő személycserék után Prágába utaztunk a III. Prágai Nemzetközi Popfesztiválra. Új dobosunk Debreceni Ferenc itt mutatkozott be, — nagy sikerrel. A fesztivált 10 napos szlovák körút követte, majd hazatérésünk után elkészítettük a rádióban két új felvételünket, a Hűtlen barátok-at és a Szomorú történet-et. Jelenleg új nagylemezünkön dolgozunk, mely az előző három nagylemezhez hasonlóan karácsonyra jelenik meg. — Mire ezeket a sorokat olvassák, már úton leszünk. Új külföldi kőrútunk állomásai: Ausztria. Nyugat-Németország és Finnország. Az északi tes'.vér- orszógban 3 napos nemzetközi fesztiválon veszünk részt, utána hosszabb skandináviai körút következik, több angol, dán, német és finn együttes társaságában. Augusztus elsejére érkezünk haza. — Más tervünk? — Az Omega Klub ősszel, szeptember közepén nyitja meg kapuit a pesti, ezenkívül a vidéki fiatalok részére is. Az őszre több helyre meghívtak bennünket, ezeknek a meghívásoknak időpontja czonban még bizonytalan, korai még beszélni róluk. Elkészültek viszont új fényképeink s ezek közül egyet szeretettel küldünk a pécsi és baranyai olvasóknak. A tudományos kísérletek során felhasznált állatoknak lehetőleg azonosaknak kell lenniük, vagy legalábbis az a cél, hogy minél azonosabbak jegyének. Ugyanis egy koncepciót akkor lehet kialakítani, ha minél jobban megközelítették egymást a körülmények. Kialakulóban van egy új tudományág, amely ilyen azonos állatok tenyésztését kísérletezi ki — a folyamatot standardizációnak nevezik. Ez két fő területen valósul meg, a genetika és az ökológia területén, e két tudomány összevetése és párhuzamos alkalmazása által. Egyes szerzők gnotoökológiának és gnotogenetikának is nevezik e tudományokat. Standardizáció régen is folyt az egyetem intézeteiben, de mint ismeretes, az egyes intézetek decentralizálva helyezkedtek el, külön végezték a standardizóciós munkákat. Az új elméleti tömb átadásával mód nyílt az állatházak központi elhelyezésére, s a standardizóciós munkák központi végzésére. Itt a munkát jobban tudjuk végezni, a kikerülő állatok minősége is jobb, tehát a végzett kísérletek objektivitása is magasabb lesz. Nem beszélve arról, hogy kevesebb állatra van szükség a kísérletekhez, mert kisebb a szóródás, s ennek gazdasági kihatása is van — mondotta dr. Puppi András. — A 13 intézet 7000 állatával a labor hat munkatársa „foglalkozik”: a biológus és állatorvos mellett még külön mosómestere is van az állatoknak. Fő a tisztasági Az „ápoltaknak" jó étvágyuk van. Évente mintegy 300 ezer forint értékű táplálékot fogyasztanak el. — De hogyan is folyik a tulajdonképpeni munka, az azonos tulajdonságokkal rendelkező állatok előállítása. Ha több állat azonos tulajdonságokkal rendelkezik, ezt két tényező- csoport határozza meg: az öröklött (genetikai) és környezeti (ökológiai) tényezők. — Kezdjük az öröklött tényezőkkel! Az állatok annál azonosabbak, minél jobban megvalósítják a laboratóriumokban az ún „beltenyésztési jelleg”- et. 15 párból monogám tenyésztést alakítanak ki. Egy férőhelyen egy hím és egy nőstény állót él. Ezek utódai közül meghatározzák, hogy melyik két családot viszik „beltenyésztésre”. A kiválasztáskor szem előtt tartják, hogy nagy legyen az állatok alomszáma, tehát sok utódjuk szülessen, az utódok életképesek legyenek, a táp- anyaghasznositási fokuk és a súlyuk is nagy legyen. — A labor képes arra, hogy tudományos alapon tetszés szerinti tulajdonságokkal rendelkező állatokat alakítson ki. Ha pl. a Biológiai Intézetnek nagy mennyiségű patkánymájra van szüksége a kísérletekhez, akkor a labor olyan állatokat tenyészt, amelyeknek a testsúlyukhoz viszonyított mójsúlyuk nagy. Vérnyomás-csökkentő gyógyszer kikísérletezéséhez olyan állatokat célszerű felhasználni, amelyeknek eleve magas a vérnyomása. A laborban mérik az utódok vérnyomását, s csak olyanokat pároztatnak, amelyeknél magas volt a vérnyomás. Ezt a módszert szelekciós nyomásnak nevezik. Mint dr. Puppi András elmondotta, tenyésztettek már ki olyan állatokat, amelyeken a spontán daganatok megjelenése száz- százalékos volt. Nyilvánvaló, hogy ezeket a rákkutatásban kitűnően lehet használni. — Az állatokat befolyásoló külső környezeti tényezők közül első és legfontosabb a táplálék. A tápláléknak pontos és ideális összetételűnek kell lennie. Ma mór az egér-, patkány-, tengerimalac- és nyúl tá plá lékot tudományosan meghatározott összetételben gyárilag állítják elő. Ugyancsak fontos tényező a hőmérséklet. Az állatházakban fűtés és szabályozott légcsere van. Patkány esetében 23 C° az ideális hőmérséklet.I Az állandó fénymennyiséget a világítás és sötétség szabályozásával biztosítják. — Mindezek hosszabb ideje ismert tényezők voltak. Van azonban egy környezeti tényező, amely még sok kutatást igényel — a légköri ionizáció befolyása a kísérleti állatokra. Az állatokra és az emberre is általában a negatív ionok vannak kedvező hatással a vegetatív idegrendszeren keresztül. Mivel azonban a föld erősen negatív töltésű, a föld közelében lévő légrétegekben általában a pozitív ionok vannak túlsúlyban, s a negatív töltések a magasabb légrétegekben találhatók. A Központi Állatkísérleti Laborban többek között ezt a jelenséget is tanulmányozni akarják, s a kapott eredményeket a gyakorlatba is szeretnék átvinni. Esetleg olyannyira, hogy a légköri változásokra közömbös törzseket is kitenyészthessenek. Marafkó László Kevesen tudják, hogy városunknak a székesegyházzal csaknem egykorú templomát, a Mindenszentek templomát, a reformáció idején — az akkori források tudósítása szerint — négy felekezet is használta. Mivel a templom a városfal építésekül a falon kívül maradt, o törökök meghagyták o magyar lakosság használatára. Ezért a lutheránusok, a reformátusok és-az unitáriusok gyakran közösen vették igénybe a katolikusokkal együtt. Pécsnek ez a kis temploma nemcsak műemlékként jelentős, hanem azért is, mert falai között tartották 1588 augusztusa végén öt napon át azt a híres hitvitát, amelyet az irodalomtörténet „Pécsi disputa" néven tart szánon. Ennek szerzője Válaszúti György volt. Ki volt Válaszúti György? Nem sokat tudunk életéről. 1572-ben, csaknem négyszáz évvel ezelőtt költözhetett Erdélyből Pécsre, ahol az unitáriusoknak lelkésze és a kollégium tanára lett. Minden biEHúnt pécs-baranyai irodalom A „Pécsi disputa // zonnyal Válaszúti révén került kapcsolatba a pécsi iskola a kolozsvárival, s cseréltek továbbtanuló hallgatókat. így került Pécsről Erdélybe Pécsi Simon, Erdélyből pedig Pécsre Bogáti Fazekas Miklós és űör- csöni Ambrus, korukban ismert történetírók. Válaszúti halála idejét csak valószínűsíthetjük: mivel kéziratait 1608-ban Pécsi Szabó János kezdte el másol- gatni, feltehető, hogy ekkor már nem élt. Hogy folyt le a mindmáig emlékezetes disputa közte és Skaricza Máté ráckevei pap között? A vitát megörökítő Válaszúti szívélyesen fogadta nagyhírű ellenfelét, akiről ezt írja: „Az országot és egyéb tartományokat átalfolyta az kegyelmed híre-neve”. Miután séta közben megállapodtak a vita mikénti lefolyásában, Skaricza Máté felment a prédikálószékbe, s elmondta beszéelét a nép előtt. Válaszúti gondosan jegyezte ellenfele érveit, majd megindult a szópárbaj a két vitázó fél között. A nép nagy figyelemmel hallgatta „az pétsi körösztyén röndnek, méltatlan prédikátorának Válaszúti Györgynek Skaricza Mattiéval, az keveiekkel tüsztöletös és böcsületös prédikátorával Pécsen való beszélgetések” igái okát és rendjét. A vita után Válaszúti György ebédre is meghívta híres ellenfelét és a környékbeli papokat. És bár az öt napon át tartó kemény polémia során egyik fél sem engedett meggyőződéséből, mégsem került sor a nagyhar- sányi véres eseményekre, mert a felek barátsággal váltak el egymástól. Jellemző, hogy a katolikus István deák búcsúztatta el Skaricza Mátét: „Tisztelendő Máté uram! Egész város, köszönjük kegyelmednek fáradságát és kívánságunkhoz való engedelmét. Melyben való fáradságát mi kegyelmednek meg nem fizethetjük . . Míg élünk, emlékezetül tartjuk meg közöttünk a kegyelmed cselekedetét és emberséggel való beszélgetését.” Skaricza is szeretettel búcsúzott a pécsiektől: „Én a kegyelmetek emberségét igen becsülöm, és tőlem senki kegyelmetek felől gonoszt nem hall." A „Pécsi disputa" zamatos magyar nyelven fejti ki a hitvita lefolyását. A vitázók humanista műveltsége új színekkel gazdagította nyelvünket, könnyed észjárásuk, gördülékeny stílusuk messze kiemelkedik a kor hitvitázó irodalmából. Bár Válaszúti ennek a hitvitának a történetét — miként a róla elnevezett ún. Válaszúd komédiát — nem öltöztette drámai formába, mégis kitűnő em- berábiázolásával, rendszerezett vitázó készségével e műve a magyar reneszánsz irodalom egyik jeles dokumentuma. Dr. Tóth István a
