Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-10 / 161. szám

1971. Július 10. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 7 Oktatás, nevelés, kutatás, gyógyítás Beszélgetés dr. Kelényi Gáborral, a Kórbonctani Intézet docensével Dr. Kelényi Gábor docens és dr. Romhányi György professzor „Hányféle idegcsillapítéjuk van?” Gyógyszeripari termékeink a nagyvilágban P écsett tartotta tu- ' domónyos tanács­kozását a Magyar patho- lógusok és anatómusok kongresszusa. Az ország or­vosi egyetemeiről és más hasonló intézményekből többszáz szakember és szá­mos külföldi orvos jött el a Pécsi Orvostudományi Egye­temre, ahol több, mint 150 kórbonctani és anatómiai előadás hangzott el a kong­resszus idején. A tanácsko­zás sikerét biztosította a Kórbonctani Intézet, mely a Megyei Kórház kórboncta­ni osztályával nemcsak a kongresszus szervezését vál­lalta, hanem kutatói kollek­tívája tíz előadáson számolt be az intézetben végzett tu­dományos vizsgálatok ered­ményeiről. — Azzal a céllal kerestem fel dr. Kelényi Gábort, az intézet docensét, tájékoztas­son, milyen témákkal szere­peltek az intézet orvosai, ku­tatói a kongresszuson és megkértem arra is, mondja el, mivel foglalkoznak ebben a sokak számára titokzatosnak tűnő intézetben? — A Kórbonctani Intézet munkája korántsem oly titok­zatos. Munkánk hasonlít az ana­tómus örvösére, azzal a különb­séggel, hogy mi nem ép, ha­nem kóros sejteket, szöveteket, szerveket vizsgálunk. — Az intézet legfontosabb tevékenysége a hallgatók ok- tatása-nevelése, elméleti és gyakorlati kiképzésük. A har­madik évfolyamon a hallgatók elméleti és gyakorlati órákon ismerkednek meg a szervezet kóros elváltozásai folytán ki­alakult anatómiai jelenségek­kel. A kórbonctani elméleti és gyakorlati oktatásnak jelentős szerepe van az orvosképzés­Központi­fű tés­berendezéshez különféle méretű kazánok vegytűzelésre, olajégő automatával olajtüzelésre. Csövek, szelepek, csőkapcsoló-idomok, acéllemez radiátorok boltunkban beszerezhetők. 9-ES SZÁMÚ VASBOLT Pécs, Kossuth L. utca 9. Telefon: 20-67. ) 9 j ni ben, hiszen már a nagy orvos­elődök is tudták, hogy - „Pat­hologie illustrot physiologiam”, — a kórbonctan megvilágítja az élettant. — Az oktatás mellett igen jelentős feladatai vannak az intézetnek a gyógyító orvosi munkában is. A boncolásokon kívül a különböző műtétek so­rán a betegekből eltávolított kóros szövetek vizsgálatával le­hetőség nyílik az egyes beteg­ségek természetének alaposabb megismerésére. Nem kétséges, hogy az ilyen irányú tevékeny­ség döntően hozzájárul az or­vosi, klinikai és kórházi gyógyí­tó munkához. Az intézetben évente több mint tízezer ilyen, ún. kórszövettani vizsgálatot vé­geznek az egyetem klinikái és a város más egészségügyi in­tézményei számára. — Az oktatás és a kórszövet­tani rutinvizsgálatok mellett jut-e idő a kutatásra? — Az intézetnek mindössze 11 orvosa van és a Magyar Tu­dományos Akadémia státusán egy biológus kutatója, — ezért a hivatalos munkaidőben a tu­dományos kutatásokra viszony­lag kevés lehetőség marad. Ha­sonló orvosi intézményekkel összevetve a Kórbonctani Inté­zet orvosi létszáma alacsony és ezen az sem segít, hogy a fia­tal végző orvosok közül min­dig többen szeretnének az in­tézetbe kerülni, mint ahány üres állás rendelkezésre áll. . — Mi az intézet tudományos tevékenységének profilja és célkitűzése? — Intézetünk tevékenységét meghatározza, hogy tudomány­águnk, a morfológia (alak­tan), lényegében a szervek, szövetek, sejtek alakját, nagy­ságát, szerkezetét (structure) vizsgálja. Ilyen vizsgálatokra elsősorban a szabad szemmel és egyszerűbb, vagy bonyolul­tabb felépítésű mikroszkópok­kal végzett megfigyelések szol­gálnak. A morfológia, így az anatómia és a kórbonctan kere­tén belül újabb nagy jelentósé- ségre tett szert a fénymikrosz- kóposan nem észlelhető finom­ságú sejtorganellumok és egyéb képletek vizsgálatával foglalkozó tudomány a sub-- mikroszkópos, vagy ultra- strukturális morfológia. Ez a tudományág számos igen ér­zékeny műszert használ, így in­tézetünkben elsősorban a pola- risatios mikroszkópos, részben Romhányi professzor által ki­dolgozott módszereket alkal­mazzuk, továbbá az elektron­mikroszkópot Romhányi professzor munkás­sága úttörő jelentőségű az ultrastructuralis kutatásokban és a polarisatios mikroszkópos módszerek kidolgozásában is. Hivatkozik Kelényi dr. Romhá­nyi professzornak a sejtmemb­ránok ultrastructurájával kap­csolatos utóbbi években vég­zett vizsgálataira. A membrá­nok a sejt alkotórészei, mint a mag, a mitochondrium, stb., továbbá az egyes sejteket a környezetükről elhatároló kép­ződmények, melyek méreteit a megszokott mindennapos mér­tékegységekkel már nem fejez­hetjük ki. A különböző memb­ránok vastagsága 30—40 és több száz Angstrom (egy Angstrom a millimeter tízmilli­omod része) között van. Az ilyen képletek vizsgálatára al­kalmasak az említett módsze­rek. Természetes, hogy az ilyen parányi biológiai .objektumok morfológiai vizsgálata, melyek már megközelítik a makromo­lekulák méreteit, megkövetelik, a morfológiai és a biofizikai, biokémiai, illetve biológiai meg­figyelések összekapcsolását, ezek szintézisét; e tudomány­ágak együttesen alkotják a molekuláris biológia tudomá­nyát. — Milyen kutatási területei vannak az intézetben folyó munkának? — Az intézet vezetőjének, egyik régi sokat művelt kutatá­si területe a kollagén rostok természetének vizsgálata. A kollagén (enyvadó) rostok a szervezet minden szövetében előfordulnak, a kötő- és tá- masztó-szövetek jellegzetes, fe­hérjéből álló finom rostjai ezek, melyek az egyes sejtkö­telékeket elválasztják egymás­tól. A kollagén rostok, illetve az ezeket termelő sejtek be­tegségei igen gyakoriak, — mondja Kelényi dr. — olyannyi­ra, hogy népbetegségnek te­kinthetőek. Ide tartozik a rheu- ma, egyes szívizom- és szív­billentyűbetegségek. Ezen túl­menően a kollagén rostok sze­repet játszanak az érelmesze­sedés egyes szakaszainak ki­fejlődésében is. Tudjuk azt is, hogy porbelégzés okozta meg­betegedések kifejlődésében, mint amilyen a szilikózisnak ne­vezett légzőszervi ártalom, is fontos szerepet játszanak a tüdőben felszaporodó kollagén rostok. — Az intézetben foglalkoz­nak szilikózis vizsgálattal is. Mit mondhat erről? — Pécs bányászváros és ért­hető, hogy az orvosi-egészség­ügyi intézmények, így mi is szembekerülünk a szilikózis okozta elváltozásokkal. Tudo­mányos kutatások vonalán, me­lyek dr. Horváth Anna adjunk­tus irányítása mellett folynak, a porbelégzés következtében a tüdőben kialakuló kollagén rostok keletkezésének, sajátsá­gaiknak tanulmányozásával fog­lalkoznak. E rostok felszaporo­dása a tüdőben a légzés funk­cióit nagyfokban nehezíti. A kollagén rostok kialakulásának kérdését a tüdőszövetben a kollagén rostokba beépülő ra­dioaktív isotópokkol is követik. Ezek a vizsgálatok is hozzájá­rulnak a szilikózisnak, e súlyos­sá válható bányászbetegségnek jobb megismeréséhez. — Az intézet egy munkacso­portja foglalkozik a fehérvér­sejtek ultrastrukturalis saját­ságaival. Itt Pécsett a szili­kózis mellett az emberek egy része fokozott érdeklődést ta­núsít a fehérvérsejtek egy kü­lönleges megbetegedése, a fehérvérűség, a leukémia iránt. Mit mondhat ezekkel kapcsolatban? — Megállapítható, hogy Pécsett és a Mecsek környé­kén semmivel sincs több leu­kémiás megbetegedés, mint az ország bármely területén, illet­ve a hozzánk hasonló földrajzi helyzetű népeknél. Ami a fe­hérvérsejtekkel kapcsolatos in­tézeti kutatásokat illeti, ezek nem kapcsolódnak közvetlenül a leukémiának nevezett beteg­séghez. A fehérvérsejtek fel­adata a szervezet megvédése a különböző fajta külső és bel­ső kórokozó tényezőkkel (bak­térium, idegen anyagok, stb.) szemben, melyek igen sokrétű­ek. Ennek megfelelően a fehér­vérsejteknek is számos típusa is­mert. Az intézetben elsősorban azokkal a fehérvérsejtekkel foglalkozunk, melyekben finom szemcsék, granuták vannaK, ezért e sejteket granulocyták- nak nevezzük. A granulocyták a szervezet heveny védekezési re- actioiban vesznek részt. Egyes granulocyta formák, mint már sok éve tudjuk, az allergiás, a túlérzékenységi reactiokban ját­szanak szerepet. így résztvesz- nek egyes allergiás betegségek során keletkező antigének és antitestek lebontásában, közöm­bösítésében. A fehérvérsejtek szemcséi ehhez a lebontási fo­lyamathoz szolgáltatnak meg­felelő bontó hatású anyagokat, enzymeket. Vizsgálatainkban a szemcsék hatóanyagai felsza­badulásának körülményeivel, ultrastructuralis vonatkozásai­val foglalkoznak. A granulocy­ták egy típusa a szervezet hor­monális befolyása alatt áll és Németh dr.-ral folytatott meg­figyeléseink szerint ezeknek a fehérvérsejteknek a szemcséi a mellékvese hormonok hatására lebomlanak. Ez bekövetkezik stress behatásokra is, amikor a szervezetben a mellékvese hor­monok fokozott mértékben sza­badulnak fel. — Van-e egyéb jelentősége a fehérvérsejt kutatásnak? — Ügy gondolom, — mond­ja Kelényi dr. és elém tesz egy kötegnyi elektronmikroszkópos felvételt granulocytákról. Köz­ben érdekes jelenségre hívja fel a biológusok figyelmét. Ugyanis a granulocyták szem­cséi, annak ellenére, hogy kü­lönböző állatfajokban igen ha­sonlóak, mégis találhatók cse­kély eltérések közöttük — ezek alapján következtetni lehet a különböző fajok rendszertani helyzetére, a fajok fejlődésére. E problémával kapcsolatban igen sok adatot gyűjtöttek ösz- sze Kelényi dr. és munkatársai, hiszen megvizsgálták egyes có- paféléktől (ezek igen egy­szerű gerincesek) a majomig számos különböző fajú állat fe­Ide jön fájdalmaival a kör­nyék. Egy asszony vérnyomás- csökkentő gyógyszert vásárol: sápadt férfi makacs főfájása ellen kér és kap valamit, bő'- gyulladást gyógyító kenőcsöt vált ki a szomszéd házból való tanító bácsi; nehézkes szuszo- gással adja át egy nyugdíjas asszony a receptet — tüdőtágu- lata van ... Legalább 1500- 2000 féle készítmény várja eb­ben a gyógyszertárban a be­tegsége ellen küzdő embert. Találomra kérdem a patikust: hányféle idegcsillapítójuk van. Tizenkettőig számlálom a föl­sorolást. Vevő érkezése vágja kettőbe a sort. Aztán a fájda­lomcsillapítók után tudakozó­dom. E panaszok közvetlen és közvetett megszüntetésére, ti­zenhét orvosságot említ. .. Fej­lődött valamicskét a gyógy­szergyártás, amióta az ókori Plinius a fogfájás csillapításá­ra veszett kutya hamvának olajjal kevert elegyét aján­lotta. Hogy ez így van, abban a magyar gyógyszergyártásnak is jelentős a része. Ahogy Svájc­ban az óragyártás, Kubában a cukorfeldolgozás, vagy Chilé­ben a műtrágyakészítés — úgy nálunk is nemzeti iparnak te­kinthető a gyógyszergyártás. A termelésének több, mint a felét exportáló magyar gyógy­szeriparban különlegesen meg­becsült, fontos helyet foglal el a csaknem 6000 dolgozóval működő Chinoin. Ebben — az idén 60 esztendős — gyárban kerestem választ a kérdésre: milyen utat jár be az ötlet a fogantatástól a gyártásig. DOLLARMILLIÓS KUTATÁSOK Volt egy magyar író - Kóbor Tamás - akinek egyetlen köny­vét sem emlegetik már napja­inkban. Időtállónak egyetlen fölröppenő ötletszilánkja bizo­nyult. Az addig Al'ka Vegyé­szeti Gyár néven rtiűködő üzemnek ő találta ki 1913-ban Chinoin fantázia nevét. Hogy a Chinoinban tevé­kenykedő kutatók teremtő kép­zelete mit adott a betegsé­gektől kínzott embernek, azt né­hány készítményük neve is ér­zékelteti. A Chinoinből került ki például az Ultraseptyl, a Neomagnol, a Troparin és o Nova pin. Dr. Szentmiklósi Péterrel, a Chinoin orvostudományi főosz­tálynak vezetőjével beszélget­tünk a gyógyszer sorsának az ötlettől a gyártásig terjedő sza­kaszáról. — Mi alakítja ki a gyógyszer­vegyészek kutatási program­ját? — kérdem. Széttárja karját. — Mi alakíthatná? Az igé­nyek, az élet. — Közelebbről?- A rákos megbetegedések nagy száma szinte erkölcsi pa­ranccsá tette az emberiség szá­mára, hogy keresse az orvos­lás eszközeit. Ezenkívül azok a megbetegedések, melyek a la­kosság széles körét érintik és hatékonyabb gyógyszert igé­nyelnek az eddig használato­saknál, szintén meghatározzák a programot.- Ezek minden esetben új gyógyszer előállítására irányuló kutatást jelentenek?- Korántsem. Munkánk je­lentős hányada úgynevezett reprodukciós kutatás. Ez másutt felfedezett jelentős készítmé­nyek szabadalomképes önálló előállítását jelenti. Mind köz­egészségügyi, mind népgazda­sági szempontból fontos mun­ka ez, hiszen egy-egy új gyógy­szer kutatási és kifejlesztési költsége Nyugaton mintegy öt­millió dollár. És ennek megfe­lelően borsosak a licencdíjak is. Bár meg kell mondjam, a szabadalmak megvásárlása sok esetben kevésbé költséges, mint a reprodukálás, az idő­nyerés fontosságáról nem is szólva. BIZTONSÁG, BIZTONSÁG- Miért oly nagyok a kuta­tási költségek? És nálunk is ilyen tetemesek?- A kérdés második részére válaszolok előbb. Nálunk >s költséges dolog ez. És a to­vábbiakból kitűnik, hogy miért. A gyógyszerkutatás rendkívül összetett és munkaigényes fel­adat. Az új gyógyszerek föl­fedezésén nem magányos ku­tatók, hanem kutatócsoportok dolgoznak.- Milyen szakaszai vannak a kutatásnak?- Az első stádium a kémiai kutató munka. Ennek során új kémiai szerkezeteket állítanak elő. Mint említettem, rengeteg kísérlet szükséges ahhoz, hogy egy használható, új vegyületet hozzunk létre, Ezt kíséri és kö­veti a farmakológusok munkái'-'' ja. Ök állatkísérletekkel hatás- tani vizsgálatokat végeznek. Megismerik a szer fő- és mel­lékhatását, mert hogy mást ne mondjak, egy eddig ismeretlen vegyületnek lehet magzatkáro­sító, vagy éppen rákkeltő hatá­sa is. Ezek a vizsgálatsorok vé­gül is kiszűrik a készítmény fő­hatását. Ha itt minden sikerült, biztonsági vizsgálatokat végez­nek annak földerítése érdeke­ben, hogy az új gyógyszer hu­zamosabb használata nem rejt-e magában veszélyeket.- Ezt hány emberen végzik? Mosolyog:- Még mindig csak állatkí­sérleteknél tartunk. Ha ezek végül is eredményesek, akkor dönt az Egészségügyi Tudomá­nyos Tanács, hogy engedélye­zi-e az új gyógyszernek embe­ren való kipróbálását. Ez utób­bi előbb kiscsoportokon, majd tömeges használat formájában történik meg.- Akkor már bevezetett gyógyszernek tekinthetjük? Legyint.- Dehogy. Megállapítják még a standard minőségét. Az üzemi vegyészek kidolgozzák a nagyüzemi gyártás technológiá­ját, a gyógyszerészek a vég­leges gyógyszerformát, s az egészre a forgalomba hoza­tali engedély üti rá a pecsétet. A NO-SPA KARRIERJE Most már értem az öt-hét esztendős átfutási időt. És azt is megértem, hogy e roppant költséges munka is kifizetődik. Hiszen, mint dr. Szentmiklósi elmondja, egyedül a No-Spa nevű magyar görcsoldó készít­mény a belföldi igények ellá­tása mellett exportból 1970. vé­géig, mintegy 250 millió fo­rint bevételt jelent népgazda­ságunknak. Ilymódon végül is ki­fizetődik a gyógyszerkutatók szellemi erőfeszítése. Ezeknek az erőfeszítéseknek részese dr Szentmiklósi Péter is, aki Álla­mi diját dr. Mészáros Zoltán kutató társaként a No-Spa ki­dolgozásában való részvételi­ért kapta. Hippokratész szerint „A fájdalom csillapítása isteni cselekedet". Jó, hogy napiq- inkban ez ilyenfajq emberi megbecsüléssel jár. Bajor Nagy Ernő hérvérsejtjeit. Takács László NEGYEDMAZSAS PULYKAKAKASOK A Baranyai Mezőgazdasági Vállalat boldogasszonyfai üzemé­ben tenyésztik a hófehér Mecsek pulykát. Ez a fajta 12 hetes korában eléri a 4 kg-ot. A pulykák 85—90 százaléka tőkés ex­portra kerül. Képünkön: Lekics Lajos üzemegység vezető az óriási tenyészpulyka-kakasokkal. Egy kakas súlya 25—28 kilogramm.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents