Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-10 / 161. szám
Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVIII. évfolyam, 161. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. július 10., szombat Tanuló tanárok T anár ismerőseim panaszkodnak — ha egyszer előfordul, hogy előző este nem nézik meg a televízió műsorát, biztosan kérdést kapnak a tanítványoktól az elhangzott tudományos műsorral kapcsolatosan. Magyartanárok a megjelenő új műveket „szidják" — nem a színvonaluk miatt, hanem mert nem tudják elolvasni őket, nincs idejük rá. így egy-egy érdeklődőbb tanítvány nem egyszer kényes helyzetbe hozza őket. Lépést kell tartani a megnövekedett információtömeggel, a „gyorsuló idővel”, a növekvő követelményekkel a gyakorló pedagógusoknak is. És még- inkább így lesz ez, ha megvalósul a manapság divatosan sokat emlegetett jelenség, hogy a szakmunkásnak \ nem elég egy szakmát jól elsajátítania, mert élete során kétszer, sőt, háromszor is szakmát kell cserélnie. S ha ez így igaz, a tanár, aki oktatja, neveli a jövő szakembereit, ha nem is változtatja meg saját szakmáját, de ismereteit, felkészültségét szintén át kell, hogy rendezze korszerűbb elvek, szemlélet alapján. Egyáltalán nem véletlen tehát, hogy 1969-ben a Művelődésügyi Minisztérium meghatározta a pedagógusok továbbképzésének új szervezeti formáit, elveit. Az első tapasztalatok országos szintű összegezése csütörtökön fejeződött be a Pécsi Tanárképző Főiskolán megrendezett háromnapos konferencián. Sokféléről szó esett, említhetnénk a létrehozott továbbképzési kabinetek továbbfejlesztésének szükségességét, szakember ellátásának, munkakörülményeinek javítását. Vagy szólni lehet az új továbbképzési rendszer egymásra épülésének elvéről, arról, hogy a pedagógusképző intézmények is részt vesznek a továbbképzési munkában. Nemcsak a „front- katonáknak", a gyakorló pedagógusoknak hasznos, ha a tanszéken dolgozó tanárok kutatási eredményeiről, az új tudományos eredményekről hirt kapnak, hanem a pedagógus- képző intézmények is értékes visszajelzéseket szerezhetnek a gyakorlat embereitől, amit aztán a jövendő pedagógusok felkészítése során hasznosíthatnak. R észletesebben mégis egy téma érdemel figyelmet, mert ez a közvetítő láncszem, ami nélkül a továbbképzés bármiféle szervezeti módosítása nem hozhat eredményt. A kulcsfontosságú terület — a pedagógusok önképzése. Olyan önképzés, amelyet a szervezett, tanfolya.m rendszerű továbbképzéssel irányítani, befolyásolni lehet, amelyhez az elméleti alapozást meg kell adni. A továbbképzéseken gyakorta elhangzó kivánalom a résztvevő tanárok részéről, hogy ' miért nem közvetlenül, már másnap használható módszereket kapnak az elméleti, teo- retikusabb anyag helyett. Bármennyire is jogos igény ez, mégsem lehet szembeállítani az elméleti és a praktikus ismereteket. A továbbképzések távlatokat, nagyobb összefüggéseket felvillantó témáira szükség van, hogy az önálló munka azután kitöltse a hézagokat is. Azért az önképzés, mert ez tud legrugalmasabban alkalmazkodni az adott pedagógus egyéni ambícióihoz, osztályának igényeihez, s a tanár gyengéihez is. M. L. Ludvik Svobada látogatása az Agárdi Állami Gazdaságban Ludvik Svoboda hadsereg- tábornok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, a CSKP KB Elnökségének tagja és felesége, valamint kísérete, pénteken az Agárdi Állami Gazdaság felsőcikolai sertés- üzemébe látogatott el. A csehszlovák vendégeket a látogatásra elkísérte Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége. Nagy János külügyminiszterhelyettes és Vincze József, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete is. A csehszlovák vendégeket az üzem bejáratánál dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese, Herczeg Károly, a Fejér megyei Pártbizottság első titkára, dr. Maróti János, a Megyei Tanács elnökhelyettese és Váncsa Jenő, az állami gazdaság igazgatója köszöntötte. Az igazgató beszámolt a mintegy 2000 holdas állami gazdaság tevékenységéről, tagozódásáról. Nem kis büszkeséggel szólt arról, hogy a meglátogatott üzem a gazdaság egyik sertéstelepe, ahol immár teljesen iparszerűen folyik a termelés. Évente 11 000 sertést tenyésztenek. A modern tenyésztési épületek iránt egyébként Csehszlovákiában is élénk az érdeklődés: az agárdi gazdaság és csehszlovák partnerei közötti együttműködés eredményeként két év alatt több mint 80 ilyen épületet állítottak fel a baráti országban, s ez év elején öt évre szóló megállapodást is • kötöttek, amelynek alapján egyes technológiai berendezéseket, illetve szerkezeteket Csehszlovákiában, másokat Magyarországon állítanak elő. Jelenleg több telep építése folyik Szlovákiában, illetve Morvaországban. Az üzemben alkalmazott sertéstenyésztési rendszerről filmet mutattak be a vendégeknek Ludvik Svoboda közvetlen szavakkal mondott köszönetét azért, hogy alkalma volt megismerkedni a gazdaság tevékenységével. örömét fejezte ki a gazdaság eredményeivel és a csehszlovák partnerekkel kialakított együttműködéssel kapcsolatban, őszinte elismeréssel szólt az üzem korszerű munkájáról, '•v ’ Ludvik Svoboda és felesége, valamint kísérete péntek délután megtekintette a KISZ művészegyüttes műsorát az együttes székházában. A csehszlovák vendégekkel együtt részt vett az előadáson llku Pál művelődésügyi miniszter és Nagy János külügymi- niszterhelyettes. Kádár János ás Fock Jenő fogadta dr. Mahmoud Riadót Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára pénteken fogadta dr. Mahmoud Riadót, az Egyesült Arab Köztársaság miniszterelnök-helyettesét, külügyminisztert. A szívélyes légkörben lezajlott látogatásnál jelen volt Péter János külügyminiszter, dr. Randé Jenő, hazánk kairói nagykövete, továbbá Moustafa Ahmed Moukhtar, az EAK budapesti nagykövete. A baráti beszélgetés során érintették a két ország kapcsolatait, valamint az időszerű nemzetközi kérdéseket, különös tekintettel a közel-keleti térségben kialakult. helyzetre. Dr. Mahmoud Riadót fogadta hivatalában Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke is. A látogatásnál jelen volt Péter János, dr. Randé Jenő és Moustafa Ahmed Moukhtar. A szívélyes légkörben lezajlott találkozón áttekintették a két ország között meglévő kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségeit, az időszerű nemzetközi kérdések kapcsán pedig behatóan foglalkoztak a közel- keleti térségben kialakult helyzettel. Dr. Mahmoud Riad, az Egyesült Arab Köztársaság miniszterelnök-helyettese, külügyminiszter - aki Péter János külügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson taiiózkodik hazánkban - pénteken délelőtt megkoszorúzta a Magyar hősök emlékművét a Hősök terén. A koszorúzási ünnepségnél jelen volt Péter János külügyminiszter, Hollai Imre külügyminiszter-helyettes, Szigeti Károly, a Külügyminisztérium csoportfőnöke, dr. Randé Jenő, hazánk kairói nagykövete, Kőmi- ves István, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, Pesti Endre vezérőrnagy, Budapest helyőrség- parancsnoka. A BCM-nél gyors ütemben végzik a eemenftároló és csomagoló siló közötti szalaghíd szerelését az Országos Bányagépgyártó Vállalat dolgozói. A hatvanöt méter hosszú szalaghíd helyre való emelése a közeljövőben várható. Beidek András felvétele Vasutasnapi ünnepségek Jelvény és jutalom a törzsgárdatagoknak Tegnap folytatódtak Pécsett a XXI. vasutasnapi ünnepségek, melyeket egybekötöttek a magyar vasút alapításának 125. évfordulójával. Ismeretes, hogy 125 éve — 1846. július 16-án — indult meg Magyarországon a vasúti közlekedés, amikor kigördült az első vonat a mai Nyugati pályaudvarról. E történelmi pillanatot annak idején hirdetéssel tették közzé. Híradás az az emlékgyűjtemény is, melynek a Váradi Antal utcai vasutas klub adóit helyet. Forrásértékű okmányok, bélyegek, makettek, fényképek bár töredékei a magyar vasút történetének, de értékes darabjai, tárgyai, amelyek visszaidézik az elődöket, felvillantják a történelmet többek között egy sárguló levelező lapon, amely a rég feledésbe merült mohácsi állomás első épületét ábrázolja, vagy bemutatja Széchenyi István elképzelését a magyar vasút kialakításáról. A nem szakmabeli is kíváncsian böngészi a sárguló okmányokat. Ebből megtudja, hogy az első vasútvonalat Baranyában 1875- ben alakították ki. „Zöld utat11 kapott a tudományos ismeretterjesztés Természettudományi stúdió épül Pécsett Janus Pannonius álma a megvalósulás útján van. „Zöld utat” kapott a tudományos ismeretterjesztés pécsi fellegvárának építése, s a TIT kezdeményezésére létrejön a sok éves jogos társadalmi igényt kielégítő természettudományi stúdió, ahol a természet különféle jelenségeit lehet majd tanulmányozni. A Szőlő utcában, a Fenyves szálló alatt kezdik meg hamarosan Kovács Antalnak, a Baranya megyei Beruházási Vállalat tervező mérnökének tervei alapján az.'építkezés első szakaszát, s 1972 április 12-re, az ember első űrrepülésének évfordulójára tervezik az ünnepélyes avatást. A kivitelezés munkáját a Mecseki Szénbányák vállalta, a költségeket részben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, részben Pécs megyei Város Tanácsa fedezi és szó van a Megyei Tanács által nyújtandó támogatásról is. Az építkezés következő szakaszában számítanak más pécsi vállalatok anyagi hozzájárulására is, a KISZ Megyei Bizottsága és a Megyei Úttörő Elnökség pedig ajánlja a fiatalságnak, hogy társadalmi munkaértékkel segítsék elő a jelentős tudományos ismeretterjesztő létesítmény mielőbbi teljes befejezését. Az első szakaszban elkészül csaknem teljes egészében az épület, teljesen berendezve pedig átadják rendeltetésének az emeleti jelenség-bemutató termet, a planetáriumot és a csillagvizsgáló tornyot. A planetáriumban — amelynek teljes felszerelése a megyei TIT- nél van már - egyidejűleg mintegy 80 személy számára A pécsi természettudományi stúdió modellje. mutatják be a csillagos ég jelenségeit, a csillagvizsgáló részére pedig készítik már a 40 cm-es Newton-féle tükrös távcsövet. A természettudományi stúdió teljes elkészülte után számos tudományágnak ad otthont, lehetőséget nyújt arra, hogy az érdeklődők maguk is kísérletezzenek és külön szakfolyóiratolvasó áll majd a látogatók rendelkezésére, ahol a világ minden részében megjelenő természettudományi folyóiratokban lehet böngészni. A szakmaszeretet, a hobby, az egyéni érdeklődés vált itt muzeális tárggyá, emlékké, kor- történeti dokumentummá. Egyik eredeti írás, dr. Boros István főispán aláírásával arról intézkedik, hogy a Tanácsköztársaság bukása után elbocsátott vasutasokat rehabilitálják s állítsák munkába. A vasutasok kitüntetései, munkájuk elismerő jelvényei között egy ötforintos nagyságú érme — nem magyar — szinte egyedül álló a numizmatikában. Ferenc Ferdi- nánd alapította az Északi vasút megnyitása, emlékére. 1837- es dátumot nyomtak rá, a dombormű egy kis mozdonyt, hosz- szú kéménnyel ábrázol, felirata Bécs—Wagram. Talán az első érme az európai vasút történetében. Tulajdonosa: Kerekes József. Dr. Szabó Tibor, az igazgatóság vezetője tegnap 10 órakor a megnyitón méltatta a vasút történetét, fejlődését és elismerését fejezte ki azoknak a vasutasoknak, akik önszorgalomból vállalkoztak gyűjtőmunkára és az emlékek bemutatására, egyben a pécsi igazgatóság tervezett vonalhálózatának felvillantására. * Az emlékgyűjtemény megnyitása után az igazgatóság tanácstermében a vasutas törzsgárda — párt, tömegszervezeti és gazdasági vezetők — tagjai találkoztak. Hatvanöt személynek arany, ezüst és bronz törzsgárda jelvényeket nyújtott át dr. Szabó Tibor, az igazgatóság vezetője és Kinczli József a Vasutas Szakszervezet Területi Bizottságának titkára. Az idei vasutasnap és a jubileumi évforduló alkalmából az igazgatóság területén 10 534- en kapták meg a törzsgárda jelvényt és a vasúthoz hű dolgozók között hétmillió forintot, osztottak ki. /
