Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-09 / 160. szám

1971. július 9, DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Hatvan nappal előbb kell szerződni „Minden sertés! átveszünk“ Nehéz félévet zárt az Állat­forgalmi és Húsipari Vállalat, de még nehezebbnek néz elé­be. Hisz ha az év első hat hó­napjában 87 ezer hízott sertést vásároltak fel, akkor az év má­sodik felében további 115 ezret kell átvenniök vagyis annyit, mint tavaly egész esztendőben. , A változatlanul magas kínálati szint miatt az 1971-es év olyan erős, amilyenre még nem volt példa a vállalat történetében. Az új félév küszöbén Tóth Gyulát, a vállalat felvásárlási osztályának vezetőjét kérdeztük meg milyen várakozással néz­nek a „második forduló” elébe, tudják-e tartani továbbra is a termelők által diktált iramot? — Az ütem erős, egy pár vál­lalati csúcs megdőlt már ebben az évben, de június tette fel mindenre a koronát. Húszezer hízott sertést vettünk ót, erre c vállalat fennállása óta nem volt példa. A havi csúcsforgal­munk eddig 18 ezer volt, s ezt a hagyományosan erős decem­berben értük el, nem pedig egy ilyen szimpla nyári hónapban. Eddig azonban sikerült meg­birkózni a feladattal. A problé­mákat minden esetben a fel- vásárlási előrejelzések pontat­lansága okozta. Most is csak azt tudom mondani, hogy a második félévben is minden ser­tést átveszünk, ha a tsz-ek és egyéni termelők értékesítési szándékáról időben értesülünk. — Hogy a zavaró körülmé­nyeket megelőzzük, nagyon fon­tos az, hogy a nagyüzemek és kisállattartók a hízott sertésük értékesítése előtt legalább 60 nappal megkössék vállalatunk­kal az értékesítési szérződést. Mi a termelők értékesítési biz­tonsága miatt ragaszkodunk a 60 nap betartásához. Felhívnám a figyelmet arra is, hogy az ez évre szóló szerződések kötését mi 1971. október 31-ével befe­jezzük. Azután már csak 1972- re kötünk szerződést. A jövő évi kötések egyébként már megkezdődtek felvásárlóink ezeket minden kötöttség és kor­látozás nélkül kötik meg a ter­melőkkel. — A jelenlegi felvásárlási rend megköveteli, hogy az át­vétel sorrendiségét elsősorban a szerződések lejárta szerint álla­pítsuk meg, természetesen fi­gyelembe vesszük az állatok súlyát is, hisz nekünk sem cé­lunk a túlhizlalt, zsíros sertések átvétele. A harmadik negyed­évre már csak július 31-ig kö­tünk szerződést, jó ha erről a termelők nem feledkeznek meg. Iparunk nagy betegsége: a fluktuáció Népi ellenőrök a sütőiparról Egy nagyüzem felmondót! Egy év alatt 23S9 ember számolt le a Szénbányáknál Aggasztóan magas a betegmüszakok száma Mintha István-akna mondott volna fel; 1970-ben, egyetlen év alatt, 2389 ember távozott a Mecseki Szénbányák üzemei­ből. Igaz, ugyanebben az év­ben közel kétezer embert fel is vettek, a mérleg egyensúlya azonban a jelek szerint már régen felborult, s a hiány egyre nyomasztóbb lesz. Az idei év első negyedévében 508 ember távozott — s bár mindent el­követtek a munkaügyi szervek, mindössze 377 felvétel volt. A kérdések elől: kik mennek, mi­ért és hová? — tehát nem lehet kitérni. Iparunk nagy be­tegsége, a fluktuáció, minden­kit megvisel, a bányászat szá­mára azonban könnyen végze­tes lehet. Sajnos, a fiatalok Nézzük hót a statisztikát! Az 1970-ben távozott 2389 ember­ből 450 egyértelműen azt mondta: a kereset miatt megy. 446 azért, mert műszakot mu­lasztott, s nem volt hajlandó elvállalni ennek következmé­nyeit. 340-en könnyebb mun­kalehetőséget kerestek, 146-an a lakáshiány miatt mentek, míg 177-en egészségi okok miatt. A mezőgazdaságba 164 bányász ment át. Érdemes szemügyre venni azt is, kik ezek dz emberek? A vá­lasz elgondolkodtató és ijesztő: 66,1 százalékban 35 éven aluli fiatalok! Ugyancsak nagyon sok a felmondottak között a vidéki dolgozó, s ami szintén jellemző: zömmel földalatti beosztású emberek. Pillanatnyi­lag 329 ember hiányzik a váj- végekről, fejtésekből, legalább­is a statisztika szerint, mert ténylegesen még ennél is na­gyobb a hiány. A közelmúltban engedélyezett bányászati pót- szabadság régi és jogos kérés volt, maguk a bányavállalatok szorgalmazták megadását, most azonban ez a kedvezmény is gondként jelentkezik. A pót- szabadságok évi 21 151 mun­kanap kiesést jelentenek — azaz az amúgy is súlyos föld­alatti létszámhiány gyakorlati­lag további 94 fővel megnö­vekedett. Nagy gond a kiesett műsza­kok egyre növekvő aránya. Szabadság, betegség, igazolt távoliét következtében további százak hiányoznak nap mint nap a munkahelyekről. A be­tegműszakok száma ezekben a hónapokban némileg csökkent, volt azonban olyan időszak is az év elején, amikor — példá­ul István-aknán —, az embe­rek egy harmada nem állt munkába. Kényszerhelyzet Nehéz a munka, nagy a haj­tás, fáradtak vagyunk — halla­ni egyre gyakrabban, s még­is: egyre több a túlóra. Az ellentmondást mindenki látja, mindenki érzi, feloldása azon­ban pillanatnyilag lehetetlen. Az emberek több pénzt akar­nak, joggal kívánják, hogy gyorsabb ütemben emelkedjék a műszaki színvonal — ehhez pedig nyereség kell, minél na­gyobb nyereség. Az is igaz azonban, hogy e nyereség el­érése óriási áldozatokkal jár: többszázan éppen a nagy haj­tás, az örökös munka miatt mondtak búcsút a bányának. A kígyó tehát bekapta a farkát. A kérdésre: mit lehet tenni? — senki sem válaszolhat egy-két odavetett mondattal. Talán csak egy fix pontja van en­nek a kérdéshaimaznak, s ez a lehető legigazságosabb teher­elosztás. Rendkívül súlyos az az ellent­mondás is, mely a munkaerő- hiány következtében a fegyel­mezés terén előállt. Ha valaki vét a rend, a vállalati szabályok ellen, meg kell fenyíteni, ép­pen a többiek érdekében, de ha valakit meg akarnak fenyi- teni — elmegy. A műszakiak már jóideje két malomkő kö­zött őrlődnek. Emberközpontú termelést Az új jelszó: arccal az em­berek felé. Az igazgató körle­vélben utasította valamennyi üzem vezetőjét: a lehető leg­körültekintőbben járjanak el minden emberekkel kapcsola­tos ügyben. A munkahelyi te­lepítésektől a hangnemig min­dennek körültekintőnek és meg­fontoltnak kell lennie. Itt van például a műszakmulasztások ügye. Igazolatlanul nem lehet hiányozni — az életben azon­ban adódhatnak olyan alkal­mak, amikor a legbecsülete­sebb dolgozó sem tud megje- j lenni munkahelyén időben. A „bumlizókkal" kapcsolatos rendszabályok, bírságok, illetve büntetések kiszabását tehát , emberséges vizsgálatnak kell megelőznie. Azt nem lehet el­tűrni, hogy bárki is semmibe vegye a munkafegyelmet, de azt se, hogy egyetlen év alatt csak műszakmulasztás miatt 450 ember mondjon fel. Egy lépéssel tovább A helyzet normalizálása, il­letve az egyensúly megteremté­se érdekében mind a vállalat, mind az országos szervek je­lentős intézkedéseket tesznek. 1970-ben 3,2 százalékkal nőt­tek a bérek, s idén is érvény­ben van az elv: minden lehet­séges pénzt kiosztani, s minde­nek előtt a földalatti munka­helyek embereinek. Egy újsze­rű kezdeményezés: a Vállalat — 1 millió forint összegben —, 500 földalatti dolgozója részé­re hűségjutalom-jellegű élet- biztosítást kötött. Kedvező ha­tása volt annak a kormány- rendeletnek is, mely szerint ; szolgálathalasztást kaphatnak a bányák sorköteles fiataljai. Pil­lanatnyilag 120 olyan fiatal van az üzemekben, aki e ked­vezményt élvezi, egyöntetű azonban a megkérdezettek vé­leménye: egy részük el fog menni a vállalattól, mert előbb-utóbb úgyis elviszik ka­tonának. A bányák létszám­helyzetének megjavítása nép- gazdasági érdek. Éppen ezért egy lépéssel tovább kellene lépni. Kapjanak a bányászfia­talok szolgálathalasztást! Békés Sándor A felépülő új kenyérgyár telephelyén a földmunkák 90 százalékát befejezték. A kenyérgyár mellett épülő kétsávos út egyik részét a hónap végén fogják átadni. Fotó: Ráez József Sok millió forint értékű munkát végeznek a költségvetési üzemek Mindhárom pécsi kerületben működik egy-egy tanácsi költ­ségvetési üzem. Ezek a kerü­letekben előadódó kisebb ma­gas- és mélyépítési munkákat, parkfenntartásokat végzik el, s ha kapacitásuk engedi, külső megrendelésre is dolgoznak. Az I. kerületi költségvetési üzem idei feladattervében több, mint 7 millió forint ér­tékű munka elvégzése szere­pel, s ennek nagyrésze utak­kal, járdákkal kapcsolatos. 4,5 millió forint értékben kell a nagykiterjedésű kerületben útkarbantartásokat, járdaszegé­lyezéseket végezni, 1,1 millió forint értékű munkával pedig a kerület parkjainak fenntar­tását látják el. A munkák­hoz közel 100 főnyi munkás­gárdát foglalkoztatnak, közülük 30—40 az idényjelleggel alkal­mazott nyugdíjas bányász. A II. kerületi költségvetési üzem — úgy látszik - kevés megbízást kap a kerület intéz­ményeitől, ezért a tervezett mintegy 7 millió forint értékű munka jó részét külső megren­delők részére végzik. így pél­dául dolgoznak a bőrgyári ka­zánház átalakításán, a Gázmű­nél kapcsolóházat építenek, el­vállalták a harkányi reumokór- ház tatarozását és átalakítását és dolgoznak ezenkívül még a Szikra Nyomda és a Vízmű részére is. 1,5 millió forint ér­tékben végeznek a kerületben útkarbantartási munkákat is. A III. kerületi üzem 5,5 mil­liós feladattervében számos, a kerületben elvégzendő munka szerepel. így többek között az iskolák, óvodák, bölcsődék szo­A matematikus és a közgazdász dolgozata A közgazdász és a matema­tikus nagyon jó párosítás, vall­ja Áts László. Ö a matemati­kus. A DÉDÁSZ fiatal, harminc­éves programozó csoportveze­tője. A közgazdász, Horváth Béla, nem lehetett jelen a be­szélgetésnél. Öt már Nagyka­nizsán, a DÉDÁSZ üzemigazga­tóságán kellene keresni. Oda helyezték a fiatal, ugyancsak harmincéves szakembert üzem- gazdasági osztályvezetőnek. Hogy mi köti össze most is őket? Egy dolgozat, amely a Kiváló ifjú mérnök, technikus és közgazdász páiyázat orszá­gos döntőjében első díjat ka pott. Nagy dicsőség, s mind­ezeken felül négyezer forint jutalom. Közös dolgozatuk té­mája: A villamosenergia elszá­molás előleg rendszerrel. M" lehet az egésznek a lényege? Évente csak egyszer kell leol­vasni a villanyórát. — Értesülésünk szerint a franciáknak néhány évvel ez­előtt volt már egy kísérletük - magyarázta Áts László. - A fogyasztók negyedévenként áta­lányt fizettek az áramszolgál­tatónak, majd év végén, a tényleges fogyasztást figyelem­Csak egyszer kell leolvasni a villanyórát be véve, elszámoltak. Bélának is volt már korábban egy dol­gozata, ugyanebből a témá­ból. Ebből indultunk ki. A kö­zös dolgozatunkban ezt a té­mát vittük tovább.- Milyen megoldást javasol­nak?- A mi elképzelésünk szerint, a jelenlegi rendszert megtartva, a fogyasztók kéthavonként fi­zetnének egy bizonyos átalány összeget. Egy évben csak egy­szer kellene leolvasni a fo­gyasztónál a mérőórát és ek­kor rendeznék a plusz—mínusz eltéréseket a tényleges fogyasz­tástól. Mindenki maga választ­hatná meg, hogy hogyan fizet­né az átalányát, a pénzbesze­dő útján, OTP átutalási szám­lán vagy csekken. A jövő útja nyilván ez utóbbi kettő. Ez az új elszámolási rendszer alig- alig érintené a fogyasztót. A DÉDÁSZ viszont évente óvatos becslés szerint, megtakaríthat­na 5 millió forintot. Meggyor­sulna a pénzforgás, csökkenné­nek a kamatterhek, létszámot takaríthatna meg a vállalat. — Az ötlet kitűnő. Mikor ve­zetik be?- Szerintem öt évnél koráb­ban nem megy. Most az anyag csak freskószerűen van felrak­va, nincs részletezve. Sok apró­munka van még hátra. Mate­matikai módszerekkel kell pé1- dául kimunkálni, ki, menny; i átalányt fizessen, hogy az évi j egyszeri elszámoláskor ne le­gyen nagy eltérés az átalány összegek és a fogyasztás után befizetendő díjak között. Ezen­kívül minisztériumi, iparági en­gedélyekre is szükség van. Ats László úgy fejezte ki magát: az anyag „freskósze­rűen” van felrakva. A mate­matikus hobbija: a képzőmű­vészetek, a festészet és a zene. Persze nem tagadta meg ön­magát, elsőnek mégiscsak a matematikát említette. Pécsett végezte a tanárképzőt, majd mint levelező hallgató, újabb diplomát szerzett az Eötvösön. Először a szigetvári gimnázium­ban tanított. Pécsről járt ki, Pécsre szeretett volna jönni. Amikor 1969 nyarán a DÉDASZ- nál a vállalat majdani elektro­nikus számítógépéhez matema­tikust kerestek, jelentkezett. — Van jövője a vállalatok­nál a matematikusoknak? — Most még nem, de egy­két év múlva nagyon keresik majd a matematikusokat. A gazdaság követelményei, a sza­bályozó rendszer bonyolultsá­ga a szokásos eszközökkel, módszerekkel nem tekinthető ót, bizonyos kérdésekben csak megfelelő modellezésekkel lehet dönteni. Áts Lászlónak viszont a köz­gazdász, Horváth Béla fog hiá­nyozni. — Képezni kell magam ezen a területen - jelentette ki a matematikus. Megvallom, a magam részé­ről, amikor ötletekről van szó, mindig pesszimista vagyok egy kicsit. Vajon huza-vona nélkül, gyorsan megvalósulnak-e ezek I a jó ötletek? M. Z. kásos nyári felújítási munkái, a mécsek szentkúti makadámút to­vábbépítése, a kovácstelepi ut­cák járdáinak építése. Legna­gyobb összeget — 3,2 millió fo­rintot — a kerület parkjainak és zöldterületeinek gondozására, a kerti utak karbantartására, a játszószerek javítására, a szökő­kutak üzemeltetésére fordíta­nak. Jelentős mértékben fej­lesztik az- üzem telephelyét is: háromférőhelyes garázst építe­nek a tehergépkocsik részére, a kovácstelepi kertészetben két- hajós üvegházat építenek, el­készül a dolgozók fürdője és öltözője és új TMK-szerelőmű- helyt.is létesítenek. A szentlőrinci tanács költ­ségvetési üzeme ebben az esztendőben főként utakat és kulturális létesítményeket épít Szentlőrincen felületi kezelést kapott a Deák Ferenc utca, s még az idén elkészül a Vasút utca másfélmillió forintos re­konstrukciója is. Szentlőrincen új járdát épített az üzem a Ságvári, a Jókai és Madách utcákban. Most készül a Bük- kösdöt Szentdomjánnal össze­kötő makadámút, melyet még ebben az évben átadnak a forgalomnak. A szentlőrinci ~ költségvetési üzem már építi a mezőgazda- sági technikum új tanműhelyét, s a DÉDÁSZ körzeti kirendelt­ség irodaépületét. A GörösgaF Állami Gazdaság szigetvári egységénél 250 ezer forintos beruházással új gabonatárolót és szárítót építettek. Az idén leégett szentlőrinci MÁV kul- túrházat is ők hozzák rendbe. A bükkösdi Leánynevelő inté­zet bővíti munkálatait, a leány- kollégium másfélmillió forintos felújítását és két pedagógus­lakás építését még idén befe­jezik. A Nádasdi-telepen 34 fős nővérszállást építenek a szo­ciális otthon mellé, Csonka- mindszenten és Kacsótán pedig felújították a tűzoltószertárat. A bükkösdi, a szentlőrinci és a kővágószöllősi közös községi tanácsok iskoláinak és óvodái­nak a szokásos nyári felújítá­sát, festését is a szentlőrinci költségvetési üzem végzi* A kétújfalui költségvetési' üzem több millió forintos ér­tékű munkát végez. Kétújfalu- ban egy hét múlva adják át az új pedagóguslakást s befe­jezték a közel egymillió forin­tos új orvosi rendelőt és szol­gálati lakást is. Dencsházán a jövő hónap közepén készül el az új italbolt, s a régi helyén megkezdik a 6 tantermes iskola építését. Az iskolát és a hozzá tartozó nevelői lakást jövőre adják át. Ugyancsak Dencshá­zán megkezdték egy pedagógus ikerlakás alapozását, s egy-egy cigánylakást építenek Dencs­házán és Kétújfaluban. Készül az 1 millió 762 ezer forintos be­ruházással épülő új kultúrott­hon Somogyapátiban. A sziget­vári kórház új gyermekrende­lőjét, nőgyógyászatát és orr- fül-gége rendelőjét szeptember —októberben adják át „Kenyérgondok“ Baranyában Baranyóban 244 község no- ponta kap kenyeret, hetvennél több azoknak a településeknek a száma, ahova csak kétna­ponként vagy még ritkábban jut el a kenyérszállító kocsi. Gondokba ütközik a kenyér­szállítás Baranyában, a min­dennapi kenyerünk javát „ter­melő" két sütőipari vállalat ka­pacitása kevés, az igényeket csak igen nagyfokú túlórázta­tással tudják kielégíteni. A túl- óráztctás, a feszített munka­tempó viszont azt eredményezi, hogy az emberek szinte mene­külnek a sütőipartól, egyre ke­vesebb lesz a szakmunkás. Az utánpótlás szinte reménytelen évről éyre kevesebb lesz azok­nak a gyerekeknek a száma, akik ezt a hajdan megbecsült szakmát választják. A Pécsi Sü­tőipari Vállalat jelenleg mind­össze öt iparitanulót képez, a Baranya megyei Sütőipari Vál­lalat tíz fiút tudott beiskolázni, — elenyésző töredékét a szük­séges szakmunkás létszámnak. Nehezíti a helyzetet az is, hogy az iskola Kaposvárott van, már csak azért is, mert a végzett szakmunkások egy része a me­gye számára „elveszik”. A Ba­ranya megyei Népi Ellenőrző Bizottság, — amely a sütőipar fejlesztésével kapcsolatos kor­mányrendelet végrehajtásának tapasztalatait vizsgálta a me­gyében — a szakmunkásképzés javítása érdekében javasolta: legyen az iparitanulóképzés vál­lalati hatáskörű, az ösztöndíj- rendszert úgy kell kialakítani, hogy a fiatalokat vonzza ez a szakma, szorgalmazni kell a be­tanított es segédmunkások szak­mai képzését. De nemcsak szakmunkás­hiánnyal küzd a sütőipar, van­nak olyan problémák is ame­lyeket országos szinten keli rendezni. A vizsgálat megálla­pításai szerint a hazai gépipar nem tudja a sütőipar igényeit kielégíteni, csak hosszú határ­időre vállalják a gépek elkészí­tését, s nem egy esetben elő­fordult, hogy mire elkészült a gép. már korszerűtlenné vált. Csak egyetlen példa: az amúgy is rossz emlékű siklósi kenyér­gyárba olyan kemencét építet­tek be, amelynek gyártását már leállították ... A baranyai sütőipar a ke- nyérszá I lítós szempontjából is igen kedvezőtlen helyzetben van az aprófalvas település- rendszer miatt. Magas a szállí­tás. önköltsége — az árrést iparági szinten, a helyi szállí­tási viszonyok figyelembevétele nélkül állapították meg, — en­nek megváltoztatására is javas­latot tett a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság csü­törtök délelőtt megtartott ülé­sén. Szükséges a sütőiparra vonatkozó közgazdasági szabá­lyozók megváltoztatása is, — ez az egyik legfontosabb fel­tétele annak, hogy megszűnje­nek a „kenyérgondok”.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents