Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-01 / 153. szám

6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. július 1. IOGAZDÄ Milliárdos lesz a Baranya megyei Építőipari Vállalat Elkészüli a középtávú terv Ot év alatt az építés 30, a dolgozók jövedelme 20 százalékkal növekszik • A többlettermelés t a termelékenység emelkedése fedezi Kiválasztották a legjobb változatot Egészen másként csináltuk a harmadik ötéves tervet. Meg­kaptuk fentröl a tervszámokat és azokat kellett hozni. Leg­feljebb alkudozhattunk a mi­nisztériummal, ha túlzottnak találtuk a tervszámokat. Egé­szen más volt az érdekeltség - mondja a múltról Szemere Mátyás, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat tervosztályvezetője. Az új gazdasági mechaniz­musban megszűnt a gyámko­dás, elengedték a vállalatok kezét. Ez a kéz most határo­zott vonásokkal rajzolta fel a jövőt - középtávú tervét. Ta­valy októberben kezdtek hozzá, s néhány hét múlva kemény­kötésben kapják kézhez a vál­lalat gazdasági, párt- és szak- szervezeti vezetői a Baranya megyei Állami Építőipari Vál­lalat negyedik ötéves tervét Kövessük nyomon, hogyan ké­szült, mit tartalmaz a terv? A legjobb változat „Az 1971—75-ös évekre szóló gazdálkodási tervünkben a cé­lok és a feladótok meghatá­rozásánál a politikai és gaz­dasági meggondolások voltak az irányadók, amelyek műkö­dési körzetünk építési igényei­nek növekvő arányú kielégíté­sében, ezen belül a fontos ál­lami feladatok megvalósításá­ban, az ágazati célkitűzések teljesítésében, a vállalat vagyo­nának és dolgozóink életszín­vonalának folyamatos növelésé­ben foglalhatók össze. Felmér­tük tehát az építési igényeket, megvizsgáltuk, hogyan lehet ezeket a vállalat feladatai közé úgy besorolni, hogy a kötelezően előírt állami felada­tok késedelmet ne szenvedje­nek, hogy megyénk és váro­sunk legfontosabb lakás és közösségi épületei ütemesen el­készüljenek ...” A tervkészítők ezeket* bocsátották előre, amik^MP szakszervezeti tanács elé tévesztették koncepciójukat, hogy kikérjék a dolgozók véle­ményét, megismerjék állásfog­lalásukat. A feladatok tehát adottak. A tervnek kapcsolódnia kell a gazdaságpolitikai célkitűzések­hez. Már most számításba kell venni a korlátokat. Adottak a környezet feltételei, korlátozott a munkaerő, adottak a hitel- politikai irányelvek, behatárolt a bérszabályozás, egy csomó maximált árral kell számolni és így tovább. A termelésprog­ramozást ezeknek a korlátok­nak a figyelembe vételével kellett elvégezni. Vagyis olyan egyensúly modellt készíteni amely a legnagyobb személyi jövedelmet, a legnagyobb fej­lesztési lehetőséget biztosítja. A programozást Szegeden, elektronikus számítógép segít­ségével végezték. . Húsz mo­dell készült, ebből választották ki ázt az egyetlen egyet, amely a „legtöbbet adja”. A legjobb változat az igaz­gató tanács elé kerül, ahol szakmai szempontból felülvizs­gálták, finomabb korrekciókat hajtottak végre. A terv ezután megjárta a műszaki konferen­cia, a párt-végrehajtóbizottság, a szakszervezeti tanács, a ter­melési tanácskozások fórumát. Megvitatták, kérdéseket tettek fel, kiegészítésekkel látták el. Ilyen alapozás után született meg aztán a végleges terv, amely józanul mérlegel, vilá­gosan beszél. Egymilliárdon felül Mit tartalmaz a terv? Nyil­ván nem azt, hogy X. Y. építés- vezető 1975-ben melyik építke­zésen fog dolgozni. A tervkon­cepció csak az elhatározások nagy vonalait tartalmazhatja. Hiszen évenként intézkedési terv és munkamegosztási terv készül. A tervkészítés perma­nens, újra és újra aktualizálni kell. Ha meglesz a konkrét ki­jelölés a házgyár ügyében, nyil­ván ezt is beillesztik a tervbe. Az Állami Építőipari Vállalat az elkövetkezendő öt évben összesen 4.3 milliárd forint ér­tékű építési munka elvégzését tervezi, úgy, Hogy 1975-ben már évi egymilliárdon felül termel. Ehhez évenként 6 szá­zalékos termelésnövekedés szükséges. Az előirányzat lé­nyegesen meghaladja a har­madik ötéves tervben megter­melt értéket, sőt, kétszer any- nyi, mint amennyit a népgaz­dasági terv Dunántúlnak erre a részére ütemezett. Ennek el­lenére a felmérések szerint még mindig maradnak kielé­gítetlen építési igények. A terv kitapogatja a gyenge pontokat, megjelöli, milyen te­rületeken kívánják növelni a kapacitást, hol kell gépesíteni, korszerűsíteni a technológiát, majd számbaveszi a negyedik ötéves tervben elvégzendő legfontosabb beruházásokat. A terv szerint: a többletter­melés 90 százalékát a terme­lékenység emelkedésének kell fedezni. A korszerű termelő- berendezéseket és gépeket nagy hatásfokkal kell a követ­kező években a termelés szol­gálatába állítani. A gépesített, nagytömegű munkafolyamatok gyorsítják a termelés menetét, ez pedig fokozott technológiai és kooperációs munkafegyelmet követel a termelésben résztve­vő munkaerőtől. A terv felké­szültebb, képzettebb munkaerő­vel számol. A negyedik ötéves terv időszakában egy építő­munkásnak 1 358 millió építé­si-szerelési munkát kell elvé­geznie, 1975-ben az egy főre jutó termelés 25 százalékkal lesz magasabb, mint 1970-ben. Több ember kellene Az Állami Építőipari Válla­lat mai helyzetében úgy néz ki, hogy a termelési kapacitás technikai oldala mintegy két— háromszázzal több építömunkás foglalkoztatását is elbírná. Amennyiben a létszámot a ter­vezettnél jobban tudnák nö­velni, az így jelentkező több­lettermelés jelentős többlet- nyereséget hozna és a haté­konyság növekedése a dolgo­zók személyi jövedelmében is ■megmutatkozna. Egyik fontos céljuk tehát az építőipari munkáslétszám a tervezettnél is nagyobb növelése. Célul tűzték ki a munkaerő célszerűbb foglalkoztatását. Fo- lamatosan előkészítik és meg­teremtik a munka- és a tech­nológiai igényeknek megfelelő nagyságú munkáscsoportokat, brigádokat. Támogatják és elő­segítik a túlméretezett szerve­zetek átszervezését. Megenge­dik és egyben szervezik a bri­gádok közötti és az építési szervezetek közötti indokolt munkaerőáramlást. A terv sze­rint a következő öt évben egy dolgozó átlagosan 20 száza­lékkal keres többet, mint a harmadik ötéves terv időszaká­ban. Ahhoz, hogy ez megvaló­suljon, o bérgazdálkodás terén is igazságos rendet kívánnak teremteni. Érvényesülnie kell az azonos munkáért azonos bért elvnek. A jelenlegi, sok tekin­tetben személyekhez kötött bé­reket sokkal inkább a végzett teljesítményekhez mérik. Nőve­lik a szociális, kulturális ellá­tást, az eddigieken kívül más anyagi hozzájárulási formákat kívánnak létrehozni, hogy la­kással segítsék a törzsgárda- | tagok letelepítését. A vállalat fejlődését, maga- i sabb szintű onyaqi létét nye- I reséges gazdálkodóssal kell ! megalapozni. A terv tartal- I mázzá, mennyivel több nyere- ' séget kell hozn , mennyivel csökkenjék az önköltség, i mennyivel kell fejleszteni az t álló- és fonóeszközöket. A terv számbaveszi, milyen anya­gi források állnak majd ren­delkezésre a fejlesztésre a ne­gyedik ötösben. Barangolás a számítógépesek Srirodalmsban Bizonytalansági tényezők A tervkészítők bizonytalansá­gi tényezőkkel is számoltak Mindezek befolyásolhatják a terv egyes fejezeteiben meg tervezett nagyságrendeket. Re­mélik például, hogy a minisz- térum a bérszínvonalat szá­mukra kedvezően rendezi. Ha megnyernek két gépesítési pá­lyázatot, több tízmillió forintot sikerül elcsípniük, ezt is fej­lesztésre fordíthatják. Megpá­lyázták a könnyűszerkezetes építési programban való köz­reműködést is. A Pécsi Házgyár helyének konkrét kijelölése is érint' őket, hiszen ennek tervei magukba foglalják a vállalat új központi telephelyének léte­sítését. Húsz millióért megépí­tenék munkásszállójuk harma­dik szárnyát, itt is elsősorban központi támogatásra számíta­nak. — ötéves tervünk minimális követelményeket tartalmaz — mondja Szemere Mátyás. - Minden többletteljesítmény, amit kihozunk, azt jelenti, több lesz a borítékban. Miklósvári Zoltán Nemzetközi gazdasági hírek LONDON: Angliában 7040 kisebb-nagyobb tőkés vállalat jutott csődbe és került önkén­tes, illetve kényszerfelszámolás­ra egyetlen év alatt, közölte hi­vatalosan a kereskedelem- és iparügyi minisztérium. A hatal­mas csődtömeg következtében körülbelül ötvenezer dolgozó vesztette el állását. WIESBADEN: A Német Szö­vetségi Köztársaságban 1970- ben 27,2 millió személy dolgo­zott és átlagosan 149 ezer volt a munkanélküliek száma. Az idegen munkások száma az év folyamán 441 ezerrel növekedett és elérte az 1,8 milliót. Világgazdasági figyelő Nagy jelentőségű szovjet— amerikai üzletkötés De szép szakma. A szá­mítógépes szakma. Korunk csodagépének, a komputer­nek parancsolni. Mert nagyszerű gép ez. Néhány óra leforgása alatt olyan teljesítményre képes, \ í amit, ha kézi munkával kel- r lene elvégezni, a vállalati ! könyvelők és adminisztráto­rok sok-sok munkanapjába kerülne. S ha győzné is a j \ kéz, futná a túlóra, mire vé- í ? géz, esetleg addigra elavul- - | nának a kapott informácók, > o vállalat nem tudna mit . \ kezdeni velük. Dél-Dunántúl | ) mindezideig egyetlen egy I közepes teljesítményű elek­tronikus számítógéppel ren­delkezett, most szerelik fel a másodikat a DÉDÁSZ-nál. Kevés a számítógép. Bár öt­ször, tízszer ennyi lenne be­lőle az országnak. És mi­nél több vállalati szakem­ber volna, aki kérdezni ís tud a géptől. Ezen kell most munkálkodni. * A Neumann János Számí­tógéptudományi Társaság azon munkálkodik, hogy Magyarország számítógép- programját sikerre vigye. A társaság pécsi csoportja nem is olyan régen alakult. Első ténykedésük: 5 előadásból álló sorozatot rendeztek tag­jaiknak. Mintegy az előadás, sorozat záróakkordjaként a résztvevők az elmúlt héten két csoportban a Számítás- technikai és ügyvitelszervező Vállalat pécsi adatfeldolgo­zó központjába látoqatott. A csoportot Bajusz Balázs osztályvezető tájékoztatta. — A volt felvonulási épü­letben nagyon szűkén va­gyunk, egymásba ér a mun­kakörünk. Ez a legnagyobb gondunk — mondotta a fiatal számítógépes szakember. — Nagyon várjuk már, hogy kikerüljünk a Tüzér utcai barakképületből. Pénz van, építőipari kapacitás azonban annál kevesebb. Az új szék­házba előreláthatólag 1973- ban költözködhetnek be. A „neumannosokat" Ki­rályfalvi János számítógép / programozó vezette végig a telephelyen. A látogatók a j gyakorlatban ismerkedhettek ( meg, milyen okos gépek és i minő fürge ujjak továbbít- i ják a megbízó vállalatoktól ) beérkezett bizonylatokat és s a rajtuk lévő százezernyi í információt, hogy végül egyetlen adatsor álljon össze > belőlük — a várva várt végeredmény. — mz — A kelet—nyugati kapcsola­** tokban eddig példa nél­kül álló szerződést kötött egy amerikai teherautógyártó válla­lat a Szovjetunióval. A Business Week című amerikai folyóirat a világ legnagyobb teherautó­üzletének nevezi a szerződést, amely hatalmas lendületet ad­hat a szovjet—amerikai keres­kedelemnek, feltéve, ha Wa- í shington is jóváhagyja. A szer­ződésnek természetesen nem­csak a terjedelme érdemel nagy figyelmet, hanem az a tény is, hogy a megállapodás a Kóma menti teherautógyár felépítésé­ben való részvételről született, a különböző cégekkel folytatott tárgyalások közül éppen abban, amelyikben a legkevésbé vár­ták. A szerződés értéke több mint háromszorosa a Szovjet­unió és az Egyesült Államok teljes tavalyi órucsereforgalmá- nak. A Mack Trucks vállalat elnö­ke, Hansen nemrég közölte, hogy előzetes megállapodás született a Szovjetunió illetékes külkereskedelmi vállalatával a Mack részvételéről a Kóma menti óriás teherautógyár épí­tésében. Hansen ezzel tulajdon­képpen megerősítette o Busi­ness Week gazdasági újság be­jelentését, amely szerint még májusban Komarov szovjet kül­kereskedelmi miniszterhelyettes és a Mack elnöke szerződést írt alá. Ennek értelmében a Mack Trucks 700 millió dollár értékben gépeket és technoló­giai ismereteket biztosít a ha­talmas teherautógyár felépítésé­re. Az amerikai gazdasági lap a szerződést kommentálva meg­állapítja, hogy a két ország árucsere-forgalma eddig igen alacsony volt: az USA exportja 1970-ben 118 millió, a Szovjet­unió pedig csupán 77 millió dol­lárt ért el. Éppen ezért a mos­tani megállapodás fordulópont lehet a két ország kereskedelmi kapcsolataiban. Erre utalnak egyébként a legutóbbi időszak fejleményei is. A közelmúltban hagyott jóvá az amerikai keres­kedelmi minisztérium egy 87 millió dolláros gépkiviteli tranz­akciót. A Business Week érte­sülése szerint a Mack Trucks képviselőivel tárgyaló szovjet külkereskedelmi vállalat érdek­lődött más amerikai berende­zések és know-how-ok iránt. Ezek felölelték a fogyasztási cikkek legkülönbözőbb ágaza­tait, kezdve a borotvapengétől, a bútoron át a villamos beren­dezésekig. Hansen az újságíróknak el­mondotta. hogy a Szovjetunió­val kötött szerződés a teher- autóavár építési költségeinek jelentős részét teszi ki. Becslé­sei szerint ezek a költségek 2 és 2,5 milliárd dollár között mo­zognak. A szerződés teljesítéséhez még az amerikai kormány jóvá­hagyása szükséges. Az engedé­lyek megadásának lehetőségeit most illetékes helyen tanulmá­nyozzák. A jelek szerint a Pen­tagon ellenállást fog tanúsítani, mivel a Káma menti teherautó- gyár felépítéséhez való hozzá­járulás stratégiai jelentőségű­nek tekinthető, ugyanis -a Szov­jetunió jelentős számban ex­portál teherautókat a Vietnami Demokrctikus Köztársaságba. A Mack Trucks elnökének beje­lentését követően nyilatkozott az amerikai külügyminisztérium szóvivője is. Megerősítette: több amerikai vállalat kért hozzájá­rulást a Káma menti teherautó- gyár felépítésében való részvé­telhez, és helytállónak minősí­tette azt az információt, amely szerint a Mack Trucks üzletet kötött a Szovjetunióval. A szó­vivő kijelentette: Elvben a ke­let—nyugati kereskedelem ösz­tönzése a cél és ezért alaposan tanulmányozzák, milyen körül­mények között adhatnak enge­délyt az amerikai vállalatoknak. Amint arról a Közgazdasági Élet hasábjain is rendszeresen beszámoltunk: a Szovjetunió az elmúlt hónapokban több nyu­gati vállalat képviselőjével foly­tatott tárgyalásokat o teher­autógyár építésében való rész­vételről. Eredménytelenül vég­ződtek Ford moszkvai megbe­szélései, de — főként az ár­kérdések miatt — nem jutottak megállapodásra a nyugatnémet Daimler-Benz vállalattal sem. Az elmúlt napokban az ameri­kai külügyminisztérium szóvivő­jétől azt is megkérdezték, vajon a Ford is szerepel-e az export- engedélyt igénylő vállalatok között? A szóvivő nem válaszolt a kérdésre, de hozzá tette: A Ford hivatalosan sohasem kért exportengedélyt, s így a válla­lat tavalyi moszkvai tárgyalá­saira való hivatkozás csak tév­útra vezethet. E gyébként Európában is fokozódik az érdeklődés a Káma menti teherautógyár iránt. Giscard d'Estaing francia pénzügyminiszter a francia— szovjet gazdasági bizottság jú­lius havi ülésén valószínűleg felveti a Káma menti teherautó­gyárral kapcsolatos együttmű­ködést is. A francia források konkrétan a Renault állami j vállalatot említik, mint az együtt­működésre legesélyesebbet. Jú­nius elején a francia pénzügy- miniszter már tárgyalt erről a kérdésről Patolicsev külkereske­delmi miniszterrel. A Renault 1966 óta működik együtt a szovjet autóiparral. Ak­kor berendezéseket szállított a Moszkvics autógyár korszerűsí­tésére. A múlt év szeptemberé­ben közölték a vállalat vezetői, hogy érdeklődnek a teherautó- gyár felépítésében való részvé­tei iránt. A vállalat felajánlotta 700 millió Trank értékű beren­dezések szállítását a teherautó- gyárnak, és más szovjet autó­gyárak korszerűsítéséhez. S végezetül még egy érdekes | hír a világ két vezető ipari ha- | talmának kereskedelméről. Az I USA-ban a közeljövőben elő-' ! szőr kerülnek szovjet gyártmá- j nyú helikopterek piacra. A KA— 25 típusú helikopter, a Mide- merican Distributors Inc. sze­rint a világ egyetlen használható koaxális forgórésszel ellátott tí­pusa. A helikoptert mezőgazda- sági célokra, áruszállításokra, és tengeri kőolajfúrások ellátá­sára, valamint személyszállítás­ra lehet használni. Az első pél­dányok ősszel kerülnek leszállí­tásra, áruk körülbelül 224 ezer dollár. Egy vállalat — egy bank Senkit sem érhetett meglepe lésként, amikor a Miniszterta­nács nemrég határozatot hozott a bankrendszer továbbfejlesz­téséről. Egyetlen mondatban, az történt, hogy újjárendezték a feladatköröket. Mindez szorosan kapcsolódik a gazdaságirányí­tási rendszer szisztémájához. Új munkamegosztás lesz tehát a bankrendszérben. A kormány­határozat érteimében a Magyar Nemzeti Bank átveszi a Magyar Beruházási Banktól a vállalati beruházások finanszírozását, az OTP átveszi a Mogyar Nemzeti Banktól a tanácsok és költség vetési intézmények bankszámlái­nak vezetését, a Magyar Beru­házási Banktól pedig a tanácsi fejlesztési alapok kezelését. Vagyis az „egy vállalat — egy bank” elve érvényesül. Ed­dig ugyanis a vállalatok zömé­nek két bankban volt számlája. Az egyszámlát a Magyar Nem­zeti Bank, a fejlesztési alap — amortizáció számlát a Magyar Beruházási Bank vezette. A vál­tozás nyomán ezentúl egy bank látja el valamennyi vállalat és szövetkezet bankszámláinak ve­zetését, az álló- és forgóeszkö­zök finanszírozását. Mindez egyben valósabb áttekintést ad az egész vállalati gazdálkodás­ról. A tanácsok pénzügyeinek ke­zelését eddig három pénzintézet látta el. Ez az állapot nem biz­tosította a tanácsok megnöve­kedett gazdasági feladatainak ellátásához szükséges jó átte­kintést, rugalmas és ésszerű pénzkezelést. A jövőben a ta­nácsok pénzügyeinek kezelése egy helyen, az Országos Taka­rékpénztárnál összpontosul. így az OTP a lakossági bank mel­lett egyben kommunális bank is lesz. A Magyar Beruházási Bank a jövő év elejétől új feladattal, Magyar Fejlesztési Bank néven folytatja működését. Ez a bank finanszírozza majd azokat a központi állami döntéseken ala­puló, részben vagy egészben költségvetési eszközökből vagy támogatásból megvalósuló nagyberuházásokat, amelyek különösen fontosak a népgaz­daság fejlődése szempontjából. Ha szükséges, a Magyar Fej­lesztési Bank kezdeményezheti majd új vállalatok alapítását vagy gazdasági társulások lét­rehozását. Az átcsoportosítás folyamato­san történik, 1972. január 1-ig kell befejezni. Addig is a bank­feladatokat zökkenőmentesen ellátják. Az átadott feladatok­kal együtt az azokat ellátó pénzintézeti dolgozókat átcso­portosítják a megfelelő pénz­intézetekhez. Senkit sem külde­nek el, mindenkire szükség lesz és az átheiyezettek keresete sem változik hátrányukra.

Next

/
Thumbnails
Contents