Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-06 / 157. szám
1971. július «. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Több hazai komlót kér / a fejlődő söripar Nagy telepítések kezdődnek — A centrum Baranya-Tolna lesz Miskolcon és Szentesen új sörgyár épül, a meglévőket korszerűsítik, így a negyedik ötéves terv végéig többszörösére emelkedik a termelés. E gyors fejlődési ütemmel a hazai komlótermesztés messze nem tart lépést, sőt! Az utóbbi években az 1960-as évek elején telepített komlóültetvények 70 százalékát kivágták, mivel a helytelen telepítési koncepció következtében túlságosan elaprózták akkor a magas, 70 és 100 százalékos állami támogatást élvező komlóültetvényeket. A kis, 80 hold alatti telepek fenntartása a magas élőmunkaigény miatt ráfizetéses és ezek még nem bírják el a komplex gépesítést. így a tíz év előtti kétezer holdból ma már mindössze 600 hold komló maradt az országban, ez a terület a hazai sörgyártás komlószükségletének pedig mindössze 25 százalékát fedezi, holott az ipar éves komlószükséglete 80 vagon, a hazai termelés 20 vagon, vagyis évente 60 vagon komlót kell importálnunk, mázsánkét 15 ezer forintos világpiaci áron. Nem is a magas világpiaci ár a fő probléma, hisz a komló belföldi termelői ára is felfutott az utóbbi években, öt évvel ezelőtt 10—11 ezer forintot fizetett a söripar egy mázsa első osztályú komlóért, ma a hivatalos ára 13 500 forint. Ez még akkor is soknak tűnik, ha tudjuk, hogy a sörgyártáshoz nem kell sok komló, 32 deka komlóból 1 hektoliter sört lehet előállítani. A komlótermesztés gazdaságosságát nem a termelői ár végnélküli emelésével, hanem a termesztési költségek csökkentésével, komplex gépesítéssel kell elsősorban fokozni. Ez pedig csak' koncentrált, nagy telepek létrehozásával, a komlótermesztés új alapokra helyezésével érhető el. Köztudott, hogy a legjobb és legnagyobb mennyiségű komlót Tolna és Baranya nagyüzemei termelik már évek óta az iparnak. Tolnában a tamási és a hőgyészi állami gazdaságok, Baranyában a bikali és mindenekelőtt az ország legjobb komlótermelő üzeme, a Bolyi Állami Gazdaság, amely évről évre holdanként 5 mázsán felüli termést ér el s a 7,5 mázsával ez a gazdaság tartja az országos rekordot is. Most a söripar és a MÉM kezdeményezésére- új telepítési ] kampány kezdődik az országban. A komlóprogram során a hazai termelés bázisát ebben a két megyében akarják kialakítani. A cél: újra elérni a kétezer holdas területet. A két megyében is a már említett négy állami gazdaság jöhet szóba, Bolynak jelenleg 150 holdja van, ezt 200 holdra kívánják fejleszteni, Bikái a 80 holdját megduplázza, Tamási 100 holdasra, Hőgyész pedig 500 holdra akarja növelni komlóterületét. A négy állami gazdaság közel ezer holdja adná a komlószükséglet mintegy 50 százalékát. A telepítés állami támogatása jelenleg 50 százalékos. Ha azonban figyelembe vesszük a magas bekerülési költséget, továbbá a termesztés, metszés és szedés gépesítéséhez szükséges drága import berendezéseket, és azt a körülményt, hogy a specialistákat külföldön — Csehszlovákiában — kell kiképezni, a gazdaságoktól nagy anyagi áldozatot kíván a program végrehajtása. Ezt a jelentős programot viszont csak a söripar hatékony támogatásával lehet sikeresen megoldani. A komlónemesítés, mint egészen speciális terület, az újra szakosodás során kiesett a hazai kutató intézetek profiljából. Ezért a Bolyi Állami Gazdaság bizonyos feltételek mellett szívesen vállalná komló kí- | sérleteinek, illetve ezek eredményeinek közreadását. Jelenleg 12 fajtából — köztük több külföldi, francia, angol, jugoszláv stb. — álló kísérleti telepük van, amelyet saját céljaira állított be. Nemcsak a komlótermesztő üzemek, de a hazai sörgyártás és így közvetve a sörfogyasztók érdekeit is szolgálná, ha a Bolyban kikísérletezett eredményekből a legjobb fajták és technológiák adaptálásával a többi komlótermelő gazdaságok is profitálhatnának. Közös érdek tehát megteremteni ennek pénzügyi feltételeit s ezzel alátámasztani a most induló komló-program sikerét. — Rné — Nyeremény: kaputelefon, felszerelve A Pécsi Ipari Vásáron gyártmányaival igen eredményesen szereplő MEGYESZER kiállító- termében — mely igen látogatott — kedves meglepetéssel fogadják a vendégeket, akiknek sorsjegyet adnak ötletes szerkezetükkel. Hétfőig 10 ezer ember állított ki sorsjegyet a nyerés reményében. A szelvényekből egyenként 15 ezer darabot bocsátanak ki, húzásra a hét végén kerül sor. A szerencsés nyertes egy családi házhoz való kaputelefont — felszerelve — kap a vállalat vezetőitől. ,A szakszervezeti tagság tagdíjaiból építette...* — Megkezdődtek hétfőn a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán a szóbeli felvételi vizsgák. Mint ismeretes, az írásbeliket a megyeszékhelyeken írták meg a jelentkezők. Mintegy 150 felvételiző írt elfogadhatatlan dolgozatot, akiket nem is hívnak be szóbelire, így július 5-től 9-ig körülbelül ötszázan tesznek szóbeli felvételi vizsgát. Üj Üdülő a Rózsadombon Minden túlzás nélkül mondhatom: uralja a Rózsadombot. De ha túlozni akarok és azt mondom: eltünteti, tulajdonképpen akkor sem mondtam nagyot. Budapest új, szenzációs látványossága, a rózsadombi SZOT-üdülő valóban uralja, kicsit el is tünteti (vagy talán csak még alacsonyabbá teszi?) a varázsos hangulatú dombot. Nézzük el azonban ezt neki a pazar kilátásért, ami minden pontjáról a szemlélődő elé tárul. Körülbelül úgy, mint a mi mecseki SZOT-üdülőnkből Pécsre. A képzettársítás nem véletlen. Fölfelé a domboldalon, az ódon Gül Baba utca kopott lépcsői akárha a Tettyén bandukolnék, s amikor a kaptató végére érek, a Magaslati utat vélem látni. S följebb a domboldal egy kicsit mecseki hangulatot is áraszt. De nem a Magaslati út ez, hanem a Vérhalom utca, melynek kanyarulatában ott emelkedik az impozáns épület. Félköríves, végigfutó — szobánként zárt — erkéllyel, az épületből kinyúló köralakú KIOSZK a bárt foglalja magába, az elegáns főbejárat hátul van tágas térséggel, ahol a gépkocsik parkolhatnak . . . Nagyon hasonlít a mecsekire, csak annál jóval nagyobb és persze modernebb 230 szobájában 500 vendégnek van hely. A szobák kétharmada a Dunára néz, egy- harmada pedig azok felé, akik valószínűleg a legkevésbbé örülnek az egész építmény jelenlétének, hiszen előlük veszi el a Dunát, Pestet... Négy évig épült Vass Antalnak, a Középülettervező Vállalat tervező mérnökének tervei alac- ján. Az épület közel 80 millióba került, a berendezés további 10-be. A ragyogóan elegáns hallban szerény kis márványtábla: ,,A szakszervezeti tagság tagdíjaiból építette . . .” — Luxusjellegű gyógyüdülő — tájékoztat Bajor Ernő igazgató, de mindjárt hozzáteszi azt is, hogy: — nem szanatórium. Gyógykezelés itt nincs, a beutaláshoz sem kell orvosi javaslat, hiszen az első vendégeink között van nászutas-pár is, azok pedig, ugye . . . Budapesti és országos viszonylatban is a SZOT legnagyobb, legkorszerűbb üdülője. Elsősorban mozgásszervi megbetegedésben szenvedők számára előnyös a rózsadombi üdülő, ahonnan lelátni a gyógyhelyre, az öreg Csaszira, azaz a Császórfürdőre, a Lukácsra, s itt a közelben az Országos Reumatológiai és Fizikoterápiái Intézet is. Egyelőre autóbusszal mehetnek le a betegek (bár nem tudom, helyes-e így írni, mivel táppénzes állományban lévő beteget nem utalhatnak be ide) a fürdőkbe, vagy az intézetbe. De mégis, kik jöhetnek ide? Az igazgató erre adott válasza megnyugtat: — Bárki, szakszervezeti beutalóval, ugyanúgy, mint a SZOT bármely más üdülőjébe. Naponta 18 forintért. — Azt hallottam, hogy ide majd külföldiek . . . — Persze, jönnek külföldiek is - csereüdültetési alapon. Veszélybe került a bikali Fehér Gyöngy Július 1-én megnyílt a SZOT rózsadombi gyógyüdülője. A 8 szintes, 474 siemélyes, 90 millió forint költséggel épült gyógyüdülőben a beutaltaknak maximális kényelmet biztosítanak. A megnyitás napján 180 vendég érkezett. Mi fogadja, mi várja itt a vendéget? Hát először is az elegáns ha IT galériával és nagyon mutatós lépcsővel (egyébként ezt láthatta vasárnap a riporter-vetélkedő nézőközönsége is). Innen nyílik a kétszintes társalgó faburkolatú falaival, modern bútoraival. A földszinten van még a 3 ezer kötetes könyvtár, az ajándékbolt, a férfi és női fodrászat.. A szobák ragyogóan szépek, kényelmesek, mutatóson búto- rozo.ttak. Valamivel elegánsab- bak azok a háromszobás lakosztályok, amelyekben tévé-készülék, rádió és telefon is van. De a többinek is van tévéje. Minden emeleten van egy szép nagy társalgó, tele székekkel, moziszerűen elrendezve és elől a tévékészülék. Ahogy járom az emeleteket, a szobákat, valami hiányérzetem van. Rövid töprengés után rájövök: az ételszag hiányzik. Megmagyarázzák: az épület tetején lévő külön „kis” épületben van a presszó és az étterem, meg a konyha. A vendégeket lift röpíti fel ide, a napi négyszeri étkezéshez. Aranyat- érő megoldás ez, ami mentesíti a vendéget attól, hogy egész nap izgalomban legyenek az emésztőnedvei. Amikor elindultam a látogatás végeztével, szerettem volna megtudni, van-e az első turnusban baranyai vendég. Nem sikerült. Azaz csak annyit hogy van, de . . . hát szóval a bejelentőket ugyebár nem lapozhatják át most a kedvemért, mert a nagykönyvbe . . . Megértettem. A nyitás izgalmai még nem. ültek el, no és amiről nem szólt senki akkor: a másnapi tévé-közvetítés. Ennyi izgalom már túl sok. így megelégedtem azzal, hogy igen, voltak már az első turnusban is baranyaiak, H. I. ~A SZERENCSÉN múlott, hogy ma a Bikali Állami Gazdaság nemerőpusztai nyúlfarmján nem állanak üresen a ketrecek. A híres - kilónként 87—94 dollárcentet fizető - Fehér Gyöngy komoly veszélybe került. De kezdjük az elején. A gazdaság a nyúlprog- ram beindításakor — a világon a jelenlegi legkorszerűbb tartási és hizlalás! technológiát dolgozták ki — elkészítette a távlati terveit is. A tervben 1972 úgy szerepelt, mint a fejlesztés legfőbb esztendeje: százezer hízónyúl értékesítésével számoltak. Felmerült azonban egy probléma: nincs megfelelő víz a közelben. Kutat kell tehát furatni. Felvették ezért a kapcsolatot 1969-ben az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat Mecseki üzemvezetőségével — azaz a komlói egységgel. Ők vállalták a munkát, s a kút el is készült 1970. október 5-én. Eddig minden rendben van. A kútból jövő vizet - feltehető, hogy a kútfúrók onnan merítették — a KÖJÁL megvizsgálta, jónak találta, s a vélemények alapján még a tél folyamán megkezdődött a beruházás második fázisa: kiépítette a gazdaság a vezetéket a kút- tól a telepig, felállították a hidroglóbuszt is. A vizet pedig bevezették az egyik ötezres hizlaldába. Az öröm azonban nem sokáig tartott ... A nyulak nem bírták az „ivóvizet". Az ötezres hizó- szállás lakói sorra felfordultak — az erősebb szerveze- tűek meg úgy ahogy iszogatták, de mintha nem híztak volna a kellő ütemben. Tizenkét hét helyett csak tizennyolc-húsz alatt érték el a kellő súlyt. A gyanú a vízre terelődött, amelyet azonnal elzártak. Újabb elemzés kimutatta: a nyúl- elhullást a belekben talált egy mikron nagyságú szilícium szemcsék okozták. — Egyes vélemények szerint a „kitűnő ivóvíz” még gépkocsimosásra sem alkalmas. Egy szerencse van: hogy a nemerőpusztai egyéb építkezések miatt, még a te- nyészállomány nem ebből kapott - egy anyanyúl értéke 10 dollár - és, hogy ember nem ivott belőle. Jelenleg a komlóiak a kút kompresszorozását végzik —, hogy sikerül-e helyrehozni, vagy netán egy újat kell majd fúrni, ma még nem dőlt el. Két hét múlva meglesz a válasz. A nyulakat pedig a gazdaság gépjárművel szállított vízzel itatja - ez napi hatnyolcezer forintba kerül. A rossz vizet ivott nyulakból 120 ezer forintos kárszómla keletkezett. A kút és kiszolgáló rendszere egymillió forinton áll. S ha a kút helyrehozhatatlan, a vezetékfektetés hiábavaló munka volt. Persze nehéz eldönteni, hogy mi ronthatta el a vizet e pár hónap alatt. Újabb KÖJÁL elemzés szerint, ugyanis már bakterológiai szempontból sem felel meg: ihatatlan. FELTEHETŐ, hogy az ügy gazdasági döntőbizottság elé kerül - s a „bűnös” fizetni fog. Egyelőre a gazdaság látja kárát az ügynek — ha nem lesz kút, a nyúlprogram elhúzódhat. Gyorsan és felelősséggel kellene hát dönteni és cselekedni. Mert akárki hibás — a pénz amely egyelőre „úszik” — közös. A népgazdaságé. Kozma Ferenc Időjárásjelentés Várható időjárás kedd estig: főként nappali felhőképződés, néhány helyen záporral, zivatarral. Mérsékelt, időnként élénk északkeleti, keleti szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 13—18, legmagasabb nappali hőmérséklet 24—29 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete hétfőn 11 órakor Siófoknál 18 l fok volt. Távolabbi kilátások péntekig: nappali felhőképződés, az ország keleti felében néhány helyen zivatar. Melegedő idő. Legalacsonyabb hajnali hőmérsékletek 12—17 fok között, legmagasabb nappali hőmérsékletek 25 —30 fok között. Jelentős mennyiségű (legalább 5 milliméter) csapadék az ország területének 40 százalékán várható. „Pendliző" munkások Tavaly előtt itt még zölden fakadt a föld, a dombok lankáit nem bontotta meg az épületek merev-szögletes rendje, a mező csendjét nem kavarta fel az anyagot szállító autók, munkagépek zaja. Most a silókat betonozzák: az unalomig hordják a zsaluk közé a frissen kevert betont, alján a rőtbarna vasak lassan eltűnnek ... Kilenc épület áll, jónéhány már tető alatt. Innen, fentről végiglátni az egész telepen. Jövőre tízezer sertés veszi birtokba a „lakásokat”, szaporítja majd a dunaszekcsői termelőszövetkezet vagyonát. Addig felépítik a szorgos munkáskezek, a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat munkásai. Ottjártamkor ötvennyolcán dolgoztak - a munkavezető, Várhegyi Antal tájékoztatása szerint. — De holnap már többen leszünk — mondta — egy brigádot Véméndről átirányítottak, befejezték a munkát . . . A sertésól tetején még ragad a bitumen, vigyázva lépek arrébb, igyekszem a kavicsokon járni. Kék overallban áll mellettem Árvái János, a tetőfedőktől s néhány mondatban elmagyarázza, hogy nem olyan ör- dpngős szakma ez. Tiszta tekintetű ember, szőke, kissé sovány. Huszonhét éves, szökédi, nős, van egy fia — utoljára négy nappal előbb látta. Pénteken utazik haza, Anyám csomagolt, izgalmamban meg se néztem, mit. Egy hétre utaztam akkor, még kiskoromban, vidéki munkahelyre, úgy diákként. Az első nap eltelt az utazással: idegen tájakat láttam meg, este a szálláson idegen emberekkel hozott össze a sors. A második napon megismerkedtem a munkával, a harmadikon már unatkoztam. Csütörtökön vett rajtam erőt a honvágy: hiányoztak a megszokott arcok, falak, állandóan azon tűnődtem: mi lehet otthon? A hátralevő két nap a visszaút izgalmával telt. Nem tudom, mi lett volna, ha maradnom kell néhány hónapig... Egyedül vagyunk az építkezésen.- Az én kedvemért maradt? Miért nem ment a többiekkel ebédelni? Kicsit zavartan mosolyog, úgy felel. — Nem ehetek velük. Szombatista vagyok, nem ehetek meg mindent. Hoztam otthonról, majd azt eszem. Meg aztán a tüzet sem lehet magára hagyni . . . A bitumenes üst alatt parázslik a puhafa. Esőre hajlik, a tető vizes, most nem tudnak dolgozni. — Hányán vannak a brigádban?- Itt jelenleg négyen vagyunk, egyikünk ugyan hiányzik: örökölt és hagyatéki tárgyalásra kellett mennie, A többieket most irányították el valahová, azt hiszem Sásdon dolgoznak.- Kereset?- Átlagban két és fél ezer. Nem túl nehéz a munkánk, csak kicsit koszos, ugye, a bitumen ragad . . .- Nem hiányzik a család, az otthon? Csütörtök van. Oldalt néz rám, aztán a földre.- Hát... Persze.- Elégedettek a helyzetükkel? Egy jogász sem válaszolhatott volna jobban.- Ha nem lennénk, nem csinálnánk.- Hol laknak?- A vállalat bérel szállást, most magánháznál. Králikék a posta utcájában laknak, az ő házuk nyújt otthont a vándoroknak. Á kert barátságos: szép nagy almafák borítják árnyékkal a verandalépcsőt, hatalmas bokorrá nőtt az aszparátusz, odébb leanderek. Két szoba nyílik a verandáról, azokat szokták kiadni. Benézek: tisztaság, kényelmes ágyak. Tisztálkodási lehetőség, külön vécé. ötszáz forintot kapnak a háziak a szobáért egy hónapra a vállalatoktól. Faggatom a házinénit, milyenek a lakók?- Rendesek ezek a mostaniak. Szavukat se venni. Van köztük egy szombatista is, az meg különösen csendes gyerek. Megeszik a vacsorát, aztán lefe- küsznek. Reggel hatra járnak. A múltkor eljöttek a szőlőbe, szedtek egy kis cseresznyét. Szavukat se venni. Megeszik a vacsorát, aztán lefeküsznek, alusznak. *- Mesélje el nekem, mit csináltak tegnap? Végignéz a félkész tetőn.- Ezt fektettük, aztán . . .- Nem itt, munka után. Értetlenül néz rám.- Bevásároltunk az üzletben, kértünk a háziaktól tejeskannát és vettünk három liter tejet. Mindnyájan szeretjük. Aztán én elmentem a Duna-partra, elüldögéltem egy órát. Szeretem a csöndet, meg a vizet. Meglátogattam egy ismerősömet, nyolc után hazaértem, a Gál Bandi meg a Tóth már aludtak . . . Hát ezt. Lehetőségek? Rádió, televízió, mozi, halászcsárda, pihentető játékok; sakk, kártya... De nem élnek vele. A Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat munkásállományának mintegy harmada „pendlizik". Távol a családtól, az otthontól, a megszokott arcoktól, falaktól. Háromszáz ember. A munkahelyek változnak, előfordul, hogy egyetlen héten több helyre kell utaz- niok. Csomagolás a nagy táskába, amelyben a leltár: munkásruha, élelmiszer. Azt hiszem, mindnyájan a péntek delet várják. Kampis Péter