Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-31 / 179. szám
1971. július 31. DUNANTŰLI NAPLÓ Felüljárónk már lesz, de hogy megyünk fel rá? 5»-» sz. úrtroz esmAicozä ÉSZiKt CSOMÓPONT Amikor a Siklósi úti felül jó ró szóba kerül, mindenki a felüljáró vasút felett átívelő hídtes- tére gondol. Ez természetes is. Valójában azonban nemcsak a hídtest fontos, hanem az is, hogy milyen utakon lehet megközelíteni a felüljárót, felmenni rá, illetve lejönni róla. Azt is mondhatnánk: enélkül nem sokat ér a felüljáró. Különösen az északi részen, mert ott a felhajtó és lehajtó utak hiánya miatt kritikus helyzet állhat elő. Másfél évvel ezelőtt már szót ejtettünk arról, milyen elképzeléseket dolgoztak ki a tervezők az északi fel- és lehajtókról, egyszerűbben a Siklási úti felüljáró északi csomópontjáról. Most ismét felelevenítjük az akkoriakat — beleértve a közben született módosításokat is avval a kiegészítéssel, hogy amiről most tájékoztatjuk olvasóinkat, az már nem elképzelés, hanem kiviteli terv, mely az év végére készül el az UVA- TERV-nél. A tervről dr. Gyarmati Gyula osztályvezető és Kálmán Imre tervező tájékoztatta munkatársunkat. „Lefejeznek“ egy utcát A terv egyik legszembetűnőbb vonása: még a vasút előtt „lefejezik” a Bajcsy-Zsiímsrky utcát, a város ma egyik legforgalmasabb útját. Csak a gyalogjárók Használhatják, az autósok nem, mert a vasúttól délre fekvő rész zömét lezárják, illetve beépítik majd. A Zólyom utca magasságában ágazik majd kétfelé a Bajcsy-Zsilinszky utca. A jobboldali ág átszeli majd a Bm. Építőipari V. és Építőgépgyártó V. telephelyét, s a MÁV Igazgatóság épülete mögött haladó Kálvin utcán át csatlakozik majd a Mártírok útjához. A Kálvin utca szélesítéséhez egy kicsit el kell venni majd a református templom kertjéből. E terv előnye abban foglalható össze, hogy oz átmenő forgalomnak nem kell majd részt- vennie a Lenin tér kissé bonyolult körforgalmában. A Bajcsy-Zsilinszky utcából kiinduló egy másik elágazás a Siklósi úti felüljáróhoz csatlakozik. Meghosszabbítják a jelenlegi Vasút utcát egészen a Siklósi útig. Ez a meghosszabbított szakasz persze már nem hagyományos út lesz, hiszen a felüljáró 9 méter magasan íve! át a vasút felett, következésképp a meghosszabbított részt is lábakra kell állítani, hogy fokozatosan elérhesse ezt a magasságot. Az, aki a Kertváros felől akarja a városközpontot megközelíteni, akkor jár el a legjobban, ha átjön a felüljárón, majd rátér arra a lehajtó ágra, melyet a Batthyány utca magasságában építenek ki. E lehajtó ág a Mecsekvidékl Pincegazdaság telephelyének kerítése mellett építendő úton halad el a felüljáró hídteste alatt, s az Ipar utca nyomvonalát követve kanyarodik rá a Bajcsy-Zsilinszky utca megmaradó ágára. Lesznek persze olyanok, akik nem a városközpontba, hanem az Uránvárosba akarnak eljutni a Kertváros felől. Rájuk is gondoltak a tervezők. Az előbb említett lehajtó út az Ipar utcában kettéágazik, s egy ág az Uránváros felé vezet. Ez lenne a Siklósi útS felüljáró északi csomópontjának terve — nagy vonalakban. A kérdés most már így hangzik: mibe is kerül? A válasz: újabb 60 millió forintba, beleértve azt is, hogy 50 lakást ismét le kell bontani. Tekintve, hogy a felüljáró már enélkül is felemészt vagy 150 millió forintot, már eddig is le kell bontani miatta egy csomó lakást, bizony, nem csekélység az újabb teher. Az északi csomópont miatt egy jó darabot le kell majd .jőanyaritani" a Bm. Építőipari V. vastelepéböl a Bajcsy-Zsi- linszky utca mentén. A telephelyet megfosztják az iparvágányától, tehát ugyanaz lesz a sorsa, mint az Építógépgyártó V. üzemének: felszámolják. Megjegyezzük, ideje is lesz, hiszen nem vakarni jól festenek a városközpont és modem lakóházak szomszédságában. Ezenkívül újabb parkolási lehetőségre is szükség van, ezért új autóparkoló helyet Ókornak kialakítani az Urórrváros felé haladó elágazás, illetve a jelenlegi Vasút utca közé eső felszabadult térségben. Megszűnik még a 12-es Volán benzinkútja az Ipar utcánál, le kell bontani a Bajcsy- Zsilinszky utca 41-es számú házat, valamint a Bajcsy-Zsilinszky utca másik oldalának több lakóépületét, a 32-es házszámtól egészen a 48-asig. Megjegyezzük, hogy csupa rozzant házról van szó, amelyek már rég „megértek” a csákányra ... Csakhogy hátra van még a legizgalmasabb kérdés, nevezetesen: ki is fizesse a szanálási és egyéb költségeket, tehát azt a bizonyos 60 millió forintot? Az UVATERV-nél ugyanis azt mondották, hogy a KPM nem vállalja, dr. Németh Lajos, a Városi Tanács elnökhelyettese él Tóth Zoltán városi főépítész viszont úgy tájékoztatott bennünket, hogy a város teherbíró képességét erősen megviselte a puszta felüljáró is. Eszerint a városnak sincs most pénze. Pillanatnyilag tehát úgy áll q helyzet, hogy valamikor az ötödik ötéves tervben megépül az északi csomópont. Nem lehet halogatni Tegyük fel, hogy így történne. Ebben az esetben csak két helyen, a Rákóczi út és Rózsa Ferenc utca, valamint a Regős utca és Rózsa Ferenc utca kereszteződésében lehetne csatlakozni a felüljáróra. (Ehhez persze korszerűsítik majd a Regős utcát, olymódon, hogy lebontják a déli oldalon fekvő szakmunkásképző tanműhelyt.) Minden váteszi előrelátás nélkül megjósolható, hogy kevés lesz ez a két csomópont, s ha nem épülnének meg a fel- és lehajtó utak, féiig-meddig üresen ósítozna majd a felüljáró hídteste, miközben a Rákóczi úti és Regős utcai kereszteződéseknél forgalmi dugókkal kínlódnánk. Ebből következtetve az is „megjósolható”, hogy az északi csomópontot minél előbb meg fogják építeni. Akárki is fizeti! Hogy Id fizet, az persze mégsem lényegtelen kérdés, s — mint a felüljáró hadtestének esetében — valószínű most is kemény alkudozásokra kerül sor a KPM és a Városi Tanács között. Előre látható, hogy ez az alkudozás rövidebb ideig fog tartani, mint az előző, mert ha annyi ideig tartana, közlekedési csőd állna elő. Magyar László Sorozatban építhető szállodák panelekből és könnyűszerkezetekből Pályázat e korszerű épületek megtervezésére A belkereskedelem a negyedik ötéves tervben a gyorsan fejlődő idegenforgalmi igények kielégítése érdekében 6-8 ezer szállodai férőhely — zömmel Budapesten - létrehozását tervezi. Az építés sürgős, s ugyanokkor a minőségi követelmények is magasak. Nagyon kedvezőek viszont a tapasztalatok annál a néhány most épült új szállodánál, amelyet rendkívül gyorsan, iparosított építési módszerrel házgyári panelből és könnyűszerkezetekből emeltek. A korszerű paneles és kőny- nyűszerkezetes szállodák tervezésére most országos pályázatot hirdetett az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztérium és a Belkereskedelmi Minisztérium. Az a cél, hogy a beérkezett pályaművek alapján összeállítsák a szállodaépítési ajánlati tervgyűjtéményt. A pályázóknak 160 féle házgyári panelből kell megtervezni a szállodai szobák épületének tömbjét és különféle könnyűszerkezetekből kell összeállítani a paneles szállástömböt közrefogó vendéglátóipari és egyéb közösségi létesítmények épületét. A pályázati kiírás szerint a li es kategóriájú 300 szobás szálloda tervét kell elkészíteni, de úgy, hogy ezzel a megoldással más kategóriájú létesítményt is felépíthessenek. Változatosan bútorozott, s előtérrel, fürdőszobával, beépített szekrénnyel, loggiával ellátott egy- és kétágyas szobákat kell kialakítani. A szállóvendégek és az „utcán át” érkező látogatók részére gondoskodni kell korszerű étteremről, sörözőről, eszpresszóról, bárokról, kisebb üzleti területekről, 600 adagos konyháról. . A tervpályázai kiírást már átvehetik az érdeklődők az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztérium gazdasági hivatalában, s a kész terveket legkésőbb novembei 1-ig kell postán elküldeni. A legjobb tervek díjazására és megvételére 300 000 forintot irányoztak elő. A bíráló bizottság legkésőbb november 30-ig hirdeti ki a pályázat eredményét. Több mint tízezer autó helyet keres Garázsgondok Pécsett A tömegtárolóhelyek kialakítása a jövő Pécsett 1971. június 30-án közel 13 ezer autó volt személyi tulajdonban. Az országos terv előirányozza, hogy a jelenlegi 250 ezer személygépkocsival szemben a IV. ötéves terv végére mintegy félmillió autó fut a .közutakon — tehát jelenlegi számuk megkétszereződik. Ha az országos arányt levetítjük Pécsre, akkor 1975-re várhatóan 26 ezer személyautóval számolhatunk. Lesz-e megfelelő garazsírozá- si lehetőség? — erre a kérdésre keressük a választ. Hol épüljenek a parkolóhelyek, illetve az éjszakai tárolóhelyek? A belvárosban jóformán már nincs terület, ahol sorgarázsokat létesíthetnének. De ezek a kis tárolóhelyek városrendezési szempontból sem számíthatnak valami hosszú életre —, mert értékes területeket vesznek igénybe — a terület egyéb, fontosabb célra történő felhasználása előbb-utóbb szanálásra ítélheti. A Városi Tanács ezért a belterületen már alig-alig enged kisgarázst, vagy kisgará- zsokot építeni. Marad tehát a város belterületére lehetőség: a többszintes tárolóhelyek létesítése, ahol százával „éjszakázhatnak” az autók. Volt erre elképzelés: a tanács tárgyalásokat folytatott az INTERAG-gal. A tanács a postától délre a Jókai utcában jelölt ki területet a többszintes garázs felépítéséhez. Nem sajnált volna némi anyagi hozzájárulást sem. Sajnos az elképzelésekből semmi sem valósult meg — az INTERÁG legalábbis egyelőre visszalépett. Megoldási lehetőségnek a város külső területein épült garázsok kínálkoznak, illetve az új városrészekben, például a felépülő Kertvárosban kell tömegtárolóhelyeket kijelölni. Amikor Üjmecsekalja épült, sajnos a tervezés nem számolt a garázs- építés gondjaival. Igaz viszont az is, hogy abban az időben kevésbé lehetett előre látni a személyautók számának ilyen rohamos növekedését. így aztán Ujmecsekalján egyre-másra épültek az esztétikailag erősen vitatható garázssorok mind a házak között, mind pedig az úgynevezett erdősávban. Vannak elképzelések arra is, hogy Ujmecsekalján az erdősor keleti részén alakítanak ki többszintes autótárolóhelyet, ahol Sok a tüzeset a megyében Nem a hőség, hanem a gondatlanság okozza a bajt A felelősök saját zsebből fizetnek A hetek őta tartó hőség — ha nem is kizárólagosan — de növelte a tűzesetek számát. A Baranya megyei Tűzrendészeti Parancsnokság elkészítette az I. félév „mérlegét", illetve ezt kiegészítette az eddigi, júliusi esetekkel. A szomorú tények figyelmeztetőek. A mérleg ösz- szehasonlítást tesz a múlt év azonos időszakával. így tehát: 1970 I. félévében 117 tűzeset, „mindössze” 650 ezer forint kórral, 1971 I. félévében viszont 170 tűz volt és a kár ösz- szege: 2 millió 40 ezer forint! A múlt esztendőben az állami ipar területén 13 tűz okozott 90 ezer forint kárt, az idén 24 tűzeset — tehát majdnem kétszerese - csupán 110 ezer forint kárértéket jelez. Az esetek száma és a kár- értékek összege tehát nem egyenes arányban növekszik, legalábbis az állami ipar vonatkozásában, ami részben bizonyítja, hogy az ipari üzemekben a tűzvédelem alapos és szervezett. Érdekes módon a tűzrendészeti szakemberek elsősorban a tüzek számát kívánják csökkenteni, pontosabban: a mérlegnek ez a főbb mutatója és csak másodlagos a kárérték. Ugyanis meghatározásuk szerint „ ... minden tűzeset magában hordja az esetleges nagy kórértéket . . .” íme két példa erre. A múlt év első félévében mindössze 3 tűzet jelentettek az állami gazdaságok, összesen 55 ezer forint kárral, az idén az esetek száma négy volt, a kár viszont 300 ezer forint. A 12 termelőszövetkezeti tűz összesen nem okozott 70 ezer forint kárt, de az idei 30 eset közel félmillió kárértékkel zárult. Nézzük a legkritikusabb hónapot, a júliust, amely még be sem fejeződött. A 26 említésre méltó tűz közül jó néhány jelentős kárt okozott. Szászváron és Egerágon 360 ezer, illetve 300 ezer forint értékű gabona és szalma égett el. Kiskassán körülbelül 80 ezer forint a tarlótűzből eredő szalmatűz „ára" ... A múlt év végéig az összkár nem haladta meg a 3 millió forintot, az idén napjainkig viszont már 3 millió fölött jár a grafikon görbéje. Ennek ellenére a megye tűzrendészed szervezete - a hivatásos és a mintegy 10 ezer főnyi önkéntes tűzoltógárda tevékenységét együttvéve — nem rossz, sőt, számos esetben szinte hősies magatartásuknak köszönhető, hogy nagyobb bajok nem történtek. A megyei Tűzrendészed Parancsnokság szigorú ellenőrzések során megállapította, hogy a megyében általában megtartják a tűzvédelmi szabályokat, az önkéntes tűzoltók és a tanácsi szervek intézkedéseinek eredményeképpen. Sajnos magának a tűzrendészetnek olyan a jellege, hogy a megelőzött tűzkárt ritkán lehet kerek számokban kifejezni. Mégis akad jó néhány példa. Peterdpusztán egy gabonaszállító teherautó meggyulladt és pillanatok alatt a kocsi mentén lévő lábon álló gabonatábla is. Az újpetrei és a környék önkéntes tűzoltói azonnal a helyszínen voltak és — hihetetlen — de 10 ezer forint kárértéknél lokalizálták a tüzet. Vagy az egerágiak, akik a kigyulladt 200 holdas gabonatáblán rendkívül gyorsan és szakszerűen előzték meg a tűz tovaterjedését és így csak 40 holdnyi gabona jutott a tűz martalékává. Ilyen esetekben minden perc, minden mozdulat számít, mert a késlekedés, a hozzá nem értés milliós károkat okozhat. A Tűzrendészeti Parancsnokság mérlege nem lenne teljes, ha „csak" a tüzek számát és kárértékét rögzítené. Azt mondtuk, hogy a kánikulai hőség is növelte a tüzek számát. De nem kizárólagosan. Ugyanis a tűzesetek zöménél mindig fellelhető az emberi gondatlanság. Mert bármennyire is szigorúak a tűzvédelmi előírások, mindig akadnak felelőtlen személyek, akik ezeket nem veszik figyelembe. A tarlóégetést is egy sor előírás szabályozza — például a körszántás, aztán az ekével ellátott készenléti traktor beállítása, vagy az égetés időtartamára biztosított őrség megszervezése - mégis ég a szomszédos tábla. Vannak más keletkezési okok is. Hibás elektromos berendezés okozott 21 tűzesetet (250 ezer forint), sugárzó hőtől 17 tűz származott (380 ezer forint), gyermekek okozta tűz száma 23 volt (230 ezer forint kárértékkel), építési hibából 11 alkalommal keletkezett tűz (360 ezer forint) és a dohányzás 31 alkalommal vetett tűz- csóvát értékes berendezésekre, itt is több mint negyedmillió volt a kár. Az idén a mezőgazdaságban országos viszonylatban sok tűz keletkezett. Ez ellen fellépett már a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium is oly formában, hogy felhívta a tűzrendészeti szerveket: a legszigorúbban járjanak el a felelősök ellen. És itt egy téves nézetet kell eloszlatni. A Tűzrendészeti Parancsnokság — bármilyen szabálysértés esetén — nem üzemet, nem termelőszövetkezetet, vállalatot vagy intézményt büntet meg, hanem a felelős személyeket, akik nem állami és közös pénzből, hanem saját zsebből fizetik a büntetést. többszáz kocsi találna pihenőhelyre. Az autótulajdonosok szempontjából az sem utolsó: menynyibe kerülne például az új- mecsekaljai tömegtárolóhelyen egy-egy garázs. Pillanatnyilag csak hozzávetőleges számok vannak —, amelyek aszerint változnának, hogy a felépülő többszintes garázs hány autót lenne képes befogadni. Egy-egy garázs ára 30—45 ezer forint körüli összegbe jönne. Borsos ári Még akkor is, ha az OTP „beszállna” — bár egyelőre még semmi konkrétum erre — az ügyletbe és hitelt bocsátana az érdeklődők rendelkezésére. Egy másik elképzelés szerint nem kellene megfizetni a garázsépítés költségeit, tehát az autótulajdonos csak bérelné a garázst, ebben az esetben a bérleti díj már megfizethetőnek tűnik. Pécsi szakemberek a „garázshelyzet" témát tanulmányozni jártak már külföldön. Láttak előregyártott elemekből felépült úgynevezett „pajtagarázsokat” is. Nem éppen a legmegfelelőbb, dehát minden lehetőséget, módszert érdemes megnézni, megvitatni. A pajtagarázsok hátránya — csak azok vehetnék igénybe, akik késő ősszel „leteszik” a kocsit és csak tavasszal viszik ki ismét. Bizonyára sokan vannak ilyen autótulajdonosok is. Előnye: a megfizethető ár. A pajtagarázsok felépülhetnek a város külső területein is — ez is előnyére szolgál. A másik módszer: a köralakú garázs, amely mindennapi használatra szolgálna, tehát megfelelő nagyságú belterülete lenne. De hol épüljön fel? A várostól távolabb, -mivél a városban nincs hely? Ez viszont mindennapi tortúrát jelent. Történetesen a város egyik részében lakó autótulajdonos este tegye be a garázsba a kocsit aztán utazzon busszal haza? Ha akkor még jár a busz! . .. Másnap reggel ismét busszal utazzon kocsijáért? Azt mondják, hogy tapasztalták ezt a mindennapi tortúrát enyhítő megoldást is. Nevezetesen: kerékpáron utaznak a garázshoz és haza. Ami azt illeti ez is egy módszer a sok közül. Az egész kérdés másik és ta. Ián a legfontosabb része: ki építse fel akár a többszintes garázst, akár a „pajtagarázst”, vagy a körgarázst? Mert azon már vitatkozni sem lehet, hogy a tömegtárolóhelyek kialakító-, sóé a jövő — egyedi kis „mar szek"-garázsokkal a gondot enyhíteni nem lehet. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a tömegtárolóhelyek építésének nincs gazdája — a felépítés költségeit nem „állja” senki. Létesül, nek garázsépító szövetkezetek, de ezek a gondnak csak egy kisebb hányadát oldják meg, Ki legyen tehát a vállalkozó, aki egykézben összefogja és in- tézi is majd az ügyeket? Ennek eldöntése a legsürgetőbb, mert e nélkül egy lépést sem haladhatunk a megoldás felé, Csak javaslatként és korántsem egyetlen javaslatként: a szövet, kezeti házak építését a MÉSZÖV tartja kézben. Nem lehetne-e a garázsépítésnek is a gazdája? Ha ez egészet, vagy a gondnak csak egy részét szövetkezeti formában gondolnák megoldani? Vagy az OTP? öröklakásokat épít — nem terjeszthetné kf építkezését garázsokra is? Adódhatnak természetesen más elképzelések is. Csak egyszer már jussunk túl a szervezésen, az igények lehetőség szerinti pontos felmérésén és lássunk hozzá a feladat konkrét megoldásához, Mert máris hallani a panaszt: éjszaka is néhány utcában és téren parkírozó gépjárművek miatt nehézségekbe ütközik az utca, a tér tisztítása, söprése, mosóra. A gépjárművek pedig megállíthatatlanul érkeznek — a pillanatnyilag sem valami rózsásnak mondható helyzet a jövőben — ha nem teszünk javításáért határozott intézkedéseket —, csak tovább romlik. Az idő sürget! Garay Ferenc
