Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-30 / 178. szám
Aid: BU Iliié» Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló xxviii.évfolyam,i78.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971.július30.,péntek Ami nincs az árcédulán Hazaérkezett a magyar delegáció a K6ST 25. ülésszakáról Fock Jenő nyilatkozata Újabb letartóztatások Szudánban A hivatalosan közzétett " statisztikai adatok arról adtak hirt, hogy tavaly a fogyasztói árak — a tervezettnél és az előző évinél kisebb mértékben — 1,2—1,3 százalékkal emelkedtek. Miért tagadnánk: ezt a tényt több oldalról is erőteljesen kérdőjelezi a közvélemény. Mindenekelőtt: sokan az árcédulákkal, egy-egy termék drágulási arányával vetik egybe a másfél százalék alatti hivatalos adatot, és ez — enyhén- szólva — kételyt ébreszt. Mellőzzük most a bizonyítási eljárást, $ ne vonjuk vizsgálati mikroszkópunk tárgylemezére az árstatisztikát — elégedjünk meg ezúttal annyival, hogy egy-egy áru vagy árucsoport erőteljes drágulása ellenére is igaz lehet országos átlagban számítva az 1,2—1,3 százalék. Csakhogy a boltba lépve és az árcédula olykor meghökkentő közlését érzékelve — mi sem természetesebb —, kisebb gondunk is nagyobb annál semmint, hogy országos átlagokban gondolkodjunk. Ilyenkor az áremelkedés közvetlen ténye a fontos és éppen ezért szólunk most részletesebben az imént említett kérdő- jelezés másik oldaláról: arról, hogy a közvélemény többnyire nem csupán az áremelkedés mértékét, de puszta tényét, jogosultságát is vitatja. S ha cikkünk bevezető mondatában a fogyasztói áremelkedés tervezettnél alacsonyabb szintjére utaltunk, most hozzágondolhatjuk azt a — nem kevesek által naponta megfogalmazott — kérdést is: mit jelentsen az, hogy „tervezett”; egyáltalán: miként lehetséges és hogyan fogadható el a mi gazdálkodási körülményeink közepette fogyasztói áremelkedési A válasz körvonalazásával árpolitikánk lényege közelíthető meg, s éppen ezért célszerű mindenekelőtt szembenézni egy általánosan elterjedt hiedelemmel: azzal, hogy az árak hosszabb távon emelkedő irányzata alapjában véve a módosult gazdaságirányítás találmánya. A valóság éppen az ellenkezője: a reform nem tett egyebet, mint azt, hogy az árak mozgását nyílttá — tehát kal- kulálhatóvá változtatta, míg a korábbi gazdaságirányítás közepette enélkül, kevésbé nyomon követhetően változtak az árak. Fogalmazzunk egyértelműbben: a ráfordítási arányok, az áruk értékviszonyai — általában a gazdasági élet törvényszerűségei — akkor is utat törnek, árhatásokat váltanak ki, ha ezt nem nevezzük nyíltan szabadon mozgó árnak. Ismeretes, hogy az 1968 előtti gazdaságirányítási rendszerben, amikor alapjában véve stabil árakkal számoltunk, a rejtett törvényszerűségek — tapintatosan szólva — rejtett módszerekkel érvényesültek; a vállalatok leplezett áremeléseket hajtottak végre. A zt mondhatnánk erre: ” vajon rendjén való-e, hogy az áremelés vétkét társadalmi méretű visszaszoritása helyett, elkövetésének szabadságával indokoljuk? Úgy /tűnik, éppen ezzel érkeztünk el a közvélemény kérdöjelezései- nek lényegéhez; ahhoz, hogy általában és egészében visz(Fo/yfafás a 2. oldalonj Csütörtök délután hazaérkezett Bukarestből a magyar delegáció, amely Fock Jenőnek, a kormány elnökének vezetésével részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 25. ülésszakán. A delegáció tagjai voltak: Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Magyar Nép- köztársaság KGST képviselője, Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, Hetényi István, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Káplár József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető helyettese, Papp László a Magyar Népköztársaság KGST képviselőjének helyettese és Szita János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok titkárságának vezetője. Hazaérkezése után Fock Jenő a következő nyilatkozatot adta az MTI munkatársának: Milyen kérdésekkel foglalkozott a KGST bukaresti ülésszaka? — A KGST bukaresti ülésszakán a szocialista gazdasági integráció programját hagytuk jóvá. Két évvel ezelőtt, a 23. ülésszakon kezdődött el ez a munka, amelyben gazdaságpolitikusok és más szakemberek ezrei vettek részt. Az akkor elfogadott határozatok alapján most egyhangúlag jóváhagytuk az együttműködés fő irányait és feladatait hosszabb időszakra meghatározó integrációs programot. Ez az ülésszak tehát egyenes folytatása volt az 1969-ben megtartott 23. ülésszaknak, s egyben le is zárt egy fontos folyamatot, az integrációs program kidolgozását. — A KGST végrehajtó bizottsága jelentése alapján az együttműködés több más időszerű kérdését is megvitattuk és szervezeti intézkedéseket határoztunk el. A szocialista gazdasági integráció fontos alapvonása a gazdaságpolitika, a tervezés, a tudományos és a technikai fejlődés koordinálásának kiszélesítése, a termelési kooperáció bővítése. Ezért döntöttünk úgy, hogy létrehozzuk a KGST Tervezési Együttműködési Bizottságát, valamint Tudományos-Műszaki Együttműködési Bizottságát. Országainkat ezekben a szervekben a tervhivatalok elnökei, illetve a Műszaki Fejlesztési Bizottságok vezetői fogják képviselni, ugyanakkor e két bizottság nagyobb hatáskörrel, komplexebb feladatkörrel fog rendelkezni, mint a többi állandó bizottság. Elhatároztuk továbbá, hogy felállítjuk a KGST távközlési és postaügyi állandó bizottságát és szervezettebb kereteket biztosítunk a találmányi hivatalok vezetőinek együttműködése számára. Mennyiben jelent változást a KGST-országok együttműködésében a most elfogadott integrációs program? — A szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása hosz- szú folyamat. Az integrációsprogram jóváhagyásával jelentős léprést tettünk előre, de ez nem jelenti azt, hogy most egy- csapásra látványos változás következik be a KGST-országok együttműködésében. A program jóváhagyása fontos folyamat kezdetét jelenti, amelynek során — összehangolt terv alapján — együttes erővel hozzálátunk a közösen kitűzött feladatok végrehajtásához. Az együttműködés néhány területén megértek a gyorsabb előrehaladás feltételei. Mindenekelőtt a gazdaságfejlesztési elképzeléseink rendszeresebb összehangolására gondolok. A hosszútávú gazdasági és műszaki prognózisok kidolgozása elősegíti majd egyes ágazatok 10—20 éves időszakra szóló fejlesztési terveinek összehangolását. A termelési kooperáció és a szakosítás fejlesztésével, a termelési kapacitások közös létesítésével, összehangolt vagy közös fejlesztésével az együttműködés a termelés egyes kulcsterületein sokoldalúbbá válik. Az alapvető tudományos-műszaki problémák megoldását közös kutatásokkal és azok eredményeinek felhasználásával segítjük elő. Szélesítjük vállalataink és intézményeink közvetlen kapcsolatait, s ehhez megteremtjük a szükséges köz- gazdasági, jogi szervezeti feltételeket. Hogyan látja Fock elvtárs az integrációs program megvalósításával kapcsolatos további feladatokat? — Mind a magyar népgazdaságban, mind a KGST keretében — hozzáteszem: a kétoldalú gazdasági kapcsolatok rendszerében is — mindent meg kell tennünk a program végreha)*á- sáért. A programban nem lehetett minden kérdést véglegesen tisztázni, egy sor kérdésben ezután keli még a megoldást megtalálnunk. Mindez természetesen komoly erőfeszítéseket követel, mégpedig nemcsak a gyakorlati munka irányítóitól és végrehajtóitól, hanem az elméleti kutatóktól is. Mielőbb ki kell dolgoznunk a termelési kooperációk megvalósítását biztosító közgazdasági előfeltételeket, valamint az áru- és pénzviszonyok tervszerűbb kialakításának lehetőségeit. Az integrációs program mesz- szemenően figyelembe veszi az érdekeltség elvét. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy lehetnek — és vannak is természetesen — a programban olyan részintézkedések, amelyeknek njegvalósításában nem valamennyi KGST-ország vesz részt. Ez azonban nem zárja ki azt a lehetőséget — és ebben is közösen megállapodtunk —, hogy az az ország, amely valamilyen oknál fogva korábban nem kívánt részt venni bizonyos feladatok közös megoldásában, az a későbbiek folyamán abba bekapcsolódhasson. Az a tény, hogy egy vagy két ország valamely intézkedésben nem vesz (Folytatás a 2. oldalon) A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A külügyminiszter beszámolt Abde1- Halim Khadammaf, a Szíriái Arab Köztársaság miniszterelnökhelyettesével, külügyminiszterrel folytatott tárgyalásairól, aki hivatalos baráti látogatá- táson tartózkodott Magyarországon. A kormány a szívélyes légkörben folytatott eszmecseréket hasznosnak ítélte, s a jelentést tudomásul vette. Khartoum: A szudáni kormány közleménye szerint az elmúlt 24 órában további 24 szudáni kommunistát tartóztattak le, közöttük az Ah Mazari volt lakás- építési miniszterhelyettest. A körözött személyek képei megjelennek a helyi sajtóban és közvetíti a képeket a televízió is. Az AP megállapítja, hogy múlt csütörtök óta több mint 1400 személyt tartóztattak le. * Moszkva : Csütörtökön délelőtt a Moszkvában tanuló arab diákok, köztük a szudáni egyetemisták felvonultak a szudáni nagy- követség Vorovszkij utcai épülete elé. A tüntetők orosz és arabnyelvű feliratos táblákat vittek, amelyeknek jelmondatai tiltakoztak a szudáni véres terror ellen, és követelték, hogy a Nimeri rendszer azonnal vessen véget a terrorcselekményeknek. A tüntetés minden rendbontás nélkül, a legnagyobb fegyelmezettséggel zajlott le. A Francia Kommunista Párt szerdán este Párizsban rendezett tiltakozó nagygyűlésén ítélte el a Szudánban tomboló A Minisztertanács megvitatta az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszter közös előterjesztését a beruházási egyensúly javítása érdekében szükséges intézkedésekről. A beruházási tevékenység az elmúlt években a népgazdaság valamennyi területén jelentősen fokozódott. Ugyanakkor nem megfelelő a beruházások tervezésének, szervezésének színvonala, a kivitelezésben pedig többnyire elmaradás mutatkozik. A beruházások iránti kereslet és azok megvalósításához szükséges kapacitások összhangját nem sikerült biztosítani. A beruházások megvalósulási ideje továbbra is hosszú, költségeik emelkednek, s a befejezetlen beruházások állománya túlzottan magas. A beruházások tervezésének javítása, szervezettebb megvalósítása, a beruházási döntések előkészítésében és végrehajtásában résztvevők felelősségének fokozása érdekében a kormány határozatot hozott. Egyben felhívta a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy tegyenek intézkedéseket a beruházás! egyensúly javítására, a teherbíró képességünkkel összhangban álló beruházási kereteit betartására, és a korábbi határozatok végrehajtását következetesebben ellenőrizzék. A művelődésügyi miniszter tájékoztatta a kormányt a gazdasági és műszaki főiskolai hálózat helyzetéről. A Miniszter- tanács egyetértett azzal, hogy 1972-ben megnyugtatóan rendezni kell kilenc felsőfokú technikum problémáit. Felhívta az érdekeltek figyelmét, hogy a főiskolák oktató-nevelő munkájának fejlesztése — mind tartalmi, mind módszertani vonat; önkényt. A demokratikus vezetők ellen indított hajtóvadászatot, a törvénytelen kivégzéseket. * A brit parlament öt, tavaly Szudánban járt tagja az afrikai országok nagykövetségéhez intézett levelében tiltakozott a tragikus szudáni fejlemények miatt. A levél kegyelmet és szabadságot kér a több ezer bebörtönzött politikai és szakszervezeti vezetőnek. Nyilatkozatban ítélte el szerdán a szudáni terrort a Dón Kommunista Párt Végrehajtó Bizottsága, az NDK béketanácsának titkársága. A nemzetközi újságírószervezet Prágában kiadott nyilatkozata a szövetség százötvenezer tagja nevében követeli a Szudánban bebörtönzött hazafiak szabadonbocsátását, a haladó erők üldöztetésének megszüntetését. A román sajtó felháborodott hangon ír a véres eseményekről. A Román Jogászok Szövetsége Nimeri szudáni elnökhöz intézett táviratában fejezte ki megdöbbenését, a Bolgár Kommunista Párt pedig nekrológot adott ki Mahgubról, a Szudáni Kommunista Párt kivégzett főtitkáráról. kozósban — folyamatos, állandó feladat. A képzés személyi és tárgyi feltételei, valamint o diákotthonok, szociális létesítmények ellátottságának rendszeres javítására fokozott figyelmet kell fordítani. A művelődésügyi miniszter a közlekedés- és postaügyi miniszterrel közös előterjesztésben tett javaslatot a felsőfokú gépjéről űközlekedési, vasútforgalmi és távközlési technikumok megszüntetésére. A kormány a javaslatot elfogadta, s úgy határozott, hogy a megszűnő intézmények szerepkörét a jövőben a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola vegye át. A döntésnél a kormány figyelembe vette, hogy az előterjesz- tést korábban megvitatta az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács is. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a művelődésügyi miniszter közös előterjesztése alapján a Minisztertanács határozatot hozott a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépészeti főiskolai karának létesítéséről Körmenden, a Kertészeti Egyetem kertészeti főiskolai karának létrehozásáról Kecskeméten; valamint néhány felsőfokú mezőgazdasági technikum megszüntetéséről. Ezzel lehetővé válik, hogy a korábban 23 helyen történő szaktechnikusképzés helyett korszerű, magasabb színvonalú mezőgazdasági üzemmérnökképzés valósulja» meg. A kormányhatározat értelmében azok a hallgatók, akik tanulmányaikat az 1969/70-es tanévben, vagy azóta kezdték meg, a létesülő főiskolákon üzemmérnöki oklevelet szerezhetnek. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Az Északi körút építkezési területén a tervezett emeletesek egyre gyarapodnak. A felső parton lévő házak magasszintjeit már a hét végén birtokba vehetik az igénylők. Jelenleg a panelek belső szerelésein dolgoznak és a nyílás szerkezetek felrakását végzik Fotó: Rácz József Ülést tartott a Minisztertanács Intézkedés a beruházási egyensúly javítására Tiltakozás világszerte
