Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-28 / 176. szám

mi. július 28. DUNÄNTOLI NAPLÓ Félmilliós középület, összefogásból Segíts magadon — a tsz is megsegít... Barangolás a központi laboratóriumban Elektronmikroszkóp és társai Félmilliós költséggel, 80 szá­zalékban társadalmi munkává' központi épületet emeltek a mintegy 480 lelkes Köblényben. A középület: egy 150 személyes mozi-, illetve nagyterem, orvosi rendelőhelyiség, tanácsi kiren­deltség, pártiroda és klub- könyvtári helyiség. A tsz szerepe A faki tagközség. Igazgatá­siig Bikáihoz, termelőszövet­kezete pedig a Mágocsi Béke Tsz-hez tartozik. Mondhatnánk, természetes, hogy a kisközsé­gekkel is törődnek az illetékes szervek. Ez a köblényi eset azonban ma még ritka kivétel. Hiszen legtöbb esetben a jó- okarat megvolna. Csak éppen a rávaló vagy a szakmunkaeró hiányzik egy-egy korszerű fa­lusi középület, orvosi rendelő vagy művelődési intézmény megvalósításához. Helyénvaló tehát a kérdés: hogyan sike­rült mindez félmillió értékben itt. Köblényben? Először a mágocsi tsz-né! é'- deklődtem, amely 165 ezer fo­rint értékben a kivitelezője volt ennek az építkezésnek. Az el­nök távollétében Vörös Lajos főkönyvelő válaszolt a kérdés­re:- Az anyagot a bíkali tanács biztosította, a szakmunkákat a tsz vállalta, el is végezte. Köb­lény a mágocsi tsz-hez tarto­zik. Körülbelül 40 család. Azon vagyunk, hogy itt is meg legye­nek elégedve a tsz-tagjaink. A lehetőséghez mérten igyek­szünk megadni a szükséges tá­mogatóst itt is, Szalatnakon is... A Mágocsi Béke Tsz melles­leg — kevesek közt — az egyik olyan termelő üzem, amelyik rendszeres anyagi támogatás­sal segíti a környező községek kulturális fejlődését is. A má­gocsi művelődési ház közös fenntartását évente 50 ezer fo­rinttal; a hozzájuk tartozó négy falu (Köblény, Szalatnak, Al- sómocsolád, Bikái) művelődé­sét 4—5 ezer, sportköreit újabb 50 ezer forinttal támogatják. Az idei évben a köblényi épít­kezés kivitelezési költségeivel együtt a mágocsi tsz több, mint 300 000 forintot áldozott a kö­zösség kulturális céljaira. A tanács megszervezte Vincze István, a Bikái közös községi tanács vb-titkára: — Köblényt bányászok és tsz-tagok lakják. Tavaly a falu bekötőutat kapott. Ügy néz ki, nem jut — még távlatában sem — az elnéptelenedő falvak sorsára. Az itt élő embereknek is megvannak az igényeik a jobb, a korszerűbb élet iránt. Egy-két középületük viszont na­gyon elavult, és a fejlődéssel újakra is szükség van. így ke­letkezett a terv: építsünk falu­központot, azaz központi köz­épületet, ahol minden szüksé­ges intézmény megtalálható. Anyagi fedezetünk viszont vajmi kevés volt... — Mégis hogyan és miből épült fel? — Sorjában: a falu község fejlesztése évi 24 000 forint. Ezt 68-tól erre tartalékoltunk. A já­rási tanács adott 50 ezer forin­tot. Akkor jelent meg — 1970- ben — a Dunántúli Naplóban, hogy a megyei KISZ-bizottság támogatást vállal kis falvak művelődési központjainak fel­építéséhez. Valóban így volt. A megyei KISZ-től 101 ezer fo­rintot kaptunk és a terveket is a Mecseki Ércbányászati Válla­lat KISZ társadalmi tervező iro­dája készítette — ugyancsak társadalmi munkában. A járás- pártbizottság 25 ezer forintot adott a pártirodához. — Mindez azonban még csak egy része a félmilliós építkezés­nek. Akkor kerestük meg Szi­ved Kálmánt, a mágocsi tsz elnökét, oki minden további nélkül vállalta az intézmény fel­építését. Teljesítette is, alig egy év alatt, természetesen o lakosság széleskörű összefogá­sával. (A bontásnál és a szak­munkáknál segédmunkával «I helyi lakosság mintegy 140 ezer forint értékű társadohm mun­kát végzett.) Most pedig már nincs más hátra, mint kerítést készíteni, parkosítani és a meg­állapított (kisebb) hiányokat pótolni és persze berendezni. Augusztus végére úgy tervez­zük, ezzel is végzünk, így a Az öreg pedagógus törte meg a csendet: „Bizony, sok­szor legyintettek a tanácsiak is: ezekkel a kamaszokkal sem­mit nem lehet kezdeni. Nem akarnak ezek semmit...” Fülöp bácsit a fiához, mellet­te karonüló kisfiával a szép fe­kete fiatalasszonyt a férjéhez visszük. A táborba, amelyről eddig nem is tudtunk. Majs után, az ormánpusztai elága­zásnál egy hatalmas tábla: „Építőanyagokat olcsón, nagy mennyiségben tőlünk vegyen. Che Guevara építőtábor." Bontás felesbe Lekanyarodunk Erdőföldnek. Tengelytörő bekötőúton jó har­madfél kilométert zötykölődik velünk a Warszava. Lakatlan te­lepülés, bár a volt határőrlak­tanya környéke most egy hete kopácsolástól, gerendarecse géstől és fiataloktól hangos. A bejáratnál sorompó, fölötte nagybetűs felirat: „ERNESTO CHE GUEVARA IFJÚSÁGI ÉPÍ­TŐTÁBOR". Fenntartója a bolyi K1SZ- szervezet, tagjai mintegy fél­száz diák és olyan 25—30 ipari tanuló, fiatal szakmunkás. Fel­váltva persze, a 30 helyen egy hétre, kettőre — szabadságuk­tól függően. A diákok többsége 4—5 hetet is vállalt az augusz­tus 22-ig tervezett — és a föl­irattal éppen ellentétes — mun­kálatokból. Most éppen 18 a létszám. Két hatalmas épületet bonta­nak, felesbe. A Bolyi AG régi, vastagfalú 100 férőhelyes is­klubkönyvtár, a művelődési in­tézmény is megkaphatja a mű­ködési engedélyét. És az ügy tanulságai Eddig a „történet”. Számom­ra nincs más hátra, mint le­vonni a köblényi eset tanul­ságait, amit örömmel tesze’r meg. Hiszen önmagában is nagyszerű dolog az, hogy egy kis falu államigazgatási és ter­melőüzemi gazdái szót értve összefognak, és - kilincselés sóhajtozás, siránkozás helyett (mert azt tudunk!) — nekiáll- nak és társadalmi összefogás­sal felépítik azt a falu-középü­letet, művelődési intézményt stb., amelyre éppen szüksé­gük van. Ügy rs fogalmazhatnám: segíts magadon — a tsz (a KISZ, a tanács stb.) is megsegít. . Persze a valóság ennél bonyo­lultabb. A vásár itt is kettőn (vagy többeken) áll és a köblé­nyi eset tényleg ma még fejlő­désünk ritkaságai közé tarto­zik. Követése, terjedése viszont igen-igen célszerű lenne. Külö­nösen, hogy sok helyütt nem­csak a társadalmi igény, ha­nem a konkrét lehetőség is megvolna rá. De hát... tállóját és 50 vagonos magtá­rát a volt laktanya mellett. A tábor két vezetője: Zsebé- nyi József, a bolyi művelődési ház igazgatója s egyben az if­júsági klub vezetője; Fülöp Miklós technikus, építésvezető pedig a községi tanácsnál dol­gozik. Kellemes, hűvös szobá­ban beszélgetve ismerkedem a történettel, amely egyszerű, hétköznapi, mégis — Baranyá­ban legalábbis — egyedülálló. Szeretik a beatzenét, így ta­láltak egymásra a fiatalok. A klub januárban alakult meg. Helyiségük azonban kicsinek bi­zonyult, ahonnan az öregek, a nyugdíjasok szinte kiszorultak. Valami megoldás kellett. Pénz nincs, ötlet van — alapon szü­letett a gondolat: az öregek­nek maradjon meg kártya-bili­árd szobának a régi, a fiatalok pedig építsenek újat hátul, a gesztenyesor mellett. — Na, de valami alapjuk csak volt az építkezéshez? - vetem közbe mesterségem örök kétkedésével. — Igen, a két kezünk meg a lelkesedésünk — mosoiyodik el a fiatal építésztechnikus. — így vágtunk bele ... Eddig 3000 munkaóra Mármint ebbe a nagy fába, Jószerével egy fillér nélkül. Il­letve a művelődési ház költ­ségvetéséből 18 ezer forinttal: az állami gazdaság megbízásá­ból pedig lebonthattak Márok- pusztán egy istállót, felesbe. Április 5-én kezdték. Hétköznap délután, és hétvégeken, vasár­napokon folytatták. Diákok és dolgozó fiatalók. Két kőműves, két másik szakember, a többi „culáger". Július elejére fel­húzták a falakat. A csokréta- állító ünnepségen a klub föl­vette Che Guevara nevét. Az­óta a tanácstól mór 3500, a me­gyei KISZ-től 35 000, a járásitól 700 (azaz hétszáz) forint támo­gatást kaptak. Eddig közel há­romezer társadalmi munkaórá­val mintegy 80 000 forint értéket építettek be. A gazdaságtó1 nyárra megkapták az újabb megbízást, bontásra. Ot hétre tervezik a tábort, addigra vé­geznek. Naponta kb. 1000 fo­rint értéket termelnek szemé­lyenként. A falak állnak. Ez a bevétel már a berendezésre, a belső Az orvosi kutatások hihetet­lenül meggyorsultak napjaink­ban. A vizsgálatoknak a mind hatékonyabb mérőkészülékek nélkülözhetetlen eszközeik. Egv mágneses rezonanciakészülék ára 28 000 dollár, s ez még csak egy a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szükséges sokmilliós értékű műszerek között. Ilye' drága készülékeket nem sze­rezhetne be minden olyan in­tézet, amely használni akarná őket — ezt a világ leggazda­gabb országai sem bírnák anya­gilag. Érthető tehát, hogy az új elméleti tömb kialakításakor eleve számoltak egy új köz­ponti laboratórium kialakításá­val is. A centralizálásnak sok­sok millió forint a haszna, s a laboratóriumot minden érdekelt intézet használhatja. Pillantás a sejtek titkaiba A központi laboratórium ké­szülékei olyan tekintélyt sugá­roznak, mint az idős emberek, A már említett mágneses rezo­nancia készülője külön szobát kapott. Csendesen zümmög, akár egy fridzsider. A laboratórium másik sztár­ja, az elektronmikroszkóp szin­tén külön helyiségben találha­tó. Másfél millió forintba ke­rült, csehszlovák gyártmányú, Tesla—613 típusú. Felbontóké­munkákra megy. (Közben az asztalos és kárpitos fiatalok már dolgoznák a bárszékeken, a térelválasztó falakon.) A munka célja, értelme Hozzátenném: látják — a ter­vekben, a magasodó falakban, a cserép- és téglastószokban látják — a munkájuk végtermé­két is. Hiszen szép és (peda­gógiai-népgazdasági szempont­ból is) nagyszerű dolog min­den építőtábor. De az sem árt, ha tudják, látják: mit miért... A táborszáíláson rend és tisz­taság. Vaságyak matraccal, fiúszállás, lányszállás, társalgó tv-készülékkel, az udvaron ping­pong asztal. Az építkezésen, azaz bontáson éppen a padlás­térben dolgoznak. Egy percre rákönyökölnek a mellvédre, on­nan mosolyognak lefelé, sor­ban: Halas János (aki két test­vérével dolgozik itt), Schmidt Ferenc, Mirko Sándor, Békési János, Schneider Béla, Guth Tibor —, azután „csülökre" jel­szóval ismét nekiállnak a meg- reccsentett szarufának, amely engedelmesen moccan egyet, azután szép lassan lecsúszik. Jöhet a következő ... Búcsúzóul a kútban lehűtött sörrel iszunk áldomást az ed­digiekre és a felépülő szép mo­dern klubhelyiségre, amelyet — Fülöp Miklós tervei szerint — építenek fel s bárpulttal és tér­elválasztó falakkal rendeznek majd be 70-80 bolyi fiatal ke- zemunkájából. Kezemben a pohárral, egy k:- csit elkalandoznak a gondola­taim. 20—22 év előtti nagyhitű és lehetetlent nem ismerő vál­lalásaink; pezsgő, friss, szá­guldó falujárásaink torokszorí­tó emléke kavarog bennem egy pillanatra. Azután koccintunk, a jövőre, a KISZ-ko.ngresszus tiszteletébe felépülő ifjúsági klubhelyiség­re, amely decemberre valóság lesz. Che Guevara... öröm és egy kis meghatott­ság az, amit érzek. Bár ez le­het nagyon is szubjektív érzés. Bennem mindenesetre ezt vál­totta ki, amit láttam, hallot­tam. Waftinger Endre pessége négy és fél angstrom (egy angstrom a cm századmil­liomod része). A kedvemért egy kis bőrszövet-metszetet he­lyeznek a műszerbe. Ennek 67 ezerszeresre nagyított képét lá­tom. A sejtmagok, mint apró kavicsok helyezkednek el, kö­rülöttük elhalt sejtrészek látha­tók, olyanok, mint áttetsző lég­gömbök. A sejtek titkairól fény- képfelvételt is készíthet a kuta­tó. A többi sztárra nincs idő. Pe­dig érdekesek: „potom" 18 000 dollárba került a Tri-Carb szin- tillációs számláló, augusztus elején érkezik a Packard rend­szerű gázkomatográf 8000 dol­lárért, később jön a Beckmann rendszerű preparatív ultracent­rifuga, ára 12 000 dollár. Pillanatnyilag 20 teremben találhatók a központi labora­tórium berendezései. A labora­tórium alegységei az elektron- mikroszkópiás, az ultracentrifu- gás, a magmágneses rezonan- ciás, a gázkomatográfiás labo­ratórium, a központi fotólabo, és tervezés alatt áll a spektrosz- kópiás labor. Fizikus és orvos közös nyelve A vezetővel együtt két fi­zikus, két vegyészmérnök, egv biológus és egy fiziko-kémikus tartozik a laboratóriumhoz, a segédszemélyzet 13 tagból áll. Az elmúlt fél évben az érkező készülékek üzembehelyezésével foglalkoztak. A központi labora­tóriumban egy egyszerű műszer is százezer forintba került. Van hát mire vigyázni. — Éppen ezért - mondja dr. Belógyi József —, az elkövet­kező hónapokban a személyzet a fontosabb műszerek kezelé­sét sajátítja el. Később térhe­tünk át az állandó mérésekre, tehát amikor a hét meghatáro­zott óráiban az intézetek dol­goznak a készülékekkel. Majd esetenkénti igénybevételre is sor kerülhet. Előreláthatóan 50 kutató használja majd a műsze­reket. A nálunk használatos vizsgálati módszerek orvosi, bio­lógiai vonatkozásai nem ismer­tek, tehát ha a kutatói köztu­datba átmegy a biológiai fel­használhatóságuk, minden bi­zonnyal növekedni fog azok­nak a száma, akik élni kíván­nak velük. Marafkó László — Pannónia 71. Az idén is megrendezik Harkányban a szö­vetkezeti szakemberek nemzet­közi találkozóját. Az augusztus­ban megrendezésre kerülő, kö­zel két hetes rendezvénysoroza­ton főképpen a fogyasztási és termelő típusú szövetkezetek gazdasági kapcsolatairól, az együttműködés lehetőségeiről tárgyalnak. Országszerte befejeződtek a szakmunkásvizsgák, az idei év­ben összesen 71 000 fiatal kap szakmunkás-bizonyítványt. — Ez volt a második alkalom, hogy az 1970-ben érvénybe lé­pett új szabályzat szerint bo­nyolították le a vizsgákat, s miután most már kellő tapasz­talat állt az intézet rendelke­zésére, lényegesen jobban ér­vényesültek az új vizsgáztatási módszerek. A szóbeli vizsgákon társa­dalmi ismeretekből lényegesen jobbak az ismeretek, mint egy évvel ezelőtt, a fiatalok a tör­ténelmi és az általános politi­kai tananyagban tájékozottab­bak. A munkavédelmi és az anyagismeretek tantárgyaiból a fiatalok elsősorban a munka­helyükhöz kapcsolódó kérdé­sekre adtak jó válaszokat, de munkahelyi gyakorlatuktól el­térő — tankönyv szerinti — el­méleti kérdésekre vonatkozó feleleteik már kevésbé sike­rültek. A Pécsi Nemzeti Színház új tag je Szabadíts Judit Szegedi lakásán kerestem meg Szabadíts Judit operaéne­kesnőt, a Pécsi Nemzeti Szín­ház új drámai szopránját Kot­ták és divatlapok között bön­gészett. — Mivel tölti nyári pihenő­jét? — Tervezéssé1! és tanulással. Sokat dolgoztam az elmúlt sze­zonban itt Szegeden. Most van alkalmam új ruhák tervezésé­re, varratósára és - új szere­pek megtanulására. — Mit énekelt az elmúlt év­adban? — Verdi: Trubadúr, Mozart: Don Juan és Bizet: Carmen cí­mű operáiban énekeltem. Az utóbbi műben Mercedes alakí­tásával vendégszerepeltem egy alkalommal Pécsett Nagy é!* mény volt a kitűnően rendezett és zeneileg is kifogástalanul betanított pécsi Carmenbe be­ugrani. — Kérem, mondjon valamit eddigi pályájáról. — Tizenkilenc éves koromban szerződtem Szegedre, de soha nem akartam énekesnő lenni. Még néhány évig ezután sem. Több mint öt évet töltöttem már el a pályán, amikor a sok lemondás és tanulás megérie!- te bennem a vágyat — valóban operaénekesnő akarok lenni. Prokofjev: Eljegyzés a kolostor­ban c. operájában kaptam meg az első igazi főszerepet. Ezt azóta vagy tizenkét nagy drá­mai szoprán szerep követte. Hogy melyiket énekeltem ezek közül legszívesebben? Verdi: Ál­arcosbál vagy Trubadúr című operáját, vagy talán Bellini: Normáját? Nehéz felelni, hiszen ugyanígy örültem Mozart: Dor> Jüanjában Donna Anna-nak is — és mit énekel Pécsett? — Úgy tudom, hogy Puccirv: Bohémélet és Verdi: Trubadúr című operáiban mutatkozom be a pécsi közönségnek. Haász Miklós A gyakorlati vizsgákon — az új szabályzat szerint — a fia­talok szaktudásának alapo­sabb megismerésére nyújtott lehetőséget, hogy a vizsgázó­bizottság nemcsak a teljesen elkészült munkadarabot „vette nagyító alá", hanem menet­közben, a munka folyamatá­ban is ellenőrizte a szerszá­mok kezelését. Egyúttal nem­csak a kész munkadarabok mi­nőségét vizsgálták, hanem a fiatalok munkateljesítményét is mérték. Megállapítható, hogy a vizsgázók általában elérték a szakmunkásnorma 75 száza­lékának megfelelően előírt tel­jesítményt. Végeredményben megálla­pítható — bár a teljes statisz­tikai felmérés, összegezés még nem készült el —, hogy az idei szakmunkásvizsgák általá­nos fejlődést mutattak, a fia­talok lényegesen jobb szak­mai felkészültségről tanúskod­tak. Nyári műsorpolitika? ■ Hétfő, háromnegyed hét, Kossuth-mozi. Műsoron az Eper és vér. A híradó már megkezdődött, de a pénztár előtt még jókora sor várakozik, végül valaki közli, hogy minden jegy elkelt. „Miért nem játsszák máshol is?" — zúgolódnak többen. Tényleg, miért nem? Bevett szokás, hogy nyáron a műsorpolitika több nyári, azaz könnyű filmet ad a közönségnek, alkalmazkodva a kánikulához, a szórakozási igényekhez. De az is köztudott, hogy a műsorpolitika nemcsak reális igényeket elégít ki, hanem előbbre is tekint, be­folyásol. Igaz, az elmúlt hét végén az Eper és a vér két moziban öt, illetve hat előadásban is ment, de erre a hétre már meg­csappant az előadások száma. Pedig nem kell bizonyítani, hogy az Eper és vér kiemelkedik a vele párhuzamosan futó filmek közül. Sőt, ha a közönség vállalja a nézőtéri hőgutát a „forró filmért”, akkor ezt az igényt is rugalmasabban ki kell elégíteni. Ez is müsorpolitika. M—6 W. E. Klubhelyiség, szinte a semmiből; „Bontó" tábor a határon Vakáció társadalmi munkában - Bolyi KISZ-fiataiok követésre érdemes példája Lezárultak a szirakásvizsgák ALAPOSABB FELKÉSZÜLTSÉGRŐL, NAGYOBB TUDÁSRÓL ADTAK BIZONYSÁGOT A FIATALOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents